Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-28 / 100. szám, hétfő

A HALADÓ EMBERISÉG MÉLY ROKONSZENVE KÍSÉRI AZ AFGÁN NÉP KÜZDELMÉT /Folytatás az l. oldalról) vezetője, Mihail Zimjanyin, sz SZKP KB titkára is. A szovjet embereik éppúgy, mint HZ egész haladó emberi­ség — mondotta — mély tisz­telettel és rokonszenvvel kísé­rik az afgán nép harcát nem­zeti függetlenségéért, az új tár­sad a lom le 1 ép í téséé r t. Az imperialista erők, vala­mint pekingi és egyes más se­gítőtársaik rágalmazzák a Szovjetuniót és Afganisztánt. Mi nem várunk dicséretet az imperialista reakció részéről. A Szovjetunió méltóképpen tel­jesítette és a jövőben is teljesí­teni fogja internacionalista kö­telességét. Az afgán kormány kérelmére Afganisztánban levő korlátozott létszámú szovjet ka­tonai kontingensek funkcióját a felek megállapodása alapján határozták meg azzal a fel­adattal, hogy meg védelmezzék Afganisztán területi épségét, függetlenségét és szuverenitá­sát az Egyesült Átlamok, Kína CARTER CSÚFOS UHUM UTÁN FBlYIATl* FENYEGETÖZESIT és Pakisztán által támogatott «■»'ők külső agressziójával szem­ben. A szovjet alakulatok szo­ros kapcsolatban állnak az af­gán csapatokkal, és nem har­colnak az afgán nép ellen — hangsúlyozta Mihail Zimjanyin. Ami e kontingensek Afganisz­tánból való távozásának felté­teleit illeti, ezek ugyancsak jól ismerték. Amint Leonyid Brezs­nyev kijelentette, a Szovjetunió ■kivonja katonai kontingenséit Afganisztánból, mihelyt meg­szűnnek azok az okok, amelyek miatt Afganisztánba jöttek, és mihelyt az afgán kormány úgy látja, hogy jelenlétük nem szük­séges Az USA zajosan követe­li a szovjet csapatok távozását, s a valóságban maga tesz meg mindent azért, hogy e lehető­séget elhalassza, mivel folytat­ja, sőt fokozza beavatkozását Afganisztán ügyeibe. Mihail Zimjanyin a továb­biakban hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja állhatatosan és következetesen folytatja a lenini békepolitikát. FELAVATTÁK AZ OSTRAVA! HADMŰVELET EMLÉKMŰVÉT /Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban Alois Indra arról szólt, hogy .az ostravai hadművelet iránt az újonnan megalakult csehszlovák kor­mány tagjai is élénken érdek­lődtek, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy ott járt Klemen! Gottwald, /dé­riek Fierlinger és Ludvik Svo- boda is, aki akkor már nem­zetvédelmi miniszter vult. 1945. április 30-án Sztálinnak, a Vö­rös Hadsereg legfőbb parancs­nokának napiparancsában ez állt: „A IV. Ukrán Front egy­ségei támadással foglalták el Üstravát, ezt a nagy ipari köz­pontot, a német védelem hatal­mas és biztos pontját Csehszlo­vákiában.“ A szovjet főváros díszsortűzzel ünnepelte a hírt, amely azt hirdette, hogy Ost­rava hat év után ismét szabad. Hazánkban a Győzelmes Feb­ruárt követő szocialista építés­ből is kivette részét a Szovjet­unió — hangsúlyozta Indra elv­társ, majd miután elemezte az utóbbi három évtizedben elért eredményeket, méltatta a szov­jet vezetés külpolitikáját. El­ítélte az Észak atlanti Szövet­ség agresszív politikáját, Car- 1er elnök Imperialista törekvé­seit és hangsúlyozta, hogy egyedül a Nyugat felelős azért, hogy a világ fölött ismét a fe­szültség sötét felhői tornyosul­nak. Tíz évvel ezelőtt Ludvík Svo- boda és Andrej Jeremenko je­lenlétében helyeztük el ennek az emlékműnek az alapkövét. Azóta az jészak-morvaországi lakosság beváltotta ígéretét, tel­epítette az emlékművet, társa­dalmi munkában 124 ezer mun­kaórát dolgozott ezen az épü­leten, amely méltóan emlékez­tet az ostravai hadműveletre. 1967-ben a sztálingrádi csata emlékművének leleplezésekor mondta Brezsnyev elvtárs: „A kövek tovább élnek, mint az emberek. De éppen a nép, csakis az emberek adnak hal­hatatlanságot mindennek, ami­hez hősiességükkel nyúlnak." Alois Indra beszédét követő­en Alekszandr Sesztakov altá­bornagy mondott köszönő be­szédet, amelyben megemléke­zett a IV. Ukrán Front és az első csehszlovák néphadsereg lagjainak barátságáról, akik közös győzelmi útjukon, nehéz harcokban, negyvenöt áprilisá­nak végén felszabadították Ost­rá vát. Ezt követően hangzott el a csehszlovák néphadsereg és a Népi Milícia egységeinek eskü­tétele. /Folytatás az 1. oldalról) rint Iránba már tavaly novem­berben különlegesen kiképzett, perzsául beszélő ügynököket küldtek. Januárban ezeknek sikerült eljutniuk Teheránba, és ott összeköttetést teremtet­lek „iráni disszidensek cso­portjaival“, amelyek készek voltak segíteni Washingtonnak. Az ügynökök feladata az volt, hogy az amerikai kommandó támadásának ideje alatt zavar­gásokat vagy egyenesen felke­lést robbantsanak ki Iránban. A Daily World szerint nem ki­zárt, hogy a CIA kormányelle­nes felkelést készített elő. Le­hetséges, hugy merénylet ké­szült Khomeini ajatollah ellen is, ami az iráni kormányelle­nes erők számára jelt adott volna a polgárháború megkez­désére. A lap megállapítja, hogy ezt a trükköt Washing­ton már 1953 ban alkalmazta a Moszadik-kormány ellen. A Fehér Ház félrevezető kampánya Egyre több részlet kerül napvilágra Washington Irán- ellenes akciójának előkészüle- leiről és lefolyásáról. Harold Brown amerikai hadügyminisz­ter washingtoni sajtóértekez­letén elmondotta, hogy már tavaly novemberben döntés születetett az akció megterve­zéséről és előkészítéséről. Eb­ben az időben Carter azt. han­goztatta, hogy lemond az erő­szak alkalmazásáról, mint az iráni konfliktus megoldásának módjáról. * A Washington Pust cikkeben rámutat, hogy a Fehér Ház gondosan meglervezett kam­pányt készített elő, hogy meg­tévessze liánt és az egész vi­lágot, hogy a kommandóakciót titokban tartsa és biztosítsa sikerét. Az amerikai kormány a világ közvéleményének fi­gyelmét szándékosan május közepére irányította, és a kü­lönböző nyilatkozatokból azt lehetett sejteni, hogy csak ez­után az időpont után készül­nek komolyabb katonai be­avatkozásra. Az említett kam­pány keretében Carter április 12-én — tehát a kudarcba ful­ladt támadás végleges jóváha­gyása utáni második napon — sajtókonferenciát tartott nyu­gat európai újságíróknak, s ez A MÁJUS 9-1 DÍSZSZEMLE ELŐKÉSZÜLETEI (Tudósítónktól) — Május 9- én Prágában nagyszabású kato­nai díszszemlével köszöntik fegyveres erőink népünk nem­zeti felszabadító harca kitelje­sülésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak 35. évfordulóját. A katonai parádé — amelynek színhelye a kialakult hagyományoknak NYELV ÉS KULTÚRA BEFEJEZŐDTEK A XI. KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK (Tudósítónktól) — A Kassai (Košice) Slovan-szállóban áp­rilis 25-én és 26-án folytalla munkáját a Kazinczy Nyelvmű­velő Napok tizenegyedik ülés­szaka, mely szombaton délben a háromnapos tanácskozás vi­tájával ért véget. A Kazinczy-napok keretében április 25-én a MATESZ Thália Színpadának előadótermében a rendezvény résztvevői ünnepi esten emlékeztek meg a Kassai Munkás napilappá válásának 60. és Schönherz Zoltán szüle­tésének 75. évfordulójáról. Dr. Balázs Béla, lapunk propagan­darovatának vezetője előadásá­ban méltatta Schönherz Zoltán­nak a munkásmozgalomban ki­fejtett jelentős tevékenységét. A Kassai Munkásról szólva ki­emelte, hogy a lap rendkívül fontos szerepet töltött be a magyar nyelvű baloldali sajtó kialakulásában és megerősödé­sében. Az emlékesten a Szó Irodalmi Színpad is fellépett A koszovói lányka című új pro­dukciójával, melyet Gágyor Pé­ter rendezett. A Kazinczy-napok utolsó nap­ján dr. Szende Aladár kandidá­tus, nyugalmazott főiskolai ta­nár Az ösztönös beszédtől a nyelvi műveltségig, dr. Dénes Imre adjunktus Az irodalmi szöveg átdolgozása az irodalmi nevelés céljaira címmel tartott — szakmailag Igen alaposan kidolgozott — előadást. Dr. Szende Aladár többek között hangsúlyozta, hogy a nyelvnek meghatározó . szerepe van az ember mindennapi kultúrájá­ban, magatartásában és visel­kedésében. Majd Köpeczi Bélá­nak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesé­nek egyik megállapítását idéz­te, mely szerint „ ... a nyelv jelen volt és jelen van minden-, ben, amit az emberiség létre­hozott, tehát a kultúrában" amelynek „különböző objekti- vációi hatnak a nyelvre“, s „az ember azt a kultúrát tartja iga­zán a magáénak, amelyet anya- nyelvén sajátított el“. Dr. Dénes Imre előadása — melyet friss szemléletmód jel­lemzett — számos gyakorlati, az irodalmi nevelésben jól fel­használható gondolatot tartal­mazott; Az előadásokat követő (élénknek nem mondható) vi­tában az egyes nyelvhelyességi kérdéseken túl a résztvevők rámutattak, hogy az olyan fon­tos kérdéseket mint pl. tan­könyveink joggal kifogásolt rossz fordítása és nyelvi szer­kesztése, megfelelő fórumon új­ra meg kell vitatni a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szer­kesztősége munkatársainak részvételével. Dr. )akab István zárszavában hangsúlyozta és eredményesnek mondta a Kazinczy napok mun­káját. ÍK—-s) megfelelően-ismét a letnái Dísz­szemle tér — kifejezi, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság fegyveres erői mint a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Varsói Szerződés szi­lárd láncszeme, megbonthatat­lan egységben a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista or­szág hadseregével — a CSKP vezetésével megbízható, ütőké­pes hatalmi eszköze munkásosz­tályunknak, s védelmezője szo­cialista vívmányainknak — hangoztatta szombaton Franti­šek Veselý vezérezredes, a dísz­szemle parancsnoka a Prágában tartott sajtótájékoztatón. A díszszemle május 9-én reg­gel 9 órakor kezdődik. A részt vevő egységek köszöntése és megszemlélése után a nemzet- védelmi miniszter rövid beszé­det mond, majd elkezdődik a gyalogos és gépesített egységek, illetve a repülőkötelékek bemu­tatója. A katonai parádé vendégei s az érdeklődő prágaiak ezrei, a televízió és rádió útján hazánk egész lakossága előtt vonulnak el május 9-én a katonai közép- és főiskolák hallgatói, a határ­őrség, a Nemzetbiztonsági Tes­tület és a Népi Milícia dísz­zászlóaljai. Okét követi majd a gépesített lövészegységek, tü­zérek és rakétások, harckocsi- zók díszelgése. A díszszemle szerves része lesz a légierő be­mutatkozása — harci helikop­terek, MIG-21-es és MÍG 23-as szuperszonikus vadászgépek lát­ványos átrepülése a letnái tér fölött. A jubileumi katonai pa­rádét néphadseregünk 400 tagú egyesített zenekarának menete zárja. A kijelölt díszegvségek felké­szülése a május 9-i katonai dísz­szemlére tervszerűen folyik. A főpróbára május 6-án. az éjjeli órákban kerül sor. A díszszem­lén részt vevő katonák nagy lelkesedéssel, fegvelmezetten készülnek az ünnepi esemény­re. SOMOGYI MÁTYÁS kulcsfontosságú volt abból a szempontból, hogy elterelje a figyelmet az áprilisban végre­hajtandó bármiféle hadműve­letről. Az utolsó elterelő ma­nőverhez Washington az akció végrehajtása előtt két nappal folyamodott, amikor Hamilton Jordan, Carter politikai tanács­adója összehívta a Fehér Ház munkatársait, és Iránról ta­nácskozott velük. A tanácsko­zásról olyan híreket szivárog­tattak ki, hogy elutasították a katonai beavatkozásra irányuló javaslatokat. Khomeini: Carter elvesztene józan ítélőképességét Abol Hasszan Baniszadr irá­ni elnök szombati sajtókonfe­renciáján élesen elítélte a si­kertelen amerikai kísérletet és megerősítette a teheráni nagy- követséget megszállva tartó diákok további bejelentését, miszerint az amerikai túszokat több csoportra osztották, és különböző helyekre szállítot­ták őket. Ez az intézkedés el­sősorban fi túszok biztonságát szolgálja egy újabb erőszakos akció esetére. Az iráni elnök, aki ellátogatott arra a helyre, ahol az amerikai hadsereg kommandója leszállt, bejelen­tette, hogy a nyolc amerikai katona holttestén kívül figye­lőre semmi jel sem mutat ar­ra, hogy a térségben további amerikai katonák tartózkod­nak. Khomeini ajatollah vi­szont teheráni beszédében rá­mutatott: annak ellenére, hogy Washington szerint csak nyolc amerikai katona lelte halálát az akció során, Iránnak olyan értesülései vannak, hogy a ha­lottak száma több tucat. Irán vallási vezetője azt is hangsú­lyozta: Carternak tudnia kel­lett, hogy az amerikai túszok sorsa a nagykövetség elleni támadás esetén meg lett vol­na pecsételve. Tudnia kellett, hogy támadásával maga ellen fordítja az egész világot, eddi­gi támogatóit is. Carter meg­mutatta, hogy elvesztette józan ítélőképességét, és nem kor­mányozhat egy olyan hatalmas országot, mint az USA. Reza Bahonar, az Iráni For­radalmi Tanács tagja Teherán­ban bejelentette, hogy az ame­rikai kommandó az iráni fővá­rostól délkeletre 450 km-re fekvő térségben két C-130 1í- pusú katonai szállító-repülőgé- pet és hat helikoptert iia- gvott. Bahonar elmondotta, hogy az akcióban 600—700 ka­tona vett részt, egy részük va­lószínűleg még iráni területen tartózkodik, s igyekszik minél hamarabb megszökni. A térség­be iráni katonai egységeket ve­zényeltek. Az iráni légierők par ancsno ksága be j e len te tte, hogv az elhagyott amerikai gépeket megsemmisítették. Az egyik helikopter fedélzetén áli lítólag megtalálták az egésá akció tervét. Az Irán déli részén 1 evQ Khuzesztan tartomány harcka« esi alakulatát harci ké.szülfé ségbe helyezték. Ezt a lehe* ráni rádió az iráni fegyveres erők nyilatkozatára hivatkozva jelentette. A nyilatkozat egye-» bek között rámutat, hogy) Iránnak olyan hírközlő háló« zata van, amely azonnal jelzi* ha megsértik az ország terü-s letét. A Validati támaszponton levő sugárhajtású repülőgépek' a riadó után három perccel a helyszínen lehetnek. A világ közvéleménye aggódik A világ közvéleményét mái lyen nyugtalanítja az Egyesüli Államok meggondolatlan kato-s nai akciója. Washington nyu-» gat-európai szövetségeseit min' denekelőtt az háborítja fel, hogy az akcióról nem értesít tették őket. Nagy-Britannia, az NSZK és Franciaország, Hol­landia és Olaszország külügyi minisztériumai egybehangzóan nyilatkoztak, hogy nem tudtak semmit az akcióról. A Közös Piac egyik képviselője Briisz-: szel ben elmondotta, hogy » nyugat-európai országok ,,az, Egyesült Államokkal való szó-* lidaritásuk miatt nehéz hely­zetbe kerültek, és az, amit Carter elnök most tett, egysze­rűen szégyen“. A Le Monde című párizsi lap az amerikai akcióval kapcsolatban megái-« lapítja, hogy az USA szavahi­hetősége ismét csorbát szenve-s dett. * Ä nyugatnémet DTA hír-? ügynökség jelentése szerint Schmidt kancellárnak „kelle­metlen meglepetést“ okqzolt az amerikai kommandóakció. Washington nyugat-európai szövetségesei közül a támadás­sal kapcsolatban — a várako­zásoknak megfelelően — csu­pán Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Joseph L»ms NATO-főtítkár mutatott „meg­értést. A brit kormányfő még táviratot is küldött Carternak, amelyben nagyra értékelte az amerikai elnök bátorságát. Külöhböző szervezetek, par­lamenti és kormánykörök rá­mutatnak, hogy Washington kísérlete a túszok kiszabadí­tására értelmetlen és nagyon veszélyes volt, amely a világot háborús konfliktus szélére so­dorhatta volna. A moszkvai Pravda cikké­ben megállapítja, hogy <iz amerikai kormány mindinkább meggondolatlan lépésekhez fo­lyamodik, mert nem képes |ó- zanul megítélni a helyzetét. Az „emberi jogok és a humá­num" bajnokainak gyakorlati lépései komolyan veszélyezte­tik a közel keleti békét és biztonságot, valamint az ame­rikaiak életét is. ÚTON A PROGRESSZ—9 I ČSTK) — Szombaton befe­jezte útját a Progress*—8 auto­matikus teherszállító űrhajó, amelyet ez év március 27-én bocsátottak fel. Leonyid Popo» és Valerij Rjumin a földi irá­nyitó központ utasítására szóm balon délelőtt bekapcsolták a hajtómotorokat, s az űrhajót a légkör sűrű rétegeibe irányítot­ták, ahol a Csendes-óceán nyu­gati térsége felett megsemmf-* sült. A Szovjetunióban tegnap a Szaljut—6 tudományos őrkomp­lexum további üzemeltetésének programja keretében felbocsá­tották a Progressz—9 automati­kus teherszállító űrhajót, amely pótanyagokat és különféle egyéb szállítmányokat juttat el az űrállomásra. KÖZÖS PIACI CSÚCS (ČSTK) — Luxemburgban tegnap délután megkezdődött a Közös Piac tagországai állam- és kormányfőinek tanácskozása. Az EGK országok vezető képvi­selői égető problémákról tár­gyalnak, mindenekelőtt Nagy- Britannia pénzügyi hozzájáru­lásáról a közös költségvetés­hez, továbbá a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának megoldatlan problémájáról és az energetikai és halászati el­lentétekről. A csúcsértekezleten valószínűleg megkísérelnek va­lamiféle állásfoglalást megfo­galmazni Washington pénteki Irán elleni fegyveres akciójával kapcsolatban. BOGOTA A GERILLÁK ÉS A TÚSZOK ELHAGYTÁK A DOMINIKAI NAGYKÖVETSÉGET (ČSTK) — A kolumbiai Áp­rilis 19 e I M-19) gerillamozga­lom tagjai pontosan 2 hónappal azután, hogy megszállták Domi­nika bogotai nagykövetségét, elhagyták az épületet. Február 25-én hajtották végre támadá­sukat. és 57 túszt ejtettek, köz­tük számos ország nagykövetét. Hírügynökségi jelentések sze­rint az M 19 tagjai 16 túszuk­kal együtt (41 túszt már ko­rábban szabadon engedtek) a bogotai repülőtérre hajtottak, majd Kubába repültek. Részletek nem ismeretesek, hogy milyen körülmények kö zött sikerült megállapodásra jutni a dominikai nagykövetség megszállásának megszüntetésé ről.

Next

/
Thumbnails
Contents