Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)
1980-04-08 / 83. szám, kedd
AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról) tudományos-műszaki fejlődés feladatainak megoldásában. A SZlSZ-szerveze- tek néhol nem elég aktívak az egyenletes tervteljesítés biztosításában, amiért azok a gazdasági vezeték is felelősek, akik nem értékelik kellőképpen a SZISZ-szervezet kezdeményezését. Az irányítási rendszer tökéletesítésével kapcsolatban a mi szervezetünkre is új feladatok hárulnak. Ebben a szellemben úgy akarunk hatni fiataljainkra, hogy jobban bekapcsolódjanak a párt gazadságpolitikájának megvalósí- lásába, emelni szeretnénk a gazdasági propaganda és agitáció színvonalát úgy, hogy az az időszerű feladatokra irányuljon. Elsősorban a legjobb munkakollektívák és egyének tapasztalatainak gyorsabb propagálása, az új munka- módszerek és haladó tapasztalatok terjesztése a célunk. A pártszervek és szervezetek segítségével sikerült javítanunk a SZISZ politikai oktatásának színvonalát. Az oktatás hatékonyságát azonban csökkenti az a tény, hogy egyes előadók és propagandisták nem viszonyulnak elég felelősségteljesen a munkához, nem világítják meg megfelelően az időszerű politikai és szociális-gazdasági kérdéseket. Ha elvétve is, de felmerülnek olyan nézetek, hogy ne határozzák meg előzetesen az egyes oktatási alakulatok témáit, hanem azokat minden szervezet maga válassza. Ezeket a nézeteket e) kell ítélni. Tapasztalataink szerint legtöbb tartalékunk a fiatalok erkölcsi nevelésében van. Az erkölcsi nevelés azonban nem lehet csak a SZISZ és Pionírszervezetének ügye, ez a tanítók, nevelők, mesterek, a sajtó, a rádió és a televízió és a művészeti szövetségek közös feladata. A problémák ellenére is sikerült fokoznunk a SZISZ részvételét a CSKP kulturális politikájának megvalósításában. Fiataljaink kapcsolata örökségünkhöz elmélyült, elmélyült részvételük az új szocialista hagyományok fejlesztésében. Az utóbbi időben a SZISZ fokozott hatást gyakorol a fiatal művészek életére és munkájára. Számos kiállítás, fesztivál, más rendezvény bizonyítja, hogy a fiatal művészek többsége sikeresen a dolgozók életének és az életünkben végbemenő forradalmi változásoknak a megörökítésére összpontosítja figyelmét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatal művészeknek segítő kezet kell nyújtani, nem szabad őket magukra hagyni. Az őszinte, nyílt beszéd és a konkrét segítség sokkal eredményessebb, mint az érdektelenség, vagy az elnéző bírálat. EMÍLIA OKLEPKOVÄ elvtársnőnek* oz SZLKP KB tagjának, a púchovi Makyta Ruhagyár mesterének felszólalása A Považská . *■ ' § Bystrica-i járási pártbizottság nagy gondot fordít a politikai tömegmunkára és a gazdasági propagandára. s konkrét intézkedéseket tesz e munka hatékonyságának növelése céljából. Nagy gondot fordítunk az irányítás és az ellenőrzés színvonalának emelésére, arra, hogy ebben a gazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek dolgozói is részt vegyenek. Kendszeresen szervezünk nyilvános gyűléseket, termelési értekezleteket, találkozókat, röpgyűléseket, műszakigazdasági konferenciákat, és felhasználjuk a politikai tömegmunka új progresszív formáit, amelyek előmozdítják a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatását. A szocialista munkaverseny, a scso- kini és a szaratovi mozgalom tapasztalatainak felhasználása, valamint a Zlobin- és a Bászov-módszer alkalmazása jelentős mértékben elősegítette a tavalyi járási pártkonferencián kitűzött feladatok teljesítését. Elértük^ hogy az SZNF 35. évfordulójáig pótolták a járásban az év elején keletkezett lemaradást. Az árutermelés terén vállalt járási kötelezettséget dolgozóink 10 millió koronával túlteljesítették. Arra törekedtek, hogy nagyobb mennyiségű alapanyagot, fűtőanyagot és energiát takarítanak meg, s csökkentsék a selejtet, ami több mint 13,5 millió korona megtakarítást eredményezett. Példát mutattak ebben a kezdeményezésben a Vágmonti Gépgyár kohóipari üzemének dolgozói, Példájukat követték a vállalat más munkacsoportjai, s mintegy 200 szocialista munkabrigád felajánlotta, hogy 35 konkrét tettel fáradozik a 6. ötéves terv feladatainak teljesítésén. A kezdeményezés a járás más vállalataira és üzemeire, köztük a dub- nicai Nehézgépgyárra, a púchovi Május 1. Gumigyárra is kiterjedt. Az üze- mi pártbizottságok és a pártalapszervezetek céltudatos politikai tömegmunkát végeznek a műszaki értelmiség körében, és ennek köszönhető, hogy jelentősen fellendült az újítómozgalom. A gazdasági propaganda és agitáció homlokterében az új módszerek érvényesítése áll. A minőségellenőrzés átfogó rendszere a járás legnagyobb vállalatainál szép sikereket eredményez, megnövekedett az első és második minőségi osztályba sorolt termékek számaránya. Tudatosítjuk azonban, hogy a munkakezdeményezés fejlesztésében elért eredmények ellenére még mindig van mit tenni a hatékonyság növelése és a termelés minőségének javítása terén, amint erre a CSKP KB 14. és 15. ülése is rámutatott. Egyes megoldatlan problémák okát a politikai szervezőmunka fogyatékosságaiban s egyes gazdasági és szakszervezeti szervek és szervezetek helytelen magatartásában kell keresni. E szervek és szervezetek figyelmüket nem mindig a legfontosabb munkahelyi problémákra összpontosítják. El kell érnünk, hogy a nevelést ne csak az ideológiai dolgozók feladataként értelmezzék, hiszen a nevelésért mindazok felelősek, akik irányítómunkát végeznek, és felelős gazdasági és társadalmi tisztségeket töltenek be. A politikai tömegmunka és a gazdasági propaganda területén még jelentős tartalékok vannak. Nem vagyunk elégedettek azzal, hogy még mindig nem jut hazánkban és járásunkban annyi újítási javaslat egy dolgozóra, mint a Szovjetunióban vagy az NDK-ban. A termelési értekezleteket több esetben sebtében készítik elő és hívják össze. így e tanácskozásokon nem is foglalkozhatnak a legfontosabb problémákkal. Bár nagyra értékeljük a munkások, a technikusok kezdeményezését, a túlórákat, a munkaszüneti napokon vállalt munkát, nem érthetünk egyet azzal, hogy a vállalatot irányító apparátusok egyes dolgozói még mindig a túlórákban és a rendkívüli műszakokban látják a tervteljesítés módját, és nem törekszenek a termelési kapacitások, a tudományos és a műszaki ismeretek, valamint a munkaidő jobb kihasználására. E problémák megoldását célozzák azok az intézkedések, amelyeket a CSKP KB 14. ülésen elfogadott határozatok lebontásával a járási pártbizottság januári ülésén hagyott jóvá. Az év első hónapjainak eredményei azt mutatják, hogy sikeres politikai szervező munkával, a politikai tömegmunka megfelelő formáinak felhasználásával, valamint a pártszervezeteik és dolgozók kapcsolatának szorosabbá tételével teljesíteni tudjuk a 6. ötéves tervidőszak utolsó évének feladatait. lista öntudatosság és erkölcs szellemében történő nevelése. Ebben a programban fontos helye van a világnézeti nevelésnek. A tapasztalatok által alátámasztott gyakorlat alapján az eszmei-politikai és a világnézeti nevelő munkát az erkölcsi, a munkára, az esztétikai és a szakmai neveléssel dialektikus egységben végezzük. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a pedagógiai gyakorlatban néha lebecsülik az oktató-nevelő munka egyes összetevőit. Ez részben a múlt következménye, mivel a múltban gyakran lebecsülték az ideológiai munkát, másrészt azonban ez a pedagógusok elégtelen felkészültségének is köszönhető. Ezért a jelenlegi időszakban törődünk azzal, hogy a nevelés a pedagógiai munka oszthatatlan része legyen, mivel hallgatóink nem élnek légüres térben. Az ő tudatukat is befolyásolja a materialista és az idealista világnézet, a szocialista és a burzsoá ideológia és erkölcs harca. Ez szükségessé teszi, hogy megtanítsuk hallgatóinkat megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól, a szocialista értékeket a burzsoá álértékektől. , A hallgatók kommunista nevelésében szerzett tapasztalataink azt mutat- . ják, hogy az oktató-nevelő folyamai előmozdítja a hallgatóik világnézetének formálását, főleg akkor, ha tartalmilag, módszertanilag és szervezésileg egybehangolt. Szükséges, hogy minden pedagógus tisztában legyen eszmei-nevelő munkájával. A világnézeti nevelés javítása céljából konkrét programokat dolgoztunk ki minden szaktantárgyban. E programok megvalósítása nagy igényeket támaszt minden pedagógussal, különösen felkészültségével szemben. Minden tanszéken folyik eszmei-politikai oktatómunka, főként a marxizmus—leninizmus oktatása. Tudjuk, nem minden tantárgyban lehet egyformán éreztetni a világnézeti nevelés hatását. Azt sem akarjuk, > hogy a világnézeti szempontokat erőszakkal érvényesítsük ipinden tudományágban. Egyes ágakban ugyanis ez a szempont csak közvetve érvényesül. Az a cél azonban, hogy ne amatőr munkát végezzünk, hanem tevékenységünket áthassa a tudományosság, amely nemcsak az elméleti, hanem a lélektani és szociológiai szempontokat is tekintetbe veszi. Az ideológiai munka és a világnézeti nevelés fejlesztésével párhuzamo san nagy gondot fordítunk a karok és a tanszékek olyan tevékenységére, mint a kiadói tevékenység, a hallgatók tudományos és szaktevékenysége, a tudományos továbbképzés terén vég zett munka. Persze, ha ezen a téren pozitív eredményeket akarunk elérni, a nevelési szempontnak érvényesülnie kell a tankönyvekben és a tanulmányi szövegekben. Ki kell fejeznie ezt a kandidátusi, a docensi és a doktori munkáknak is, mert ezeknek is megvan a maguk eszmei, politikai és világnézeti szempontja. A gyakorlatból tudjuk, hogy a hallgatók világnézetét nemcsak az oktatás, hanem a környezet is formálja, amelyben a hallgatók élnek. Fontos szerep hárul e téren a diákotthonok ra, a diákkolektívákra, a párt-, a SZISZ- és a tanulmányi csoportokra. A kollektíva fontos tényezője a meggyőződés kialakulásának, a cselekvés motiválásának. Ezért e kollektívák tevékenységére a párt és a SZISZ- szervezetek nagy gondot fordítanak. Különösen a pártszervezetek eszmeinevelő hatásukkal töltenek be fontos szerepet az ideológiai munka rendszerében és a világnézeti nevelés módszereinek kidolgozásában. A kom- mlmisták kezdeményezően járnak elől az ezzel kapcsolatos problémák meg oldásában. Az eszmei-politikai munka hatékonyságának növelése terén nagy igények hárulnak a SZISZ-szervezetekre. Elő kell mozdítaniuk a hallgatók elvtársi kapcsolatainak kialakulását és szocialista öntudatuk formálását. Nagy gondot fordítunk a SZISZ politikai oktatására, ideológiai konferenciák és vitaestek megszervezésére. A világnézeti nevelés terén számos tapasztalatra tettünk szert. A hallgatók többsége az iskolát szakmai, világnézeti és eszmei-politikai szempontból jól felkészülten fejezi be, képes megvalósítani a társadalmi gyakorlat növekvő feladatait. JURAJ BUSA elvtársnak, az SZSZK oktatási miniszterének felszólalása JÚLIUS ŠEVČÍK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola üzemgazdasági kara dékánjának felszólalása Jelenleg, amikor a tudomány egyVe inkább része a termelőerőknek, és alkalmazása a termelés egész gyakorlatára hatással van, amikor az ideológiai harc egyre jobban kiéleződik, a felső- oktatási intézményeknek fel kell készíteniük hallgatóikat ezekre az igényes, szüntelenül és dinamikusan változó feltételekre. Ezeket a kérdéseket különösen most tudatosítjuk, amikor az oktatórendszer változásai következtében a felsőoktatási intézmények munkáját is ésszerűsíteni igyekszünk. Az új feltételekkel összhangban alkalmazzuk a hallgatók szakmai és eszmei-politikai nevelését, amelyet a kommunista nevelés egységes programja tartalmaz. Már e program kidolgozása során abból indultunk ki, hogy munkánk alapja a hallgatókpak a marxizmus— leninizmus, a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus, a szociaAz iskolák és oktatási intézmények oktató-neve- lő munkája elsősorban abban mutatkozik meg. hogy a fiatal mi lyen mértékben tette magáévá a tudományos világnézetet és hogyan viszonyul a társadalomhoz, illetve feladataihoz. Ezért a marxista—leninista világnézetre nevelés a kommunista nevelés rendszerében elsőrangú helyet foglal el, annak tartópillére és szükséges, hogy áthassa az egész oktató-nevelő munkát. Az iskolák figyelmének előterében áll a szocialista hazai iságra és szocialista internacionalizmusra nevelés is. A pedagógusok többsége munkájában alkotóan érvényesíti a nevelés és oktatás egységének elvét. Ha az oktató-nevelő munkát céltudatosan irányítják és szervezik meg, akkor a tanulók megismerik a marxizmus—leninizmus eszméinek erejét, haladó szellemiségét, humanitását, a nemzetek közötti békés együttműködés jelentő ségét, elmélyül szocialista öntudatuk, szilárdul kapcsolatuk a szocialista hazához és a párthoz. A CSKP XV. kongresszusa után az iskolák oktató-nevelő munkájának sikerei a tantervek és tankönyvek eszmei és szakmai színvonalának az elérésére kifejtett egyre növekvő törekvéseknek az eredménye. Megteremtettük a feltételeket arra, hogy a tankönyvek egységesen összhangban legyenek a marxista—leninista eszmeiséggel és tartalmukban tudományosak legyenek. Az egységesség elve az új tankönyvek szerkesztésében tartós módszer lett; az új tankönyvek az oktatásban és nevelésben történt tartalmi változásokat is visszatükrözik. Jelentős tartalékaink vannak a munkára nevelés javításában,. a tanulóknak a termelő munkára való felkészítésében és a Fiatalok pályára irányításában, melynek eredményei a pálya- választás során mutatkoznak meg. Tudatában vagyunk kötelességünknek, hogy a fiatalokat képességeiknek megfelelően, a fejlődő szocialista társadalom szükségleteivel összhangban irányítsuk továbbtanulásuk és a munkára való felkészítésük során. Konkrét intézkedéseket tettünk a fiatalok helyes pályairányításának javítására. Megkezdtük a nevelési tanácsadás komplex és integrált rend-, szerének kiépítését. Ennek központi sejtje a kormánybizottság, mely valamennyi érdekelt szakágazat részvéte-i lével irányítja és koordinálja ezt a területet. Az oktatási minisztérium módszertani utasításokat adott ki, melyek' meghatározták a pedagógusok, a pá* lyaválasztási felelősök, az iskolák és nemzeti bizottságok vezető dolgozóinak konkrét felelősségét. Befejeztük a kerületi pedagógiai-pszichológiai ta-. nácsadók hálózatának építését. Jelenleg ilyen intézmények Szlovákia valamennyi járásában működnek. A pályaválasztási tanácsadás kiszélesítésére irányuló törekvéseink egyik legújabb intézkedése, hogy a szakmunkásképző iskolákban is pályaválasztási felelősöket neveztünk ki. A fiatalok pályairányításában történt javulás legszembeötlőbb eredménye, hogy nőtt az érdeklődés a munkáshivatások iránt. Már harmadik éve több mint 100 százalékra teljesítettük a szakmunkásképző iskolák tervszámát. A középfokú szakmunkásképzők iránti érdeklődés mesz- sze meghaladja a gimnáziumok iránti érdeklődést. 1972 óta a műszaki főiskolák iránti érdeklődés mintegy 17 százalékkal emelkedett, s egyidejűleg több mint 23 százalékkal csők kent az egyetemek, azaz a humán irányzatok iránti érdeklődés. E tekintetben továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tennünk s'még jobban kell ügyelnünk arra, hogy a magyar nemzetiségű fiatalokat szakközépiskolákba illetve felsőoktatási intézményekbe különösen műszaki főiskolákra — irányítsuk. Az oktatási rendszer szerkezeti és tartalmi átépítésében azt a célt követjük, hogy az iskola politechnikai és munkajelleget öltsön. A fiatalokat valamennyi tantárgy segítségével munkára neveljük, s ezt a célt szolgálja az alapiskolákban egy külön tantárgy is, a munkára nevelés, a gimnáziumokban a termelés alapjai elnevezésű tantárgy, valmint a fakultatív tantárgyak egész sora, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben pedig a szakmai és műhelygyakorlatok. Az iskolák munka és politechnikai jellegének megszilárdítását jelenleg kulcsfeladatnak tartjuk, melynek csakis a termelési és gazdasági ágazatok sokoldalú segítségével tehetünk eleget. E vonatkozásban első helyen szerepel a szakágazatok felelőssége a jövő szakképzett munkásaiért, s az ő kötelességük, hogy kiküszöböljék a (Folytatás az 5. oldalonJ 1980. IV. 8.
