Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-19 / 93. szám, szombat

LENIN NEVÉVEL Ezekben a napokban a szov­jet üzemek sok százezer brigád­jának és műhelyének a végzett munkáról szóló jelentéseiből az ünnep, a lenini jubileum leve­gője érződik. A Pravda nemrég közölte, hogy a Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. évfor­dulója alkalmából rendezett szocialista verseny keretében 200 ezer brigád és mühely-kolj lektíva és több mint hatezer üzem és egyesülés tett felaján­lást arra, hogy befejezi ötéves tervfeladatait. Ez pedig azt jelenti, hogy az év végére az ország terven fe­lül sok ezer szerszámgépet és gépet, különféle berendezést és egyéb ipari terméket kap, köz­tük közszükségleti cikkeket is. A jubileumi verseny elmarad­hatatlan pontja a takarékosság és a gazdaságosság. A megta­karított anyag- és nyersanyag- grammok, villamosenergia-kilo­wattok, a technológiai folya­matok tökéletesítése — mindez jelentős hozzájárulás az ország gazdaságának tárházához. Pél­dául mintegy ezer moszkvai üzemi kollektíva vállalta, hogy Lenin születése napjában főként megtakarított nyersanyag, anyag és energiaforrások alap­ján dolgozik, és legalább 50 millió rubel értékű, különféle terméket gyárt. A jubileum tiszteletére szer' vezett szombati önkéntes mun­kán feltehetőleg gyakorlatilag az egész munkaképes lakosság részt vesz majd, emellett, a moszkvaiak kezdeményezésére, sok kollektíva megtakarított nyersanyag- és energiaforrások igénybevételével dolgozik. Kétségtelen, hogy amikor összegezik mindazt, amit a le­nini szocialista verseny és a kommunista szombat során vé­geztek, ez az összeg sok millió rubelt ér el. „Lenini módon, kommunista módon élni, dolgozni és har­colni* — ez a jelenleg a párt- szervezeteken tartott szabad pártnapok jelszava is. Ezeken a kommunisták és a pártonkívüliek összegezik az el­végzett munkát, fontolóra ve* szik lehetőségeiket és a terme­lés hatékonysága fokozásának, a termékeik minősége javításá­nak tartalékait keresik. Termé­szetesen a hiányosságokról is sző esik, feltárják a „szűk“ keresztmetszeteket a szocialis­ta versenyben, kiderítik egyes munkások és brigádok, műhe­lyek elmaradásának okait, ki­jelölik ezek kiküszöbölésének módjait. Az ezeken a szabad pártna­pokon folyó beszélgetés nem korlátozódik a termelési kérdé­sekre, minthogy maga a lenini verseny sem csak a termelési sikereket segíti elő, hanem résztvevőinek szellemi gazda­godását is, az űj ember neve­lése iskolájaként válik egyre tökéletesebbé. Ezzel kapcsolatban eszembe jut nemrég tett tadzsikisztáni utazásom. Ott alkalmam volt megismerkedni a kajrakkumí geológiai-kutaló expedíció vá­gathajtó komplex brigádjával, amelynek vezetője Tadzsidin Jmornalijev, kommunista, a Szo­cialista Munka Hőse, akit 1979- ben a Szovjetunió Állami-díjá­val tüntettek ki. A párttagok erőfeszítései révén a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás és egyúttal a nagyfokú igényes­ség légkörét alakították ki eb­ben a brigádban. A brigád már tíz év óta a hegyi kőzetekben való vágat­hajtás rekordere, a köztársaság bányászai szocialista versenyé­nek élén áll. Kölcsönös segít­ségnyújtás, mindenki magas fo­kú felelőssége a rábízott ügyért - ez a munkához való kom­munista viszonyra nevelés el­maradhatatlan vonása, s a bri­gád minden tagjának segítsé­gére van abban, hogy a terme­lés igazi gazdájának érezze magát. Tadzsidin Imomalijev brigádja különleges jelentőséget tulaj­donít annak, hogy a lenini szo­cialista verseny során vala­mennyi bányász és elsősorban a fiatalok számára olyan felté­teleket teremtsenek, amelyek között könnyen és örömmel dolgozhatnak, gyarapíthatják szakmai tudásukat. E brigád példája nem elszi­getelt jelenség. A lenini ver­seny tömegszerűsége, a lenini jubileumnak szentelt szabad pártnapok — meggyőző igazolás erre. Kétségtelen, hogy az összné­pi verseny óriási hozzájárulás­sal gazdagítja a jelenlegi öt­éves terv utolsó évének sike­res befejezését, és jó kiinduló­pontul szolgál a következőhöz, a szovjet nép életének nyolc­vanas éveihez. EDVIN IANSZON (APN) Mindig magas színvonalon HATÉKONYSÁG, MINŐSÉG, PÁRTMUNKA A hatékonyság fokozásának is a minőség javításának szük­ségességét a CSKP KB 14. és 15. ülése egyaránt kiemelte. A párt alapszervezetei egyik leg­fontosabb feladatuknak tartják, hogy hatáskörükben mindent megtegyenek a pártmunka, s annak révén mindennemű mun­ka hatékonyságának fokozásá­ért és a minőség állandó javí­tásáért. Ez jellemzi az Érsekújvárt (Nové Zámky) Gép- és Trak­torállomás, párkányi (Štúrovo) részlege 22 tagú pártalapszer- vezetének tevékenységét is. — Nálunk a minőség csak kifogástalan lebet — mondja Boros Ferenc, a pártalapszer­vezet elnöke, s amikor látja, hogy szavait túlságosan is meglepőnek találom, így foly­tatja: — Egyfajta munkát végzünk, az 516-os kombájnok vágószer­kezet-hordozó kocsiját gyárt­juk kooperációban a Német De­mokratikus Köztársasággal. Gyártmányainkat Párkányban rakják vagonba, s onnan egye­nest az NDK-ba kerülnek. — A gyakorlatban mit jelent a kifogástalan minőség? —• kérdem. — A megszabott követelmé­nyek teljes betartását — vá­laszolja határozottan. — Azt, hogy még a festékréteg vas­tagsága is csak az előírt le­het. A minőség színvonalának meg nem tartása tehát ebben az üzemben szóba se jöhet. De vajon mi kell ahhoz, hogy szün­telenül garantálni tudják a ki­fogástalan minőséget? — Ehhez elsősorban három dolog nélkülözhetetlen — ve­szi vissza a szót Boros Ferenc. — Jól képzett szakemberek, a munkához való helyes viszony és megfelelő anyag. Aztán arra kérem, részletez­ze a felsorolt követelményeket. — A jól képzett szakembere­ket (hegesztőket, mezőgazdasá­gi gépjavítókat, esztergályoso­kat, festőket) jobbára mi ma­gunk neveltük ki. Nálunk ta­nultak, Párkányban. A munká­hoz való jó viszony kialakítá­sában nagy szerepet játszik a pártszervezet és a gazdasági vezetőség. A legnagyobb gon­dot a megfelelő anyag idejé­ben történő biztosítása okozza. Ezen a téren sokat segíthetne, ha a bevásárlók kissé rugal­masabbak és ügybuzgóbbak vol­nának. Amikor arra kérem Boros elvtársat, mondja el, konkré­tan, hogyan járul hozzá a párt- szervezet és az üzem gazdasá­gi vezetősége a helyes munka- viszony kialakításához, első­sorban a szocialista munkabri­gád címért versenyző kollek­tívák létrehozását említi meg. Az egyiknek a kommunista Ku- charik József a vezetője, a má­siknak pedig maga a pártelnök. Kucharik elvtárs brigádja csu­pa fiatalból áll. (Ebben az év­ben két fiatalt vesznek fel a tagjelöltek sorába.) Boros elv­társ brigádjában a vezetővel együtt három párttag van. Fontos helye van a helyes 1980 IV. 19. A rotnovi Tesla trineci üzemében az idén 75 ezer QR típusú hösza- bályozót készítenek. Ezt a készüléket tavaly máfusban kezdték gyártani, a kombinált villany- és gáztűzhelyekbe szerelik. Felvéte­lünkön Václav Pindur ellenőrzi a QR hőszabályozót (P. Berger felvétele — ČSTK) munkaviszony kialakításában a szemléltető agitációnak is. A gépállomás bejáratánál elhe­lyezett, körülbelül kétszer egy­méteres falitábla anyagát éven­te többszőr cserélik. A párt- bizottság ezzel a feladattal a CSSZBSZ vezetőségét bízta meg. A munkát konkrétan Pet- rík Anna és Kuchárik Ottilia végzi. A legjobb dolgozók fényképeit újabban az üzem irodájának folyosóján helyez­ték el. Egyebek közt Szlama István és Volosek László mű­helyvezetők kollektívájának a csoportképét. Zsemberi László hegesztő, aki már harminc éve az üzemben dolgozik, nagy megtiszteltetésnek vette, hogy az ő fényképét is kifüggesztet­ték. Szorosan összefügg a mun­kához való szocialista viszony kialakításával a pártoktatás is, melyet kéthetenként rendez­nek meg. A magyar nyelven folyó alapfokú oktatás mind a négy előadója a pártszervezet tagja. A pártoktatást Gajdos Sándor vezeti. Kérésére a párt- bizottság foglalkozott a pártok­tatáson való részvétel javításá­nak kérdésével. A gyakori hiányzásokat az okozta, hogy a határban dolgozó traktoro­sok nem mindig tudtak részt venni az előadásokon. A párt- bizottság azt követően tárgyalt a gazdasági vezetőséggel, hogy a traktorosokat a pártoktatási napokon olyan munkába osz- szák be, amely lehetővé teszi számukra a jelenlétet. Azóta javult is az előadásokon való részvételük. A megértésért el­sősorban Mackó Lajos részleg- vezetőt illeti dicséret. Most már csak arra volna szükség, hogy a szemináriumi vitákba az eddiginél többen, illetve ne mindig csak ugyanazok kap­csolódjanak be. A pártbizottság az előadások színvonalával elé­gedett, melyet négy endé ven­ként rendszeresen értékel. Hatékony pártmunka és a dolgozók helyes hozzáállása nélkül az üzem nem tehetne eleget a rendkívül igényes kö­vetelményeknek, hiszen a már említett szigorú minőségi mu­tatókon kívül a mennyiségiek is jelentősek. Ebben az évben 1500 darab vágószerkezet-hor­dozó kocsit kell gyártaniuk. A párkányi részleg munká­járól szólva mindenképpen meg kell említeni azt is, hogy van egy 32 tagú növényvédelmi traktorosbrigádja is, mely szö­vetkezeteknek nyúit szolgálta­tásokat. FÜLÖP IMRE HOGYAN GAZDÁLKODUNK A MUNKAIDŐVEL? Kihasználatlan tartalékok A közelmúltban kezembe ke­rült egy statisztikai kimutatás, melynek kizárólag csak azért örültem, mert a munkaidőalap kihasználásának eredményiről tájékoztatott. Tudomásom sze­rint Kelet-Szlovákiában eddig, legalábbis kerületi viszonylat­ban aránylag elég keveset fog­lalkoztak ezzel a fontos kér­déssel. Az viszont már egyáltalán nem örömkeltő, — habár sejtet­tem, nincs minden rendjén ezen a téren —, hogy ebben az országrészben tavaly, mun­kaképtelenség: betegség és bal­eset miatti mulasztás címen, naponta átlagosan 23 361 em­ber hiányzott a munkahelyé­ről! A termelésben bekövetke­zett napi veszteség kerületi mé­retben megközelítette a 190 millió koronát. Táppénz formá­jában pedig közel egymillió ko­ronát kifizettek naponta a ke­rületben. Úgy gondolom, ez a néhány adat is elgondolkodásra, cselek­vésre késztet, nincs szükség továbbiak felsorolására. Népgazdaságunk elég érzé­keny területein nyilvánult meg a munkából való hiányzás. El­ső helyen szerepelt az építő­ipar. Ezért, a kassai (Košice) Kohóépítő Vállalatban, a kerü­let egyik legfontosabb építő­ipari intézményében érdeklőd­tünk a munkaidőalap kihaszná­lásának múlt évi eredményei felől. František Cech vállalati igaz­gató nem rejtette véka alá elé­gedetlenségét, őszintén mond­ta: „A munkaidőalap kihaszná­lása terén végzett elemzéseink azt bizonyítják, Óriási tarta­lékaink vannak“. Tavaly ebben a vállalatban összesen 66 512 munkanapot nem dolgoztak le, különböző okok miatt. Több mint tízezer napot igazolatlanul mulasztot­tak a vállalat dolgozói. Nagy veszteségek származtak a mun­kaidőben megrendezett gyűlé­sek, értekezletek következté­ben, ilyen címen tavaly több mint 139 ezer órát mulasztot­tak a munkahelyen, összegezve a munkahelyekről levő távoliét miatt bekövetkezett vesztesé­geket, ebben a vállalatban kö­zel 72 millió korona termelés- kiesést jelentettek. A vállalati Igazgató közölte, hogy a közelmúltban behatóan foglalkoztak a munkaidőalap kihasználása terén mutatkozó helyzettel és egész sor intéz­kedést foganatosítanak a fo­gyatékosságok felszámolására. Vállalati szinten koordiná­ciós bizottságot létesített a ve­zetőség, melynek feladata: a munkaidőalap jobb kihasználá­sának biztosítása. — Szükségmegoldás ez — hangsúlyozta az igazgató — nincs mit tennünk, bármilyen furcsán hangzik: külön erre a célra kijelölt embereket foglal­koztatunk a munkaidő kihasz­nálásának ellenőrzésével. Ez tulajdonképpen az üzemveze­tőknek, mestereknek, csoport- vezetőknek lenne a feladatuk. — Igazgató elvtárs, konkré­tabban mi is ennek a koordiná­ciós bizottságnak a feladata? — Ez a bizottság dolgozza ki a vállalati igazgatóság számá­ra a munkaidőalap hathatósabb kihasználására irányuló mód­szertani útmutatásokat, a mun­kaidőkihasználás nyilvántartá­sának és értékelésének módsze­rét, javaslatokat tesz a munka­idő jobb kihasználásával ösZ- szefüggő kérdések rendezésére, főleg azokban az esetekben, melyekben a döntés joga a fel­sőbb szerveket illeti meg. Ebben a vállalatban is elég gyakran előfordul, hogy a dol­gozók munkaidő alatt igyekez­tek intézni személyes ügyei­ket. A vállalat vezetősége ezen a területen az eddiginél sokkal szigorúbb intézkedéseket foga­natosít, megköveteli az esetle­ges halaszthatatlan személyes ügyek intézésével eltelt idő utólagos ledolgozását, ú. n. fi­zetetten túlórában. A vállalati vezetés, a vezető, irányító dolgozóktól jobb mun­kaszervezést igényel azért, hogy a munkaidő jobb kihasz­nálásával pótolhassák a felme­rülő munkaerőhiányt is. Tapasztalataink alapján úgy érezzük: a kassai (Košice) Ko­hóépítő Vállalatban minden eszközt felhasználnak a jobb munkaidőgazdálkodás érdeké­ben. Az eredményeket a mun­kaértekezleteken és szakszer­vezeti tanácskozásokon rend­szeresen értékelik. (kulik) Párttaggyiílésen Kommunisták a téglagyárban 0 A vándorzászló tulajdonosai A minap elmemre szóló, ked­ves hangú levelet találtam az asztalomon. Feladója: a topof- čanyi járásban levő pereszlényi (Pr esel any) Téglagyár üzemi pártalapszervezetének elnöke, aki arról értesített, hogy ko­rábbi ígéretét beváltva meghív az alapszervezetük taggyűlésé-* re. "* . Érkezésemmel szinte egyide­jűleg nyomban aláíratják velem a jelenléti ívet. S ebből kitű­nik, hogy a téglagyári kommu­nisták tanácskozásán az alap­szervezet tagjain kívül fozef Meliška elvtárssal, a járási pártbizottság dolgozójával ket­ten vagyunk hivatalosak. Ven­dégnek azonban csak én szá­mítok, mert a járási pártbizott­ság képviselőjét szinte tagként üdvözlik, hiszen ő csaknem minden tanácskozáson jelen van. Míg a teremben helyet fog­lalnak a párttagok, kapcsola­taikról szól: — Rendszeresen részt veszek taggyűléseiken, fontosabb meg­beszéléseiken, innen az isme- rettség. Rajtuk kívül ilyen kap­csolat fűz a Béke Bútorgyár és a Járási Építővállalat kommu­nistáihoz is... Nem folytathatja tovább, mert kezdődik a taggyűlés, s a be­számolóra, a vitafelszólalások' ra érdemes odafigyelni. Minden tekintet a beszámo­lót előterjesztő Ján Bazala elv­társra, a pártelnökre szegező- dik. A szóbeli jelentés rövid, szabatos mondatai önmagukban is figyelmet parancsolnak. Noha a jelentés csak húsz percet vett igénybe, mégis át­tekinthetően ecsetelte a gyár gazdasági és ezzel összefüggés­ben a kommunisták politikai munkájának eredményeit. A hivatalos légkör hamaro­san megoldódott. A párttagok kedélyes hangulata kísérte a tartalmas vitát. Nehéz lenne itt akár töredékesen Is felsorolni mindazt, ami arról tanúskodik, hogy milyenek az eredményeit a munkaszakaszokon. A selejt- rnentes termelés, az anyagta­karékossággal kapcsolatos vál­lalások túlteljesítése, az önel­lenőrzési rendszer megvalósulá­sa, a munkában való példamu­tatás — akkor is, amikor más munkaterületeket kell kisegíte­ni — a 110—120 százalékos tel­jesítmények — mindez üdvös dolog, a jó pártmunkának is ékes bizonyítéka. Mégis az értékelésre inkább a túlzott szerénység, mintsem a dicsekvés volt a jellemző. De a nagy szavak nem illenének ide, hiszen mindent, amit a kommunisták csinálnak, egy­szerűen és természetes módon végzik. Jellemző ez a közössé­gi szellemre is, ami úgy fejez­hető ki találóan, hogy példa- mutatásuk a pártonkívüliek becsvágyát is felkeltette. A téglagyár dolgozói a múlt­ban egymás után hatszor kap­ták meg a vezérigazgatóság vándorzászlaját. Várható, hogy a tavalyi eredményeik alapján most hetedszer is elnyerik, végérvényesen a birtokukban marad. Érthető tehát, ha a kommunisták, pártonkívüli dol­gozók együtt örülnek eredmé­nyeiknek. De nemcsak örülnek, hanem nagyon sokat tesznek is érte. A taggyűlés, miután részle­tesen megtárgyalta a napiren­den szereplő témákat, befejez­te munkáját. A párttagok és a vendégek elégedetten távoztak a téglagyárt kommunisták idő­szerű problémákat felölelő, magas színvonalú tanácskozá­sáról. SZOMHATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents