Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-07 / 107. szám, szerda

KELLENE EGY JÓ ÉV — Majdnem minden pártbi­zottsági ülésen foglalkozunk a pártcsoportok munkájával — mondta beszélgetésünk kezde- tén Bajkai Jenő, az Ipulysza- kállasi (Ip. Sokolec) Csehszlo­vák-Magyar Barátság Efsz pártalapszervezetének elnöke, a szövetkezet alelnöke. Ezzel is jelezni kívánta, mi­lyen fontosságot tulajdonítanak a párt szervezeti egysége legki­sebb láncszeme jó munkájának, A pártcsoportok tevékenységé­nek gyakori szerepeltetése a pártbizottság tanácskozásán persze azzal is összefügg, hogy a lévai (Levice) járási pártbi­zottságnak az alapszervezet munkájára vonatkozó értékelé­se felhívta a figyelmet a párt­csoportok aktivizálására. A 80 tagból és 6 tagjelöltből álló alapszervezetben öt pártcsopor­tot hoztak létre, mégpedig az alábbi területeiken: az állatte­nyésztésben, a növénytermesz­tésben, a javításban, az admi­nisztrációban és a melléküzem­ági termelésben dolgozó kom­munisták számára. Az utóbbiak csoportjába a kőművesek, a szövetkezet téglagyárában dol­gozók és az asztalosok tartoz­nak. A téglagyárban, a növény- termesztésben és az adminiszt­rációban dolgozó csoportok munkaterv szerint dolgoznak, s ez eredményeiken is meglát­szik. Az állattenyésztésben lé­tesült pártcsoportot átszervezik. Hogy miért, erről a pártelnök így vélekedik: — Szövetkezetünk öt község közös gazdaságából egyesült, s állattenyésztés mind az öt he­lyen van. Vagyis nagyon nehéz megtartani ennek az öt párt­csoportnak az összejöveteleit. A következő községek egysé­ge« földművesszövetkezeteinek egyesülésével jött létre a 600 tagot foglalkoztató közös gaz­daság: Ipolyszakállas, Pásztó (Pastovce), Ipolybél (Bielovce), Lontó (Lontovce) és Szete (Ku- báňovo). A nők aránya a párt- alapszervezetben (a járás többi földművesszövetkezeti pártalap- szervezetéhez hasonlóan) itt sem kedvező, hiszen a 80 tag közül csupán 7 nő. Az utóbbi idő­ben azonban ez az arány kedve­zően alakult, amit az is bizo­nyít, hogy a 6 tagjedölt közül 2 nő. A jövőben további fiatal nődolgozókat szeretnénk tagje­löltségre javasolni. A tagsági gyűléseken való részvétel arányát tekintve az alapszervezet eredményei fi­gyelemre méltóak. A tanácsko­zásokon a tagoknak átlagban mintegy 85—90 százaléka vesz részt. A hiányzók főleg idősebb tagok, akik gyakran beteges­kednek. — Hogyan érik ezt el? ér­deklődtünk Bajkai elv-társtól.. — A gyűlésekre a meghívó­kat a pártcsoportok vezetői ad­ják át a csoportok tagjainak egy héttel a taggyűlés megtar­tása előtt. Az is hatással, van a megjelenésre, hogy ha va­laki többször hiányzik, behívat­juk a pártbizottságra és elbe­szélgetünk vela Javult a tag­gyűlések vitájának színvonala is, bár ezzel még korántsem le­hetünk elégedettek. Ugyanez vo­natkozik a pártoktatás előadá­sait követő vitákra. Az alapfokú pártoktatás elő­adói helyi tanítók: Török Ist­ván, Molnár László és Török Lajos, valamint Apa Lajos, a hnb titkára, és Marczal József, a hnb elnöke. Az alapfokú párt­oktatás résztvevőin kívül 24 tag Léván a középfokú pártok­tatás hallgatója. Milyen jellegű pártfeladatok­kal bízták meg tagjaikat a beszélgetések alkalmából? — kérdeztem. — A feladatok egy része a termeléssel, illetve a takarékos­kodással kapcsolatos — vála­szolta Bajkai elvtárs. — Példá­ul a tervezett minőségi mutatók elérését célozza. Nagyon fontos takarékoskodnunk egyebek közt az abraktakarmánnyal. Ezen a téren vannaik is tartalékaink, hiszen jelentős különbségek mutatkoznak az egyes gazdasá­gi telepeken az elfogyasztott takarmány mennyiségében, pe­dig ugyanabból a silógödörből etetnek mindegyik helyen. — Vagyis az emberek hozzá­állását tartják a legdöntőbb té­nyezőnek? — Határozottan — hangzik a válasza. — De hadd említsek egy meggyőző példát: a szetei részlegünk ma a tejtermelésben a legjobb eredményeket éri el, pedig a szövetkezet egyesülése előtt a leggyengébb volt ezen a téren. Az efsz tavaly kilenc* literes fejési átlagot ért el te­henenként. Mindent egybevetve, szövetkezetünk gazdasági ered­ményei alapján a járás jobb gazdaságai közé tartozik, de ezzel mi nem elégszünk meg. Persze olyan körülmények is nehezítik munkánkat, melyeken nem tudunk változtatni. — Például? — Például az, hogy az Ipoly minden évben kiönt, s így mint­egy 800 hektárnyi földünk víz alá kerül. Ez pedig elég jelen­tős terület, hiszen összesen 4200 hektárunk van. A szántó- területünk 3900 hektár. A szövetkezet gabonát, kuko­ricát, hüvelyeseket és tömegta­karmányokat termeszt,. de van zöldségkertészete, gyümölcsöse és szőlészete is. Állattenyész­tésében jelentős a szarvasmar­ha- és a sertéshizlalás. Évi. ter­ve 70 vagon sertéshús eladását irányozza elő. Ezenkívül 430 anyasertésük is van. A mellék­üzemági termelés keretében üzemelő téglagyár 22 dolgozója az aratás, azaz a mezőgazdasá­gi csúcsmunkák idején a beta­karításban segít. Vagyis olyan­kor a téglagyár nem termel. A munkájukat nehezítő külső körülmények közül megemlíti még a másutt is jól ismert gép­alkatrészhiányt. — Előfordul, hogy fél napot kell bíbelődniük a műhelyben dolgozóknak egy egy {egyéb­ként olcsó) alkatrész elkészíté­sével. Ennek megoldásán azon­ban felsőbb szinten kellene ko­molyan elgondolkodni, hiszen ez mezőgazdaságunk általános gondja. Amikor a pártszervezet és a pártonkívüliek kapcsolatára te­relődik a szó, Bajkai elvtárs megjegyzi: — A pártbizottság rendszere­sen meghívja üléseire a párton kívüli gazdasági vezetőket is. A dolgozók kezdeményezésé­ről (a pártonkívülieket is be­leértve) igen elismerően véle­kedik. Majd így folytatja: — A kezdeményezés még to­vább fokozható. Erre a beszél­getéseken elhangzott észrevé­telek is felhívták a figyelmet. Az elvtársak követelték, hogy senki se jusson meg nem érde­melt jutalomhoz. Mindig min­denkinek csak az elvégzett munkája alapján fizessünk. En­nek az elvnek a következetes érvényesítése hozzájárulhat a dolgozók aktivitásának növelé­séhez. Termémszetesen az is, hogy reális az idei gazdasági tervünk. Meggyőződésünk, hogy teljesítjük is — mondja kom­munista derűlátással, de azért óvatosan ezt is hozzáteszi: — Persze kellene hozzá egy jó év. Óvatossága érthető, hiszen — mezőgazdaságunkról lévén szó — az időjárás szerepe sem mellékes. Döntő tényezőnek azonban az emberek hozzáállá­sát, igyekezetét tartják. FÜLÖP IMRE JÁRHATÓ ÚT A GÉPESÍTÉSI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI KUTATÓINTÉZET ELSŐ ALAPSZERVEZETÉNEK NYILVÁNOS GYŰLÉSE Azon a bizonyos napon a ku­tatóintézet dolgozói a műszak befejeztével nem hazafelé, ha­nem a korszerű nagycsarnokba igyekeztek. Elfoglalták mind a 250 ülőhelyet, sőt néhányan a tárt ajtók mögül követték az első pártalapszervezet nyilvá­nos gyűlését. A kutatók, a szerelők, a tech­nikusok, és az adminisztratív dolgozók érdeklődéssel hallgat­ták Ľudovít Pakan pártelnök be­vezető tájékoztatóját arról, mi lett a sorsa azoknak az észre­vételeknek, felszólalásoknak, amelyek az előző nyilvános gyűlésen hangzottak el. Meg­tárgyalta őket a pártbizottság, foglalkoztak velük a gazdasági dolgozók, és tárgyalt róluk a gazdasági pártértekezlet is. Több felszólalás hatékonyan hozzájárulhat a kutató- és fej­lesztési munkák javításához. A tapasztalat azt igazolja — mu­tatott rá Pakan elvtárs —, hogy valahányszor meghallgatta a pártszervezet a dolgozók véle­ményét, mindig haszna szárma­zott belőle az intézetnek, a tár­sadalomnak. František Bartoš mérnök, az intézet műszaki igazgatóhelyet­tese a nyilvános gyűlés beszá­molójában a gazdasági felada­tok teljesítéséről szólt. Ebben az évben az intézet kutatói hat állami feladatot, továbbá né­hány reszortfeladatot teljesíte­nek. A belső szerelések szakte­rületén jelenleg azokat a kísér­leteket végzik, melyek öt aszinkronszerelő gépsor kísér­letezésével kapcsolatosak. En­nek megrendelői a Zlaté Mo- ravce-i Calex, a šuranyi Elitex. Ezenkívül egy szerelő automa­tával is kísérleteznek, amelyet a Myjavai Szerelvénygyárban használnak majd. Azok az eltolódások, amelyek még tavaly keletkeztek a ter­melésben és a fejlesztésben, a prototípusok létrehozásában, a dolgozók jól szervezett kezde­ményező munkájának köszön­hetően már megoldódtak. A ha­táridő-eltolódások oka egyéb­ként némely anyag túl hosszú megrendelési határideje és a képzett szakembereik hiánya volt. A kommunisták kezdemé­nyezésére az intézeten belül létrehoztak egy komplex racio- nalizációs brigádot, melynek tagjai együttműködnek a fela­datok megoldásában. Az a fela­datuk, hogy megállapítsák a gépsorok megbízhatóságát, s így azok már júniusban eljus­sanak a termelővállalatokba, ahol beszerelik őket. Ezek a gépsorok hozzájárulnánk majd a termelés gazdaságosságának és a termékek minőségének javítá­sához. Az egyik gépsor például a hűtőszekrények kompresszo­rainak gyártását teszi gazdasá­gosabbá (a munkatermelékeny­séget 75 százalékkal növeli és 76 dolgozót tesz szabaddá.) A Calex ebben az évben négy ilyen gépsort kap. Ráadásul a gépsorokat az üzemi szabadsá­gok idején fogják beszerelni, hogy a termelés zavarmentes legyen. A feladat silkeres meg­oldása érdekében az intézet dolgozói a Calex dolgozóival közös komplex racionalizációs brigádot is létrehoznak. Semmivel sem kisebb fela­dat a következő ötéves terv elő­készítése sem. Annál is inkább, mivel az előkészületeket egybe kell hangolni az elektrotechni­kai ipar kísérleti fejlesztési ter­vével, hiszen az intézet január 1-től már az elektrotechnikai iparhoz fog tartozni. Az intézet programjának lényege ezáltal nem változik meg, csupán arról van szó, hogy a kifejlesztett rendszereket jobban kihasznál­ják az elektrotechnikai iparban is. A vitában a kutatók bírálóan rámutattak azokra a fogyaté­kosságokra, amelyek az irányí­tó és szervező munkában ta­pasztalhatók a népgazdaság ter­vezett irányítására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban. A felszólalásokból kitűnt, hogy az új intézkedéseket a jelenle­vők jól ismerik, és kezdik eze­ket alkalmazni a gyakorlatban is. Főleg azt hangsúlyozták a felszólalók, hogy a hetedik öt­éves tervet úgy kell előkészí­teni, hogy a kutatás elsősorban a korszerű megoldásokat, a mi­nőség javítását és a kifejlesz­tett automaták és gépsorok meg­bízhatóságát szolgálja. Rámu­tattak arra is, hogyan érvénye­síthetjük a legjobban az ered­ményeket, hogyan szolgálhatják az elektrotechnikai és az elekt­ronika fejlődését. A tanácsko­zás és az elfogadott határoza­tok elősegítik a kutatóik ez évi feladatainak teljesítését. JOZEF GRACIK Az észak-csehországi kerület a felszabadítás óta eltelt 35 év alatt országunk fontos energia alapja lett. Itt építették fel a tušimicei, ledvicei, prunérovi, počeradyi erőműveket, me­lyek összteljesítménye 3960 megawatt. Felvételünkön a Po­čeradyi Erőmű 6-os termelési blokkjának dolgozói, Jan Vrá- nek és Karéi Sedlácek, szocialista munkabrigád tagok (O. Holan felvétele — ČSTK) A parféiét hírei ★ A CSKP KB Elnöksége ta­valy áprilisban vitatta meg a vasúti balesetekről és a bale­setek elhárítására hozott intéz­kedésekről szóló jelentést. A közben eltelt év alatt, a vasút­nál dolgozó kommunisták aktív munkája eredményeképpen, kü­lönösen a pályaszakaszok re­konstrukciója és a karbantar­tás megszervezése területén ér­tek el jó eredményeket. A vas­útnak és az egész közlekedési ágazatnak ez idén is elsőrendű feladata a szén-, érc- és ex­porttermék-szállítás tervszerű biztosítása. Az előrejelzések szerint jövőre a vasúti közle­kedésnek mintegy 285 millió tonna árut kell elszállítania. A feladatok teljesítése megnöve­kedett feladatokat hárít a vas­útnál dolgozó pártalapszerveze- tekre, valamennyi kommunis­tára. # ★ Az SZLKP-nak a poprádi Vagongyárban dolgozó alapszer­vezetei a politikai nevelést és a gazdasági propagandát egyik központi feladatuknak tekintik. A Vagongyár 11 agitációs cso­portjában összesen 95 agitátor dolgozik. Közülük 80 kommu­nista. Munkájuk eredményeként az üzemben igen sokan bekap­csolódtak a szocialista munka­versenybe. Az ezüst és bronz fokozatot eddig 121 szocialista brigád nyerte el. Jelenleg 130 kollektíva versenyez a szocia­lista munka brigád címért. Az újítómozgalomban részt vevő 28 kollektíva eddig 60 újítási javaslatot terjesztett elő. A komplex racionalizációs brigá­dok által megoldott feladatok 1 millió 200 000 korona megtaka­rítást eredményeztek. Az üzem­ben az agitációnak és a gaz­dasági propagandának hatásos eszköze az üzemi újság és a helyi rádió. ★ A CSKP-nak a selcei Győ­zelmes Február Efsz-ben műkö­dő pártalapszervezete 60 tag­gal dolgozik. A szövetkezet kommunistái következetesen teljesítik a CSKP KB 14. ülésé­nek a gazdasági élet és a me­zőgazdaságban folyó pártmun­ka tökéletesítésére vonatkozó határozatát. A pártalapszervezet az utóbbi négy évben 19 tag­gal gyarapította létszámát. Az új tagok valamennyien mező­gazdasági dolgozók. ★ A CSKP-nak a Zdári Gép­gyár és Öntöde Zdár nad Sá- zavou-ban dolgozó bizottsága a pártalapszervezetekkel össze­hangoltan arra törekszik, hogy a pártcsoportok munkáját egy­re aktívabbá tegye. A pártbl* zottság munkája eredményes. A pártcsoportok rendszeresen ellenőrzik a párttagok és tag­jelöltek kötelezettségvállalásai­nak és pártfeladatainak a telje­sítését. Az üzem kommunistái a pártcsoportokon keresztül kez­deményezői az energiatakaré­kossági mozgalomnak, ezenkí* vül részt vesznek a többi gaz­dasági és politikai feladat tel­jesítésében. A pártcsoportok fi­gyelemmel kísérik azt is, hogy milyen a tagság jelenléte a pártoktatáson, és a tagságnak a politikai nevelés során szer­zett ismeretei hogyan tükröződ* nek a gyakorlatban, a minden­napi életben. ★ Az SZLKP-nak a jolsval (Jelšava) Szlovák Magnezit Mű“ vekben dolgozó alapszervezetei arra törekszenek, hogy az üzem egyenletesen teljesítse a hatodik ötéves terv utolsó évé­nek tervfeladatait. A kommu­nisták személyes helytállással is példát mutatnak. Az üzem az év első három hónapjában 102,4 százalékra teljesítette elő­irányzott tervét. Egyben jelen­tős sikert ért el az energia- és az üzemanyagmegtakarítás te­rületén. C-la) A kladnói Poldi Egyesült Acélművek szoros kapcsolatban áll a munkásmozgalom dicső történetével, és a Mladá Boleslav-i Anto­nín Zápotocký Üzemmel együtt a közép csehországi kerület legna­gyobb vállalatai közé tanozík. A Poldi kohó megalapításának 90. évfordulóját tavaly ünnepelték meg a vállalat dolgozói. Felvé­telünk a Poldi dríni modern elektro acélgyártó részlegéről készült ff. Tachezy felvétele — CSTKJ 1980. V. 7, A hozzáállás a döntő # Legyen o jutalmazás igazságos A pártcsoportok munkája

Next

/
Thumbnails
Contents