Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-19 / 93. szám, szombat

Özvegyi járadék megvonása Sz. M.: Férje a világháború­ban elesett. 1956-ig, amikor csak 42 éves volt, kapott özve gyi járadékot, feltehetően azért, mert még ellátatlan gyermeké­ről gondoskodott. A járadék be­szüntetése után 2 éven belül nem teljesítette az özvegyi já­radék újrafolyósításának felté­teleit, ezért a járadékot nem kaphatja meg. Jelenleg 66 éves és 487 koro­na öregségi nyugdíjat kap. Egyelőre az állami gazdaság­ban tovább dolgozik. Egy ideig felemelték nyugdíját 600 koro­nára, de amikor megállapítot­ták, hogy többet dolgozik éven­te mint 60 munkanapot, az emelést visszamenő hatállyal beszüntették és még most is részletekben fizeti vissza a túl­fizetést. Ha már nem fog dolgozni, és a nyugdíj lesz egyetlen megél­hetési forrása, ön is kérheti, hogy nyugdíját 780 koronára emeljék fel. Továbbtanulási lehetőség B. I.: Nehezményezi, hogy leányai részére, akik a mező- gazdasági iskola elvégzése után három év ledolgozására köte­lezték magukat, a vállalat Igaz­gatója nem adott ajánlást, hogy tovább tanulhassanak. Az In­dok az volt, hogy a vállalatnak nincs szüksége olyan minősíté­sű dolgozókra, mint amilyen képzést az iskola nyújt. Az 1968/140 számú hirdet­mény alapján a foglalkozásuk mellett továbbtanuló dolgozók a hirdetmény alapján nyújtott kedvezményekben csak akkor részesülhetnek, ha a munka­adó vállalatuk ezt írásban is ajánlja. Ennek kiadására azon­ban senkinek sincs jogigénye. Igény négy hét szabadságra N. A.: A Munkatörvénykönyv 101. §-a értelmében 4 hét sza­badságra legelőször abban az évben van Igénye, amikor 18. életéve betöltése után 15 ledol­gozott évet tud bizonyítani. ön 1965-ben töltötte be 18. évét. 1965. szeptember 10-én sfilletett első gyermeke, rnajd 1968-ban a második. így 5 évet és 7 hónapot szerzett. 1972 má­jusától 1980. december 31-ig 9 évet és 6 hónapot szerzett, így már megilleti ebben az évben a 4 hét szabadság. A hosszabb szabadságigény feltételeit még az év letelte előtt Ön köteles igazolni. Részleges rokkantság F. L.: Telj.es rokkantjáradé­kának részleges rokkantjára- dékra való átminősítéséről hi­vatalos határozatot kell a Tár­sadalombiztosító Hivatalnak ki­adnia. Addig a Magasabb jára­dékra van igénye. Ha rokkant­sága előtt havi 2700 koronát keresett, mint részleges rokkant megkéresheti ennek az Összeg­nek kétharmadát, azaz 1800 ko­ronát. Az 1975/121 számú társada­lombiztosítási törvény 32. §-a 2. bekezdésének értelmében a 26 éves rokkant gyermek jog­gal kérhet saját maga számára rokkantjáradékot. A járadék összege a múlt évi módosítások után havi 650 korona. Jutalom Sz. F.: Az efsz-ekre nem vo­natkozik az 1970/159 számú hir­detmény a nevezetes munka- és életévfordulók alkalmából kifi­zethető jutalmakról, de a reá­juk vonatkozó Irányelvek ha­sonló értelműek. Teljes rok­kantságának Ideje alatt ön ugyan továbbra Is efsz-tag ma­radt, de munkatevékenységet nem fejtett ki, a kiesett 4 év miatt nem kaphatta meg a 25 éve dolgozó efsz-tagok számára megállapított oklevelet és ju­talmat. Fizetési pótlék K. L.: Az egészségügyi dol­gozók fizetési hirdetménye az elmegyógyintézetekben, s ezek gyermekosztályain dolgozók részére állapít meg pótlékot. A kisegítő iskola nem ilyen jel­legű intézmény. Túlórák számítása K. J.: Az ön esetében leg­először azt kell tisztázni, nmes-e szó a Munkatörvény­könyv 85. §-ának 2. bekezdés« szerinti eltérő munkaidőről a téli és a nyári időszak közölt. Az esetleges ilyen rendelkezést a központi t’elérendelt szerv az illetékes szakszervezeti szer­vekkel egyetértésben kiadott utasítások alapján rendelheti el. A kérdés előzetes tisztázása után tudja majd megállapítani — az önökre vonatkozó bérhir- detmény és rendszerint a kol­lektív szerződés alapján —, hogy mi számítható túlmunká­nak. A Munkatörvénykönyv 97. §-a 2. bekezdésének értelmé­ben a túlórák száma egy évben nem haladhatja meg a 180 órát. Lehetséges, hogy az Önök üze­mének van az idézett 97. § 4. bekezdése értelmében az SZSZK és a Szlovák Szakszervezeti Tanács megegyezése alapján ki­vételes engedélye magasabb számú túlórái munkára. Mind­ezt a vállalat bérosztályán megmagyarázzák. Vállalatuknál nyilván már bevezették a bérek ésszerűsítését és ennek alap* ján a vasárnapi és ünnepnapi munkáért 25 százalékos pótlé­kot fizetnek ki. Szavatosság V. M.: A bíróságon még be nem fejezett ügyeket megbízott ügyvédjük útján sürgethetik. A bíróság ellenszakértőt rendelt ki, ezen intézkedés ellen önök egyelőre semmit sem tehetnek. Ha az elsőfokú bíróság nem döntene helyesen, az írásbeli ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek. Földügy P. L.: Ajánljuk, hogy iratai alapján kérje ki ügyvéd véle­ményét. Az eljáró közjegyző a mezőgazdasági ingatlan jutta­tása kérdésében köteles kikér­ni a hnb véleményét. Örökség K. Z.: A férje nagyanyjáról való gondoskodás megtérítését — mivel Ön nem örökös — az örökösöktől igényelheti vagy a hagyatéki eljárás során vagy a járásbíróságon beadott kereseti tel* A bíróság megvizsgálná, hogy milyen segítséget és gondozást nyújtott, s kapott-e ezért Ön valamilyen térítést. Követelését az örökhagyó halálától számi-: tott egy éven belül perelhetné annak veszélyesztetése nélkül, hogy az örökösök az elévülés kifogásával élnének. Or. F. f. Védekezés a talaj menti fagyok ellen INTERHOTEL KIJEV Az INTERHOTEL vendéglátóipari vállalat Bratislava, Rajská utca 2. szám alatti KYJEV szállodatizemébe FELVESZ: 9 szobalányokat, 9 szakácsokat, szakácsnőket (a nem szakképzett erőket betanítjuk), # segéderőket (edénymosogatókat), # pincéreket, felszolgálólányokat, # energetikai dolgozót, 9 takarítónőket, O villanyszerelőket, # fűtőket, # segédmunkásokat. Fizetés a bérrendszer alapján. Az üzem a következő előnyöket nyújtja: 9 a nem szakképzett dolgozókat betanítjuk, Q évi nyereségrészesedés, 0 fürdői gyógykezelés, téli és nyári üdülés (külföldi és hazai). Jelentkezzen közvetlenül a Kyjev Szálloda 15-ös számú irodahelyiségében. Toborzási terület: Bratislava, Bratislava-vidék. OF-40/2 Tavasszal a napok hosszab­bodnak, a Nap a látóhatár fölé emelkedik s hatására az időjá­rás fokozatosan melegebbre fordul. Egyik évben sem azonos ez a felmelegedés, néha várat­lanul elég rohamosan újra csök­ken. Bizonyos légköri viszonyok hatására nem csupán április végén, hanem néha május első részében is a fagypont alá süly- iyed az éjszakai hőmérséklet, fezek a késő tavaszi talaj menti fagyok rendszerint az erős fel- melegedések után jönnek. Noha rövid ideig tartanak, a már fej­lődésnek Indult növényzetben, elsősorban a szőlőkben, a gyü­mölcsösökben és a korai zöld­ségtermelésben jelentős károkat okoznak. : Őseink nem ismerték a tava­szi talaj menti fagyok káros ha­tását, ezt természetfölötti erők­nek tulajdonították. Az ember a természet törvényeinek megis­merése után már meg tudta ma­gyarázni e káros jelenség lénye­gét, legalább röviddel előtte ké­pes előre jelezni, és később el­kerülni ezt az elemi csapást. A tavaszi kései talaj menti fagyok oka a hideg sarki leve­gő, amely még ebben az évszak­ban észak felöl is időnként be­hatol Közép-Európa térségébe. Előrenyomulása dél felé rend­szerint igen gyors, ezért itt nem tud jelentősebben felmele­gedni a levegő. A Kárpát-me­dencében az éjszakai és nappa­li hőmérséklet hirtelen csökke­nésével jár. Ezenkívül ez a hi­deg levegő nagyon csekély pá-. ratartalmú. A hideg sarki levegő halasá­ra hazánkban az éjszakai hő­mérséklet akkor süllyed a fagy­pont alá, ha derült az égbolt és szélcsend van. Ezek a meteoro­lógiai tényezők ugyanis elősegí­tik az erősebb hőfelszabadulást a szárazföld felszínéről, s en­nek következtében a levegő az adott területen éjszaka lehűl. A legalacsonyabb 0 fok alatti éj­szakai hőmérsékletre az emli­tett tényezőkön kívül bizonyos mértékben hatást gyakorol a földfelszín, a talaj hővezető ké­pessége. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mindig az alacsonyan fekvő helyeken, te­hát a völgyekben van, ide eresz­kedik le a hidegebb levegő a környező magaslatokról. 0 ■ A veszély esetén a meteoroló­giai előrejelző szolgálat rádió­ban és televízióban figyelmez­teti a mezőgazdasági dolgozó­kat, a szőlőtermesztőket és a kertészeket a talaj menti fa­gyokra, hogy idejében intézked­hessenek. Hazánkban a talaj menti fa­gyok ellen leggyakrabban füstül léssel védekeznek. Hatása ab­ban áll, hogy a füstfüggöny, megakadályozza a talaj hőfel­szabadulását, tehát a füsttel el­árasztott területen nem olyan hirtelen az éjszakai hőmérsék­let-csökkenés, mint másutt. Ezenkívül az égés során bizo­nyos hő szabadul fel, s ezáltal is lassul az adott területen az éjszakai lehűlés. A füstködöt különféle módon, leggyakrab­ban hulladék, száraz szalma, pelyva, tőzeg, fürészpor, avar vagy használt gumiabroncs elé­getésével nyerjük. Vannak ki­zárólag erre az alkalomra ké­szített füstölők is. A füstölést már akkor meg kell kezdeni, amikor a hőmér­séklet plusz 1 fokra csökken,és kedvezőek a feltételeik {szél­csend!. Ha erős szél fúj, a szél irányából füstölünk. A füstölésen kívül más mó­don is védekezhetünk a talaj menti fagyok ellen, például mesterséges esővel, vagy a nö­vényzet takarásával. Vannak olyan országok, ahol brikettet vagy fáradt olajjal leöntött tő­zeget égetnek. Bárhogy is: vé­dekezünk, mindig kifizetődik a fáradság, hiszen a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermés megmentéséről van szó. P. F. KORATAVASZI GONDOK A rossz közérzet megelőzhető Nem betegség ugyan, mégis sokan panaszkodnak a kora ta­vasszal gyakori — álmosságban, fáradtságban, bágyadtságban stb. — megnyilvánuló kellemet­len tünetre. Mi ennek a közérzetünket kedvezőtlenül befolyásoló je­lenségnek az oka? Az orvosok szerint e látszólag indokolatlan kimerültség aggodalomra nem ad okot és némi fegyelmezett­séggel megelőzhető. Az átmene­ti jellegű nehézségek főleg a té­li időszakra vezethetők vissza. Mert bár a fűtött szobában alig veszünk tudomást a kinti fa­gyos időjárásról, ha azonban na­ponta többször is kimegyünk a hidegbe — és ez elkerülhetetlen — a lényeges hőmérsékletvál^ tozás a szervezet ellenállóké­pességét fokozott mértékben ve­szi igénybe. Ehhez járul, hogy míg a hosszú tél folyamán a természethez hasonlóan, az em­ber szervezetének aktivitása Is csökken, a tavaszt a fokozott aktivitás jellemzi. Ezzel a megállapítással kap­csolatban érdekes észrevételek­re tettek szert a pszichiáterek, akik szerint — bármilyen hihe­tetlennek is tűnik — tavasszal gyakoribbak az idegbántalmak és a konfliktusok is napirenden vannak. Kimutatták, hogy a legtöbb öngyilkosságra is eb­ben az évszakban kerül sor. Nem mindenki panaszkodik tavaszi bágyadtságra és ez nem is nyilvánul meg mindenkinél egyformán, sok függ az élet­módtól, fegyelmezettségünktől, attól, hogy ápoljuk-e egészsé­günket. A nehézségek ugyanis megfelelő táplálkozással, a sok vitamint tartalmazó citrom, na­rancs, savanyú káposzta stb. fo­gyasztásával, a friss levegőn való gyakori tartózkodással, mozgással, testedzéssel mege­lőzhetők. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy a téti hónapokon át tárolt alma már nem tartalmaz annyi értékes vitamint, mint amikor leszedik a fáról. És az sem vitás, hogy a vitamintablet­ták ereje sem ér fel a friss gyü­mölcsével. Nagyon fontos a sza­badban való tartózkodás is, ami­re a vidékieknek több alkalmuk nyílik, azonban nem lenne he­lyes, ha a városi lakosság meg­feledkezne arról, hogy a szer­vezetnek a D vitamint tartalma­zó napsugarak áldásos hatására is szüksége van. De térjünk vissza, ha röviden is, az utóbbi időben gyakran hangsúlyozott testedzés előnyei­re. Nem véletlen, hogy az erdő­ben és a parkokban ma már sokszor találkozunk sportoló fiatalokkal, sőt idősebbekkel Is, akik orvosi utasításra néhány kilométeres futással igyekeznek megőrizni egészségüket. Mások a hideg vízben való fürdést, zu­hanyozást, a megszokottnál könyebb öltözéket ajánlják. So­kan pedig mindenekelőtt a nyitott ablaknál való alvást ré­szesítik előnyben. Természete­sen egyik óvintézkedés nem zárja ki a másikat, , de a leg­előnyösebbben az jár el, aki le­hetőleg valamennyit alkalmaz­za. Megéri a fáradtságot, mert az egészséges életmód a bizto­sítéka annak, hogy megelőzzük a tavasszal gyakori, bágyadtság- gal járó rossz közérzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents