Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-15 / 64. szám, szombat

ÚJ szó

1980 III. 15.

3

A NÉPGAZDASÁG TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT 1980 UTÁN TÖKÉLETESÍTŐ KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK

Jóváhagyta a CSSZSZK kormánya 1980. január 31 -i, 42. számú határozatával. Kivonatolt szöveg

(A dokumentum etsn részét tegnapi számunkban közöltük.)

• A tudományos-műsaaki fejlőd&st biztosító szállítói-megrendelői kapcsolatok megtárgyalásába hatásosan vonjuk he a számításba jövő döntő fontosságú felhasználó szervezeteket is. Következetesen részesítsük előnyben a kutatást és a fejlesztést, valamint az eredményeik termelési alkalmazását szolgáló szállításokat és átszállításokat.

e A tervteljesítés során szükséges rugalmas beavatkozásokkal gyorsítsuk meg az új, műszakilag tökéletes gyártmányok kibővített termelését. Erre a célra használjuk ki a vállalatok, a termelési gazdasági egységek és egyéb tárcák erre megfelelő létesítményeit és gondosíbdjunk a gyártási feladatok ezzel kapcsolatos átdiszponálásáról s a torv rugalmas módosításáról.

E. Az állóeszközök újratermelésének hatásosabb

tervezése

• Az állóeszközök újratermelési tervével egységeseu biztosítsuk a tudomány jjs a technika fejlesztése eredményeinek megvalósítását és a tervbe vett szerkezeti változásokat; közben ellenőrizzék, mérjék föl és elégítsék ki a komplex beruházási programok igényeit, beleértve más ágazatok kötődő beruházásait.

• Az állami terv szintjén ítéljék meg és biztosítsák az olyan állami programok elérését szavatoló létesítmények felépítését, amelyeknek költségvetése meghaladja a tízmillió koronát. A gazdasági tervekben, az állami tervben megszabott feladatok és limitek keretei között, a központi szervek geszciója alatt álló programok számára is biztosítsák célszerűen és előnyben részesítve az építkezési költségekbe bele nem foglalt építőipari munkálatokat, göpeket és gépi berendezést.

A programok teljesítésének szükségleteit elégítsék ki elsősorban a rendelkezésre álló kapacitás nagyobb mérvű kihasználásával {a termelési kapacitás delimitálása útján is), továbbá korszerűsítéssel és átépítéssel.

Irányt kell venni a haladó korszerűsítésre és a gyorsan megtérülő beruházásokra. Az ilyen beruházásokat előnyben részesítve kell besorolni a tervbe és gazdaságilag is előnyben kell részesíteni.

• A központi ágazati szervek, az Állami Tervbizottság, a Szövetségi Műszaki Fejlesztési és Beruházási Minisztérium, a Szövetségi Pénzügyminisztérium, a Csehszlovák Állami Bank, valamint a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium feladatul kapják, hogy növeljék a szempontok igényességét az építkezések előkészítésének, tervbeiktatásának és elkezdésének elbírálásánál; előtérbe kell helyezni:

— a műszaki fejlesztés (kutatási és fejlesztési feladatok) tervének megvalósítását, amelyet az illetékes Irányítási szinten az adott ágazat, illetve szakágazat innovációs fejlesztésére kidolgozott koordinációs tervekkel összefüggésben hagytak jóvá,

— a megvásárolt, vagy a vásárlásra jóváhagyott licencek megvalósítását,

— a meglevő objektumok korszerűsír tését és felújítását, főleg új termelési technológiák bevezetése céljából,

— a munkaerő, a fűtőanyagok, az energia és a fémek megtakarításait, a szállítási szükségletek és a költségek csökkentését, az olyan előirányzott árszint (nagykereskedelmi ár) elérését, amely kedvezően hat az árrendszer fejlődésére, valamint az Igényes külföldi piacok árszínvonalához való viszonyulásra,

— az átállítható gyártási részlegek kihasználását teljes kétműszakos üzemeltetésre,

— a fizetési mérleg javítását, főleg a termelés hatékonyságának növelésével, s ezáltal a cserearányok javításával,

— az állóeszközök átlagon felüli, vagy legalább átlagos megtérülését az adott szakágazatban,

— az építendő üzemek bizonyított ellátását a szükséges munkaerővel, a meglevő kapacitások kihasználásának csökkenése nélkül, amelyek munkaerőt szabadítanak fel az új üzem számára,

— a kihasználatlan (be nem töltött) munkahelyek számának fokozatos csökkentését, függetlenül az építési költségvetésben nem szereplő gépek és berendezések volumenétől,

— azt a bizonyított tényt, hogy az előirányzott célt kizárólag csak beru- zással lehet elérni.

Ezekhez a bizonyításokhoz ki kell használni a munkahelyek, Illetve a

inun ka lehetősége k m ér legk i m u ta t á sa i t is.

# Az Állami Tervbizottság feladatul kapja a döntő munkák és szállítások szerkezeti, területi és időrendi mérlegének elkészítését, az állami tervben kiemelt (kötelező feladatként szereplő) építkezések számára.

A központi szervek és a termelési- gazdasági egységek feladatul kapják a végrehajtási terv lebontását mind a be ruházäs, mind pedig a kivitelezés, vonalán, miközben meg kell határozniuk legalább a kapacitások üzembe helyezésének és az építkezés befejezésének határidejét, a kivitelezési részidőket is beleértve, valamint az állami tervben kiemelt (kötelező jellegű) építkezések, továbbá a költségvetési keretet meghaladó építkezések' szállításait.

# Szélesebb mértékben kell érvényesíteni a magasabb szintű kivitelezési formákat; be kell vezetni a „kulcsrakész“ kivitelezés kísérleti a lka Ima zá sát.

4) Az állóeszközök újratermelésének e,t;ész tervezési és irányítási folyamatában meg kell erősíteni az ágazati köz ponti szervek felelősségét, továblíá az önálló elszámolási rendszer függőségi viszonyainak elmélyítésével a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok felelősségéi

— az építkezések előkészítésére és megvalósítására vonatkozó döntésekéi t,

— a magas fokú hatékonyságért, fi gyelembe véve a világszínvonalat, a devizaigényt és -hozamot,

— a műszaki dokumentációban elő zőleg jóváhagyott, tervezett paraméle rek megtartásáért,

— az idejében elvégzett beruházási, tervezési és kivitelezési előkészítéséért,

— a tervezett (szerződésileg biztosított) határidők megtartásáért.

0 Biztosítani kell az összhangot az állóeszközök és a munkaerő újratermelése között, miközben a munkaerőt intenzívebben kell helyettesíteni technikával, azonban a gazdasági fejlődés beruházási igényességének további növelése nélkiii, a termelési alap célszerű kon ce n t rá l á s á va 1.

A termelési állóeszközük újratermelésének és koncentrálásának tervezése és előkészítése során következetesen ragaszkodni kell a folyamatos, illetve háromműszakor üzemeltetés alapelvéhez a megszakítás nélküli technológiai eljárásoknál, az energetikai és szállítási szempontból igényes gyártási folyamatoknál, valamint a költséges és a legmagasabb műszaki színvonalat képviselő berendezéseknél: az ipari termelés további területein a teljes kétmü- szakos üzemeltetés alapelvéből kell kiindulni az alapvető üzemágakban.

A célprogramok teljesítése érdekében kötelező feladatként kell növelni a műszakok számát a kiemelt üzemágakban, amelyekbe a megszüntetett üzem- ágakból kell átcsoportosítani a dolgozókat. Ki kell dolgozni a termelési alap gazdasági szerkezetének és koncentrálásának, valamint a műszakszám növelésének távlati koncepcióját a kiemelt ipari ágazatokban, illetve egyes helyeken.

A tervekben meg kell határozni a leépítendő üzemek és üzemegységek kötelező névsorát; ahol nem szabadítják' fel a visszafejlesztés következtében a dolgozók tervezett létszámát, ott anyagi bírságoláshoz kell folyamodni.

# Az építkezések tervezésének, előkészítésének és megvalósításának folyamatában kifejezően kell érvényesíteni a hatékonyság szempontját. Ehhez fokozatosan ki kell szélesíteni az állami szakvéleményezés hatáskörét minden központilag kiemelt építkezésre, érvényesítve azt mind az előkészítési munkaprogram, mind a beruházási javaslat elbírálásánál minden állami tervben kiemelt építkezésnél; az állami szakvéleményezésnek ki kell terjednie a fejlesztési célok objektivizálására, s az építkezéseknek a külgazdasági kapcsolatokra gyakorolt hatására.

0 Az előkészítési munkaprogram szakaszában az állami tervben kiemelt kötelező építkezéseknél a tárgyalt szállítói-megrendelői kapcsolatokat az előzetes tervdöntések szintjére kell emelni a szállítói és a legfontosabb alszállítói kapacitások tartalékolása érdekében. A központilag kiemelt építkezéseknél ezt függővé kell tenni a tervbe való beiktatástól, kötelező határidők kitűzése nélkül; a beruházási javaslat elkészítésének befejező szakaszában, az építkezésnek az évi tervbe való beiktatása során a tárgyalt szállítói-megrendelői kapcsolatok kötelező tervdöntésekké válnak a szállítói és a legfontosabb alszállítói kapacitások biztosítása céljából, esetleg az egyes egyedi szállítások biztosítására az építkezés egész tartalma alatt«

F. Az újratermelés tervezésének, a munkaerő elhelyezésének

és kihasználásának, valamint a béralap tervezésének tökéletesítése

# Növelni kell a munkaerő-források és az elosztás mérlegének kihalási idő tartamát két ötéves tervidőszakra (a

7. és a 8. ötéves tervidőszakra), ami feltételét képezi annak, hogy szorosabb összefüggésbe kerüljön az állóeszközök újratermelése a munkaerő újratermelésével és minőségi színvonalának javulásával.

# A dolgozók létszámait az ötéves tervben abszolút határértékben kelt megállapítani (a dolgozók létszáinnö vokményének megállapítása helyett); az évi tervekben ösztönözni kell a vállalatokat, hogy minél kevésbé merítsék ki az adott határértéket, ugyanakkor szigorúan kell szankcionálni azok túllépését, s hatékony bértömeg-szabályo zásról kell gondoskodni az érdemek alapján.

# Meg kell akadályozni a munkaerő nem kívánatos elvonását egyes szerve zetekbe és az adminisztrációba.

# Meg kell erősíteni az alapvető irányítási szint szerepét a munkaerőgazdálkodásban, értékelni kel! a munkaerő létszámtervének teljesítését egy termelési-gazdasági egységen belül az egyes járásokban, illetve kerületekben.

£ Ki kell dolgozni a kiemelések ősz szehangolt rendszerét, amely biztosítja a legfontosabb népgazdasági és társadalmi területek ellátását munkaerővel.

% A beruházók kötelező feladata lesz, hogy a felettes szervnek, illetve a területi tervezés illetékes szervének előterjesszék a munkaerő-ellátás kőnk rét programját az épülő kapacitások számára, beleértve a szakképesítés, az elszállásolás és a speciális szolgáltatások, közöttük a nemzeti bizottságok által nyújtott szolgáltatások programját.

0 A szakképzett dolgozók tervében és a hivatásra való felkészítés rendszerében figyelembe kell venni a népgazdaság szerkezetében és műszaki színvonalában bekövetkező változásokat, s az ezeknek megfelelő szakképzettség követelményeit.

# Az ágazati központi szervek a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztériummal együttműködve feladatul kapják a munkaésszerűsítés szabályozási rendszerének fokozatos tökéletesítését, főleg az ésszerűsítés céljaUiak, feladatainak és eredményeinek tervezését, a teljesítményi, a kezelési és a mennyiségi normák tökéletesítését és kiszélesítését a fő, a segéd, a kiszol-' gáló, a vezetési és az igazgatási tevékenységekben; végre kell hajtani a munkaszükségleti normák egyszeri ob- jektivizálását (a bérrendszer gazdasági hatékonyságát növelő programmal öszj szefüggésben, gondoskodni kell azok további párhuzamos objektivizálásáról is, általánosítva az ésszerűsítési és a szabványalkotó gyakorlat legjobb tapasztalatait és ismereteit, s azokat a kutatás progresszív eredményeivel együtt céltudatosan kell átvinni a gazdasági gyakorlatba.

£ A gazdasági tervek kereteiben ki kell dolgozni a kollektívák káder-, személyzeti és szociális fejlődésének tízéves hosszú távú programjait, ötéves és évi terveit, éspedig az Illetékes szakszervezeti szervekkel együttműködésben, egyes tevékenységek célszerű centralizálása mellett, Illetve a területi társítás elvének érvényesítésével, valamint ki kell dolgozni a szociális ellátottság szabványait. Ezekben a tervekben következetesen biztosítani kell a feladatok teljesítését, figyelembe véve az állami és gazdasági tervekben meghatározott kereteket.

Szigorítani kell a gazdasági szervezetek részvételének szempontjait a vörös zászlókért folyó szocialista munkaversenyben; ennek feltételévé kell tenA. Az önálló elszámolás fejlesztése

A tervezés tökéletesítésével együtt minden gazdasági szervezetben úgy kell fejleszteni az önálló elszámolás rendszerét, mint gazdálkodási módszert, mint a maximális hatékonyság és minőség elérését célzó társadalmi újratermelési folyamat tervszerű irányítási módszerét.

Az önálló elszámolás tökéletesítése

ni az ötéves tervfeladatok teljesítését, valamint minden olyan mutató teljesítését. amelyek az évi terv teljesítésének folyamatos értékelésénél használatosak

0 Növelni keli a bérszabályozási rendszer hatékonyságát az érdemek szerinti bérezés elvének következetes érvényesítésével, hogy az egyes dolgozók társadalmi és gazdasági helyzete teljes mértékben összefüggjön a társadalom javára végzett munkájuk ered-' ményességével. A bérek kifejező meg-' különböztetésével az érdemek alapján be kell biztosítani a bérek és a társa-' dalmi munkatermelékenység fejlődésé-» nek kölcsönös arányosságát. Ebből a szempontból már a tervben kötelezően meg kell szabni a termelési-gazdasági egységek bérkereteit az egész ötéves tervidőszakra, az egyes évekre lebont-- va. mindkét összetevőben (alapbérek» ösztönzési béralap).

G. A hatékonyság növelése a külgazdasági kapcsolatok tervezésében

• A külgazdasági kapcsolatok haté-1 konyságának elbírálásakor alapvető szempontként kell alkalmazni a belföl-* di és a külföldi árak arányainak fejlődését.

% Az ötéves tervben és az éves tervekben még kell határozni az állami célprogramok tervezett devizaszükségj letét, be kel! biztosítani a beruházási import teljes devizamegtérülését (az antiimport jellegű beruházásokkal együtt), nagyobb határidőket véve alapul Hasonlóan kell eljárni a jelentősebb beruházásoknál.

• Lényeges mértékben korlátozni kell a kötelező behozatali feladatok számát az ún. „kiemelt tételek“ kategóriájában a népgazdasági szempontból legfontosabb nyersanyagokra (főleg az energiahordozókra, az alapvető ércek-1 re és fémekre, élelmiszeripari nyersanyagokra). /

• A szocialista gazdasági integrációval kapcsolatos nemzetközi megállaz podásokból eredő kötelezettségek teli jesítésének biztosítására be kell vezetni az ezzel összefüggő feladatok tervezését mind az illetékes ágazati reszortok vonalán, mind pedig a Külkereskedelmi Minisztérium vonalán, behozatali és kiviteli vonatkozásban egyaránt; eközben figyelembe kell venni a KGST-országokban az 1981—86-os évekre elfogadott sokoldalú integrációs intézkedések hosszú távú tervének módszertanát.

• Növelni kell a beruházási egységek kiviteli tervezésének és megvalósításának hatékonyságát; az állami tervben név szerint kell tervezni a kiviteli feladatokat a beruházási egysén geket exportáló szakágazatok szerint, s ezeket be kell sorolni a külkereskedelmi terv árujegyzékébe. A beruházá-' si egységek kivitelének biztosítását az egyedüli főszállító formájában kell megoldani. Eközben a beruházási egy* ségek szerződésileg vállalt kivitelét állami tervfeladatnak kell tekinteni, amely egyaránt kötelező a külkereskedelmi szervezetekre és az összes részt* vevő szállítóra, továbbá a részegységek' gyártóira is, akik kötelesek ezeket a szerelési, illetve az építési ütemtervben meghatározott határidőkben, illetve a külföldi megrendelővel kötött szerződésben foglalt határidőkben átadni a főszállítónak; ennek megfelelően szerződésileg kell biztosítani a részegyséj gek pontos szállítását.

• Részletesebben kell tervezni a szállítási kapcsolatokat a termelés és a külkereskedelem között, főleg a kivitel anyagi vonatkozású területein. Az állami tervben és a gazdasági tervekben a gépipari kivitelt szakágazatokra bontva kell tervezni.

• Gazdaságilag célszerű mértékben el kell mélyíteni a területi tervezést.

elválaszthatatlan a tervezés tökéletest tésétől. A tervnek és az önálló elszá* molási rendszernek egységben kell hatnia. Az önálló elszámolás fejlesztésének és hatékony érvényesítésének alapvető feltétele a mérlegegyensúlyos terv, Illetve a népgazdasági tervek rendszere, melynek keretében megnő-1 vekszik az értékhordozó tervek jelentősége (pénzügyi terv állami költség-1

(Folytatás a 4. oldalonj

II. AZ ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁS ÉS AZ ANYAGI ÖSZTÖNZÉS, A HATÉKONYSÁG ÉS A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ GAZDASÁGI SZABÁLYOZOK KIHASZNÁLÁSÁNAK FEJLESZTÉSE