Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-09 / 109. szám, péntek

FELKÉSZÜLTÜNK A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSE ÜJ FELADATAINAK TELJESÍTÉSÉRE

JOZEF LENÁRT CUTMS SESZEOE ORAJISLAVÁOAN A FELSZAOMIILÁS 35. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TA870JF M (iliSffl

«Tisztelt elvtársak!

Harmincöt év telt el nemzeteink legújabbkori történelmének legjelentősebb eseménye, hazánknak a dicső szovjet had sereg általi felszabadítása óta.

Összejöttünk, hogy megünnepeljük a csehszlovák nép nagy ünnepét, hogy visszaemlékezzünk azokra a pillanatokra, amikor Prága felszabadítása után hazánk újból szabadon lélegezhetett, s amikor nagy megkönnyebbüléssel fogadtuk a háború végét, a sanyargatott Európa által oly nagyon várt békét.

Mint minden évben, az emlékezetes májusi napokban, ezen az évfordulón még nagyobb szeretettel és hálával fordulunk a Szovjetunióhoz, dicső Vörös Hadseregéhez, amely döntő szerepet játszott a fasizmus európai és világviszonylatban elszenvedett vereségében, megvédte a kultúrát és az emberiség jövőjét a fasiszta barbárság előtt, megmentette nemzeteinket a fizikai megsemmísí tés elől.

Azokra a felejthetetlen pillanatokra emlékezve, amikor virágcsokrokkal köszöntöttük az utcákon a szeretett vöröskatonákat, mélyen átérezzük ennek a győzelemnek a nagyságát, de egyúttal tudatosítjuk azt is, milyen árat kellett ezért fizetni, s emlékeztetünk az ebből eredő tanulságokra is.

A 35 évvel ezelőtt befejező dött háború valóban világháború volt. 61 ország vett részt a háborúban, ezekben az országokban élt a föld lakosságának

háromnegyede. A hadseregeknek mintegy 110 millió tagja volt, több százezer repülőgéppel, harckocsival, ágyúval, aknavetővel és más fegyverrel rendelkeztek.

A háborús pusztítás borzalmas következményekkel járt — több tízezer város és falu semmisült meg, vált romokká, több tízezer gyár és más létesítmény pusztult el. A történelemben első ízben a polgári áldozatok száma — több mint 28 millió személy — meghaladta a frontokon elesett katonák számát.

jogosan merül fel a kérdés: meg lehetett volna e akadályozni ezt a háborút, meg lehetett volna-e akadályozni az áldozatokat.

Igen, meg lehetett volna. Mint ismeretes már abban az időben, amikor a fasiszta államok által előkészített háború veszélye kialakulóban volt, a Szovjetunió küzdött a kollektív biztonság gondolatának megvalósításáért, ami a világ megmentésének útja lett volna. Nem a Szovjetunió hibája volt, hogy ezt netn sikerült megvalósítani, hogy a Hitler-ellenes koalíció csak a háború folyamán alakult ki. A koalíció egyik burzsoá képviselője a későbbiekben azt írta, hogy Nyugaton lényegében ignorál- ták a szovjet javaslatokat, közömbösen viszonyultak hozzájuk és az események úgy alakultak, mintha a Szovjet-Orosz - ország nem is létezett volna. A későbbiekben drága árat fizettünk ezért — állapította meg.

A Szovjetunió győzelme megmutatta a kommunista eszmék határtalan erejét

A második világháború terhe elsősorban a Szovjetunió vállára nehezedett, építő törekvését félbeszakította a fasiszta Németország részéről ért hitszegő támadás. Heves küzdelem kezdődött a kegyetlen ellenség ellen. A szovjet állam, nemzetei és kommunista pártja életében megkezdődött a Nagy Honvédő Háború időszaka. A fasiszta Németország óriási erőket vetett be a Szovjetunió ellen, a szovjet—német fronton 270 fasiszta hadosztály harcolt és csaknem egész Európa gazdasági és katonai forrásai rendelkezésére álltak. A kommunista párt által vezetett szovjet emberek rendkívül rövid idő alatt mozgósították anyagi és erkölcsi erejüket, hősiesen szembeszegültek a fasiszta hordákkal, véghezvitték azt, amit Nyugat-Európában egyetlen egy tőkés ország sem tudott megvalósítani. A szovjet katonák egyedülálló bátorsága, becsületessége, harcászati tudásuk, a partizánok hős akciói meghiúsították a német tábornokok vi- lággyőzelemmel kapcsolatos terveit. A Nagy Honvédő Háború folyamán döntő katonai-politikai esemény volt a német csapatok Moszkva alatti veresége. Ezt további vereségek követték Sztálingrádnál, a Lenin- grádi blokk áttörése, Kurszknál, a Krímen, a fehér-oroszországi hadműveletben és számos más hadműveletben. Ezek a győzelmek Berlin bevételével csúcsosodtak ki. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme jelentős határkő

volt az emberiség történelmében, Megmutatta — amint azt Leonyid Iljics Brezsnyev a Kis Föld című könyvében írja — a szocialista haza nagyságát, a kommunista eszmék határtalan erejét, az áldozatkészség és a hősiesség kiváló példája lett,

A második világháború nemzeti felszabadító jellege meghatározta eredményeit és megalapozta a háború utáni világot.

A fasiszta hatalmak vereséget szenvedtek és velük együtt diszkreditálták a nyugati hatalmaknak azon tőkés köreit, amelyek támogatták a fasiszták agresszióját.

Rendkívüli mértékben megnövekedett a Szovjetunió ereje és tekintélye. További országok nemzetei szabadon úgy döntöttek, hogy a szocializmus útjára lépnek. így megalakult a szocialista országok közössége, amelyeknek célja volt és célja a jelenben is — béke és a szociális haladás szavatolása. Ez jelenti a fasizmus fölött aratott győzélem egyik fő eredményét.

Mély tisztelettel adózunk a szovjet nép által hozott áldozatok előtt, tisztelettel adózunk az elesettek és halálra kínzot- tak emléke előtt, akik életüket áldozták szabadságunkért.

Ünnepi gyűlésünkről őszinte üdvözletünket küldjük a hős szovjet népnek és forradalmi élcsapatának — a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Jókívánságainkat fejezzük ki a fasiszta Németország feletti győzelem napja alkalmából.

Nemzeti felszabadító küzdelmünk történelmi jelentősége

1980.

V 9.

Ezekben a jubileumi napokban, amikor megünnepeljük a Szovjetuniónak és az összes szabadságszerető nemzetnek a fasizmus felett aratott győzelmét, egyúttal kiemeljük nemzeti felszabadító küzdelmünk történelmi jelentőségét. E küzdelem győzelme azt jelentette, hogy a csehszlovák nép visz- szanyerte nemzeti szabadságát, állami függetlenségét és új élet kezdődött hazánkban.

Mint ismeretes, nemzeteink életében ez a történelmi fordulat az egész előző fejlődés eredménye volt. Népünk súlyos küzdelmeket folytatott a köztársaság jellegéért, a fasizmus veszélye ellen, kiállta a megszállás és a nemzeti felszabadító küzdelem nehéz próbáit. Ezek a megpróbáltatások felkészítették és képessé tették népünket arra, hogy saját kezébe vegye sorsát.

Ezekben a küzdelmekben, amelyekben eldőlt nemzeteink sorsa, sőt tulajdonképpen nemzeteink léte, egyre szembetűnőbbé vált, hogy a cseh és a szlovák burzsoázia, mint uralkodó osztály nem tudja megoldani a csehszlovák nép alapvető létkérdéseit.

A burzsoázia kudarcot vallott

a szociális kérdésben, nem tudott munkát és lél biztonságot szavatolni a dolgozók százezrei számára. A burzsoázia nem tudta megoldani államunkban a nemzeti kérdést sem. A csehek és a szlovákok közti viszonyt megbontotta a csehoszlovakiz- mus ideológiájával, amely tagadta a szlovák nemzet önrendelkezési jogát, figyelmen kívül hagyta Szlovákia problémáit és így gyengítette a közlársa- ság erejét és egységét. A Indák szlovák burzsoázia önző szeparatista osztálpolitikájával aláásta az államot és Hitler uralma alá juttatta azt A burzsoázia külpolitikai szempontból sem tudta megvédeni a köztársaságot. A döntő pillanatokban, osztályérdekeit szem előtt tartva, nem riadt vissza nemzeteink és államunk ügyének elárulásától sem.

München és a München utáni tragédia bebizonyította tehát, hogy a cseh és a szlovák nemzetnek új vezetőre van szüksége és ez a vezető csakis a munkásosztály lehetett a kommunista párttal az élén, amely forradalmi szerepet teljesített, valódi demokratizmust, mély ha- zafiságot és internacionalizmust tanúsított.

Már a harmincas évek középén, amikor az országot a fasizmus veszélyeztelte. Csehszlovákia Kommunista Pártja hangsúlyozta, hogy nemzeteink létkérdéseit és biztonságát csakis a társadalmi rendszer elvszerű megváltoztatása és a Szovjetunióra irányuló külpolitikai orientáció oldhatja meg.

Pártunk volt az egyedüli olyan politikai erő, amely nem kapitulált a müncheni diktátum előtt és a megszállás alatt bátran magasba emelte a nemzeti és szociális szabadságért folytatott küzdelem, a csehszlovák államiságnak új szociális és nemzeti elvek alapján való felújításáért, Csehszlovákiának a Szovjetunióval való szövetség általi külpolitikai biztosításáért folytatott küzdelem zászlaját.

A kommunisták s velük együtt a többi hazafi a cseh országrészekben és Szlovákiában is a megszállás és a háború első napjaitól harci tetteikkel kialakították a fasizmus elleni harc felejthetetlen hősi történetét.

Mi Szlovákiában ma is mély tisztelettel emlékezünk arra, milyen sok cseh hazafi, kommunista és ellenálló szenvedett és vesztette életét a szabadságért folytatott harcban, a koncentrációs táborokban. Milyen bátorságot tanúsítottak a szabotázsakciók szervezésében, a közlekedés akadályozásában, hogyan leplezték le a nácizmust és terjesztették a Szovjetunióról az igazságot. Megemlékezünk arról, milyen bátran szervezték a partizáncsapatokat, fáradhatatlanul egyesítették a cseh nemzet különböző csoportjainak, rétegeinek és osztályainak antifasiszta és hazafias erőit, a közös frontba.

A párt moszkvai vezetősége irányvonalának szellemében a szovjet—német front helyzete alakulásával, és a Vörös Hadsereg előrenyomulásával összhangban a munkásosztály a kommunista párt által vezetett többi dolgozóval együtt Csehországban és Szlovákiában is megszervezte az ellenállást, majd a fegyveres felkelést. Ennek betetőzése volt a Szlovák Nemzeti Felkelés és a cseh nép felkelése.

Ugyanúgy, ahogyan a Szlovák Nemzeti Felkelés nemzeteink közös ünnepe, a csehországi ellenállás, a cseh nép májusi felkelése is közös ünnepünk. Ezért erről az emelvényről is testvéri üdvözletünket küldjük a prágai felkelés harcosainak, akik a barikádokon folytatták az utolsó nagy küzdelmet a megszállók ellen. Ez a küzdelem azért vezethetett győzelemhez, mert a szovjet hadsereg segítséget nyújtott, a prágai hadművelettel befejezte egész Csehszlovákia felszabadítását.

Népünk sohasem feledkezik meg azokról, akik a második világháború harcterein, a földalatti mozgalmakban, a partizánosztagokban, a barikádokon, a fasiszta börtönökben, a koncentrációs táborokban harcoltak és a legnagyobb áldozatot is vállalták szabadságunkért.

Ezekben az ünnepi pillanatokban tisztelettel adózunk Csehszlovákia Kommunista Pártjának, amely a nemzeti felszabadító küzdelem agya és szíve volt. Hazafiasságával, éleslátásával és eltökéltségével a nép elismert élcsapata lett. A párt érdeme, a Klement CJottwald irányította pártvezetőség lenini irányvonalának érdeme, hogy népünk forradalmi aktivitást fejtett ki és ez az aktivitás kivezette a történelem zsákutcájából a szocialista építés útjára.

Ezekben az ünnepi pillanatokban mély hálánkat fejezzük ki a Szovjetuniónak, népének' és hadseregének, az ő példa- mutatásuk lelkesítette a cseh és szlovák hazafiakat az antifasiszta harcban. Tudjuk, hogy; csak a Szovjetuniónak és sokoldalú segítségnyújtásának köszönhetően, nemzeteinknek a Szovjetunió nemzeteivel folytatott közös harcának köszönhetően vívhattuk ki ismét nemzeti szabadságunkat és függetlenségünket. Ebben a közös harcban született ős erősödött meg a cseh és a szovjet nép mély és örök testvérisége, amelyet kifejez A Szovjetunióval örök időkre jelmondat.

Megvalósítottuk a mélyreható forradalmi változások programját

Tisztelt elvtársak!

Csehszlovákiának a szovjeť hadsereg általi felszabadításával befejeződött nemzeti és demokratikus forradalmunk első szakasza és megkezdődött egy új szakasz, amelyben megvalósítottuk a mélyreható forradalmi változások programját Az osztályharcban a kommunista párt által inspirált munkásosztály és többi dolgozó e program megvalósításával visszaverte a puccsista burzsoá reakció ellenforradalmi támadását, megoldotta a hatalmi kérdést és megnyitotta a szocializmushoz vezető utat. Ezekre az eseményekre emlékezve nemcsak fejlődésünk egyes határköveire és szakaszaira gondolunk, hanem elsősorban az egész forradalmi folyamat mély értelmét és eredményeit, a nemzeteink fejlődésében elért óriási előrehaladást tartjuk szem előtt, amely Csehszlovákiát egy egész történelmi korszakkal előbbre juttatta, alapjában megváltoztatta országunkat és a Szovjetunió oldalán, a többi szocialista országgal együtt a nemzetközi társadalmi li-aladás élére állította.

Az osztályellenség forradalmunk eredményeinek kissebbí- tésére töretkedve megpróbálta és megpróbálja szépíteni a háború előtti Csehszlovákiát. Ügy beszélnek róla, mint iparilag fejlett, belpolitikailag konszolidált, külpolitikailag szilárd országról, mint a demokrácia és haladás közép-európai oázisáról. Ezzel azt akarják elérni, hogy kétségbe vonhassák: munkásosztályunk és a többi dolgozó harca az új társadalomért történelmileg szükségsze- rü volt, Le akarják becsülni azokat az eredményeiket, amelyeket népünk munkájával elért.

Senki sem tudja azonban megcáfolni azt a tényt, hogy a há^ ború előtti Csehszlovákiában a kapitalista kizsákmányoló viszonyok uralkodtak, a nagypolgárság volt hatalmon, gazdasága pangott, óriási volt a munkanélküliek hadserege, a nemzetiségek között nézeteltéréseik voltak és az ország nem partnere, hanem játékszere volt az uralkodó burzsoázia nyugati szövetségeseinek.

Ez a Csehszlovákia már az idősebb nemzedék számára is csupán kellemetlen emléik.

Az új Csehszlovákia a reális szocializmus országa, hazánk a gazdasági, szociális és kulturális élet minőségileg magasabb szintjét érte el.

Társadalmunkban végérvényesen kiküszöböltük az ember

ember általi kizsákmányolását és lényegesen megváltozott a szociális osztályösszetétei. A ve-i zető szerep a munkásosztályé, amely a legfontosabb társadalmi erő. Mélyrehatóan megváltozott a parasztság jellege, életét a szo-i cialista nagyüzemi termelés el-! vei alapján megváltoztatta és ú]\ a népből származó értelmiség nőtt fel.

Szocialista társadalmunk a valódi demokrácia társadalma. Olyau állami-politikai rendszert alakítottunk ki. amely a demokrácia magasabb típusát jelenti, a nép saját maga Igazgatja ügyeit» egyre aktívabban és nagyobb mértékben kapcsolódik be a társadalom irányításába.

A szocialista Csehszlovákia a' München előtti köztársaság égető problémáját, a nemzetek és nemzetiségek közti viszony, kérdését, is megoldotta. A lenini tanításból kiindulva az egyenjogúság, a testvéri együtt« működés és a sokoldalú fejlő-' dés elvei alapján oldottuk meg a csehek, a szlovákok és a ná« lünk élő nemzetiségeik együtt« élésének kérdéseit. A szövetsé« gi ällamrendezés elmélyítette a nemzeteink közti bizalmat, és egységet és tovább fejlesztett te kölcsönös együttműködésü« két.

A termelőerők gyors és sok* oldalú fejlődése államunkat a világ legfejlettebb országai közé juttatta.

Gazdasági erőnk növekedését jellemzi az a tény, hogy a nem« zeti jövedelem az utóbbi. har« mine év alatt csaknem hatszo« rosára növekedett. A társadal« mi munkatermelékenység 4,8« szór, az állóeszközökkel való ellátottság pedig ötször lett na« gyobb. Csehszlovákiában az ipa« ri termelés 12-szeresére növeke« dett, az egy főre jutó ipari tér« meiés négyszer nagyobb, mint a nemzetiközi átlag, míg 1937rben csak kétszerese volt. E dinamikus növekedéssel párhuzamosan lényegesen megváltozott az ipar struktúrája, elsősorban az olyan progresszív ágazatokban, mint a gépiparban és a vegyiparban.

Mélyreható változások mentek végbe a mezőgazdaságban, amely a kisipari termeléstől áttért a szocialista nagyüzemi termelésre, egyre jobban kihasználja a tudomány és az új technika vívmányait. Ez lehetővé tette, hogy megkétszerezzük a mezőgazdasági termelést.

A népgazdaságnak ez a gyors és tartós fejlődése lehetővé tette, hogy fokozatosan megvalósítsuk küzdelmeink és törekvéseink célját — a dolgozók életének javítását.

Szlovákia rohamos fejlődése

Elvtársak!

Joggal mondhatjuk, hogy a hazánkban végbement változások hatványozott mértékben és csodálatos módon nyilvánultak és nyilvánulnak meg Szlovákia társadalmi, gazdasági és kulturális fellendülésében. Ebben a fellendülésben is nem mindennapi módon tükröződnek a szocializmus mérhetetlen előnyei és rendkívüli ereje.

Szlovákia, amelyet évszázado-: kon át elkerülbelk a gazdaság, a tudomány, a kultúra és a technika haladó áramlatai, ennek a földrésznek egyik legelmara« dottabb területe volt. S a szó« cializmus volt az, amely orszá« gunkat eljuttatta a világ ha« ladásának széles főútvonlára, besorolta Európa élenjáró országai közé. A szocializmus volt az, amely meghozta a századfordulón még a pusztulástól veszélyeztetett szlovák nemzet nem sejtett sokoldalú felvirág« zását.

(Folytatás a 4. oldalonf