Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-31 / 77. szám, hétfő
A CSKP KB 15. ÜLÉSÉNEK VITÁJA KAREL BERÄNEK elvtársnak, a CSKP KB póttagjának a prágai városi pártbizottság titkárának felszólalása A CSKP KB Elnökségének jelentése hangsúlyozta az ifjú nemzedékkel való rendszeres foglalkozás sürgető voltát. A prágai pártszervezet összetételében bekövetkezett változások igazolják a jelentésben elhangzott feladatok fon fosságát. Prágában folytatódik a fiata lok belépése a pártba, főleg a inunk í sok és a diákok soraiból. Csökken a pártszervezetekben a tagság átlagkora, javul szociális összetétele. A kommunisták új nemzedéke eszmei és politikai szempontból éretté válik, párt és köz életi tisztségeket visel. Prágában a 140 ezer párttag és tag- jelölt között több mint 50 ezer, tehát 36 százalék azoknak az elvtársaiknak a száma, akiket 1970 után és főleg az utolsó években vettek fel a pártba. Az üzemi pártszervezetekbe a tagság struktúrájában még magasabb a sza rnuk — 48,5 százalék. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az ifiú kommunisták eszmei-politikai fejlettségének növekedésével arányosan növekszik az a képességük is, hogy megértsék a szocialista átalakulásokat, azok bonyolultságát és ellentéteit. Pontosabban rá tudnak mutatni a szubjektív akadályokra is, amelyek társadalmunknak ártanak. Nyíltabban bírálják a még meglevő fogyatékosságokat — a kispolgári magatartást, az önzést, az individualizmust, az élősködést, a bürokratizmust és az emberek problémái iránti közömbösséget. Megtanulják a fogyatékosságok és csökevények aktív kiküszöbölését eredményező jogos bírálat érvényesítését, és nem riadnak vissza az esetleges nehézségektől sem. Azonban az ifjú kommunisták nevelésében még nincs minden a legnagyobb rendben. Ajánlóik, akik felkészítettek őket a pártba való belépésre, később már nem sokat törődnek velük. Sokkal adósak maradtak itt a kommunista gazdasági dolgozók, a fiatalok vezetői. Főleg ezen a területen vaunak nagy tartalékok. Karéi Beránek elvtárs a továbbiakban azzal a pozitív visszhanggal foglalkozott, amellyel Prágában a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésére vonatkozó intézkedések találkoztak. Kijelentette, hogy a vitákban főleg az irányítási rendszer politikai szempontjait emelik ki, amelyek lényegesen fokozzák a vezető dolgozók eszmei, politikai, erkölcsi és szakmai színvonalával szemben támasztott követelményeket. Rámutatott arra, hogy ezzel erősödik Prágában a tudomány és a termelés hatékony összekapcsolódására irányuló mozgalom, amely közelebb hozza a munkásokat és a technikusokat a tudományos dolgozókhoz és a kutatókhoz, s elmélyíti együttműködésüket. Ugyanakkor olyan indítványok és javaslatok is elhangzanak, miként lehetne most hatékonyabban kihasználni az új lehetőségeket az emberek kezdeményezésének fejlesztésére és az irányításban való tevékenyebb részvételükre. Az intézkedések megvalósításának bonyolultsága és igényessége, mégpedig az aránylag közeli 7. ötéves tervidőszakkal kapcsolatban különböző illúziókat kelthet az egyes mutatók és intézkedések automatikus hatásáról, egyben a múltban már jól ismert irányzatokról, hogy az igényes követelményekben enyhítéseket foganatosítsanak, különféle kivitelek megszerzésében bízzanak, kísérleteket tegyenek a munka igényesebb és szigorúbb elbírálásának halasztgatására, esetleg más helytelen állásfoglalásokra. A prágai városi pártbizottság több intézkedést fogadott el a Központi Bizottság Elnöksége és a kormány határozatai teljesítésének a biztosítására. Beránek elvtárs ezután a városok és főleg az új lakótelepek szocialista életmódjának kialakításáról szóll. Prágában 1945 öta 39 új lakótelep létesült, ahol uiost több mint 300 ezer ember él. Ez a főváros lakosságának több mint egynegyede, jelenleg befejezés előtt áll a város délnyugati lakónegyedének építése, és a jövőben további nagy lakónegyedek építésével számolnak. Ez azt jelenti, hogy a főváros lakosságának több miiit 50 százaléka új lakónegyedekben koncentrálódik. Ez a minőségi szempontból új helyzet egyben megteremti az új életfeltételeket, az új emberközi kapcsolatokat a lakónegyedekben és a város más negyedeiben is. A lakónegyedek korszerű, ipa ri módon történő felépítése hozzájárul a*lakásszínvonalban levő, még a kapi talista múltból ránk maradt nagy különbségek mielőbbi leküzdéséhez. Prága lakónegyedeiben emellett számos komoly fogyatékosság és probléma me rül fel. Egyre sürgetőbbé váliik, hogy már az urbanisztikai terveknél, a tér vezésben és az építkezésben is a ko rábbihoz viszonyítva jobban tekintettel kell lenni a lakótelepek életének szó ciális szempontjaira. Az itt elhangzott követelményeket nem mindenütt tartják tiszteletben. Számos komoly és soká húzódó ellentét merül fel főleg a lakásépítés és a la kónegyedek járulékos építkezése, a közlekedés stb. között. Gyakran az épületek kivitelezése sem kifogástalan, elsősorban rendkívül egyhangú és szürke. Politikai szempontból a lakótelepe két illetően elsőrendű feladatunk, hogy széleskörűen kibontakoztassuk polití kai munkánkat, és elmélyítsük az emberekkel való foglalkozást. Itt ugyan tevékenyek a polgári bizottságok, ára nincs meg a szükséges hatáskörük. Az utcai pártszervezetek, illetve az egyes társadalmi szervezetek munkája nincs összhangolva. Ezért mérlegelni kell és több változatban meg kell indokolni, hogy a nemzeti bizottságoknak és a Nemzeti Front szervezeteinek milyen struktúrája tudná optimálisan kielégíteni a lakótelepek követelményeit és szükségleteit. Magasabb színvonalon kell dolgozni a lakáskezelőségeknek, a helyi gazdálkodási és közszolgáltatási szervezeteknek, elsősorban a lakosság szükségletei szempontjából, nem pedig a saját és a nekik megfelelő mérce szerint. Mindez összefügg a lakótelepeken kifejtett politikai tömegmunka színvonalával és fejlesztésével. VLADIMIR HAJKO elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Szlovák Tudományos Akadémia elnökének felszólalása 1980 III. 31. Husák elvtárs a CSKP KB 14. ülésén elhangzott zárszavában hangsúlyozta, hogy az előttünk álló feladatok teljesítésének a kulcsa az emberekben, az emberekkel folytatott munkában van. El kell érni, hogy az alkotó marxista—leninista gondolkozás a haladó fejlődés aktív részévé váljon szocialista társadalmunk tevékenységének minden területén. Ez ideológiai munkánk alapvető céljai közé tartozik. A Központi Bizottság 1974-es májusi ülése után, különösen pedig Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa után növekvő mértékben és egyre sürgetőbben napirendre kerültek a tudományos-műszaki fejlesztés kérdései, amely népgazdaságunk hosszú távú sikeres fejlődésének egyedüli alternatíváját képezi. Mindannyian tudjuk, hogy népgazdaságunk fejlődésében a tudományos-műszaki haladást nem tudtuk érvényesíteni a kellő mértékben. Vajon miért? Nem könnyű erre a kérdésre válaszolni. Nézetünk szerint a problémák jelentős része ezen a területen azzal tügg össze, hogy társadalmunk mindeddig nem értékelte kellő mértékben a tudomány, különösen az alapkutatás jelentőségét. A tudományt sokan csak egyszerű szakmai kérdésnek tekintik, amely az embereknek csak egy szűk körét érinti, nem fogják fel komplex társadalmi ügyként, amint azt a szocialista fejlődés jelenlegi szakasza megkövetelné. Ma, amikor a tudomány közvetlen termelő erővé válik, s a termelés — Marx szavaival mondva — „materiali- zált experimentális tudománnyá“ alakul át, amikor a tudomány, különösen az alapkutatás eredményei rendkívül értékes, mondhatnánk „stratégiai nyersanyagot“ jelentenek az egész népgazdaság számára, gyökeresen meg kell változtatni a tudományhoz való hozzáállást. Halaszthatatlanul szükséges feladat a tudomány új helyzetének és jelentőségének széles körű magyarázása a szocialista társadalom fejlődése szempontjából a dolgozóit nevelésének és szakképzésének minden szintjén. Arra van szükség továbbá, hogy a tudomány, az irányítási és a termelési szféra képviselői az eddigieknél sokkal intenzívebben fejlesszék kapcsolataikat, s ezzel elősegítsék egyrészt a tapasztalt, népgazdasági szinten gondolkozó tudományszervezők minél nagyobb létszámban történő nevelését, másrészt pedig annak az elérését, hogy a tervező és az irányító szervek dolgozói teljes mértékben megértsék a tudomány pótolhatatlan erejét és funkcióját a jelenlegi szocialista társadalomban. A tudományos megismerés terjedelmi és színvonalbeli követelményeinek, a gyakorlati érvényesítés sürgősségének azonban nem lehet eleget tenni a nemzetközi szocialista integráció elmélyítése nélkül a tudományban, s egyáltalán a világtudománnyal fenntartott kapcsolatok nélkül. Ezzel összefüggésben néha olyan hamis elképzelés is felmerül, hogy tekintettel a nemzetközi szocialista együttműködés forrásainak kihasználásában rejlő lehetőségekre, az alapkutatás területén háttérbe szorulhat saját tudományos potenciálunk fejlesztése. A helyzet azonban egészen más. A szocialista integráció kiváló és döntő fontosságú eszközként szolgál ahhoz, hogy részt vehessünk a csúcsszinten folyó kutatásokban, s reális terjedelmének növelése egyúttal új forrásokat teremi tudományos- műszaki haladásunk meggyorsításához. Ennek az az egyetlen feltétele, hogy saját tudományos-műszaki alapunk fejlesztésével az egyezteted munku megosztás keretei között, az általunk szerzett új ismeretek révén arányos mértékben hozzájáruljunk a tudomány közös alapjának a bővítéséhez. Jelenleg a tudomány területe és a tudományos ismeretek gyakorlati al kai utazása a világméretekben folyó osztályharc egyik döntő csataterét képezi. Ez a harc a tudomány hatáskörének minden irányzatára kiterjed — a gazdasági versenyre, a katonai stratégiára, az osztályrendszerek és az ideológia harcára. Nem becsülhetjük le azoknak az imperialista hatalmaknak az erőit, amelyekkel a szocializmus tudományos-műszaki téren versenyben áll. Carternek az Egyesült Államok Kongresszusához intézett, 1979 márciusi üzenetéből kitűnik az a lörekvés, amely a tudomány ún. végtelen határának amerikai koncepció' jához való visszatérést szorgalmazza. Ez a koncepció, amely 40 évvel ezelőtt keletkezett, mindig alapul szolgált az USA monopóliumainak világuralmi törekvéseihez, jelenleg kimondottan a tudomány és a technika monopóliuma alapján. Ebben különösen nagy hangsúlyt kap az alapkutatás területe. Ez bizonyára reagálást is jelent a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán elhangzott kijelentésekre, amelyen Brezsnyev elvtárs hang súlyozottan kiemelte az alapkutatás je lentőségét a tudományos-műszaki haladás számára. A szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott harcából a tudomány területén minden szocialista országnak arányos internacionalista részt kell vállalnia, s ezt a vállalást harci feladatként kell teljesítenie. A tudományos műszaki fejlesztés biztosításának komoly fogyatékossága nálunk az a lény, hogy nincs szilárdan megalapozva a tudomány fejlesztésének és érvényesítésének hosszú időre vonatkozó, komplex módon kidolgozott, stabil, de eléggé rugalmas stratégiájával társadalmunk életének minden szférájában. A tudományfejlesztés stratégiájának a jelenlegi feltételek között a tudományos-technikai forradalom távlati fejlődési irányzatai-* nak elemzéséből, a fejlett szocialista társadalom építésének távlati szükségleteiből kell kiindulnia. Világos elképzelést kell tartalmaznia arra vonatko' zóan, hogy mire irányuljanak saját kutatási programjaink, hogy milyen irányokban és milyen terjedelemben veszünk részt a nemzetközi tudományos munkamegosztásban a szocialista közösség keretei között, s milyen tudó- mányos területeken vesszük át a vi< lágtudomány eredményeit. A tudományfejlesztés stratégiájában harmonikus összefüggést kell kialakít tani a tudomány valamennyi társadat mi funkciója között, éspedig a meg-« ismerő és a világnézeti funkció, a tér-« melóerő funkciója, s a társadalmi' folyamatok irányításában megnyilvánuló alapvető funkció között. A fejlett szo-i cialista társadalom építésénél ezért « tudománypolitika egyik meghatározó vonása a tudomány egyes társadalmi funkcióinak céltudatos, rendszeres és részarányos fejlesztése, amelyeknek objektív alapjuk van, s amelyek • társadalom törvényszerű fejlődésével együtt változnak. Ezeket nem lehel megkárosítani anélkül, hogy ezzel ne okoznánk kárt a tudomány egész fej« lódésének és a társadalomnak. Ez év februárjának második felében és márciusának elején sor került a Csehszlovák Tudományos Akadémia, valamint a Szlovák Tudományos Aka-« démia tagjainak közgyűléseire, ame< Iveken megtárgyaltuk akadémiáinknak a CSKP KB 14, üléséből eredő fetada tail. Ezek bíráló jellegű ős ösztönző tárgyalások voltak, amelyeken ktfeje* zetten megnyilvánult az akadémia tag-« jóinak és dolgozóinak arra irányuló! törekvése, hogy minél jobban elősegít-» sék azoknak a feladatoknak a meg-' oldását, amelyeket pártunk a jelenlegi időszakban társadalmunk elé állít. Nagy figyelemben részesült az a kér-t dés is, hogy mire irányuljon a tudo-i mányos munka az akadémia munkahelyein, főleg az alapkutatás állami tervének előkészítésével kapcsolatban a 7. ötéves tervidőszakra. Hangsúlyoztuk, hogy az alapkutatás területére vonatkozó társadalmi megrendelés megfogalmazásánál, s munkahelyeink tudományos programjának kidolgozásánál az eddiginél sokkal nagyobb mértékben abból kell kiindulnunk, hogy társadalmunknak milyen lehetőségei vannak és lesznek azoknak a tudományos eredményeknek a realizálásához. melyek elérésére az adott’ tudományos-kutatási feladatok megoldása során számíthatunk. Mindkét akadémián a figyelem kö-* zéppontjába kerülnek a tudományos eredmények realizálási kérdései. Folyamatban van számos perspektív «t érvényesítése a tudományos munkahét lyek és a termelési alap egybekapcsol lásahoz. Céltudatosan folytatjuk a Hm dományos kapacitások koncentrálását« Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége és a szövetségi kormány a múlt év novemberében részletesen foglalkozott a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésének kérdéseivel a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémiában. Jelentős határozatokat fogadtak el, amelyek teljesítésétől azt várjuk, hogy aránylag rövid időn belül lehetővé teszik annak a lemaradásnak a felszámolását, amelyet akadémiánk életének egyes területein tapasztalhatunk. Csak így tudunk majd lépést tartani a többi szocialista ország tudományos akadémiáival, amelyek az utóbbi évtizedben többnyire erőteljesen és sokoldalúan fejlődtek. VÄCLAV HÄJEK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a közép-csehországi kerületi pártbizottság titkárának felszólalása A közép-csehországi kerületi pártbizottság értékelése szerint a kommunisták és a többi dolgozó döntő többsége felelőlen és kezdeményezően váltják valóra a XV. pártkongresszus programját, a Központi Bizottság határozatait. Ezt bizonyítják a gazdasági eredmények, a választási programok teljesítése, a párt politikájába vetett bizalom. A külpolitikánkba és a Szovjetunió józan békeszerető politikájába vetett bizalomról tanúskodik az, hogy a rakétatelepítésí tervvel, az iráni és az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban Nyugaton keltett hisztéria légkörében nálunk nem fogta el az embereket a félelem, bár aggódva figyelik a nemzetközi helyzet további alakulását. Ezt a légkört arra akarjuk felhasználni, hogy minden dolgozó megértse, mi mindent tehet munkájával a béke megőrzéséért. A gazdasági életben a pártpolitika támogatásának meggyőző bizonyítéka volt a múlt esztendő, amikor számos intézkedést tettünk, s bizony nem mindegyik volt népszerű. A dolgozóknak azonban eltökélt szándékuk volt, hogy szembenéznek a rendkívüli helyzettel. Döntő többségük megértette az elfogadott intézkedések szükségszerűségét, bár egyes minisztériumokat bíráltak. Az áldozatkész erőfeszítések élén a kommunisták álltak. A kerület tapasztalatai a munkakol- lektívák nagy hatását bizonyítják, különösen a szocialista munkaversenyben és a dolgozók erkölcsi és politikai tulajdonságainak formálásában. A szocialista brigádmozgalomban a dolgozók több mint egyharmada vett részt. E kollektívák felelősségteljesen értelmezik a hatékonyság, a minőség és a szocialista életmód követelményeit. Jó példával járnak elöl a bányász- és a kohászbrigádok. Közismertek A Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett Slemenda és Heneš elvtársak vezette kollektívák. A kerületben már sok a követőjük. Ezek a többnyire fiatalok-» hói álló munkacsoportok nemcsak ered-* ményesen kezelik a korszerű gépeket, hanem a nevelési és a politikai munkát is sikeresen oldják meg. Türelmes és körültekintő hozzáállással az erkölcsi' és a politikai fejlődésben elmaradottakat a rátermett és öntudatos dolgozók szintjére emelik, közülük sokan pár* tunk tagjelöltjeivé, vagy pedig szak- szervezeti és ifjúsági tisztségviselőkké válnak. A munka nevelő hatásával kapcsolatban a Z-akciót is nagyra kell értékelnünk. A munkakezdeményezésnek a fiatalokra gyakorolt nevelő hatását a poli-* tikai tömegmunkával és politikai oktatással egészítjük ki. Ennek színvona* la nincs mindig összhangban a követelményekkel, bár kerületünkben mintegy 60 ezer propagandista és agitátor működik. Az emberek ismereteinek intenzív elmélyítését elősegítik azok az aktívaértekezletek, amelyeken a járások és a kerületek párttisztségviselői vannak jelen. Ilyen összejövetelen kezdtük még a népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő intézkedések magyarázását. A kísérletekben részt vevő vállalatok tapasztalatai azt mutatják, hogy ez nagyon igényes ideológiai és politikai tevékenység. Nagy* fokú kitartást, következetességet, a konfliktusok gyors megoldását teszi szükségessé. Hiszen az évtizedeken át, (Folytatás a 4. oldalon4Á
