Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-10 / 85. szám, csütörtök

A tavaly megrendezett Mó­ricz és Móra Irodalmi emlékverseny jó tapasztalatai arra ösztönözték a CSEMADOK Központi Bizottságát, hogy — a nemzetiségi közművelődés fejlődését elősegítendő — az idén is szervezzen hasonló rendezvényt. A Szlovák Szocialista Köztár­saság Kulturális Minisztériuma megbízásából a CSEMADOK Központi Bizottsága a Madách Könyvkiadóval, valamint a Szlovákiai írók Szövetségének Februári Győzelem után megin­dult hazai magyar irodalmi élet megismerésébe. Célunk továb­bá, hogy a közérdeklődés elő- terébe helyezzük azokat az iro­dalmi alkotásokat, melyek a CSKP kultúrpolitikája céljainak megfelelően elkötelezett mó­don szólnak jelenünkről, hűen ábrázolják a múltat annak tör ténelrni-társadalmi eseményeit, és lelkesedéssel jelzik a jövő emberének céljait, a szocialis­ta országépítést és a békét. F. célok érdekében WHO han, a tte­„Hormon virágzás“ ORSZÁGOS IRODALMI VETÉLKEDŐ magyar szekciójával együttmű ködve ez évben „Harmadvirág­zás“ címmel országos irodalmi vetélkedőt rendez, melynek tárgya a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar iroda­lom. Hogy mennyire figyelmet érdemlő rendezvény-sorozatról van szó, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a vetél kedő védnökei között ott talál­juk szellemi életünk számos intézményét: a bratislavai Nép művelési Intézetet, az Irodalmi Szemlét, az Új Szót, a Hetet, az Űj Ifjúságot, a Nőt, a Sza­bad Földművest és a Csehszlo vák Rádió magyar adását. A rendezők (lapunkban is közzétett) felhívással fordultak nemcsak a CSEMADOK helyi szervezeteihez, hanem lakossá­gunk valamennyi rétegének képviselőihez. A Felhívásból az érdeklődők megismerkedhettek az érdekesnek ígérkező nagy szabású irodalmi játék vala­mennyi feltételével. A rendezők a Felhívásban így fogalmazták meg a verseny célját: „Az iro­dalmi vetélkedő célja, hogy a csehszlovákiai magyar olvasók alkotó módon bekapcsolódja­nak a felszabadulás, illetve a télkedö adta lehetőség kereté­ben mindent elkövetünk, hogy a csehszlovákiai magyar könyv­kiadás felszabadulás utáni megindulásának harmincadik évfordulója alkalmából az olva­sók áttekintést nyerjenek a ha­zai magyar költők, próza- és drámaírók, irodalomkritikusok, történészek és más alkotók munkájáról, müveikről, vala­mint magukról az alkotókról.* Lovicsek Béla írónak, a CSE­MADOK KB titkárának tájékoz­tatása alapján elmondjuk, hogy a vetélkedő négy fordulós. A helyi (körzeti) fordulók már* cius folyamán (a könyvhónap keretében) zajlottak le, a járá­si könyvtárak és könyvesbol­tok dolgozóinak irányításával. A 2. fordulóra (járási dön­tők) május 1—15., a 3. fordu­lóra (országos elődöntők) ok­tóber 15—31. között, a 4. for­dulóra, vagyis az országos dön­tőre az év végén, a Fábry Zol­tán Irodalmi és Kulturális Na­pok keretében kerül sor. Az 1. forduló befejezése után a zsűri a tíz legjobb helyezést elért csoportot, illetve egyéni versenyzőt juttatja a második fordulóba, a járási döntőbe. A 2. fordulói tehát minden eset ben 10 csoporttal, illetve egye ni versenyzővel szervezik meg. A 2. fordulóból (járási, városi döntők) két csoport vagy egyé ni versenyző kerül az országos elődöntőbe. A versenyzők az 1. forduló­ban szerzett pontszámot nem viszik magukkal a járási dön­tőbe. Ott újra tiszta lappal in­dulnak. Ugyanúgy nem viszik magukkal a megszerzett pont­számot a járási döntőkből az országos elődöntőkre; ott ugyancsak tiszta lappal indul­nak. Az országos elődöntőkről viszont a továbbjutó verseny­zők már magukkal viszik a megszerzett pontszámot a dön­tőbe. -v Az irodalmi vetélkedő alapos előkészítése és a szervező tör­zsek jobb összehangoltsága cél­jából a rendezők március 7-8- án Galántán szemináriumot tar­tottak azok számára, akik az irodalmi vetélkedőt helyben és a járásban irányítják, hogy át­fogó képet nyerjenek azokról a témakörökről, melyek alap­ját képezik az irodalmi vetél­kedő mind a négy fordulója nak. A szemináriumon irodalmi életünk neves képviselői elő­adásokat tartottak a csehszlo­vákiai magyar irodalom és könyvkiadás harmincéves tör­ténetéről, majd a költészetről, prózáról, dráma.írásunkról, az irodalomtörténet és irodalom- kritikánk helyzetéről a felsza­badulástól napjainkig. A CSEMADOK Központi Bi­zottságával és a társrendezők­kel együtt bízunk benne, hogy a csehszlovákiai magyar iro­dalmi alkotások iránt már ed­dig is tapasztalt, fokozott ér­deklődés még inkább elmélyül ez országos rendezvény lehe­tőségével. Ugyanakkor azt is reméljük, hogy a csehszlovákiai magyar olvasók az eddigi iro­dalmi vetélkedőkhöz hasonlóan nagv számban részt vesznek e nemes versenyben. (k-t) A matematika más tantárgyakban Egy konferencia margójára Már hagyománnyá vált, hogy j Csehszlovák Matematikusok és Fizikusok Egyesületének matematikai és pedagógiai szekciója évenként országos ér­tekezletet rendez, amelyen a matematikatanítással kapcsola­tos legidőszerűbb kérdéseket vitatják meg. Az idei értekez­letre Hradec Královéban került sor, központi témája „A mate­matikaoktatás és a tantárgyak közötti kapcsolat“ volt, különös tekintettel az új koncepció sze­rinti oktatásra. A résztvevők azt a célt tűz­ték ki maguk elé, hogy tisz­tázzák a matematika és a többi tantárgy közötti kapcsolat je­lentőségét és lehetőségeit, va­lamint azt, hogy hozzájárulja­nak a valós problémák mate­matikai megoldásának módsze­reiről és a matematika más tantárgyak oktatásában való alkalmazásának lehetőségeiről kialakult nézetek újrafogalma­zásához. A beszámoló foglalkozott a matematika és az összes többi tantárgy közötti kapcsolat va­lamennyi vonatkozásával. Rá­mutatott arra, hogy a tantár­gyak közti kapcsolat megvaló­sítása az új koncepció szerint összeállított tantervben az egész oktatási tervezet igen pozitív vonása. Ezt azzal il­lusztrálta, hogy maga a mate­matika is felhasználja más tan­tárgyak ismeretanyagát, egy­részt az érdeklődés felkeltésé­re (motiválására), másrészt pe­dig annak bemutatására, hogy a megszerzett matematikai is­meretek mennyire hasznosak és hasznosíthatók (aplikáció). Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy más tantárgyak is nagymértékben alkalmazzák a matematikai ismereteket az egyes összefüggések kvantita­tív vonatkozásainak szabatos kifejezésére. Külön szólt az anyanyelv és a matematika (fő­leg a matematikai logika) sze­repéről a szabatos és pontos beszéd kialakításában. Végezetül azt hangsúlyozta a beszámoló, hogy az egyes tan­tárgyakban fellelhetők azok a közös célok, amelyek elérésé­hez minden tantárgy többé-ke­vécbé hozzájárul. Ezért szüksé­ges a különböző tantárgyak céljainak, tartalmának és mód­szereinek belső koordinálása. A matematika más tantár­gyakban való alkalmazásáról három előadó is beszélt. Az el ső előadás a matematika és a fizika, mint tudományok és mint iskolai tantárgyak, kap­csolatát fejtegette. Részletezte, melyek azok az ismeretek, il­letve ismeretcsoportok, ame­lyeknek az értelmezését a fi­zikában és a matematikában is egységesíteni kell. Továbbá kü­lön hangsúlyozta és több pél­dával is illusztrálta, hogyan történjen a fizikai problémák megoldása a fizikában, illetve a matematikában. Kiemelte, hogy a matematikaórán megol­dott fizikai probléma fizikai tartalmát nem szabad másod­lagosan kezelni, mint ahogy a fizikaórán a matematikai isme­reteket sem. A kémia és a matematika kapcsolatáról szólt a második előadás. Számos újabb értékes lehetőségére mutatott rá ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor egyes esetekben részletesen is kifejtette, miben jelent előnyt a matematikai ismeretek alkal­mazása a kémiában. A korsze­rű matematikai ismeretek (gráfelmélet, halmazelmélet, matematikai logika) kémiában való alkalmazásáról is igen részletesen és meggyőzően be­szélt, valamint konkrét példák­kal is alátámasztotta az alkal­mazás lehetőségeit. Ugyancsak érdekes, tanulsá­gos és tartalmas volt a mate­matikai ismeretek technikai tárgyakban való alkalmazásá­ról szóló előadás. Az egyes előadásokhoz kap­csolódó vitafelszólalások sok esetben kiegészítették a beszá­molókat, de előfordult, hogy egyik-másik nézetet meg is cá­foltak. Ez is azt bizonyítja, hogy a konferencia témaköre aktuális volt, mert nem min­den vonatkozásban egységes a szakemberek véleménye az egyes részletkérdésekben. A je­lenlevők arra - a közös véle­ményre jutottak, hogy még, az új koncepció szerinti tanításnál is (főleg az 5—8. osztályokban, valamint a gimnáziumokban) újra felül kell vizsgálni a tan­tárgyak közti kapcsolat megva­lósításának mértékét, és ahol még lehet, meg keli tenni a szükséges lépéseket a tantár­gyak közti kapcsolat további elmélyítéséhez. Valamennyi résztvevő azzal a meggyőződéssel távozott az értekezletről, hogy sikerült újabb lépést tenni a matemati­katanítás, de a többi tantárgy tanítása színvonalának az emeléséért azáltal, hogy tisz­táztuk ezen a téren a legszük­ségesebb tennivalókat, bár igazi javulást csak a tennivalók hiánytalan elvégzése fog jelen­teni. Dr. BÁLINT LAJOS kandidátus Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde <fímű verses játékát vitték színre a közelmúltban a T,osond t Lučenec) Építészeti Szakközépiskola diákjai. A darabot legutóbb a füleki (Fita kovoj művelődési házban mutatták be, ahol a felvételünk is készült (Gyökeres György felvétele) Lassan az egész országban benépesülnek a családi kertek, a szántóföldek. Egyszóval meg­kezdődnek a tavaszi munkák. Ki-ki igyekszik a saját kertjét rendbe tenni, kertet ásunk, gyümölcsfát ültetünk. Egy té­nyezővel azonban az emberek döntő többsége kevésbé számol, mégpedig azzal, hogy ezeknél a munkálatoknál a földből régé­szeti leletek kerülhetnek ,e!ő: agyagedénvek vagy töredékeik, különböző vas és bronztárgyak. Avar lószerszámveretek a ko­máromi j Komárno) Dunamenti Múzeum gyűjteményéből emberi állati csontok stb. Ezek­nek a leleteknek megtalálói az­tán kétféle utat választanak: vagy bejelentik a közeli múze­umba, régészeti intézetbe az előkerült leleteket, vagy meg­tartják őket, aztán eladják, cse­rélgetik egymás között (mert manapság igen sokan vannak, akik gyűjtenek, legtöbbször „valahonnan szerzett“ régisé­get!. Annak ellenére, hogy mindannyian tudják, mit mond a törvény a történeti értékű, a földből előkerült leletekről. Azokat be kell szolgáltatni a legközelebbi múzeumba, mivel, az előkerült érték az állam va­gyonát képezi, s a törvény bün­teti azt, aki nem így cselekszik (természetesen az intézmény pénzösszeget kínál fel a meg­találónak |. Még ma is nagyon gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik nem jelentik be az előke­rült tárgyakat, s ezzel óriási kárt okoznak <i történettudo mánynak. El kell mondanunk, hogy a föld mélyéből előkerült szinte minden lelet igen sokat mupd a régmúlt idők kutatójá­nak, a régésznek. Nagy előrelé pés, hogy sokan látogatják a különböző múzeumok régészeti kiállításait. Napjainkban a meg­találók azzal segítik a legjob­ban a régészettudományt, ha bejelentik felfedezéseiket. A ma már Kiásott, sok szép leletet adó kelta, avar kon stb. temetőket ugyanilyen leletbeje­lentések alapján kezdték el ku­tatni, Ezeket a temetőket, tele­peket a legtöbbször nem régé­szek találták nieg (hiszen min­dent elrejt a vastag földtakaró, és ők sem lehetnek ott minden egyes földmunkánál), hanem éppen az azon a területen dol­gozók. A régészet napjainkban igen nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében — óriási anyagi áldozatok árán —, hogy felkutassa, feltárja, közkinccsé tegye a föld alá temetett embe­ri múltat és annak emlékeit. És ebben a munkában igényli, kéri valamennyiünk segítségét. Azért is talán, mert igaz a mondás, hogy csak a múlt ismeretében építhetjük mé£ szebb, még bol­dogabb jövőnket. TRUGLY SÁNDOR Álom Tivadar hadparancsa Rácz Olivér színmüvének ősbemutatója a MATESZ Tháíia Színpadán Ma este tartja újabb bemu­tatóját a Magyar Területi Színház Thália Színpada, amely egyben új színpadi szerzőt is avat. Rácz Olivér egyik novelláskötetéből, illet­ve a már régebben megjelent Megtudtam, hogy élsz című regényéből készült az Álom Tivadar hadparancsa című színpadi változat. A könyv megjelenése méltán keltett nagy feltűnést. Rácz Olivér volt az első a hazai magyar irodalomban, aki megpróbál­ta összegezni, hűen visszatük­rözni azt az utat, amelyet a csehszlovákiai magyarság járt be a két világháború között és alatt, illetve a közvetlen utána következő időszakban. Rácz a Megtudtam, hogy élsz című regényében igyekszik megformálni a csehszlovákiai magyarság Fábry Zoltán által jellemzett vox humana erköl­csi kritériumait. A színpadon élő, hús-vér alakká válnak a regény szereplői: Hernádi Ti­vadarok, Álom Tivadarok, Szé­lesek, Piroskák; a regényből kilépnek, s a színpad több di­menziós lehetőségével a múlt­ból máig érő mondanivaló hordozóivá lesznek, akik tet­teikkel — még ha azok néha a fasizmus elleni küzdelem­ben csak a dacos félreállásig jutnak is el — ellenállókká válnak, s a maguk módján küzdenek az emberi jogok lábbal tiprása ellen. Regényből, novellából szín­művet írni: a csehszlovákiai magyar színházi életben az első olyan próbálkozás, mely színházi szakemberek és iro­dalmárok közös munkájának az eredménye. Másutt ez már szinte gyakorlattá vált valóság, hogy egy-egy hosszabb léleg­zetű novella vagy regény a színházon keresztül jut el az olvasóhoz-nézőhöz. (Ilyen pél­dául az ugyancsak a Thália Színpadon látott Vasziljev— Ljubimov: Csendesek a hajna­lok.) Az Alom Tivadar hadpa­rancsa című színmű társszer­zője Szűcs János, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, aki egyben a darab rendezé­sét is vállalta, valamint Kmeczkó Mihály, a MATESZ dramaturgja, aki erről az út­törő munkáról így nyilatko­zott: „A színpadi változaton dolgozva, az volt az egyik legnagyobb gondunk, hogy a Fábry által találóan jellemző lírai realizmust hogyan és milyen formában ültessük át, hogy az ne veszítsen eredeti formanyelvéből; pontosabban ugyanazt a hatást, amit az író a regényben, de főleg az elbeszéléseiben a lírai realiz­mussal elér, meg lehessen valósítani a színpadon is, de sajátos eszközökkel. Ezeket a megfelelő adekvát színpadi eszközöket kellett megtalál­nunk. Nos, erre egyrészt az epikus szerkesztés, másrészt a filmszerűség j sok rövid je lenet sorjázása: a Fárby ál­tal is felhozott „példatár“), harmadrészt a szimultanitás: több szituáció egyidejű megje­lenítése kínálkozott a legal­kalmasabbnak. Hogy ez meny nyiben járt sikerrel, azt a könyv, illetve a színpadi át irat ismeretében a közönség hivatott eldönteni." A darab bemutatásával ha­zánk felszabadulásának 35. és Kassa (Košice)'város alapítá­sának. 750. évfordulójára em­lékezik a színház. GYÜRE LAJOS 1980 IV. 10. ď ^ Régészeti leletek védelméről

Next

/
Thumbnails
Contents