Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-19 / 67. szám, szerda

A NICARAGUA! PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG MOSZKVÁBAN TÁRGYAL A két ország kapcsolatai sikeresen fejlődnek (ČSTK I— A moszkvai Kreml­ben tegnap megkezdődtek a Szovjetunióban hivatalos baráti látogatáson tartózkodó nicara- guai párt- és kormányküldött­ség tárgyalásai. Szovjet részről a tárgyaláso­kon Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, Borisz Porni- inarjuv, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, Ivan Arhipov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának alel- nőke és Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek első helyettese vett részt. Nicaraguát Mnises Hassan, a nicaraguai kormány vezető ta­nácsának tagja. Tomas Borgu belügy , Henry Ruiz tervezés­ügyi és Hninberto Ortega nem­zetvédelmi miniszter képvisel­te. A baráti és szívélyes légkörű megbeszéléseken a két fél esz­mecserét folytatott a szovjet — nicaraguai kapcsolatokról, és Provokációs akció a moszkvai olimpiai játékok ellen ÁTLÁTSZÓ MESTERKEDÉSEK WASHINGTON FOLYTATJA ZSAROLÓ POLITIKÁJÁT (ČSTK I — Az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Auszt­rália kezdeményezésére tíz or­szág képviselői hétfőn Gent­ium megbeszélést kezdtek ar­ról, hogy milyen sportrendez­vényt kínálhatnának fel azoik- nak a sportolóknak, akik az Amerika által erőszakolt boj­kott nyomán nem vesznek részt az 1980 as moszkvai nyári olim­piai játékokon. Noha több tucat meghívót küldtek szét, a szervezőkön kí­vül csak Kenya, Szaúd-Arábia, Costa Rica, a Dominikai Köz­társaság, Portugália, Hollandia és Szudán kormányának képvi­selői jelentek ineg Genfben. Kanada és a Fülöp-szigetek küldötte megfigyelőként vesz részt a tanácskozáson, amelyen már nincs szó „ellen-olimpiá- * ól*’, hanem „alternatív játé­kokról“. xxx. A brit alsóház hétfőn abban n tudatban nyitotta meg vitáját az ország sportolóinak olimpiai részvételéről, hogy Nagy-Britan- nia lakosságának túlnyomó többsége, a sportolók pedig egyöntetűen a részvétel mellett vannak. Ennek ellenére a kép­viselők a bojkott mellett sza­vaztak. A konzervatív kormány boj­kottkövetelésére érzékeny csa­A Stockholmi Felhívás évfordulója Március 19-én két jelentős évfordulóról emlékezünk meg: nyolcvan éve ezen a napon született Frederic Joliot-Curie, a Béke-világtanács első elnöke és harminc évvel ezelőtt tették közzé az emlékezetes Stockholmi Felhívást. Kabulban a helyzet tovább normalizálódik, dolgoznak a hatósá­gok. nyitva tartanak az üzletek, és üzemel a városi közlekedés is. Nemcsak Kabulban tért vissza az élet a rendes kerékvágásba, ha nem más tartományokban is. Felvételünk az ország déli részén levő Kandahar város piacán készült (CSTK felvétel | ÜLÉSEZETT AZ AFGÁN KORMÁNY Elfogadták az ország költségvetését 1950-ben nemcsak a hideghá­ború dúlt, igazi, forró háborús pontjai is voltak a világnak: Görögországban, Vietnamban, Indonéziában, Malaysiában dö­rögtek a fegyverek. Az imperia­lista államok a Hirosimában és Nagaszakiban kipróbált atom­fegyverrel fenyegetőztek ... Ebben a légkörben ült össze a svéd fővárosban 1950. márci­us 19-én a békevédők világ- kongresszusának bizottsága, s felhívást fogadott el, amely kö­veteli az atomfegyvernek, mint tömegpusztító eszköznek a be­tiltását, valamint szigorú nem­zetközi ellenőrzés bevezetését, amely biztosítaná e tilalom be­tartását. „Az a kormány, amely elsőként vet be atomfegyvert bármely más ország ellen, az emberiség elleni bűntettet kö­vet el, s háborús bűnösként kell vele szemben eljárni...“ — mondotta akkor Joliot-Cu­rie. Bár a tőkés országok hírköz­lő eszközei figyelmen kívül hogyták a felhívást, az mégis eljutott a világ minden orszá­gába. Egy becsületes ember számára sem lehetett közömbös ez a kérdés, hisz az atomfegy­ver magát az „emberiség létét fenyegette. Nyolc hónap alatt, mintegy félmilliárd ember írta alá a felhívást — nemzetiségre, világnézetre, vallásra való te­kintet nélkül. Csehszlovákiában csupán két hét alatt kilenc és fél millióan csatlakoztak hozzá. Az aláírásgyűjtő kampánynak megelégedéssel állapította meg, hogy a sandinista forradalom győzelme után a két ország közötti kapcsolatok sikeresen fejlődnek. Mindkét fél hangsú­lyozta, hogy kész tovább erősíte­ni a kölcsönös kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcso­latokat az egyenlőség, az önál­lóság, a kölcsönös tisztelet és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján. Időszerű nemzetközi problé­mákat érintve a két fél a lá­zas fegyverkezés további foko­zása elleni harc, az enyhülés elmélyítése és a világ minden részére való kiterjedése mellett foglalt állást. Hangsúlyozták, hogy a békéért, a nemzetközi biztonságért és a nemzetek kö­zötti kölcsönös megértésért folytatott harcban elengedhe­tetlen a világ valamennyi hala­dó ereje összetartásának és ak­cióegységének a további meg­szilárdítása. pást mért az Observer című lapban közölt országos felmé­rés, mely szerint a v lasztok 69 százaléka úgy véli, hugy a brit csapatnak részt kell vennie az olimpián, és ugyanennyien he­lyeslik azt is, hogy a NOB az amerikai—angol nyomás ellené­re Moszkvában rendezi meg az olimpiát. Hasonló eredményeket hozott az ITV tévé állomás ál­tal közvetített ankét is. XXX A moszkvai Pravda tegnapi számában az olimpiával és a megrendezése elleni kampány- nyai foglalkozik. A cikk hatá­rozottan kijelenti, hogy a moszkvai olimpiai játékokat az olimpiai mozgalom ellenfelei­nek az intrikái ellenére a meg­határozott időben megtartják. „A washingtoni politikusok ci­nikusan figyelnem ikívül hagy­ják az olimpiai mozgalom ha­gyományait, és választási cé­loktól vezettetve arra töreksze­nek, hogy más országokra kényszerítsék döntésüket“ — állapítja meg a lap, majd így folytatja: „Az olimpiai mozga­lom washingtoni ellenfelei or­szágokat, kormányokat és spor­tolókat zsarolnak. Azzal fenye­getőznek, hogy nem adnak lciu- tazási engedélyt a Szovjetunió­ba, hogy nem engedélyezik az olimpiai csapatok, valamint ed­akkora visszhangja volt, hogy több olyan nyugati politikus is az atomfegyverek betiltását kö­vetelte, aki egyébként nem ér­tett egyet a világ békemozgal­mának céljaival. A Stockholmi Felhívás hatal­mas visszhangja akadályozta meg az amerikai agresszorokat, hogy bevessék az atomfegyvert Koreában. Ez volt a világközvé­lemény erejének első nagy pró­bája, amely később — pl. a neutronbomba esetében — többször aratott sikert. Az elmúlt harminc évben gyö­keresen megváltoztak a nem­zetközi erőviszonyok. A szo­cialista országok kezdeménye­zései rákényszerítették a tőkés államokat, hogy a párbeszéd, az együttműködés felé vezető utat keressék ők is. A Nyugat felis­merte, hogy a nemzetközi kap­csolatok egyetlen ésszerű alter­natívája a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Ennek el­lenére az elmúlt évben az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei olyan lépéseket tettek, amelyek sokszorosan megnövelték az atomháború ve­szélyét. Gondolunk itt minde­nekelőtt a NATO decemberi döntésére, miszerint fokozato­san megkezdiik amerikai nuk­leáris közép-hatósugarú raké­(ČSTKI — A Bahtar afgán hírügynökség hivatalos jelen - tést tett közzé a kormány ülé­séről, amelyen elfogadták az 1980 márciusa és 1981 márciu­sa közötti időszakra szóló költ­zők beutazását az Egyesült Ál lamokba. Ezek tehát az embe­ri jogok és szabadságjogok! Ennyit érnek tehát az amerikai kormány emberi jogokkal kap csolatos kijelentései!“ A moszkvai Pravda cikke vé­gezetül megállapítja, hogy az amerikai kormányzat lépései, amelyek a sportot és a politi­kát összekeverik, és az enyhülé­si folyamat ellen irányulnak, jogosan váltják ki a világ köz­véleményének felháborodását. Washington nyomása azonban épp ellenkező eredményt hoz a Fehér Ház számára — megerő­síti a világ sportközvéleményé- nek az elhatározását, hogy meg védi az olimpiai mozgalom füg­getlenségét, humánus eszméit“ — állapítja meg befejezésül a moszkvai Pravda. ták gyártását és nyugat-európai elhelyezését. Nagy veszélyt je­lent továbbá, hogy ma már olyan államok is végeznek atomkísérleteket, — s jutnak lassan atomfegyver birtokába — Dél-afrikai Köztársaság, Pa­kisztán stb. —, amelyeknél nem kétséges, hogy milyen cé­lokra használnák fel azt. Ha­sonló a probléma az egyik atomhatalom, Kína esetében is, amely nem hajlandó csatlakoz­ni semmiféle, az atomfegyverek betiltására vonatkozó nemzet­közi szerződéshez. A Stockholmi Felhívás óta tehát harminc év telt el, de — mint az az előbbiekből kitűnt — ma még időszerűbb, mint bármikor azelőtt, hisz a felhal­mozott atomfegyverek ereje — 1979-es adat szerint (hagyomá­nyos robbanóanyagra átszámít­va) — akkora, hogy 15—20 tonna TNT (trinitrotoluol) jut a világ minden egyes lakosára. Az emberi élet kioltásához 15 gramm ilyen robbanóanyag ele­gendő ... A békeerők, élükön a szocia­lista országokkal nem kis erő­feszítéseket tettek az elmúlt években az atomveszély elhárí­tására. Ebből a szempontból egyebek közt nagy jelentőségű volt a levegőben, a kozmikus térségben és a víz alatt végre­hajtott atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló szerződés, amelyet 1963. augusztus 5-én írt alá Moszkvában a Szovjet­ségvetést. A kormány ülését Kabulban Babrak Karmai el nökletével tartották meg. A kormány tagjai megáilapi tották, hogy a belső és külső reakció felforgató akciói, az im perialista erők, valamint Hafi­zullah Amin téves politikája nagy íkárokat okozott Afga nisztánnak. A költségvetés a társadalom és a gazdaság fej­lesztésének ötéves tervéből m dúl ki. Eszerint növekednie kell az állami jövedelemnek A kormány nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet Af ganisztánnak a Szovjetunió nyújt, az ország társadalmi és gazdasági fejlesztése során A nemzetközi imperializmus és a reakció, élén a Carter- kormányzattal, a pekingi veze­téssel, a cionistabarát Szadat- rezsimmel, Szaúd-Arábiával és a reakciós palkisztáni körökkel már hosszabb ideje felforgató tevékenységet folytat az afgán forradalom ellen. Az ő aktív támogatásukkal fegyvnrzik fel és képezik ki a zsoldosokat Pa­kisztán területén, ahonnan az­tán Afganisztánba irányítják őket, mondotta az AI Hurrija című hetilapnak adott interjú-, jában Babrak Karmai afgán ál­lamfő. ríalizmus, a kínai expanzioniz- mus és azon reakciós erők ér dekeit szolgálják, amelyek igyekeznek feszültséget szítani a thaiföldi-kambodzsai határon és ellenségeskedést provokálni Thaiföld és Vietnam között. Ezek az erők veszélyeztetik a a békét és a stabilitást Dél- kelet-Ázsiában. unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszte­re, s később több mint száz or­szág csatlakozott hozzá. Nem kevésbé volt jelentős az atom­fegyverek terjesztésének betil­tásáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által kö­zösen javasolt és 1968. július 1-én aláirt szerződés. Pozitív válaszra várva a Szovjetunió és a szocialista or­szágok számos javaslatot is tet­tek e téren. Ezek közül meg­említhetjük az atomfegyvereik bevetésének örök időkre való betiltására, az új típusú tömeg- pusztító fegyverek fejlesztésé­nek és gyártásának betiltására irányuló javaslatokat, továbbá Leonyid Brezsnyev 1977. no­vember 2-án tett javaslatát: az atomhatalmak állapodjanak meg, hogy egyidőben leállítják az atomfegyverek gyártását, s fokozatosan csökkentik kész­leteiket. Javaslatok születtek az atomfegyverrel nem rendelkező országok biztonságának a sza­vatolására, (a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüfete 1976. novemberében tette), s ar­ra, hogy az országok elsőként nem alkalmaznak egymás ellen atomfegyvert. A világ békemozgalma nap­jainkban elsőrendű felalatának tartja, hogy küzdjön az általá­nos leszerelésért, s ezen belül az atomfegyverek korlátozásá­ért és betiltásáért. A békemoz­galom pedig ma alkkora erőt képvisel, amellyel a nemzetkö­zi kérdések megoldásában mind­inkább számolni kell. (papi SALVADOR Kétnapos általános sztrájk (ČSTK) ■ Salvadorban hét­főn — az általános sztrájk el­ső napján — mintegy 40 ern- her vesztette életét a rendőr­ség és a tüntetők közötti ősz- szecsapások, valamint a mező- gazdaságügyl minisztérium előt­ti bombarobbanás következté­ben. A hatóságok több tucat sztrájikolót letartóztattak. A kétnapos általános sztráj­kolt a Salvador! néptömegek forradalmi koordinációs bizott­sága hirdette meg a megtorló intézkedések elleni tiltakozás sül, mert a kormányzó kato­nai-polgári junta nem tartja meg az ország demokratizálá­sára tavaly októberben tett ígéretei/t. San Salvadorban hét­főn zárva voltak az iskolák, az üzletek, az üzemeikben nem dolgozlak. Kormányválság küszöbén (CSTK I — Francesco Cossi­ga olasz miniszterelnök beje­lentette, hogy ma beszédet mond a parlamentben, s abban — feltételezések szerint — meg­védi kormányának politikáját. A kormánypolitikáról folyó parliament! vita csütörtökön bi­zalmi szavazással végződhet. Általános az a nézet, hogy a Cossiga-kormány napjai meg vannak számlálva, és Olaszor­szág újabb kormányválság kü­szöbén áll. A kormány ugyan­is — legutóbb a szocialisták megvonták tőle közvetett tá­mogatásukat — az esetleges bizalmi szavazás során a 620 képviselő 291 szavazatára szá­míthat. Kbaddumi — Husszein tárgyalások a palesztin kérdésről (ČSTKj — A Palesztinái Fel-- saabadítási Szervezet küldött­sége, élén Faruk Khaddumival, a PFSZ Véig rehajtó Bizottságá­nak tagjával befejezte három­napos jordamai látogatását, és elutazott Ammanból. Faruk Khaddumi találkozott Húsz- szein Jordániái királlyal és más vezetőkkel, akikkel min­denekelőtt a palesztin kérdés­ről, a közel-keleti helyzetről, valamint a PFSZ és Jordánia kapcsolatairól tárgyalt. • * • Sadli Klibi, az Arab Liga főtitkára felszólította az ENSZ-et, fiogy foganatosítson azonnal konkrét intézkedése­ket Izrael ellen, amely folytat­ja expanzionista politikáját a megszállt arab területeken. Az An Nahar A1 Arabi című libanoni napilapnak adott in­terjújában élesen elítélte az arab fold kisajátítását Jeruzsá­lem környékén és hangsúlyoz­ta, hogy az izraeli hatóságok újabb provokációjáról van szó. * « « A Portugál Kommunista Párt küldöttsége, élén Alvaro Cun­hal főtitkárral Bejrútban talál-« kozott Jasszer Arafattal, a Pa­lesztina! Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottságának elnökével. A szívélyes találko­zón részt vett Georges Haui a Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára is. Újabb tárgyalások Panmindzsonban (ČSTK) — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea képviselői tegnap is­mét találkoztak Panmindzson- ban, a Koreai félszigeten levő demilitarizált övezetben, hogy folytassák a két ország kor­mányfői találkozójának élőké-» szítését. A hírügynökségek sze­rint ez alkalommal a tervezett találkozó helyéről tanácskoz­tak. Megállapodás született ar­ról, hogy a két ország kor­mányfői felváltva fognak ta­lálkozni Panmindzsonban az északi és a déli szektor de­militarizált övezetének épületé­ben. Megegyeztek a miniszter- elnökök kíséretének összetéte­lében Is. A köveflkező tanács­kozást április 1-én tartják meg i Panmindzsonban. Ma még időszerűbb Vietnami cáfolat (ČSTK) — A VNA vietnami hírügynökség határozottan el­utasította a thaiföldi katonai köröknek azt a durva kohol­mányát, hogy a vietnami fegy­veres erők betörtek Thaiföldre és ott katonai egységeket tá­madtak meg. A hírügynökség nyilatkozata hangsúlyozza, hogy az ilyen koholmányok egyedül az impe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents