Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-28 / 100. szám, hétfő

Ónnal pótolják az ezüstül MILLIÓS MEGTAKARÍTÁSOKAT EREDMÉNYEZŐ ŰJÍTÖMOZGALOM A CKD vállalat Félvezetők prágai üzeme az igényes elekt­rotechnikai gépek és berendezések félvezető alkatrészeinek — kizárólagos előállítója hazánkban. Ki feltételezné ezekről a látszólag egyszerűnek tűnő, a kvarc monokristályából szele­telt csillogó kis lemezekről — amelyekben akár egy tükör­ben, jól meglátja magát az ember —, hogy rendkívüli ké­pességekkel rendelkeznek? .4 diódák év a tirisztorok ugyanis minimális veszteséggel, hatékonyan alakítják át az egyenára­mot váltóárammá és viszont, tehát a legigényesebb berende­zések meghajlását, s ezzel azok teljesítményét is megbízha­tóan szabályozva, nagy mennyiségű áramot takarítanak meg. Az egyszerűsítés nem megy a minőség rovására Ennek köszönhető például, hogy a nmlt év 9 hónapjában az üzem az árammegtakarítási tervet több mint 300 százalék kai teljesítette túl, s hogy -az előirányzott 1,8 tonna nyers­anyagmegtakarítás helyett a Uulladékanyag feldolgozásával mintegy 2,46 tonnával kevesebb kvarcot és rezet használtak fel. A megfelelő technológiai eljárás alkalmazásával pedig mintegy félmillió korona érték­ben kb. 26 kg monokristállyal többet állítottak elő. Ugyanakkor a termelés hatékonyságának növelésével és a munkaigényesség csök­kentésével kapcsolatos követel­ményekről sem feledkezünk meg — utal Zdenék Králik a technológiai osztály vezetője, a dolgozók lelkiismeretes mun­kájára. — Ezek az emberek nagy gondot fordítanak a ter­mékek minőségének a rendsze rés vizsgálatára. Az erre a célra kidolgozott ellenőrzési módszer megbízha­tó, mert bár nem minden da­rabot helyeznek nagyító alá, az engedélyezettnél nagyobb mennyiségű selejtet nem en­gednek át. Ha pedig valami­lyen ok miatt a hibás termé­kek száma meghaladja a meg­engedett százalékot, akkor az ellenőrző szervek erélyes in­tézkedésekhez folyamodnak: az egész sorozatot leállítják. Tapasztalataik szerint ily mó­don hatékonyabban befolyásol­ják a termelés minőségét, mintha csak a hibás darabokat adnák vissza. Mivel az alap­vető paramétereket veszik te­kintetbe, munkájuk gyorsabb, rugalmasabb és egyszerűbb. Ma már azzal is tisztában vannak a dolgozók, ha a termékek minőségének felülvizsgálásakor az egyenáram helyett meg­elégszenek a rövid impulzu­sokkal, akkor még több ára­mot takaríthatnak meg. Nem vitás, hogy ezek a figyelemre méltó eredmények a komplex ésszerűsítési intézkedésekre ve­zethetők vissza. Gyorsan terjed az újítok mozgalma Az üzem termelése az idén a terv szerint csaknem 10 szá­zalékkal növekszik. — Ez az igényes feladat fő­leg a munkatermelékenység növekedésével lesz teljesíthe­tő — mondják a szakemberek. Ugyanakkor több, műszakilag igényes új termék sorozatgyár­tását is megkezdik. A terme­lési terv és a műszaki fejlesz­tés előkészületi munkáiban a vezető dolgozókon és a tech­nikusokon kívül a komplex ra- cionalizációs brigádok és a legjobb szocialista munkabrigá­dok is részt vesznek. Tagjaik között ugyanis sok feltaláló és újító van. Mozgalmuk gyors terjedésé­ről tanúskodik a múlt évben elfogadott száznál is több újí­tási javaslat, amelyeknek meg­valósítása kb. 3 millió korona értékű költségmegtakarítást eredményezett. Sikeres volt a feltalálók munkája is. A benyújtott 30 találmány szerzője közül 29 en kaptak szerző» jogosítványt. A tapasz­talt szakemberek körében sok a tehetséges fiatal dolgozó. Irányításukra azonban nagy gondot kell fordítani — mond­ja Miroslav Chytil mérnök. Hogyan születik a jó ötlet? Ha ezt a kérdést egy újító­nak vagy feltalálónak tesszük fel, többnyire így válaszol: nehezen. Az új gondolatok ugyanis nem könnyen szület­nek, ezért fontos, hogy az ember nyitott szemmel járjon .és gondolkodjon. így hamarább találja meg azt az ötletet, amelyre üzemének, vagy mun­kahelyének éppen szüksége van. Csak ezután kezdődnek az igényes számítások, a tervraj­zok, felmérések, kísérletek. így járt el az üzem kohá­szati laboratóriumának egyik dolgozója, Bohumil Holec is. Az újítójavaslatok osztályán a telefonkábelek felületének cél­szerűbb burkolására vonatkozó ötletet jelentett be. Addig a kábelek végződését galvanikus úton ezüsttel vonták be, mert az ezüst jó vezető, kiváló tu­lajdonságai vannak és a felü­lethez is jól idomul. Bohumil Holec nemcsak azzal volt tisz­tában, hogy az ezüst különö­sen a ként tartalmazó légkör­ben korrodál. Azt is tudta, hogy ezzel a fémmel még a többi nyersanyagnál is jobban kell takarékoskodnunk. Hogyan, mivel lehetne tehát pótolni? Végül az ezüsthöz ha­sonló tulajdonságokkal rendel­kező ón segítségével sikerült megoldania a problémát. Bár minden jel arra muta­tott, hogy nem téved, feltevé­se és észrevételei helyesek, öt­lete megvalósításához görön­gyös út vezetett. A feltétele­zett megtakarításokkal kapcso­latos számítások, az első min­tadarabok, a próbák sok időt és türelmet igényeltek. De az újító nem sajnálta a fáradsá­got. Javaslata megvalósításá­val — tehát a galvanikus óno­zással — a dolgozók nem egé­szen egy év alatt több mint 350 ezer korona értékű ezüstöt takarítottak meg, ami azt je­lenti, hogy az ötéves tervidő szakban ez az Összeg 1 millió 750 ezer koronára emelkedik. Ehhez járul még egy fontos tény, hogy az ónozott kábel­végződések — ellentétben az ezüsttel — nem feketednek meg, tehát megtartják fényü­ket. Nincsenek elszigetelve Az újítók és feltalálók azzal is tisztában vannak, hogy csu­pán a saját erejükre támasz­kodva nem sokra mennének. Ezzel magyarázhatók a kutató­intézetekkel és a főiskolákkal fenntartott szoros kapcsola­taik. A félvezetőket gyártó üzem a Cseh és a Szlovák Tu­dományos Akadémia tíz mun­kahelyével közös kötelezettsé­geket is vállalt. A műszaki fejlesztés terén elért eredmé­nyeik azonban a moszkvai Elektroprivod műszaki intézet­tel és a záporozsei Preobrazo- vatyel kutatóintézettel, vala­mint a KGST keretében az In- terelektro 9. munkacsoportjá­val való együttműködésnek is nagyban köszönhetők. A terme­lés szakosításában nagy segít­séget jelent a prágai üzem és az Elektroprivod intézet közös moszkvai tervező irodájának tevékenysége is. Például ennek az irodának az érdeme, hogy már nem vagyunk ráutalva egyes egyenáram-meghajtású berendezések nyugati orszá­gokból való behozatalára és hogy a gépek térfogatát, illet, ve súlyát mintegy 30 százalék­kal csökkentve, előállításukhoz kb. 50 százalékkal kevesebb nyersanyagra van szükség Az elmondottakból is kitű­nik, hogy a dolgozóknak min­den lehetőségük megvan a ké­pességeik fejlesztésére. A ta­pasztalatcserét a külföldi ki­állításokon, értekezleteken és szemináriumokon történő rész­vételük is lehetővé teszi. A róluk való gondoskodás nem hiábavaló Hozzájárul kezde­ményezésük, munkakedvük fo­kozásához, s ezzel azoknak az értékeknek a megteremtéséhez, amelyekkel nemcsak üzemüket, hanem társadalmunkat is gaz­dagítják KARDOS MÄRTA Pálinkás László traktoros és Gál Kálmán növénytermesztési tech­nikus elégedett a vetés minőségével (A szerző felvétele) Befejezték a tavasziak vetését Nyilvános pártgyülésen vitatták meg a tavaszi munkák menetét # Jó szervezés a íervfeladatok teljesítésének záloga £ Munkaszüneti napokon is zavartalanul folyt a munka Az idei tavasz a Duna men­tén is jócskán váratott magá­ra. A későn ébredező természet és az agrotechnikai határidők megtartása nem kis gondot okozott a mezőgazdasági dolgo­zóknak. A Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság több ezer hek­táros határában mégis jód ha­ladtak a tavaszi munkák végzé­sével. Legjobb eredményeket az ebedi (Obidj részlegen érteik el. Az ebedi részleg közei 1700 hektáron gazdálkodik, ebből J.569 hektár a szántóterület. A növény t e rmesz tés f ela da la ina k teljesítését alig több mint fél- száz állandó munkás biztosítja — tegyük hozzá, sikeresen. Az ősziek vetését 456 lieíktáron vé­geztük el. Most már elmondhat­juk, hogy az őszi vetések Jól átteleltek. A tavasziak vetését az időjárás szeszélyei miatt késve kezdtük, ennek ellenére határidőre befejeztük. A tava­szi árpa vetését az érsekújvári (Nové Zámky) járásban első­ként fejeztük be. Napraforgóból 202 hektárt, kukoricából 462 hektárt és silókukoricából 168 hektárt vetettünk — tájékoztat Cser Tibor gazdaságvezető. Ä határt járva meggyőződhet­tünk róla, hogy az agrotechni­kai határidőik megtartása mel lett nagy súlyt fektettek a ta­vaszi munkák jó minőségű el­végzésére is. A talaj előkészítés kiváló minősége Krčmár Jozef, Nemes Lajos és Szíkora Sán­dor munkájáit dicséri, Ä nö­vényvédelem terén pedig Cson­tó István, Horesnyík Miklós és Raczkó András ért el szép eredményt. A' tavaszi munkáik megkezdé­se óta nyújtott műszakban dol­gozunk. Ma már természetes, hogy munkaszüneti napokon sem állnak a gépek. A nagy teljesítményű MONOIR típusú itiaenikét soros ve tógépünk pe­dig köt műszakban vetette a napraforgót és a kukoricát -— moridj-a Pálinkás László trak­toros, aki a ml kérésünkre szállt ki a 160-as Zetor trak­tora nyergéből. Horváth Tibor. traktorossal váltjaik egymást, hogy minél jobban kihasznál­ják ezt a nagy teljesítményű -vetőgépet. ,.. —: Nekik köszönhető, hogy naponta 80 hektárnyi területen (került földije a mag — magya­rázza Gál Kálmán növényter­mesztést technikus. Tőle tudtuk meg, hogy Baráth László, Erős János, Gyet van László és Var­ga Ferenc traktorosok is lelki- ismeretesen végezték a tavaszi­ak vetését. Persze, jó minőségű munkát csaik tökéletesen előkészített gépékkel lehet végezni. A téli javításokat határidőre elvégez­tük, a kisebb javításokat pedig maguk a traktorosok végzik —•• teszi hozzá Csuport Béla gépe­sítő, A takarmánya lap biztosítása érdekében 234 hektáron ter­mesztenek lucernát. Harminc­öt hektárnyi füves keverékkel bevetett öntözött területet le­geltetésre használnak. Amikor sikereik nyitja iránt érdeklődtem, Cser Tibor vála­szolt. Meggyőződése, hogy a párt vezető szerepe a gyakor­latban mérhető le leginkább. Ez pedig szervezés kérdése. Ök úgy intézték, ' hogy minden munkacsoportba jutott egy-egy kommunista is. A párt- és gaz­dasági vezetés közt tökéletes az összhang. Ennek köszönhe­tő, hogy a tavaszi munkák fel­adatait és szervezési kérdéseit nyilvános pártgyűlésen vitatták meg a dolgozókkal. Az eredmé­nyek pedig magukért beszélnek. RIGLER JÁNOS A zvolení Bučina ez évi árutermelésének több mint 13 szá­zaléka új gyártmány. A tavalyi évhez viszonyítva a felújított termékek értéke csaknem tízmillió koronával növekszik. A termékfelújítási program keretében főleg a farostleme­zekre összpontosítják igyekezetüket. Ezek a lemezek víz- és tűzállóak, széleskörűen alkalmazhatók az építőiparban és a gépiparban egyaránt. Felvételünkön Igor Jarábek szocia­lista munkabrigádjának tagjai munka közben (T. Babjak felvétele — ČSTK) A szovjet repülőgépek exportja A Szovjetunió 1964 óta 55 európai, ázsiai, afrikai és dél­amerikai országba mintegy 4000 repülőgépet és helikoptert ex­portált. A legtöbb légiközleke­dési eszközt a szocialista or­szágok vásárolták. Főleg kö­zéphatósugarú gépeket impor­táltak, de a tengerentúli jára­tok beindításával sor került az IL—62-es típus, illetve annak módosított változatai beszerzé­sére. A fejlett tőkés országok­ban és a fejlődő államokban pedig a JAK típusú gépek ke­resettek. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy a múlt évben az ICS-Avlation amerikai cég meg­vásárolta a JAK—40-es típusú utasszállító licencét a Szovjet­uniótól. A tervek szerint az ez­redfordulóig több mint 1500 darabot gyártanak majd ebből, s arra számítanak, hogy főleg az USA-ban, a belföldi forga­lomban üzemeltetik. A szovjet repülőgépipar komplexen biztosítja az el­adott repülőgépek karbantartá­sát, nagyjavítását és revízióját. De szállít külföldre biztonsági berendezéseket is, valamint lé­giforgalom irányításához és el­lenőrzéséhez szükséges beren­dezéseket. A szovjet polgári re­pülés szoros kapcsolatot épített ki a szocialista országokkal. Az egyeztetett programoknak meg­felelően a jövőben jobban koor­dinálják a repülőgépek indulási és érkezési Idejét, valamint a csatlakozásokat. (Gy. P.) 1980 IV. 28. galom, amely jelenleg mintegy évi 8,5 milliárd rubelt tesz ki. Ugyancsak nőtt a kereskede­lemben részt vevő országok szá­ma: 15 év alatt a Szovjetunió ázsiai, afrikai és latin-amerikai partnereinek száma 23-ról 80- ra emelkedett. A fejlődő orszá-i gokkal szovjet részről folyta-* tott kereskedelem egyrészt elő­mozdítja azok gazdasági erősö­dését, másrészt ma már fontos tényezője a Szovjetunió belső ellátási színvonala emelésének. (F-Ő) Távirányító» öntözés Központi vezérlőteremből irá-’ nyitják a munkát a mezőgaz­daságban is. A kísérlet Bulgá­ria északi részén 250 hektár­nyi területre terjed ki, arrielyen a megművelt földet távirányí­tással öntözik. Az automata rendszert egyetlen ember ke­zeli. Mivel az eddigi tapaszta­latok szerint az időjáráshoz és a talajviszonyokhoz jól alkal-* mazkodó öntözési módszer hek­táronként 1200 leva gazdasági eredménynövekedést tesz lehe­tővé, ez évben tovább növelik az „automata öntözőrendsze­rek“ hatóterületét. (Budapress — SofiapressJ Szovjet kereskedelem a fejlődő országokkal A Szovjetunió 15 éve törölte el a fejlődő országokból szár-1 mazó termékek behozatalával kapcsolatos vámokat. Azóta ug­rásszerűen megnőtt a velük le­bonyolított kereskedelmi for-

Next

/
Thumbnails
Contents