Új Szó, 1980. április (33. évfolyam, 78-102. szám)

1980-04-17 / 91. szám, csütörtök

AZ ÉREM KÉT OLDALA Harc a selejt eilen Javítják a kiszolgálást 9 Ha a vevő elégedett Gyakran hall az ember a ke­reskedelmet elmarasztaló meg­jegyzéseket, de még többet a kiszolgálással kapcsolatban. Valljuk meg őszintén, olykor bizony jogos a kifakadás. Ám van az éremnek egy másik ol­dala is. Még pedig az, hogy ez a szakma sem könnyű. Az élet- színvonal emelkedésével egyre nő a vevők igénye is. Kifogás­talan és jó minőségű árut sze­retne mindenki kapni. A vevő Igényli a gyors és udvarias kiszolgálást. Szeretné, ha az eladó arca mindig mosolygó lenne. Meg szeretné kapni azt, amit éppen vásárolni akar, s ha nincs, bosszús, ilyenkor hajlamos a csípős megjegyzésekre. De arra már kevesen gondolnak, hogy a pult mögött álló embertársu­kat semmi felelősség sem ter­heli a hiánycikkek miatt, ök azt adják el, amit kapnak és ami van. A CSKP KB 14. ülésén a Václav Hüla elvtárs által elő­terjesztett elnökségi beszámo­ló egyebek között megállapít­ja: „A lakosság jó ellátása­megkívánja, hogy a kereskede­lem tökéletesítse munkáját, jobban felmérje a kereslet alakulását, a termelésnek cím­zett megrendeléseiben idejé­ben reagáljon változásaira, folyamatosabbá és operatívab­bá tegye az áruelosztást az egyes területek szerint. Ahol a termelés teljes mértékben fedi a keresletet, semmivel sem magyarázható a helyen­ként fellépő áruhiány.“ E kérdésekre kerestem a vá­laszt a komáromi (Komárno) Prior Áruházban. A pártszerve­zet elnökétől és az áruház igazgatójától kaptam eligazító magyarázatot néhány problé­mára. Beblava Mária pártel­nök, húsz éve dolgozik a ke­reskedelemben. 1969-ben, ami­kor megnyílt az áruház, eladó volt, most ő a főosztályvezető. Marián Ďuračka igazgató az érettségi után jelentkezett el­adónak. Azóta 11 év telt el. Szakmáját ő is megszerette. Tagja a pártszervezet vezető­ségének. A beszélgetést mind­járt számadatokkal kezdi: — Áruházunknak 1969-ben a bevétele 90 millió 700 ezer ko­rona volt, tavaly pedig 140 millió korona. Ez a két szám azt is jelzi, hogy az eltelt ti­zenegy év alatt lényegesen emelkedett az életszínvonal. — Miből vásárolnak többet a mai vevők? — Mindenből. De legjellem­zőbb napjainkban a vevők igé­nyeinek fokozódása. Ma már a vevő nem vesz meg akármit. Pénzét csak olyan áruba fek­teti, ami minőségileg is jó és szemre is tetszetős. — Csak sajnos, nem adhat­juk a vevőnek mindig azt, amit kér — szól közbe Beb­lava Mária. — Például sokan keresik a hagyományos mosó­gépet, de ebből, sajnos, keve­set kapunk. Az automata mo­sógépből van választék. Kevés a színes televízió is, csak a Color Fatra kapható. — És a minőség? — Arról hadd ne beszéljünk. Eleget bosszankodunk mi és a vevők is emiatt. — Nem is az a bosszantó, hogy a színes televíziók egy- harmada néhány hét alatt meghibásodik, hanem az, hogy sok már akkor sem jó, amikor az üzletben kicsomagoljuk és kipróbáljuk — legyint bosszú­san az igazgató. — Ki ezért a felelős? — A gyártó vállalat, mert ml egyenesen tőlük kapjuk az árut — válaszolja a pártelnök­nő. — A magnókkal még több a bosszúságunk. Most is negy­ven hibás magnó áll a raktár­ban. Arról nem is szólva, hogy hány apró-cseprő árucikk hiányzik, ami megkeseríti a vevők, de az eladók életét is. ~ Mivel magyarázható pél­dául, hogy a piacon eseten­ként hiánycikk a fogkrém, a gyufa, az ecet, a cipőpaszta, a toalettpapír, a só és a pap­rika? — Erre semmi komoly indo­kot nem találhatunk. Az ilyen fogyatékosságok nem menthe­tők — tárja szét a karját az igazgató. ­— Mi idejében megrende­lünk mindent, hogy későn ér­kezik az áru, az az elosztók hibája — magyarázza a párt­elnöknő. Ezzel lényegében egyet ís érthetünk. A változtatásra a tömör választ ugyancsak Hüla elvtárs adta meg: „A termelés és a kereskedelem illetékes ágazatainak, a termelési-gazda­sági egységeknek és a válla­latoknak a hazai piac ellátá­sáért és a lakossági szolgálta­tásokért felelős vezető dolgo­zói gondoskodjanak arról, hogy teljesítsék a párt szerveinek és a kormánynak a belkereske­delem munkájára és működé­sére vonatkozó határozatokat.“ Ez az idézet azt is bizonyít­ja, hogy pártunk és kormá­nyunk nagyon komolyan veszi az áruhiány és az áruelosztás kérdését. Az viszont megint csak igaz, hogy e néhány bosz- szantó hiányosság nem ok a borúlátásra. Ez csengett ki a pártelnöknő további szavaiból is, amikor így fogalmazott: — Bár az itt említett né­hány rossz példa valóban rontja a kereskedelem jó hír­nevét, azért általában az áru­elosztás és az áruválaszték megfelelő. Kivált élelmiszerek­ből, textilfélékből, gyermektáp­szerekből és gyermekruhákból kielégítő a választék. S mi is minden tőlünk telhetőt megte­szünk a helyzet javításáért. Addig járunk, kilincselünk, amíg be nem szerezzük a leg­keresettebb árucikkeket is. Igyekszünk a vevőket meg­nyugtatni, s esetleg felvilágo­sítani, hogy az éppen keresett áruféleség helyett mit vegyen meg, ami ugyanazt a célt szol­gálja, mint az, amit keres. Az ajánlatunk a legtöbb esetben sikerrel jár. Ilyenkor a vevő elégedetten és jő érzéssel tá­vozik az áruházból. Minden héten tartunk egy bizonyos árufajta használatáról, üzemel­tetéséről szakelőadást. Ma ép­pen az automata mosógép ke­zelését magyarázza az egyik szakelőadónk. Hagyomány ná­lunk a divatbemutató is, erre is minden héten sor kerül. — A vevők érdekét szolgál­ja az az újítás Is, amit ta­valy vezettünk be — kapcso­lódik újra a beszélgetésbe az igazgató. — Áruházunkban nyolc osztály van. Tavaly az első emeleten létrehoztunk egy vegyes osztályt. Itt a ve­vő több tucat áruféleséget vá­sárolhat meg egy helyen: ház­tartási cikkeket, elektrotechni­kai készülékeket, mosó- és hű­tőgépet, üveg- és porcelánedé­nyeket, kerékpárt, Játékokat, hangszereket, gyermekkocsikat stb. A vásárló részére ez nagy előny, elsősorban időmegtaka­rítást jelent. — És mi az előnye az áru­háznak? — Ehhez az eladási rend­szerhez négy eladóval keve­sebb kell. — Tervezik-e több hasonló vegyes osztály megnyitását? — Rövidesen megnyílik egy újabb ilyen osztály, amelyen textiláru, cipő és bőráru kap­ható majd. Egyébként számos nagyáruház tanulmányozza a mi eladási rendszerünket. Ná­lunk ez nagyon jól bevált, ezért merjük másoknak is ja­vasolni. — Mi a helyzet az eladók­kal? — E téren nincsen gondunk. Az eladók 90 százaléka ren­delkezik szakképzettséggel. Jelenleg 24 tanulónk van, kö­zülük heten jövőre már mun­kába lépnek, tehát az utánpót­lás biztosított — nyugtat meg Beblava Mária. — És a párttagok száma? — Áruházunkban 204 alkal­mazott dolgozik, ebből csak 19 a párttag. Ez bizony kevés, a kétszerese kellene. Évente csak egy jelöltet vehetünk fel. Ennél lényegesen többen kérik felvételüket a pártba. Ez vi­szont lehetővé teszi a legjob­bak kiválasztását. A párt ve­zető szerepe egyébként így is érvényésül az áruházban, hi­szen a fontosabb beosztásban dolgozók többsége párttag. Nyugodt lelkiismerettel mond­hatom, hogy a pártonkívüli alkalmazottaink legtöbbje na­gyon becsületesen és hivatás- tudattal végzi munkáját, amit az is bizonyít, hogy az áruház tizenegy éves fennállása óta csak kétszer nem teljesítette az eladási tervét. Minden el­adó szocialista munkabrigád­ban dolgozik, és már megkap­ták a bronz jelvényt. Tegyük még hozzá azt is, hogy a tizenegy év alatt a ki­szolgálásról a vevők egyetlen elmarasztaló sort sem írtak a panaszkönyvbe, de dicsérőt annál többet... TÖRÖK ELEMÉR Kommentáljuk A KIVÁLÓ MINŐSÉGÉRT Napjaink egyik legfontosabb követelménye a kiváló mi­nőség kritériumainak a megtartása a termelésben. A jelen­legi ötéves tervet a XV. pártkongresszus a minőség ötéves tervének nevezte. Vagyis a jelen időszakban mindenekelőtt a minőség követelményeinek a szavatolására kell töreked­ni a termelésben, az iparban, a mezőgazdaságban, a szol­gáltatásokban, egyszóval a társadalom életének minden területén. Ezt a fontos követelményt még inkább idősze­rűvé teszi az a tény, hogy a világpiacon, de belföldön is csakis kiváló minőségű árut lehet kedvező áron értékesí­teni. Ezt minden munkahelyen, minden dolgozónak tudato­sítania kell. Érthető tehát, hogy a kommunisták, a pártszervezetek (kivált a termelésben) rendszeresen foglalkoznak a minő­ség kérdésével, és keresik a módját annak, hogyan lehetne hatáskörükben egyre magasabb színvonalat elérni a gyárt­mányok minőségében. A pártbizottságok rendszeresen meg­hívják üléseikre a gazdasági tisztségviselőket, hogy azok beszámoljanak a minőségi követelmények teljesítéséről, annak esetleges akadályairól. Nagyon helyes, hogy a párt- bizottságok nem elégednek meg azzal, ha a gazdasági tisztségviselők csupán „megmagyarázzák“ az alacsony szín­vonal okát, de megkövetelik tőlük a kivezető út keresését, a konkrét intézkedéseket. S azok megvalósítását rendszere­sen és következetesen ellenőrzik. A pártszervezetek ter­mészetesen a gazdasági tisztségviselőknek minden támo­gatást megadnak munkájukhoz. Ilyen támogatás például az, hogy számos kommunistára olyan konkrét pártfeladatot bíztak, mely éppen a minőség szavatolásával kapcsolatos. Ugyancsak hathatós segítség a gazdasági tisztségviselők sz (imára a pártszervezetek ré­széről a párttagokkal folytatott beszélgetéseken elhang­zott, a minőség javítására vonatkozó észrevételek közös megtárgyalása, illetve a megvalósítható javaslatok értéke­sítése. A gazdasági propaganda és agitáció eszközeivel is hozzájárulnak a pártszervezetek a minőség állandó javí­tásához. Ezen a téren figyelemre méltó eredményeket érnek el a pártalapszervezetek például a bratislavai Georgi Di­mitrov Vegyi Kombinátban, a lévai (Levice) Vlagyimir Iljies Lenin Gyapoíf eldolgozó Üzemben és a komáromi (Komár­no) Steiner Gábor Hajógyárban. A párt szervei és szervezetei igen helyesen felismerték, milyen nagy lehetőséget jelent a színvonal szUntelen nö­velésében a minőség ellenőrzése szaratovi módszerének a bevezetése. A galántai járási pártbizottság nemrég meg­tartott plenáris ülésén egyebek közt azt is értékelte, ho­gyan honosodott meg a járásban a minőség ellenőrzésének ez a korszerű szovjet módszere, melynek bevezetését né­hány évvel ezelőtt a járási pártbizottság a szakszervezetek járási tanácsával közösen javasolta a járás vállalatainak és üzemeinek. Ma már számos munkahelyen — példul a galántai bútorgyárban és a járási ipari vállalatban — sikeresen alkalmazzák a szaratovi módszert. Még nagyobb arányú elterjedéséhez és alkalmazásához azonban szüksé ges a gyártáshoz használt anyagok kiváló minőségének az állandó szavatolása is. Ez a tapasztalat nemcsak a galántai járásban érvényes, hanem mindenütt, ahol bevezették a mi­nőség önellenőrzésének szaratovi módszerét. A gazdasági propagandát és agitációt is elsősorban a mi­nőség javítására kell irányítani. FÜLÖP IMRE MINŐSÉGI JAVULÁS Aktivizálják a pártcsoportokat $ Konkrét és ellenőrizhető megbízatások 0 Szocialista kötelezettségvállalásokkal a gazdaságosságért A Milevskot Légtechnikai Berendezéseket Gyártő Üzemben nagy­méretű ventillátorokat is készítenek épülő erőmüveink részére. Képünkön: a mélníkl erőmű számára készülő ventillátor csiszlo- lása (M. Kalina felvétele — CSTK) A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság pártalapszer- vezete munkájában nagy figyel­met fordít a CSKP KB 14. ülé­se határozatának megvalósítá­sára. A pártszervezet időszerű feladatairól beszélgettünk Nyá­ri Ferenc elvtárssal, az alap­szervezet elnökével. — Pártszervezetünk tagjai je­lenleg az értékelő gyűlésen el­fogadott határozatok teljesíté­sét szorgalmazzák — kezdte a beszélgetést Nyári elvtárs. — Céljaink valamennyi szakaszon konkrétak, névre szólóak és ellenőrizhetők. A pártmunka jelentős része a pártcsoporto­kon belül realizálódik. Bár az utóbbi időben e téren bizonyos javulás tapasztalható, úgy vé­lem, hogy még vannak tarta­lékaink, melyek valóra váltásá­val további minőségi javulást érhetünk el. Nagy gondot for­dítunk a taggyűlések színvona­las előkészítésére oly módon, hogy a beszámolókat az egyes pártcsoportok készítik elő, meg­vitatják a taggyűlésen és szük­ség szerint magyarázatot fűz­nek hozzá, vagy kiegészítik. Ily módon az aktivitás is növek­szik, hiszen- sok elvtárs a ki­sebb kollektívában nyilvánít véleményt. A tagkönyvcsere al­kalmából sok tag vállalt és ka­pott olyan megbízatást, hogy a pártcsoportokon belül és a párt­szervezet keretében is aktívabb munkát végezzen. Valamennyi pártcsoport akti­vitási tervet dolgozott ki, mely rögzíti a főbb tennivalókat az egyes munkaterületeken. Tekin­tettel arra, hogy a pártszerve­zet hatásköre a Járás egész te­rületére kiterjed, előtérbe he­lyezik az irányító, szervező és ellenőrző munka hatékonyságá­nak növelését. A pártcsopor­tok tagjai megkülönböztetett figyelemmel kísérik a választá­si programok teljesítését, a nemzeti bizottságok által irá­nyított üzemek gazdálkodását. — Abból az aiapelvből indu­lunk ki —- folytatta a pártel­nök —, hogy a pártcsoportok a pártpolitika megvalósításának legközvetlenebb láncszemei. A CSKP KB 14. ülése és az SZLKP ülése behatóan elemezte a nem­zeti bizottságok feladatait, me­lyek számunkra is meghatároz­zák a főbb tennivalókat. Leg­főbb dolgunknak a hatodik öt­éves terv feladatainak mara­déktalan teljesítését, a gazda­ságos termelést tartjuk. Ennél­fogva az általunk irányított üzemek az anyagokkal és ener­giával való gazdaságos bánás­módra, a minőségi mutatók ja­vítására ösztönözzük. A nem­zeti bizottságok munkája fej­lesztésében rendkívül nagy sze­repe van a szocialista munka­versenynek. A személyi és szemléltető agitáció egyes for­máinak alkalmazása révén a nemzeti bizottságok kommunis­táinak hatékony közreműködé­sével évről évre kiváló eredmé­nyek születnek ezen a terüle­ten. Fontos feladatunknak te­kintjük a szocialista demokrá­cia további elmélyítését, az ál­lampolgárok szocialista tudat- formálását. Aprólékosan ele­meztük a nyilvános gyűléseken az állampolgárok részéről el­hangzott javaslatokat, észrevé­teleket és konkrét intézkedése­ket foganatosítottunk a javas­latok mielőbbi megvalósításá­ra. A pártszervezet tevékenysé­gének kiemelt feladataként sze­repel a nemzeti bizottságok ál­tal irányított építkezések ha­táridejének betartása és jó mi­nőségben való átadása. A párt­csoportok tagjai rendszeresen értékelik és ellenőrzik á mun­kálatok menetét, észrevételei­ket tolmácsolják az illetékes szerveknek, valamint a párt- szervezet vezetőségének. A já­rás határait messze túlnövő fel­adatok hárulnak a pártszerve­zetre a Gabčíkovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer építése kap­csán. A megoldásra váró prob­lémákat valamennyi illetékes pártcsoportban megvitatták és konkrét intézkedéseket dol­goztak ki megvalósításukra. — Pártszervezetünk a tömeg­szervezetekkel karöltve tág teret biztosít .a dolgozók munkakez­deményezése kibontakoztatásá­nak, melynek fő feladata a szo­cialista életmód elmélyítése és a munkakörnyezet javítása — mondta Nyári elvtárs. — Ennek realizálásában is elsősorban a pártcsoportokra támaszkodunk. A Z-akcióban, a községek arcu­latának esztétikus formálásá­ban, a szép és egészséges élet- környezet kialakításában a kommunisták vezetésével és a lakosság aktív hozzáállásával már eddig is kiemelkedő ered­ményeket értünk el. A Z-akció beruházásos részében a lakos­ság önzetlen segítségével, va­lamint az üzemek, szövetkeze­tek és a tömegszervezetek ha­tékony támogatásával létreho­zott értékek nagyban hozzájá­rultak népgazdaságunk fejlesz­téséhez. Nagyon igényes mun­ka ez, hiszen a tervezett költ­ségvetésnek a 30 százalékát meg kell takarítani, vagyis az ily módon épülő létesítmények­nek csak a hetven százaléka van pénzzel fedezve. A járás területén tevékeny­kedő nemzeti bizottságok a pártszervezetek irányításával szocialista kötelezettségvállalá­sokkal köszöntik hazánk felsza­badításának 35. évfordulóját. A 853 kollektív és a 34 815 egyéni kötelezettségvállalás értéke meghaladja az 56 millió koro­nát. A járási nemzeti bizottság pártalapszervezete a pártcso­portokon és aktivistáin keresz­tül ellenőrzi és értékeli a vál­lalások teljesítését. SVINGER ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents