Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-04 / 54. szám, kedd

Osi iparágban - művészi szinten OJ FILMEK (cseh) Oto Eckert szobrász és kera­mikus a modern cseh kerámia- művészet úttörőjének számít. A népi fazekasság hagyományai­ból kiindulva, az évszázadok alakította, bevált formákat a mai igényeknek megfelelően módosította, és sokat tett nép szerüsítésükért. A sokszorítha tóság követelményét szem előtt tartva egyszerű, gyakorlati megoldásokat keresett, és a? esztétikai szempontokról sem feledkezett meg. Agyag- és por­celántárgyai művészeti alkotá­sokként értékelhetők. Oto Eckert nemzeti művész csaknem harmincöt eve a prá­gai Iparművészeti Főiskola ta­nára, s 1956 óta génuai Nem­zetközi Kerámiai Akadémia tagja, majd alelnöke. Az elért eredményekig és elismerésekig az út nem volt könnyű. A Plzeň melletti régi faze- kasközpontban, Kraloviceben született 1910 ben; kicsi kora óta agyagot gyúrt rokona mű­helyében. Az agyag iránti von­zalma vezette a hoficei kiváló kőfaragó- és szobrászati isko­lába, majd a prágai Iparművé­szeti Főiskolára. Kezdetben szobrászkodott, tanulmányai utolsó két évében azonban már kizárólag kerámia- és porce­lánkészítéssel foglalkozott. Ko­rai kisplasztikái többnyire fi- gurálisak, például a Bányász, Halász, Medve, Párduc stb. Szí­vesen mintázta meg kedvenc galambjait. Szeretett virágai, halai pedig korsóin, tányérjain, tálain, vázáin jelentek meg gyakran. A figurális motívu­Holnap este a moszkvai Rosszija-szálló nagytermében díszhangversennyel fejeződnek be a csehszlovák kultúra nap­jai. A megkülönböztetett figye­lemmel és nagy érdeklődéssel kísért kulturális napok záróren­dezvényéről kérdeztük meg ]iH Malásek zeneszerzőt, a for­gatókönyv íróját és a hangver­seny dramaturgját. # Olvasóinkat is minden bi­zonnyal érdekli, hogy mi adta az ötletei ahhoz, hogy ennek a hangversenynek a Virágcsokor barátainknak címet adják? — öt esztendővel ezelőtt azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy a moszkvai Csajkovszkij- nagyteremben én rendezhettem a csehszlovák könnyűzenei hangversenyt. Viszonylag sok szervezési probléma nehezítette munkánkat, mert nem tudtuk, időre megérkeznek-e Európa különböző részein turnézó mű­vészeink. Izgalommal vártuk a szovjet közönség reagálását is. A sok gond és feszültség után aztán végre föllélegezhet- tünk. A közönség kitörő lelke­sedéssel fogadta műsorunkat. Karéi Gott műsorszáma «tán a színpadot teljesen elárasztották virágokkal. Ekkor jöttem rá, hogy a zene és a virág között mennyi a hasonlóság, milyen sok a közös szépség. Ez a fe* mok a későbbi évek folyamán érettebb formában tűntek fel müvein. Ösztöndíjasként először a bechynéi kerámiagyárban, majd a Karlovy Vary melletti bfezovái porcelángyárban gya­korolta a mesterséget. 1934-ben újabb ösztöndíjjal egy Praha- Brevnov-i műhelyben dolgozha­tott, az eddiginél jobb körül­mények között, rnájd néhány év múlva Ladislav Škorpillal megalapították -a prágai Agyag­edény nevű társaságot, mely 1940-ig állt fenn. Ekkor szülő­városában, Kralovicében végre megnyithatta saját műhelyét. Közben önálló és csoportos ki­állításokon szerepelt. A művész sikeresen használta ki az egyes agyagfajták szerkezetét, színét, minőségét. A keresés időszakában a dí­szítőelemek nem voltak még kellő összhangban az edény formájával. Korai műveire az ősi, valamint a cseh népi ke­rámia agyagedényeinek formái jellemzőek. A kancsókat, kö­csögöket, tányérokat többnyire sík mértani (csíkozott, pettye- zett) vagy plasztikus (vésett, domború) motívumok díszítik. A 40-es években néhány, a kí­nai selyemfestményeket idéző fajanszedényt készített. Felüle­tüket leheletfinom, szivárvány- színű, virág-, állat-, ill. emberi alakzatok borítják (például a Vadrózsa, A hösök emlékére című tálakon). Ezek legújabb, szinte álomszerűén lírai dóm- borműveinek, díszvázáinak elő­futárai. Tíz év alatt mintegy 40 ezer lejthetetlen élmény sugallta a mai műsor keretét. Amikor a csehszlovák kulturális napok záróhangversenyének műsorát készítettük, úgy véltük, hogy az lesz a legszebb, ha virágcso­korral köszöntjük szovjet bará­tainkat s mondunk köszönetét felszabadításunkért, három és fél évtizedes békés, örömteli életünkért. A harmincöt szál virág mellett egy műsorcsokrot is átnyújtunk, amely hazai könnyűzenei életünket szimbo­lizálja. # Milyen szempontok szerint állították össze a műsort? — Hadd mondjam el ezzel .kapcsolatban is személyes él­ményemet. Aránylag sokat já­rok Moszkvába, többször jóleső érzéssel hallgattam, a taxiban ülve vagy éppen a szállodában, amikor sok cseh és szlovák táncdal csendült föl a moszk­vai rádió műsorában. Örömmel tapasztaltam, hogy a szovjet hallgatók szeretik és ismerik táncdalainkat. Ez megkönnyí­tette, de egyben meg is nehe­zítette a holnapi műsor össze­állítását. Mi ezúttal arra töre­kedtünk, hogy érzékeltessük, az utóbbi öt esztendő során mennyit fejlődött és fiatalodott a könnyűzenénk, az ismert egyéniségek mellett, hány fia­tal tehetség aratott nagy si­kert. darab agyagedényt tervezett és készített (azóta természetesen jóval többet...). Nagyobb ré­szük hazai vagy külföldi gyűj­teményekben található. Külföl­dön Faenzában, Milánóban, Isz­tambulban, Vallaurisban, Lon­donban, Sao Paulóban s másutt állított ki, miközben több ezüst- és aranyérmet nyert. A sok próbálkozás végül is sajátos, kiforrott stílust, ered­ményezett. melyre masszív ki­egyensúlyozottság, egyéni szín­skála és a kerámiának lelki tartalommal való gazdagítása jellemző. Jelen műveinek leg­gyakoribb anyaga a samott- agyag, legkedvesebb edénytípu­sa a váza (matt vagy ún. kris- tályglazúrral); kedvenc színei a szürkék, kékek, aranyló sár­gák, de gyakran az élénk, telt színek is. A tömör kocka-, hen­ger- és gömbalakzatok drámai erővel hatnak, (körülbelül 30— 50 cm magasak). Kifinomult arányérzékről, szín- és forma­érzékenységről tanúskodnak. A lapos vagy egymás mögé fel­sorakoztatott, összekapcsolt vá­zatípusok állandó kísérletezé­seinek, a hasznos, új és szép keresésének részeredményei. Az említett álomképszerűséget a Város, a Spirális, á Nyár cí­mű domborművein csodás szín­átmenetekkel hozta létre. Domborművei a modern cseh szobrászat kiváló alkotásai kö­zé sorolhatók. így a Spirális, a Gondolat, a Föld, című kétol­dalú relief, a Holdbéli táj, a Folyó című samottszobor, a Tenger című kétoldalú dombor­mű s mások. Oto Eckert a modern cseh kerámiaművészet kimagasló alakja, aki ennek az ősi ipar ágnak legújabb kori felvirágoz­tatásáért — a szó szoros értel­mében is — sokat tett. L. GÄLY TAMARA KULTURÁLIS HÍREK Q Michcl Ciment francia filmesztéta könyvet írt az ame­rikai Joseph Losey-ről. Nyolc fejezetben tárgyalja a nagy rendező életét és munkásságát, 1909-től 1970-ig, elsősorban ma­gának Losey-nak hangszalagra mondott elbeszélése nyomán. # Párizsban meghalt a het­vennégy éves Albert Simonin. A mai francia irodalom egyik legszínesebb egyénisége volt: kizárólag jassznyelven írt, sőt a Petit Larousse mintájára meg­szerkesztette Kis Képes Simo­nin címmel az argó lexikonát is. Néhány krimijéből (például a Ne nyúlj a gubához! című­ből) sikeres filim készült. # Milyen tesz a holnapi hangverseny műsora? — Remélem, változatos és vonzó. Először Marcela Laife- rová és Pavol Líška adja elő Zsurbinov Üdvözlet Moszkvá­nak című táncdalát, amelynek cseh szövegét Karéi Síp írta. A műsor további részében Ka­réi Hála, Hana Zagorová, Ma­rika Gombitová, továbbá a Vágner- és a Modus-együttes lép föl. Hallhatják és láthatják a Pragokoncert zenekarát La­dislav Štaidl vezényletével. Ez­után Helena Vondráčková és jitka Zelenková lép a színpad­ra. A műsor záró részében pe­dig Karéi Gott szerepel. A mű­sort a televízióból ismert Elena Galanová konferálja, a rendező Ján Roháč. Milyen érzésekkel ül be a nézőtérre? — Kissé szorongva, izgatot­tan, de ez a feszültség remé­lem, hamar feloldódik. Megtisz­telő feladat a kulturális napok záróhangversenyét előkészíteni. Bízom abban, hogy az igényes szovjet közönség előtt is nagy sikerünk lesz, és így a cseh­szlovák kulturális napok záró- hangversenye hű tükre lesz könnyűzenei életünknek, szo­cialista kultúránknak. JAROMlR PEŠEK Két szék között a pad alá estek a cseh film szerzői. Egy­szerre akartak szórakoztatni és elgondolkoztatni, ám egyik sem sikerült. Egy kissé zűrzavaros és ku­sza 3 film története; valóban olyan, mint egy rendőri nyomo­Amikor két évvel ezelőtt a XXI. Karlovy Vary-i nemzetköz: filmfesztiválon az egyik fő díjjal jutalmazták A tengerész visszatér című angol filmet, so­kan fenntartással fogadták a zsűri döntését. S nem alapta­lanul. Hiszen ez a múlt század­beli romantikus szerelmi törté­net „kilógott“ a sorból, se­hogy se illett a versenymezőny­be. A rendezői munka és a szí­nészi alakítások megütötték a kívánt mércét, csak a film té­mája, mondanivalója túlságosan regényes ahhoz, hogy az alko­tás megállta volna a helyét egy nemzetközi fesztiválon. Mert miről is szól Jack Gold filmje? Egy angol tengerész a múlt században hányatott útjá­ról egy néger királylánnyal és közös gyermekükkel tér vissza hazájába. Békés családi életre vágynak. A konzervatív ango­sikat választotta volna Petr Schulhoff rendező, talán érde­kes, izgalmas film kerekedhe­tett volna a történetből. így azonban — a félmegoldások miatt — hol néhány percnyi krimi, hol néhány percnyi pszi-. chológiai dráma látható, s egy lok azonban nem fogadják be a színes bőrű asszonyt, s meg­vetik őt. Nemcsak hogy meg­keserítik az életüket, de faj­gyűlöletük oly határtalan, hogy bosszúból megölik a férfit. Az egykori dahomei hercegnő pe­dig rabszolgasorsra jut. Kétségtelen, hogy napjaink­ban — amikor a faji megkü­lönböztetés egyre inkább foko­zódik, s a fajgyűlölet egyre ke­gyetlenebb formákat ölt — a téma időszerű. Annyiban idő­szerű film is, hogy megmutat­ja: az emberiség milyen régen harcol e nem kívánatos jelen­ség ellen. A történet azonban oly romantikus és érzelgős, olyannyira a nézők könnyzacs­kóira akar hatni, hogy az ef­féle sztorikat manapság inkább megmosolyogjuk, bár tudjuk: a valóság e hatásvadász filmnél sokkal kegyetlenebb, sokkal szívbe markolóbb. —ym— Bratislavában nagy érdeklődés kíséri jakoby Gyula kiállítását, amely a Mírbach-palotában tekinthető meg. A tárlat anyagából u Kassán t Košice) élő neves művesznek Az olvasó férfi (Önarc­kép) című olajfestményét közöljük Virágcsokor barátainknak A csehszlovák kultúra napjainak záróhangversenyéről Tom Bell (előtérben) a tengerész szerepében Rudolf Hrušinský a cseh film nyomozója A TENGERÉSZ VISSZATÉR (angol) A jugoszláv filmművészetben az utóbbi években élvonalba törtek a fiatalok A pályakez­dők munkáit új hangvétel, egyéni látásmód, a múlt és a jelen tárgyilagosabb megíté­lése, mélyrehatóbb elemzése jellemzi. A tehetséges fiatalok egyik legmarkánsabb képvise­lője Rajlco Grlics, aki tanul­mányait a prágai Filmművésze­ti Főiskolán végezte. Bravó, maestro című filmjé­ben azt kutatja, hogyan élnek az emberek, mennyire elégedet­tek önmagukkal, azzal, amit el­értek. Az alkotás hőse egy te­hetséges fiatal zeneszerző. Mű­vészi pályára lépve, több vá­lasztási lehetőség előtt áll. Hő­sünk a gyors sikert választja, ahelyett, hogy végigjárná a művészi alkotómunka gyötrel- mes útját és egyénisége kitel­jesítésére törekedne. A gyors felkapaszkodást, a karriert haj­hászva szép lassan feladja ön­magát, tehetségét felaprózza, s az évek múlásával elveszti emberi tartását, saját önmeg­becsülését is. A klasszikus polgári karrier- történet sémáit — melynek so­rán a szegény, világmegváltás­ra készülő művész beházasodik a kényelembe, a jómódba, a sikert jelentő összeköttetések­be, s közben egyre boldogtala­nabbal keresi fiatalkori önma­gát, képességeit — a rendezň finom iróniával alkalmazza a mai valósághoz. S miközben könnyes szentimentalizmussal kíséri a maestro lelki vergődé­sét, őt is, meg a műfajt is kineveti, mely komolyan veszi ezeket a hősöket. Az alkotás a jugoszláv filmek 1978. évi pulai fesztiválján harmadik díjat kapott, fősze­replője, Rade Seberdzsija pedig a legjobb férfialakítás díját nyerte el. BRAVÓ, MAESTRO (jugoszláv) nyomozó könnyen átlátható trükkjei a bűnös leleplezése, lelkiismeretének felébresztése érdekében. Bűnügy, gépkocsiszerencsét­lenség, lélektani elemek, etikai kérdések, tragikus végkifejlet — s mindehhez meghökkentő befejezés. Igaz, a film végére minden tisztázódik, tehát min­den rendben van. Vagy még- sincs? zás során felgyülemlett átte­kinthetetlen tényhalmaz. A bűn­ügyi történet azonban logikát igényel, és elsősorban annak eldöntését feltételezi, hogy a rendező voltaképpen mit is akar elmondani: egy nyomozás fázisait-e, avagy a bűntett el­követését motiváló események részletes kidolgozását kívánja-e filmjében bemutatni. Akár az egyiket, akár a má­A halAl diagnózisa OTO ECKERT KERAMIKUS HETVENÉVES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents