Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-07 / 107. szám, szerda
Fontos célunk a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése SÍK1IIIEKI ERDŐNK JEENIfiSlEE 1980. Az ípolynyéki (Vinica) Efsz Egységes Földművesszövetkeaet 4100 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban. Szövetkezetünk határának fele a cukorrépatermesztő-, másik fele pedig a hegyaljai termelési körzetben van. Az Ípolynyéki dűlők 94 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a szövetkezethez tartozó csali (Ce- lovce) és a h^ušovi határ háromnegyed részét rétek, illetve legelők képezik. Az összesen 2100 hektár rét- és legelő hozamának jó hasznosítása kihat az efsz egész gazdálkodásának eredményeire. A CSKP 13. ülésének határozata sürgető feladatként jelölte meg a gabona-öneállátás elérését, amineik egyik módja éppen a rétek és a legelők hasznosságának növelésében rejlik. E határozat teljesítése azt is megköveteli tőlünk, hogy azokat az állattenyésztési ágazatokat fejlesszük, amelyekben az értékes koncentrált takarmányokat helyi forrásokból szálas takarmányokkal lehet helyettesíteni. Mivel szövetkezetünkben a gabona és az ipari növények termőföldterületének növelése miatt évről évre csökken a szántóföldi takarmánynövények vetésterülete, a szükséges takarmánymennyiség megtermelésének legfontosabb feltétele a rétek és a legelők terméshozamának növelésében van. Ez egyébként az egyre gyarapodó állatállomány ellátásának szempontjából is fontos követelmény. Szövetkezetünk állattenyésztése a tojástermelésre és a szarvasmarha tartásra szakosodott. A tojástermelés, illetve a baromfitenyésztés már szinte ipari jelleget öltött nálunik. Évente átlagosan 103 ezer tyúkot tartunk és magunk neveljük a tojóházak állományváltásához szükséges jércéket. Évente 2 millió tojást és 160 tonna baromfihúst adunk a közellátásnak, ami jó színvonalat jelent, de a koncentrált takarmányok hiánya miatt nincs lehetőség a tenyészet bővítésére. A szarvasmarha-állományunk nagysága 2100 darab. Ebből 900 a tehenek száma. Az állomány számát 3000 re tervezzük növelni. Jelenleg 300 tehenet legeltetünk a hegyaljai termelési körzetben. Tavaly októberben társultunk a Hrušovi Efsz-szel, s ezáltal 1000 hektárral nagyobbodott ré- teink és legelőink nagysága. A rekultivációs munkák elvégzése után újabb lehetőségeink nyílnak a szarvasmarha-állomány növelésére. Ennek érdekében évi 120 növendékállat nevelésére alkalmas korszerű farmot is építünk, amelynek elkészültét követően, közösen a Terbege- cen (Trebušovce) működő járási borjúneveidével egy egész körzet tehénutánpótlását fogjuk biztosítani. Terbegecről még az idei őszön megkapjuk az első üszőket, amelyeket később körzetünk szövetkezetei vásárolnak majd meg tőlünk. A növendékállatoknak jó minőségű legelőre és elegendő téli takarmányra van szükségük a kellő gyarapodáshoz. Ezt a takarmánymennyiséget a hrušovi határban szeretnénk kitermelni, ahol a jövőben színvonalas rét és legelőgazdálkodást akarunk folytatni. Szövetkezetünkben eddig is nagy figyelmet fordítottunk a takarmánytermesztés eredményességére. Tavaly például 112 hektáron lucernából, szénaértékre átszámítva, 8,75 tonna hektárhozamot értünk el. Siló- kukoricából hektáronként 415 mázsát takarítottunk be, ami a nagykürtösi járás legjobb hozamát jelentette. Gondosan hasznosítjuk a kukoricaszárat és a répafejet, illetve a cukorgyári szeletet is, amit szalmával keverve és karbamiddal ízesítve silózunk be. A szántóföldi takarmányok jó hozamai azonban csak részben fedezik az állat- állomány szükségletét. Ezért előtérbe helyeztük a rét- és legelőgazdálkodás korábbi fejlesztését. Réteinket az ötödik minősítési osztályba sorolták be a Banská Bystrica i Rét- és Lege* lögazdálkodási Kutatóintézet szakemberei. E jó termőhelyi adottságú területekről a csapadékviszonyoktól függően évente két, vagy több kaszálás elérésére törekszünk. A terméshozamok növeléséért a széna minőségének javításáért évente elvégezzük a rétek tisztítását, felületi rendezését. így gépi erővel lakaríthatjuk be a tárolásra kerülő termést. A megnagyobbodott rétterületen már elvégeztük a talajelemzést és a meliorációs me- szczést, ami hektáronként 45 mázsa kalcium karbonát adagolásával történt. Az elkészített ütemterv alapján a jövőben négyévenként ismételjük meg a ineszezést. Ez a művelet igen fontos, mert egyrészt így pótolható a növényzet fejlődése során felhasznált tópanyagmeny- nyiség, másrészt pedig semlegesíteni kell a ralaj műtrágyázása következtében fokozódó savanyú kémhatást. Réteink talajának tápanyagtartalmát híg trágyával és nagy műtrágyaadagokkal biztosítjuk. Ősszel hektáronként 75 kiló foszfor-, és 80 kiló kálium tar* talmú műtrágyát adagolunk. Kora tavasszal pedig, a téli talajnedvesség jó felhasználása érdekében lehetőleg minél korábban, hektáronként 120 kiló nitrogénműtrágyával végezzük el a fejtrágyázást. Ezt követően az első kaszálás után újabb 80 kiló nitrogén műtrágyát adagolunk hektáronként. Szövetkezeti határunkban a terméshozamok nagysága sajnos nagy mértékben az időjárás alakulásán múlik, öntözésre nincs lehetőségünk. A takarmánytermesztésre és a termés tárolására azonban már megfelelő gépekkel, silótornyokkal és silógödrökkel rendelkezünk. Az ötödik és a negyedik minősítési osztályba sorolt réteket ugyanolyan nagy gonddal igyekszünk megművelni, mint a szántóföldieket, Egyidejűleg a legelőkön is intenzív gazdálkodást folytatunk. A harmadik minősítési osztályba tartozó legelőterület legalább felét évente egyszer kaszálni is akarjuk, hogy ilyenformán elősegítsük a 200 téli nap takarmány- szükségletének fedezését. A legelőket egyelőre az egyes csordák szerint osztottuk fel a legeltetésre. A jövőben azonban karámok segítségével szeretnénk nagyobb intenzitást elérni. Szövetkezetünk vezetői és dolgozói az idei év fontos céljának tekintik a rét- és legelőgazdálkodás nagyarányú fejlesztését. Bár a rétek és a legelők termőképességének fokozása előreláthatólag több éves intenzív munkát igényel, a tavalyihoz képest már 50 százalékkal nagyobb hozamokat akarunk betakarítani. Ezzel is hozzájárulunk a CSKP 13. ülése határozatainak teljesítéséhez. BORNSTE1N OSZKÄR mérnök, az ípolynyéki Béke Efsz fŐagronómusa A Kassa (Košice) közelében elterülő Črmeli Erdőgazdaság dolgozói az idén csaknem 140 011(1 facsemetét ültetnek, boróka- és lucfenyőn kívül bükkfát, viirös- ienyöt és tölgyfát is. A facsemetéket a 3,5 hektárnyi saját faiskolájukból nyerték. Innen szállítják a fákat a kelet-szlovákiai kerület más erdőgazdasági üzemelnek is. Felvételünkön balról Peter Petrov és Mária Hudáko- v& a facsemeték kiszedését végzi (A. Haščák felvétele — CSTK) Mint ismeretes, a hagyományos erdőgazdálkodás középpontjában a fanyersanyág termelése, illetve bizonyos erdei melléktermékok termesztés© állt. Ezzel szemben az erdők komplex hasznosítására irányuló erdőgazdálkodás célja az, hogy az erdők a társadalom részére mind anyagi, mind pedig környezetvédelmi, egészségügyi, kulturális stb. téren a lehető legtöbbet nyújtsák. Ennek megfelelően ma már az erdőgazdálkodás az említett célok mesz- szemenő figyelembevételével és egybehangolásával folyik. Ez a tény nagy mértékben elősegíti az erdőkből származó értékek maximális felhasználását. Nyilvánvaló az erdők szinte felbecsülhetetlen társadalmi jelentősége és ilyen irányú hasznosításának szükségessége hazánk síkságain, nevezetesen a Csallóköz, Mátyusföld, Bodrogköz stb. területén is. Ezeknek a területeknek az erdősültsége ugyanis hazánk más vidékeivel összehasonlítva rendkívül alacsony. Ez egyrészt megköveteli, hogy az itteni erdőket a lehető legmesszebbmenően védjük mindennemű károsítástól, s ezzel egyidejűleg fokozzuk jelentőségüket és hasznosításukat. Ezzel kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy ebben a vonatkozásban nemcsak az összefüggő, nagy kiterjedésű erdők, hanem a mezővédő erdősávok, fasorok, facsoportok, s általában a fás kultúrák jelentőségét is növelni kell. Ezek ugyanis összességükben jelentős fanyersanyag bázist képviselnek, s egyben hozzájárulnak « táj éghajlati, egészségügyi, esztétikai, üdülési, idegenforgalmi és egyéb feltételeinek javításához. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a síkvidéki erdők kedvezően befolyásolják a mezőgazdasági hozamokat is, amit a külföldi és a hazai kutatási eredmények egyaránt teljes mértékben igazolnak. Különösen fontosnak tartjuk ezt hangoztatni már csak azért is, mivel az utóbbi időben egyes mezőgazdasági dolgozók résziről sok esetben helytelen szemléletnek vagyunk tanúi. E káros szemlélet gyakorlati érvényesítése gyakran az erdősávok, fasorok, facsoportok teljes kiirtásához vezet. Az érveket lényegében abban foglalhatjuk össze, hogy a fás kultúrák csökkentik árnyékoló hatásuk és gyökérkonkurrenciájuk következtében a szomszédos mezőgazdasági területek termés- eredményeit, megnehezítik a mezőgazdasági gépek használatát, a vegyszerek alkalmazását stb. Amint azonban számos hazai és külföldi kutatás eredményeiből kitűnik, az igazság az, hogy az erdők, erdősávok csökkentik a szél erejét, s így mérsékelik az erózió veszélyét, fokozzák a talajnedvességet, javítják a mezőgaz'dasági területek vízgazdálkodását, s így végső soron növelik a mező- gazdasági terméseredményeket. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy síkvidéki erdeink zömét gyorsan növő fafajok, elsősorban nemes nyárak, füzek, égerek, alkotják, amelyek más fajokkal összehasonlítva igen magas fatermést érnek el. Amíg például hazánk erdeinek évi átlagnövekménye hektáronként mindössze 4 tömör köbméter körül van, addig jól kezelt nemes nyárasaink sok esetben elérik a hektáronkénti 15—20 köbméteres évi átlagnövekményt is. Márpedig ezek a fafajok csakis síkvidéki termőhelyeinken termeszthetők eredményesen. Síkvidéki erdeink természet- és tájvédelme ma már nem szorul bővebb magyarázatra. Elég, ha megemlítjük azt a tényt, hogy napjainkig az emberi nemtörődömség és igen gyakran az ésszerűtlen erdőgazdálkodás következtében több emlős- -és madárfaj végleg kipusztult, illetve kipusztulóban van. A természet- és erdővédelem terén nagyon sok tennivalónk van még. KOHAN ISTVÁN, a Zvoleni Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa A termőföld hatékonyabb védelmére van szükség A mezőgazdasági termelés alapvető termelő eszköze, a termőtalaj rendszeres javítást, gondozást és védelmet igényel. A termőföld védelméről szóló törvény három évvel ezelőtti módosítása óta sajnos nem sok változás történt. A beruházóknak, s nem egy esetben a nemzeti bizottságoknak is jobban meg kellene nézniük, hogy milyen bonitású talajért harcolnak. Nagyobb figyelmet kellene tanúsítaniuk a területi fejlesztési tervek kidolgozóinak is a termőföld védelme iránt. Főleg a nagyobb települések fejA KEZDEMÉNYEZÉS ÓRIÁSI ÉRTÉK A Topofčanyi Járási Építőipari Vállalat az élenjáró helyi építővállalatok közé tartozik. Ezt bizonyítja többek között, hogy 1970-hez képest a bruttó építőipari termelés terjedelme 80,2 millióról 169 millió koronára, az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység pedig 79 123 koronáról 130 567 koronára nőtt. A vállalat gyors ütemű fejlődését az tette lehetővé, hogy a gazdasági vezetők igyekeztek átfogóan megoldani a problémákat. Mindig tekintetbe vettük azt a követelményt, hogy ami ma elegendő, holnap már kevésnek bizonyulhat. Munkánk sikeres: már tizenkét éve teljesítjük, illetve túlteljesítjük feladatainkat. 1978-ban elért eredményeinkért elnyertük a Nyugat-szlovákiai Kerület Nemzeti Bizottság és a kerületi szakszervezeti tanács vándorzászlaját. A múlt év is sikeresen zárult. Vállalatunknál 22 szocialista munkabrigád és öt komplex racionalizációs brigád működik. Az utóbbiak a vállalat égető problémáinak megoldásán fáradoznak. Például a folyami kavicsot — aránytalanul magas áron — a komáromi (Komárno) járásból kellett szállítanunk. Pedig a topolčanyi járásban és gyakorlatilag egész Kö- zép-Szlovákiában nagy mennyiségű dolomit található. Egyik komplex racionalizációs brigádunk sikeresen megoldotta a dolomit felhasználásának problémáját, most már nem kell folyami kavicsot fuvaroznunk messziről és drágán. Ma mar 80 000 köbméter dolomitot termelünk ki. E feladat sikeres megoldásáért 1977-ben az úttörő tettek versenyében ezüstérmet nyertünk. Az építőipari termelésben egyre újabb, progresszív szerelési eljárásokat vezetünk be. Dolgozóink kezdeményezésével és a jól szervezett műszaki fejlesztéssel gyakorlatilag nagyobb befektetés nélkül felépítettük a saját szükségleteinket fedező házgyári részleget. Vállalatunknál a műszaki fejlesztés nem néhány arra kiválasztott személy privilégiuma, hanem sokan részt vesznek benne. A sürgető problémák megoldásának előmozdítására pályázatot hirdetünk. Nagy figyelmet szentelünk az újítómozgalom fejlesztésének. Megéri, hiszen az újítási javaslatok társadalmi haszna csak a múlt évben 894 000 korona volt. Törődünk azzal, hogy a jóváhagyott újítási javaslatokat a gyakorlatban meg is valósítsák. Ezzel a céllal létesítettük fejlesztési műhelyünket is. Egyes sikeresen megoldott műszaki feladatokért az úttörő tettek versenyében díjat nyertünk. 1976 és 1979 között az úttörő tettek versenyében tizenkét pályaművel, műszaki megoldással neveztünk be. Ennyivel jónéhány országos építőipari vállalat sem dicsekedhet el. Az emberek kezdeményezése óriási érték, s vállalatunk ezt az értéket a jövőben is hasznosítani akarja. DUŠAN KONDRLÍK, a Topoľčanyl Járási Építőipari Vállalat dolgozója lesztésével kapcsolatban, mert általában éppen a városok környékén található a legjobb minőségű talaj. Szükséges, hogy az illetékes irányító szervek az új lakótelepek területi tervezése során a termőföld védelme szempontjából keressék a lehető leggazdaságosabb megoldásokat. Ebben az időszakban, amikor s hetedik ötéves tervidőszakra irányított beruházási akciók számára keresik, illetve jelölik ki a beépítendő területeket, e kérdésnek még nagyobb figyelmet kell szentelni. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a martini járási pártbizottság mezőgazdasági bizottsága is ez évi márciusi ülésén. A járási mezőgazdasági igazgatóság jelentése alapján megállapítottuk, hogy tavaly 119 hektár termőtalajjal lett kevesebb a beruházási szándékok megvalósítása következtében. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma számos akció végrehajtásához, s ezáltal termőterületek elvételéhez adta beleegyezését. Tavaly a martini járás valamennyi mezőgazdasági vállalatában elvégezték a mezőgazda- sági földalap fizikai leltározását. Nyolc egységes földművesszövetkezet és egy állami gazdaság eredményei alapján az illetékes bizottságok részéről többek között megállapítást nyert, hogy 532 hektárnyi szántóföld csupán a kimutatásokban létezik, mert ez a terület a valóságban rét. A sokatmondó tények is annak a követelménynek a gyakorlati érvényesítését sürgetik, hogy a városok környékén ésszerűbben gazdálkodjanak a termőfölddel JAN RAKOVSKÝ mérnök, a Martini Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait *★★★**★*★★★ EREDMÉNYEK TAPASZTALATOK ★*★★★★★★ VÉLEMÉNYEK ★★★★★*★****
