Új Szó, 1980. március (33. évfolyam, 52-77. szám)

1980-03-17 / 65. szám, hétfő

•kiflin K

a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét 1980 UTÄN TÖKÉLETESÍTŐ KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK

f Folytatás a 3, oldalrólJ

rületükön kielégítsék a népgazdaság szükségleteit, meggyorsítsák a tudományos-műszaki haladást, gondoskodjanak a hatékonyság állandó javításáról, hogy a személyi érdekek és a közérdek egybehangolásával biztosítsák az egész kollektíva tervszerű szociális fejlődését, fejlesszék a vállalatok és a termelésigazdasági egység valamennyi dolgozójának ösztönzési módszereit e közös és az össztársadalmi célok elérése érdekében; gondoskodniuk kell az önálló elszámolás alapelvemek hatékony érvényesítéséről minden szinten ügy, hogy, ezek eredményei elősegítsék a hatékonyság javulását az egész termelési- gazdasági egység keretei között.

A vállalatokat megkülönböztetett módon fel kell ruházni a szükséges jogkörökkel és felelősséggel azokban az ügyekben, amelyek közvetlenül összefüggnek termelési-műszaki, szociális és önálló elszámolási funkcióik teljesítésével; Fejleszteni kell vállalaton belüli irányítási rendszerüket, főleg az operatív tervezés területén, éspedig ügy, hogy biztosítva legyen a vállalati feladatok alkotó lebontása egészen az egyes munkahelyekre, s hogy a hatékonyság és a minőség javításának, valamint a munkakezdeményezés ösztönzésének eszközeként elmélyüljön az önálló elszámolási rendszer szerepe.

E célok megvalósításának luegfelel- nek a szakágazati vállalat és a konszern jelenlegi jogi és szervezési formái; ezeket célszerű mindenhol alkal« mazni, ahol adva vannak hozzá a lehetőségek.

Annak érdekében, hogy a termelési- gazdasági egységek valóban az irányítás alapvető szintjévé váljanak, az illetékes szervek többek között feladatul kapják egy sor intézkedés megvalósítását:

• Bebiztosítani, hogy a tröszt típusú termelési gazdasági egységek 1981. január 1-től számítva jogi személyt képező állami gazdasági szervezetekké váljanak, azzal a kiegészítéssel, hogy a tröszt jellegű vállalatok helyzete a jogi személy szempontjából ebben a szakaszban nem változik.

• Lehetővé kell tenni a feltételek fokozatos kialakítását az irányítási tevékenységek célszerű mértékű integrálódásához a tröszt típusú termelési-gazdasági egységekben. Az illetékes központi szervek erre megkülönböztetett módon kivételeket engedélyeznek a komplex intézkedések illetékes határozatai alól az 1982. december 31-íg terjedő időszakra, az egyes termelési- gazdasági egységek feltételei szerint.

• A termelési-gazdasági egységek Irányítási rendszerét és belső kapcsolatait megkülönböztetett módon keli megoldani szervezeti szabályzat formájában az egyes termelési-gazdasági egységek feltételei szerint, amit az illetékes miniszter hagy jóvá; az illetékes tárcaközi központi szervek kötelező előírásokkal szabályozzák az alapvető feltételeket és viszonyokat a tervezés, a pénzügyi gazdálkodás stb. szakaszán a vezérigazgatóság és a vállalatok között, amelyeket a termelési-gazdasági egység szervezeti szabályzatába kell foglalni.

B. A vezető dolgozók felelősségének növelése és munkamódszereik javítása

Az irányítási rendszerben az irányi tás hatékonysága, és ezzel a javasolt intézkedések hatékonysága is döntő mértékben függ majd a szubjektív tényezőtől, főleg a vezető dolgozók munkájának színvonalától. Ha növekednek az igények a gazdasági mechanizmus működésével szemben, akkor törvényszerűen növekednek az igények az ősz- szes dolgozó munkájának színvonalával és minőségével szemben is, különösen a vezető dolgozóknál, mert azok tevékenysége döntő mértékben befolyásolja az egész kollektívák munkaeredményeit. A káderek felkészültsége, amit a politikai, a szakmai és az erkölcsi kvalitások egységében kell értelmezni, állandóan és növekvő mértékben meghatározó szerepet játszik az irányítási munka stílusának és módszereinek javításában, a vezető tevékenység koncepciós jellegének elmélyítésében, a döntéshozatal javításában. A vezető dolgozók, mint a szocialista társadalom képviselői saját hatáskörükben legyenek a kezdeményezés, a fegyelem és az elvszerűség példái, teljes felelősséget kell viselniük az általuk irányított részlegek feladatainak teljesítéséért, a társadalmi érdekek érvényesítéséért, a döntéseknél nem szabad kikerülniük a konfliktusos helyzeteket; bírálóan kell viszonyulniuk a fogyatékosságokhoz, el kell fogadniuk a bíráló észrevételeket, s meg kell oldaniuk a problémákat. Minden olyan kérdést, ami a dolgozók érdekeit érinti, meg kell tárgyalni az Illetékes szakszervezeti szervekkel.

A vezető dolgozók felelősségének nö velése és munkamódszereik javítása érdekében az illetékes irányítási szervek a párt- és a szakszervezeti szervekkel együttműködve biztosítják:

• A gazdasági, valamint a káder- és személyzeti irányítás módszereinek szorosabb egybekapcsolását, úgy, hogy az irányítási rendszerből eredő intézkedések egyrészt feltételeket teremtsenek a vezető dolgozók hatékony munkájához, és ugyanakkor a káder- a személyzeti és a szociális munka az irányítás növekvő hatékonyságának követelményéből induljon ki.

• Meg kell erősíteni a vezető káderek felelősségét és tényleges illetékességét az egyedüli felelős vezető alapelvének következetes és teljes érvényesítésével. Ehhez ki kell alakítani a munkamegosztás racionális szerkezetét az irányítási rendszer vertikális és törzsi részlegei között.

• Az irányítási rendszer részlegei között el kell osztani a jogkört és a felelősséget egészen az egyes munkahelyek szerint. Ilyen értelemben kell kidolgozni a szervezési rendszabályokat, a munkakörök tartalmi felépítését, amelyekben le kell rögzíteni a vezető dolgozók konkrét felelősségét és hatáskörét.

• Az irányítás egész tengelyében következetesen, minden anyagi és ká- deŕfcŠvetkezménnyel együtt meg kell követelni és ellenőrizni azoknak a kötelességeknek a teljesítését, amelyeket a vezető dolgozók az általuk irányított szervezetek és részlegek tevékenységének eredményeiért viselnek.

• Gondoskodni kell az erkölcsi, a politikai és a gazdasági ösztönző tényezők koordinált hatásáról, hogy a vezető káderek döntéseiben és tevékenységében érvényesüljenek a társadalmi szükségletek és érdekek.

• A célprogramos irányításnak meg kell nyilvánulnia a vezető dolgozók és a kollektívák tevékenységében is.

• Rendszeresen kell elemezni az irányítási munka módszereinek színvonalát és hatékonyságát; csökkenteni kell az adminisztrációs munkákat, hogy a szakembereknek több idejük jusson a tényleges irányítási tevékenységre.

— Be kell vezetni a káder-, a személyzeti és a szociális munka tervezését.

C. Az automatizált irányítási rendszerek építésének alapvető irányzatai

A tervszerű irányítási rendszer fejlesztésének és a népgazdasági hatékonyság javításának fontos ésszerűsítési eszközévé válik a számítástechnika és a gazdasági-matematikai módszerek kihasználása. Ezeknek az eszközöknek az érvényesítése és az automatizált Irányítási rendszerek építése lényegében arra irányul, hogy javuljon a hatékonyság, csökkenjen az irányítás adminisztrációs igényessége, amit az automatizálás alapvető szempontjaként kell értékelni az irányításban.

D. Az információs rendszer tökéletesítése

A komplex intézkedésekből eredő feladatok teljesítése érdekében, amelyek a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítését célozzák, a Szövetségi Statisztikai Hivatal feladatul kapja, hogy az illetékes szervekkel együttműködésben megfelelő intézkedéseket tegyen az információs rendszer tökéletesítésére.

E. Az ellenőrzési rendszer tökéletesítése a népgazdaságban

Az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében az illetékes szervek és szervezetek az irányítás minden szintjén gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzés objektív információkat szolgáltasson az irányítási szerveknek és a vezető dolgozóknak a döntéshozatal előkészítési szakaszában és folyamatában a feladatok teljesítéséről, az eltérések okairól, a közvetlen és a közvetett irányítási eszközök kihasználásáról és hatékonyságáról, hogy aktívan hasson a fogyatékosságok állandó felszámolására, hogy érvényt szerezzen a hatékonyság alapelvének a források képzésében és felhasználásában, a munka minőségének javításában, a felelősség és a fegyelem szilárdításában.

Ennek érdekében:

• Az irányítási szervek és a vezelő dolgozók által megvalósított ellenőrzésben a szervezeten belül és az alárendelt szervezetek irányában a következő intézkedéseket kell érvényesíteni:

— a személyesen és az alárendelt részlegek által megvalósított ellenőrzést a hatékonyság, a minőség, az eszközök felhasználásában megnyilvánuló gazdaságosság kérdéseire, a belső tartalékok és források feltárására és kihasználására kell irányítani.

~ az elfogadott feladatok teljesítését az ellenőrzés hatékony szervezésével kell biztosítani, a körülhatárolt jogokkal és kötelességekkel összhangban, a következetes munkamegosztásból eredő felelősség alapján,

—■ biztosítani kell, hogy az illetékesek kihasználják az ellenőrzésből származó megállapításokat és ismereteket, főleg az okokról és az eltérésekről, a feladatok teljesítésének szigorú megkövetelésére, a beosztott dolgozók, az irányított részlegek és szervezetek munkájának igényes értékelésére és javítására, a szigorú következmények levonására a munkakötelességek elhanyagolása esetén, beleértve az idejében foganatosított kártérítést, valamint az anyagi bírságolás és büntetés különböző formáit,

— a vezető dolgozók kötelességévé kell tenni, hogy a szervezeten belül aktívan együttműködjenek az ellenőrző szervekkel a fogyatékosságok okainak kivizsgálásánál és a személyi felelősség megállapításánál, s hogy személyesen viseljenek felelősséget az ellenőrzés folyamán megállapított fogyatékosságok elhárításáért.

• Tökéletesíteni kell az ellenőrzési rendszert minden szervezetben, hogy objektívan és hatékonyan érvényesüljön, hogy egységes legyen az ellenőrzést végző személyek irányítása, s hogy az ellenőrzés eredményeit a szervezet vezetője kihasználhassa az irányítási folyamat döntési, végrehajtási és ellenőrzési szakaszainak szorosabb egybekapcsolására, ir^ftggyelem és a felelősség következetes és hatékony érvényesítésére.

• A külső ellenőrzési szervek munkájának elmélyítéséhez a következő feladatok szükségesek:

— a tárcaközi központi szervek rendszeresen és koordináltan vizsgálják át az irányítási rendszer kulcsfontosságú és kockázattal járó szakaszait a közvetlen és a közvetve érvényesülő eszközök rendszerét, objektívan értékeljék azok gyakorlati kihasználását, főleg a tervezés, a pénzügyek, a műszaki fejlesztés, az árak, a bérek, a kamatok és hitelek területén, valamint a hatékonyságukat a népgazdaság fejlesztési feladatainak teljesítésében; biztosítsák a fogyatékosságok felszámolás sát, segítsék elő a források és a tartalékok mozgósítását, s a kormány objektív szerveiként terjesszenek elő intézkedési javaslatokat,

— a szakosított ellenőrzési szervek tevékenységük keretében megvizsgálják és objektívan értékelik a termékek és a szolgáltatások minőségét, az energia és az alapanyagok ésszerű fogyasztását, a környezet tisztaságát, gondoskodnak e feladatok teljesítésének hatékony biztosításáról stb., igényes műszaki, és a munka feltételei szerint gazdasági szempontokat érvényesítenek, amelyek lehetővé teszik az összehasonlítást a progresszív csehszlovák szabványokkal, de főleg a nemzetközi standard minőséggel,

— az ellenőrzési munkájuk hatékonyságának növelése céljából általánosítják az ellenőrzési tapasztalatokat, átadják azokat felettes szerveiknek és az ellenőrzött szervezeteket irányító szerveknek, s hatást gyakorolnak az észlelt fogyatékosságok elhárítására.

• A Szövetségi Népi Ellenőrzési Bizottság, mint az államigazgatás központi szerve az ellenőrzés szakaszán, s mint a kormány objektív ellenőrzési szerve gondoskodik arról, hogy a népi ellenőrzés intézménye és az ellenőrzés egész rendszere aktívan hasson az előirányzott feladatok teljesítésére, a felmerülő problémák megoldására, arra, hogy az irányított szervek és szervezetek következetesen érvényesítsék a tökéletesített irányítási rendszer szabályozó eszközeit, szilárdítsák a fegyelmet és a rendet, s érvényesítsék a társadalmi érdekeket.

A dolgozók részvételének további elmélyítése és javítása a termelésirányításban

A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének oszthatatlan része, hogy tovább mélyítsük és javítsuk a dolgozók részvételét a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek irányításában, a munkaszervezés tökéletesítésében, az anyagi ösztönzés erősítésében és a kollektívák gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésére szánt eszközök felhasználásában. Ez előfeltételezi azt, hogy tökéletesítsük a dolgozók irányításban való demokratikus részvételének elveit. Ily módon fokozni kell a dolgozók hozzájárulását a CSKP gazdaságpolitikájának megvalósításához.

Csehszlovákia Kom» ásta Pártja vezetésével, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal közösen, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervezetek közreműködésével a gazdasági szervek minden olyan lehetőséget és formát fel fognak haszi nálni, amely ösztönzi a dolgozók kezdeményezését és elmélyíti az irányításban való részvételüket.

Szüntelenül növelni kell a gazdaság gi vezetőségek felelősségét a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak felt használásáért és megvalósításáért. Mindenekelőtt emelni kell a termelési értekezletek színvonalát, és fejleszteni kell a dolgozók részvételének más formáit az irányításban. Meg kell vé-> deni a jogos észrevételek és javaslatok előterjesztőit a bírált személyeknek, valamint az elavult munkamódszerek követőinek esetleges diszkriminációjával szemben.

A dolgozók kezdeményezését a ml nőségi tervmutatókra, a termékek minőségének javítására, az exportképes-^ ség és a megtakarítások növelésére, a nyersanyagok, az energia és az alapanyagok jobb hasznosítására kell orientálni, ilyen irányban kell a kéz* deményezést feljeszteni és szervezni.

Növelni kell a kollektív szerződéseknek, valamint a gazdasági vezetőségek és a dolgozó kollektívák azon konkrét egyezményeinek szerepét, amelyek az erőforrások szocialista elvek szerint történő létrehozásával és elosztásával, a személyiség sokoldalú fejlődését biztosító munka és életkörülmények tökéletesítésével kapcsolatosak.

A dolgozók »észvételét az Irányításban főként a következő területeken kel) fejleszteni:

1. A DOLGOZOK RÉSZVÉTELE

A TERV KIDOLGOZÁSÁBAN

Alapvető előrehaladást kell elérni annak megszervezésében, hogy a dol^ gozók részt vegyenek az ötéves és az évi végrehajtási tervek kidolgozásé- ban. Meg kell nyerni a dolgozókat annak, hogy tevékenyen hozzájárulja* nak a résztervezéshez, az évi tervek javaslatainak kidolgozásához az ismert feladatok, keretek és gazdasági félté« telek alapján a célból, hogy az ötéves tervből az adott évre háruló feladatokat a termelésnövelés intenzív té« nyezőinek felhasználásával és a tár* sadalom növekvő szükségleteinek ki* elégítésével növeljék.

A tervjavaslat kidolgozásának időszakában

— hatékonyabban arra kell kihasználni a tervjavaslat kidolgozására meghatározott időt, hogy tájékoztassák a kollektívákat és a dolgozókat az adott vállalat, üzem vagy munkahely feladatairól, törődni kell azzal, hogy az évi terv javaslatát minél több dolgozó bevonásával vitassák meg. A munkaversenyben részt vevő kollektívákat, szocialista munkabrigádokat, komplex racionalizációs brigádokat, termékfejlesztőket, újítókat és a kitüntetett dolgozókat — állami és re« szortkitüntetések tulajdonosait —* konkrétan a belső tartalékok feltárására és a megnövekedett feladatok teljesítése lehetőségeinek keresésére kell orientálni;

— az illetékes szakszervezeti szervvel meg kell vitatni a tervjavaslatot és e szerv állásfoglalását, amely oszthatatlan része a felsőbb gazdasági szerv elé terjesztett tervjavaslatnak, s az illetékes gazdasági szerv köteles tájékoztatni a szakszervezeti szervet állásfoglalásáról;

— a tervjavaslat kidolgozásával egyidejűleg ki kell dolgozni az új kollektív szerződés javaslatát. Ehhez fel kell használni a tervteljesítés nyilvános félévi ellenőrzésének eredményeit, a kollektív szerződéseket és a szocialista felajánlásokat;

— a tervjavaslattal együtt ki kell dolgozni és az illetékes szakszervezeti szervvel közösen meg kell vitatni a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének fő irányait az adott időszakra, beleértve a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok, valamint az újító- és a feltalálómozgalom feladatait, s gondoskodni kell arról, hogy e feladatokat lebontsák a műhelyek, a kollektívák és a munkahelyek konkrét feltételeire. E feladatok megvalósításához szüntelenül meg kell teremteni a feltételeket.

2. A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELE A GAZDASÁGI TERVEK TELJESÍTÉSÉBEN ÉS

TELJESÍTÉSÜK ELLENŐRZÉSÉBEN

A gazdasági tervek teljesítése során következetesen fel kell használni a dolgozók termelésirányításban való részvételének, munka- és alkotó kezdeményezésének minden formáját, mindenekelőtt:

— a szakszervezeti szervekkel szorosan együttműködve tökéletesíteni kell a termelési értekezletek megszervezését, gondoskodni kell a dolgozók javaslatainak és észrevételeinek inté zéséről, el kell érni azt, hogy a termelési értekezletek napirendje a leg

{Folytatás az 5. oldalon/