Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-01 / 52. szám, szombat
WITH 1980 III. 1. 3 Ma befejeződik a Japán KP kongresszusa A szovjet és csehszlovák kommunisták üdvözlete Üjabb diplomáciai túszdráma Bogotában Zsarolás és fenyegetödzés (ÜSTK) — A több mint 400 ezer tagot számláló Japán Kommunista Párt XIV. kongresszusa tegnap vitával folytatta munkáját és ma várható, hogy a kongresszus befejezi tevékenységét. A Központi Bizottság tevékenységéről szóló beszámolót Fuva Tecuzo, a tit kárság vezetője terjesztette elő, amelyben részletesen elemezte az ország bel- és külpolitikai helyzetét. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a kommu nisták elítélik a szocialisták áruló politikáját, mert megszakították az együttműködést a kommunistákkal és a jobboldallal szövetkeztek. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban éles bírálatban részesítette az amerikai kormány erőpolitikáját, és elutasította az amerikai beavatkozást Japán belügyeibe. A párt külkapcsolatairól szólva nagyra értékelte a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Japán Kommunista Párt kapcsolatainak normalizálását. A japán kommunisták kongresszusával egyidőben különböző nagyvárosokban szolidaritási nagygyűlésekre került sor, amelyekben a külföldi testvérpártok képviselői is felszólaltak. Csehszlovákia Kommunista Pártja nevében Mikulás Krimi, a KB titkára Nagoja városában találkozott, a japán dolgozók képviselőivel. Beszédében mindenekelőtt átadta a CSKP és Csehszlovákia dolgozóinak szívélyes elvtársi üdvözletét a japán kommunistákhoz. Ezt követően az 1969. évi áprilisi központi bizottsági ülés jelentőségét emelte ki, amely szilárd alapra helyezte a párt és a nép egységét Csehszlovákiában. Külpolitikai kérdésekről szólva leszögezte, hogy a Szovjetunió következetes béke- politikája a szocialista közösség többi országaival szoros együttműködésben döntő jelentőségű a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamennyi haladó, antiimperialista és békeszerető erő sikeres harcának megvalósítása, a világfiéke megteremtése szempontjából. Ezzel a békés erőfeszítéssel szemben az agresszív imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok uralkodó körei a hidegháború korába akarják visszataszítani a világot. Mindent megtesznek, hogy gátat vessenek a demokratikus és forradalmi változásoknak a világon. Az utóbbi időben dühödt kampányt kezdtek az afgán események ürügyén. Ez a hisztéria főleg akkor csapott ilye« magasra, amikor az afgán hazafias és haladó erők a Szovjetunió internacionalista segítsége révén a hazai és külföldi reakciós erők mesterkedéseinek megfékezésére határozott' lépéseket tettek. Mikuláš Beüo elvtárs hangoztatta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a lenini bökepolitika elvei alapján továbbra is mindent megtesz a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Tokióban a szolidaritási nagygyűlésen Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB titkára, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. A 17 millió szovjet kommunista nevében üdvözölte japán testvéren, maid sok sikert kívánt a társadalom demokratizálásáért folytatott harcukhoz. Hangoztatta, hogy a szovjet kom munisták és az egész szovjet nép minden erővel támogatja a társadalmi haladást és a demokratikus fejlődést. A Szrtv jetuniő külpolitikája töretlen békepolitika. Internacionalista kötelességünknek tekintjük, hogy ázom nemzetek és erők védelmére keljünk, amelyek a békéért, az imperializmus ellen, hazájuk szabadságáért és függetlenségéért szállnak síkra. Ez az elv vezérelt bennünket, amikor az afgán forradalom vívmányainak megvédéséhez segítséget nyújtottunk afgán testvéreinknek — hangoztatta az SZKP küldöttségének vezetője. (ČSTK) — Tegnap befejeződ tek a háromnapos zimbabwei parlamenti választások. A választások utolsó napján járultak az urnákhoz a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Szövetség (ZANU) és a Zimbabwei Afrikai Népi Szövetség (ZAPU) fegyveres egységeinek a tagjai. A hírügynökségi jelentések szerint a választások ideje alatt sem szünetelt a Hazafias Front hívei elleni terror és a különböző provokációk. Rollert Mugabe, a ZANU elnöke szerda óta külföldön, Mo- zambikban és Tanzániában tartózkodik, ahol a rhodesiai helyzetről Samora Mache! illetve Július Nyerere államfőkkel tárgyal. Mugabe előreláthatólag csak a választások hivatalos végeredményeinek kihirdetése után tér vissza Rhodesiába. A ZANU vezetője interjút adott a NÉHÁNY--------------SORBAN SZ PIROSZ KIPRIANU ciprusi elnök csütörtök este befejezte hivatalos franciaországi látogatását és Londonba utazott, hogy a Földközi-tenger keleti térségének helyzetéről és más nemzetközi kérdésekről tárgyaljon Margaret Thatcher kormányfővel és Lord Caprington külügyminiszterrel. AODISZ ABEBÁBAN megkezdődött a Béke világtanács elnökségi irodájának ülése. Több mint ötven ország, társadalmi és nemzetközi szervezet képviselői a jelenlegi nemzetközt helyzet időszerű kérdéseiről tanácskoznak. FERDINAND MARCOS, a Fülöp-szigetek elnöke és Lee Kuan Yevv szingapúri kormányfő Manilában befejezte tárgyalásait az ASEAN problémáiról. Menten ismét bíróság előtt (ČSTK) — A rotterdami bíróság úgy döntött, hogy felújítja Pietro Menten náci háborús bűnös perét. Mentent 1977-ben 15 évi fegyházra ítélték, de ügyvédeinek sikerült elérniük, hogy az ítéletet semmissé nyilvánítsák. Több ország tiltakozásának következtében 1979-ben döntöttek a per újrafeivételéről, de a tárgyalás kezdetét többször elhalasztották. A bíróság csütörtöki döntése szerint nincs ok a további halasztásra. mozambiki rádiónak, amelyben kijelentette, hogy kész koalícióra lépni a Hazafias Front másik szárnyával, a Joshua Nkoiiio vezette ZAPU-val. ,,A ZAPU természetes szövetségesünk“ — hangsúlyozta Mugabe, s azzal vádolta Muzorewa érsek fegyvereseit, hogy a Hazafias Front aktivistáit el akarják tenni láb alól, mert jól tudják, hogy a front győzelme esetén elvesztik előjogaikat. Tito állapota változatlanul súlyos (ČSTK) — A jugoszláv elnök egészségi állapota az intenzív kezelés ellenére továbbra is súlyos és nem javul, közölte a ljubljanai orvosi konzílium péntek délutáni jelentésében. (ČSTK) — Az Április 19-e Mozgalom (M-19) elnevezés*! kolumbiai gerillaszervezet, melynek tagjai szerdán elfoglalták a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségét, és ott mintegy 60 túszt ejtettek, teg nap 10 nőt és 3 férfit — köztük a paraguayi ügyvivőt — szabadon engedték. Az M-19 épp abban az Idő pontban foglalta el a dominikai nagykövetséget, amikor ott a nagykövet hazája állami ünnepe alkalmából fogadást rendezett. A túszok között 13 nagykövet, 2 ügyvivő és a pápai nuncius van. A partizánszervezet tagjai a túszok szabadon bocsátása fejében 300 politikai fogoly sza badlábra helyezését, 50 millió dollárt és az országból való szabad távozást követelik. A Kolumbiai Vöröskereszt tűi rom tagjának engedélyezték, hogy meglátogassák az elfoglalt nagykövetséget. Időközben ismeretessé vált, hogy a latinamerikai országok nagykövetein kívül a túszok között van Ausztria, Svájc, Egyiptom, Izrael, valamint az Egyesült Álla mok nagykövete is. (ČSTK) — A jelenleg Iránban tevékenykedő nemzetközi jo gászbizottság Teheránban teg nap találkozott az amerikai nagykövetségen fogva tartott túszokkal, közölte a teheráni rádióban Akbar Raíszaudzsani ajatollah, az Iráni Forradalmi Tanács tagja. A bizottságot az iráni elnök helyettese kíséri. Teheránban közölték, hogy összeesküvést lepleztek le Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője ellen. A hírt az INA iráni hírügynökség tette közzé. Szajjad Mahmud Alavi admirális, az iráni tengerészeti erők eddigi főparancsnoka, akit vasárnap tartóztattak le, az USA ügynöke volt. Az iráni te(ČSTK) — Schevenmgen hot land tengerparti nyaralóhelyen befejeződtek a titkos tárgyalások a megszállt területeken élő palesztinoknak nyújtandó úgynevezett autonómiáról. A tanácskozáson Musztafa Khalil egyiptomi kormányfő, Josef Burg izraeli belügyminiszter és Sol Linowitz, Carter elnök közel-keleti kiilönmegbízottja vett részt. A kolumbiai dominikai nagy« követség épülete körül igen few szült a helyzet. A kolumbiai ha« tóságok bejelentették, hogy a kormány kész tárgyalni a gerillaszervezettel, amennyiben az összes fogva tartott nőt szabadon engedik. Megfigyelők azon-» ban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a tárgyalások nehezek" lesznek, mert az M-19 követe-* léseinek nehéz lesz eleget ten-3 ni, A gerillacsoport vezetője n dominikai nagykövetségről tele-i fonheszélgetést folytatott a ni* caraguai rádióval és hangsa* lyozta, hogy amennyiben a ko< lumbiai kormány nem teljesíti követeléseiket, kénytelenek’ lesznek drasztikus intézkedés sekhez folyamodni. A probléma megoldása és a túszok biztonsága érdekében a mexikói és a panamai kormány, felajánlotta, hogy menedékjogot biztosít a nagykövetséget meg-« szállva tartó partizánoknak. A’ venezuelai fővárosban ezzel1 egyidőben nemzetközi irodát nyitottak meg, melynek feladata ' a túszok kiszabadítására irá-' nyúló akciók koordinálása. levizió állal sugárzott műsorban több dokumentumot mutattak be. melyeket az amerikai nagykövetségen találtak, s melyekből kitűnik, hogy Alavi az USA-val részletes adatokat kö* zölt az iráni szárazföldi, tengej rí és légierőkről. Az amerikaiak utasítására a tengerészeti minisztérium titkos archívumából eltüntette a kompromittáló anyagokat, és 1979 márciusától augusztusig állandó kapcsolat-- ban állt az illetékes amerikai körökkel. Alavit ez év januárjában nevezték ki a tengerészet élére, amikor elődje, Madari admirális lemondott, mivel jelöltette magát az elnökválasztáson Sót Linowitz a tárgyalások befejeztével tartott sajtókonfe« renciáján mindössze annyit kö-< zölt, hogy a tárgyalások na-» gyón fontos kérdésekre tértek ki, és érintették • palesztin kérdés lényegét, részleteket azonban nem közölt. A zárónyl« latkozat szerint a három fél toj vábbra is szoros kapcsolatot tart majd fenn. A legközelebbi fordulót május 26-ra tervezik. ZIMBABWE Befejeződtek a választások A PALESZTINOK JÖVŐJÉRŐL TÁRGYALTAK A bizottság találkozott a túszokkal Összeesküvést lepleztek le támaszponként használja: „A felkelők fő központja az északpakisztáni Miram Shabuban van. A „diplomáciai futárok tanácsa“ hozza, viszi az információkat, utasításokat, kapcsolatot tart fenn az afganisztáni felkelőegységekkel és azokkal, akik az akciókat a határ pakisztáni oldalán levő különböző támaszpontokon előkészítik“. Egy másik fejezet a kanadai McLean című folyóiratban megjelent riportból, amely röviddel az 1978-as afganisztáni forradalom után látott napvilágot a kínai szakemberek pakisztáni tevékenységéről: „Azért jöttek, hogy segítsenek a kiképzésben, hogy segítsenek a jobboldali muzulmán afgán felkelők felfegyverzésében szent háborújukhoz a Moszkva által támogatott kabuli rezsim ellen“. A Courrier de Politique címfi francia folyóirat az elmúlt év nyarán ezt írta: „A kínaiak által épített utat, amely összeköti a szinkiagi területet Pakisztánnal, arra használják fel, hogy az afgán területen végrehajtandó felforgató akciókhoz fegyverket, hadifelszerelést és propagandaanyagokat szállítsanak“. Az ellenforradalmi erők behatolása, kiképzésük és felfegyverzésük, valamint Amin árulása fordulóponthoz ért. Az afgán forradalmi tanácsnak választania kellett: vagy vereséget szenved a népi demokratikus forradalom, az ország elveszíti függetlenségét és megengedi, hogy Afganisztán szovjetellenes támaszponttá váljon, vagy segítséget kér. A harcot választotta, és a Szovjetuniótól a két ország barátsági és jószomszédi kapcsolatairól szóló szerződés alapján segítséget kért. Én egyetértek ezzel, de akár egyetért valaki a válság afgán rendezésével, akár nem, nem számít, mert az Afgán Forradalmi Tanács, amely a lakosság valamennyi rétegét képviseli, az egyedüli szerv, amelynek joga van ilyen döntést hozni. Saját belátása szerint cselekedett. Aki azt gondolja, hogy csak Angliának, Japánnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak van joga idegen katonai csapatokat meghívni, és Afganisztánnak nem, téved. Az imperialista agresszió kalandor- és felforgató politikája, valamint a rakétával való körülkerítés tény, amellyel a Szovjetuniónak számolnia kell, és amelyre reagálnia kell. E tény figyelmen kívül hagyása saját biztonságát veszélyeztetné. Ebből kell kiindulnia minden becsületes embernek az afganisztáni és az iráni események megítélésében is. Amikor Carter „a mi nemzeti érdekeinkről“ beszél, valójában az amerikai nagyvállalkozók érdekeiről beszél. Az amerikai imperializmus afganisztáni akciói három specifikus érdeket követnek: 1. a népi demokratikus forradalom eredményeinek megsemmisítése és a nagybirtokosok régi feudális társadalmának visszaállítása, 2. Afganisztán szovjetellenes katonai területté változtatása. 3. katonai támaszpont építése Irán és néhány más OPEC- ország ellen, hogy így biztosítsák az Exon, a Gulf és a Shell kőolajtársaságok érdekeit. Mivel a Szovjetunió szocialista ország, ellenkezők az érdekei és szándékai: 1. megakadályozása annak, hogy Afganisztán elveszítse függetlenségét és azt, hogy imperialista katonai támaszpontokat létesítsenek a Szovjetunió déli határainál, 2. Afganisztán segítségével a külső agresszió visszaverése és az afganisztáni népi forradalom megvédése Az első esetben az imperialista einvomás és kizsákmányolás reakciós politikájáról van szó A Szovjetunió viszont támogatja a nemzeti felszabadítás haladó politikáját és a szocializmust. A Carter-adminisztratíva szov- jetellenes kampányának célja, hogy füstfüggönyt teremtsen agressziós politikájához az Indiai-óceánon és a Közép Kelet térségében létesítendő katonai támaszpontok kiépítéséhez. A szovjetellenesség és az an- tikommunizmus füstfüggönyt von a liberalisták a haladó politikusok a kommunisták és a nép demokratikus jogai elleni támadások fokozásához. Pedig az egyedüli tényleges veszély az újjászületett héjáktól és a Fehér Ház, valamint a Pentagon hidegháborús politikusaitól ered. A világbékét nem Kabul, nem is Teherán, hanem Washington veszélyezteti. Igen, országunk így súlyos veszélyben van, de ez nem a Szovjetunió felől érkezik. A veszély itt nálunk, saját országunkban, a Fehér Házban és a Pentagonban van. A Carter-adminisztratíva igyekezete, hogy szankciókat, blokádot, embargót és bojkottot alkalmazzon a Szovjetunió ellen, visszaüt. A NATO-szövet- ségesek másokhoz hasonlóan, nem hajlandók részt venni ezekben. Tudják, hogy saját érdekükben fenn kell tartani és bővíteni kell kereskedelmi kapcsolataikat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A hidegháborús politika hajótörést szenvedett, és a kapitalista országok nem hajlandók vakon követni az Egyesült Államokat. A gabonaeladásban, a techológia eladásában és a kereskedelemben a kormányzatot nem támogatja szövetségeseinek többsége. Az egész ország sínylődni fog, de az új intézkedések a legnagyobb terhet a munkás- osztályra hárítják, ami meggyorsítja a gazdasági válságot, gyengíti az amerikai pozíciókat a világkereskedelemben, a dollár helyzetét, és elmélyíti a világon a valutaválságot. Az Egyesült Államok helyzete azonban távolról sem olyan rossz, mint az elnöké. Carter őrültségének foka drámai módon előtérbe kerül azzal a kísérletével, hogy bojkottálja az olimpiát, és az olimpiai játékokat háborús játékának részévé teszi. Hisztériájának, gyűlöletének és elvakultságának jó péli dája az, hogy megkísérli rábírni az amerikai atlétákat az olimpiai játékok bojkottjára, megkísérli a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot rávenni, hogy ne Moszkvában rendezzék meg az olimpiát. Carter felelőtlen tevékenysége az amerikaiak több milliárd dollárjába fog kerülni. A következményeket csak az elkövetkező években érezzük meg. Ezek miatt az intézkedések miatt már most 32 milliárd dollárral növelték az ország költségvetését Carter a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokban ugyanazt a hibát követte el, mint Hitler. Teljesen lebecsülte a szocializmus belső ereiét. A múlthoz hasonlóan az Egyesült Államok lesz az, amely egyre jobban elszigetelődik és meggyengül. Az Egyesült Államok lesz az, amely ismét veszít. S a jövő? A Carter-demagó- giát le fogják leplezni. Az af-; ganisztánl válság megoldódik. Az afganisztáni nép folytatni fogja az új élet építését.' Á moszkvai nyári olimpiai játékok nagvszerűek lesznek Nálunk viszont egy átkozott választási kampány lesz. A történelem tele van válságokkal Válságok voltak, válságok lesznek, de a világ forradalmi folyamata — a nemzeti felszabadulás és a szocializmus folyamata — az emberi haladás egyetlen fő útja marad.
