Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-30 / 102. szám, szerda

Gazdaságfejlesztési kérdésekről tárgyaltak (Tudósítónktól) — A Kelet- szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi-. zottság .tegnapi 16. ülésén —< amelyen rész vett Anna Krétá­vá. az ŠŽtáT alelnöke és Ján Gregor, az SZSZK miniszterel­nök helyettese. is — a kerületet érintő gazdaságfejlesztési kér­désekről tárgyaltak. Ján Fecanin, a kerületi nem- keti bizottság alelnöke terjesz­tette elő a beszámolót a kerü­letnek a. múlt évben a gazda­ságfejlesztés terén elért ered­ményeiről, az NF választási Ľubomír Strougai fogadta Herbert Weizet (ČSTK) — Ľubomír Štrougol, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke teg­nap fogadba Prágában, a Hrzán- palotában Herbert Weizet, az 'NDK Minisztertanácsának ha­zánkban tartózkodó alelnökét. A megbeszélés során nagyra értékelték azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a CSSZSZK és az NDK elért a politikai, a gazdasági és kulturális téren kifejtett együttműködésben. Tá­jékoztatták egymást az 1981—. 1985-ös év legfontosabb gazda­sági feladatoiról. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozták, hogy el­sőrendű jelentőségű a két or­szág együttműködése* tudomá­nyos és műszaki téren, ez a népgazdaság hatékonyságának és a munka termelékenysége fokozásának legfontosabb felté­tele. A fogadásén részt vett La­dislav Šupka szövetségi műsza­ki-fejlesztési és beruházási mi­niszter és Gerd König, az NDK csehszlovákiai nagykövete. programjának teljesítéséről, va lamint a költségvetés és pénz ügyi terv mérlegéről. Ezt követően fán Mikita, a Kerületi Mezőgazdasági Igaz­gatóság vezetője számolt be a kerület mezőgazdasági termelé­se, ezen belül az állattenyész­tés fejlesztésére irányuló fel­adatokról. Többek között megállapítot­ták, hogy a múlt évi alapvető gazdasági és pénzügyi felada­tokat teljesítették a kerületben. A korábbi évhez viszonyítva gazdasági szempontból általá­ban jobb eredményeket értek el. Az ipari vállalatok teljesít­ménye 2,8 százalékkal maga­sabb volt, beruházási célokra 31,5 milliárd koronát használ­tak fel. A plenáris ülés a vitát köve­tően jóváhagyta a mezőgazda- sági termelés 1980-as évi fel­adatait, az állattenyésztés fej­lesztése távlati tervét, valamint az ■ erre vonatkozó politikai­szervezési intézkedések terve­zetét is. (ik) Kormánybizottság ülése ’{ČSTK)' í— Prágában tegnap ülést tartott az idegenforgalmi kormánybizottság. A tanácsko­zást Rudolf Ruhlíček, a szövet­ségi kormány alelnöke vezette. A kormánybizottság foglalko zott az idei luristaidényre való felkészültséggel. Megvitatta az Idegenforgalmi Kutató Intézet tervjavaslatát, valamint a cseh­szlovák-szovjet küldöttségek tanácskozásának eredményeit a kölcsönös idegenforgalöm fej­lesztéséről, és a külföldi kap­csolatok kérdéseit a turista- és utasforgalom elmélyítésének te­rén. ÉRTÉKELTÉK Ä NEMZETI BIZOTTSÁGOK VERSENYÉT (ČSTK) — josef Korčák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a cseh kormány elnöke Prágában, a Valdštejn palotában tegnap átadta 31 járási, városkerületi, városi és helyi nemzeti bizott­ság vezető tisztségviselőinek a díszoklevél I. fokozatát a nem­zeti bizottságok 1979. évi ver­senymozgalmában elért eredmé­nyekért. A találkozón részt vettek a cseh kormány alelnökei és mi­niszterei, a CSNT képvislői, a politikai pártok szerveinek és a Nemzeti Front társadalmi szer­vezeteinek képviselői és a ven­Szívélyes és baráti légkörű megbeszélés (ČSTK) — Václav David, a CSSZBSZ KB elnöke, a Szövet­ségi Gyűlés alelnöke Prágában tegnap találkozott Alekszandr Botvinnal, a Szovjetunió cseh­szlovákiai nagykövetével. A szívélyes és baráti megbeszélé­sen részt vettek a CSSZBSZ más vezető képviselői is. Václav Da­vid tájékoztatta a szovjet nagy­követet a Nemzeti Front 2. leg­nagyobb szervezetének tevé­kenységéről, amelyben ma több mint 2 millió 400 ezer tag tö­mörül. dégek. Josef Korčák' elvtárs hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben, nem könnyű feltételek mellett a választási programok teljesítése nagy erőfeszítéseket követelt. A kitüntetettek tapasz talatai azonban meggyőzően bi­zonyítják, hogy a haladás út­ját nem a szabadkozások, ha­nem a megoldások keresése je­lenti, a problémák' megoldása nem a nehézségek elkendőzésé­ben, hanem a kezdeményező magatartásban rejlik. RÖVIDEN Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap fo­gadta Karéi Svobodát, hazánk újonnan kinevezett kongói nagykövetét tisztségének elfog­lalásával kapcsolatban. Sk- František Mišeje szlovák pénzügyminiszter hazánk fel­szabadításának 35. évfordulója alkalmából az ágazat 30 dolgo­zójának tegnap átadta „Az ága­zat példás dolgozója“ jelvényt és hat dolgozójának „Az ágazat érdemes dolgozója" jelvényt a szocialista versenymozgalom fejlesztésében elért kiváló ered­ményeikért. A napokban kinevezik Vance utódját Válsághangulat a Fehér Házban Előretör a Brzezinski-féle kemény-vonal (ČSTK) — A Fehér Ház saj­tótitkára bejelentette, hogy Cy­rus Vance külügyminiszter utódját néhány nap múlva ne­vezik ki. Vance lemondása közvetle­nül a kudarcba fulladt ameri­kai kommandóakció után was­hingtoni megfigyelők szerint csak aláhúzza a válság drámai­ságát, amely — a Reuter hír- ügynökség szerint — a Fehér Házban eluralkodott. William Jennings Bryan 1915-ben történt lemondása óta első ízben tör­tént meg, hogy amerikai kül­ügyminiszter az ország külpoli­tikája elleni tiltakozásul lemon­dott. Washingtonban eközben foly­tatódnak a találgatások Vance lemondásának következményei­ről. Azt írják, hogy a Zbigniew Brzezinski képviselte éles irány­vonal tovább erősödik. Több washingtoni politikus szerint a külügyminiszter le­mondása megerősíti: az ameri­kai külpolitika zavaros, hiány­zik a biztos kezű vezetés. Ed­ward Kennedy demokrata párti elnökjelölt megállapította, hogy az Egyesült Államokra a „bi­zonytalanság és a veszély“ kor­szaka vár. A nyugat-európai or­szágok sajtója is rámutat arra a veszélyre, amelyet Brzezinski élesen szovjetellenes befolyásá­nak növekedése jelent az ame­rikai külpolitikára. George Ball volt külügymi­niszter-helyettes szerint Vance lemondása „Brzezinski igen ke­mény irányvonalának világos győzelmét*4 jelenti. Több kong­resszusi képviselő is úgy véli, hogy az amerikai külpolitika ezek után „mílitánsabb és éle­sebb jelleget“ kap. Ezt a véle­ményt összefüggésbe kell hoz­ni azzal a tagadhatatlan tény-» nyel, hogy az amerikai külpoli­tika az elmúlt hónapokban amúgy is kiélezte a feszültséget a világban. RENDKÍVÜL NAGY JELENTŐSÉGŰ TALÁLKOZÓ VOLT * VASIL BIĽAK INTERJÚJA (ČSTK) — Vasil Kilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, az európai kommunista és munkáspártok képvi­selőinek párizsi találkozóján részt vett csehszlovák küldött­ség vezetö|e a találkozó befejezését követően interjút adott a Rudé právo, a Csehszlovák Sajtóiroda és a Csehszlovák Te­levízió tudósítóinak. KÉRDÉS: Mi a párizsi talál­kozó jelentősége? VÁLASZ: A kommunista és munkáspártok mindegyik eddi­gi találkozójának nagy volt a jelentősége magának a mozga­lomnak a fejlődésére és azok­nak a céloknak az elérésére nézve, amelyek miatt ezeket összehívták. Meggyőződésem, hogy a találkozónak rendkívül nagy volt a jelentősége már csak azért is, mert Párizsban hívták össze, annak az ország­nak a fővárosában, ahol az eny­hülési politikával szembeni irányzatok, amelyeket a reak­ciós erők a burzsoá világban szorgalmaznak, nem találkoz­nak nagy rokonszenvvel. Eu­rópa az amerikai imperializ­musnak, reakciós, háborúra tö­rekvő köreinek hibájából igerí veszélyes helyzetbe került. A második világháború elölt csak a Szovjetunió s oldalán az egész világ kommunistái vol­tak azok-, akik a fasizmus el­len harcoltak, és mozgósítot­ták a világot a béke megmen­tésére. Ma a békeszerető erők aránytalanul erősebbek, s a kommunisták mindent megtesz­nek mozgósításukra, hogy így közösen meghiúsítsák azokat a kísérleteket, amelyeknek célja lövöldévé tenni Európát és ha­talmas emberi, anyagi és szel­lemi értékeket megsemmisíte­ni, amelyeket az amerikai im­perializmus és az Észak-atlanti Paktum fenyeget. Az amerikai imperializmus mindent megtesz azért, hgoy katasztrófába ránt­sa Európát. Ezt meg kell aka­dályozni. Mi mindannyian, akik részt vettünk a párizsi találko­zón, teljesen egyöntetűen hísz- szük: elég erőnk van ahhoz, hogy gátat emeljünk az impe­rializmus háborús terveinek. KÉRDÉS: A polgári sajtó a párizsi találkozó előtt azt állí­totta, hogy szerinte a szándék „a lépéskiigazítás Moszkvával“, vagy egy „kommunista köz­pont“ létrehozása. Mit mutatott a találkozó? VÄLASZ: Nincs ebben semmi új, az ilyen rágalmak régiek és ismertek. Amint a burzsoá­zia pozíciókat veszít, s ma kez­di elveszíteni pozícióit a világ­ban, mindig riadót fúj, hogy úgymond veszély „fenyeget Moszkvából“, vagy egyáltalán „kommunista veszély“ fenye­get, és más koholmányokat is kitalál. Ezt teszi a burzsoázia a kommunista mozgalom kézi detétől. A békeharc az értelmes emberek harca, és minden ér« telmes és becsületes ember, lei gyen bár katolikus, evangéli* kus vagy más vallásfelekezet tagja, vagy más politikai meg* győződésü, békét akar, és eb­ben a dologban senkinek sincs szüksége „lépésegyeztetésre.“ Af nyugat európai országok lépé­seit az amerikai agresszív po­litika igazítja ki. Ha Moszkva hasonló módszereket alkalmaz­na, mint amilyeneket szövet­ségeseivel szemben az amerikai imperializmus alkalmaz —t nagy lenne a kiabálás! De » Szovjetunió Kommunista Párt­jának képviselői úgy jöttek Pá­rizsba, mint az egyik részt ve-* vő párt képviselői, hogy tolmá­csolják nézeteiket, kifejezzék’ eltökéltségüket és erőfeszíte-: seiket, hogy mindent megtesz­nek a béke megmentésére^ azért, hogy az emberiség ne kerüljön háborús katasztrófá­ba. Az ilyen Európában ugyan­is aztán már egyáltalán nem lenne mit megoldani. A béke megmentéséről volt itt szó, és ez a nagy ügy mindannyiunk­nak „egyezteti a lépéseit“. Va-* lamennyi kommunista nagy, büszkesége, hogy olyan hatal­mas ország mint a Szovjetunió, következetes békepolitikát foly­tat és minden erejét a világbé­ke biztosításának szolgálatába állítja. A BÉKÉÉRT ÉS A LESZERELÉSÉRT '[Folytatás az 1. oldalról) egyenlő és szavatolt biztonsága követelményeinek. Megvan az erőnk e cél el­éréséhez! Mi kommunisták, a béke hí­vei vagyunk, a leszerelést, az együttműködést és a népek kö­zötti barátságot óhajtjuk. — Törekedni fogunk az új amerikai rakéták gyártásáról és európai elhelyezéséről szóló NATO-döntés hatálytalanítására vagy e döntés megvalósításának reális leállítására, hogy lehető­vé váljék az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének alap­ján hatékony tárgyalások meg­kezdése a közép-hatótávolságú rakétákról; — Közösen fogunk harcolni a SALT—II. szerződés mielőbbi ratifikálására és a hadászati fegyverek további korlátozásá­ról szóló megbeszélések folyta­tására; — harcolni fogunk azért, hogy a bécsi haderócsükkenté- si tárgyalásokon lényeges hala­dás szülessen, és támogatni fogunk minden ezirányú rész- intézkedést, egyebek között kontinensünkön az atomfegy­vermentes övezetek kialakítá­sát, és az atomfegyverek biz­tosítékokkal védett területek létrehozását; — Közösen fogunk harconli az idei madridi találkozó ösz- szehívásáért. Tűzzük ki célul, hogy továbbra is arra fogunk törekedni: minden állam telje­sítse a helsinki Záróokmány határozatait, egyebek között a politikai enyhülésnek katonai enyhüléssel való kiegészítését; — törekedni fogunk a varsói európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia megtar­tására; — követelni fogjuk az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszaka határozatainak megvalósítását; — Azt szorgalmazzuk, hogy az így felszabadult eszközöket a fejlődésre és az éhezés elle­ni küzdelemre fordítsák, ahogy azt az el nem kötelezett orszá­gok javasolják. Ez megfelel az egész emberiség érdekeinek. Igen, a leszerelésért folyta­tott küzdelem ma elsőrendű feladat! Mi, az európai országok kommunistái a békéért és a le­szerelésért folytatott harc kér­déseiben készek vagyunk bár­milyen párbeszédre, tárgyalás­ra, vagy bármilyen közös akció­ra. Azt akarjuk, hogy e cél ér dekében valamennyi békeszere tő erő egyesítse erőfeszíté­seit. Nemzetiségünkre, meggyő ződésünkre és életmódunkra va­ló tekintet nélkül mondjuk mindnyájatoknak, kommunis­táknak, szocialistáknak, szociál­demokratáknak, keresztények­nek és másvnllású embereknek: „A béke a mi közös tulajdo­nunk!“ Ezen a találkozón kifejezzük igyekezetünket olyan nyílt kéz deményezésre, melynek kereté­ben a legszélesebb körű kap­csolatokra és a legszélesebb párbeszédre kerülne sor. Ké szék vagyunk mindenki számá­ra elfogadható formákban kon­zultációkat és eszmecserét foly­tatni valamennyi európai erő­vel, amelyek készek Helsinki szellemében és Madrid előtt úgy eljárni, hogy folytatódjék az enyhülési politika és hogy megtaláljuk az utat a fegyver- kezes korlátozásához kontinen­sünkön. jóakaratú férfiak és nők, lépjünk fel* közösen valamennyi országban és egész Európában. A haladás, a boldogság és a béke egységes ügye győzelmet arat. Washington nem mond le a kalandor politikáról Harmincnégy amerikai hadihajó az iráni partoknál (ČSTK) — Annak ellenére, hogy a Teheránban fogva tar­tott túszok kiszabadítása ér­dekében végrehajtott amerikai katonai kaland teljes kudarc­cal végződött, Carter kormá­nya még mindig nem mondott le arról a tervéről, hogy ka­tonai erővel oldja meg ellen­téteit Iránban. Ilyen értelem­ben nyilatkozott az amerikai televízióban Zbigniew Brze­zinski nemzetbiztonsági főta­nácsadó és Harold Brown had ügyminiszter is. A katonai erő alkalmazásához való ragaszko­dást bizonyítja az a tény is, hogy további repülőgép anya­hajókat és cirkálókat vontak össze iráni partjai közelében, minek következtében a térség­ben példátlan számú, össze­sen 34 amerikai hadihajó tar­tózkodik. Árulkodó dokumentumok az akció céljáról Khomeini ajatollah a siker­telen amerikai katonai akció­val kapcsolatban megbízta Ba­niszadr elnököl, hogy hívja meg Iránba különböző orszá­gok és nemzetközi szerveze­tek, köztük az ENSZ képviselő­it, hogy a helyszínen győződje­nek meg az Egyesült Államok Iránnal szembeni bűntetteiről és az amerikai akció valódi céljairól. Szadegh Khalkhali ajatollah, az Iszlám Forradal­mi Bíróságok elnöke, aki Kho­meini megbízásából az ameri­kai akció körülményeit vizs­gálja ki, teheráni sajtókonfe­renciáján ugyanis kijelentette, hogy a Tabbasz közelében el­hagyott egyik amerikai heli­kopterben talált dokumentumok szerint a támadók el akarták foglalni az amerikai nagykö­vetséget körülvevő teheráni negyedet, túszul akarták ejte­ni Khomeini ajatollahot, s az iráni ellenforradalmárok segít­ségével több olyan széles körű akció megszervezését tervez­ték, melyek végső célja a je­lenlegi rendszer megdöntése voll. Az DPI hírügynökség jelenté­se szerint, amely az iszlám diákokhoz közel álló források" ra hivatkozik, az amerikai túszok egy részét Tabrizba, Qumha, Iszfahánba, Jazdálni és Nadzsafadba szállították át. A diákok megerősítették, hogy a túszokat bíróság elé állítják és megbüntetik az iráni nép ellen elkövetett bűneikért. Továbbra is ragaszkodnak a sah és va­gyona Iránnak való kiadatásá­hoz. Merénylet az iráni külügyminiszter ellen Szadegh Gliotbzádeli Iráni külügyminiszter ellen, aki teg­napra virradó éjszaka Libanon­ból hivatalos látogatásra Ku- vaitba érkezett, tegnap merény­letet kíséreltek meg. Abdái Aziz Husszein kuvaiti állammi­niszter közlése szerint akkor nyitottak tüzet az Iráni kül­ügyminiszter gépkocsijára és kíséretére, amikor a kuvaiti emírrel és más vezetőkkel foly­tatandó tárgyalásaira tartott. Az ismeretién tettesek által végrehajtott támadás során senki sem sebesült meg. A Béke világtanács nyilatkozata Romes Csalidra, a BVT elnö­ke Helsinkiben nyilatkozatot tett közzé, amely megállapítja, hogy az amerikai fegyveres erők Irán elleni támadása be­bizonyította, milyen komoly ve­szély fenyegeti a világot. Bár­mi is volt a támadás oka, ame­rikai repülőgépek és katonák leszállása egy független ország területén durva agressziót, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti. A Békevilágtanácsot mélységesen nyugtalanítja a Washingtonból érkező hírek, melyek szerint Carter elnök továbbra is latolgatja katonai erő bevetését Irán ellen és mindenütt ott, ahol véleménye: szerint veszélyeztetettek az „amerikai érdekek“.

Next

/
Thumbnails
Contents