Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-13 / 62. szám, csütörtök

A hatékonyság növelése napiparancs A SLOVENSKA LUPČA-I DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSE A Slovenská Lupcai Állami Erdőgazdaság Gépgyárában a dolgozók 15 százaléka kommu­nista s az üzem a múlt évi fel­adatokat hiánytalanul teljesí­tette. A tavalyi év januárját 3,5 mil­lió korona lemaradással fejez­ték be. A lupčai munkások nem­egyszer túlóráztak, sőt szom­baton és vasárnap is dolgoz­tak. „Nagy erőfeszítéseket tet­tünk és a kommunisták áldozat- készsége számos esetben felül­múlt minden várakozást. Ja­vult a pártcsoportok munkája is. A többi dolgozót is elisme­rés illeti azért, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évforduló­fának tiszteletére tett 242 ezer korona értékű vállalásunkat túlteljesítettük, sőt több mint egymillió koronával túl is szár- nyaltuk. A tavalyi év olyan ta­nulsággal is szolgált, hogy jó munkaszervezéssel, irányítással és következetes ellenőrzéssel teljesíteni lehet még a legigé­nyesebb feladatokat is“ — mon­dotta Jan Hrasko, a pártbizott­ság elnöke. A februári párttaggyúlésen nyíltan rámutattak arra, hogy tavaly sikerült feltárni a tarta­lékokat. Ez főleg az erdőgazda­sági gépek gyártására vonatko­zik, amelyek megkönnyítik a favágók munkáját, hozzájárul­nak a fa komplex feldolgozásá­hoz. Nem minden műhelyben használják ki a munkaidőt, a szerszámkészítő műhelyben sokszor feleslegesen leállnak a gépek és a drága numerikus vezérlésű gépet sem használják ki eléggé. Kommentáljuk Ä javaslatok hasznosítása A kommunistákkal folytatott beszélgetéseken, melyekre a tagsági igazolványok cseréje előtt került sor, igen sok hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. Ezeket a pártbi­zottságok értékelték, ismertették a tagsággal, majd hozzá­fogtak megvalósításukhoz. A beszélgetések természetesen nemcsak a pártbizottsá­gok, illetve az alapszervezetek számára bizonyultak hasz nosnak, hanem az egyén, az egyes tagok számára is, hiszen felvetett kérdésére mindenki választ kapott. A beszélgeté­sen mindenkinek nyíltan megmondták, elégedettek-e, vagy sem tevékenységével, s mi az, amit joggal elvárnak tőle. A tagoknak alkalmuk nyílott rámutatni azokra az objektív tényezőkre, melyek olykor hátráltatják feladataik teljesí­tését. így a beszélgetéseken az objektív tényezők feltárásával lényegében az is világossá vált, hol kell javítani a párt- munkát, hogy az alapszervezetek mindig és mindenütt cse­lekvőképesek legyenek és hatáskörükben (űzetni szervezet esetében) a termelési eredmények se maradjanak el. A fa­lusi pártalapszervezetek eredményessége mindenekelőtt a községek fejlődésében, lakosságának aktivizálásában, a Nemzeti Front választási programjának a teljesítésében nyilvánul meg. Érthető tehát, hogy a falusi pártalapszervezetek tagjai­nak észrevételei és javaslatai elsősorban ezzel kapcsolato­sak. A Lietavská Lúčka-i falusi pártalapszervezet kommu­nistái például arra figyelmeztettek, hogy az alapszervezet­nek meg kell találnia a módját a fiatalok aktivizálásának. A közöségben ugyanis a Nemzeti Front választási prog­ramjának megvalósításába az idősebbek sokkal nagyobb mértékben bekapcsolódnak, mint a fiatalok. Hasonló ész­revételek másutt is elhangzottak. Sőt, konkrét javaslatok is — például az, hogy a pártszervezetek néhány tagjuknak konkrét feladatul adják az ifjúsági szervezet munkájának fellendítését és állandó támogatását. A beszélgetéseken felvetett konkrét javaslatok nagy ré­sze szerepel is a tagok pártfeladatai közt, s ez szavatosság arra, hogy meg is valósuljon, hiszen az alapszervezetek rendszeresen ellenőrzik és értékelik a pártfeladatok tel­jesítését. Számos javaslat nem valósítható meg azonnal, s nagy hiba lenne, ha a pártbizottságok időközben megfe­ledkeznének róla. Olyan javaslatokra gondolunk, mint pél dául az, hngy a túlságosan nagy létszámú pártcsoportból hozzanak létre önálló alapszervezetet (a nyitrai Plastiká ban). Másutt a szocialista munkabrigádok átszervezését, új brigádok létrehozását, a minőség önellenőrzésének a bevezetését javasolták. Igen értékes javaslatok hangzot­tak el az anyaggal és az energiával vaíó takarékoskodásra vonatkozóan is. Természetesen nem minden javaslat valósítható meg. Mér­legelni azonban minden észrevételt kell, s ha akár a párt­munka, akár a termelési feladatok teljesítése szempontjá­ból hasznosnak látszik, mindent el kell követni mielőbbi megvalósítása érdekében. A termelés korszerűsítését, ol­csóbbá tételét és általában a termelési feladatok teljesíté­sét és túlszárnyalását célzó javaslatokat a pártbizottságok és az alapszervezetek a gazdasági tisztségviselők figyelmé­be ajánlják. A kommunisták, a pártalapszervezetek a jelen és az el­következő időszakban felhasználják munkájukban az egyre igényesebb feladatok hiánytalan teljesítésére a tagság hasznos észrevételeit, javaslatait. FÜLOP IMRE Mindenkinek konkrét feladatot A kommunisták a februári gyűlésen nyíltan rámutattak azokra a tartalékokra is, ame­lyeknek kihasználásával nép­gazdaságunk számára devizát lehet megtakarítani. A CSKP KB 14. üléséből eredő konkrét feladatok a műszaki vezetők számára kitűzik, hogy legké­sőbb május végéig szerelőt küldjenek a chotebori gépgyár­ba, aki tapasztalatokat szerez a külföldről behozott égető gép kezeléséhez. A kommunisták a gépipari vállalatban a 14. ülés határozatait felelősségérzettel bontották le saját feltételeikre. A feladatokat a pártonkívüliek is következetesen teljesítik. BARTÓK JÁNOS Túlórázás nélkül A pártbizottság részletesen kidolgozta azokat a konkrét in­tézkedéseket, amelyek biztosít­ják a CSKP KB 14. ülése hatá­rozatainak következetes meg­valósítását. Minden kommunis­ta konkrét feladatot kapott a munkahelyi fegyelem fokozásá­ra, a nagy teljesítményű gépek jobb kihasználására a minőség és a hatékonyság rendszeres fo­kozására, illetve javítására. A műszaki részlegen dolgozó kommunisták is konkrét tervet dolgoztak ki a komplex szocia­lista racionalizáció keretében. Továbbiakat a normák szilárdí­tásának biztosításával bíztak meg a szerszámgépeknél. Né­hány kommunista, például Mi­lan Kubis, elmondotta, hogy ezeken a gépeken a normát legalább 25 százalékkal lehet szilárdítani. Február végéig ki kell küszöbölni a szerszám­gyártó részlegen előforduló gépállásokat. Május végéig pedig elő kell készíteni és fel kell lendíteni a legjobb éssze- rűsítők mozgalmát. A kommunisták, főleg a mes­terek és az élmunkások felada­tul kapták, hogy bevezessék a műhelyekben a szaratovi önel­Teljesítették, amit vállaltak A bizottság jelentésében szó volt a minőségről és a haté­konyságról, arról, hogy a mű­helyben él egy rossz szokás: ha az egyik hibát követ el, a másik ujjal mutat rá, de a saját fo­gyatékosságait elhallgatja. Az előállított gépek minősé­ge jelentős mértékben az alkat­részek szállításától függ. Ha a vállalat a szereléshez hibás al­katrészeket kap. abból bizony nehéz kiváló gépeket előállíta­ni. Kár, hogy a lupcai gépgyár A roznovi Teslu vállalat tfineci üzemében az idén 90 százalék­kal növelik az integrált áram­körök gyártását számítástech­nikai gépek számára. Felvéte- lünkön Alena Pszczolková az áramköröket szereli (P, Berger felvétele — CSTK) A siker kovácsoló! AZ ELSŐK KÖZÖTT... elvtársból puskatussal sem si­került kiverni. Eljárt és bekap­csolódott a kommunisták ak­cióiba, mert Csúzon úgynevezett (a burzsoázia nevezte így) kom­munista tűzfészek volt. 1928 ele­jén felvették őt a CSKP sorai­ba. Még abban az évben aktí­van részt vett a csúzi kommu­nisták egyik legnagyobb és leg­sikeresebb akciójában, a föld­munkás-sztrájkban. — Engem a környéken — jegyezte meg — csak nagyon ritkán szerződtettek. Mindig azt vetették a szememre, hogy két úrnak nem lehet szolgálni, hogy én kérjek kenyeret a kommunistáktól, vagy írjak a bolsiknak Oroszországba. A Horthy-megszállás idején sem volt jobb a sorsa. A nyi­lasok vették őt üldözőbe kom­munista múltjáért. Kétszer el­hurcolták Érsekújvárba (Nové Zámky), de mind a kétszer megszökött. A szökésekkel koc­kázatot vállalt, de tudta, hogy közeledik a szovjet hadsereg, érezíe a szabadság közeledtét, s ez erőt, bátorságot adott neki a szökésekhez. örül, hogy még jó néhány éven át kivehette részét a szo­cialista társadalom építéséből, hogy fiából jó kommunistát ne­velhetett, és nagyon reméli: unokái is azok lesznek. Hencz József harcos életútját, kommu­nista tevékenységét két ország párt- és állami szervei értéke­lik, amit elismerő oklevelek és köszönő levelek egész halmaza mellett ékesen bizonyít a két magas állami kitüntetés: „A Ta­nácsköztársaság emlékérme“, amelyet a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, és a „Ki­váló munkáért", amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke adományozott ne­ki. KOLOZSI ERNŐ dogozóinak ülésén nem voltak jelen partnereik a sninai Vi­horlat üzemből. Mert akkor megtudták volna, hogy a hid­raulikus hengerek túlnyomó többsége, amelyeket ez a kelet­szlovákiai gépgyár szállít a lup- íai vállalatnak, hibás, kiszivá­rog belőle az olaj. Másrészt, elismeréssel szól­tak partnereik a semilyl gép­gyár segítségéről, ahonnan „re­ceptet" kaptak a dinamikus hengerek szerelésére. Ezt a feladatot következetesen telje­sítette Miroslav Kútik, Igor Cmarko mérnök, mindkettő kommunista, és Emil Podskalan, valamint Cyril Valco párton kí­vüli munkás. Mivel a Hradec Králové-i Állami Erdőgazdaság dolgozói is szállítottak a lup- eaiaknak vastag bádoglemeze­ket, ma már Lupcán saját ma­guk állítják elő a hidraulikus hengereket, amelyekre a hidrau­likus emelőkar gyártása során feltétlenül szükség van. lenőrzési rendszert, egyidejűleg csökkentsék az üzemrészlegben és a műhelyekben a túlórák számát. ÉLETE EGYBEFORRT AZ ESZMÉVEL Az idő múlásával egyre rit­kulnak azoknak a veterán kom­munistáknak a sorai, akik ha­zánkban az elsők között tették magukévá a marxizmus—leni­nizmus eszméit. A ma Komá­romban (Komárno) élő Hencz fózsef fiatalon, alig 18 évesen — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének sugal­latára — jegyezte el magát egy egész életre a marxizmus—leni­nizmus eszméivel. Nemrég, 80. születésnapja alkalmából a já­rási pártbizottságon köszöntöt­te őt Szabó Imre elvtárs, az SZLKP Komáromi Járási Bizott­ságának titkára, aki a járási pártszervezet elnöksége nevé­ben megköszönte Hencz elvtárs sok évi tevékenységét és egy­ben átadta neki az elnökség üdvözlő levelét. Hencz József 17 éves korában már fűtőként dolgozott Buda­pesten, a Ganz villamossági gyárban. 1917 novemberében — amikor értesült az oroszor­szági eseményekről — kezdték öt érdekelni a világ politikai eseményei. Sokszor elgondolko­dott: „Mi lenne, ha egyszer ná­lunk is? ... " Eljárt a szervezett munkások összejöveteleire és decemberben ő is ott volt Buda­pest utcáin, munkások és mun­kanélküliek százezreivel együtt tüntetett a háború ellen. Közben katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése után, 1919 februárjában, mint ifjú­munkás, rendszeresen eljárt a magyar kommunisták összejö­veteleire, amelyeken az Orosz­országból hazatért elvtársak tartottak beszámolókat. Érett a magyar munkásság forradalma, melynek előkészítése során a kommunisták Hencz Józsefet is gyakran megbízták különböző feladatokkal. Minden esetben becsülettel végrehajtotta eze­ket, noha nem voltak kockázat­mentesek. A Magyar Tanács­köztársaság kikiáltásakor az elsők között önként jelentke­zett a Magyar Vörös Hadsereg­be. Néhány napi kiképzés után részt vett a Salgótarján és Lo­sonc (Lučenec) környéki har­cokban. Beszélgetésünkkor Hencz Jó­zsef elvtárs elmondta, hogy a magyar vöröskatonák — köztük ő is — ujjongva fogadták a Szlovák Tanácsköztársaság ki­kiáltásának hírét. Valameny- nyien abban reménykedtek, hogy közös összefogással sike­rül megvédeni a proletárhatal­mat. Az egyik harci akcióra így emlékezett: —, 1919. június 10-e és 15-e között román fehérgárdísták Szolnokon a Tisza túlsó part­járól mindennap lelőtték a vö­rösőrjárat 2—3 tagját. A meg­figyelők jelentették, hogy egy erdősáv egyik jegenyefájáról lőnek. Önkénteseket kért a pa­rancsnok a veszély elhárításá­ra, s én jelentkeztem. Másnap hajnali 2 órakor harmadmagam- mal halászcsónakon átkeltünk a Tiszán. Kúszva megkerestük a tüzelőállást. Egy hatalmas fán volt elhelyezve a géppus­ka. A fehérgárdistákat lefegy- vereztiik és átadtuk őket a vö­rösparancsnokságnak. A Tanácsköztársaság után a fehérgárdisták fogságában ke­gyetlen sors várt rájuk. Több­ször megtizedelték őket, akik maradtak, azokat kínozták. Sok-sok megálaztatás után 1920. május elsején, sikerült hazake­rülnie szülőfalujába, Csúzra (Dubník). Itthon sem fogadták szívélye­sen. Az első üdvözlet az volt, hogy a burzsoázia által felbé­relt csendőrök jól helybenhagy­ták — mondván, hogy kiverik belőle a vörös kísértést. Több héten át naponta kellett jelent­keznie a parancsnokságon. Per­sze, az eszmét Hencz József Kommunisták minden munkaszakaszon £ A határidők lerövidítése 0) Dicséret a szállító csoportnak $ Fontos a fiatalok képzése A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Építőipari Válla­lat nagymegyeri (Galovo) rész­legének 186 tagú szocialista munkabrigádja, melynek vezető­je Sebella László jogos váro­mányosa az ezüstéremnek. A kollektíva tavaly 102 százalék­ra teljesítette évi munkatervét, 34 millió korona értékben 18 létesítményt épített. Az idei év első két hónapjában elért ered­ményei azt jelzik, hogy a mos­tani ötéves terv feladatait elő­reláthatólag határidő előtt tel­jesíteni fogja. Kilenc munkacsoportba tömö­rítve dolgoznak a munkabrigád tagjai. Körösi György építész, Kapocs Gyula mester, Csémi Ist­ván kőműves mester, Beke Sán­dor mester nevét említik meg elsőként a munkabrigád tagjai, ha megkérdezzük tőlük: kik irá­nyítják és szervezik a munkát? Ha azonban azt kérdezzük, hogy kik a munkasikerek ková- csolói, így válaszolnak: A kom­munisták. Negyvenhat tagja és 8 tagje­löltje van a részleg pártalap- szervezetének, melynek elnöke Árvái /ózsef elvtárs. A munka­terv feladatainak megfelelően mindegyik munkacsoportban, mindegyik munkaszakaszon arányosan elosztva dolgoznak a kommunisták és a tagjelöltek. Olyan pártfeladatokat, megbíza­tásokat kaptak, melyek becsü­letes teljesítése tettekre ösz­tönzi a többieket is. Ez elsősorban a felajánlási és vállalási mozgalom terén mu­tatkozik meg. Az utóbbi két hó­napban a tervezett határidők előbbre hozatala érdekében a munkabrigád mindegyik tagja hetente két-két órát dolgozott a hivatalos munkaidőn túl. Ilyen módon összesen 2688 órát dolgoztak, a munkatervet 68 000 Kčs-szel túlteljesítették, ugyan­akkor megtakarítottak 5000 ko­rona értékű fűtőanyagot, 20 ezer korona értékű egyéb anya got. Az élenjáró dolgozókat per­sze nem különböztetik meg olyan módon, hogy kommunis­ta, vagy tagjelölt-e, a példa­mutató munkát ettől függetle­nül elismerik, jutalmazzák. Kal­már Lajos csoportvezetőt mi­nisztériumi kitüntetésre jelöl­ték, s munkasikereit méltatva adták be erre vonatkozó ja­vaslatukat. Fehér Kálmán, Csi- kász Zoltán, Prémusz László, Aranyosi Ferenc, Fábik Károly kőművesek, Sárközi Béla, Fü- löp Gyula munkások, Hamar Árpád ács és Gaál Arisztid bér­elszámoló azok, akiket a szo­cialista munkabrigád, valamint a pártalapszervezet tagsága élenjáró dolgozóként tart szá­mon. Mind a kommunisták, mind a munkabrigád tagjai fontosnak tartják, hogy a munkahelyekre, az építkezésekre idejében ér­kezzék meg a szükséges építő­anyag, meg a különféle munka­eszközök, mert tudják: a terv- teljesítés nagy mértékben függ ettől. Örülnek is, hogy ezen a szakaszon zavartalan, problé­mák nélküli a munka, vagyis: a Milkovics Ferenc vezette, 35 tagú szállító csoport munkája kifogástalan. Fontosnak tartják, elsősorban a jövő szempontjából, a fiata­lok szakmai képzését. A rész­leg munkahelyein 28 ipari ta­nuló dolgozik. Gyakorlati tevé­kenységüket nagy hozzáértés­sel. jó szakmai felkészültség­gel, kellő politikai ösztönzéssel Beíce Sándor nevelő mester szervezi és Irányítja. Dicsérik is érte. Egyébként az ipari ta­nulók elméleti képzéséről a dunaszerdahelyi szaktanintézet gondoskodik. ÖLLÉ FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents