Új Szó, 1980. május (33. évfolyam, 103-127. szám)
1980-05-19 / 116. szám, hétfő
Kutatják a főid mélyét Dél-Szlovákia nyugati részén egyre több helyen jelennek meg mostanában geológiai kutatócsoportok, és egyre több karcsú fúrótorony emelkedik a gabonatáblák fölé. Vallatni kezdték itt is a föld mélyét, hogy a geológiai térképekre berajzolják, mi minden húzódik meg itt is évmilliók óta, és hogy mit lehetne ebből hasznosítani az ember javára. Udvard (Dvory nad Žitavou) Italára is ilyen terület. A Kárpátok térségében kőolajat kereső geológusok több ízbén hévízforrásokra bukkantak. Ezeket, különösen az energiaárak növekedése óta fontos Aiegészítő engergiafor- rásnak tökintjük, és egyre több tizem, idegenforgalmi szervezet érdeklődik irántuk. A termálvízforrások feltérképezését a bratislavai Dionýz Štúr Geológiai Intézet kapta feladatul a ö. ötéves tervidőszakra. Szlovákia különböző területein kb. 30 termálvíz-lelőhely van, így érdeGaál Hedvig geológus ímesnek tűnik ezek alapos feltérképezése. A fúrások nyomán leltörő víz összetételének: elemzése a geológiai intézet, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma szakembereinek, valamint az egészség- ügyi és idegenforgalmi szakembereknek jó alapul szolgált egy részletes kiaknázási terv •kidolgozásához, a hasznosítás 'lehetséges módjának meghatározásához. A jövőben mintegy 20 termálvíz-lelőhely részletes feltárásával és kihasználásával számolunk. Ezek csaknem egy- tiarmadrésze a Duna-menti síkságon található. A termálvíz (kiaknázása érdekében több mint 1000 méter mélységbe kell le- fúrmi. Ez — megfelelő berendeléseik hiányában — nem látszott könnyen megvalósítható feladatnak. A szlovákiai hidro- geológusok ezért 1973-ban segítséget kértek a magyarországi geológiai kutatóktól, akik nagyobb teljesítményű fúróberendezésekkel rendelkeznek. Kapcsolatot teremtetteik a budapesti VIKUV vállalattal, amely megfelelő, eszközöket és képzett, tapasztalt szakembereiket küldött ki Csehszlovákiába. Udvard határában 1979 júniusában megkezdte a munkát a Majer József fúrótmester vezette kollektíva. — Vállalatunk 11 mélyfúrásit hajtott végre Szlovákiában. Négy éve dolgozom itt, és ez alatt 7 mélyfúráson vettem részt, — mondja a tapasztalt szakember. — A Tarian Ernő vezette első munkacsoporttal érkeztem, most pedig a fúrócsoport vezetője vagyok. A munkálatok végső fázisában vette át a fúrás irányítását. Még novemberben lebocsáj- tották az utolsó védőcső-darabot, amikor a fúrófej 2500 méter mélységben végleg megállt. A furatot beépítették, és elvégezték a szükséges elemzéseket. Az eredmények sokat ígérnek, a végső döntés azonban csak később születik meg a mélyfúrás eredményeinek gyakorlati hasznosításáról. Gaál Hedvig geológus így vélekedik az eredményekről: — Az elemzések alapján pontosan megállapítottuk a víz hőmérsékletet, ásvány ianyag-tar- talmát, mennyiségét, az üregek nagyságát és a kőzet tulajdonságait. Elégedettek lehetünk. Gaál Hedvig októberben érkezett a munkahelyre, egyenesen a miskolci főiskoláról, amelyet nemrég végzett el. Örömmel töltötte el, hogy bíztak benne, és nyomban jelentős megbízatást kapott egy szomszédos baráti országban. — Nem én vagyok az első a vállalatunknál — mondotta —, akinek nem sokkal a főiskola elvégzése után lehetővé tették, hogy a gyakorlatban is bizonyítson. Gyorsan hozzászokott az új környezethez, beilleszkedett a kollektívába. Dr. Ondrej Frank OSc., szlovák geológus is szívesen segítségére sietett, ha szükség volt erre. Egy ilyen mélyfúrás mindig készíthet meglepetéseket az ember számára. Abban a térségben azonban ritkán fordul elő, hogy végül is ne törne fel a termálvíz egy kemény homokkőben, amelyet mészkő, majd dolomit váltott fel. Az ilyen munka után a havonkénti négy nap szabadságot a legnagyobb jutalomnak tekintettük. A fúrótornyot hamarosan szétszerelik, hogy a létesítményt átvegye az Udvardi Efsz. Hogy átvegye és — minél jobban hasznosítsa. Időnként magyar hidrogeológusok is megtekintik a fúrócsoport munkahelyét. Tőlük tudtuk meg, hogy a brigád rövidesen új, korszerűbb fúróberendezést kap. Korpás Ervin így vélekedik a nálunk eltöltött hónapokról: —■ Jó volt itt Szlovákiában dolgozni. Noha csak lakókocsikban laktunk, sohasem éreztük magunkat egyedül. Gyakran jártunk moziba és sűrűn megfordultunk a művelődési otthonban. Ahol magyar könyviek is voltak a könyvtárban, ott olvasnivalónk is volt, így sohasem unatkoztunk. — Nem egyszer megtörtént, hogy a Dél-Szlovákiában dolgozó magyar mélyfúró brigádoknak a szövetkezetiek is jelentős segítséget nyújtottak a fúróberendezések javításában. Szívesen segítettek, hiszen a felszínre hozott víz majd elsősorban az ő munkájukat könnyíti meg, teszi hatékonyabbá. A termálvíz segítségével télen is termeszthetnek virágot és zöldséget. Számos helyen, például Nyárasdon és Szenckirályfán, már meg is kezdték az üvegházi és fóliasá'tras termelést. Az egészségügy is érdeklődik a hévíz iránt. Terveik értelmében 17 helyen létesítenek fürdőt, illetve gyógyfürdőt. Egyes helyeken az egyszer már felhasznált vizet újból visszajuttatják a Föld mélyébe, hogy ott újból felmelegedjék is ismét használhatóvá váljék. A nyárasdi üvegházakat termálvízzel fűtik (Anton Páldy felvételei) ilyen mélyfúrás nyomán. A Duna menti síkság alatt hatalmas vízkészletek vannak, így a hidro- geolpgusok ritkán tévednek. A 47-éves fúrómester így emlékezik vissza eddigi pályafutására: — Jónéhány éve űzöm ezt a mesterséget, és itt, Csehszlovákiában is sok tapasztalattal lettem gazdagabb. Soha sem felejtem el, hogy mit éltünk át Pau- Cina Lehotában, abban a kis hegyi faluban, Liptovský Mikulástól nem messze. Volt olyan szakasz, ahol a szó szoros értelmében milliméterről milliméterre haladtunk csak előre a Néhány jelentős problémát is meg kell azonban oldani a termálvíz hasznosításával kapcsolatban. Gondot okoz például, hogy a technológiai berendezésre — viszonlag rövid idő alatt — jelentős vastagságú ás- ványianyag-réteg rakódik le. Ez azonban műszakilag megoldható. Szlovákia termálvíz forrásai évenként 300—400 ezer tonna barnaszén fűtőértékével egyenlő energiával gazdagíthatnak bennünket. Érdemes tehát megkülönböztetett figyelmet fordítanunk e természeti kincs hasznosítására. HEDVIGA Z. LUCHAVOVA 1980. V. 19. Sokat ígérő segítség Hideglevegős módszerrel is szárítják a takarmányt A nyitrai (Nitra) járásban a vicsapapáti (Výčapy-Opatovce) és a Sládečkovcei Efsz ben, valamint az Agrokomplex Orszá gos Kiállítási Gazdaság egyes részlegein kezdték meg elsőnek a lucerna betakarítását. Azonban pár nap múlva más mező- gazdasági üzemekben is meg indultak az önjáró szecskázók A járás útjain zöld és fony nyasztott takarmányt szállító járművekkel lehet találkozni. Nem véletlenül beszéltünk te hát Jozef Dubný mérnökkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusával, a betakarítás és a tartósítás megszer vezéséről, módszereiről. A főagronómus elmondotta, hogy a munka megkezdése közben minden üzemben még egyszer alaposan ellenőrizték a gépek üzemképességét. A járási mezőgazdasági igazgatóság és a Nyitrai Állattenyésztési Kutató Intézet dolgozóival, valamint a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanáraiból alakult 3—4 tagú szaktanácsadó és ellenőrző csoportok többek között sajnos azt állapíthatták meg, hogy az önjáró szecskázók húsz százaléka még mindig üzemképtelen. A javító üzemek és műhelyek anyagbeszerzői sokszor eredménytelenül járják az országot, mert nem tudják beszerezni a javításhoz szükséges alkatrészeket. A felmérések szerint a járásban a mezőgazdasági üzemek a múlt évhez viszonyítva kéthe tes késéssel kezdhették meg a lucerna kaszálását. Habár az első kaszálásból kevesebBet takaríthatnak be a tervezettnél, mégis teljes ütemben folytatják a betakarítást. A szakemberek úgy vélik, hogy a második kaszáláskor jóval nagyobb lesz a lucerna hozama és pótolhatják azt a mennyiséget, amit elvesztettek az első kaszáláskor. Jelenleg sok traktor végzi a növényápolást, s ugyanakkor a takarmány betakarításához és szállításához is sok járműre van szükség. Üj gépek vásárlására nem nagy a lehetőség, ezért rendkívüli nagy jelentősége van a kooperációs körzetek mezőgazdasági üzemei együttműködésének. A járási mezőgazdasági igazgatóság határozatai szerint a kooperációs körzetek tanácsai felelnek azért, hogy minden mezőgazda- sági üzemben elegendő és jó minőségű szénát, valamint szi- lázsolt takarmányt tároljanak. Ezek a tanácsok felelnek a gépesített csoportok rugalmas átcsoportosításáért is. Ily módon lehetővé válik a gépek jobb kihasználása és a munkák meg gyorsítása. Gondokat okoz a kilenc forrólevegős szárítóüzem üzemeltetése, mert energiatakarékossági okokból korlátozni kell a fűtőolaj felhasználását. A járási szervek és a tanácsadó bizottságok kidolgozták az ener~ giatakarékossági javaslatot, amely arra ösztönzi a mező- gazdasági üzemeket, hogy a lucernát és más hereféléket fony- nyasztott állapotban szecskázzák fel a földparcellákon. A kevesebb nedvességtartalmú zöldtakarmány lisztté való szárításához megközelítőleg csak fele annyi fűtőolaj szükséges. Azonban mint minden kísérletezés, ez a módszer is kockázattal jár. Ha a parcellán túlszárad a lucerna, akkor levelei a szárító üzemben a liszt készítésekor hamuvá válnak, s jelentős veszteségek keletkeznek. Ezért a tanácsadó' bizottságok a mezőgazdasági üzemek vezetőivel együtt határozzák meg, hogy a parcellán fony- nyasztott lucernának mennyi legyen a nedvesságtartalma fel- szecskázás előtt. Amint a főagronómus és több mezőgazdasági üzem vezetője hangsúlyozta, igyekeznek kihasználni a Nap energiáját a takarmány határban történő fonnyasztására.^de felkészültek a kazlakba vagy színekbe rakott széna hideglevegős után- szárítására is. Ilyen módszerrel a Sládečkovcei Efsz-ben már évek óta sikeresen tárolják a szénát. Gyárfás Gyula, géppark vezetője a helyszínen mutatta meg az üzemképes ventillátorokat és más hideglevegőt fújó nagy teljesítményű gépeket. Štefan Danko, a 2. számú állattenyésztési ágazat vezetője még más üzemek számára is követendő ötletet említett. Néhány ventillátort a régebbi típusú kis teljesítményű traktorokra szereltek. A megoldás előnye, hogy a ventillátorokat oda összpontosíthatják, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Nem fordulhat tehát elő hogy a színek alatt és a kazlakban tárolt széna befülled. A lucerna és az őszi keverékek betakarítása a járásban — amint a határszemle is bizonyította — elég sok gondot okoz a járási szerveknek, valamint a mezőgazdasági üzemek vezetőinek dolgozóinak. Azonban a jó felkészülés az irányítás és a munkaszervezés „menetközbeni“ tökéletesítése elősegíti a munkák gyors és jó minőségben való végzését, továbbá az energiatakarékos betakarítást. A patronáló üzemek újabb ventillátorokat gyártanak, hideg levegőt fújó gépeket javítanak meg és alkatrészeket készítenek, illetve újítanak fel a betakarításhoz szükséges gépek megjavításához, sokat ígérő a különböző intézetek, főiskolák szakembereinek segítsége is. A főagronómus úgy véli, hogy az idén közös összefogással jobb minőségben tartósíthatják a takarmányt, mint a múlt évben. BALLA JÓZSEF FOLYÉKONY ÜZEMANYAG — SZÉNBŐL Fúrótorony Udvard határában Nagy József a fúróberendezés kezelése közben A kőolajimporttól való függőség csökkentése érdekében a nyugatnémet kormány a közelmúltban mintegy 13 milliárd DM összegű beruházási programot hagyott jóvá a szén elgá- zosítására, illetve abból folyékony üzemanyag előállítására szolgáló üzemek létesítésére. A tervek szerint a Ruhr-meden- cében, illetve a Saar-vidéken 14 ilyen üzemet építenek, amelyek közül az elsők az 1980-as évek közepén kezdik meg működésüket. A technológiát azoknak az 1974 óta működő kísérleti üzemeknek a tapasztalatai alapján alakították ki, amelyek eddig 650 millió DM kormány- támogatásban részesültek. Az említett üzemek — teljes kapacitással való működésükkor is — csupán néhány százalékkal csökkentik majd az ország kőolajimportját, s a jegosságuk sem kedvező: a szénből nyert benzin például jelenleg kétszer annyiba kerül, mint a kőolajból desztillálté. Ugyanakkor a szénbányászat növekedése sem tud lépést tartani a növekvő igényekkel. Az 1990-es években ugyanis a szóban forgó üzemek alapanyagként évi 12 millió tonna fekete- és 10 millió tonna barnaszén lesz szükséges, a bányászat azonban a jelenlegi — kőszénegyen- értékben kifejezett — 87 millió tonnás termelését 1990-re legfeljebb 95 tonnára tudja növelni, így szénbehozatal válik szükségessé. Mindazonáltal -— az olajárak további emelkedésének bizonytalansága ellenére — a program mellett szól egyrészt új munkaalkalmak termesztése, másrészt annak a reménye, hogy széngázosító, illetve desztilláló berendezések lenlegi árak mellett gazdasá- exportjára nyílik lehetőség.
