Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-12 / 87. szám, szombat

Például méz és egyéb méhészeti termékek felvásárlásával, feldolgozásával és elosztásával, tartós sütemények gyártásával, konzerválással stb. E tevékenység jelentőségét mutatja, hogy 1979-ben több mint 135 millió korona értékű ilyen terméket szállítottunk piacra.

• Mit tesznek a fogyasztási szövetkezetek az általuk üzemeltetett közétkeztetési létesítmények, autócsárdák szolgáltatásainak tökéletesítéséért?

— A fogyasztási szövetkezetek 3898 közétkeztetési létesítményben és 28 autócsárdában nyújtanak szolgáltatásokat a lakosságnak. A pozitív eredmények ellenére számottevő tartalékaink vannak ezen a téren, főleg a szolgáltatások minőségét illetően. Bővítjük az egész nap üzemelő létesítmények hálózatát, rugalmasan igazodunk a lakosság és az idegenforgalom igényeihez.

• Hogyan járulnak hozzá a fogyasztási szövetkezetek a lakosság vásárlási lehetőségeinek bővítéséhez Szlovákiában? Mivel tevékenységüket a vidéken kívül a városokban, köztrk Bratislavában is bővítik, erről is szeretnénk valami közelebbit hallani.

— A vásárlási lehetőségek bővítése szorosan összefügg az anyagi-műszaki alap fejlesztésével, tehát a beruházási forrásokkal. Az idén négy nagy beruházás megkezdését tervezzük: Bratislavában, Ružombe- rokban és Presovban egy-egy áruház, Zilinán pedig egy kereskedelmi központ építését; tervezünk továbbá 38 beruházási akciót 2 millió korona ráfordítással, s több kisebb építkezést. Beruházásaink volumene az idén 331 millió korona lesz. Gazdasági szerződéseink

NEMCSAK PÉNZ KELL

keressük azokat a lehetőségeket, melyek segítségével köny- nyebbé, szebbé tehetjük az idős emberek életét. Az emberi hozzáállás, a társadalmi összefogás csodákat tehet s napsugarassá varázsolhatja a sötét szobákat. Nagyon humánusnak s egyben nevelő hatásúnak tartom a pionírszervezet által indított Timur-mozgalmat. Az ötlet kitűnő, a szervezet vezetőin, a pedagógusokon a sor, hogy a diákok révén boldog perceket szerezzenek a magányos öregeknek. Nagy segítséget nyújtanak a nőszövetség tagjai is. Ha a társadalmi szervek munkája rendszeressé válik, olyan eredményeket érhetünk el, melyeket nem lehet pénzzel megvásárolni és százalékban kifejezni.

A hnb legközelebbi terve, hogy megvásárol egy családi házat, melyet a nyugdíjasok rendelkezésére bocsájt. Az átalakítás után társalgó, játékszoba s fürdőszoba is lesz az épületben.

FECSŰ PAi

Pavol Tonhauzer elvtárs

A felvétel az ezüst fokozat átvételét örökítette meg

(Mogyoródi István felvétele)

Az arany várományosai között

A felhők mögül időnként elöbújt a nap. Nincs még valódi tavaszias idő, de a vámhivatal előtt veszteglő autók arról tanúskodnak, hogy közeleg a turistaidény. Napról napra több munkájuk lesz a lénártfalai fLenártovce) határátkelő helyen is az útlevélvizsgálóknak, a vámtiszteknek, hiszen itt tavaly 900 ezren lépték át az államhatárt.

— Munkánk javítása érdekében 1975 elején úgy határoztunk, hogy a rimaszombati és a bánrévei kirendeltség dolgozóival együtt versenyre kelünk a szocialista munkabrigád megtisztelő címért — tájékoztat Stefan HuTuk vámtiszt, a lénártfalai kirendeltség és a brigád vezetője. — Türelmetlenül várjuk, hogy az ezüst fokozat után ebben az évben az aranyfokozatot is megkapjuk.

A brigád krónikáját Mogyoródi István vezeti, ö rendezi az egyes akciókat. Szenvedélyes fényképész, így a krónikát képekkel is Illusztrálhatják.

— Egyes rendezvényeink évente ismétlődnek — mondja. — Május 9-én négy csapat részvételével hagyományosan röplabda-vetélkedőt rendezünk. A februári események alkalmából asztalitenisz-versenyt bonyolítunk le. A vámhivatal igazgatójának serlegéért négyszer rendeztünk lövészversenyt. Három esetben a mi rajunk lett a győztes.

A múlt évi turistaidény után a magyar kollégákkal ültek le a fehér asztal mellé szórakozni, tapasztalatszerzésre. Az idén a csízi fürdőben farsangi bált rendeztek és méltóan megünnepelték a nemzetközi nőnapot is.

— A főidényben ritkán vagyunk mindnyájan együtt, — veszi át a szót Ladislav Buk- viar. — Ennek ellenére a társadalmi munkából is kivesszük részünket. Tavaly az átkelőhely rendezésénél 240 órát dolgoztunk. A helyi szövetkezetben 140 órát dolgoztunk a cukorrépa betakarításánál. A brigád tagjai közül évente 7—8 an adnak térítésmentesen vért.

Lapozom a krónikát, amely elárulja, hogy különféle vetélkedőket is rendeznek. Az egyik oldalon a következő bejegyzést olvasom: „1976. április 3-án a tornaijai (Šafárikovo) fatelepen voltunk társadalmi munkán. Elfáradva hazafelé készültünk, amikor értesültünk róla, hogy Lapsapusztánál ég az erdő. Kocsira ültünk és eloltottuk a tüzet. Az erdészettől kapott köszönő levélből tudtuk meg, hogy 30 ezer korona értékű erdőt mentettünk meg a pusztulástól

— Bátran állíthatom, hogy a szocialista munkabrigád megalakulása óta nemcsak összeszokott a kollektíva, hanem a szolgálati feladatok ellátásánál is lényeges, minőségi javulás állt be — hangsúlyozza Huľuk elvtárs. — Mindhárom kirendeltségünkön egyéni szocialista munkaverseny is folyik.

— Néhány hét múlva már nem leszünk ilyen nagy kényelemben — veszi át a szót Tuza Lászlóné. —- Csúcsforgalom idején van úgy, hogy naponta 300 autó, s vagy 30 autóbusz áll a határsorompó előtt. Nemegyszer a kocsisor hossza meghaladja a két kilométert. Estére bizony elfáradunk.

Tuzáné, aki tizenhat éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Lénártfalai Hnb képviselője. Hét éve párttag, két gyermek édesanyja. Azt mondják róla, tapasztalt vámtiszt. Tavaly például körözött egyént tartóztatott fel, amiért jutalmat kapott és „Tiszteletbeli sepédhatárőr“ jelvénnyel tüntették ki.

— A népgazdaságunk védelme a feladatunk — szögezi le Bukviar elvtárs, aki húsz éve vámtiszt és 11-szeres véradó.

— Van úgy, hogy a turisták neheztelnek ránk, mert egyes árucikkeket nem engedünk kivinni vagy behozni. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy mi csak a törvényből következő feladatainkat teljesítjük.

— Mindenkivel szemben igyekszünk udvariasak lenni, de azt nem szeretjük, ha át akarnak ejteni bennünket — fonja tovább a beszéd fonalát Mogyoródi István. — Az egyik személygépkocsiban például 105 üveg pálinkát találtunk. S tudja mit mondott a gépjármű vezetője? ö bizony nem tudja, ki tette a kocsiba. Vagy egy másik eset. A Magyarországra tartó kombájnban mintegy száz kiló rizst rejtettek el. De előfordult olyan eset is, hogy a határ másik oldaláról rossz karban levő személygépkocsival jöttek át, s amikor hazafelé tartottak, megállapítottuk, hogy a gépkocsin több mint 20 ezer korona értékű javítást végeztek Csehszlovákiában.

Olyan eset is előfordult, hogy a véletlen jött a segítségükre. Egy földreesett dinnyéből például több mint 22 ezer lej került elő.

— Munkánk Bánrévén az Ittenitől eltérő — mondja Gre- lák László, az ottani kirendeltség vezetője, az üzemi párt- szervezet elnöke. — Mi a vasúti személy- és teherszállítással kapcsolatban teljesítünk szolgálatot. A brigád életéből, munkájából is aktívan kivesszük a részünket. Egyébként a közösség javaslata alapján vesszük fel a dolgozókat a párttagjelöltek sorába. Az idén Borosnét javasoltuk. Tizenhárom éve van közöttünk, a Rimpszécsi (Rimavská Sec) Hnb képviselője. Igaz-e Vierka?

A megszólítás Viera Obrtalo- vának, a pártvezetőség tagjának, a rimaszombati kirendeltség vezetőjének szól, aki nemrég tért vissza anyasági szabadságról.

— Kirendeltségünk dolgozói főleg az üzemeket látogatják, ellenőrzik az importáru kirakását és az exportáru berakását — tájékoztat Obríalová. — Brigádunk tizenöt tagja különböző munkahelyen dolgozik, de mindig örülünk annak, ha együtt lehetünk, ha arról kapunk hírt, hogy ennek vagy annak a kirendeltségnek munkáját megdicsérték. Talán úgy is mondhatnám, hogy közösek a gondjaink és az örömeink is.

Az idén a lénártfalai határ- átkelőhelyen még nagyobb lesz a forgalom. Ezért is épül már az új határátkelőhely, amelyet a tervek szerint 1981. május 1- én avatnak majd fel.

Az útleveleket ellenőrzők közben elvégezték feladatukat. Néhány percig figyelem még a vámosok munkáját. Nem vitás

— állapítom meg —, hogy a szociaJista munkabrigád tagjai az államhatáron becsülettel teljesítik küldetésüket, méltón képviselik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot.

NÉMETH JÁNOS

Tetfrekészséggel előzik meg a problémákat

Pavol Tonhauzer, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöke, a vidéki lakosság ellátásáról

A CSKP KB 14. ülésén elhangzott beszámolóban emlílett nyolc legsürgősebben megoldandó feladat között a következő is szerepel: „Következetesen teljesíteni kell a piaci alapokba történő szállítási kötelezettségeket, nagyobb figyelmet szentelni a belföldi piac áruszerkezettel és áruválasztékkal összefüggő gondjainak, rugalmasabban módosítani a szállítmányokat a fogyasztói keresletben történő változásokhoz.. “ Szlovákiában a Jednota, a Forradalmi Szakszervezet

Mozgalom után a Nemzeti Front második legnagyobb tömegszervezete. 833 000 tagja és 3342 felügyelő bizottsága van a falvakon és a városokban. Munkájuk legfontosabb része a lakosság — mindenekelőtt a vidék — ellátása. Pavol Tonhauzer elvtárssal, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnökével beszélgetve először arról érdeklődtünk, hogyan reagált a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének vezetősége a CSP KB 14. és az SZLKP K ülésén elhangzottakra.

— Mi is tudatosítjuk,, hogy a termelőkkel együtt nagymértékben felelősek vagyunk a lakosság ellátásáért. A párt joggal tulajdonít nagy jelentőséget a jól működő piacnak. Tudjuk, a jó lakossági ellátás tőlünk is megköveteli, hogy alaposabban elemezzük a fogyasztók igényeit, gyorsabban reagáljunk az árurendelés módosulásaira, rugalmasabban gondoskodjunk az árunak az üzletekbe történő szállításáról. Megengedhetetlen, hogy az üzleteinkből hiányozzanak olyan áruk, amelyeket az emberek naponta keresnek, s amelyekből a termelőknek elegendő mennyiséget kell előállítaniuk. Ezért a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi dolgozóinak is rögtön helyben kell intézkedniük, ahol ilyen hiányosság előfordul.

• Szó esett a kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítéséről is; ez év elejétől a fogyasztási szövetkezetek ezt 100 százalék fölött teljesítik. Általánosságban tehát sikerről beszélhetnének. De a Jednota üzleteiben — az állami üzletekhez hasonlóan — szintén probléma az áruszerkezet és az áruválaszték. Ebből adódik hát a kérdés: hogyan gondoskodott a Jednota fogyasztási szövetkezet Szlovákiában az idei ellátás árualapjáról? Milyen gondjaik vannak ez idáig, s előreláthatólag hogyan tudják ezeket megoldani?

— A fogyasztási szövetkezeteknek Szlovákiában 1980-ban a tervek szerint 22,5 milliárd korona értékű kiskereskedelmi forgalmat kell lebonyolítaniuk. Ennek teljesítése jó árualapot feltételez. A szállítói-megrendelői tárgyalások eddigi eredményei szerint a biztosított árualapnak összességében fedeznie kellene e feladat teljesítését. De nem minden szállító szervezet fogadta el a fogyasztási szövetkezetek teljes megrendelését a fogyasztók által keresett árufajták szállítására. Ennek többféle oka van. Elsősorban a régóta létező problémák, például a belföldi termelés hiányosságai, a tavalyi mezőgazdasági termelés alacsonyabb színvonala, a termékszerkezet-felújítás lassú üteme stb. Az áruválaszték problémájának megoldásához új minőségi szintre kell állítani a kereskedelmi és termelő szervezetek együttműködését. Elsősorban azonban a szállítóknak kell jóval aktívabban viszonyulniuk a szövetkezeti kereskedelem igényeihez és szükségleteihez. A lakossági ellátásban létező problémák fokozatos megoldására útmutatást ad a népgazdaságunk tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítéséről elfogadott központi bizottsági és kormányhatározat, melyet jelenleg bontunk le a fogyasztási szövetkezetek feltételeire.

• Milyen mértékben fedezik a fogyasztási szövetkezetek a piaci igényeket saját termelési forrásaikból?

— Az élelmiszercikkek gyártása a jednota tevékenységének jelentős részét képezi. E téren is szép eredményeket értünk el: az utóbbi négy év alatt az élelmiszertermékek volumene 31,4 százalékkal nőtt. Az anyagi-műszaki alap is fejlődött, s 1979 végén 73 élelmiszergyártó részlegünk volt. A Jednota e tevékenysége főleg a központi feldolgozókban összpontosul, itt készülnek a keresett csemegekészítmények, hidegkonyhai termékek, félkészételek, valamint a különféle készételek és levesek. A központi feldolgozó tervében egyre nagyobb a félkész termékek, főleg a hús- és cukrászati félkészáruk részaránya. Ezek gyártása az elmúlt négy évben megkétszereződött.

Az ételkülönlegességek gyártásán kívül a feldolgozó részlegek mással is foglalkoznak.

alapján ebben az évben további 19 nagyobb akciót kellene befejeznünk, többek között: áruházat Trnaván, Giraltovcén, Nagykürtösön (Veľký Krtíš), Svidníken, szállodát Stará I,u- bovňán, Gyügyön (Dudince), néhány bevásárló központot, motelt Krasznahorkaváralján (Krásnohorské Podhradie) stb.

Bratislava üzlethálózatának további ľejlesztését szem előtt tartva a CSKP KB 7. ülése után létrehoztuk a bratislavai városi Jednota fogyasztási szövetkezetei, mely aktív részt vállal a főváros üzlethálózatának fejlesztésében, a városkerületi nemzeti bizottságok választási programjainak teljesítésében. Az új létesítményeket főleg saját beruházási eszközeikből építik.

• Hogyan járul hozza az áruválaszték bővítéséhez az INTERCOOP szövetkezeti külkereskedelmi vállalat? Milyenek a kapcsolataink a szocialista országok szövetkezeti szervezeteivel történő árucserével kapcsolatban?

— A fogyasztási szövetkezetek üzletei áruválasztékának bővítésében és kiegészítésében nagy szerepe van a közszükségleti cikkek behozatalának. Ennek értéke tavaly már elérte a 700 millió koronát. A behozatal jelentős részét — csaknem 50 százalékát — az INTERCOOP szövetkezeti külkereskedelmi vállalat bonyolítja le. Nemcsak a tervezett behozatalról van szó, hanem nagy a jelentősége a csereakciók útján történő importnak és más kereskedelmi szállítmányoknak a szocialista, de a tőkés országokból is. Mint említettem, nő a szerepe a csereakcióknak, amelyek keretében a belföldi piacot az élelmiszereken kívül többféle iparcikkel is gazdagítjuk, például kozmetikai termékekkel, darab- és méteráruval, bútorokkal, játékokkal, háztartási cikkekkel stb. Jellegzetes küldetése van a szocialista országok, főleg a Szovjetunió, Magyarország és az NDK szövetkezeti áruházaival lebonyolított árucserének. Az e formában megvalósuló behozatal értéke jelenleg csaknem 100 millió korona évente. Jó eredményekről adhat számot ezen a téren a bratislavai, a komáromi (Komárno), az érsekújvári (Nové Zámky), a losonci (Lučenec), a rimaszombati (Rimavská Sobota), a tőketerebesi (Trebišov), a rozsnyói (Rožňava) stb. szövetkezeti áruház.

VIERA SLAdECKOVA

Társadalmunk egyik fontos feladata az idősebbekről, különösen az egyedül élőkről való gondoskodás. Mit tesznek értük Jászón (Jasov), erre a kérdésre szerettem volna választ kapni, amikor felkerestem a helyi nemzeti bizottságot. •

A nemzeti bizottságoknak bizonyos anyagi keretük van a nehezebb szociális körülmények között élő lakosok támogatására. Nagy gondot okoz az anyagi segítség beosztása úgy, hogy mindenki meg legyen elégedve. Ez vonatkozik Jászóra is. Takács Dezső, a hnb titkára ismerteti ezt a problémát.

— Községünknek 2300 lakosa van, ebből 405 nyugdíjas — mondja —. Ez elég nagy szám, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy ebbe a 2300 lélek- számba beleszámítjuk a mintegy 500 cigánylakost is. A nyugdíjasoknak, járadékukhoz mérten, nagyon olcsón biztosítunk ebédet, amit a helybeli szociális otthonból hozunk s itt a hnb épületében levő klubban osztunk szét. Azoknak, akik betegségük vagy gyengeségük miatt nem tudnak maguk eljönni az ebédért, házhoz viszik. Szükség szerint 4—5 szociális gondozó dolgozik ezen a területen. Ellátják a rászorulókat, bevásárolnak, a ngyobb takarítást is elvégzik. Tudjuk, hogy ez nem minden, állandóan