Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-07 / 57. szám, péntek

Színe és fonákja A Tavaszi szél... elnevezésű országos népdalverseny idei el­ső kerületi döntőjének résztve­vőit a tornai (Turnianske Pod­hradie) művelődési otthon lát­ta vendégül. A kétévenként sor­ra kerülő versenyt ezúttal új szervezési keretek közt bonyolí­tották le: a bratislavai orszá­gos döntő nem a legjobb egyé­nek és csoportok vetélkedője, hanem a kerületi döntőkön leg­jobbnak bizonyult járási csapa­tok seregszemléje lesz. A kerü­leti döntőket a járási versenyek előzték meg. Itt a CSEMADOK KB által kinevezett háromtagú zsűri — általában két helyi szakemberrel kiegészítve — ha­tározta meg a hét — központi irányelvekben meghatározott — kategória győzteseit (hagyo­mányőrző szólóénekesek, hagyo­mányápoló szólóénekesek, ha­gyományőrző éneklő csoportok, hagyományápoló éneklő csopor tok, népi hang szer szólisták il­letve hangszeregyüttesek, szóló­táncosok vagy tánccsoportok, népi hagyományokat bemutató csoportok). A járás műsorát a verseny eredményének figye­lembevételével a CSEMADOK jb titkársága, illetve az általuk megoízott szakember állította össze. Ennél a pontnál egy kis kitérőt szeretnék tenni. A Ta­vaszi szél... — verseny. Mind­egyik résztvevője nyerni sze­retne. Ennek érdekében mindent megtesz — legyen szó csoport­ról vagy szólistáról — azért, hogy a lehetőségekhez képest a legjobban szerepeljen, hogy nyerjen. Ma már nem túl gya- koii az élő népdal, ritkák a közös éneklési alkalmak, ritka az a táncmulatság, ahol csak a he’yi hagyományos táncokat táncolják, kevesen járnak toll­fosztóba, sőt a legények és lá­nyok sem a fonóban választják életük párját. Népi kultúránk értékeinek felkutatása, betanu­lása, betanítása, színpadra al­kalmazása nagyon sok utánajá­rást, munkát igényel, termé­szetesen szabadidőben, hiszen a Tavaszi szél... kifejezetten amatőr verseny. Nem akarok elébe vágni a versenynek, nincs szándékomban elhamarkodott következtetést levonni, ám hadd említsek meg néhány problémát. A jelen kiválasztási rendszernek ugyanis — járási csapatok vetélkedője — nagyon KULTURÁLIS HÍREK □ Fennállásának kilencvene­dik évfordulóját ünnepelte mAgyszabású gálaprogrammal a Moulin Rouge párizsi zenés­színház. Az UNICEF számára felajánlott műsorban fellépett többek között Charles Azna- vour, Sacha Distel, Peter Usti­nov, Ginger Rogers és Jerry Lewis. □ Nemzetközi karmesterver- versenyt rendez a Magyar Te­levízió. Az immáron harmadik, nagyszabású művészeti vetélke­dő időpontja: április 18. — má­jus 12. Az alkalomra új ma­gyar mű is született: Balassa Sándor alkotását a döntőbe ju­tott versenyzők dirigálják. A verseny most „kimozdul“ a magyar fővárosból: a válogatót, az első fordulót Szombathelyen rendezik s a helyi szimfonikus zenekart dirigálja a várhatóan több mint félszáz karmester. □ Vittorio de Sica-díjja! tüntették ki Michelangelo Anto­nioni, Alessandro Blasetti, Fe­derico Fellini és Francesco Rosi rendezőt, továbbá Nino Manfre- dit, Marcello Mastroiannlt, Ma- riangela Melatot és Mónira Vit- tit. □ Ernesto Blanno spanyol miniszter 1973-as meggyilkolá­sáról forgat filmet Gillo Pon- tecorvo olasz rendező. Ogro címmel A főszerenlők egyike Gian Maria Vnlonte, aki egv merénylőt alakít. sok lehet a buktatója. Sajnos nem mondhatjuk el, hogy sok szakember állna a járási csa­patok rendelkezésére. A nép­művészetet ismerő és értő ren­dezők száma még ennél is ki­sebb, így a járási csapatok mű­sorát nem minden esetben a legmegfelelőbben képzett szak­emberek állítják össze. így eset­leg az is előfordulhat, hogy a járási löntőn kiválóan szereplő csoportot vagy egyént nem lát­hatjuk viszont a kerületi döntő­ben, mivel „nem fért bele“ a műsor összeállítójának elképze­lésébe. Ez könnyen azt eredmé­nyezheti, hogy a versenyző egyén vagy csoport lelkesedé­se lelohad, a csoport esetleg megszűnik, hiszen elmaradt munkája egyetlen jutalma, a siker. Emellett az is előfordul­hat, hogy — mivel a műsor koncepciója megkívánja — egy gyengébben szereplő csoport például eljut a bratislavai dön­tőbe. A problémát bonyolítja, hogy a kerületi verseny két- két csapatának legjobbjai nem szerepelhetnek a döntőn, míg a győztes csapatból a leggyen­gébb is ott lehet. A Tavaszi szél... csapatver­sennyé válására kétségkívül ha­tot a legutóbbi magyarországi Röpülj páva. A Tavaszi szél... ennek a versenynek egy módo­sított változata. A Röpülj pá­va .., — nézettségét tekintve — a Magyar Televízió sikeres műsorai közé tartozott, ám en­nek ellenére a magyarországi kritika a versenyzésnek ezt a módját enyhén szólva kedvezőt­lenül fogadta. Mi végső véle­ményt nyilvánvalóan csak az országos verseny után mondha­tunk. A kelet-szlovákiai kerületi döntőt a Kassa (Košice) Kerü­leti Népművelési Központ mun­katársai rendezték meg. A há­rom részt vevő csapat — a rozsnyói (Rožňava) a Kassa-vi­déki (Košice-vidiek) és a tőke- terebesi (Trebišov) járás képvi­selői — vidékük legértékesebb hagyományait, dalait, táncait mutatták be a színpadon, meg­lehetősen eltérő színvonalon. (Hangsúlyozni szeretném, hogy nem annyira az egyes előadott számok közötti színvonalkü­lönbségek, mint inkább a bemu­tatott háromnegyed órás műsor­blokk csapatmunka nívója volt eltérő). A verseny esélyese két­ségkívül a rozsnyói járás csa­pata volt, hiszen a kerületben itt maradtak fenn a legtovább népi kultúránk legarchaiku- sabb és leglátványosabb elemei. A versenyből ennek ellenére a Kassa-vidéki járás csapata (ve­zetőjük Bodu Ferenc, rendezői Tóth Ibolya és Weiser Eszter} került ki győztesen. A csapat a rendelkezésére álló három hét alatt egy kiválóan szerkesztett műsorral állott elő, melynek ve­zérfonalául az új kenyérrel kapcsolatos szokásokat válasz­tották. Műsorukban a rendkívül tisztán és pontosan éneklő szó­listák és csoportok mellett a nézők olyan munkamódszerek­kel ismerkedhettek meg (kézi cséplés, kézi őrlés), melyet csak leírásokból, múzeumokból ismerhettek. Külön említést ér­demel a csapat nagyszerű íz­léssel választott viselete — a kassai járásban az általában hagyományosnak mondott vise­let már csak a legidősebb gene­ráció emlékezetében él. A rozs­nyói és tőketerebesi járás csa­patmunkáját már nem ez az egységesség jellemezte. Nagy­szerű csoportokat és szólistákat itt is láthattunk szép szám­mal, de műsorukból hiányzott az a szemléletbeli és művészi egység, ami a Kassa-vidéki tár­sulatot jellemezte. Egyetlen lényeges apróságra szeretném még felhívni a részt­vevők figyelmét: A Tavaszi szél... mint azt már említet­tem, verseny. A verseny min­den résztvevőjétől figyelmet, összpontosítást, fegyelmet kö­vetel. Ez a rendezvény nem egy lazítási alkalom, ahol a talál­kozás örömére, a fellépés örö­mére mindenkivel koccintani kell. A csoport vezetőjének is, de a csoport minden tagjának is kötelessége ügyelni arra, hogy ne fordulhasson többé elő olyan eset, mint például az, amikor az egyébként kiváló énekes még csak véletlenül sem a neki megfelelő hang­nemben kezd el dalolni. A Tavaszi szél vizet áraszt... népdalverseny idei első kerü­leti döntője az említett és egyéb problémák ellenére a né­zőknek, a versenyzőknek felejt­hetetlen élményt nyújtott. Re­méljük, így lesz ez a további kerületi döntőkön is. SEBŐK GÉZA Több anyagból — sokszínűén LADISLAVA SNOPKOVÄ PLASZTIKÁIRÓL A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeumban nyílt meg Ladislava Snopková válogatott érmeit, kisplasztikáit és szobrait Ik;mutató kiállítás. A fiatal szob rásznő alkotásai gyakori szerep­lői a kollektív kiállításoknak, de bratislavai önálló tárlatán is figyelemre­méltó sikert arattak. A Csal­lóközi Múzeum tárlatán bemu­tatásra került plasztikái eddi gi munkásságá­ból készült vá­logatással is mertetik meg n látogatót. Témájuk sze­rint Ladislava Snopková alko tásai több for­rásból meríte nek, amelyek közül kiemel kednek a rég­múlt hagyom,] nyaiból táplál­kozó művek, a civilizációs motí­vumok vagy az ember és a tér mészet viszonyát, kölcsönös ha­tását kutató és elemző plaszti­kák. A művésznő érméit és pla­kettjeit a kis szobrászati forma adta lehetőségek kiaknázása és a különböző felületmegmunká­lás nyújtotta strukturális ala­kítás teszi jellemzővé. Plakett­jeinél a lágy vonalvezetés érvé­nyesül nemcsak az alakok, a fi­gurák kialakításában, hanem a dinamikus háttérábrázolás meg­formálásáéin is. Segíti ebben a technikai fortélyok elsajátítása mellett anyagismerete is, amelynek segítségével a formai megvalósítás és a tartalom, a mondanivaló egységének kiala­kítására törekszik. Munkái erő­teljes expreszivitását jól kama­toztatja filozófiai hátterű ér­meinek és íróportrékat meg­örökítő plakettjeinek megformá­lásakor. A lírai, poetikus vo­nások kiemelése, a lágy mo- dellálás különösen érvényesül Ladislava Snopkovánaik azokon az érmein, amelyeknek motivá­ciója az állat- és növényvilág­ból táplálkozik. Kisplasztikái, amelyek közül kiemelésre érdemlegesek az űr- ha jósmotívumok, a könyvek több variációban, változatban is előforduló szobrászati tolmá­csolása és az esetlen bájú te­r.ikottiu lófigurák bízvást szá »áthatnak a néző rokonszenvé nek elnyerésére. Kiállított szobrainak és dóm borműveinek szintén jellegze Ladislava Snopková: Űrhajósok Milliók műemlékvédelemre A múlt haladó hagyományai­nak ápolására a losonci (Luče­nec) járásban is megfelelő fi­gyelmet fordítanak. A várro­mokban, kastélyokban, udvar­házakban és egyéb műemlé­kekben gazdag Nógrádban évente milliókat költenek a történelmi és művészeti értékek helyreállítására és karbantar­tására. Ez a munka sokáig tart, hiszen a véges anyagi lehető­ségeken kívül az építész-szak- emberhiány is korlátozza a gyorsabb előrehaladást. Pavel Kontriš, a jnb kulturá­lis osztályának vezetője kéré­sünkre a teljesség igénye nél­kül tekintetette át a legna­gyobb jelentőségű restaurálási munkák jelenlegi helyzetét. — A már elkészült létesítmé­nyek közül meg kell említe­nem a közelmúltban Ábelfalván átadott Timrava-emlékházat. ahol eredeti dokumentumok és fényképek segítségével kísér­hetjük nyomon a nagy szlovák írónő életét és munkásságát. Az év eleién Losoncon (a Gottwald utca 3. szám alatt) működési engedélyt kanott a Nógrádi Galéria is. melyet a naevközönség számára még a nyári turistaidény megkezdése előtt megnyitunk. A galéria otthont ad a városunkban és környékünkön élt és élő művé­szek munkáinak. Természetesen megkülönböztetett figyelmet szentelünk Szabó. Gyula művé szetének, aki mintegy 120 al kotásával meghatározó egyéni­sége lesz a galériának. A várak rekonstrukciói közül elsősorban a Füleken (Fiľako­vo) folyó felújítási munkálato­kat említette az osztályvezető. A bazaltkúpon álló várat, mint ismeretes, Thököly Imre rob­bantotta szét, nehogy a csá­szár kezére jusson. A megma­radt néhány bástyát és a Be- bek-tornyot már megerősítették, ma már a turisták is megtekint­hetik. Az elmúlt évek során ha­talmas földmennyiséget mozgat­tak itt meg, s a helyi törté­nészek a helyreállítási munká­latok közben kutatásokat is vé­geztek. Ugyancsak megélénkült a munka a somoskői várrom kör­nyékén is. Érdekes, hogy ma­gyar részről évente több tízezer látogatója van, míg a mi olda­lunkról viszonylag gyér érdek­lődés tapasztalható, pedig ép­pen innen látható az Európa- hírű bazalt tömb is. A tatárjárás után épített Dé­vény (Divín) vára egy ideig vég­vár is volt. s mintegy ké* év­tizeden keresztül a török is birtokolta. A bécsi császár egyik tábornoka robbanttatta szét, miután 1674-ben kiűzte innen Balassa Imrét. Néhány helyi­ség itt már szinte eredeti for­májában díszeleg, s egy része az elmúlt- év folyamán már a régészkutatók szakmai megbe­szélésének színhelye is volt. A vár alatt gyönyörű kastély található, melyet korábban a Zichyek állítottak helyre. Mivel a környéken több híres üveg­huta is található, a járás szak­emberei azt tervezik, hogy itt lesz a színhelye a mesterséget bemutató állandó kiállításnak. Losoncon és közvetlen kör­nyékén is számos érdekes léte­sítmény található. A vidafalvai (Vidiná) kastély rekonstruk­ciója után új múzeumközpontot alakítunk itt ki. A városi neo­gótikus református templom ad majd helyet a vallási tárgyú műemlékeknek és festmények­nek; a létesítmény a tervek szerint inkább a tudományos kutatás céljait szolgálja majd. A városi zsinagógát nem tör­ténelmi gazdagsága, hanem kü­lönös építészeti stílusa teszi jel­legzetessé. )ó akusztikája lehe­tővé teszi, hogy a jövőben ko­molyzenei koncerteket rendez­zenek itt. Gács (Halié) község évszá­zadokon keresztül posatógyár- tásáról volt híres. Az egykori barokk stílusban épült kastély viszonylag ió állapotban van, de jelenleg szellemileg fogyaté­kos fiatalok lakják. Távlati tö­rekvése a járás vezetésének, hogy Nógrád egyik legpomná- sabb kastélyát (híres festmé­nyek is láthatók itt) ismét a kultúra szolgálatába állítsák A közséeben tervezik egyébként a nógrádi skanzen kialakítását Az itt elhelyezendő épületek nagyrészét már kiválasztották, egynéhányat már meg is vásá roltak. HACSI ATTILA tes vonása a dinamikus alakí­tás és az érthető, tárgyilagos­ságra törekvő stilizálás. Ez el­sősorban a felület egyes részei­nek egyéni modellálásában, ér­ződik, továbbá a formaalakítás új módszereinek tanulmányozá­sában, kialakításában és alkal­mazásában. Nem idegenkedik több anyag, technika alkalma­zásától sem, a kiállítás anya­gát ezért fafaragások, t era kot­tából készült alkotások egy­aránt képezik, de dolgozik fém­ből és epoxidból is. Alkotásainak célja a realitás, a téma belső, mélyebb rétegei­nek a feltárása. Kiindulás pont­ja mindig a figurális motívum, még akkor is, ha a szimbólu­mok és a képzőművészeti jelek alkalmazásának egyéni útjait válasz-tja. Kiállított rajzai lehetősé­get nyújtanak a nézőnek arra, hogy betekintést nyerjen az al­kotások előkészítésének folya­matába, érzékelje a művészeti alkotások születésének drámai feszültségét. Amint az előbbiekből is kitű­nik, Ladislava Snopková mun kájána a sokrétűség, a változa­tosság a jellemző. A művésznő munkájának eddigi biztató ered­ményei láttán viszont joggal re­ménykedhetünk munkásságának további fejlődésében, képzőmű­vészeti profilja kiteljesedésé­ben. NAGY KORNÉLIA Jelena Obrazcova új lemeze Jelena Obrazcova egyike azoknak a szovjet énekesek­nek, akiket nemcsak hazájuk­ban, de Európa- sőt világszer­te ismernek és ünnepelnek. A kiváló mezzoszoprán többször szerepelt hazánkban is — ha­talmas sikerrel. A lemezen sze­replő valamennyi ária rendkí­vül átfűtött előadásban szólal meg, még olyanok is, mint pél­dául a Sámson és Delila Ta­vasz- és Csók áriája, amelyek tulajdonképpen inkább líraiak volnának, de Obrazcova azokat is átformálja a maga képmá­sára, és így azoknak is izzóan drámai lett a tolmácsolásuk. El­sőrangú vokális adottságokkal Is rendelkezik: sötét, tömör, erőteljes, mélv regiszter és fé­nyesen csengő magasságok. Legjobb produkciója épp az egyik legnehezebb ária: Ebolié, Verdi Don Carlosának harma­dik felvonásából. A lemezen Obrazcova népszerű áriákat ad elő — az említetteken kívül — h Parasztbecsületből, A truba­dúrból és a Carmenból. Ritka­ság viszont, Cilea Adriaan Le- couvreur című operájának rész­lete. Bouillon hercegnő áriája. Obrazcovát a Philharmonia Ze­nekar kíséri Giuseppe Patané, lleltve Robin Staoleton vezény­letével. KERTÉSZ IVAN 1980. III. 7.­Megnyílik a Nógrádi Galéria A Tavaszi szél ... első kerületi döntőjéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents