Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-07 / 57. szám, péntek
fl CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határozata a népgazdaság tervszerű irányítása rendszerének tökéletesítésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatban (folytatás az 1. oldalrólj titeves lervek, mint a páti gazdasági és szociális politikája valóra váltása fő eszköze szerepének növelése. Elsősorban az szükséges, hogy gyorsabban végrehajtsák a termelés szerkezetében, hatékonyságában és minőségében szükséges változtatásokat, amelyek összhangban lesznek a jövőbeni fejlődés igényesebb feltételeivel, át- ütöbben csökkentsék a termelés nyersanyag-, energetika-, anyag-, beruházási és szállítási igényességét, kihasználják n munka társadalmi termelékenysége növelésének, gyártmá nyaink technikai-gazdasági színvonala emelésének minden lehetőségét. Csakis ily módon elégíthetjük ki teljesebben növekvő belső szükségleteinket és kapcsolódhatunk be intenzívebben a szocialista gazdasági integrációba, ilyképpen tehetjük versenyképesebbé gyártmányainkat a világpiacokon. Ezeknek a követelményeknek kell hathatósabban alárendelni a terv feladatai és mutatói egész rendszerét. Differenciált érvényesítésük egyszersmind lehetővé teszi a társadalmi szükségletek szempontjából a munka mennyiségének, minőségének és hatékonyságának, valamint a nemzeti jövedelem növeléséhez az üzemek, a vállalatok és egész termelési - gazdasági egységek gazdálkodása hozzájárulásának jobb kimutatását. Növelni kell a hatékonyság, a gyártmányok technikai és minőségi színvonalán nak emelése, a fogyasztók szükségleteinek kielégítése feladatait kifejező mutatók jelentőségét, hogy az eddiginél jobban feltüntethessék és értékelhessék a kollektívák és egyének munkáját, konkrét hozzájárulásukat a társadalom gyarapodá. sához. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok tervteljesítését és eredményeit továbbra már nem értékelhetjük egyoldalúan a „bruttó termelés“ alapján. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya kiváltképpen sürgősnek tartja a népgazdaságban az anyagi kapcsolatok tervezésének, irányításának és szervezésének javítására vonatkozó intézkedések következetes végrehajtását. A központi tervező szervek, a minisztériumok és a termelési-gazdasági egységek szintjén az ügyvitel széles körű érvényesítésével el kell mélyíteni a források és szükségletek anyagi mérlegét, a társadalom igényeinek kielégítéséért fokozni kell a szállító központi szervek, termelési-gazdasági egységek és vállalatok felelősségét. A terv készítése és megvalósítása folyamán határozottan javítani kell a szállító és a megrendelő szervek együttműködését. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok között az ötéves tervek feladataiból kiindulva hosszú távra szóló szerződéses kapcsolatokat kell kialakítani, fokozni kell a gazdasági szerződések kötelező jellegét és a teljesítésükért viselt felelősséget, a szerződéses kötelezettségek megszegése és a társadalomellenes eljárások esetében a szankciók szerepét. Lényeges előrelépést kell tenni a normázás tökéletesítése és valamennyi fajtájú progresszív normák komplett rendszerének kialakítása terén. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya nagyon fontosnak tartja a múlhatatlanul szükséges feltételek létrehozását ahhoz, hogy a gyakorlatban az ötéves terv legyen az alapja a minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok gazdasági tevékenysége tervezésének, irányításának és szervezésének. Az ötéves terv nagyobb stabilitását célzó törekvés ugyanakkor nem jelenti a kitűzött feladatok abszolút változta tha tatlanságát. Az éves tervek alapvető szerepe az ötéves tervidőszakban kitűzött célok és feladatok lebontása és teljesítésük biztosítása. Egyszersmind rugalmasan reagálniuk kell a változó külső és belső feltételekre, az ötéves terv teljesítése folyamán felmerülő új jelenségekre és szükségletekre. E célból fokozatosan létre kell hozni az anyagi és pénztartalékokat. Az ötéves terv döntő feladatai ős az anyagi ösztönzés eszközei közti összefüggés meghatározása a kollektívák és az egyének fokozottabb érdekeltségéhez és hozzáállásuk megváltozásához keii hogy vezessen a termelési- gazdasági egységek és vállalatok progresszív évi terveinek elfogadásával, a társadalmi szempontból célszerű tervfeladatok túlteljesítésével kapcsolatban. Ily módon kialakulnak a központi tervezésnek, a szocialista munkaverseny fejlesztésének és a szocialista kötelezettségek vállalásának jobb fel- lételei. Az ötéves és a/, évi tervek magas színvonalál és progresszív jellegét elsősorban a műszaki tudományos fejlesztés, az' állóeszköz-felújítás és a külgazdasági kapcsolatok hatékonyabb tervezésével kell elérni. Döntő jelentősége van annak, hogy a tudományos-műszaki haladás a tervezés szerves részévé váljon, s a terv egyes részeinek fő tartalmát képezze, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyors alkalmazása lényeges mértékben növelje a népgazdaság hatékonyságát és a minőségi mutatókat. Ez szükségessé teszi a célprog-i ramozás elvének következetes sebb érvényesítését a tervezésben és az irányítás egész folyamatában. Sokkal magasabb színvonalon kell kidolgozni és teljesíteni a műszaki fejlesztés, a minőségi színvonal emelésének, az új gyártmányok, a korszerű technológiai eljárások és az új gyártási programok bevezetésének, valamint az anyagigényesség csökkentésének a tervezését. Ennek érdekében növelni kell az anyagi ösztönzés hatékonyságát is. A minőségszabályozás rendszereit következetesebben és energikusaiban kell bevezetni minden termelési-gazdasági egységben és vállalatban. Az irányítás minden szintjén szüntelen figyelmet kell szentelni az állóeszközök hatékonyabb újratermelésének, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek hatékonyabb kihasználása alapján. Az intézkedéseket arra kell irányítani, hogy azok megváltoztassák a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok eddigi viszonyulását az állóeszközök ésszerűbb kihasználásához, a nagyobb hatékonysághoz, a gyorsabb megtérüléshez, a beruházások kifejezettebb társadalmi célszerűségéhez, a termelési alap progresszív korszerűsítéséhez és felújításához, a munkaerő-forrásokkal arányos fejlesztésé, hez. A népgazdaság további dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele Csehszlovákia részvételének kiszélesítése és hatéko nyabbá tétele a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a szocialista gazdasági integrációban. Az intézkedésekkel elő kell segíteni a csehszlovák gazdaság exportképességének a növelését. Gondoskodni kell a beruházási komplexumok és az egyes fontos részegységek kivitelének mindenre kiterjedő tervezéséről és az egyetlen főszál. lító funkciójának érvényesítéséről. A külgazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelésére a további eszközök mellett az árképzést is hatékonyabban kell kihasználni. Ezzel összefüggésben a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány felhívja a figyelmet a nagykereskedelmi árak fokozatos ész- szerűsítésében megkövetelt felelősség jelentőségére, amelyben következetesebben érvényre kell juttatni a hatékonyság növelésének és a minőség javításának a feladatait, valamint a világpiaci feltételeket. # * # A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése elválaszthatatlan részének tekinli az önálló elszámolás elvének megerősítését a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és a vállalaton belüli részlegek gazdálkodásában. Az önálló elszámolási rendszer ha. tékonyabb kihasználásának az alapját az ötéves tervben foglalt feladatok, szabályok és szabványelőírások fogják képezni. Az önálló elszámolás rendszere a termelési-gazdasági egységekből fog kiindulni, amelyek a szakágazatok irányításának alapvető láncszemeit képezik, egészen' a vállalaton belüli szervezési egységekig. A vállalaton belüli önálló elszámolás hatékonyabb kihasználásával növelni kell a dolgozók aktivitását és kezdeményezését a tartalékok mozgósításában. Növelni kell a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok felelősségét a rájuk bízott eszközökkel való gazdálkodás eredményeiért. Az egyes szervezetek pénzügyi forrásainak keretét, s ezzel az ösztönzési alapok magasságát is nagyobb mértékben kell függővé tenni a gazdasági tevékenységükre vonatkozó minőségi mútatók teljesítésétől. Okvetlenül meg kell erősíteni az anyagi ösztönzést a kiviteli feladatok teljesítésében a hatékony export növelése céljából, különösen a kiviteli árakban elért növekedés szempontjából. El kell érni, hogy a behozott termékek árai az eddiginél nagyobb hatást gyakoroljanak a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok gazdálkodására, főleg a nyers- és az alapanyagok, az energia, a behozott gépek és berendezések jobb kihasználására. Az önálló elszámolás elvének fokozottabb érvényesítése a beruházások területén megköveteli a saját pénzforrások és a bankhitelek részarányának növelését a beruházások finanszírozásában. • xxx A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány kiemelten hangsúlyozza az objektívebb és pontosabb mércék alkalmazásának rendkívüli jelentőségét a kollektívák és az egyének érdemeinek értékelésében és jutalmazásában, a munka konkrét eredményei alapján. Kifejezőbben kell felbecsülni a jó minőségű munkát, a társadalmi haszon jelentős növelését, kifejezőbben kell ösztönözni a gazdasági tevékenység minőségi oldalait, főleg a termékek műszaki színvonalának emelését, minőségének javítását, a nyers- és az alapanyagokkal, valamint a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodást. Úgyszintén sokkal nagyobb mértékben kell sújtani a rossz minőségű munkát, az alacsony teljesítményt, a szabványok, a gyártási és technológiai folyamatok megsértését. Arra van szükség, hogy a bérfejlesztés országos szabályozása elősegítse a munkadíjazás említett szocialista alapelveinek érvényesítését. Annak érdekében, hogy a béreszközök képzése közvetlen összefüggésbe kerüljön a komplex tervteljesítés és a gazdálkodás eredményeivel, szélesebb mértékben be kell vezetni a saját teljesítmények mutatóját. (Ez a mutató, amely alapjában véve az anyagfogyasztás nélkül fejezi ki a termelési értéket, hatékonyabban segíti elő a termelés anyag-, energia és szállítási igényességének, valamint az improduktív költségeknek a csökkentését.) Úgyszintén fokozatosan érvényesíteni kell a termelési alapok jövedelmezőségi mutatóját, amely kifejezi a létrehozott nyereség és a használatba vett termelési alapok közötti viszonyt. Ez a mutató egyrészt nyomást fog gyakorolni a költségek csökkentésére és a nyereségek növelésére, s egyúttal hatást fejt ki az állóeszközök és a készletek jobb kihasználására is. A bértömeg-szabályozásban további mutatók is fognak érvényesülni (naturális mértékegységek, munkaigényességi szabványok stb.), éspedig megkülönböztetett módon az egyes ágazatokban és az irányítási szintek szerint. Ezek az intézkedések arra irányulnak, hogy fokozódjon a dolgozók érdekeltsége a jó gazdasági eredmények eléréséért. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok munkájában elért jó vagy rossz eredmények intenzívebb hatása a béralapok fejlődésére az ötéves és az évi tervekben előirányzott feladatok teljesítésében a dől gozó kollektívák nagyobb anyagi és erkölcsi érdekeltségét fogja eredményezni a munka hatékonyságának növelésében, minőségének javításában, az irányítási munka tökéletesítésében minden szjnten, a műbe lyekben, az üzemek, a vállala tok és a termelési-gazdasági egységek problémáinak követ kezetes megoldásában. Végső fokon az egyének fokozottabb mértékben megkülönböztetett bérezéséhez vezet a tényleges érdemek alapján. XXX Az elkövetkező időszak bonyolult gazdasági feladatainak teljesítése a munka színvonalé nak lényeges emelését követeli ineg a központi tervező és tárcaközi szervektől, az ágazati minisztériumoktól, a termelési gazdasági egységektől, valamint a vállalati és a vállalaton be lüli irányító szervektől egya ránt. Lényegesen emelni kell a központi népgazdaságirányítás színvonalát, főleg a koncepciós, koordinációs és ellenőrző tevékenysége fejlesztése során, meg kell szilárdítani a döntő népgazdasági feladatok végre hajtásáért, a szerkezeti változa sok megvalósításáért, illetve a népgazdasági tervek teljesité séért viselt felelősségét. Ugyanakkor meg kell terem teni a termelési-gazdasági egy ségek, a vállalatok és egységes földművesszövetkezetek erő teljesebb kezdeményezésének a feltételeit. Erre mindenekelőtt a tervteljesítés és a szükségletek kielégítése során van szükség. Növelni kell érdekeltségüket a népgazdaságfejlesztési erőforrások hatékonyabb kihasználása lehetőségeinek feltárásában és mozgósításában. Arra is szükség van, hogy az egyes irányítási szintek közötti kapcsolatokat ésszerűen határozzuk meg, s egyértelműen szabjuk meg az egyes irányítási szintek jogkörét és felelősségét is. Határozottabban kell Cselekedni a CSKP XV. kongresszusa követelményeinek teljesítésekor. A kongresszus többek között megszabta: „A kormányok és a minisztériumok feladatainak növelése és tevékenységük színvonalának emelése mellett a szakágazati irányítás alapfokú irányítási láncszemévé a vezérigazgatóságokat kell kifejleszteni.“ Céltudatosan ki kell dolgozni az ágazati és szakágazati irányítás komplex fejlesztésének és a termelési-műszaki bázis fokozatos ésszerű felépítésének tervét. E terveket pedig fokozatosan végre kell hajtani. A intézkedések rendszerének foganatosítása megköveteli az egész ellenőrzési rendszer megszilárdítását. Az ellenőrzést főleg a terv teljesítéséhez szükséges feladatokra, a gazdasági irányítási eszközök helyes érvényesítésére és az önálló elszámolási rendszer alapelveinek érvényesítésére kell összpontosítani, összhangban a gazdaságpolitikai szándékokkal. A gazdasági ösztönző-rendszer feladatkörének növelésével párhuzamosan minden szinten tökéletesíteni kell az irányító és szervező munkát. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 14. ülésén hangsúlyozta, hogy „pótolhatatlan jelentősége van a közvetlen irányításnak, amelynek alkalmazásában még számottevőek a fogyatékosságaink. Minden területre érvényes, hogy ha helyt akarunk állni a világversenyben, akkor többet kell tudnunk, többet kell bizonyítanunk, hatékonyabban kell irányítanunk, jobban kell dolgoznunk, s meg kell nyerni az embereket a feladatok teljesítése ügyének ...“ Párhuzamosan az irányítás színvonalának emelésével szemben támasztott követelmények és a feladatok bonyolultságának növekedésével, elkerülhetetlenül fokozódnak a vezető dolgozók erkölcsi-politikai magatartásával és szakmai tudásával "kapcsolatos követelmények is. A CSKP KB Elnöksége és a csehszlovák kormány megköveteli az irányító dolgozóktól — minden szinten — a következetes elkötelezettséget, a hatékony döntést, a problémák határozott megoldását, a társ« dalnn felelősséget a feladattuk teljesítéséért. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya hangsúlyozza, hogy a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére irányuló intézkedések fokozatos lebontása és érvényesítése rendkí* vül igényes, de sürgető és ha« laszthatatlan feladat. Megoldása, végrehajtása a túlhaladott nézetek és eljárások, a rulin« szerűség káros hatásának leküzdését követeli meg. Éppen ezért a jelenlegi bonyolult gazdasági feltételek közepette az intézkedések fokozatos érvénye- sítését kővetkeztesen kell irá* nyítani és ellenőrizni. Az egyes intézkedéseket össze kell kapcsolni a népgazdaságfejlesztés tételes feladatainak megoldásával, az egyes ágazatok és szak ágazatok konkrét feltételeivel. A központi szervek nagy felelősséget vállalnak az elfoga« dott intézkedések gondos és komplex lebontásáért, és megfelelő irányelvek, rendeletek kibocsátásáért. A hatodik ötéves tervidőszak utolsó évét ki kell használni arra, hogy valamennyi szint irányitó dolgozóival megértessük az intézkedések rendszerének lényegét és fontosságát. Az intézkedések hatékonyságát az is nagy mértékben meghatározza majd, hogy milyen következetességgel és differenciáltsággal ismertetik meg az értelmüket a termelési-gazdasági egységek, a vállalati irá* nyitás dolgozóival, a dolgozó kollektívákkal és egyénekkel. Az intézkedések megértetése az egyik feltétele annak, hogy fejlődjön a dolgozók munkakezdeményezése, növekedjen az emberek részvétele az irányításban, s hogy a dolgozók munkahelyeik igazi gazdáivá váljanak. Ez átgondolt, színvonalas politikai-szervező munkát követel meg a párt- és állami szervek, a gazdasági szervezetek, a szakszervezet és a többi társadalmi szervezet részéről egyaránt. Az intézkedések rendszerének ismertetése és végrehajtása előkészítése során fordítsunk nagy figyelmet a marxista—le- ninista eszmei kiindulópontok megmagyarázására, az ezek és a tárgyi problémák megoldása, a fogyatékosságok kiküszöbölése közötti összefüggések feltárására. Mutassunk rá, milyen következményekkel járt a gazdaságfejlesztés belső, főleg pedig külső feltételeinek módosulása. Nem kelthetünk olyan illúziót, hogy egy csapásra sikerül megoldanunk az összes kérdést. Ellenkezőleg, meg kell magyarázni, hogy az ösz- szes intézkedés végrehajtása szívós, türelmes munkát követel, és hogy hatalmas igényeket támasztunk az irányítási káderek munkája iránt, a munkafegyelem és az irányítási fegyelem megszilárdítására pedig különös gondot fordítunk. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére 1980 után életbe lépő intézkedéseket a CSSZSZK kormánya jóváhagyta, a CSKP KB Elnöksége megvitatta. A dokumentum a CSKP gazdaságpolitikájának fontos alkotóeleme. Végrehajtására a CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsa megfelelő politikai- szervezési intézkedéseket hozott. Ezek az intézkedések az összes párt-, állami, gazdasági szervezet és társadalmi szervezetet a feladatok következetes végrehajtására, a hetedik ötéves terv színvonalas előkészítése és végrehajtása előfeltételeinek megteremtésére kötelezi. Az intézkedések végrehajtásának előkészítésével és ^ég- valósításukkal párhuzamosan tovább növekszik a párt vezető és ellenőrző szerepének jelentősége a gazdasági életben. A párt vezetésével biztosítani kell az összes szerv és szervezet tevékenységének összehangolását és a politikai előkészítés felelősségteljes végrehajtását, hogy az intézkedések érvényesítése így jelentősen hozzájárulhasson szocialista társadalmunk fejlődésének szavatoláséhoz.
