Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-11 / 86. szám, péntek

iTffHÉ 1980. IV. 11. 5 Az élvonalba jutásért Münden regisztrált tagra számítanak $ Tornaterem is épül # Mii van a fiatalokkal? 0 Negyedévenként közös taggyűlés Űj óvoda és bölcsőde (Kssrw; Csécsen (Cečejovcef új óvodát és bölcsödét adtak át. A létesít- ményt a Győzelmes Február Efsz tagjai és a lakosság a uálasztási program keretében építette. Az új óvodában 120, a bölcsődében 40 gyermek kapott helyet. Felvételünkön TúrÓczi Eszter és Szabó Edit óvónők a gyermekek körében (A. Haščák felvétel — ČSTK) TÁRSADALMI ÜGY A Zsélyi (Zelovce) Efsz 11 ta- gú üzemi pártbizottsága két részlegszervezet kommunistái­nak munkáját hangolja össze. A zsélyi részlegszervezet a je­löltekkel együtt 80, a zahorai (Záherce) 54 tagú. Mindkét részlegszervezetnek jelentős számú regisztrált tagja is van. Esélyben eddig 94-en jelentkez­tek nyilvántartásra. A részleg­szervezetek pártbizottságaiban is tevékenykedik egy-egy re­gisztrált tag. A falun kívül dől* gozó kommunisták főleg a vá­lasztási program megvalósításá­ba és a közmunkákba kapcso­lódnak be. A regisztrált tagok tevékenységét Kopcsik László. az üzemi pártbizottság elnöke így értékeli: — Nagyon elégedettek va­gyunk a munkájukkal, de jó volna, ha kivétel nélkül min­den regisztrált tag egyaránt kötelességének tartaná a köz- ügyek megvalósításában való részvételt, hiszen a falujáról van sžó. Lényegében ugyanazon az úton akarunk haladni ezu­tán is a regisztrált tagok akti­vizálása terén, mint eddig. Ha már szóba került a vá­lasztási program, hadd legyünk konkrétak. A központi község­gé nyilvánított Zsélyben most épül a posta, a hnb és a ven­déglő új épülete, mely, ha el­készül (a jövő év áprilisában], 13 millió koronát fog érni. Je­lenleg a belső munkálatokat végzik az impozáns épületben: villanyszerelést, vízvezetéksze­relést, vakolást. A lakosság ak­tivitása a létesítmény építésé­ben példás. Ez főleg két do­lognak köszönhető: az egyéni kötelezettségvállalásoknak és annak, hogy a helyi nemzeti bizottság mindig megfelelő szakembereket és melléjük megfelelő számú segédmunká­sokat hív meg az építéshez. Még két fontos akció meg­valósítása van folyamatban Zsélyben. Az egyik a tornate­rem építése (az alapok már ké­szek), a másik pedig annak a tervnek a megvalósítása, mely­re a járási nemzeti bizottságtól kapott megbízást a község. Ez a Z-akcióban épülő létesíimény a régi sósári fürdőben épül, s különböző tanfolyamok meg­tartására fogja használni a já rási nemzeti bizottság. A két részlegszervezet közül a zsélyi a nagyobb, melynek élén, Mákó Gyula elvtárs áll. A zsélyi részlegszervezetben ket­tő, a zahoraiban egy pártcso­portot hoztak létre. A részleg- szervezetek elsősorban a köz- ségfejlesztés kérdéseivel, a tö­megszervezetek munkájának fellendítésével foglalkoznak. Minden negyedévben Zsélyben és Zahorán is van nyilvános taggyűlés. Utoljára februárban tartottak nyilvános taggyűlést a részlegszervezetek, — E5 kell érnünk, hogy a la­kosság még nagyobb számban jelenjen meg a nyilvános tag­gyűléseken. Ezt egyelőre an­nak ellenére nem tudjuk elérni, hogy a meghívókat a képvise­lők személyesen hordják szét a lakosságnak — mondja Kop­csik elvtárs, majd így folytat­ja: — Nagy feladatok várnak ránk az ideológiai munka te­rén. Persze nem elégedhetünk meg azzal, hogy csak a pártok­tatás keretében foglalkozzunk ideológiai kérdésekkel. A párt és a munkásmozgalom történe­tével alaposan meg kell ismer­tetnünk a fiatalokat. Állandóan vigyáznunk kell arra, hogy még az apró-esejjrő dolgok se bosszantsák az embereket Pél­dául ne érkezzen későn a ke­nyér az üzletekbe. Ez egyelő­re, sajnos, még előfordul, s bi­zony megnehezíti a dolgozó asszonyok helyzetét. A? ideológiai munkában je­lentős szerep hárul a társadal­mi és a tömegszervezetekre. Ezek tevékenységét a pártelnök igy foglalja össze: — Zsélyben a legaktívabb a sportszervezet, a CSEMADOK és» a Nőszövetség helyi szerve­zete. Zahorán is hasonló a helyzet Náluk jól működik az ifjúság! szervezet is, de Zsély­ben sajnos nem. — Mi ennek az oka? — ér­deklődtünk. Csak nehezen talál szavakat a válaszra. —. Ezzel a kérdéssel már a pártbizottság és a taggyűlés, sőt a helyi nemzeti bizottság is többször foglalkozott, de az eredmény egyelőre elmaradt. A tagokkal folytatott beszélge­tések alkalmából pártfeladatul is adtuk a SZISZ-szervezet tá­mogatását; minden helyi tö­megszervezet munkáját támo­gatja valaki a pártbizottság megbízásából A fiatalok vala­hogy nem tanúsítanak érdek­lődést a szervezeti munka iránt, s bizony még a gyűlé­sekre se jönnek össze elegen. Reméljük, a jövőben sikerül előbbre lépnünk az ifjúsági szervezet munkájának fellendí­tése terén. — Vajon mivel magyarázha­tó, hogy Zahorán, a másik részlegszervezetben eredményes munka folyik? — adódott szin­te magától a kérdés. — Talán azzal — válaszolta —, hogy a zahorai kisebb szer­vezet. Az élén egy ügyes taní­tónő áll. Sajnos, a 26 zsélyi tanító közül csak négy lakik helyben. Községünknek 1560 lakosa van. A helyi kommunista tanítók a részlegszervezet tagjai, párt­oktatáson azonban külön cso­portban vesznek részt a kilenc­éves iskolában. A zsélyiek szá­mára magyar nyelven, a zaho- raiakéra szlovákul tartják az alapfokú előadásokat. Az üze­mi pártbizottságnak hat elő­adója van. A pártoktatás veze­tője Petrezsél Ferenc mérnök. Az üzemi pártbizottság egyik feladata a negyedévenként megrendezendő közös taggyűlé­sek megszervezése. Ezeken a tanácskozásokon a földműves­szövetkezet kérdéseivel foglal­koznak. A 400 tagú Zsélyi Efsz 1973-ban egyesült a zahoraival. A közös gazdaság a közepes eredményeket elérő efsz-ek kö­zé tartozik. Annak, hogy nem tudnak az élvonalba kerülni, több oka van. Mindenekelőtt az, hogy 'olyan földterülete is van a szövetkezetnek, melynek hektárhozama messze elmarad a többi földterület hektárhoza- mától. A legnagyob területen (900 hektáron) gabonát termeszt a szövetkezet. A termőföld továb­bi megosztása: siló- és vető­magkukorica 300 hektár, cukor­répa 130 hektár, szőlő 110 hek­tár, (ebből termő 70 hektár), gyümölcsös 50 hektár és ker­tészet 33 hektár. Az efsz állattenyésztése is je­lentős. Tejtermelésben jelenleg a 7 literes fejési átlagnál tar­tanak. A szövetkezet fejlődésé­ben fontos határkövet jelenthet az új, lOtíÚ sertés befogadásá­ra alkalmas hizlalda felépítése, melyet ez év januárjában kezd­tek betelepíteni. A korszerű lé­tesítmény gondozásához két ember elegendő. Gondot okoz viszont a szövet­kezetnek néhány nagyobb telje­sítményű gép hiánya. Sürgősen szüksége volna például nagy teljesítményű rakodóra. Az üzemi pártbizottság, illet­ve a két részlegszervezet bi­zottsága és tagsága tehát szá­mos olyan nehézségbe is ütkö­zik, melynek leküzdése túlnő a hatáskörén. A részlegszerveze­tek kommunistái azonban min­den tőlünk telhetőt megtesznek azért, hogy eredményeik még jobbak legyenek. Vagyis az él­vonalba jutásért. FÜLÖP IMRE Az eszmei és politikai ne­velő munka hatékonysága nem mérhető a tonnák számával. Ilyen közvetlen hatása nincs, nem is lehet. Közvetett hatá­sát azonban nem becsülhetjük le, sőt! Egyik füleki (Fifakovo) le­velezőnk arról írt, hogy a KO* VOSMALT nemzeti vállalat üze­meinek, valamint a Béke bútor­gyárnak a dolgozói mostaná­ban, szabad szombatokon úgy­nevezett. kommunista műsza­kokban szoktak dolgozni. Ez is egyik jele az eszmei és politikai nevelő munka köz­vetett hatásának. A jó társa­dalmi és munkahelyi közérzet, a gazdasági folyamatok tárgyi­lagos megítélése, a munkakedv, az agitáció és a propaganda, az eszmei és politikai elköte­lezettség a kiváltó oka annak, hogy a kommunista műszakok­ban dolgozók becsülettel telje­sítik aznapi termelési felada­tukat. Ha az eszmei és politikai ne­velő munka során olyan kérdé­sek kerülnek középpontba, ame­lyekben az egyes ember maga is cselekedni tud: a munkafe­gyelem, a szervezettség, az ész­szerű takarékosság, a kezde­ményezőkészség, a feladatválla­lás, nem vitás, hogy megmutat­kozik a nevelő munka hatása. A dolgozók reálisan ítélik meg népgazdaságunk, saját üzemük, munkahelyük helyze­tét, problémáit, megértik nép­gazdaságunk fejlődésének ösz- szefüggéseit a nemzetközi gaz­dasági folyamatokkal, készek a feladatvállalásra. A helyes gazdaságpolitika, a megalapozott tervezés, a céltu­datosan alakított érdekeltségi rendszer, a jól szervezett és fegyelmezett munka, s nem utolsósorban az eszmei és poli­tikai nevelő munka, a marxiz­mus—leninizmus tanításainak terjesztése, alkalmazása, csak­is együtt, egymással kölcsön­hatásban fejlődve eredménye­zi a termelési sikereket. Levelezőnk nem írta meg tényszerűen, hogy a legutóbbi kommunista műszakban hány tonna árut termeltek a KOVO- SMALT üzemeinek dolgozói, hány és milyen bútort készí­tettek a Béke bútorgyár mun­kásai, de tény, hogy a műszak munkasikere, a tonnák és bú­tordarabok száma jelzi az esz­mei és politikai nevelő munka hatékonyságát is. Most, a tervszerű gazdasági irányítás tökéletesítésével egy­idejűleg, jelenünk és jövőnk érdekében, ezért fontos, sür­gető feladat az eszmei és poli­tikai nevelő munka hatékony­ságának fokozása. A marxizmus—leninizmus ta­nításainak terjesztése, a poli- kai képzés és nevelés, a párt­munka kulcsfontosságú terüle­te, sőt társadalmi ügy. HAJDÜ ANDRÁS A személyes példamutatás A CSKP KB 15 ülése utón 9 Egy óra a pártelnökkel Polóka András magatartását elsősorban mindig a szerény­ség, a köteiességtudat és a munka szeretete határozta meg, — Pihenésre nekem soha nem volt időm. Mindig talál­tam magamnak tennivalót, ha máshol nem, hát a ház körül, így vagyok ezzel ma is — mondja, és mélyet szív a már félig elhamvadt cigarettából. Nézem nyugodt arcát, s derűt sugárzó tekintetét. Azt hiszem, az ilyen arcra mondják azt, hogy kiegyensúlyozott embert rejt maga mögött. Többször hallottam és olvastam is már, hogy az embert nemcsak a kör­nyezete, hanem a körülmények is alakítják. így volt ez a Po­lóka András életében is. Min­dig tudott alkalmazkodni — persze jó értelemben — a meg­változott körülményekhez, ah­hoz Igazítva magatartását, ter­veit és munkáját. E tekintetben is szerencsés a természete. — Amikor még traktoros vol­tam, az ötvenes évek elején, úgy ültem fel mindennap a traktorra, mintha a saját földe­met indulnék szántani. Falunk­ban régen csak azt a gazdát becsülték igazán, aki a földjét idejében felszántotta és beve­tette, nem késett a kapálással, nem volt gyomos és perjés a kukorica- s a krumpliföldje, nem virágzott aszat a búzájá­ban. Hát ha az ilyen munka volt akkor az erény, a tisztele­tet és a megbecsülést kiérdem­lő, miért ne lenne ez érvényes a közösben is — gondoltam magamban. Nem beszélgettem én erről akkoriban senkivel sem, csak a saját lelkiismere­temmel, és igyekeztem is a munkáinál úgy elvégezni, hogy abban hiba ne legyen. Polóka András később is eh­hez a szemlélethez tartotta ma­gát. Már 1953-ban a járás egyik legjobb traktorosa. — Az hogy is volt? — Hát úgy, hogy én és Tir­pák Béni egy Škoda traktoron szántottunk felváltva. 0 szán­tott éjfélig, én meg éjféltől. Gyerekkoromban sokszor hal­lottam, hogy a leleszi urada­lomban éjszaka is pöfög a traktor a határban. Innét jött a gondolat, hogy jó lenne ne­künk is bevezetni az éjszakai szántást. Ezt a szükség is így kívánta, mert akkor még csak egy-két traktor volt a szövet­kezetben, és azt ki kellett hasz­nálni, ha idejében végezni akar­tunk a szántással, vetéssel. — És a négyzetes vetés? — Az is régen volt már. Én kaptam feladatul a kukorica négyzetes vetését. Megjegyzem, ezt a vetési formát a mi szö­vetkezetünk alkalmazta első­ként a járásban. Először sokan tamáskodva fogadták, de ké­sőbb belátták, Jiogy jó, mert megkönnyíti a kukorica kapá­lását, és a hozam is jóval na­gyobb volt. Más szövetkezetek­ből is eljöttek hozzánk tanul­mányozni, hogy milyen is a négyzetes vetés. — Ezekben az években lettél párttag is. — Igen, 1957-ben léptem a pártba. Egy olyan faluban, mint Pólyán, ahol a múltban nem voltak mély gyökerei a munkásmozgalomnak, nagy do­log volt, ha egy magamfajta fiatalember belépett a pártba. Én mindent vállaltam, hiszen gondolkodó ember voltam min­dig, olvasni is szerettem, meg akkor már a szövetkezeti gaz­dálkodás is jól ment, kerestünk szépen így érlelődött meg bennem az a gondolat, hogy nekem is a pártban a helyem. Ma, 51 éves fejjel a legmé­lyebb meggyőződéssel mondom, hogy ebben is jól döntöttem. Erre én is csak igenlően bó­lintok, mert ifjú kora óla is­merem őt. Ő akkor sem járt a fellegekben, amikor az divat volt. A fellegek helyett inkább a földet választotta, mert tud­ta és megértette, hogy a dolgok úgy is a földön dőlnek el. Csak olyan feladatot vállalt és csi­nált szívesen, amiről meggyő­ződött, hogy érdemes csinálni. A becsülettel végzett munka tudata adta meg életének min­dig a biztos nyugalmat és az örömet. Ma ő a Pólyáni [Pol'á- ny) Efsz mechanizátora és a pártszervezet elnöke. Kérdé­semre, hogy melyik a nehezebb feladatkör, a világ legtermé­szetesebb hangján válaszolta: — Embere válogatja. Volta­képpen mind a kettő nehéz, ha az ember valóban becsületesen gondolja. Legfontosabb, hogy úgy csináljunk mindent, mintha a saját részünkre tennénk. Szerintem a vezetést megta­nulni nem ördöngösség, de jól csinálni valamit, ahhoz már szív és felelősségérzet is kell. Erezzem, hogy felelek azért, amit csinálok, de elsősorban önmagam előtt. Ebben van a dolgok lényege, mert az, aki a saját lelkiismeretét is ki­játssza, az a közösség érdekét is félvállról veszi — olyan is a munkája. Ezt szinte lefegyverző termé­szetességgel mondta. Újabb ci­garettára gyújtott, aztán megint visszakanyarodott a vezetés gondolatához. — Én megértem azt is, hogy sok tekintetben új módon kell dolgozni. Nem véletlenül kap a sajtóban egyre gyakrabban elmarasztalást a hanyagul vég­zett munka, a lógás. Azt is megértettem, hogy sok veze­tőnél alapvető szemléletváltoz­tatásra van szükség, s hogy egyre nagyobb felelősséget kell vállalnunk azért, amit ma és holnap teszünk. Nagy figyelem­mel tanulmányoztam át példá­ul Vasil Bil'ak elvtárs beszámo­lóját az ideológiai és a poli­tikai nevelő munka színvonalá­nak emeléséről, amely a CSKP KB 15. ülésén hangzott el. 0 is szól egyebek között a veze­tők felelősségéről. Nagyon megragadt az emlékezetemben ez a néhány mondata: „A ne­velő munkában rendkívül fontos szerepe van a személyes példa- mutatásnak. A tisztségbe való kinevezéssel még senki sem vívja ki a megbecsülést, a tisz­teletet. Azt mindenkinek csak lelkiismeretes és felelősségtel­jes munkájával, tudásával, az új, a haladó iránti érzékével érheti el.“ Teljesen egyetértek azzal a megfogalmazással is, hogy az előttünk álló komoly - feladatok megoldásának kul­csát az emberek képezik. Első­sorban a vezető emberre, a kommunistára gondolok itt. Közben órájára pillantmert nemsokára egy fontos értekez­letre kell mennie. Aztán így folytatja: — Szövetkezetünk hosszú évek óta a járás legjobbjai kö­zé tartozik, de hiba lenne, ha az eredményekkel megeléged­nénk. Többnyire nái .nk is ta­pasztalt tisztségviselők dolgoz­nak a gazdasági irányítás min­den szakaszán, akik az elmúlt évtizedekben valóban érdemdús munkát végeztek. Áldozatké­szen és nagy igyekezettel vé­gezték munkájukat. De azt is tudjuk, hogy a jövőben ennél sokkal több kell. Magasabb szakmai képzettségre, tudásra van szükségünk, hogy elsajátít­suk a korszerű vezetés, irányí­tás módszereit. Ez előttünk vi­lágos, a pártszervezet és a szö­vetkezet vezetősége minden tő­le telhetőt megtesz, hogy ezt az elvet a gyakorlatban is realizáljuk. Amikor kikísért, a kapuban még hozzátette: — Remélem, egy év múlva erről is többet mondhatok majd. TÖRÖK ELEMÉR

Next

/
Thumbnails
Contents