Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-10 / 85. szám, csütörtök

Készek a folytatásra A MÚLT ÉVET HASZONNAL ZÁRTÁK 0 A JÁRÁS LEGJOBBJAI KÖZÖTT A szepsi síkság mezőgazda­sági üzemei a Kassa (Košice) vidéki járás legeredményesebb növénytermesztői és állatte­nyésztői közé tartoznak. Az új- bódvai (Nová Bodva), bodol- lói (Budulov), perényi (Perín) és csécsi (Čecejovcej egységes földművesszövetkezetek, vala- lamint a Tornai (Turnianské Podhradie) és Nagyidat (Vel'ká Ida) Állami Gazdaságok alkot­ta erős mezőnyben egyre elő­kelőbb helyre kerül a buzitai (Buzica) Május 1 Efsz. Ez a Kanyapta menti 5300 hektáros gazdaság már a múltban is iga­zolta, hogy igyekvő dolgozói vannak, akik becsületes, szor­galmas művelői a földnek és megbízható támogatói, építői az újnak, a jobbnak. Ezt az elmúlt év számvetése is bizonyítja, amelyet a tagság a közelmúlt­ban megtartott évzáró közgyű­lésen részletesen elemzett. Első helyen a járásbon Amint azt az értékeléskor Jozef Závada, a járási pártbi­zottság vezető titkára hangsú­lyozna, a buzitai földművesek a múlt évben jól vizsgáztak. A munkában való példás helytál­lásukkal elérték, hogy szövet­kezetük — a járásban egyedü­liként — teljesítette a bruttó mezőgazdasági termelés évi tervét. Számukra j^979 valóban a si­kerek esztendeje voll. Jóval túlszárnyalták a tervet és a sokévi átlagot. Többek között míg búzából három évvel ez­előtt csak 3,6 tonna volt a ho­zam, tavaly már a 1250 hektár vetésterületről hektáronként 4,19 tonnát csépeltek. A kuko­rica is aránylag jól fizetett, hi­szen az egy hektárra eső át­lag alig volt kevesebb 5 ton­nánál. Az állattenyésztésben elsősor­ban a tejtermelés fejlődése ér­demel említést, mivel az egy tehénre eső átlag 1977-ben csak 2821 liter volt és tavaly 43 liter híján elérte a 3000-et. Jól gazdálkodtak a hízómarha gondozói, a sertés- és juhte- nyésztők is, így az állatte­nyésztés 27 millió 942 ezer ko­rona helyett 28 millión fölüli teljesítménnyel zárta az évet, s ez hárommillióval jobb az 1977-es, és közel másfél mil­lióval az 1978-as valóságnál. Ez mind arra vall, hogy az egyesülést egyre jobban meg­szokó dolgozók felelősségtelje­sen végzik munkájukat, felada­taikat és olyan eredmények el­érésére törekednek, amilyene­ket az ország a szepsi síkság dolgos népétől már megszokott. Igyekeznek olyan jól dolgozni, amilyen a környék földműve­lőire jellemző Jobb is lehetett voimt. ha . a s A Buzitai Efsz életében a múlt esztendő sikeres volt. A zárszámadáson sokakban felve- - tődött az a gondolat, illetve kérdés, hogy mennyivel job* bak lehettek volna az eredmé­nyek, ha mondjuk a hiányos géppark feltöltéséhez szüksé­ges gépek idejében megérkez­nek, a gépek kijavítása, a pót­alkatrészek beszerzése tervsze­rűen történik, ha a csécsi va­sútállomásra érkező inűtrágya- és egyéb szállítmányok kiraká­sára jobbak a feltételek, a szakemberek nagyobb figyel­met fordítanak a takarmány­alap elosztására, a gépek ke­zelői az üzemanyag fogyasztá­sára, egyesek jobban kihasz­nálják a munkaidőt, és keve­sebb lelt volna a bosszúságot, idegességet eredményező ki- sebb-nagyobb baj. Mondjuk az is elkerülhető lett volna, hogy a megtermett zöldség csupán különböző egyezkedések után kerüljön a piacra. Persze, ez nem a termelőkön múlott... Ha az említett és hozzájuk hasonló belső, de főleg külső mulasztásokból, hiányosságok­ból -az elmúlt évre kevesebb jut, akkor a Május 1 Efsz nemcsak négymillió korona haszont ér el. A múlt kötelez A szövetkezet dolgozói azt szeretnék, ha az, idén és a jö­vőben a gátló körülményekből minél kevesebb lenne. Az idei tervükből arra lehet következ­tetni, hogy az általuk kiküszö­bölhető hiányosságok, hibák el­távolítására nagy figyelmet for­dítanak és jó hozzáállással, lelkiismeretes munkával akar­ják bebizonyítani: a múlt év si­kerei megalapozottak. Tervük nem egyszerű, hiszen a szemes növényekből 4,11 tonnás hek­tárhozam a cél, a gabonafélék­ből 708 vagonnal, repcéből 74 vagonnal, cukorrépából 500 va­gonnal és étkezési babból 4,7 vagonnal akarják gazdagítani az ország éléskamráját. Azon kívül 3 millió 900 ezer liter te­jet, több mint 90 vagon húst, 3,8 tonna gyapjút akarnak ad­ni a közellátásnak, malacból 3148, anyakocának valóból pe­dig 618 az eladási tervük. Ha a szövetkezet fejlődését bizonyító kimutatásokból és az eredmények mögött álló embe­rek tenni akarásából indulunk ki, akkor a merész célok nem tűnnek lehetetlennek. A terme­lés mennyiségének és minősé­gének növelése egyben azt is jelenti, hogy emelkedik a szö­vetkezeti dolgozók életszínvo­nala, egyre jobbak a földműve­sek életfeltételei. Amíg 1976- ban egy dolgozó havi átlagke­resete 1942 korona volt, tavaly elérte a 2097 koronát, s az idei terv 2123 korona. Tavaly 47 dolgozó külföldi, 25 pedig bel­földi üdülésen gyűjthetett erőt a munka folytatásához. A szövetkezet életképességé­ről és jó irányba való haladá­sáról tanúskodik, hogy tavaly 41 új taggal bővült dolgozóinak száma, köztük négyen főisko­lai, kilencen középiskolai és tizenhármán szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek. Je­lenleg kilenc fiatal tanul szak­iskolában, 1 középiskolán egy pedig főiskolán. * » * A Buzitai Efsz felkészülten várta az idei tavaszt is. Ed­dig minden jei arra mutat, hogy az 1980-ra szőtt tervek megva­lósításával nem lesz baj, s l/a jányi László elnöknek a zár­számadáson való kijelentését — amely szerint „az 1979-ben elért siker nem a véletlen mü­ve, hanem a becsületes, odaadó szorgalmas munka eredménye volt“ —, az idei év is megerő siti. GAZDAG JÓZSEF Az atom a béke szolgálatában Huszonöt éve annak, hogy a Szovjetunióval együttműködve az atomfizikai kutatások fej­lesztésére és a magenergiának a népgazdaságban való felhasz­nálására is kiterjesztettük te­vékenységünket. Ennek az év­fordulónak kapcsán „Az atom a béke szolgálatában" címmel tanulságos kiállítást rendeztek a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házában. A fényképek, diagrammok, makettek , és a többi tárgy a Szovjetuniónak kutatásainkhoz nyújtott segítséget tükrözve, magenergetikánk negyedév- százados múltját és jelenét szemléltetik. Megtudjuk, hogy a világ első atomerőművét 1954-ben helyezték üzembe a Szovjetunióban és hogy közös programunk keretében nálunk is már folyik a WER 440 típu­sú, 4 blokkból álló, blokkon­ként 440 MW áramot termelő atomerőművek építése. Érthető tehát, hogy a látoga­tók hosszan időznek az itt be­mutatott reaktor működésbe hozható modellje előtt. A ter­vek szerint Jaslovské Bohuni- cében két ilyen atomerőmű épül. Egyikük első blokkja már termeli az áramot, és megnyug­tató, hogy az év elején a má­sodik blokk próbaüzemelését is megkezdték. A számítások sze­rint a 8 blokk 1985-ben kb. 3500 MW áramot szolgáltat majd. Tekintettel azonban a nép­gazdaság gyors ütemű fejlődé­sére, ennyivel nem elégedhe­tünk meg. A feliratokból kitű­nik, hogy a Dél-morvaországi Dukovanyban már épülő hason­ló típusú atomerőművön kívül a Léva (Levice) melletti Mo- chovcében tervezett építkezés előkészületei is folynak. Ez utóbbi üzembe helyezésére a České Budéjovicétől délre fek­IV. 10. vő Maiovícében tervezett atom­erőművel együtt a 8. ötéves terv­időszakban ke­rül sör, Ezzel atomerőműve­ink összteljesít­ménye 1990 kö­rül minden va­lószínűség sze­rint eléri a 10 ezer MW ot. De nemcsak ezekkel az ada­tokkal ismertet meg a kiállítás. A KGST-tagálla- mok gépipari együttműködé­sét és e koope* ráció előnyeit hangsúlyozva, a közös kutatá­sok távlati prog­ramjába is be­tekintést nyújt. Kiemeli a szov­jet dubnoi és a csehszlovák re- ži kutatóintéze­tek tudósainak eredményeit, akik az atomerő­művek építésévei kapcsolatos biztonsági intézkedéseket dol­gozzák ki. így pl. a radioak­tív hulladékot megsemmisítő berendezések kifejlesztése, vagy az ionizáló sugárzásnak a népgazdaság különböző terü­letein, mindenekelőtt az ipar­ban, egészségügyben és mező- gazdaságban — való érvénye­sítésével elért sikerek is együtt- tes munkájuk gyümölcse. A vív­mányaink iránti rendkívüli ér­deklődés a kiállításon a jövő áramforrásainak, pl. a termo­nukleáris szintézist szemléltető berendezés modelljének is szól. De nem lenne teljes a be­mutató, ha nem tájékozódhat* Részlet a kiállításról (CSTK-f elvétel) nánk az atomerőművek beren­dezésit és alkatrészeit gyártó csehszlovák vállalatok és üze­mek tevékenységéről. Ezen a téren hazánk legnagyobb sike­rét a KGST tagállamokba, fő­leg a Szovjetunióba exportált reaktorok, turbinák, armatúrák stb. gyártásában látjuk, ame­lyeknek szállítását a magyaror­szági paksi erőmű számára is megkezdtük. Aki megtekintette ezt a kiál­lítást, meggyőződhetett az atomenergia rendkívüli tulaj donságairól, erejéről, amely hasznos célokra használható fel. KARDOS MÄRTA ÖTLETEK VASÁRA Zenit-80t avagy az ostrova i Černá Loukán A feltaláló és újítómozgalom a tudományos-műszaki fejlődés fontos tényezője. Minden évben munkások, mezőgazdasági dol­gozók, technikusok, tudományos dolgozók, kutatók, diákok ezrei kapcsolódnak be ebbe a moz­galomba, hogy környezetük, munkahelyük valamely műszaki problémájának megoldásával hozzájáruljanak a kitűzött gaz­dasági feladatok teljesítéséhez. A találmányok, újítási javasla­tok hozzájárulhatnak termé­keink műszaki színvonalának, s ezzel egyidejűleg piaci ver senyképességének növeléséhez, megvalósításukkal importált nyersanyagot, fűtő- és üzem­anyagot takaríthatunk meg, vagy lehetővé teszik azok gaz­daságosabb, hatékonyabb ki­használását. Mindezzel együtt­véve pedig valutát, munkaerőt takarítanak meg népgazdaság- gunknak. FÉL MILLIÁRD KORONA HASZON Mivel a tudományos-műszaki fejlődés napjainkban a társadal­mi fejlődés egyik alapvető fel­tétele, rendkívül fontos, hogy már az ifjúság is aktívan részt vegyen a tudományos és műsza­ki fejlődés fejlesztésében; mun­kahelyén, környezetében meg­találja a módját, hogy a megle­vő tartalékok kiaknázásával egy lépéssel továbbvigye, előremoz­dítsa a társadalmi haladást. Az ifjúsági szocialista munkabrigá­dok, komplex racionalizációs brigádok, a Zenit- és a Fény­szóró-mozgalom kibontakozta­tásával igyekszik bevonni a fia­talságot a társadalmi fejlődés számára elengedhetetlen újító­mozgalomba. A legtöbb munka­helyen adott a lehetőség, hogy a fiataloknak az új, a modern, a tökéletesebb iránti vágya, lel­kesedése, ötletei megtalálják a kivezető utat a megoldatlan problémákból. Az ifjúság tudományos mű­szaki alkotómunkáját, a tudo­mány és technika fejlesztésé­ben betöltött aktív szerepét do­kumentálja az 1970 óta kétéven­ként megrendezésre kerülő, Ze­nit elnevezésű országos kiállí­tás. Az idén 10 éves jubileumát ünneplő zenit-mozgalom ötödik országos kiállítását az idén márciusban az ostravai Černá Loukán rendezték meg. A bét pavilonban kiállított mintegy 2500 tárgy a hatodik ötéves tervidőszak eddigi utolsó két évében született találmányok, újítási javaslatok, műszaki meg- oldásak, a Fényszóró-mozgalom legjobb eredményeiről számolt be. Az egyes pavilonokban aa újítási javaslatokat ágazatok szerint csoportosították, ezen­kívül külön tárlat mutatta be a Honvédelmi Szövetség, a csehszlovák néphadsereg és a SZISZ Pionírszervezete kezde­ményezéseinek eredményeit. Az ifjúság találmányai, újítási javaslatai népgazdaságunknak évente félmilliárd korona hasz­not hoznak. A társadalom szá­mára legjelentősebb 75 újítást a Zenit bíráló bizottsága arany-, ezüst-, illetve bronzéremmel, csaknem százat pedig díszokle­véllel tüntetett ki. ROBOTOK, ŰJ MŰSZEREK Szakemberek és laikusok ér­deklődését egyaránt felkeltette a Prešovi Fémipari Kutatóinté­zet fiatal dolgozóinak, — Milan Plášek és kollektívájának PR-16 P ipari robotja. Külsőre egy oszlophoz kovácsolt kart juttat az eszünkbe. A betáplált prog­ramnak megfelelően különböző műveleteket végez 16 kg súlyig terjedő tárgyakkal. Emberi kéz és felügyelet nélkül végzi mun­káját. A robotgép óriási előnye a munkaerőmegtakarítás és az, hogy zajos, vagy szennyezett környezetben megbízhatóan, fá­radhatatlanul dolgozik. KGST-viszonylatban is egye­dülálló a közép-csehországi Fruta konzervipari üzem és a prágai Vegyészeti Főiskola SZISZ-szervezetének közös ta­lálmánya, az Obslad 02 elne­vezésű műszer. A hő sterilizáló és pasztörizáló hatását méri és értékeli. Használatával a kon­zerviparban nagy mennyiségű hő és víz takarítható meg. Bár az újítások nagy része az iparban születik, a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok sem vallanak szégyent ötleteikkel, kezdeményezéseikkel. Jó példa erre pl. a Dolanyi Efsz fiatal­jainak kezdeményezése, az ál­taluk szerkesztett napenergia kollektor, amely vizet melegít a tehénistállók részére. A Prága-ZIičín-i építőgépeket és berendezéseket gyártó válla­lat újító kollektívája egy for­gácsmentes csővágóra hívta fel a szakemberek figyelmét, amely ötször gyorsabb a tekercsfü- résznél, s egy műszak alatt, a cső átmérőjétől függően, 3—5 tonna 76—110 m átmérőjű csövet darabol fel. Kiiktatja a Forgácsmentes csővágó, amely egy műszak alatt három dolgo­zót helyettesít (Foto: J. ámít»') fizikai munkát, s egyetlen mű­szak alatt 3 dolgozót helyette­sít. Az említett műszaki talál­mányok és újítások iránt első­sorban a szakemberek érdeklőd­tek. A látogatók széles körét ér­dekelték pl. az ifjú kollektívák által kikísérletezett könnyen kezelhető, higiéniai és esztéti­kai szempontból is kiváló mun­ka- és bútortextíliák, az újfajta műbőrből készült női- és férfi kézitáskák, bőröndök és akta­táskák új modelljei. A lednicei Mezőgazdasági Főiskola diákjai egy óvodai sportlétesítményekkel ellátott gyermekjátszótér modelljét ké­szítették el. Az ötletes modellt remélhetőleg sok új óvoda épí­tésénél használják majd. Főleg a fiatalokat vonzotta & Honvédelmi Szövetség pavilon­ja, amelynek legfőbb érdekessé­gei közé tartozott a brnóiak amatőr tv-stúdíója, és az ost- ravaiak búvárharangja. Ez utób­bi a beépített telefon segítsé­gével kapcsolatot tart fenn a felszíni csoporttal, emellett le­hetővé teszi a búvárok találko­zását, további munkaprogramjuk megbeszélését. KICSI DE FONTOS LÉPÉSEK A pionírok nemcsak látoga­tókként, de mint legfiatalabb tervezők, alkotók is részt vet­tek a Zenit kiállításon. Örák százait töltik repülők, gépko­csik stb. modelljeinek készíté­sével, műszaki szakkörökben sajátítják el az alkotómunká­hoz szükséges figyelmet és ki­tartást, érzékelik az alkotó­munka örömét. A Zenit !8Ü országos kiállítás a fiatalok ötletességéről, tehet­ségéről tanúskodott. Örömmel vettük tudomásul, hogy az ifjú­ság alkotómunkáját a kulcsfon­tosságú társadalmi problémák megoldására — az energia és nyersanyag megtakarítására, a munka hatékonyságának, a ter­mékek minőségének javítására összpontosítja. S ha minden esetben nem is világraszóló találmányról van szó, minden hasznosítható ötlet, javaslat egy-egy kis lépést jelent a ki­tűzött gazdasági célok eléiésé- hez. Őszintén kívánjuk, hogy a fiatalok egyetlen hasznos ötlete se kallódjon el, hanem érvé­nyesüljön a gyakorlatban. A bemutatott újítások közül mint­egy 300 szerepel majd az ifjú­ság tudomänyoß-müszaki alko­tómunkájának nemzetközi ki­állításán is, amelyre az idén nyáron Moszkvában az Olimpia idején kerül sor. MOLNÄR ANGÉLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents