Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-03 / 80. szám, csütörtök

AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA (Folytatás a 3, oldalról) vetkezetesen fejleszteni keil * haladó tapasztalatok terjesztésével, a közös felajánlásokkal, a szocialista munka- brigádokkal, a komplex racionalizációs brigádokkal és a munkakezdeményezés más formáival kapcsolatos szervező- munkát, s ezeket ki kell használni ab­ban, hogy a tömegeket a hatékonyság fokozására és minden munka minősé­gének javítására mozgósítsuk Ezzel kapcsolatban nem feledkezhe­tünk meg az ellenőrzés nevelő funk­ciójáról. A hatékony és rendszeres el­lenőrzés, valamint az intézkedések kö> vetkezetes megvalósítása hozzájárul a munka hatékonyságának növeléséhez, minőségének javításához, a formaliz­mus kiküszöböléséhez, a tervteljesítés kimutatása során és egyúttal nevelő hatást is gyakorol. A lakosság gazda­sági gondolkodásában megszilárdítja azt a meggyőződést, hogy az elfogadott alapelveket, határozatokat ós felaján­lásokat valóban teljesítik. A gazdasági propagandát és agitá- ciót a jogi neveléssel szoros kapcso­latban kell megvalósítani úgy, hogy az emberben megszilárduljon az a meg­győződés, hogy a gazdasági eszközö­ket a szocialista törvényességgel össz­hangban kell kihasználni. Az ideológiai munka fonlos felada­ta, hogy sokoldalúan hozzájáruljon a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésével kapcsolatos intézkedésekről hozott határozatainak következetes megvalósításához. Észre kell vennünk, hogy az új intézkedések érintik mindazokat, akik megszokták a kényelmes életet, a megszokottság, a régi gondolkodásmód hívei és akik Örülnek, ha körülöttük nem történik semmi. Ezeket a nézeteket, hangulato­kat, állásfoglalásokat Idejében le kell küzdenünk a helyes ideológiai nevelő munkával és meg kell teremtenünk az alkalmas politikai légkört az elfogat dott intézkedések megvalósításához. Manapság nagyon következetesen kell érvényesítenünk a munka meny- nyisége, minősége és társadalmi jelen­tősége szerinti jutalmazás szocialista elvét. Mindenkinek, aki megsérti a munka- és technológiai fegyelmet és selejtet készít, meg kell azt éreznie fizetésén is. Ugyanakkor azoknak, akiknek nagy érdemük van a jó mun­kaeredmények elérésében, érdemeik szerinti jutalmat kell kapniuk. A jutalmazásban az egyenlősdi ellen­tétben áll a hatékonyság növelésére és minőségi javítására kifejtett törek­véssel, nem kaphat egyforma fizetést a jó és a rossz dolgozó. Magasabb bért csak az kaphat, aki jó minőségű terméket készít. A gazdasági nevelés feladata, hogy mindenki helyesen meg­értse és érvényesítse a gyakorlatban a jutalmazás szocialista alapelveit, a nép­gazdaság irányítási rendszerének töké­letesítésére hozott intézkedésekkel összhangban. A gazdasági nevelés, propaganda és agitáció keretében szüntelen figyelmet kell fordítani a nemzetközi szocialista integrációra, amely gazdaságunk na­gyobb hatékonysága és dinamikus fej­lődése elérésének egyik kulcsfontos­ságú útja. A KGST mai helyzete reális feltételeket teremt a tudományos-tech­nikai forradalom vívmányainak érvé­nyesítéséhez az összes tagállam gazda­ságában. Amint a CSKP KB több ízben hang­súlyozta, eddig nem használjuk ki tel­jes mértékben azokat a lehetőségeket, amelyeket a KGST-ben való részvéte­lünk teremt számunkra. Az ideológiai munka fontos feladata a szocialista gazdasági integráció, elsősorban maga­sabb szintű formái, fejlesztésének elő­segítése. Nemcsak arról van szó, hogy a dolgozók megértsék jelentőségét, hanem következetesen érvényesíteni kell ezeket az életben is. Gazdasági fejlődésünk stabilitásának és biztonságérzetünknek alapja a Szovjetunióval folytatott együttműködé­sünk. Mint ismeretes, a Szovjetuniótól kapjuk a kőolaj 97 százalékát lénye­gesen alacsonyabb árért, mint más kül­földi piacokon, továbbá földgázszükség­letünk 100 százalékát, a vasérc 85,7 százalékát és számos más ugyancsak fontos nyersanyagot. A szovjet üze­mekben gyártott nagy teljesítményű gépek lehetővé teszik, hogy korszerű­sítsük a termelést. Már 30 éve együtt­működünk az atomenergia kihasználá­sában. Széles körű együttműködést folytatunk a közszükségleti iparban, a mezőgazdaságban és más területeken. A Szovjetunió stabil piacot jelent ipa­runk számára. Egyre nagyobb jelentőségű a tudo­mányos-műszaki együttműködés. A Szovjetunió az elmúlt években több mint 8300 műszaki dokumentumot adott át nekünk. Ebben az ötéves tervidő­szakban 400 tudományos feladatot ol­dunk meg közösen. A szocialista gazdasági integráció el­mélyítésében és az együttműködés fej­lesztésében további fontos lépést jelent Csehszlovákia és a Szovjetunió hosszú távú specializációs és kooperáció szer­ződésének aláírása 1990-ig. Ez a je­lentős dokumentum az elmúlt évek so­rán kialakult racionális munkamegosz­tásból indult ki. Ennek alapján tovább mélyül és bővül együttműködésünk el­sősorban az új gépek, berendezések és jobb minőségű anyagok fejlesztésében. A megállapodás kifejezi mindkét fél azon törekvését, hogy összekapcsolják anyagi forrásaikat, tudományos-műsza­ki és termelési erejüket a társadalmi termelés hatékonyságának növelése ér­dekében. így válnak konkrét program­má azok az erdemények, amelyek Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitkára és L. í. Brezsnyev, az SZLKP KB főtitkára tárgyalásain születtek. Testvérországaink együttműködésé­nek új szakasza, amely a csehszlovák nép nemzeti felszabadító küzdelme ki- csúcsosodása és Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulójának évében kezdődik meg, tovább szilárdítja nemzeteink in­ternacionalista szövetségét ós barátsá­gát. A szocialista közösség országai politikai egységének és felzárkózottsá­gának megszilárdítására és a fontos gazdasági feladatok megoldására kifej­tett törekvés egyesítésére irányul. Az illetékes ágazatoknak, termelési gaz­dasági egységeknek és vállalatoknak Szlovákiában is felelősségteljesen kell viszonyulniuk a hosszú távú egyezmény megvalósításához. Mélyítsük el a párt ideológiai munkájának alkotó jellegét Elvtársak! A hatékonyság növelésére és a mi­nőség javítására kifejteit törekvés vo­natkozik a párt, állami és társadalmi szervek és szervezetek ideológiai mun­kájára is. A fejlett szocialista társa­dalom építése megköveteli az ideoló­giai nevelőmunka magasabb, minőségi­leg új színvonalát. Ezen a területen is teljes mértékben érvényes, hogy ami elegendő volt tegnap, az ma már nem elegendő. Az ideológiai munka minősége haté­konyságával szoros kapcsolatban értel­mezhető csak. Minden ideológiai ren­dezvény hatékonysága elsősorban ab­ban nyilvánul meg, hogyan befolyásol­ja az emberek tudatát és cselekedeteit a pártpolitika céljaival és a szocia­lista társadalom további fejlődésének szükségleteivel összhangban. Az ideológiai munka minőségét és hatékonyságát befolyásoló tényező a tartalom. A párt elsősorban a tartalom által gyakorol ideológiai hatást a dol­gozók kommunista világnézetének ki­alakítására, a munka- és társadalmi­politikai aktivitás fokozására, arra, hogy ne tűrjük meg a burzsoá ideoló­gia, az opportunizmus, a revizionizmus egyetlen válfaját sem. A párt ideológiai munkája haté­konyságának feltétele magas tudomá­nyos szintje. A marxizmus—leniniz- must mint tudományos elméletet az jellemzi, hogy az új jelenségek elem­zése, valamint a társadalmi fejlődési folyamatok eredményeinek általánosí­tása révén állandóan fejlődik. A mar­xizmus—leninizmus elméletének fej­lesztése a testvéri kommunista és munkáspártok közös internacionalista kötelessége. A párt ideológiai munká­jában társadalomtudományi frontunk elméleti kutatásának eredményeiből is kiindul. A testvéri szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tudósainak ismereteire támaszkodik. Az ideológiai munka további fejlesztése során az a feladat áll előttünk, hogy egyre job­ban kihasználjuk ezt az elméleti gaz­dagságot. Az elméleti kutatás bármi­nemű lebecsülése ellentétben áll a marxizmus—leninizmus szellemével és végeredményében gyengíti az ideológiai nevelő hatás formáinak hatékonysá­gát. A párt elméleti hátországának sok­kal nagyobb mértékben, hatékonyabban kell hatnia az emberek tudatára és tetteire. Az a feladata, hogy rámutas­son társadalmunk mai helyzetére és az élet által felvetett problémák megol­dásának módjaira. Teljes mértékben ér­vényesek azok a szavak, amelyeket L. I. Brezsnyev mondott el az SZKP XXV. kongresszusán a tudomány érvé­nyesítéséről az ideológiai munkában. Azt mondta, hogy semmi sem praktiku sabb a jó elméletnél. Az ideológiai hatás minőségének ja­vulása szorosan összekapcsolódik az ideológiai .munka lenini elveinek kö­vetkezetes érvényesítésével elsősorban a pártosság, az élettel való kapcsolat és a komplex hozzáállás elvével. A pártmunkának ezen a területén a haté­konyság nagy forrását jelenti az irá­nyítás, elsősorban a tervezés tökéle­tesítése és az ellenőrzés hatékonyságá­nak elmélyítése. Ennek érdekében tö­kéletesíteni kell az információs rend­szert, ki kell használni a konkrét szo­ciológiai felméréseket a közvélemény­kutatásokat és a dolgozók javaslatait. Az ideológiai munka minősége szoro­san összefügg a káderek kiválasztásá­val, elhelyezésével és nevelésével, el­méleti, módszertani és szakmai fel­készítésük javításával. Nem érthetünk egyet azzal a gyakorlattal, hogy az ideológiai nevelő munkával véletlen­szerűen bízzák meg az embereket, olya­nokat, akik nem rendelkeznek megfe­lelő tudással, a szükséges módszertani ismeretekkel és politikailag nem szi­lárdak. Sajnos, sokszor találkozunk ilyen esetekkel. Az ideológia területén működő ká­derek szakképzettségének növelésében elért nagyon pozitív eredmények el­lenére továbbra is fokozott figyelmet kell szentelnünk ennek a kérdésnek. Az élet azt mutatja, hogy Bratislavában a Politikai Főiskola karán, majd foko­zatosan a kerületi politikai iskolákban külön tanszékeket kell létesíteni, ame­lyek á párt ideológiai munkájával fog­lalkoznának.­A tapasztalatok megerősítik, hogy az ideológiai munka minőségének javulá­sában a legnagyobb akadályt a forma­lizmus jelenti. Az öncélú rendezvé­nyek, a fölösleges gyűlések, előadások vagy szemináriumok, amelyek nem jár­nak nevelési eredménnyel, megfosztják az embereket az időtől, elkedvetlenítik őket, az ideológiai munka lebecsülé­séhez vezetnek és mélyreható nyomo­kat hagynak tudatukban. A felkészü­letlen előadó senkit sem tud megnyer­ni, lelkesíteni, érvekkel felfegyverez­ni, de könnyen elkedvetlenítheti hall­gatóit. Egyes emberek még mindig nem értik meg, hogy nem a könyvek, bro­súrák, előadások és szemináriumok száma a fontos, hanem az eredmény, az, hogy hogyan tájékoztatják az olva­sót, vagy a hallgatót és milyen nyo­mokat hagynak benne. Nagyon rossz gyakorlat, amelyet még nem sikerült leküzdenünk, az ismert igazságok gé­pies ismétlése. Ebből a szempontból nagyon fontos feladat, hogy kidolgoz­zuk az összes ideológiai, nevelési ren­dezvény hatékonyságának kritériumait és módszertanát. A párt mindig hangsúlyozta, hogy az ideológiai-nevelési rendezvények haté­konyságának fontos mércéje a közért­hetőség. Nincs értelme olyan publiká­ciókat kiadni, amelyeket csak kevesen értenek meg. Az elméleti problémákat anélkül, hogy vulgarizálnánk őket, kö zelebb kell hozni a dolgozókhoz. A rendezvények csak akkor hatékonyak, ha az emberek differenciált megköze­lítéséből indulnak ki és figyelembe ve­szik szakmai felkészültségüket, koru­kat, műveltségüket és érdeklődési kö* rüket. Fölösleges lenne ezeknek az ismert tényeknek -megemlítése, ha a gyakor­latban nem sértenék meg őket oly gyakran. Mindenkinek, aki az ideológia terü­letén dolgozik — a tudományos dolgo­zóknak, az előadóknak, az agitátorok­nak és propagandistáknak — mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy mun­kájuk minőségének meg kell nyilvá­nulnia a társadalmi élet összes terü­letén a feladatok teljesítésében. Ma rendkívül időszerű Leninnek az a ta­nítása, miszerint a párt ideológiai mun­kájának szoros kapcsolatban kell áll­nia a társadalom életével. Az ideológiai munka alkotó jellegű tevékenység. Fejlesztése megköveteli, hogy határozottan fellépjünk a merev­ség és a sablonok ellen. Az ideológiai munka, elsősorban a propaganda és az agitáció minőségé­nek alapvető feltétele az offenzív jel­legének szüntelen elmélyítése. Ezen a téren is sok tartalékunk van. Az ideo­lógiai front tagjainak egy része nem tud megszabadulni a mély gyökereket eresztett védekező állásponttól, annak ellenére, hogy maga az élet szüntele­nül új bizonyítékokat hoz ideológiánk erejéről és igaz voltáról, a szocialista rendszer előnyeiről és távlatairól. Ma a burzsoá és kispolgári ideológia mély válságban van. Képviselői nem tudnak választ adni azokra a kulcsfontosságú problémákra, amelyeket az emberiség­nek meg kell oldania és figyelmüket egyre inkább a reális szocializmus el­leni támadásokra összpontosítják. Az antikommunizmus és legveszélyesebb formája az antiszovjetizmus, meggyő­zően bizonyítja a mai burzsoá ideoló­gia végelgyengülését. A szocialista országok közeledésé­nek folyamata, amely törvényszerűség-* gé vált a szocialista világközösség fej­lődésében, egyre erősebb hatást gya­korol nemcsak a politikában, hanem a gazdaságban és a szellemi életben is. Ez megnyilvánul az ideológiai mun­ka fő feladatainak azonosságában is. A testvérországok és -pártok, elsősor­ban a Szovjetunió és Lenin pártja ta­pasztalatainak kihasználása óriási erő­forrást jelent ideológiai nevelőmun- kánk hatékonyságának növelésében. A leninizmushoz való hűség és az elmé­let alkotó megközelítése — ami az SZKP ideológiai politikai tevékenységét jellemzi — olyan konkrét eredménye­ket hozott, mint a fejlett szocialista társadalom felépítése, amely a gyakor­latban valósítja meg az emberiség leg­nemesebb humanista eszményeit. V. I. Lenin születésének közeledő 110. évfordulója jelentős alkalom ár­ra, hogy megemlékezzünk a bolsevik párt és a szovjet állam megalakítója, az Októberi Forradalom és a világ­proletariátus vezére hagyatékának mai jelentőségéről. A tapasztalatok egyér­telműen bebizonyították, hogy pártunk" mindig akkor volt erős és akkor ért el sikereket, amikor Lenin halhatatlan tanítása szerint járt el és alkotőan ér­vényesítette az SZKP tapasztalatait. Az élethez aktívan viszonyuló, új ember nevelése Ideológiai frontunk nagy érdeklődés­sel ismerkedett meg az SZKP KB-nak az ideológiai és politikai nevelőmunka további javításáról hozott határozatá­ban összegezett tapasztalataival, s azo­kat a gyakorlatban is érvényesíti. Azt mondhatjuk, hogy ez a dokumentum ugyanúgy, mint az ideológiai dolgozók össz-szövetségi tanácskozása rendkívül sok értékes ismeretet hozott a mi te­vékenységünk számára is. Példázzák a társadalmi fejlődés kérdései tudomá­nyos megközelítését és rámutatnak sok probléma megoldásának módjaira. Az ideológiai munka súlypontja volt és marad a jövőben is a lakosság kom­munista nevelése. Célja az új ember, a szocialista társadalom öntudatos építő­jének kialakítása. A szocialista módon gondolkozó és cselekvő ember nevelé­se az egész párt és a párt vezetésével a szocialista állam és a társadalmi szervezetek, a gazdasági szervek, a nemzeti bizottságok, <a kulturális intéz­mények és a tájékoztató eszközök fel­adata. Az új ember formálása szocialista társadalmunk építésének nemcsak eredménye, hanem egyúttal fontos fel­tétele is. A fejlett szocializmus építése minőségileg új, sokkal nagyobb igé­nyeket támaszt a kommunista nevelés folyamatával szemben. Olyan személyi­séget kell formálnunk, akinek minden cselekedete a kommunista világnézet­ből és a kommunista erkölcsi alapel­vekből indul ki. A fejlett szocializmus nagyobb igényeket tánfaszt a kollektí­vákkal és egyénekkel szemben. Az em­berek meggyőződésének és öntudatá­nak mélysége egyre jelentősebb sze­repet játszik a társadalmi fejlődésben. Ezért a pártszervezeteknek és -szer­veknek tevékenységük alapjának kell tekinteniük az olyan emberek nevelé­sét, akik tevőlegesen viszonyulnak az élethez, a kommunista személyiség formálásához. A nevelési folyamat rendkívül bo­nyolult és sokrétű. Az ember a konk­rét munka- és életkörnyezet feltételei között formálódik, ezek viszont külön­böző tényezők hatására alakulnak ki a szocialista társadalom építésében való aktív részvétel folyamata során. Ebben a folyamatban leküzdjük a múlt hatásait az emberek tudatában. Leküzd- jük a régi értékeket és ezeket olyan újakkal helyettesítjük, amelyeket a szocializmusért és kommunizmusért folytatott forradalmi küzdelem hoz ma­gával. Az új személyiség formálása a világkapitalizmus és szocializmus közti éles osztályharc viszonyai között, te­hát az olyan harc viszonyai között megy végbe, amely érinti az emberiség összes területét. A régi és az új közti éles harcban a párt ideológiája foko­zatosan az egész társadalom ideológiá­jává válik. Az új, sokoldalúan fejlett kommunis­ta személyiség formálására sok tényej zö gyakorol hatást, a család, az isko­la, a kultúra, a művészet, a tájékoz­tató eszközök, amelyek között egyre na­gyobb Jelentőségű a televízió. Ezek a tényezők mind sajátságos feladatot tel­jesítenek. Mindenkinek, aki részt vesz ebben a bonyolult folyamatban — a tanítóknak, szülőknek, kulturális dol­gozóknak, újságíróknak és másoknak teljes mértékben tudatosítaniuk kell nagy felelősségüket a nevelésben. Ez­zel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy minden tanítási órának, előadás­nak, szemináriumnak, könyvnek, szín­darabnak, filmnek, művészi alkotás­nak, rádió- vagy tv-adásnak bizonyos funkciót kell belöltenie a kommunista nevelés folyamatában, hozzá kell já­rulnia az emberek ideológiai szilárd­ságának, új erkölcsi tulajdonságainak kialakításához, nemes érzéseket kell bennük ébresztenie, valamint azt a vá­gyat, hogy nagyfokú társadalmi akti­vitást tanúsítsanak. Az egész társada­lomnak határozottan el kell ítélnie minden kísérletet az ember személyi­sége formálásának megzavarására az­által, hogy a tőkés világ maradi, ál­iFolytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents