Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)
1980-03-24 / 71. szám, hétfő
Magyar hajók az óceánon Jugoszlávia legnagyobb kikötője — Rijeka — az Adriai- tenger északi részén terül el. Kisebb-nagyobb tengeri hajók kötnek itt ki, a hazai hajókon kívül görög, olasz, török, szovjet és egyéb felségjelűek. Általában olyan országok hajói, amelyeknek rövidebb-hosszabb tengeri partszakaszuk v,an. Az Adriai-tengerre a Földközi-tengerről, a Fekete-tengerről, az Atlanti- és az Indiai-óceánról, illetve a Balti, Északi- és a Vörös-tengerről futnak be a hajók. A Rijekában kikötött hajók gyomrából évente körülbelül 12 millió tonna árut raknak át a vasúti kocsikba, amelyek közül számos irányul hazánkba, Magyarországra, illetve Ausztriába. A kikötő nagyon korszerűen megépített, áz óriási tankhajók és konténeres szállításra alkalmas hajók fogadására egyaránt képes. Az itt dolgozó munkások, technikusok és mérnökök száma megközelítőleg 5 ezer. A kikötőben tett látogatásomkor érdekes dologra lettem figyelmes: itt horgonyzó magyar nevű és felségjelű tengeri hajókra. Itt a Hungária és a Cegléd várta az indulást, s egy másik jugoszláv tengeri kikö tővárosban, Koperben pedig a Hévíz tengeri hajó. Vajon melyik hajóútvonalakon közlekednek ezek a hajók? Megtudtam, hogy Magyarország, bár hazánkhoz hasonlóan egyetlen kilométernyi tengerpart-szakasza sincs, az első világháború kezdetén elfogadott barcelónai egyezmény értelmében tarthat fenn saját tengeri flottát. Ugyanez vonatkozik hazánkra, Svájcra és Ausztriára is. Ezek regiszterét otthoni városokban vezetik, Magyarország esetében Budapesten. így keresetüket ajánlják fel a gyermekintézmények fejlesztésére. A felhívás rögtön nagy visszhangra talált, bányászok, vasöntok, szövőnők, gépszerelők, állami gazdasági dolgozók stb. válaszoltak rá értékes felajánlásokkal. A magyar párt- és állami ve* zetés is sokat tett az elmúlt években a termelés következetesebb korszerűsítéséért, hisz ez a kor követelménye. Az irányelvek is hangsúlyozzák, hogy folytatni kell ezt az utat, meg kell gyorsítani a műszakitudományos ismeretek kihasználását, javítani kell a termelés minőségét. A lakosság élet- színvonoala ugyanis csak akkor emekedhet, ha a gazdasági építőmunka feladatait jobban oldják meg. Ez alapvető követelmény! Egyebek között ehhez kíván hozzájárulni az elvégzett munka utáni bérezés. Ezzel kapcsolatban idézhetjük Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a csepeli sportcsarnokban megtartott pártaktíván elhangzott szavait: „Megmondhatjuk minden munkaképes embernek, hogy aki dolgozik, az — mint eddig — a jövőben is boldogulni fog“. Az MSZMP KB tavaly decemberi, gazdasági kérdésekkel foglalkozó ülésén megállapították, hogy a magyar népgazdaság összességében a gazdasági-politikai célokkal összhangban fejlődik. Néhány kedvezőtlen tényező ellenére figyelemre méltó sikerek születtek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külgazdasági kapcsolatok terén. A gazdasági szervek megértették a követelményeket és igyekszenek alkalmazkodni a szigorúbb követelményekhez. Megállapítást nyert, hogy elegendő erő, akarat és tudás áll rendelkezésre a feladatok jobb teljesítéséhez. A magyar dolgozók tehát politikai és erkölcsi fejlettségükről tettek tanúbizonyságot a kongresszusi előkészületek során. A fejlett szocialista társadalom építését valamennyien — kommunisták és párton kívüliek egyaránt — saját ügyüknek, nemzeti programnak tartják, s ennek feladatai — az irányelvek is mutatják — az MSZMP kongresszusa után még igényesebbek lesznek. (pap) Egy falu — két üzem Hét vége van, dél felé közeleg az óra mutatója, de a palásti (Plášťovce) Béke Efsz takarmány pogácsa-készítő üzemrészlegében teljes ütemben dolgoznak. Paulovics Istvánné műszakvezető szorgalmasan je- gyezgeti, mennyi takarmányt szállítottak már el a közeli ötszáz férőhelyes istállóba. — Ma gyorsan dolgozhatunk, mert elegendő szalmát szállítottak — állapítja meg elege detten — teljesíthetjük a napi tervet. Antal Lajos villával hányja a bálákat a szecskavágó gép szalagjához, ahol Szebellay Lászlóné rakja fel a szállító- szalagra, Blaskó Istvánné pedig adagolja a szalmát a szecs kavágó dobba. Egy percre leál lítják a gépet, s Blaskóné le veszi a fülvédőt. Elpanaszolja, hogy bár elegendő a szalma, a minősége nem a legjobb. A bálákból az átázott csomókat ki kell dobálni, mert lefulladna a gép dobja.-r- Tágas, nagy színben kel lene tárolnia a takarmányszalmát, akkor nem romlana a minősége és a gép is könnyebben dolgozhatná fel — mondja. A műszakvezető elmagyarázza, hogy a szőveIkezet vezetősége már többször betervezte a szalmatároló szín építését, de a felsőbb szervek nem engedélyezték. Egyelőre tehát úgy kell dolgozniuk, ahogy lehet. A két asszony lelkiismeretességének köszönhető, hogy a pe nészes szalma nem kerül a pogácsakészítő berendezésbe. Az üzemrészlegben dolgozó két asszony és négy férfi további problémákról is beszél. Záchensky János, a berendezések kezelője és Gál János kar bantartó elégedetlenkedik, hogy a lévai (LeviceJ járás legré gibb takarmány pogácsa-készítő — Reggel egy kicsit késve, zökkenővel indultunk, azonban úgy látom, a normát mégis sikerül teljesíteni. « « • A falu szélén egy műtrágyagyár szomszédságában húzódik meg a vítkovicei Klement Gottwald Kohó- és Gépgyár üzemegysége. Gyenes István, a kis üzemrészleg vezetője nem a legvidámabban szól az ottani helyzetről. — A szabad ég alatt tárolják a műtrágyát és a feslett zsákokból a szél a hengerelt lemezekre hordja az értékes tápanyagot, amely pedig nekünk jelentős kárt okoz. Az elolvadt műtrágya hatóanyagai elősegítik a korróziót. A sav- marta lemezekből csak többlet- munkával készíthető macsetta, azaz nádvágó kés. Pedig jó minőségűnek kell lenni, mert többnyire a tengerentúli államokba szállítják és a vásárlók nagyon igényesek. Ha a legkisebb hibát is felfedeznék, máris visszaküldenek. Eddig viszont még nem érkezett reklamáció. A vezetővel egy kis üzemszemlét tartunk. Megtekintjük, amint Marton Lászlóné hengereli az acélt, Bobor Gyuláné pedig szakszerűen Qdzi. Antal Lajosné és Megyeri Lászlóné pedig addig csiszolják a hatalmas késeket, amíg azok tiikör- fényesek lesznek, és később néhány asszony vízhatlan zsírpapírba csomagolja a kész darabokat. — Ez a kis üzem — amint az üzemvezető mondja — ti* zenkét férfinak és ötven asz- szonynak nyújt állandó kereseti lehetőséget. Annak idején a szövetkezet vezetősége azért egyezett bele a létesítésébe, mert el akarják érni, hogy miA Somogy tengeri hajó Budapesten épült. Teherbírőkénessége 1300 tonna (A szerző felvétele] Bár a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a szovjet mezőgazdaság tavaly egészében nem érte el a tervezett eredményeket, a kiemelkedő kivételek közé tartozik a gyapotter- me&ztés s ezen belül is Üzbegisztán, amely a Szovjetunió gyapottermelésének kétharmadát adja: az elmúlt évben e közép-ázsiai köztársaságban csaknem 5,8 millió tonnát kitevő rekordtermést értek el. Ez a kedvező időjárás mellett az öntözőrendszer folyamatos fejlesztésének, a talajjavításnak és a mezőgazdasági gépgyártásnak köszönhető, amely — külföldi szakértők véleménye szerint is — első helyen áll a világon. A több mint 160 ezer kilométer hosszú öntözőrendszert, amelyhez csaknem 100 ezer hidrotechnikai létesítmény kapcsolódik, 20 több milliárd kötH méter kapacitású víztároló táplálja. Ennek segítségével és bővítésével a gyapottermesztést egyre újabb területekre terjesztik ki: tavaly csaknem 100 ezer hektáron, s az ennél is nagyobb területen kezdték meg az öntözéses gazdálkodást. Ugyanakkor a taskenti mezőgazdasági gépgyárban a legmodernebb kombájnokat állítják elő, amelyek egyszerre hat sorról taka rítják be a termést, s pneumatikus szívófejekkel a földre hullott gyapotszálakat is be« gyűjtik. A Magyar Népköztársaság életében is jelentős politikai események éve az 1980. esztendő. A magyar kommunisták, az egész dolgozó nép a számvetés és az előretekintés nemes kötelezettségével készült a Magyar Szocialista Munkáspárt március 24-én kezdődő XII. kongresszusára. A kongresszus Magyarország felszabadulásának 35. évfordulója előtt néhány minoal ül össze. Ezért ben foglalkoznak a nemzetközi helyzettel és a magyar külpolitika fő irányaival, feladataival, továbbá a társadalmi és politikai fejlődésével, a gazdasági építőmunka feladataival, az életszínvonallal, életkörülményekkel és szociálpolitikával, az ideológiával, művelődéspolitikával és a szocialista életmóddal, a párt- és tömegszervezetek feladataival, végül az MSZMP nemzetközi tevékenyez alkalommal nemcsak a XI. kongresszus óta eltelt öt esztendő munkája kerül a történelmi mérleg serpenyőjébe. A visszapillantás átfogja a három és fél évtized során megtett utat is, amely azt bizonyítja, hogy — amint az MSZMP KB kongresszusi irányelvei megállapítják — „A magyar nép élni tudott a történelmi lehetőséggel: Magyarország szabad és független szocialista országgá vált, létrejött a népi hatalom, a társadalom megszabadult a kapitalista rendszertől és a feudális csökevényektől, megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, a nép élete gyökeresen megváltozott“. Az MSZMP Központi Bizottsága tavaly november 1-i ülésén fogadta el a kongresszusi irányelveket, amelyek hét részségének, kapcsolatainak fejlesztésével. Az elmúlt hónapok, hetek so rán a pártszervezetek megvitatták az irányelveket és számos építő javaslattal egészítették ki. E politikai aktivitással széles körű munkaaktivítás párosult. Még tavaly ősszel, amikor közzétették a kongresszus időpontját, szocialista versenymozgalom kezdődött a két jelentős esemény — a XII. kongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója — tiszteletére. E versenymozgalom új lendületet kapott néhány héttel ezelőtt, amikor a budapesti Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádja felhívással fordult az ország valamennyi szocialista brigádjához: március valamelyik szabadszombatján tartsanak kongresszusi és és felszabadulási műszakot, s közvetve ez a város tengeri hajók kikötője, annak ellenére, hogy itt soha nem horgonyoznak ilyen hajók. A magyar tengeri hajók általában az Adriai-tenger északi részén fekvő kikötőkben, illetve a Duna torkolatánál levő szovjet kikötőben érnek partot. A tengerentúlról értékes nyersanyagot hoznak Magyarország számára, s a keresett magyar ipari gyártmányokat pedig ugyancsak hajón juttatják el a távoli afrikai, ázsiai országokba. Az sem ritkaság, hogy külföldi megrendelők, illetve szál- líttatók részére vállalnak el áruszállítást a különböző kikötőkből. Ezekkel a szállításokkal pedig a 22 magyar tengeri hajó értékes devizát is szerez hazája számára. A közelmúltban a magyar kereskedesmi flotta egy új hajóval gazdagodott, mégpedig a Vörösmarty nevűvel. Ez a tengerjáró szovjet hajógyárban, Herszonban épült. Ez a flotta A takarmánypogácsa-készítő üzemrészleg dolgozói értékelik a napi eredményt Jozef Sluka felvétele eddigi utolsó, s egyben a legnagyobb hajója, mivel átmenetileg nem számolnak a flotta bővítésével. A Petőfi, Ady, Rad- nóty név alatt közlekedő óceánjárók ugyanúgy otthonosan mozognak Amszterdam, Burma, Göteborg, illetve Szingapúr kikötőjében, mint az itt nem említett társaik. Kautz Béla, a MAHART tengeri hajózás részlegének piac- kutatási osztályvezetője Budapesten, a következőket mondotta: —- Magyarország tengeri hajói szovjet, lengyel, magyar és egyéb országok hajógyáraiban épülnek. Elsősorban az északafrikai kikötővárosokba, Algírba és Oránba vezetnek útjaik, de nem ritkaság a magyar zászló látványa Londonban, Hamburg és Szczecin tengeri- hajó-kikötőjáben sem. Tervünk, hogy Ausztráliába is elhajózzunk ... VLADIMÍR RVMftREVlC ALTMANSKIJ üzemében elég nehezek, rosz- szak a munkakörülmények. Megoldatlan a szellőztetés, ezért a dolgozók sok port ló legeznek be. Ezért kapnak némi pótlékot, de inkább azt szeretnék, ha a szellőztetési problémákat oldanák meg. A munka ütéme egy percre sem csökken. Pogácsával telik meg a pótkocsi. A mérés után a műszakvezető elégedetten állapítja meg: nél kevesebben járjanak mesz- sze vidékre dolgozni. Jó ötlet volt a palásti Béke Efsz vezetőségétől e két kis üzem létesítése. Azért is, mert mindkettő jó pénzt hoz a házhoz, az egyik — a takarmány- pogácsázó — elősegíti az állattenyésztési termelés növelését, a másik pedig számos dolgos embert köt a faluhoz. BALLA JÓZSEF Rekord gyapjútermés Budapest — előtérben Buda vára (CSTK—MTI felvételej
