Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-17 / 91. szám, csütörtök

Meddig tart a huzavona

a felvonó üzembe helyezése körül?

Véget ért a hétvégi műszak. Az Ipolysági (Šahy) Kenyérgyárban már csak a fehér munkaruhába öltözött Hoksza Károly szitálgatja a lisztet, hogy a következő műszak dolgozói nehézségek nélkül kezdhessék meg munkájukat.

— A jó felkészülés a norma teljesítésének egyik alapvető feltétele — állítja —, mert a berendezések teljesítőképessége csak úgy használható ki gazdaságosan, ha zavartalan a nyersanyagellátás.

Beszélgetés közben érkezik meg Balogh Lajos, az üzemrészleg vezetője, aki visszajött egy kis műszak utáni ellenőrzésre. Egyetért Hoksza Károly- lyal. Elmondja, hogy a jövőben több lisztet szeretnének tárolni, mert szerinte a pihent lisztből lehet csak jó minőségű kenyeret sütni. Sajnos a liszt tárolására egyelőre nincsenek jó feltételeik. Az emeleten van egy hetven tonna befogadóképességű raktáruk, de a lisztet nem tudják belehordani, mert a három évvel ezelőtt vásárolt felvonót az illetékes vállalatok nem szerelték be. A felvonó üzembehelyezése érdekében már sokat kilincseltek az illetékes szerveknél, de eredménytelenül. ígérettel, vagy anélkül kellett hazatérniük. A múlt év szeptember 29-én Peter Bielík, a bratislavai Transportu vállalat ellenőre és az üzemrészleg vezetője jegyzőkönyvet készített arról, hogy milyen feltételeket kellene teremteni a berendezés üzembehelyezésére, de azóta semmi konkrét intézkedés nem történt.

— Itt rozsdásodik az udvaron a villanymotor és a felvonó — mutatja a részlegvezető. —> Fáj a szívünk, ha ránézünk. A rozsda marja és lassan talán már használható sem lesz, nekünk meg nagyon kellene mindennapi munkánkhoz. Már arra gondoltunk, hogy eladjuk, más

üzemnek, hátha annak nagyobb szerencséje lesz a beszereléshez.

Olvasgatom a jegyzőkönyvet, amelyben csak a tényeket állapították meg, de sehol egy időponthoz kötött konkrét javaslat a megoldásra.

— Ügy látszik, annyi a pénzünk, hogy ilyesmit Is megengedhetünk magunknak — kesereg a részlegvezető. — Minek járnak ide az ellenőrök, ha csak azt állapítják meg, amit mi is tudunk. Az illetékeseknél pedig nem intézkednek, hogy végre hasznot hozzon ez az értékes berendezés.

Korszerűsítési problémákról beszélgetünk továbbra is, mert ez összefügg a választék bővítésével, és a pékáru folyamatos szállításával is. A Német Demokratikus Köztársaságból hozott két kemence berendezése ugyancsak elhasználódott már. Hátránya, hogy csak kétkilős kenyeret lehet sütni benne, pedig az egykilós kenyér iránt elég nagy az érdeklődés. Az utóbbi időszakban csak a gőz- fejlesztő kazánt sikerült rendbehozni. A géppark is nehezen teljesíti feladatait. Erről Szu- ehetka János gépkocsivezető beszél, aki Dudincéről érkezett meg:

— Minden nap hajnali háromkor kezdjük a műszakot, de sokszor alig győzzük széthordani a kenyeret és a süteményt. Olyan napunk is akadt, amikor a négy járműből kettő üzemképtelen volt. Ilyenkor szinte egy percre sem állhattunk meg.

— Az üzem vezetősége úgy döntött, hogy a jövőben Avia szállítókocsikat kapunk, — mondja Balogh Lajos. Nem tudom, bírják-e majd a napi hajszát.

— Én is ettől félek — fűzi hozzá a gépkocsivezető. — Megbízható járművekre van

szükségünk, mert a meghibásodások miatt késünk.

Amint hallom, nem könnyű a pékség dolgozóinak munkája. A nehézségek ellenére is igyekeznek bővíteni a pékáruk választékát, a negyedéves tervet is teljesítették, de nehéz biztosítani a kenyér rendszeres, gyors szállítását. Sok problémát okoz, hogy az üzletvezetők nem tudják felbecsülni, hogy mennyi kenyérre van szüksége a fogyasztóknak. A sok példa közül megemlíthetjük, hogy Gyerkről (Hrukovce) 90 darab száraz kenyeret hoztak vissza, ugyanakkor Dudincén a vásárlók a szó szoros értelmében a járművezető l^pzéből kapkodták szét a kenyeret és a péksüteményt. Sokan kenyér nélkül maradtak. Talán rendszeressé kellene tenni a néhány községben alkalmazott módszert, amely szerint a vásárlók mindig előre megrendelik a kenyeret. Azonban az előjegyzést sem lehet mindenütt alkalmazni, mert Ipolyságon, Dudincén, Déménden (Demandice) az átmenő forgalom miatt egyes napokon túl sok a vásárlók száma, és az üzletesek nem tudják kielégíteni az igényeket. Ezért a kenyérgyár vezetői az üzletvezetőkkel együtt felméréseket végeznek, mennyi kenyérre és más pékárura van szükség naponta az egyes községekben.

Az üzemrészleg vezetőjével végigjárjuk a munkahelyeket. Egyrészt elégedett, mert amit a műszak alatt sütöttek, mind elfogyott. A dudincei eset azonban bántja, mert ha idejében megkapják a megrendelést több pékáru készítésére, akkor az igényeket kielégíthették volna. Még néhány szót vált Hoksza Károllyal, a hazafelé induló gépkocsivezetővel és amikor úgy látja, hogy minden rendben van, megnyugodva indul haza. BALLA JŰZSEF

FORGALMAS KISÜZEM

Évente 14 ezer gumiabroncsot újítanak fe!

Félreeső, eldugott helyen szerényen húzódik meg a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járási Szolgáltatóvállalat autógumi felújító üzeme. Ennek ellenére a legforgalmasabb szolgáltatók közé tartozik, aminek egyik fő oka, hogy dolgozói rendkívül rövid idő alatt eleget tesznek a rendeléseknek, néha megvá- rásra is elkészülnek a munkával.

A másik pozitívum a jó minőségű munka. Ennek igazát talán az bizonyítja a legjobban, hogy igen sok „törzsrendelője“ van az üzemnek. Akik már dolgoztattak itt egyszer, azok ismét visszajönnek, ha szükségük van felújításra.

— Tessék körülnézni, bár nincs itt sok látnivaló — mondja Ivan Torňoš, a szolgáltató- üzem vezetője, amint végigvezet a néhány szűk helyiségből álló üzemen. — Zaj is alig van, hiszen a mi munkánkhoz nem kellenek hangos gépek.

Az avatatlan szemnek érdekes az itt folyó munka. Az egyik helyiségben Miroslav Eremiáš a régi futófelületet távolítja el a gumiról s csiszolja egyenletesre. Egy másik helyiségben Katarína Cvetlanová halkan surranó gépének segítségével az új futóréteget erősíti fel a kerékre. A leglényegesebb, de szemmel nem látható műveletet Ján Mocári végzi egy további helyiségben: ő irányítja, kezeli azokat a préseket, amelyek nagy nyomás alatt ráolvasztják a gumira az új futófelületet.

— Az épületből és a berendezésből ítélve elég régi lehet az üzem — jegyzem meg, amint körülnéztünk.

— Lassan húsz éve lesz, hogy a Banská Bystrica-i Koža-guma textilvállalat megkezdte itt a munkát. Nem sokáig tevékenykedtek, mert a pótori hnb hatáskörébe került az üzem, ami érezhető visszafejlődést eredményezett. A nagy teljesítményű gépeket az előző üzemeltető elvitte, aminek következtében a termelés is csökkent.

}án Mocári a préseket kezeli

A most itt található gépek nagy részét már a jelenlegi üzem szerezte be a Púchovi Gumigyárból. A két páros prés korszerű, de a harmadik egy régebbi típus, amely nagyjavítás után üzemel. A közeljövőben egy új prés beállítására is sor kerül.

— Mekkora az üzem napi teljesítménye?

— Egy-egy futófelület elkészítése, mármint a ráolvasztás, 45 percet vesz igénybe. Napi nyolc órát dolgozunk, de ha rendkívül fontos, meg is hosz szabbítjuk a munkaidőt. Tennivaló van bőven, egyelőre győzzük is, aránylag rövid idő alatt el tudjuk készíteni a megrendeléseket.

— Csak a járás részére dolgoznak?

— Jórészt igen, de sokan felkeresnek a szomszédos járásokból is. Egy alkalommal prágai megrendelésre 50 gumiabroncsot újítottunk fel.

— Reklamációk előfordulnak?

— Annyira elvétve adódik Ilyesmi, hogy szinte szólni sem érdemes róla. A felújítási műveletek elvégzése után ugyanis

(A szerző felvétele)

pontosan ellenőrizzük a munkát, hiszen jótállással adjuk ki a gumikat, így a hanyag munkával csak saját magunkat sújtanánk.

— Mennyi az évi termelési terve ennek a kis üzemnek?

— Mindent egybevetve másfél millió korona, ami mintepy 14 ezer gumiabroncs felújítását jelenti.

— Mit várnak az elkövetkező évektől?

— Az üzem korszerűsítését, amit már tervbe is vettünk. Fel kell újítani a kazánt, amely a hő mellett a préseléshez szükséges gőzt is előállítja. Igen fontos egy szociális helyiség felépítése dolgozóink számára, ahol megfelelő tisztálkodási lehetőséget is teremthetünk. Ezek az elképzelések, ha megvalósulnak, jelentősen megjavítják a termelési feltételeket, és kellemesebb munkakörnyezetet is teremtenek dolgozóink számára Ez pedig termelésnövekedéshez vezet, ami a jelenlegi helyzetben népgazdasági szempontból is hasznos és kívánatos.

BÖJTŰS JÁNOS

Vrútky történelmének legjelentősebb napja 1945. április 11-e volt, amikor a Vörös Hadsereg és az első csehszlovák hadtest egységei jelszabadították a várost a fasiszta megszállók uralma alól. A vrútkyi vasutasok már a felszabadítás első napjaiban hozzáfogtak a vasút és a vagonok javításához. Ma a vasúti kocsi javítóműhelyben évente több mint 600 kocsit javítanak meg. Felvételünkön: Pavol Kubizňa és fán Pochyba munka közben

(V. Gabco felvétele — ČSTK)

A IrattittBili Mi! itapja

(Folytatás az 1. oldalról)

föderatív elrendezésének körülményei között a dolgozó nép hatalmának szilárd védelmazőja legyen és eredményesen küzdjön az ellenséges és a társadalomenenes tevékenység minden formája ellen.

Törvényeink a nép akaratát és a szocialista társadalom szükségleteit fejezik ki. A törvényeink tiszteletben tartásáról és megtartásáról való gondoskodás — amint azt a CSKP XV. kongresszusa is hangsúlyozta — nemcsak a bíróságok, az ügyészségek, a biztonsági szervek feladata, hanem egész társadalmunk, minden állampolgár ügye. A nép és a biztonsági szervek kapcsolatának szorosabbra fűzése érdekében és azért, hogy köztársaságunkban a biztonság és a közrend védelme az állampolgárok minél szélesebb körének ügyévé váljék, 1952-ben megalakították hazánkban a közbiztonsági szervek segédőrségét.

A közbiztonsági szervek segédőrsége tevékenységének tapasztalatai, derekas és áldozatos munkájának eredményei igazolják, hogy a közrend őrzésében, a közúti forgalom folyamatosságának és biztonságának védelmében és egyéb biztonsági feladatok teljesítésében a dolgozók részvételének ez a szervezett formája teljes mértékben bevált. Társadalmi szempontból hasznos munkájukkal elnyerték a legmagasabb párt- és állami szervek, valamint a dolgozók teljes elismerését és megbecsülését.

Járásainkban és kerületeinkben e tevékenység továbbfejlesztése megkívánja, hogy az eddiginél még inkább elmélyítsék az irányítást, a szervezést és az ellenőrzést, hogy a közbiztonsági szervek segédőrsége tagjainak igyekezete a nemzeti bizottságok és közrendvédelmi szakbizottságaik munkájához kapcsolódjék, s a gazdasági szervezetekkel együtt megelőző névelő tevékenységgel elejét vegyék a közrend megsértésének, a társadalomellenes cselekedeteknek.

Népgazdaságunk növekvő feladataival összefüggésben, népünk életszínvonalának további emelése, gazdaságunk védelme érdekében igen nagy jelentőségű a politikai nevelő és az ideológiai munka. 1980 márciusában a CSKP KB 15. ülésén az Elnökség beszámolójában, valamint e hónap elején az SZLKP KB ülésén hangsúlyozták, hogy az öntudatosság, a szilárdság, a meggyőződés, a szocializmus ügye ivánti odaadás kulcs- fontosságú kérdés. A népgazdaság irányításának és tervezésének tökéletesített rendszere minőségi szempontból nagyobb követelményeket tárna ízt az emberek művelődésével, öntudatosságával és az irányítással szemben, s megkívánja a munkakollektívák alkotó ereje lehető legnagyobb mértékű fejlem tését.

A CSKP KB 15. ülésének tárgyalásaiból következik az a követelmény, hogy tovább emeljük a munka színvonalát pártunk biztonsági politikája szakaszán és bővítsük a dolgozók részvételét gazdaságunk erősítésében és védelmében. Ezt a követelményt emeli ki a CSKP KB Elnökségének az ütésen elhangzott beszámolója: „E tekintetben mozgósítanunk kell egész ideológiai arcvonulunkat, minden munkahelyen, az irányítás valamennyi fokán meg kell teremtenünk a megfejelő feltételeket. Ezt egyidejűleg támogatnia kell szocialista jogrendünknek, az érvényes jogszabályok, az állami és tervfegyelem betartásának, a munka irányításában és szervezésében, az anyagi-műszaki ellátásban a rend következetes megtartásának, a szállító-megrendelő kapcsolatok fegyelmének és a szüntelen ellenőrzésnek. Ezeket az igényeket határozottan érvényesítenie kell a párt minden szervének, szervezetének, valamennyi kommunistának.“

Teljes mértékben érvényes nálunk is az, amit a biztonsági munkával és napjaink követelményeivel összefüggésben szovjet barátaink hangsúlyoznak, miszerint a bűnözés elleni küzdelemben feltétlenül szükséges a komplex és a rendszeres eljárás. Ez feltételezi, hogy következetesen megvalósítják az elfogadott gazdasági, kulturális nevelő, büntetőjogi és egyéb intézkedéseket. Biztonsági szerveink tevékenységének színvonalát a jövőben is irányítási rendszere tökéletesítésével, a dolgozókkal és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel való kapcsolatok bővítésével és elmélyítésével emelik. A nyugodt és alkotó légkör kialakítása a legsajátabb társadalmi érdek, a CSKP politikája biztonsági feladatai eredményes teljesítésének fő feltétele.

A Nemzetbiztonsági Testület védelmezi a szocialista vívmányokat és a közrendet, biztosítja népünk nyugodt, alkotó munkájának feltételeit, harcol az ellenséges és a szocialistaellones elemek ellen. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke a XV. pártkongresszuson hangsúlyozta: „A biztonsági szervek tagjainak munkája áldozatkészséget, öntudatosságot és a szocializmus iránti odaadást igényel. Megérdemli az elismerést és az egész közvélemény támogatását.“

A Nemzetbiztonsági Testület megalakulásának 35. évfordulóját annak jegyében ünnepeljük, hogy forradalmi hagyományai valamennyiünket, hazánk mindan becsületes állampolgárát fokozott részvételre serkentenek az építőmunka összes szakaszán, vívmányaink védelmében.