Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-13 / 62. szám, csütörtök

Oj módszerek alkalmazásával FELKÉSZÜLÉS A KUKORICA TERMESZTÉSÉRE Amíg a komáromi (Komárno) és más járásokban már teljes ütemben vetik az árpát, a kukorica termesztésének leg meg je- lelőbb módszereiről, a lehető legnagyobb hozamok elérésének lehetőségeiről még csak értekezleteket tartanak Ezek közül kiemelhetjük a nyugat-szlovákiai kerület legjobb kukoricater­mesztőinek konferenciáját. KINCSŐNK, AZ ERDŐ Amint a beszámolóból Is ki­tűnt, nagy tétről van szó. Ha idén a kerületben sikerül — 130 000 hektárról — 800 000 tonna szemeskukoricát betaka­rítani a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, és más gabona hektárhozama is megfelel n tervmutatóknak, akkor a kerü­letben a 6. ötéves tervidőszak­ban a szemes-félék termésének összmennyisége eléri a terve­zett 2,5 millió tonnát. A múlt évi eredmények biztatóak A konferencián jaromír Ab gayer mérnök, a kerületi mező- gazdasági igazgatóság vezetője nagyra értékelte az Üzbég SZSZK kukoricatermesztői fel­hívása alapján egyre jobban ki­bontakozó verseny eredményeit. Bejelentette, hogy több mező- gazdasági üzemben a verseny hatására az új módszerek al­kalmazásával az öntözetlen te­rületen hetven, az öntözhető te­rületen pedig száz mázsa ku­koricát termeltek hektáron­ként. Több mint hatvan mázsa kukoricát takarítottak be hek­táronként az ostrovei, a treba- ticei, a voderadyí, a dechticei, a cíferi, a gútai (Kolárovo), a zsigárdi (Ziliarec), a sókszelő- cei (Selice) és a padányi (Padáíí) szövetkezetekben, va­lamint az Agrokomplex nagyme­gyeri (Calovo) üzemében. Még számos mezőgazdasági üzem ért el hasonló termelési eredmé­nyeket. A verseny lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a múlt évben a kerületben a szemes kukorica hektárhozama 53,32 mázsa volt. Iványi Sándor mérnök, a Gú- tai Efsz növénytermesztési ága­zatának vezetője a talajelőké­szítés és gyomirtás fontossá­gát hangsúlyozta. Elmondotta, hogy helyi viszonyaiknak meg­felelően úgy egyengetik el a talajt, hogy az hosszú ideig megőrizze nedvességtartalmát. A gyomot mechanikus módon — fogasolással és sarabolással — is irtják, mert a gyomirtósze­rek nem mindig hatnak kielé­gítően. Szerinte a bő termés egyik feltétele, hogy a növé­nyek között egészen a beta­karításig egy szál gyom se le gyen. Jobban ki kell használni a gépek teljesítőképességét A kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője a kukorica termesztésével kapcsolatban el­ismerte, hogy kevés a talajmű­velő, vető-, növényápoló és be­takarító gép, de ugyanakkor felhívta a kooperációs körzetek tanácsait és a mezőgazdasági üzemek gepesitőit, hogy rugal­masabb irányító- és szervező munkával jobban használják ki a gépek erejét. Főleg a nagy teljesítményű gépeket kell át­csoportosítani, hogy ilyen mó­don gyorsabb ütemben végez­hessék a munkákat. Hue7. Sándor, a komáromi já­rási mezőgazdasági igazgatóság főgépesítője azt hangoztatta, hogy a mezőgazdasági üzemek között jobban el kelj mélyíte­ni az együttműködést, azonban hozzáfűzte, hogy kevés a min­den feltételnek megfelelő vető­gép. Az SPS-6 és az SPS-8-as vetőgépekkel csak akkor lehet jó minőségű munkát végezni, ha a dolgozókat alaposan fel­készítik kezelésükre. Nagyon sok függ attól, hogy a gépeket milyen módon állítják be a munkára. Nemzetközi együttműködéssel A kukorica hektárhozamának fokozására nemzetközi együtt­működés alakult ki. A szomszé­dos országok szakemberei ha­zai szakembereinknek sokszor adnak hasznos tanácsokat a termesztési módszerekhez. A Trnavai Kukoricatermesztő Ku­tatóintézet és a Szegedi Gabo­natermesztési Kutatóintézet ve­zetői már 1978-ban együttmű­ködési szerződést kötöttek. Széli Endre, a magyarországi kutató- intézet tudományos munkatársa ezzel kapcsolatban felszólalásá­ban elmondotta, hogy közös erőfeszítéssel olyan termeszté­si módszereket alakítanak ki, amelyek megfelelőek az itteni éghajlati viszonyoknak. Úgy­szintén korán érő hibridek ve­tőmagját szállítjuk mezőgazda­sági üzemeinknek. Nagy terüle­ten termelik kutató intézetük hibridjeit a Dióspatonyi (Ore­chová Potöü) és a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Efsz- ben és a Nagyidai fVefká Ida) Állami Gazdaságban. A szakmai tanácsadás alkal­mából meghatározzák, hogy az egyes hibridek termesztéséhez mennyi tápanyagot adjanak, milyen legyen a kukorica sűrű­sége. A hibridek minőségét a termőképesség, a szárszilárdság mutatja. A Szegedi Gabonater­mesztési Kutatóintézet hibrid­jeit mezőgazdasági üzemeink ezért termelik egyre nagyobb területen, mert szárszilárdak, ezért nem dőlnek meg és kevés veszteséggel takaríthatok be. Az utóbbi nagyon fontos ténye­ző, mert amint a kutatóintézet képviselője hangsúlyozta, nem­csak az a fontos, hogy a ku­korica mennyit terem, hanem az is, hogy mennyit lehet belő­le betakarítani. Gyümölcsözőek és sokat i'gé- rőek a Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Vállalattal való kapcsolataink is. Az együtt­működés a Csilizradványi (Čil. Radvafí) Efsz-szel kezdődött. Több hibriddel kísérleteztek. A hektárhozamok hetven-száz mázsa között mozogtak. Kóbor Attila mérnök, a vállalat képvi­selője elmondotta, hogy na­gyobb területen egyes hibridek hektárhozama több mint száz mázsás is volt. Az eredmények alapján újabb együttműködési megállapodásokat kötöttek. Ter­melési rendszerük szerint a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) ezer, a galántai (Galanta) já­rásban szintén ezer hektáron termesztik a kukoricát. A válla­lat vetőmagot, komplex gépe­sítést biztosít és természetesen szaktanáccsal látja el az ille­tékes mezőgazdasági üzemek termesztőit. Jelentős szakmai és techno­lógiai együttműködés bontako­zik ki az Üzbég SZSZK kukori­ca-termesztőivel is. Képviselőik gyakran látogatnak a kerületbe, hogy tapasztalataikat átadják mezőgazdasági üzemeink veze­tőinek. Anyagi érdekeltséggel is több termelésre ösztönöznek A konferencia résztvevői el­határozták, hogy az öntözetlen területen hetven, az öntözhető területen pedig száz mázsa ku­koricát termelnek hektáron­ként. A vállalás főleg azokra a körzetekre irányul, amelyek­ben a legkedvezőbbek a terme­lési feltételek. A felsőbb szer­vek a versenyt az anyagi érde­keltség felkeltésével is fokoz­zák. A rendelet szerint, hogyha a komplex racionalizációs bri­gádok a tervezettnél több ku­koricát termelnek, jutalomban részesülnek és tagjaik jutányos áron vásárolhatnak kukoricát, amit a háztáji állatokkal etet­hetnek fel. A konferencia is bizonyítot­ta, hogy a mezőgazdasági üze­mek jól felkészültek a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében a kukorica termesztésére. BALLA JÓZSEF Népgazdaságunk termelőága­zatai között fontos helyet fog­lal el a szocialista, nagyüzemi erdőgazdálkodás. Jelentőségét — főleg gazdaságfejlesztési szempontokból — egyre inkább fokozza az a körülmény, hogy ama kevés ágazataink egyike, amelyekben bőséges hazai nyersanyagforrások biztosítják a gyorsuló ütemben növekvő szükségletek fedezését. Az erdők azonban, sok egyéb hasznuk mellett, a környező mezőgazdasági, illetve lakott területekre is jótékonyan hat­nak. Elsősorban azzal, hogy mérsékelik az időjárás szélső­ségeit. Hatalmas lombkoroná­juk fokozza a nedvesség páro­logtatását, de főleg szabályozza a levegő páratartalmát, hűsítő- leg hat és ezzel csökkenti a hőmérsékleti ingadozásokat. Nagyobb erdőterületek a csapa­dékviszonyokat is kedvezően befolyásolják. Az erdők ezenkí^ kívül megtörik a szél erejét, enyhítik szárító hatását, meg­akadályozzák a futóhomok moz­gását, a termőtalaj erózióját. Életkörnyezetünk alakításában és védelmében ugyancsak fel­becsülhetetlen értéket jelente­nek. Párt- és állami szerveink mindezért állandó és fokozott figyelmet fordítanak az erdő- gazdálkodás fejlesztésére. A CSKP XV. kongresszusának irányelvei értelmében a hato­dik ötéves tervidőszakban kie­melt feladatot jelent az erdők termőképességének további fo­kozása, valamint népgazdasá­gunknak a kiváló minőségű nyersanyagfával való folyama­tos ellátása. Egyidejűleg növel­ni kell az erdőművelési mun­kálatok hatékonyságát, fokozni kell erdeinknek a kártevőkkel szembeni ellenállóképességét, gondoskodni kell az elörege­dett, nehezen megközelíthető állományok feltárásáról, kiter­meléséről és felújításáról. MEGHATÁROZÓ MÓDON Közép-Szlovákiában, hazánk legnagyobb és legjobban erdő­sített kerületében, a pártkong­resszusi irányelvek értelmében különösen fontos feladatokat teljesítenek az erdőgazdaságok dolgozói. Jelenleg ugyanis a kerülef területének 48,9 száza­lékát erdők borítják, amelyek­ben a Szlovák Szocialista Köz- tá r sa ság h a szó nf a-ta rta lé k á na k csaknem a fele, mintegy 160 millió köbméter található. Eb­ből eredően e kerületre jut az SZSZK fakitermelési feladatai­nak 49,2 százaléka, ami meny- nyiségben 12 millió 440 ezer köbméter kiváló minőségű, ér­tékes nyersanyagot jelent nép­gazdaságunknak a hatodik öt­éves tervidőszakban. A közép­szlovákiai erdők nyersanyagfa* termése tehát döntő mértékben határozza meg az SZSZK, illet­ve az egész ország erdőgazdál­kodási sikereit. A kerületben magas szakmai színvonalon végzik az erdőgaz­dálkodást. Nagy mértékben elő­segíti ezt, hogy Közép-Szlová­kiában van az SZSZK egyetlen erdészeti- és faipari főiskolája, az erdőgazdálkodási kutatóinté­zet központja, az erdő- és víz- gazdálkodás dolgozóinak szak­képzésével is foglalkozó Leso- projekt nemzeti vállalat szék­helye, valamint a fafeldolgozó vállalatok és üzemek nem kis része. Amint azt az SZLKP Kö­zép-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának legutóbbi ülésén meg­állapították, mindez kedvező feltételeket biztosít a szakem­berképzés igényes feladatainak teljesítéséhez és a széles körű ágazati kutatómunka egyre újabb eredményeinek mielőbbi sikeres gyakorlati hasznosításá­hoz. Az ágazat fejlesztését legu­tóbb jelentősen előrelendítette az 1978. január 1 én hatályba lépett új erdőgazdálkodási tör­vény. Ennek alapján a CSKP KB Titkársága újabb fontos intéz­kedésekről határozott, amelyek nyomán a közép-szlovákiai er­dőgazdálkodásban is több gaz­daságpolitikai és szervezési módosításra került sor. Az új jogszabályok érvényesítése, el­sősorban a szocialista nagyüze­mi termelői kapcsolatok meg­erősítése és tökéletesítése, ked­vező feltételeket teremt pár­tunk távlati gazdaság-politikai céljainak elérésére. NÉGY ÉV MÉRLEGE A kerület erdőgazdaságaiban a hatodik ötéves tervidőszak el­múlt négy esztendejét jó ered­ményekkel zárták. A fakiterme­lés nagysága minden évben meghaladta a tervezett mennyi­séget. Az erdőkből nyert, több­nyire kiváló minőségű nyers­anyag legnagyobb részét a kö- zép-szlovákiai gyárakban, a Banská Bystrica-i Smrečina, a zvoleni Bučina, a sučanyi Dre­vina, a žilinai Drevoindustria, a praveneci Tatra nemzeti vál­lalatban, valamint a Béke Bú­torgyárak helyi üzemegységei­ben hasznosították. Ugyancsak sok nyersanyagot dolgoztak fel a cellulóz- és papírgyárakban és jelentős mennyiségű haszon­fa jutott a külföldi piacokra is. Említést érdemel, hogy a kö­zép-szlovákiai erdőgazdaságok dolgozói már 1978-ban 96,3 szá­zalékra teljesítették a hatodik ötéves tervidőszakra meghatá­rozott exportfeladataikat. Több szempontból előnyös, hogy a hazai feldolgozó iparban csak kevésbé, vagy szinte alig igé­nyelt fafélék eladására szólnak az exportszerződések. Az utóbbi négy év kiváló eredményeit nagy mértékben elősegítette a munkatermeié kenység jelentős fokozása. A mostani tervidőszakra előirány­zott 16,5 százalékos növekedési ütem betartása nemcsak reális, hanem akár lényegesen is túl­teljesíthető feladatot jelent az erdőgazdaságok dolgozóinak. Ugyanis 1976. elejétől 1979. vé­géig, az ötödik ötéves tervidő­szakhoz képest már 16,3 száza­lékkal növelték a munkaterme­lékenységet, ami nem elhanya­golható dolgozó-létszám megta­karítást is eredményezett. A tervezettnél gyorsabb ütemű termelékenység-növelés értékét és jelentőségét tovább növeli az a körülmény, hogy a kerület erdőgazdaságaiban a szlovákiai átlagnál még mindenütt kisebb az egy hektáros területre jutó alapeszközök értéke és a ha­sonló területre számított éven­kénti beruházások nagysága. Az erdészetekben jelenleg hek­táronként átlagosan legalább 860 koronát érő újabb alap­eszközök beszerzésével, illetve beruházások megvalósításával érhetnék el az említett szlová­kiai színvonalat. Másrészt azon­ban még nem fogytak el tel­jesen a hasznosítható termelési tartalékok sem, hiszen a meg­levő alapeszközök és az eddigi beruházások kétműszakos ki­használására az ország más vi­dékein már akad néhány köve­tésre méltó, jó példa. KÖVETKEZETES MUNKÁVAL Közép-Szlovákiában a mosta­ni tervidőszakban a fakiterme­lés fokozása mellett az erdőte­lepítés is komoly feladatokat jelent. A gazdaságokban össze­sen 31240 hektáron tervezik aránylag gyorsan növekedő fa­csemetékkel beültetni a kivá­gott erdők helyét. Ezenkívül 28 600 hektár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet is erdőtelepítésre jelöltek ki. A tervidőszak eltelt négy eszten­dejében sajnos több helyen — főleg objektív okok miatt — lemaradások keletkeztek ebben a fontos munkában, amelyek behozására az idén kell megol­dást találni. Ugyancsak gondot jelent, hogy még mindig arány­lag nagy veszteségek keletkez­nek a kiültetett facsemetékben. Elsősorban az erdei vadak ká­rosítják a fiatal erdőket. Éven te mintegy 5—6 millió korona ra tehető veszteség éri ilyen módon a gazdaságokat* Bár a tavalyihoz viszonyítva az idén csak egy százalékkal kell növelni a fakitermelést, a közép-szlovákiai erdészetekben mindenütt komoly figyelmet fordítanak a köveíkezetes mun­kaszervezésre. Az eddiginél jobban előtérbe kerül a gazda­ságosabb, az ésszerűbb terme lés követelménye, az erdőgaz­dasági munkafolyamatok gépe­sítési mértékének növelése és a kitermelt famennyiség haté­konyabb felhasználása. Közben persze arról sem feledkeznek meg a dolgozók, hogy továbbra is kincsünk maradjon az erdő LAI.G KÁROLY NEM VAGYUNK EGYFORMÁK Nem egyformák a ke;,ünk ujjai sem — ragadt meg bennem már gyerekkoromban az emberek közti különbségre utaló hasonlat. Mondanom sem kell, hogy általában nem az emberek külsejére, hanem a viselkedésére, magatartására, tulajdon­ságaikra céloztak e szavakkal. És ha már a kezet említettem, jól tudjuk, hogy ez sem egy­forma. Valakinek ügyesebb, másnak kevésbé ügyes a keze, egyik kéz dolgosabb, mint a má­sik, aztán van olyan kéz is, amelyik enyves, ragadós, mint ahogy van olyan ember is, akinek folyton maga felé hajliik a keze. Nem kétséges, hogy a kezek mindeme és más egyéb sajátossá­gai tulajdonosuk jellemének különbségeiből kö­vetkeznek. A fenti gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor egy jelentést olvastam enyveskezű és ebből eredően ártalmas gyüjtőszenvedéllyel ter­helt polgártársaink felelőtlen cselekedeteinek egyik káros következményéről. A Csehszlovák Államvasutak személykocsijainak berendezésé­ből tavaly tíz és fél millió' korona értékű külön­féle tárgyat tulajdonítottak el a ragadós kezű utasok, ami két és fél millió koronával haladja meg az előző évi hasonló kár összegét. A vasút minden évben százmilliókat fordít arra a célra, hogy évi több mint 412 millió utasa számára egyre kulturáltabb utazási feltételeket teremt­sen. Sok ezer dolgos kéz munkálkodik a kor­szerű személykocsik elkészítésén, a dolgozók kétségkívül elégedetten szemlélik munkájuk eredményét, amikor a kompletten felszerelt va­donatúj személykocsik kigördülnek a gyárcsar­nokból, hogy az utazóközönség szolgálatába áll­janak. Aztán egy idő múlva a kocsik berendezé­se hiányosabbá válik, mert az utasok közül elég sokan a vasutasok szándékaival ellentétes irány­ban működnek: azon fáradoznak, hogy társaik számára kényelmetlenebbé tegyék az utazást. Enyves kezükhöz tavaly egyebek között annyi függöny ragadt, amelynek hosszúsága meghalad­ta a huszonkét kilométert. A tizenkétezer lopott tükörben vajon pirulás nélkül nézik-e a tolvajok arcátlan képüket. S vájjon mi hasznát veszik odahaza az elorzott olvasólámpáknak, szappan- tartóknak, tűzoltókészülékeknek? Ez utóbbiakat talán lelkiismeretük esetleges fellobanásának el­fojtására tartogatják. Nem kétséges, hogy a ragadós kezűek a tolvaj­kodásra általában a tanúk nélküli alkalmas pil­lanatokat szokták kihasználni. Ogy vélem azon­ban, hogy a túlnyomó becsületes többség na­gyobb odafigyelésével az ismeretlenség homá­lyából sokkal többet napvilágra lehetne hozni a tolvajok közül. Nemrégen például elégedetten olvastam egy aprócska hírt arról, hogy egy szemtanú telefonfelhívása nyomán tetten értek egy férfit, aki egy építkezésről talicskában egy rakás csempét tolt hazafelé. Aprócska eset, de arról tanúskodik, hogy aki felhívta rá a figyel­met tudta: habár az a csempe közvetlenül egy építőváilalat tulajdonát képezi, ellopásával az egész társadalmat, tehát közvetve az egyént is károsítják. És ne feledjük, hogy a sok kicsi sokra megy, s a talicskányi ellopott csempékből, téglákból milliós károk keletkeznek. gal LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents