Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-12 / 87. szám, szombat
KIS NYELVŐR HOL SZORÍT A CIPŐ? „Még két hete sincs, hogy megvettem ezt a pár csizmát. Első viseléskor megrepedezett a lakkozása, másodszorra pedig, levált a talpa. Hétszázötven koronámba került.“ (Egy vásárló panasza.) A cipőipari gépgyártás A csarnokban harsány gépze ne fogad. Egy pillanatra behunyom a szemem, így próbálom kiszűrni az itt folyó munka ritmusát, de ez a nagy zaj miatt szinte lehetetlen. Kísérőm, Karol Kollár, a partizánskéi cipőgyár gépgyártó részlegének gazdasági vezetője is csak szinte kiabálva tud tájékoztatni. — Igaz ugyan, hogy nem csak nálunk alapozzuk meg a majdani cipők minőségét, de azt is tudjuk, milyen mértékben függ a jó minőség elérése a gépektől, vagyis a cipőfelsőrészvarró, a ragasztó és egyéb műveleteket végző gépek munkájától. A cipőgyári termékváltásnál pedig az is fontos, hogy idejében szállítsuk le az új gépeiket, amelyeknél a minőség ugyancsak elsődleges követelmény. Számunkra tehát mi következik ebből? Ügy Irányítani a részleg munkáját, hogy az itt gyártott cipőipari gépek ellen ne merülhessen föl kifogás. Erre azt válaszolhatja, hogy úgy darálja mindezt, mint a miatyánkot, a piacon mégis van selejt. Éppen ezt a gyanút megelőzendő jegyeztem meg az elején, hogy a minőség nem csak a gépeken múlik. — Aki ilyen kijelentést tesz, nyilván nagyon biztos a dolgában. Lássuk tehát, milyen képet mutatnak a gépgyártó részleg termékei a minőség tükrében? A műveletközi minőségellenőrzéssel minden ötödik darabot megvizsgálunk. Ilyen módszerrel eleve kizárható egész sorozat hibás legyártása. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy össztermelésünknek csupán 0,3 százaléka hibás, ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. így a csehszlovák cipőipari gépeket külföldön is könnyű jól eladni. Élünk Is a lehetőséggel és évről évre fokozzuk a kivitelünket. Tavaly Is 106 százalékra teljesítettük exportunkat. Kicsit később, már az irodában tudom meg, hogy milyen nagy figyelmet szentelnek itt a termékváltásnak. Átlagosan tizenöt új géptípust gyártanak évente. — Mégis, hová kerül a termékek zöme? — Az itt gyártott gépek, berendezések és pótalkatrészek nagy részét elsősorban saját üzemünk, valamint az OGAKO vállalatai szükségleteinek fedezésére irányítjuk. A cipőgyár közelsége számunkra több előnyt is jelent. Mivelhogy a cipőgyártás és a gépgyártás Par- tizánskéban egysége« igazgatás alá tartozik, adott esetben elmarad a hosszas és olykor kínos szállítói megrendelői huzavona. Ha a cipőgyártó részlegen meghibásodik valamelyik gép és ebből eredően pótalkatrészre van szükség, nálunk elég átmenni az egyik csarnokból a másikba és ott máris vételezhető a szükséges darab. Egy pülantás az új feszítő gép gyomrába (A szerző felvétele) — Ezek szerint a gépgyártásról elmondható, hogy problémamentes? — Sajnos, nem élvezünk előjogot a szállításoknál. Az alapanyagok gyakran fél évet is késnek. E téren lenne nagy szükség javulásra. Mindezen túl azonban úgy vélem, joggal vagyunk büszkék gépeink minőségére. Van olyan géptípus, amelyet már csaknem harminc éve gyártunk lényegesebb változtatások nélkül. Ez, persze, nem az újítási szándék hiányáról tanúskodik, hanem a gép minőségét hivatott dicsérni. Olyanok a műszaki paraméterei, amelyeket még ma sem tudnak külföldön túlszárnyalni. Tulajdonképpen még ezekkel a gépekkel alapoztuk meg a csehszlovák cipőipar hírnevét. — Merre veszi útját a kutatás és fejlesztés ilyen ismeretek birtoklásával? — kérdezem Rudolf Kurkin mérnöktől, a kutatási-fejlesztési részleg vezetőjétől. — Valljuk, hogy az ésszerűsítés, fejlesztés nem csupán az ú] gépek bevezetésében rejlik. Itt a meglevő alapeszközeink jobb kihasználására gondolok. Sőt, bizonyos esetekben a már elavult gépek felújítása is hozhat megnyugtató eredményt. Hogy konkrét legyek. Nemrég vettük át a textilipartól az ún. szitanyomásos módszert cipőfelsők készítésére. Mivel addig kellő gyakorlatunk sem volt e téren, s a megfelelő gépek is hiányoztak, hogy dolgozni tudjunk, a célnak megfelelően felújítottunk egy régi gépet. A végeredmény meglepő volt. — Tizennégy munkaerőt takarítottunk meg a gyárnak és mintegy 830 ezer koronát —, veszi át a szót Emil Gahér, aki ugyancsak' részt vett a feladat megoldásában. Figyelemre méltó, hogy ott sikerült segítenünk, ahol eddig különösen feszült, volt a helyzet, mégpedig a varróműhelyekben. A textilfelsőből készülő cipőknél alkalmazható. A mai napig már több mint 280 ezer pár tornacipőt el is készítettünk ezzel a módszerrel. Még az alkalmazás kezdetén határoztuk el azt is, hogy tovább fejlesztjük ezt az eljárást. Tettük ezt abban a meggyőződésben, hogy némileg tehermentesítsük a külföldi, méregdrága bőrbehozatali tételeket és hogy bővítsük a nyári viselésre alkalmas szellős, kényelmes viseletű, mindamellett esztétikus cipők választékát. Ez év januárjában már el is kezdték a komáromi leányvállalatunkban gyártani az ilyen felsőrészű női cipőket. — Véleményük szerint sikere is lesz ennek a cipőfajtának? A tornacipőknél ez kétségtelen. A női kollekció tavalyi mintabemutatóján bebizonyosodott, hogy a kereskedelem szakemberei szívesen kötnek velünk vásárlási szerződést ezekre a cipőkre is. Más a helyzet a többi cipő esetében. A rendszeres kollekció-bemutatókon azt tapasztaljuk, hogy az általunk divatosnak vélt cipőminták nem keltenek kellő érdeklődést a kereskedelem üzletkötőinél. Gyakran azt a cipőmintát sem rendelik meg, amelyről biztosan tudják, hogy a vásárlók külföldről vagy a fekete piacról próbálják beszerezni. A termelő ilyenkor csak hallgathat, a vásároló viszont minket szid, ha kicsi a választék. És a személyes tapasztalat: Merre veheti útját az újságíró — aki ugyanabban a cipőben jár, mint a többség ebben az országban —, ha egy a cipőgyártásról híres városba vetődik? A cipőbolt felé. Már azért is, mert még télvíz idején is félcipőben kényszerül járni. Megfelelő téli cipő utáni hajszám befejezését reméltem én is, ameddig be nem lépteim a partizánskéi, közvetlenül a gyárból ellátott szakboltba. Itt aztán fuccs szép álmok. A kínálat egyetlen téli cipőnek titulált darabja nem felelt meg a nyilván „különc“ elképzeléseimnek. így hát nem marad más hátra, bízom az időjárás könyörületében. KESZELI BÉLA ÚJABB KOLLEKTÍVÁKAT LÉTESÍTENEK A muzslat (Mužla) Béke földművé sszövetkezet dolgozói körében élénk visszhangra talált a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére hirdetett kötelezettségvállalási mozgalom. A mezőgazdasági dolgozók, kommunisták és szocialista munkabri- gádtagok elkötelezett munkával, a termelés és hatékonyság növelésével, illetve tartalékaik feltárásával, terveik teljesítésével, takarékossági intézkedésekkel köszöntik a jelentős évfordulót, melynek eredményeként a CSKP KB 15. ülése határozatait is teljesíteni kívánják. Talak István mérnök', a szövetkezet alelnöke elmondta, hogy a vállalásokban, gazdasági feladatok következetes teljesítésében kezdeményező szerepük van a szocialista munkabrigádoknak és a szövetkezet kommunistáinak, akik az egyes gazdasági részlegek és termelési ágazatok közötti munka- versenyt kibontakoztatták. Ennek eredményességéről győződhetett meg a vezetőség, amikor felmérte a vállalások értékét és azok teljesítését. A közelmúltban végzett értékelésen kiderült, hogy a szocialista munkabrigádok vezetői és tagjai valóban nagy figyelmet fordítanak a tervfeladatok teljesítésére. Éppen ezért úgy határoztak, hogy a 108 hektáros szőlőkertészetben és állattenyésztésben újabb kollektívákat hoznak létre. A szövetkezet vezetősége igen pozitívan értékeli az állattenyésztésben tevékenykedő Mészáros fános vezette munkabrigádot. Tagjai máris teljesítették a felszabadulás tiszteletére tett vállalásaikat. Az első negyedévre tervezett 403 ezer literes tejeladási tervüket március végére 472 ezer literre teljesítették. A húseladási tervüket is 100 százalékra teljesítették. Az év első három hónapjában 14,5 vagon sertéshúst és 8,3 vagon marhahúst adtak a közellátásnak és minden lehetőség adott ahhoz, hogy a tervezett 99 va- gonos, egész évre szóló húseladási tervüket teljesíthessék. Vállalták továbbá, hogy az idén megtakarítanak 100 mázsa abraktakarmányt és terven felül 15 ezer liter tejet termelnek, amit Időközben teljesítettek is. A növénytermesztésben a Be- nyó János vezette 18 tagú kollektíva vállalására lett figyelmes a szövetkezet vezetősége és pártbizottsága. Búzából és árpából legalább 50 kilogrammal kívánják túlteljesíteni a tervezett hektárhozamot. De szeretnék túlszárnyalni a kukorica és cukorrépa eddigi hozamát is. Ezenkívül vállalták, hogy adott esetben minden eddiginél jobban kihasználják az öntözőberendezést. A szőlőkertészeti kollektíva tagjai pedig 81 vagon szőlő eladását tervezik ahhoz, hogy a szövetkezet előirányzott 55 millió koronás bruttó termlési tervét ne csak teljesítse, hanem túl is teljesíthesse. A gépjárműhelyben dolgozók is jelentős felajánlással köszöntik az évfordulót. KRASCSENICS GÉZA A befagyott nyersanyag „kifogy osztáséról" Egy hír kéziratában fordult elő a következő mondat: „A vagonokba befagyott nyersanyagot kirakása előtt ki kell fagyasztani.“ Ha az olvasószerkesztő nem veszi észre a hibát, s így jelenik meg a hír, talán némelyek fel sem figyelnek rá, gondolván: ha befagyott, természetes, hogy ki kell fagyasztani. De a jobb nyelvérzékűek — s szerencsére ők vannak túlsúlyban — bizonyára felszisszennek: miért kifagyasztani, hiszen a kifagyasztás is fagyasztás; talán kiolvasztani. Igen, a hiba abban van, hogy a kifagyaszt igét „kiolvaszt“ jelentésben használta a hír szerkesztője, márpedig ez ennek éppen a fordítottját jelenti: megfagyaszt, keményre fagyaszt. Például a húst vagy a szalonnát is kifagyasztjuk, amikor fagyra vagy hűtőszekrénybe tesszük, hogy megfagyjon. A cukrász is kifagyasztja a folyékony pépet, vagyis alaposan lehűti, s ezzel a folyékonyságát is elveszi, azaz a pépet bizonyos mértékig megdermeszti — amikor a fagylaltot készíti. Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy a kifaguaszt nak nincsen „kiolvaszt“ jelentése nyelvünkben. Mi csábította akkor a hírszerkesztőt az igének ilyen értelemben való használatára? Talán az a tény, hogy számos olyan ige van nyelvünkben, amely ellentétes jelentésű igekötővel ellátva ugyanannak a cselekvésnek ellentétes irányulását fejezi ki. Például a belép a lépésnek a befelé, a kilép pedig a kifelé irányulását. Maga a lép nem fejezi ki, hogy a cselekvés milyen irányban történik, csak a használatából feltételezhető, hogy általában előre; de igekötővel ellátva vagy határozói taggal szerkezetbe állítva, bármilyen irányú cselekvést kifejezhet. Ha a fagyaszt igét ehhez hasonlónak fogta volna fel a hírszerkesztő, tévedett, mert ez önmagában a cselekvésnek csak a tartós voltát fejezi, ki, a be- és ki- igekötővel ellátva pedig — amellett, hogy érezhető benne a cselekvésnek az elvont, de ellentétesnek egyáltalán nem mondható irányulása is — elsősorban a cselekvés befeje zettségére utal, vagyis alig jelent többet, mint amennyit például a megfagyaszt igével kifejezhetünk. Használatára nézve tehát azt a tanulságot vonhatja le, hogy a befagyaszt ellentétes jelentésű szava nem a kifagyaszt, hanem a kiolvaszt. Vagyis nem elég, ha csupán ellentétes igekötővel látjuk el a fagyaszt igét, hanem teljesen más igét kell ennek a jelentésnek a kifejezésére használnunk. Ez érthető is, mert magának az alapul szolgáló Jagyaszt igének is van ellentétes párja: s ez éppen az olvaszt. Mindez azzal magyarázható, hogy nem valamiféle semleges irányú cselekvés ilyen vagy olyan irányulását kell itt kifejeznünk, amit az igekötők megfelelő cserélgetésével megtehetünk, hanem magának a cselekvésnek az ellenkező műveletét, más cselekvést, s ezt más igével nevezhetjük meg- Dr. JAKAB ISTVÄN SZÁLLDOSHATE A VÉNASSZONYOK NYARA? Aki magyarul leírta ezt a mondatot: Vénasszonyok nyara szálldosott a levegőben, nem tudta pontosan, mi a vénasszonyok nyara, és rosszul értelmezett egy szlovák kifejezést. Nézzük csak meg, mi a vénasszonyok nyara. Az ősz elején, szeptember végén és októberben szokásos szép, napos, meleg idő, mondja az értelmező szótár. Vegyük figyelembe az értelmező szótárban közölt példát is, amely így hangzik: A levegőt megvonalazták a vénasszonyok nyarának finom, pókhálószerű ezüstös szálai. Ezzel el is érkeztünk a dolog lényegéhez, hogy tudniillik nem a vénasszonyok nyara szálldos a levegőben, hanem azok a bizonyos ezüstösen csillogó szálak, amelyeknek helyes magyar nevük: ökörnyál. A „szálldosó vénasszonyok nyara“ esetében tehát téves fordításról van sző, szlovákul ugyanis a babie leto kifejezés jelenti egyrészt magát a vénasszonyok nyarát, másrészt a vénasszonyok nyarára jellemző finom ezüstös szálakat, vagyis az ökörnyálat, a pontosság kedvéért nézzük meg az ökörnyál meghatározását is. Az értelmező szótár ezt mondja róla: Bizonyos pókfajok lazán szőtt, 2—3 méter hosszú, a szélben lebegő, szállongó fonadéka, melynek segítségével a pókok, különösen ősszel, a faj terjesztése érdekében egyik tájról a másikra vitetik magukat. A magyar szemlélet az ezüstösen csillogó hosszú szálakat az ökör szájából olykor hosszan csüngő nyálhoz hasonlítja, a szlovák névátvitel azon az egyidejűségen alapszik, arnely a vénasszonyok nyara és az ökörnyál jelensége közt fennáll. Egyik elnevezés sem jobb vagy találóbb a másiknál, csak éppen egyik sem tűri a szó szerinti fordítást. MAYER JUDIT A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS KISSZÓTÁRA I. RÉSZ súbor opatrení = komplex Intézkedések chozrasčot = önálló elszámolás hospodárske organizácie = gazdálkodó szervezetek rozpočtové organizácie = költségvetési intézmények hmotná stimulácia = anyagi ösztönzés ekonomické nástroje = gazdasági szabályozók spoločenský produkt = társadalmi össztermék ukazovateľ hrubej výroby — bruttó termelési érték mutatója ukazovateľ vlastných výkonov = nettó termelési érték mutatója ústretové plánovanie = előzetes vállalati tervezés odmeňovanie = bérezés (állami vállalatokban, szervezetekben ) odmeňovanie = munkadíjazás (efsz-ekben) prémie a odmeny = prémiumok és jutalmak prierezové ministerstvá = funkcionális minisztériumok prierezové orgány = funkcionális irányítási szervek realizačné výstupy = megvalósítható kutatási eredmények útlmové programy = visszafejlesztési programok komplelačné odbory = részegységgyártó háttéripar vedecko-výrobné združenie = tudományos-termelési egyesülések riadenie efektívnosti a kvality = hatékonyság- és minőség- szabályozás 1980. IV. 12.
