Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-10 / 85. szám, csütörtök
A tavaly megrendezett Móricz és Móra Irodalmi emlékverseny jó tapasztalatai arra ösztönözték a CSEMADOK Központi Bizottságát, hogy — a nemzetiségi közművelődés fejlődését elősegítendő — az idén is szervezzen hasonló rendezvényt. A Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma megbízásából a CSEMADOK Központi Bizottsága a Madách Könyvkiadóval, valamint a Szlovákiai írók Szövetségének Februári Győzelem után megindult hazai magyar irodalmi élet megismerésébe. Célunk továbbá, hogy a közérdeklődés elő- terébe helyezzük azokat az irodalmi alkotásokat, melyek a CSKP kultúrpolitikája céljainak megfelelően elkötelezett módon szólnak jelenünkről, hűen ábrázolják a múltat annak tör ténelrni-társadalmi eseményeit, és lelkesedéssel jelzik a jövő emberének céljait, a szocialista országépítést és a békét. F. célok érdekében WHO han, a tte„Hormon virágzás“ ORSZÁGOS IRODALMI VETÉLKEDŐ magyar szekciójával együttmű ködve ez évben „Harmadvirágzás“ címmel országos irodalmi vetélkedőt rendez, melynek tárgya a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar irodalom. Hogy mennyire figyelmet érdemlő rendezvény-sorozatról van szó, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a vetél kedő védnökei között ott találjuk szellemi életünk számos intézményét: a bratislavai Nép művelési Intézetet, az Irodalmi Szemlét, az Új Szót, a Hetet, az Űj Ifjúságot, a Nőt, a Szabad Földművest és a Csehszlo vák Rádió magyar adását. A rendezők (lapunkban is közzétett) felhívással fordultak nemcsak a CSEMADOK helyi szervezeteihez, hanem lakosságunk valamennyi rétegének képviselőihez. A Felhívásból az érdeklődők megismerkedhettek az érdekesnek ígérkező nagy szabású irodalmi játék valamennyi feltételével. A rendezők a Felhívásban így fogalmazták meg a verseny célját: „Az irodalmi vetélkedő célja, hogy a csehszlovákiai magyar olvasók alkotó módon bekapcsolódjanak a felszabadulás, illetve a télkedö adta lehetőség keretében mindent elkövetünk, hogy a csehszlovákiai magyar könyvkiadás felszabadulás utáni megindulásának harmincadik évfordulója alkalmából az olvasók áttekintést nyerjenek a hazai magyar költők, próza- és drámaírók, irodalomkritikusok, történészek és más alkotók munkájáról, müveikről, valamint magukról az alkotókról.* Lovicsek Béla írónak, a CSEMADOK KB titkárának tájékoztatása alapján elmondjuk, hogy a vetélkedő négy fordulós. A helyi (körzeti) fordulók már* cius folyamán (a könyvhónap keretében) zajlottak le, a járási könyvtárak és könyvesboltok dolgozóinak irányításával. A 2. fordulóra (járási döntők) május 1—15., a 3. fordulóra (országos elődöntők) október 15—31. között, a 4. fordulóra, vagyis az országos döntőre az év végén, a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok keretében kerül sor. Az 1. forduló befejezése után a zsűri a tíz legjobb helyezést elért csoportot, illetve egyéni versenyzőt juttatja a második fordulóba, a járási döntőbe. A 2. fordulói tehát minden eset ben 10 csoporttal, illetve egye ni versenyzővel szervezik meg. A 2. fordulóból (járási, városi döntők) két csoport vagy egyé ni versenyző kerül az országos elődöntőbe. A versenyzők az 1. fordulóban szerzett pontszámot nem viszik magukkal a járási döntőbe. Ott újra tiszta lappal indulnak. Ugyanúgy nem viszik magukkal a megszerzett pontszámot a járási döntőkből az országos elődöntőkre; ott ugyancsak tiszta lappal indulnak. Az országos elődöntőkről viszont a továbbjutó versenyzők már magukkal viszik a megszerzett pontszámot a döntőbe. -v Az irodalmi vetélkedő alapos előkészítése és a szervező törzsek jobb összehangoltsága céljából a rendezők március 7-8- án Galántán szemináriumot tartottak azok számára, akik az irodalmi vetélkedőt helyben és a járásban irányítják, hogy átfogó képet nyerjenek azokról a témakörökről, melyek alapját képezik az irodalmi vetélkedő mind a négy fordulója nak. A szemináriumon irodalmi életünk neves képviselői előadásokat tartottak a csehszlovákiai magyar irodalom és könyvkiadás harmincéves történetéről, majd a költészetről, prózáról, dráma.írásunkról, az irodalomtörténet és irodalom- kritikánk helyzetéről a felszabadulástól napjainkig. A CSEMADOK Központi Bizottságával és a társrendezőkkel együtt bízunk benne, hogy a csehszlovákiai magyar irodalmi alkotások iránt már eddig is tapasztalt, fokozott érdeklődés még inkább elmélyül ez országos rendezvény lehetőségével. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a csehszlovákiai magyar olvasók az eddigi irodalmi vetélkedőkhöz hasonlóan nagv számban részt vesznek e nemes versenyben. (k-t) A matematika más tantárgyakban Egy konferencia margójára Már hagyománnyá vált, hogy j Csehszlovák Matematikusok és Fizikusok Egyesületének matematikai és pedagógiai szekciója évenként országos értekezletet rendez, amelyen a matematikatanítással kapcsolatos legidőszerűbb kérdéseket vitatják meg. Az idei értekezletre Hradec Královéban került sor, központi témája „A matematikaoktatás és a tantárgyak közötti kapcsolat“ volt, különös tekintettel az új koncepció szerinti oktatásra. A résztvevők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy tisztázzák a matematika és a többi tantárgy közötti kapcsolat jelentőségét és lehetőségeit, valamint azt, hogy hozzájáruljanak a valós problémák matematikai megoldásának módszereiről és a matematika más tantárgyak oktatásában való alkalmazásának lehetőségeiről kialakult nézetek újrafogalmazásához. A beszámoló foglalkozott a matematika és az összes többi tantárgy közötti kapcsolat valamennyi vonatkozásával. Rámutatott arra, hogy a tantárgyak közti kapcsolat megvalósítása az új koncepció szerint összeállított tantervben az egész oktatási tervezet igen pozitív vonása. Ezt azzal illusztrálta, hogy maga a matematika is felhasználja más tantárgyak ismeretanyagát, egyrészt az érdeklődés felkeltésére (motiválására), másrészt pedig annak bemutatására, hogy a megszerzett matematikai ismeretek mennyire hasznosak és hasznosíthatók (aplikáció). Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy más tantárgyak is nagymértékben alkalmazzák a matematikai ismereteket az egyes összefüggések kvantitatív vonatkozásainak szabatos kifejezésére. Külön szólt az anyanyelv és a matematika (főleg a matematikai logika) szerepéről a szabatos és pontos beszéd kialakításában. Végezetül azt hangsúlyozta a beszámoló, hogy az egyes tantárgyakban fellelhetők azok a közös célok, amelyek eléréséhez minden tantárgy többé-kevécbé hozzájárul. Ezért szükséges a különböző tantárgyak céljainak, tartalmának és módszereinek belső koordinálása. A matematika más tantárgyakban való alkalmazásáról három előadó is beszélt. Az el ső előadás a matematika és a fizika, mint tudományok és mint iskolai tantárgyak, kapcsolatát fejtegette. Részletezte, melyek azok az ismeretek, illetve ismeretcsoportok, amelyeknek az értelmezését a fizikában és a matematikában is egységesíteni kell. Továbbá külön hangsúlyozta és több példával is illusztrálta, hogyan történjen a fizikai problémák megoldása a fizikában, illetve a matematikában. Kiemelte, hogy a matematikaórán megoldott fizikai probléma fizikai tartalmát nem szabad másodlagosan kezelni, mint ahogy a fizikaórán a matematikai ismereteket sem. A kémia és a matematika kapcsolatáról szólt a második előadás. Számos újabb értékes lehetőségére mutatott rá ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor egyes esetekben részletesen is kifejtette, miben jelent előnyt a matematikai ismeretek alkalmazása a kémiában. A korszerű matematikai ismeretek (gráfelmélet, halmazelmélet, matematikai logika) kémiában való alkalmazásáról is igen részletesen és meggyőzően beszélt, valamint konkrét példákkal is alátámasztotta az alkalmazás lehetőségeit. Ugyancsak érdekes, tanulságos és tartalmas volt a matematikai ismeretek technikai tárgyakban való alkalmazásáról szóló előadás. Az egyes előadásokhoz kapcsolódó vitafelszólalások sok esetben kiegészítették a beszámolókat, de előfordult, hogy egyik-másik nézetet meg is cáfoltak. Ez is azt bizonyítja, hogy a konferencia témaköre aktuális volt, mert nem minden vonatkozásban egységes a szakemberek véleménye az egyes részletkérdésekben. A jelenlevők arra - a közös véleményre jutottak, hogy még, az új koncepció szerinti tanításnál is (főleg az 5—8. osztályokban, valamint a gimnáziumokban) újra felül kell vizsgálni a tantárgyak közti kapcsolat megvalósításának mértékét, és ahol még lehet, meg keli tenni a szükséges lépéseket a tantárgyak közti kapcsolat további elmélyítéséhez. Valamennyi résztvevő azzal a meggyőződéssel távozott az értekezletről, hogy sikerült újabb lépést tenni a matematikatanítás, de a többi tantárgy tanítása színvonalának az emeléséért azáltal, hogy tisztáztuk ezen a téren a legszükségesebb tennivalókat, bár igazi javulást csak a tennivalók hiánytalan elvégzése fog jelenteni. Dr. BÁLINT LAJOS kandidátus Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde <fímű verses játékát vitték színre a közelmúltban a T,osond t Lučenec) Építészeti Szakközépiskola diákjai. A darabot legutóbb a füleki (Fita kovoj művelődési házban mutatták be, ahol a felvételünk is készült (Gyökeres György felvétele) Lassan az egész országban benépesülnek a családi kertek, a szántóföldek. Egyszóval megkezdődnek a tavaszi munkák. Ki-ki igyekszik a saját kertjét rendbe tenni, kertet ásunk, gyümölcsfát ültetünk. Egy tényezővel azonban az emberek döntő többsége kevésbé számol, mégpedig azzal, hogy ezeknél a munkálatoknál a földből régészeti leletek kerülhetnek ,e!ő: agyagedénvek vagy töredékeik, különböző vas és bronztárgyak. Avar lószerszámveretek a komáromi j Komárno) Dunamenti Múzeum gyűjteményéből emberi állati csontok stb. Ezeknek a leleteknek megtalálói aztán kétféle utat választanak: vagy bejelentik a közeli múzeumba, régészeti intézetbe az előkerült leleteket, vagy megtartják őket, aztán eladják, cserélgetik egymás között (mert manapság igen sokan vannak, akik gyűjtenek, legtöbbször „valahonnan szerzett“ régiséget!. Annak ellenére, hogy mindannyian tudják, mit mond a törvény a történeti értékű, a földből előkerült leletekről. Azokat be kell szolgáltatni a legközelebbi múzeumba, mivel, az előkerült érték az állam vagyonát képezi, s a törvény bünteti azt, aki nem így cselekszik (természetesen az intézmény pénzösszeget kínál fel a megtalálónak |. Még ma is nagyon gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik nem jelentik be az előkerült tárgyakat, s ezzel óriási kárt okoznak <i történettudo mánynak. El kell mondanunk, hogy a föld mélyéből előkerült szinte minden lelet igen sokat mupd a régmúlt idők kutatójának, a régésznek. Nagy előrelé pés, hogy sokan látogatják a különböző múzeumok régészeti kiállításait. Napjainkban a megtalálók azzal segítik a legjobban a régészettudományt, ha bejelentik felfedezéseiket. A ma már Kiásott, sok szép leletet adó kelta, avar kon stb. temetőket ugyanilyen leletbejelentések alapján kezdték el kutatni, Ezeket a temetőket, telepeket a legtöbbször nem régészek találták nieg (hiszen mindent elrejt a vastag földtakaró, és ők sem lehetnek ott minden egyes földmunkánál), hanem éppen az azon a területen dolgozók. A régészet napjainkban igen nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében — óriási anyagi áldozatok árán —, hogy felkutassa, feltárja, közkinccsé tegye a föld alá temetett emberi múltat és annak emlékeit. És ebben a munkában igényli, kéri valamennyiünk segítségét. Azért is talán, mert igaz a mondás, hogy csak a múlt ismeretében építhetjük mé£ szebb, még boldogabb jövőnket. TRUGLY SÁNDOR Álom Tivadar hadparancsa Rácz Olivér színmüvének ősbemutatója a MATESZ Tháíia Színpadán Ma este tartja újabb bemutatóját a Magyar Területi Színház Thália Színpada, amely egyben új színpadi szerzőt is avat. Rácz Olivér egyik novelláskötetéből, illetve a már régebben megjelent Megtudtam, hogy élsz című regényéből készült az Álom Tivadar hadparancsa című színpadi változat. A könyv megjelenése méltán keltett nagy feltűnést. Rácz Olivér volt az első a hazai magyar irodalomban, aki megpróbálta összegezni, hűen visszatükrözni azt az utat, amelyet a csehszlovákiai magyarság járt be a két világháború között és alatt, illetve a közvetlen utána következő időszakban. Rácz a Megtudtam, hogy élsz című regényében igyekszik megformálni a csehszlovákiai magyarság Fábry Zoltán által jellemzett vox humana erkölcsi kritériumait. A színpadon élő, hús-vér alakká válnak a regény szereplői: Hernádi Tivadarok, Álom Tivadarok, Szélesek, Piroskák; a regényből kilépnek, s a színpad több dimenziós lehetőségével a múltból máig érő mondanivaló hordozóivá lesznek, akik tetteikkel — még ha azok néha a fasizmus elleni küzdelemben csak a dacos félreállásig jutnak is el — ellenállókká válnak, s a maguk módján küzdenek az emberi jogok lábbal tiprása ellen. Regényből, novellából színművet írni: a csehszlovákiai magyar színházi életben az első olyan próbálkozás, mely színházi szakemberek és irodalmárok közös munkájának az eredménye. Másutt ez már szinte gyakorlattá vált valóság, hogy egy-egy hosszabb lélegzetű novella vagy regény a színházon keresztül jut el az olvasóhoz-nézőhöz. (Ilyen például az ugyancsak a Thália Színpadon látott Vasziljev— Ljubimov: Csendesek a hajnalok.) Az Alom Tivadar hadparancsa című színmű társszerzője Szűcs János, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, aki egyben a darab rendezését is vállalta, valamint Kmeczkó Mihály, a MATESZ dramaturgja, aki erről az úttörő munkáról így nyilatkozott: „A színpadi változaton dolgozva, az volt az egyik legnagyobb gondunk, hogy a Fábry által találóan jellemző lírai realizmust hogyan és milyen formában ültessük át, hogy az ne veszítsen eredeti formanyelvéből; pontosabban ugyanazt a hatást, amit az író a regényben, de főleg az elbeszéléseiben a lírai realizmussal elér, meg lehessen valósítani a színpadon is, de sajátos eszközökkel. Ezeket a megfelelő adekvát színpadi eszközöket kellett megtalálnunk. Nos, erre egyrészt az epikus szerkesztés, másrészt a filmszerűség j sok rövid je lenet sorjázása: a Fárby által is felhozott „példatár“), harmadrészt a szimultanitás: több szituáció egyidejű megjelenítése kínálkozott a legalkalmasabbnak. Hogy ez meny nyiben járt sikerrel, azt a könyv, illetve a színpadi át irat ismeretében a közönség hivatott eldönteni." A darab bemutatásával hazánk felszabadulásának 35. és Kassa (Košice)'város alapításának. 750. évfordulójára emlékezik a színház. GYÜRE LAJOS 1980 IV. 10. ď ^ Régészeti leletek védelméről
