Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-12 / 87. szám, szombat

Például méz és egyéb méhé­szeti termékek felvásárlásával, feldolgozásával és elosztásával, tartós sütemények gyártásával, konzerválással stb. E tevékeny­ség jelentőségét mutatja, hogy 1979-ben több mint 135 millió korona értékű ilyen terméket szállítottunk piacra. • Mit tesznek a fogyasztási szövetkezetek az általuk üze­meltetett közétkeztetési létesít­mények, autócsárdák szolgál­tatásainak tökéletesítéséért? — A fogyasztási szövetkeze­tek 3898 közétkeztetési létesít­ményben és 28 autócsárdában nyújtanak szolgáltatásokat a lakosságnak. A pozitív eredmé­nyek ellenére számottevő tar­talékaink vannak ezen a téren, főleg a szolgáltatások minősé­gét illetően. Bővítjük az egész nap üzemelő létesítmények há­lózatát, rugalmasan igazodunk a lakosság és az idegenforga­lom igényeihez. • Hogyan járulnak hozzá a fogyasztási szövetkezetek a lakosság vásárlási lehetőségei­nek bővítéséhez Szlovákiában? Mivel tevékenységüket a vidé­ken kívül a városokban, köztrk Bratislavában is bővítik, erről is szeretnénk valami közelebbit hallani. — A vásárlási lehetőségek bővítése szorosan összefügg az anyagi-műszaki alap fejleszté­sével, tehát a beruházási for­rásokkal. Az idén négy nagy beruházás megkezdését tervez­zük: Bratislavában, Ružombe- rokban és Presovban egy-egy áruház, Zilinán pedig egy ke­reskedelmi központ építését; tervezünk továbbá 38 beruhá­zási akciót 2 millió korona rá­fordítással, s több kisebb épít­kezést. Beruházásaink volume­ne az idén 331 millió korona lesz. Gazdasági szerződéseink NEMCSAK PÉNZ KELL keressük azokat a lehetősége­ket, melyek segítségével köny- nyebbé, szebbé tehetjük az idős emberek életét. Az emberi hoz­záállás, a társadalmi összefo­gás csodákat tehet s napsuga­rassá varázsolhatja a sötét szo­bákat. Nagyon humánusnak s egyben nevelő hatásúnak tar­tom a pionírszervezet által in­dított Timur-mozgalmat. Az öt­let kitűnő, a szervezet vezetőin, a pedagógusokon a sor, hogy a diákok révén boldog perceket szerezzenek a magányos öre­geknek. Nagy segítséget nyúj­tanak a nőszövetség tagjai is. Ha a társadalmi szervek mun­kája rendszeressé válik, olyan eredményeket érhetünk el, me­lyeket nem lehet pénzzel meg­vásárolni és százalékban kife­jezni. A hnb legközelebbi terve, hogy megvásárol egy családi házat, melyet a nyugdíjasok rendelkezésére bocsájt. Az áta­lakítás után társalgó, játékszo­ba s fürdőszoba is lesz az épü­letben. FECSŰ PAi Pavol Tonhauzer elvtárs A felvétel az ezüst fokozat átvételét örökítette meg (Mogyoródi István felvétele) Az arany várományosai között A felhők mögül időnként elöbújt a nap. Nincs még valódi tavaszias idő, de a vámhivatal előtt veszteglő autók arról tanúskodnak, hogy közeleg a turistaidény. Napról napra több munkájuk lesz a lénártfalai fLenártovce) határátkelő helyen is az útlevélvizsgálóknak, a vámtiszteknek, hiszen itt tavaly 900 ezren lépték át az államhatárt. — Munkánk javítása érdeké­ben 1975 elején úgy határoztunk, hogy a rimaszombati és a bán­révei kirendeltség dolgozóival együtt versenyre kelünk a szo­cialista munkabrigád megtisz­telő címért — tájékoztat Stefan HuTuk vámtiszt, a lénártfalai kirendeltség és a brigád veze­tője. — Türelmetlenül várjuk, hogy az ezüst fokozat után eb­ben az évben az aranyfokoza­tot is megkapjuk. A brigád krónikáját Mogyo­ródi István vezeti, ö rendezi az egyes akciókat. Szenvedélyes fényképész, így a krónikát ké­pekkel is Illusztrálhatják. — Egyes rendezvényeink évente ismétlődnek — mond­ja. — Május 9-én négy csapat részvételével hagyományosan röplabda-vetélkedőt rendezünk. A februári események alkalmá­ból asztalitenisz-versenyt bo­nyolítunk le. A vámhivatal igazgatójának serlegéért négy­szer rendeztünk lövészversenyt. Három esetben a mi rajunk lett a győztes. A múlt évi turistaidény után a magyar kollégákkal ültek le a fehér asztal mellé szórakozni, tapasztalatszerzésre. Az idén a csízi fürdőben farsangi bált rendeztek és méltóan megünne­pelték a nemzetközi nőnapot is. — A főidényben ritkán va­gyunk mindnyájan együtt, — veszi át a szót Ladislav Buk- viar. — Ennek ellenére a tár­sadalmi munkából is kivesszük részünket. Tavaly az átkelőhely rendezésénél 240 órát dolgoz­tunk. A helyi szövetkezetben 140 órát dolgoztunk a cukor­répa betakarításánál. A brigád tagjai közül évente 7—8 an ad­nak térítésmentesen vért. Lapozom a krónikát, amely elárulja, hogy különféle vetél­kedőket is rendeznek. Az egyik oldalon a következő bejegyzést olvasom: „1976. április 3-án a tornaijai (Šafárikovo) fatele­pen voltunk társadalmi mun­kán. Elfáradva hazafelé készül­tünk, amikor értesültünk róla, hogy Lapsapusztánál ég az er­dő. Kocsira ültünk és eloltot­tuk a tüzet. Az erdészettől ka­pott köszönő levélből tudtuk meg, hogy 30 ezer korona ér­tékű erdőt mentettünk meg a pusztulástól — Bátran állíthatom, hogy a szocialista munkabrigád meg­alakulása óta nemcsak össze­szokott a kollektíva, hanem a szolgálati feladatok ellátásánál is lényeges, minőségi javulás állt be — hangsúlyozza Huľuk elvtárs. — Mindhárom kiren­deltségünkön egyéni szocialis­ta munkaverseny is folyik. — Néhány hét múlva már nem leszünk ilyen nagy kénye­lemben — veszi át a szót Tuza Lászlóné. —- Csúcsforgalom ide­jén van úgy, hogy naponta 300 autó, s vagy 30 autóbusz áll a határsorompó előtt. Nemegy­szer a kocsisor hossza meg­haladja a két kilométert. Esté­re bizony elfáradunk. Tuzáné, aki tizenhat éve dol­gozik jelenlegi munkahelyén, a Lénártfalai Hnb képviselője. Hét éve párttag, két gyermek édesanyja. Azt mondják róla, tapasztalt vámtiszt. Tavaly pél­dául körözött egyént tartózta­tott fel, amiért jutalmat kapott és „Tiszteletbeli sepédhatárőr“ jelvénnyel tüntették ki. — A népgazdaságunk védel­me a feladatunk — szögezi le Bukviar elvtárs, aki húsz éve vámtiszt és 11-szeres véradó. — Van úgy, hogy a turisták ne­heztelnek ránk, mert egyes áru­cikkeket nem engedünk kivin­ni vagy behozni. Nyugodt lel­kiismerettel állíthatom, hogy mi csak a törvényből követke­ző feladatainkat teljesítjük. — Mindenkivel szemben igyekszünk udvariasak lenni, de azt nem szeretjük, ha át akarnak ejteni bennünket — fonja tovább a beszéd fonalát Mogyoródi István. — Az egyik személygépkocsiban például 105 üveg pálinkát találtunk. S tudja mit mondott a gépjár­mű vezetője? ö bizony nem tudja, ki tette a kocsiba. Vagy egy másik eset. A Magyaror­szágra tartó kombájnban mint­egy száz kiló rizst rejtettek el. De előfordult olyan eset is, hogy a határ másik oldaláról rossz karban levő személygép­kocsival jöttek át, s amikor ha­zafelé tartottak, megállapítot­tuk, hogy a gépkocsin több mint 20 ezer korona értékű javítást végeztek Csehszlová­kiában. Olyan eset is előfordult, hogy a véletlen jött a segítségükre. Egy földreesett dinnyéből pél­dául több mint 22 ezer lej ke­rült elő. — Munkánk Bánrévén az It­tenitől eltérő — mondja Gre- lák László, az ottani kirendelt­ség vezetője, az üzemi párt- szervezet elnöke. — Mi a vasúti személy- és teherszállítással kapcsolatban teljesítünk szol­gálatot. A brigád életéből, mun­kájából is aktívan kivesszük a részünket. Egyébként a közös­ség javaslata alapján vesszük fel a dolgozókat a párttagjelöl­tek sorába. Az idén Borosnét javasoltuk. Tizenhárom éve van közöttünk, a Rimpszécsi (Ri­mavská Sec) Hnb képviselője. Igaz-e Vierka? A megszólítás Viera Obrtalo- vának, a pártvezetőség tagjá­nak, a rimaszombati kirendelt­ség vezetőjének szól, aki nem­rég tért vissza anyasági sza­badságról. — Kirendeltségünk dolgozói főleg az üzemeket látogatják, ellenőrzik az importáru kira­kását és az exportáru beraká­sát — tájékoztat Obríalová. — Brigádunk tizenöt tagja külön­böző munkahelyen dolgozik, de mindig örülünk annak, ha együtt lehetünk, ha arról ka­punk hírt, hogy ennek vagy an­nak a kirendeltségnek munká­ját megdicsérték. Talán úgy is mondhatnám, hogy közösek a gondjaink és az örömeink is. Az idén a lénártfalai határ- átkelőhelyen még nagyobb lesz a forgalom. Ezért is épül már az új határátkelőhely, amelyet a tervek szerint 1981. május 1- én avatnak majd fel. Az útleveleket ellenőrzők közben elvégezték feladatukat. Néhány percig figyelem még a vámosok munkáját. Nem vitás — állapítom meg —, hogy a szociaJista munkabrigád tagjai az államhatáron becsülettel tel­jesítik küldetésüket, méltón képviselik a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságot. NÉMETH JÁNOS Tetfrekészséggel előzik meg a problémákat Pavol Tonhauzer, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöke, a vidéki lakosság ellátásáról A CSKP KB 14. ülésén elhangzott beszámoló­ban emlílett nyolc legsürgősebben megoldandó feladat között a következő is szerepel: „Követ­kezetesen teljesíteni kell a piaci alapokba törté­nő szállítási kötelezettségeket, nagyobb figyel­met szentelni a belföldi piac áruszerkezettel és áruválasztékkal összefüggő gondjainak, rugalma­sabban módosítani a szállítmányokat a fogyasz­tói keresletben történő változásokhoz.. “ Szlo­vákiában a Jednota, a Forradalmi Szakszervezet Mozgalom után a Nemzeti Front második leg­nagyobb tömegszervezete. 833 000 tagja és 3342 felügyelő bizottsága van a falvakon és a váro­sokban. Munkájuk legfontosabb része a lakos­ság — mindenekelőtt a vidék — ellátása. Pavol Tonhauzer elvtárssal, a Fogyasztási Szövetkeze­tek Szlovákiai Szövetségének elnökével beszél­getve először arról érdeklődtünk, hogyan rea­gált a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szö­vetségének vezetősége a CSP KB 14. és az SZLKP K ülésén elhangzottakra. — Mi is tudatosítjuk,, hogy a termelőkkel együtt nagymér­tékben felelősek vagyunk a lakosság ellátásáért. A párt joggal tulajdonít nagy jelen­tőséget a jól működő piacnak. Tudjuk, a jó lakossági ellátás tőlünk is megköveteli, hogy alaposabban elemezzük a fo­gyasztók igényeit, gyorsabban reagáljunk az árurendelés mó­dosulásaira, rugalmasabban gondoskodjunk az árunak az üzletekbe történő szállításáról. Megengedhetetlen, hogy az üz­leteinkből hiányozzanak olyan áruk, amelyeket az emberek naponta keresnek, s amelyek­ből a termelőknek elegendő mennyiséget kell előállítaniuk. Ezért a fogyasztási szövetke­zetek kereskedelmi dolgozói­nak is rögtön helyben kell in­tézkedniük, ahol ilyen hiányos­ság előfordul. • Szó esett a kiskereskedel­mi forgalom tervének teljesítésé­ről is; ez év elejétől a fogyasz­tási szövetkezetek ezt 100 szá­zalék fölött teljesítik. Általá­nosságban tehát sikerről be­szélhetnének. De a Jednota üzle­teiben — az állami üzletekhez hasonlóan — szintén probléma az áruszerkezet és az áruvá­laszték. Ebből adódik hát a kérdés: hogyan gondoskodott a Jednota fogyasztási szövetkezet Szlovákiában az idei ellátás árualapjáról? Milyen gondjaik vannak ez idáig, s előrelátható­lag hogyan tudják ezeket meg­oldani? — A fogyasztási szövetkeze­teknek Szlovákiában 1980-ban a tervek szerint 22,5 milliárd korona értékű kiskereskedelmi forgalmat kell lebonyolítaniuk. Ennek teljesítése jó árualapot feltételez. A szállítói-megren­delői tárgyalások eddigi ered­ményei szerint a biztosított árualapnak összességében fe­deznie kellene e feladat tel­jesítését. De nem minden szál­lító szervezet fogadta el a fo­gyasztási szövetkezetek teljes megrendelését a fogyasztók ál­tal keresett árufajták szállítá­sára. Ennek többféle oka van. Elsősorban a régóta létező problémák, például a belföldi termelés hiányosságai, a tava­lyi mezőgazdasági termelés alacsonyabb színvonala, a ter­mékszerkezet-felújítás lassú üteme stb. Az áruválaszték problémájának megoldásához új minőségi szintre kell állíta­ni a kereskedelmi és termelő szervezetek együttműködését. Elsősorban azonban a szállítók­nak kell jóval aktívabban vi­szonyulniuk a szövetkezeti ke­reskedelem igényeihez és szük­ségleteihez. A lakossági ellá­tásban létező problémák foko­zatos megoldására útmutatást ad a népgazdaságunk tervsze­rű irányítási rendszerének tö­kéletesítéséről elfogadott köz­ponti bizottsági és kormányha­tározat, melyet jelenleg bon­tunk le a fogyasztási szövetke­zetek feltételeire. • Milyen mértékben fedezik a fogyasztási szövetkezetek a piaci igényeket saját termelési forrásaikból? — Az élelmiszercikkek gyár­tása a jednota tevékenységének jelentős részét képezi. E téren is szép eredményeket értünk el: az utóbbi négy év alatt az élelmiszertermékek volumene 31,4 százalékkal nőtt. Az anya­gi-műszaki alap is fejlődött, s 1979 végén 73 élelmiszergyártó részlegünk volt. A Jednota e tevékenysége főleg a központi feldolgozókban összpontosul, itt készülnek a keresett csemege­készítmények, hidegkonyhai termékek, félkészételek, vala­mint a különféle készételek és levesek. A központi feldolgozó tervében egyre nagyobb a fél­kész termékek, főleg a hús- és cukrászati félkészáruk részará­nya. Ezek gyártása az elmúlt négy évben megkétszereződött. Az ételkülönlegességek gyár­tásán kívül a feldolgozó rész­legek mással is foglalkoznak. alapján ebben az évben továb­bi 19 nagyobb akciót kellene befejeznünk, többek között: áruházat Trnaván, Giraltovcén, Nagykürtösön (Veľký Krtíš), Svidníken, szállodát Stará I,u- bovňán, Gyügyön (Dudince), néhány bevásárló központot, motelt Krasznahorkaváralján (Krásnohorské Podhradie) stb. Bratislava üzlethálózatának további ľejlesztését szem előtt tartva a CSKP KB 7. ülése után létrehoztuk a bratislavai váro­si Jednota fogyasztási szövet­kezetei, mely aktív részt vállal a főváros üzlethálózatának fej­lesztésében, a városkerületi nemzeti bizottságok választási programjainak teljesítésében. Az új létesítményeket főleg sa­ját beruházási eszközeikből építik. • Hogyan járul hozza az áruválaszték bővítéséhez az INTERCOOP szövetkezeti kül­kereskedelmi vállalat? Milye­nek a kapcsolataink a szocia­lista országok szövetkezeti szervezeteivel történő árucseré­vel kapcsolatban? — A fogyasztási szövetkeze­tek üzletei áruválasztékának bővítésében és kiegészítésében nagy szerepe van a közszükség­leti cikkek behozatalának. En­nek értéke tavaly már elérte a 700 millió koronát. A behozatal jelentős részét — csaknem 50 százalékát — az INTERCOOP szövetkezeti külkereskedelmi vállalat bonyolítja le. Nemcsak a tervezett behozatalról van szó, hanem nagy a jelentősé­ge a csereakciók útján történő importnak és más kereskedelmi szállítmányoknak a szocialista, de a tőkés országokból is. Mint említettem, nő a szerepe a cse­reakcióknak, amelyek kereté­ben a belföldi piacot az élel­miszereken kívül többféle ipar­cikkel is gazdagítjuk, például kozmetikai termékekkel, darab- és méteráruval, bútorokkal, já­tékokkal, háztartási cikkekkel stb. Jellegzetes küldetése van a szocialista országok, főleg a Szovjetunió, Magyarország és az NDK szövetkezeti áruházai­val lebonyolított árucserének. Az e formában megvalósuló be­hozatal értéke jelenleg csak­nem 100 millió korona évente. Jó eredményekről adhat számot ezen a téren a bratislavai, a komáromi (Komárno), az érsek­újvári (Nové Zámky), a losonci (Lučenec), a rimaszombati (Ri­mavská Sobota), a tőketerebesi (Trebišov), a rozsnyói (Rožňa­va) stb. szövetkezeti áruház. VIERA SLAdECKOVA Társadalmunk egyik fontos feladata az idősebbekről, külö­nösen az egyedül élőkről való gondoskodás. Mit tesznek ér­tük Jászón (Jasov), erre a kérdésre szerettem volna választ kapni, amikor felkerestem a helyi nemzeti bizottságot. • A nemzeti bizottságoknak bi­zonyos anyagi keretük van a nehezebb szociális körülmények között élő lakosok támogatásá­ra. Nagy gondot okoz az anya­gi segítség beosztása úgy, hogy mindenki meg legyen elégedve. Ez vonatkozik Jászóra is. Ta­kács Dezső, a hnb titkára is­merteti ezt a problémát. — Községünknek 2300 lako­sa van, ebből 405 nyugdíjas — mondja —. Ez elég nagy szám, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy ebbe a 2300 lélek- számba beleszámítjuk a mint­egy 500 cigánylakost is. A nyugdíjasoknak, járadékukhoz mérten, nagyon olcsón biztosí­tunk ebédet, amit a helybeli szociális otthonból hozunk s itt a hnb épületében levő klub­ban osztunk szét. Azoknak, akik betegségük vagy gyengeségük miatt nem tudnak maguk el­jönni az ebédért, házhoz vi­szik. Szükség szerint 4—5 szo­ciális gondozó dolgozik ezen a területen. Ellátják a rászoruló­kat, bevásárolnak, a ngyobb ta­karítást is elvégzik. Tudjuk, hogy ez nem minden, állandóan

Next

/
Thumbnails
Contents