Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)

1980-05-06 / 106. szám, kedd

GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE /Folytatás uz 1. oldalról J munik egész legújabbkori törté­nelmének «lapját képezi, h csehszlovák népnek ahhoz az elhatározásához vezetett, hogy saját kezébe veszi az ország sorsát és nem engedi meg, hogy a felszabadított államban felújítsák a burzsoázia uralmát. A nemzeti felszabadító harc, amelynek legjelentősebb ese­ménye a Szlovák Nemzeti Fel­kelés és a cseh nép májusi felkelése volt, fokozatosan győztes nemzeti és demokrati­kus forradalommá fejlődött. En­nek a harcnak zárószakaszát jelentette a prágai felkelés. Ma, hamincöt éve a prágai bariká­dokon a végső küzdelem folyt a gyűlölt megszállók ellen. A nagy forradalmi hagyományok­hoz hű prágai nép a szó szoros értelmében puszta kézzel szállt szembe a náci túlerővel, és já rult hozzá a megszállók hatal­mának megdöntéséhez. Mély megrendüléssel adózunk tisztelettel azok emlékének, akik hazánkban és határainkon túl a második világháború harcterein, a náci koncentrá­ciós táborokban életüket áldoz­ták. Az illegális szervezeteik tagjainak, a partizánoknak, a Szovjetunióban alakult cseh­szlovák hadtest és a többi íkiil- földl katonai egység tagjainak hősiessége örök időkre a < seb- szlovák nép történelmének di- cső fejezetét, haladó hagyomá­nyainak fontos részét képezi. A Szovjetunó győzelmének vHágtsrtéstóíüi jelentősége A szovjet nép hősi küzdelme óriási támogatást jelentett az antifasiszta ellenállás számára. A szovjet nép magára vállalta a háború legnagyobb terhét, döntő szerepet játszott abban, hogy az emberiség megmene­kült a nácizmus barbárságától. Az idő múlásával egyre szem beötlőbbé válik a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúban ara­tott győzelmének világtörténel­mi jelentősége. Ez a győzelem új utakat nyitott meg az egész világban, a szocializmus a de: mokrácia és a szabadság ügyé­nek előrehaladásához. Mély tisztelettel adózunk az elesett szovjet hősök emléké­nek. A csehszlovák nép soha­sem feledkezik meg áldozatuk­ról. Újból és újból elismételjük azt az alapvető igazságot, hogy a Szovjetunió és a második vi légháborúban aratott győzelme nélkül nemzeteink nem Ienne- nek szabadok, hazánkban nem lenne szocializmus. A történel­mi tapasztalatokból okulva új­ból megerősítjük népünk hitval­lását — örök időkre a Szov­jetunióval és soha másképp! Forró, harci üdvözletünket küldjük a nagy Szovjetunió né­pének és forradalmi élcsapaté nak — a ’ Szovjetunió Kommu­nista Pártjának. Nagyra érté­keljük őszinte barátságunkul, szilárd szövetségünket és sok oldalú együttműködésünket, amely új tartalmat ad a sza­badságért folytatott közös har­cunkban született testvérisé­günknek. Pótolhatatlan jelentő­ségük volt és van a jelenben is, a sikeres szocialista építés ben. Mély hálával tartozunk azért, hogy munkánkban min­dig arra a gazdag, kimerít he teilen tapasztalatforrásra tó maszkodhattunk és támasz kodhatunk ma is, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép gyűj­tött a Nagy Október óla meg lett dicső forradalmi útján. Ünnepi gyűlésünkről különö sen szívélyes üdvözletünket küldjük Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, Csehszlovákia őszinte barátjá­nak, aki a hős szovjet hadse­reg soraiban személyesen részt vett hazánk felszabadításában. Mélyen tiszteljük azt a nagy megértést, amelyet a pártjaink, államaink és nemzeteink közti barátság megszilárdítása iránt lanúsít. Harmincöt évi épitnmttnkánk eredmény«, korszakai és határkövei Elvtársakl Ezekben az ünnepi pillana­tokban felelevenítjük forradal­mi harcaink és az elmúlt har­mincöt év építőmunkájának ese­ményeit, korszakait és halárkö­veit. Az új népi demokratikus rendszer megteremtésével teret biztosítottunk az új népi hata­lom megszilárdításáért, a mély­reható politikai, szociális és gazdasági változásokért folyta tott küzdelem kibontakoztatá­sához. E folyamat során döntő politikai küzdelmet kellett foly­tatnunk a burzsoázia ellen, amely nem mondott le arról a tervéről, hogy visszaállítja a régi viszonyokat. A kommunis­ták a háború utáni évek nagy osztályharcaiban le tudták lep­lezni a burzsoázia terveit, meg tudtak nyerni a dolgozók több­ségét nemzeti és demokra­tikus forradalmunk továbbfej­lesztése programjának fámoga tására. Amikor a reakció 1948. feb­ruárjában megkísérelte a nem­zetközi imperializmus segítsé­gével megmásítani országunk helyzetének alakulását, a cseh­szlovák nép egységes, határo­zott fellépésével, meghiúsítot­ta az ellenforradalmi puccsot. A Februári Győzelem végérvé­nyesen eldöntötte a hatalmi kérdést, hazánkban megnyílt az út a szocialista változások előtt. A csehszlovák nép egyúttal végérvényesen megerősítette or­szágunk külpolitikai orientáció­ját, amelynek alapját a Szov­jetunióval való barátság és szövetség képezi. Elvtársak! Az elmúlt évtized drámai harcaiban népünk a kommunista párt vezetésével érvényesítette a szocializmus építésének irányvonalát, ame­lyet Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának IX. kongresszusa tűzött ki. Történelmi szempont­ból rövid idő alatt megvalósí­tottuk társadalmunk alapvető, szociális változásait. Korszerű, fejlett gazdaságot építettünk ki, megteremtettük a szocialista társadalom erős anyagi-műsza­ki alapját. A fejlődés dinami­káját tanúsítja, hogy idén a nemzeti jövedelem eléri az 1937. évi nemzeti jövedelem hat­szorosát. Iparunk ma nem egész egy hónap alatt többet termel, mint a München előtti köztár saság idején egy év alatt. Az ipar gyors fejlesztését össze­kapcsoltuk a jelentős struktu­rális változások végrehajtásá­val, új progresszív ágazatok ki­építésével, elsősorban a gépipar és a vegyipar megszilárdításá­val. Ez megteremtette az anya­gi leltételeket ahhoz, hogy a népgazdaság valamennyi ágaza­tában egyre nagyobb mértékben érvényesítsük a tudomány és a technika eredményeit. Olyan tudományos-kutatási alapot épí­tettünk ki, amellyel országunk eddig még nem rendelkezett. A mezőgazdasági termelést a szövetkezeti szocialista nagy­ipari termelés útjára vezettük és ezzel megoldottuk a szocia­lista építés egyik legbonyolul­tabb feladatát. Ennek eredmé­nyeképpen alapjában megválto­zott falvainkon a munka és az élet. A mezőgazdasági termelés ma 50 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt volt, an­nak ellenére, hogy a mezőgaz­daságban ma a háború előtti létszámhoz viszonyítva két har­maddal kevesebben dolgoznak és csökkent a megművelt terü­let nagysága is. Elsősorban az utóbbi évtizedben eléri jelentős el őre ha lad ás eredményeképpen teljesítettük az egyik program­célunkat — a város és a falu életfeltételei közti nagv eltérés kiegyenlítését. A gazdasági fejlődés légion tosabb lényezője országunk egyre nagyobb mértékű bekap­csolódása a nemzetközi szocia­lista munkamegosztásba, első sorban a Szovjetunióval lolyta- tott sokoldalú gazdasági együtt működés fejlődése. Ma, a Szov­jetunióval lebonyolított árucse­re képezi árucserénk több mint ngyharmadát és a szocialista országokkal folytatott árucse­rénk teszi ki külkereskedelmi forgalmunk több mint 70 szá­zalékát. A dolgozók saját tapasztala­taik alapján győződnek meg ar­ról, hogy a szocializmus alap­vető értelme anyagi és kulturá­lis szükségleteink egyre telje­sebb kielégítése. A teljes foglal­koztatottság, a reálbérek és jö vedelmek állandó növekedése, a lejlett betegbiztosítási, szó ciális és nyugdíjellátás, a sze­mélyes és társadalmi fogyasztás tartós növekedése, az egészség- ügyi ellátás hozzáférhetősége és magas színvonala, a kultúra és a művelődés magas színvo­nala — mindez minőségileg új lét- és szociális biztosítékokat teremt lakosságunk számára. Az aránylag nagy átlagos élei miszer- fes iparcikk-fogyasztás, valamint a háztartásoknak tar lós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága kifejezi, mennyivel magasabb a legszélesebb néptö inegek életszínvonala nálunk a kapitalizmushoz viszonyítva. A szocializmus nagy vívmá­nya a társadalmi fogyasztás nagy fejlődése. Különösen a lief venes években több elvi jelen­tőségű intézkedést foganatosí­tottunk a nyugdíjbiztosítás te­rületén, a népesedés alakulá­sának javítására, az idősek, a gyermekes családok és a fiata lok társadalmi ellátásában, va lamint a műveltség és a kultú­ra fejlesztésében. A társadalom ezekre a célokra csupán ebben az évben több mint 130 milliárd koronát fordít. Ez 70 százalék­kal több, mint 1970 ben és nyolcszor több, mint 1948-ban A gondoskodás színvonalát ille tőén a világ élenjáró országai közé tartozunk. A lakásépítésben elért jelen­tős eredményeket tanúsítja, hogy 1945 óta 2 600 000 lakás épült, amelyekben ma orszá­gunk lakosságának több mint a fele él. A lakásprobléma meg­oldása elsősorban az utóbbi év tizedben gyorsult meg, amikor 1 300 000 új, korszerű lakást ad nak át. Jelentős eszközöket for dítottunk a közlekedési hálózat, a távösszeköttetési rendszerek, a kereskedelmi, oktatási, egész­ségügyi, kulturális és más in tézménvek építésére. A szocializmus hozzáférhető vé tette a dolgozók számára a kultúrát és a művelődést. Szün lelenül növekszik dolgozóink szakképzettsége. Jelenleg már minden negyedik dolgozó szak középiskolai vagy főiskolai vág zettséggel rendelkezik. A főis kolákon ma több mint 190 000 diák tanul. A szocialista társa dalom továbbfejlesztése érdeké­ben és a szükségleteknek meg­felelően fokozatosan átépítjük egész nevelési-oktatási rend­szerünket. Nagy figyelmet szen­telünk a munkásfiatalok felké­szítésének. Elmélyül a nép erkölcsi, politiká egysége Mélyreható változások men­tek végbe társadalmunk szociá­lis összetételében. A munkás­osztály bölcs gazda lett, amely bebizonyította, hogy jogosan il­leti meg államunkban a vezető szerep. Társadalmunk forradal­mi átépítésének fő megvalósí­tója és támasza azáltal, hogy falvaink áttértek a szocialista termelési módra, megalakult a szövetkezeti földművesek új szocialista osztálya, amely kö­zel áll a munkásosztályhoz és vele szövetségben aktívan részt vesz a szocializmus fejlesztésé­ben. Társadalmunkban fontos szerepe van az értelmiségnek, «mely lényegesen hozzájárul anyagi és szellemi javaink gya­rapításához, elsősorban a tudo- mányos-műszaki fejlődéshez. A kapitalizmustól eltérően a mi társadalmunk szociális változá­sainak alapvető irányzatát az osztályok és szociális csoportok közeledése, a csehszlovák nép erkölcsi, politikai egységének elmélyítése jelenti. A szocializmus jelentős sike­reinek egyike, hogy hazánkban a lenini eszmék alapján megol­dottuk a nemzetiségi kérdést. Az idősebb nemzedék tagjai élénken emlékeznek arra, hogy e tekintetben a csehszlovák burzsoázia áldatlan örökséget hagyott ránk. Annál nagyobb büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban megvalósultak a csehek és a szlovákok, vala mint országunk nemzetiségei egyenlőségének, testvériségé­nek és szilárd egységének el­vei. Ez kifejezésre jutott ab­ban, hogy nemzeteink életében kiegyenlítődtek a történelmileg létrejött gazdasági, szociális és kulturális különbségek. A cseh munkásosztály testvéri segítsé­gével rohamosan fejlődött Szlo­vákia gazdasági potenciálja. Ipari termelése 1948 tói a hú­szon négyszeresére növekedett. Gazdasága mind nagyobb táma­sza az egységes csehszlovák gazdaságnak. A nemzetiségi kérdés megoldását betetőztük a csehszlovák föderáció meg­teremtésével, amely létének több mint tíz esztendeje alatt igazolta helyességét és életere­jét. Szilárd alapja lelt a cseh­szlovák államiság további lej- lődésének. Az állam térképéről eltűntek az elmaradott területek, ahol a polgári köztársaságban nyomor és éhínség uralkodott. A szocialista építés folyama­tában szüntelenül tökéletesedett a társadalom politikai rendsze­re. Elmélyült a szocialista de­mokrácia. Növekedett a valóban népi államnak, a szó szoros ér­telmében a nép államának, a népet szolgáló államnak, szocia lista államunknak gazdasági, szervező és kulturális nevelő szerepe. Teljes joggal megállapíthatjuk, hogy a szocializmus megvalósít­ja azokat az alapvető célokat és követelményeket, amelyekért népünk a kapitalizmus éveiben és a nemzeti felszabadító harc­ban küzdött. Megoldottuk a nemzeti szabadság, az állami önállóság és a függetlenség alapvető kérdéseit. Valós mó­don szavatoltuk a munkásosz­tály és a népi tömegek szociá­lis és politikai jogait. Átvettük és gazdagon gyümöicsöztetlük nemzeteink haladó hagyomá­nyainak örökségét. Hazánkban a történelem sn- rán első ízben jött létre olyan társadalom, amely nem ismer kizsákmányolást, munkanélkü­liséget és szociális elnyomást, s amelyben a dolgozóknak « holnaptól nem kell félniük. A gyakorlatban megvalósulnak a szociális igazságosságnak, <« tényleges egyenlőségnek, az elvtársi kapcsolatoknak eszmé­nyei, hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek testvérbarát sá­ga. Az ember helyzetének alap­vető mércéje a munka. Ezt a társadalmat áthatja a reális hu­manizmus, a mély szocialista demokrácia, a derűlátás és a holnapba vetett bizalom. , Szocialista jelenünkben meg­testesül a kommunisták és a pár­ton kívüliek millióinak, a munká­sok, a földművesek, az értelmi­ségiek, a nők és a fiatalok mil­lióinak, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front valamennyi társadalmi szervezete dolgozói­nak munkája, igyekezete, áldo­zatkészsége és lelkesedése. Ok valamennyien a nap nap után végzett áldozatos, szívós mun­kában törtek utat szabad éle­tünknek. Menet közben szerez­ték tapasztalataikat, leküzdöt­ték az ellenség ellenállását, megbirkóztak a szocialista Csehszlovákia létébe soha bele nem törődő imperializmus csel­szövéseivel. Az imperializmus ma sem válogatja eszközeit, hogy különféle árulók és rene­gátük segítségével befeketítse népünk nagy művét. Csehszlo­vákia népé az eltelt években bizonyította érettségét és ere­jét. A szocializmus győzelme hazánkban világviszonylatban a szocializmus győzelmes tér­hódításának fontos láncszeme. További bizonyítéka a marxiz­mus— leninizmus eszméi és <» szocialista forradalom törvény- szerűsége erejének és életké­pességének. Ezeket a törvény- szerűségeket Vlagyimir Iljics Lenin világította meg, akinek 110. születésnapjáról nemrég emlékeztünk meg az egész ha­ladó világgal együtt. A leninizmus alapeiveinek alkalmazásával Az elmúlt 35 esztendőben egyidejűleg megtanultuk azt is, hogy a szocializmus építésével járó mélyreható, alapvető vál tozásoknak velejárója az aka­dályok leküzdése, az erőkifej­tés, az új, bonyolult problémák megoldása. Pártunk marxista— leninista érettségéről tanúsko­dik, hogy minden esetben volt ereje és energiája bíráló szel­lemben elemezni a helyzetet, helyrehozni a hibákat és a téve­déseket, hogy alkotó módon al­kalmazta a leninizmus alapél veit, fenntartotta szoros kap csőlátót a tömegekkel, képes volt módosításukra, s arra, hogy a szocializmus építése út ján vezesse őket. A szocializmus sikeres fejlő dése szempontjából alapvető fontosságú volt, hogy a hatva­nas évek végefelé elvszerű el járással, politikai eszközökkel leküzdöttük a párt és a társa­dalom mély válságát. A Szov jetuniónak és további testvéri országoknak internacionalista segítsége a csehszlovák kom­munisták számára megteremtet­te a szocialistaellenes és a jobb oldali opportunista erők legyő zéséért vívott intenzív politikai küzdelem kibontakoztatásának szilárd hátországát. A válság fejleményei pártunk számára nagy tanulságot jelentettek, amelynek következtetései tartós érvényűek. A sikeres konszoli­dációs folyamat, amelynek szempontjából történelmi jelen tőségük volt a CSKP Központi Bizottsága 1909 áprilisi ülése eredményeinek, megnyitotta a társadalmi fejlődés új szaka­szát. Elvtársak, további előrehala dúsunk rendíthetetlen alapba lett a fejlett szocialista társa­dalom építésének fő irányvona­la, amelyet Csehszlovákia Kom munisla Pártjának XIV kong resszusa dolgozott ki és tovább­fejlesztett a XV. kongresszus. Ebben kifejezésre jutnak Cseh­szlovákia népének nemzeti és nemzetközi érdekei. Tudomá nyos alapokon választ ad a további társadalmi fejlődés fel­adataira és szükségleteire. A dolgozók a gyakorlatban meg győződtek helyességéről és tel­jes mértékben támogatják, össz­népi programként vállalta az egesz Nemzeti Front. A Közpon­ti Bizottság ülésein rendszere­sen foglalkozik ennek a lő irányvonalnak megvalósításá­val. A politika, a gazdaság, a külkapcsolatok és az ideológia területére konkretizálja alapve­tő kérdéseit és feladatait, álta­lánosítja teljesítésének a part és a nép által szerzett tapasz­talatait. Elvi fontosságú intéz­kedéseket hagy jóvá követke­zetes megvalósítására. Ennek az irányvonalnak el­méleti alapját a társadalmunk fejlődése szocialista szakasza hosszú távú jellegéről szóló le­nini gondolatok képezik. Nem rövid átmeneti időszakról van szó, hanem egész fejlődési sza­kaszról. Ennek fő tartalma a szocialista társadalmi rend éret­tebbé válása, törvényszerűsé­geinek következetes érvényesí­tése, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak és a szocializmus előnyeinek egybe­kapcsolása alapján a termelő­erők tartós fejlesztését célzó igyekezet, az anyagi és a kul­turális szükségletek mind tel­jesebb kielégítése, a szocialis­ta közösséggel való internacio­nalista kapcsolatok elmélyítése, a társadalmi kezdeményezés példátlan fejlődése, a szocialis­ta öntudalosság növekedése. A szocializmus fejlődésének ilyen értelmezése jelentős el­méleti hozzájárulás a marxiz­mus—leninizmus alkotó tovább­fejlesztéséhez. Általánosítja a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak és további testvérpártoknak tapasztalatait a szocializmus építésében. Számunkra is min­den tevékenységünkben meg­bízható, pontos iránytű Pártunk helyes politikájának és szervező munkájának. a nép áldozatos igyekezetének köszönhetően, a hetvenes évek a szocialista fejlődésnek külö nősképpen fontos szakaszává váltak. Kitöltötte a nagy alko tómunka, amely kibontakoztat ta legjobb építő hagyományain­kat és minden területen jelen tős előrelépést'hozott. Megszi­lárdítottuk a szocialista rend szert. Üj szintre emeltük a nép gazdaságot Jelentősen emel tűk az anyagi és a kulturális /Folytatás a 3. oldalonJ Srlp 1980*. V. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents