Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-16 / 90. szám, szerda
Ésszerű takarmánvpzdálkoiiásse! A gajari Záhoran Egységes Földművesszövetkezet jól gazdálkodik, a múlt év azonban alaposan próbára tette képességeiket, felszínre hozta gyenge pontjaikat. Jozef Martinkovič mérnök, a szövetkezet elnöke helyesen állapította meg az elmúlt hetekben lezajlott évzáró taggyűlésen elmondott beszámolójában: „Nyíltan be kell vallani, hogy minden munkahelyen van tartalék, amelyet a szövetkezet és az egész társadalom érdekében jól ki kell aknázni.“ Vajon milyen fogyatékosságokra gondolt az elnök? Tavaly a szántóterület hatvan százalékán termesztettek gabonát. A májusi és a júniusi szárazság megvámolta a termést, csak a szemes kukorica váltotta ba a hozzá fűzött reményekot, sőt harminc tonnával több termett a tervezettnél. A gabona- termesztésben nem lett volna olyan nagy a kiesés, ha minden táblán jól végezték volna el a vetést és a növényápolást. A növényvédelem az itteni szövetkezet leggyengébb oldala, de a tápanyagellátás sem éri el a kívánt színvonalat. Ugyancsak sok kívánnivalót hagy maga után az istállótrágya keze- Jése és felhasználása. Mindez közrejátszott abban, hogy nem sikerült valamennyi feladatukat teljesíteni. Konkrétan a hüvelyesek és a cukorrépa termesztésében történt lemaradás. A hiányosságok mellett azonban látni kell azokat a jó eredményeket is, amelyeket például a burgonya és a zöldség te** mesztésében értek el. Kielégítő mennyiségű termelést takarítottak be tömegtakarmányból. A takarmánytermesztésben elért eredmények jó hatással voltak az állattenyésztésre. A tejeladási tervüket 103, szarvasmarhahús eladási tervüket 100, baromfihús eladási tervüket 108 százalékra teljesítették. Ez részben a jó munkaszervezésnek, de főleg az állattenyésztési dolgozók felelősségteljes munkájának köszönhető. Ugyanakkor sertéstenyésztésben nem mutattak fel kimagasló eredményeket. Nem érték el a tervezett sertéslétszámot, arai részben az alacsony szaporulat és a kicsi súlygyarapodás következménye. Továbbá az, hogy az anyaállatok elavult istállókban vannak elhelyezve. Ha felépül az új központi ellető, akkor ezen a téren lényeges lesz a javulás. Az állattenyésztésben a legnagyobb figyelmet a szarvasmarhatenyésztésnél, pontosabban a tejtermelésnek szentelik. Ezen a szakaszon nagyon rossz körülmények között folyt a termelés, de már átépítették és korszerűsítették a jakubovói telepen levő istállókat és a gajari új tehénfarm is üzemel. Az itt dolgozóknak sikerült az állatok tejelékenységét egy év alatt 295 literrel növelni, ami annyit jelent, hogy most már 3565 liter tejet fejnek egy tehéntől. Mária Slamová 12 éve dolgozik a szövetkezetben. Nyolc Jozef Martinkovič mérnök a szövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját |A szerző felvétele) évig fejőnő volt, később, mivel példásan teljesítette a tervfeladatait, kinevezték zootechni- kusnak. A nagy befogadó képességű tehénfarmon felelősségteljes munkáját hibátlanul végzi. — Az új istállóban 445 tehenet tartunk — tájékoztat bennünket a tanácskozás szünetében. — Elegen vagyunk ahhoz, hogy munkánkat jól elvégezzük. A kezdet nagyon nehéz volt. Nem voltak tapasztalataink az új technológiát illetően. Ráadásul olyan dolgozók jöttek hozzánk, akik soha nem dolgoztak a mezőgazdaságban. Csak néhá- nyan ismertük a fejőstehenek körüli munkát. Arra törekedtünk, hogy az új üzemrészlegbe fiatal munkatársakat szerezzünk. Tapasztalatszerzés céljából jártunk az Uhorské Hradiš- te-i járásban, de így is-számos dolgot a saját kárunkon tanultunk meg. Az idei terv 3800 literes fejési átlagot ír elő, mi azonban elhatároztuk, hogy 4000 liter tejet termelünk ki tehenenként. — Hogyan szervezik meg a munkát? — Tulajdonképpen két műszakban dolgozunk. A munkát úgy osztottuk be, hogy minden dolgozónak minden második vasárnapja szabad legyen. Naponta kétszer fejünk és kétszer etetünk. A takarmányadagot úgy állítottuk össze, hogy betartsuk az abrakfogyasztási normát, s hogy ugyanakkor a napi 11,5 literes fejési átlag ne csökkenjen. A tejtermelésben az ilyen eredmény elérésében jelentős szerepet játszik az ember és a helyes takarmányozási technika. Teljes mértékben kihasználják a takarmánypogácsázót, amely lehetővé teszi, hogy az állattenyésztésben a kevésbé értékes takarmányokat is felhasználják. Erről az elnök a következőket mondotta: — Az élelmiszeripari mellék- termékek és a szalma felhasználása a takarmányozásban azt eredményezte, hogy az abrakta- karmány-fogyasztást nem léptük túl. Az idei tervek, amelyeket maguk elé tűztek, szintén teljesíthetők. De csak akkor, ha mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben eltávolíthatják az eredményes munka kerékkötőit. 2100 hektáron termesztenek gabonát, s erről a területről összesen 896 vagon szemet kívánnak betakarítani. Továbbá 310 vagon cukorrépát és 63 vagon burgonyát fognak termeszteni. Az állattenyésztésben növelik a szarvasmarha-állományt, mintegy 2410 állatra, ebből 1300 lesz tehén, amelyektől 3 millió 760 ezer liter tejet fejnek. E célok eléréséért hazánk felszabadításának 35. évfordulója alkalmából 368 egyéni és 21 csoportos szocialista kötelezettségvállalást tettek. JOZEF SLUKA Kommentáljuk ki erdők védelme közügy Szlovákia mezőgazdasági földterületének közel negyven százalékai borítják erdők, melyek gondozása nagy erőkifejtést igényel az erdőgazdaságok dolgozóitól. Vegyszerekkel kell permetezniük az erdőket, hogy a Iákat ne támadhassák meg a különböző betegségek, a kipusztult fék helyére facsemetéket kell ültetniük, hogy ne csökkenjen az erdóborította terület. Ugyanakkor ki kell termelniük a tervezett famennyiséget is, mert az erdőkből kettős haszon származik: az egyik, hogy oxigénnal dúsítják a levegőt, a másik, hogy a népgazdaságnak értékes nyersanyagot adnak, amelynek egy részét külföldön értékesítjük. A környezet javítása szempontjából jó lenne, ha egy fát sem vágnánk ki, ugyanakkor viszont a fakitermelés tervét is teljesíteni keli. Ezért az új erdők létesítése és a fakitermelés mennyisége között meg keli teremteni az összhangot. Ha ebből a szempontból értékeljük az erdőgazdaságok dolgozóinak munkáját, megállapíthatjuk, hogy az erdősítés és a fakitermelés között egyre jobban kiegyenlítődik a mérleg. A múlt évben az erdőgazdaságok dolgozói jelentősen túlteljesítették az erdősítés tervét, a fakitermelés tervét viszont csak mérsékelten teljesítették túl. Idén — a tervek szerint — 18 203 hektár területet fásítanak. A nemzeti bizottságok, a járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságok együttműködve döntik el, hogy az egyes körzetekben mely terület alkalmatlan a mezőgazdasági termelésre, és biztosítják, hogy ezeken a területeken a megfelelő talajjavító munkák után fásítsanak. Áprilisban, az erdők hónapjában, nem árt elgondolkozni afölött, hogy milyen szakaszon kellene még javítani az erdőgazdaságok dolgozóinak munkáját. Elsősorban meg kellene akadályozniuk a különböző betegségek elterjedését. Jó lenne, ha nagyobb mértékben vennék igénybe a Slovair repülőgépeit a fák permetezésére. Az utóbbi években előtérbe kerüli a fakitermelési munkák gépesítése is. Habár e téren már jelentős javulás észlelhető, még mindig kevés a jól működő motoros főrész, vontató, és megfelelő erejű tehergépkocsi. Így még mindig sok fizikai munkával termelik ki és szállítják a fát. Nem ártana, ha gépiparunk több figyelmet szentelne az erdő- gazdaságok munkájához szükséges gépek gyártásának. A motoros fűrészek nagy részét még mindig külföldről hozzuk be, ugyanakkor a kísérletek azt mutatják, hogy hazai ipari üzemeinkben is gyárhatnánk minden követelménynek megfelelő fakitermelő gépeket. Evek óta folyik a vita arról, hogy külföldre rönkfát, fűrészárut, vagy bútort szállítsunk. Nyilvánvaló, a legtöbb valutát a bútor hozza, de nem tudunk eleget tenni valamennyi megrendelésnek, mert a fafeldolgozó ipar jelenlegi kapacitása ezt nem teszi lehetővé. Sok esetben a bútorok minősége sem felel meg a vásárlók igényeinek. Az erdősítési, fakitermelési feladatok teljesítése elsősorban az emberek jó munkájától, munkakezdeményezésétől függ, ezért minden javaslatot, észrevételt figyelembe kell venni. Ezen a téren már eddig is jelentős eredmények születtek. A múlt évben ötmillió korona értéket hoztak a termelésben a dolgozók megvalósított újítási javaslatai. Csaknem 700 szocialista munkabrigád versenyzett a lehető legjobb eredményekért, több mint 200 kollektíva pedig a szaratovi módszer felhasználásával végzett jobb minőségű munkát. El kell érnünk, hogy az erők védelme közüggyé váljon. Az erdősítés és a fakitermelés kérdéseivel ne csak az erdőgazdaságok vezetőségei, hanem a nemzeti bizottságok, a járási mezőgazdasági igazgatóságok, és más szervek is rendszeresen foglalkozzanak — mindnyájunk érdekében. BALLA JÓZSEF T alán így jellemezhetnénk legrövidebben a Zlaté Klasyn működő Agroprogress közös mezőgazdasági vállalat Jelenlegi helyzetét. A vállalat fejlődésébe« az utóbbi években bekövetkezett megtorpanást új igazgatóval az élen igyekeznek előrelendiienl. Ezt ka, önkritika elvét, s így jelentősen megnőtt a kommunisták aktivitása, igyekezete és felelősségérzete üzemük helyzete iránt. Mindez megmutatkozott az elmúlt évi tervfeladatok teljesítésére tett erőfeszítésekben is, hiszen új igazgatóval az élen sikerült az 55,5 millió koa főleg kavicsos talajon ga^ dálkodó Felső-csallóközi mezőgazdasági üzemek az aszályos év ellenére aránylag jó eredményeket értek el. Jó példa erre a Békéi (Mierovo) Efsz esete is, ahol a nagy szárazság miatt az utóbbi nyolc év leggyengébb gabonatermését takaKIFELÉ A KÁTYÚBÓL tapasztaljuk a párt- és üzem- vezetőségi gyűléseken, termelési értekezleteken is, ahol a dolgozók szinte napirendi kérdésként vetik fel mit?, hogyan? továbbfejleszteni ahhoz, hogy ez a 15 éve fennálló üzem végre kimásszon a kátyúból és továbblépjen a fejlődés útján. Tanácskozásaink nyíltak és őszinték — mondotta Kuruc András, a 35 tagú pártszervezet elnöke, akivel többek közöt e témákról beszélgettünk. Megtudtuk, hogy ez az üzemi alapszervezet az elmúlt öt évben 19 taggal gyarapodott, s így azon sem lehet csodálkozni, hogy a jócskán megfiatalodott alapszervezetben mozgalmasabb lett a pártélet és az eszmei-politikai nevelés kérdései mellett mindinkább a megromlott külső és belső feltételek között gazdálkodó üzem termelési feladatainak teljesítésére fordították a figyelmet. Kertelés nélkül rámutattak az Irányításban és a termelésben tapasztalható hibákra. Megalkuvás nélkül alkalmazták a kritiróna értékű termelési tervet 100,1 százalékra teljesíteni. A két fő ágazat tevékenységét értékelve a pártszervezet elnöke elsősorban a melléküzemági termelésben fellelhető hiányosságokra mutatott rá. Megállapította, hogy itt főleg a ragasztott faelemeikből épülő állattenyésztő telepek gyártásában ütközött ki a vezetés nem körültekintő tevékenysége, amelyhez párosult még a hiányos anyagellátás, a pontatlan gyártástechnológia, és még egy adag más szervezetlenség. Mindez együttvéve végül is egy sereg alacsony színvonalon gyártott termékhez, valamint a szállítási határidők elcsúszásához vezetett. Ezzel szemben a mintegy 60 fős öntözőrészleg kollektívája tavaly is kitett magáért, hiszen az itt dolgozók a Bratislavától —Nagymegyerig (Calovo) húzódó mintegy 36 ezer hektárnyi kiterjedésű-*' területen szolgáltatták az éltető vizet a beépített öntözőberendezésekkel. Talán ennek is köszönhető, hogy rították be, ugyanakkor a két darab nagy teljesítményű szovjet Fregatt öntözőberendezés maximális kihasználásával a 160 hektáron termesztett kukoricából e tájon rekordtermésnek számító 66 mázsás hektár- hozamot értek el. Ezzel bizonyos mértékben sikerült pótolni a gyenge termés okozta hiányt. Ezután vessünk egy pillantást a számadatokra is, amelyet CsÖlle István öntözőtechnikus tárt elénk. Elsőként a nagy hatósugarú Felső-csallóközi öntözőrendszer teljesítményeit vettük szemügyre. Jólesett hallani, hogy az e területen gazdálkodó 18 mezőgazdasági üzemben szívügyüknek tekintik az öntözéses gazdálkodás előnyeinek kihasználását. így nem lehet csodálkozni, hogy a tervben szerepelt 16 021 alaphektár helyett 18 582 alaphektárt, a 34 552 Ismételt hektár helyett 48 303 hektárt, és a tervezett 16 millió 112 ezer köbméter víz helyett 21 millió 774 ezer köbméter vizet adtak a szivattyúházak a szomjas földeknek. Tóth Gyula mérnök, az üzem új igazgatója termelési tanácskozáson vázolja az üzem előtt álló feladatokat, mellette Kuruc András, a pártszervezet elnöke (A szerző felvétele) Vagyis az alaphektárok tervét 115,9 százalékra, az ismételt hektárok tervét 139,7 százalékra, és a vízkiadás tervét pedig 135,1 százalékra teljesítették. Mindez már nem mondható el a középhatósugarú öntözőrendszerről, hiszen az idetartozó 24 mezőgazdasági üzem egynéme- lyike nem tartotta mindig szem előtt az öntözés fontosságát, és csak akkor kezdtek az öntözéssel foglalkozni, amikor már a „lábuk alatt is égett a talaj“. Az előttük álló öntözési feladatokról szólva Csölle elvtárs elmondotta még, hogy a XV. pártkongresszuson kitűzött gabonaprogram mielőbbi metgvaló- sításáért tovább kell fokozni az öntözőkapacitások hatékony kihasználását. Ezért szorgalmazzák a járásban az elavult és elhasznált öntözőtechnika felújítását és felcserélését a korszerű nagy teljesítményű szovjet Fregatt öntözőberende- zésekre. A soron levő feladatokat az üzem új igazgatója, Tóth Gyula mérnök így ösz- szegezte: — Elsősorban a politikai nevelő munka javításával, a dolgozók széles körű kezdeményezésére építve kell emelni a termelés színvonalát. Átgöil- doltabb gazdálkodással, megfelelő termékszerkezet kialakítására törekedni úgy, hogy egyúttal kihasználjuk a nagyobb üzemek nyújtotta kooperációs lehetőségeket, és ezzel nyereségessé tegyük az üzem ipari termelését. Korszerűbb technológiával kell javítani a mezőgazdasági célokat szolgáló épületelemek és egyéb termékek minőségét. Nem utolsósorban pedig minden területen javítani kell a szervezés és az irányítás hatékonyságát, hogy ezzel lehetővé tegyük a XV. pártkongresszuson elfogadott, és a Felső-csallóközi kis üzem viszonyaira lebontott határozatok és célok megvalósítását. Mim ictvAw 1960. IV. 16. MÉRI ISTVÁN
