Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-13 / 62. szám, csütörtök
Oj módszerek alkalmazásával FELKÉSZÜLÉS A KUKORICA TERMESZTÉSÉRE Amíg a komáromi (Komárno) és más járásokban már teljes ütemben vetik az árpát, a kukorica termesztésének leg meg je- lelőbb módszereiről, a lehető legnagyobb hozamok elérésének lehetőségeiről még csak értekezleteket tartanak Ezek közül kiemelhetjük a nyugat-szlovákiai kerület legjobb kukoricatermesztőinek konferenciáját. KINCSŐNK, AZ ERDŐ Amint a beszámolóból Is kitűnt, nagy tétről van szó. Ha idén a kerületben sikerül — 130 000 hektárról — 800 000 tonna szemeskukoricát betakarítani a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, és más gabona hektárhozama is megfelel n tervmutatóknak, akkor a kerületben a 6. ötéves tervidőszakban a szemes-félék termésének összmennyisége eléri a tervezett 2,5 millió tonnát. A múlt évi eredmények biztatóak A konferencián jaromír Ab gayer mérnök, a kerületi mező- gazdasági igazgatóság vezetője nagyra értékelte az Üzbég SZSZK kukoricatermesztői felhívása alapján egyre jobban kibontakozó verseny eredményeit. Bejelentette, hogy több mező- gazdasági üzemben a verseny hatására az új módszerek alkalmazásával az öntözetlen területen hetven, az öntözhető területen pedig száz mázsa kukoricát termeltek hektáronként. Több mint hatvan mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként az ostrovei, a treba- ticei, a voderadyí, a dechticei, a cíferi, a gútai (Kolárovo), a zsigárdi (Ziliarec), a sókszelő- cei (Selice) és a padányi (Padáíí) szövetkezetekben, valamint az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) üzemében. Még számos mezőgazdasági üzem ért el hasonló termelési eredményeket. A verseny lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a múlt évben a kerületben a szemes kukorica hektárhozama 53,32 mázsa volt. Iványi Sándor mérnök, a Gú- tai Efsz növénytermesztési ágazatának vezetője a talajelőkészítés és gyomirtás fontosságát hangsúlyozta. Elmondotta, hogy helyi viszonyaiknak megfelelően úgy egyengetik el a talajt, hogy az hosszú ideig megőrizze nedvességtartalmát. A gyomot mechanikus módon — fogasolással és sarabolással — is irtják, mert a gyomirtószerek nem mindig hatnak kielégítően. Szerinte a bő termés egyik feltétele, hogy a növények között egészen a betakarításig egy szál gyom se le gyen. Jobban ki kell használni a gépek teljesítőképességét A kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője a kukorica termesztésével kapcsolatban elismerte, hogy kevés a talajművelő, vető-, növényápoló és betakarító gép, de ugyanakkor felhívta a kooperációs körzetek tanácsait és a mezőgazdasági üzemek gepesitőit, hogy rugalmasabb irányító- és szervező munkával jobban használják ki a gépek erejét. Főleg a nagy teljesítményű gépeket kell átcsoportosítani, hogy ilyen módon gyorsabb ütemben végezhessék a munkákat. Hue7. Sándor, a komáromi járási mezőgazdasági igazgatóság főgépesítője azt hangoztatta, hogy a mezőgazdasági üzemek között jobban el kelj mélyíteni az együttműködést, azonban hozzáfűzte, hogy kevés a minden feltételnek megfelelő vetőgép. Az SPS-6 és az SPS-8-as vetőgépekkel csak akkor lehet jó minőségű munkát végezni, ha a dolgozókat alaposan felkészítik kezelésükre. Nagyon sok függ attól, hogy a gépeket milyen módon állítják be a munkára. Nemzetközi együttműködéssel A kukorica hektárhozamának fokozására nemzetközi együttműködés alakult ki. A szomszédos országok szakemberei hazai szakembereinknek sokszor adnak hasznos tanácsokat a termesztési módszerekhez. A Trnavai Kukoricatermesztő Kutatóintézet és a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet vezetői már 1978-ban együttműködési szerződést kötöttek. Széli Endre, a magyarországi kutató- intézet tudományos munkatársa ezzel kapcsolatban felszólalásában elmondotta, hogy közös erőfeszítéssel olyan termesztési módszereket alakítanak ki, amelyek megfelelőek az itteni éghajlati viszonyoknak. Úgyszintén korán érő hibridek vetőmagját szállítjuk mezőgazdasági üzemeinknek. Nagy területen termelik kutató intézetük hibridjeit a Dióspatonyi (Orechová Potöü) és a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Efsz- ben és a Nagyidai fVefká Ida) Állami Gazdaságban. A szakmai tanácsadás alkalmából meghatározzák, hogy az egyes hibridek termesztéséhez mennyi tápanyagot adjanak, milyen legyen a kukorica sűrűsége. A hibridek minőségét a termőképesség, a szárszilárdság mutatja. A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet hibridjeit mezőgazdasági üzemeink ezért termelik egyre nagyobb területen, mert szárszilárdak, ezért nem dőlnek meg és kevés veszteséggel takaríthatok be. Az utóbbi nagyon fontos tényező, mert amint a kutatóintézet képviselője hangsúlyozta, nemcsak az a fontos, hogy a kukorica mennyit terem, hanem az is, hogy mennyit lehet belőle betakarítani. Gyümölcsözőek és sokat i'gé- rőek a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalattal való kapcsolataink is. Az együttműködés a Csilizradványi (Čil. Radvafí) Efsz-szel kezdődött. Több hibriddel kísérleteztek. A hektárhozamok hetven-száz mázsa között mozogtak. Kóbor Attila mérnök, a vállalat képviselője elmondotta, hogy nagyobb területen egyes hibridek hektárhozama több mint száz mázsás is volt. Az eredmények alapján újabb együttműködési megállapodásokat kötöttek. Termelési rendszerük szerint a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) ezer, a galántai (Galanta) járásban szintén ezer hektáron termesztik a kukoricát. A vállalat vetőmagot, komplex gépesítést biztosít és természetesen szaktanáccsal látja el az illetékes mezőgazdasági üzemek termesztőit. Jelentős szakmai és technológiai együttműködés bontakozik ki az Üzbég SZSZK kukorica-termesztőivel is. Képviselőik gyakran látogatnak a kerületbe, hogy tapasztalataikat átadják mezőgazdasági üzemeink vezetőinek. Anyagi érdekeltséggel is több termelésre ösztönöznek A konferencia résztvevői elhatározták, hogy az öntözetlen területen hetven, az öntözhető területen pedig száz mázsa kukoricát termelnek hektáronként. A vállalás főleg azokra a körzetekre irányul, amelyekben a legkedvezőbbek a termelési feltételek. A felsőbb szervek a versenyt az anyagi érdekeltség felkeltésével is fokozzák. A rendelet szerint, hogyha a komplex racionalizációs brigádok a tervezettnél több kukoricát termelnek, jutalomban részesülnek és tagjaik jutányos áron vásárolhatnak kukoricát, amit a háztáji állatokkal etethetnek fel. A konferencia is bizonyította, hogy a mezőgazdasági üzemek jól felkészültek a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében a kukorica termesztésére. BALLA JÓZSEF Népgazdaságunk termelőágazatai között fontos helyet foglal el a szocialista, nagyüzemi erdőgazdálkodás. Jelentőségét — főleg gazdaságfejlesztési szempontokból — egyre inkább fokozza az a körülmény, hogy ama kevés ágazataink egyike, amelyekben bőséges hazai nyersanyagforrások biztosítják a gyorsuló ütemben növekvő szükségletek fedezését. Az erdők azonban, sok egyéb hasznuk mellett, a környező mezőgazdasági, illetve lakott területekre is jótékonyan hatnak. Elsősorban azzal, hogy mérsékelik az időjárás szélsőségeit. Hatalmas lombkoronájuk fokozza a nedvesség párologtatását, de főleg szabályozza a levegő páratartalmát, hűsítő- leg hat és ezzel csökkenti a hőmérsékleti ingadozásokat. Nagyobb erdőterületek a csapadékviszonyokat is kedvezően befolyásolják. Az erdők ezenkí^ kívül megtörik a szél erejét, enyhítik szárító hatását, megakadályozzák a futóhomok mozgását, a termőtalaj erózióját. Életkörnyezetünk alakításában és védelmében ugyancsak felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Párt- és állami szerveink mindezért állandó és fokozott figyelmet fordítanak az erdő- gazdálkodás fejlesztésére. A CSKP XV. kongresszusának irányelvei értelmében a hatodik ötéves tervidőszakban kiemelt feladatot jelent az erdők termőképességének további fokozása, valamint népgazdaságunknak a kiváló minőségű nyersanyagfával való folyamatos ellátása. Egyidejűleg növelni kell az erdőművelési munkálatok hatékonyságát, fokozni kell erdeinknek a kártevőkkel szembeni ellenállóképességét, gondoskodni kell az elöregedett, nehezen megközelíthető állományok feltárásáról, kitermeléséről és felújításáról. MEGHATÁROZÓ MÓDON Közép-Szlovákiában, hazánk legnagyobb és legjobban erdősített kerületében, a pártkongresszusi irányelvek értelmében különösen fontos feladatokat teljesítenek az erdőgazdaságok dolgozói. Jelenleg ugyanis a kerülef területének 48,9 százalékát erdők borítják, amelyekben a Szlovák Szocialista Köz- tá r sa ság h a szó nf a-ta rta lé k á na k csaknem a fele, mintegy 160 millió köbméter található. Ebből eredően e kerületre jut az SZSZK fakitermelési feladatainak 49,2 százaléka, ami meny- nyiségben 12 millió 440 ezer köbméter kiváló minőségű, értékes nyersanyagot jelent népgazdaságunknak a hatodik ötéves tervidőszakban. A középszlovákiai erdők nyersanyagfa* termése tehát döntő mértékben határozza meg az SZSZK, illetve az egész ország erdőgazdálkodási sikereit. A kerületben magas szakmai színvonalon végzik az erdőgazdálkodást. Nagy mértékben elősegíti ezt, hogy Közép-Szlovákiában van az SZSZK egyetlen erdészeti- és faipari főiskolája, az erdőgazdálkodási kutatóintézet központja, az erdő- és víz- gazdálkodás dolgozóinak szakképzésével is foglalkozó Leso- projekt nemzeti vállalat székhelye, valamint a fafeldolgozó vállalatok és üzemek nem kis része. Amint azt az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának legutóbbi ülésén megállapították, mindez kedvező feltételeket biztosít a szakemberképzés igényes feladatainak teljesítéséhez és a széles körű ágazati kutatómunka egyre újabb eredményeinek mielőbbi sikeres gyakorlati hasznosításához. Az ágazat fejlesztését legutóbb jelentősen előrelendítette az 1978. január 1 én hatályba lépett új erdőgazdálkodási törvény. Ennek alapján a CSKP KB Titkársága újabb fontos intézkedésekről határozott, amelyek nyomán a közép-szlovákiai erdőgazdálkodásban is több gazdaságpolitikai és szervezési módosításra került sor. Az új jogszabályok érvényesítése, elsősorban a szocialista nagyüzemi termelői kapcsolatok megerősítése és tökéletesítése, kedvező feltételeket teremt pártunk távlati gazdaság-politikai céljainak elérésére. NÉGY ÉV MÉRLEGE A kerület erdőgazdaságaiban a hatodik ötéves tervidőszak elmúlt négy esztendejét jó eredményekkel zárták. A fakitermelés nagysága minden évben meghaladta a tervezett mennyiséget. Az erdőkből nyert, többnyire kiváló minőségű nyersanyag legnagyobb részét a kö- zép-szlovákiai gyárakban, a Banská Bystrica-i Smrečina, a zvoleni Bučina, a sučanyi Drevina, a žilinai Drevoindustria, a praveneci Tatra nemzeti vállalatban, valamint a Béke Bútorgyárak helyi üzemegységeiben hasznosították. Ugyancsak sok nyersanyagot dolgoztak fel a cellulóz- és papírgyárakban és jelentős mennyiségű haszonfa jutott a külföldi piacokra is. Említést érdemel, hogy a közép-szlovákiai erdőgazdaságok dolgozói már 1978-ban 96,3 százalékra teljesítették a hatodik ötéves tervidőszakra meghatározott exportfeladataikat. Több szempontból előnyös, hogy a hazai feldolgozó iparban csak kevésbé, vagy szinte alig igényelt fafélék eladására szólnak az exportszerződések. Az utóbbi négy év kiváló eredményeit nagy mértékben elősegítette a munkatermeié kenység jelentős fokozása. A mostani tervidőszakra előirányzott 16,5 százalékos növekedési ütem betartása nemcsak reális, hanem akár lényegesen is túlteljesíthető feladatot jelent az erdőgazdaságok dolgozóinak. Ugyanis 1976. elejétől 1979. végéig, az ötödik ötéves tervidőszakhoz képest már 16,3 százalékkal növelték a munkatermelékenységet, ami nem elhanyagolható dolgozó-létszám megtakarítást is eredményezett. A tervezettnél gyorsabb ütemű termelékenység-növelés értékét és jelentőségét tovább növeli az a körülmény, hogy a kerület erdőgazdaságaiban a szlovákiai átlagnál még mindenütt kisebb az egy hektáros területre jutó alapeszközök értéke és a hasonló területre számított évenkénti beruházások nagysága. Az erdészetekben jelenleg hektáronként átlagosan legalább 860 koronát érő újabb alapeszközök beszerzésével, illetve beruházások megvalósításával érhetnék el az említett szlovákiai színvonalat. Másrészt azonban még nem fogytak el teljesen a hasznosítható termelési tartalékok sem, hiszen a meglevő alapeszközök és az eddigi beruházások kétműszakos kihasználására az ország más vidékein már akad néhány követésre méltó, jó példa. KÖVETKEZETES MUNKÁVAL Közép-Szlovákiában a mostani tervidőszakban a fakitermelés fokozása mellett az erdőtelepítés is komoly feladatokat jelent. A gazdaságokban összesen 31240 hektáron tervezik aránylag gyorsan növekedő facsemetékkel beültetni a kivágott erdők helyét. Ezenkívül 28 600 hektár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet is erdőtelepítésre jelöltek ki. A tervidőszak eltelt négy esztendejében sajnos több helyen — főleg objektív okok miatt — lemaradások keletkeztek ebben a fontos munkában, amelyek behozására az idén kell megoldást találni. Ugyancsak gondot jelent, hogy még mindig aránylag nagy veszteségek keletkeznek a kiültetett facsemetékben. Elsősorban az erdei vadak károsítják a fiatal erdőket. Éven te mintegy 5—6 millió korona ra tehető veszteség éri ilyen módon a gazdaságokat* Bár a tavalyihoz viszonyítva az idén csak egy százalékkal kell növelni a fakitermelést, a közép-szlovákiai erdészetekben mindenütt komoly figyelmet fordítanak a köveíkezetes munkaszervezésre. Az eddiginél jobban előtérbe kerül a gazdaságosabb, az ésszerűbb terme lés követelménye, az erdőgazdasági munkafolyamatok gépesítési mértékének növelése és a kitermelt famennyiség hatékonyabb felhasználása. Közben persze arról sem feledkeznek meg a dolgozók, hogy továbbra is kincsünk maradjon az erdő LAI.G KÁROLY NEM VAGYUNK EGYFORMÁK Nem egyformák a ke;,ünk ujjai sem — ragadt meg bennem már gyerekkoromban az emberek közti különbségre utaló hasonlat. Mondanom sem kell, hogy általában nem az emberek külsejére, hanem a viselkedésére, magatartására, tulajdonságaikra céloztak e szavakkal. És ha már a kezet említettem, jól tudjuk, hogy ez sem egyforma. Valakinek ügyesebb, másnak kevésbé ügyes a keze, egyik kéz dolgosabb, mint a másik, aztán van olyan kéz is, amelyik enyves, ragadós, mint ahogy van olyan ember is, akinek folyton maga felé hajliik a keze. Nem kétséges, hogy a kezek mindeme és más egyéb sajátosságai tulajdonosuk jellemének különbségeiből következnek. A fenti gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor egy jelentést olvastam enyveskezű és ebből eredően ártalmas gyüjtőszenvedéllyel terhelt polgártársaink felelőtlen cselekedeteinek egyik káros következményéről. A Csehszlovák Államvasutak személykocsijainak berendezéséből tavaly tíz és fél millió' korona értékű különféle tárgyat tulajdonítottak el a ragadós kezű utasok, ami két és fél millió koronával haladja meg az előző évi hasonló kár összegét. A vasút minden évben százmilliókat fordít arra a célra, hogy évi több mint 412 millió utasa számára egyre kulturáltabb utazási feltételeket teremtsen. Sok ezer dolgos kéz munkálkodik a korszerű személykocsik elkészítésén, a dolgozók kétségkívül elégedetten szemlélik munkájuk eredményét, amikor a kompletten felszerelt vadonatúj személykocsik kigördülnek a gyárcsarnokból, hogy az utazóközönség szolgálatába álljanak. Aztán egy idő múlva a kocsik berendezése hiányosabbá válik, mert az utasok közül elég sokan a vasutasok szándékaival ellentétes irányban működnek: azon fáradoznak, hogy társaik számára kényelmetlenebbé tegyék az utazást. Enyves kezükhöz tavaly egyebek között annyi függöny ragadt, amelynek hosszúsága meghaladta a huszonkét kilométert. A tizenkétezer lopott tükörben vajon pirulás nélkül nézik-e a tolvajok arcátlan képüket. S vájjon mi hasznát veszik odahaza az elorzott olvasólámpáknak, szappan- tartóknak, tűzoltókészülékeknek? Ez utóbbiakat talán lelkiismeretük esetleges fellobanásának elfojtására tartogatják. Nem kétséges, hogy a ragadós kezűek a tolvajkodásra általában a tanúk nélküli alkalmas pillanatokat szokták kihasználni. Ogy vélem azonban, hogy a túlnyomó becsületes többség nagyobb odafigyelésével az ismeretlenség homályából sokkal többet napvilágra lehetne hozni a tolvajok közül. Nemrégen például elégedetten olvastam egy aprócska hírt arról, hogy egy szemtanú telefonfelhívása nyomán tetten értek egy férfit, aki egy építkezésről talicskában egy rakás csempét tolt hazafelé. Aprócska eset, de arról tanúskodik, hogy aki felhívta rá a figyelmet tudta: habár az a csempe közvetlenül egy építőváilalat tulajdonát képezi, ellopásával az egész társadalmat, tehát közvetve az egyént is károsítják. És ne feledjük, hogy a sok kicsi sokra megy, s a talicskányi ellopott csempékből, téglákból milliós károk keletkeznek. gal LÁSZLÓ
