Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-11 / 86. szám, péntek

A KÖZREND ÖNKÉNTES ŐREI Beszélgetés Štefan Fiié alezredessel, az SZSZK Rendörfökapitánysága közrendészeti osztályának vezetőjével A Nemzetbiztonsági Testület az idén ünnepli megalakulásá­nak 35. évfordulóját, A jelentős jubileumról megemlékeznek a segédrendőrök is, akik az elmúlt évtizedekben nagymértékben elősegítették a Nemzetbiztonsági Testület munkáját. Štefan Filo alezredestől az évforduló kapcsán afelől érdeklődtünk, hogy Szlovákia segédrendőregységei milyen eredményekről ad- hatnak számot, hogyan teljesítik a segédrendőrök országos konferenciájának határozatait., • Hány segédrendőr tévé- kenykedik ma Szlovákiában? — A múlt évben Szlovákiában a segédrendőrök száma 6500- zal növekedett. Jelenleg több mint 300 egységben mintegy 24 000 segédrendőrt tartunk nyilván. Nem érdektelen meg­említeni, hogy 147 egység meg­kapta a példás egység címet. Az elmúlt évek során állami kitüntetést kapott a Banská Štiavnica-i, a škícovi, a hloho- veci egység és a poprádi köz­lekedésrendészeti segédrend­őrök egysége. Tavaly az SZSZK belügyminiszterétől 59-en vet­ték át A segédrendőr szolgála­tért kitüntetést. Több százan jutalomban részesültek. • Milyen eredményekről szá­molhatnak be? — Segédrendőreink szabad­idejükben 3 203 000 órát töltöt­tek szolgálatban, ez 748 300 órával több, mint 1977-ben volt. Feltartóztattak 413 kö­rözött egyént és felderítettek 903 bűncselekményt, valamint több száz kihágást. Ezek az eredmények dicséretremél tók, de ennek ellenére szeretnénk hangsúlyozni, hogy a segéd- remdőr-egységek fő feladata a megelőzés. A személyi és tár­sadalmi vagyon védelme érde­kében tavaly 11 700 ellenőrzést és előadást tartottak. A törvé­nyesség megtartásának jelentő­ségéről és szükségességéről az iskolákban és üzemekben 1800 beszélgetésen vettek részt. Több ezer óra társadalmi munkával segítették elő lakóhelyükön a választási program teljesítését. • A segédrendőrök V. orszá­gos konferenciája feladatul ad­ta a szakosított egységek egy­séges létrehozását. Mi a hely­zet ezen a téren? ■— A szakosított egységek kö­zé tartoznak a közlekedésren­dészeti segédrendőr-egységek. Szlovákiában 144 egységnek több mint 1700 tagja van. Ta­valy 169 000 órát szolgáltak; MIS—A MUNKAVEDEIEM HÓNAPJA Kevesebb az üzemi baleset $ Nyilvános munkavédelmi ellenőrzések # Rugalmasan ki kell küszöbölni a fogyatékosságokat A szocialista humanizmus alapelvei közé tartozik a mun­kavédelem és a dolgozók egészségének védelme. Azt, hogy hogyan gondoskodnak a vállalatok dolgozóik biztonsá­gos, egészségre nem ártalmas munkájáról, többek közölt az üzemi balesetek alakulása is mutatja. Megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedben csökkent a balesetek száma, 1979-ben Szlovákiában a 100 dolgozóra eső üzemi balesetek száma 4,6 százalékkal csök­kent és egy-egy munkanapon 2,2 százalékkal kevesebb dol­gozó volt munkaképtelen bal' eset miatt. Ez azt jelenti, hogy naponta százzal keveseb* ben hiányoztak a munkahelye­ken, ami egy év alatt 26 Ó00 munkanapot jelent. Ennek elle,.- nére, azonban naponta 4391 dolgozó hiányzik üzemeinkből, vállalatainkból üzemi baleset miatt, ami évente 1141000 munkanapot tesz ki. Lényege­sen kisebb mértékben csökkent a halálos balesetek száma. A legtöbb Ilyen balesetet az utób­bi években a közlekedés okoz' za. Április a munkavédelem hó­napja. Ebből az alkalomból ts hangsúlyoznunk kell, hogy az üzemi balesetek relatíve pozi­tív alakulása nem ok az ön­elégültségre, még mindig sok a tennivaló a munkavédelem javítása terén. Annak ellenére, hogy az SZSZK-ban a helyzetet pozití­van értékelhetjük, számos olyan ágazatunk van, ahol az üzemi balesetek arányszáma nagyobb az átlagnál, sőt van­nak ágazatok, ahol az utóbbi években nem csökkent számuk. Ez szükségessé teszi, hogy az állami irányítószervek, a gaz­dasági vezetők és az állami munkavédelmi felügyelőség fokozott figyelmet szenteljen azoknak az ágazatoknak, üzemegységeknek, műhelyek­nek, ahol a legtöbb a baleset, ahol a munkakörülmények nem a legjobbak. Újból emlékeztetnünk kell a munkatörvénykönyvnek arra az alapelvére, amely szerint a munkavédelem egyenrangú a tervfeladatok teljesítésével. Ezért a munkavédelem a gaz­dasági vezetés tevékenységé­nek szerves részét képezi, erre kötelez a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa 6. ülésének a munkavédelem háromszintű el­lenőrzéséről hozott határozata. A háromszintű ellenőrzés módszerét elsősorban az jel­lemzi, hogy a gazdasági ve­zetők figyelmét a szakszerve­zeti tisztségviselőkkel szorosan együttműködve azokra a ténye­zőkre összpontosítja, amelyek befolyásolják a munkavédelmi helyzetet, továbbá rendszeres­sé teszi az ellenőrzést, ame­lyet összekapcsol a megállapí­tott fogyatékosságok rugalmas kiküszöbölésével. Ez a módszer jelentősen hozzájárulhat a dol­gozókról való komplex gon­doskodás elmélyítéséhez és a munkavédelem területén fel­merülő problémák mielőbbi megoldásához. Gyakran beszélünk a veszé­lyes, vagy kevésbé veszélyes munkahelyekről, munkaszaka­szokról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legveszélye­sebb szakaszok is veszélytelen­né válnak, ha kizárjuk a dol­gozók egészségét és épségét veszélyeztető munkafolyamato­kat, technikát és technológiát. Az élet azt bizonyítja, hogy tulajdonképpen nem léteznek veszélyes és veszélytelen mun­kák, hanem csupán veszélyes és veszélytelen eljárások. Ha ilyen a hozzáállásunk a mun­kavédelem kérdéséhez, akkor megértjük, hogy a problémák megoldása tőlünk függ, a fe­lelősség az üzemek, vállalatok, műhelyek vezetőire és dolgo­zóira hárul, így tehát az ún. veszélyességnek nincsenek ob­jektív, a tevékenységünktől független okai. Áprilisban minden munkahe­lyen nyilvános munkavédelmi ellenőrzéseket hajtanak végre. Ahhoz, hogy ezek az ellenőr­zések teljesítsék szerepüket, jól elő kell őket készíteni. Sok függ attól, hogy jól válasszák meg az ellenőrző bizottságok tagjait, a bizottságban képvi­selve legyen a vállalat vezető­sége, a társadalmi szerveze­tek, elsősorban a szakszerve­zet, dolgozzanak benne olyan emberek, akik ismerik a mun­kavédelem problematikáját. Már maga az a tény, hogy nyilvános ellenőrzésekről be­szélünk, elárulja, hogy valóban a dolgozók széles részvételé­vel kell ezeket megvalósítani. Lehetővé kell tenni, hogy min­den dolgozó állást foglalhas­son a munkavédelem kérdései­hez. Az egyes munkahelyek ve­zetőinek értékelniük kell az ellenőrzések eredményeit s konkrét, ellenőrizhető intézke­déseket kell foganatosítaniuk a megállapított fogyatékossá­gok kiküszöbölésére. A munkavédelmi hónapban külön figyelmet kell szentelni a nevelőmunkának. Minden munkahelyen előadásokat kell rendezni, filmeket vetíteni, faliújságokat készíteni a mun­kavédelem kérdéseivel kapcso­latban. Ezen a területen csak akkor érhetünk el további lé­nyeges előrehaladást, ha a munkavédelem valóban az ösz- szes dolgozó ügyévé válik. ALEXANDER KOVÄC, a Szlovák Munkavédelmi Hivatal igazgatója 406 gépjárművezetőnél állapí­tottak meg alkoholfogyasztást és 36 800-nál pedig szabálysér­tést. A szóban forgó konferen­cia óta a szakosított egységek létrehozását tovább szorgalmaz­tuk. Szlovákiában ma 250 egység feladata a gazdaság védelme, a vasúti forgalomban pedig 62 egység tevékenykedik. Az utób­bi időben a nagyobb cigányte- lepüléseken 35 segédreindőr- eigységet hoztunk létre. Az ed­digi eredmények azt bizonyít­ják, hogy az egységek szakosí­tása a helyes út és a jövőben erre még nagyobb gondot fordí­tunk. • Az idén milyen feladatok hárulnak a segédrendőr-egysé- gekre, illetve tagjaikra? — Minden téren, de főleg a megelőzés terén el kell mélyí­teni munkájukat. Az eddigiek­nél még jobban kell összehan­golni tevékenységüket a nem­zeti bizottságok közrendvédel­mi szakbizottságaival. Többet kell foglalkozni a szakosítás kérdésével és nem utolsósor­ban a tagok szakmai és politi­kai felkészítésével. Egyszóval, a segédrendőrök tevékenységé­ben is előtérbe kell kerülnie a minőségnek. Az egységeknek arra kell törekedniük, hogy so­raikba minél több fiatalt nyer­jenek meg. A nagyobb városok­ban létre kell hozni az ifjúsági szekciót. Természetesen, a meg­előzésen kívül a bűnüldözésről sem szabad megieledkezniök. • Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — A segédrendőrök, a köz­rend önkéntes Őrei felbecsülhe­tetlen munkát végeznek a köz­rend és a társadalom érdeké­ben. Ezekben a hetekben kör­zeti aktíván értékelik az orszá­gos és a járási konferenciák határozatainak teljesítését. A járások igényeiből kiindulva tűzik ki a jövőbeli feladatokat. Végezetül még csak annyit, hogy a Nemzetbiztonsági Testü­let jubileuma az ő ünnepük is. Eredményes munkájukért eb­ben az évben is többen kapnak ' * miniszteri kitüntetést. NÉMETH JÁNOS Kommentáljuk jb K / B ** ■■ I - a Apolonoi buvos kor? Társadalmunk mérhetetlenül nagy vívmánya az ingyenes egészségügyi ellátás. Méltán lehetünk büszkék az egészség­ügyünk fejlesztése terén elért eredményeinkre is: az egész­ségügyi létesítmények száma Szlovákiában 1948 óta meg­kétszereződött; az egészségügyi ellátás minőségi változásá­nak egyik mutatója pedig, hogy míg abban az időben egy orvosra 1679 lakos ellátása hárult, mára ez a szám 330 ra csökkent. Az egészségügyi intézmények hálózatának bővülése, a kórházi ágyak, a körzeti, üzemi és szakorvosi rendelők számának gyarapodása új gondot hozott felszínre — az egészségügyi középkáderek, mindenekelőtt a szakképzett ápolónők hiányát. Ez nem azt jelenti, hogy az egészség- ügyi nővérek száma nem növekszik, hanem azt, hogy nem arányosan az e szakma iránti igényekkel. Magyarázatul ismét néhány adat: Szlovákia egészségügyi intézményeiben jelenleg több mint 38 000 egészségügyi középkáder dolgo zik. Számuk öt év alatt megközelítően S000-rel gyarapodott, ebből az ápolónőké kb. 2500-zal, a gyermeknővéreké 1400 zal. Ezzel szemben hz ötéves tervidőszak négy éve alatt csupán a kórházi férőhely 40110 rel lett több. Csupán, mert nem említhetjük a többi létesítményt, ahol az ápolónők munkájára ugyanolyan szükség van, mint a kórházakban. Nem arról van szó tehát, hogy kevés fiatal választja az ápolónői hivatást. E szakma azonban közismerten a női szakmák egyike. Ez pedig a helyzetet tovább bonyolítja. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának megállapítása sze­rint évente mintegy 3500 szakképzett egészségügyi dolgozó van szülési szabadságon. A népesedés szempontjából ez örvendetes tény, az azonban már korántsem, hogy a szülési szabadságról jelentős hányaduk a gyermekre és a családra hivatkozva, nem tér vissza eredeti szakmájához. Az sem ritkaság, hogy a fiatalok elvégzik a szakközépiskolát, de szembetalálkozva a fárasztó, időigényes munkakörülmé­nyekkel — több műszakkal, a folyamatos ügyelettel — visz- szariadnak a nehézségektől és más munkahelyet választa­nak. Ápolónők nélkül a gyógyítás elképzelhetetlen. Munkájuk nehéz, s az elégtelen létszám miatt még nagyobb terhek hárulnak e nemes hivatás gyakorlóira. Éppen ezért sürgető feladat az ápolónőprobléma megoldása. Ehhez, mint erre egy Bratislavában végzett az egészségügyi középkáderek munkahely változtatásának okait kutató, elég széles körű felmérés rámutatott, elengedhetetlen a probléma aprólékos elemzése. A felmérésben megkérdezettek első helyen a megerőltető munkát és a gyakori ügyeletét adták ugyan indokul, második helyen azonban igen sokan a munkájuk iránti elismerés hiányát — elsősorban a feletteseik rá szeröl — jelölték meg. A bért a szakmaváltoztatás okaként csak a hetedik helyen említették. Egy felmérésből nem lehet teljesen általánosítani. A ta pasztaltakat azonban lebecsülni sem lehet: a bérrendezés önmagában kevés az ápolónőhiány megoldására. Egyre na­gyobb szerep jut a munka- és életkörülmények javításá­nak (a létesítmények felszereltségének tökéletesítésére, több bölcsődei és óvodai férőhelyre, otthonos nővérszállá­sokra gondolunk) —, s az erkölcsi elismerésnek. Ez utóbbi pedig ösztönző lehet a fiataloknak: érdemes többet vállal ni, nehezebb körülmények között is helytállni, kitartani. FLÓRIÁN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ Dohányzás vagy egészség Tulajdonképpen miért do­hányzunk? Pontos választ senki sem tud adni. A pszichológu­sok azzal magyarázzál? a ciga­rettától való függőséget, hogy n dohányzó személy nem tudja megoldani természetes úton mindennapi problémáit. Egy- egy cigaretta elszívása a nap bármelyik pillanatában élveze­tet nyújt. A cigaretta egyszer­re serkent és tompít, különbö­ző illúziókat kelt — felszaba- dultságot, jobb erőnlétet, biz­tonságérzetet, jó hangulatot. Az első cigaretta még jólesik. De mit vált ki az, amelyiket estefelé szívunk el? A dohá­nyos nem döbben rá, hogy tu­lajdonképpen egy káros szen­vedély rabja? Hiszen, este, már nem ízlik a cigaretta. És ez a játék nap nap után ismétlődik. Hogy milyen sokáig, az a szer­vezet erőnlététől, vagy pedig egy értelmes döntéstől függ. Cigarettázni vagy nem ciga­rettázni — ez a kérdés sok embert foglalkoztat. Sokan megijednek a legutóbbi kuta­tások eredményeitől. Mit is mond a tudomány a dohányról és a dohányzásról? A dohány­füst gázokat és szilárd anya­gokat tartalmaz. Valamennyi károsan hat az emberi szerve­zetre, Egy részük gyorsan fel­szívódik a nyálkahártyán és a bőrön keresztül a vérkeringés­be, más részük helyileg ingerel. A füst legfontosabb alkotó eleme a nikotin, amely erős szerves mérgező anyag, a kísér­letek során a vérkeringésbe fecskendezve azonnali halált okoz. Legkárosabb hatása, hogy szűkíti az ereket. így tehát szerepet játszik a keringési za­varokban, súlyosbítja a már meglevő betegségeket, de na­gyon sok esetben a betegség egyik előidézője. Ezért, minden vérkeringési panasznál tilos a dohányzás. A legismertebb, ha­bár nem a leggyakoribb az ún. bürger kór, a végtagok ereinek szűkülése, valamint a cuikor- bajjal kapcsolatos érbetegsé­gek. Továbbá szó van a koszo­rúér betegségeiről és nemcsak az elektrokardiográf által ki­mutatható betegségekről, ha­nem a funkciós zavarokról is, amelyek a leggyakrabban a szívtáji fájdalmakban nyilvá­nulnak meg. Ezekben az ese­tekben azonnal abba kell hagy­na n dohányzást, mivel csak így akadályozható meg — vagy a legrosszabb esetben legalább elhalasztható — az infarktus. Tekintettel arra, hogy a vér­keringés fontos szerepet ját­szik a legkülönbözőbb szervek idült betegségeinél, a káros ha­tás ezekben a szervekben is megnyilvánul — gondolunk itt a máj, a vese, a nemi szervek, a belső elválasztású mirigyek stb. betegségeire. Az emésztő­szervek betegségeinél a niko­tinon kívül e füst többi össze­tevője is szerepet játszik. Ilye­nek az idült bélbántalmak és a fekélybetegség. Hasonló a helyzet a tüdő megbetegedései­nél is. A nikotin elsősorban az ideg- rendszerre hat. Ezért, a do­hányzás rendkívül káros a köz­ponti idegrendszer megbetege­dései esetében. De más beteg­ségeknél is, ilyenek a fertőző idegbetegségek, a neurózis, a migrén stb. A dohányzás a szellemi funkciókra közvetlen ösztönző hatást gyakorol, de hosszan tartó dohányzás már csökkenti a szellemi képessé­geket. A dohányfüst szilárd részei már más tulajdonságokkal ren­delkeznek. A füst elsősorban kátrányokat tartalmaz, ame­lyek ingerlő és rákkeltő hatá­súak. Hatást gyakorolnak a nyálkahártyára és nemcsak a dohányzók, hanem azok a nem dohányzók esetében is, aikik füstös helyiségben kénytelenek tartózkodni. Ezekből az anyagokból sok jut a szervezetbe, az erősebb dohányzóknál kilogrammokról van szó. Minden esetben idült légúti megbetegedéseket okoz­nak, amelyek idősebb korban tüdőtáguláshoz vezethetnek. Sok dohányzó légcsőrákot kap* ez a betegség nem dohányzók­nál csak nagyon ritkán fordul elő. A dohányzás nagyon kedve­zőtlenül hat a fiatal szervezet­re. Gátolja a testi és szellemi fejlődést nemcsak azáltal, hogy befolyásolja a még kialakulat­lan idegrendszert, hanem za­varokat okoz a szervezet vita- mingazdálkodásában is. A dohányzás különösen ked­vezőtlenül hat a fiatal nőkre és' anyákra, idő előtti örege­dést, az alak deformálódását, a fogak elvesztését, a foga mzó* képesség csökkenését okozza. A dohányzó terhes asszony magzatára a dohányzás az első hetektől nagyon rossz hatást gyakorol. Ezért .nem elegendő, ha csak a terhesség megállapí­tása után, vagyis a 6—7. héttől hagyják abba a dohányzást. A magzat fejlődésének első sza­kaszában is komoly rendelle­nességeket válthat ki a dohány­zás. A dohányzó szoptató anyák saját gyermeküket mérgezik abban az időszakban, amikor a fiatal szervezet még nem tud védekezni. Az elhangzottak nem jelente­nek csupán feltételezéseket, nem elfogult emberek állításai, amint ezt egyes dohányzók próbálják magyarázni, saját rossz szokásukra keresve ment­séget. A felsorolt példákat tu­dományos kutatási eredmények, statisztikák bizonyítják. Ezért, minden dohányzót válaszadásra késztet az Egészségügyi Világ- szervezetnek az idei egészség- ügyi világnapra hirdetett Jel­mondata: Dohányzás, vagy egészség — tied a választás! Dr. ALICE PATKÓVÁ- DÜFFKOVÁ Ú] szó 1980. IV. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents