Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-09 / 34. szám, szombat

A FOGYASZTÓK IGÉNYEINEK kielégítésére törekednek A LIKU termelési-gazdasági egység dolgozóinak nagy fela dalokat kell megvalósítaniuk az fij évben. A múlt évi eredmé­nyekhez viszonyítva közel 200 mMlió korona értékű termék­kel többet kell termelniük. Az állami alapokba 450 millió ko róna értékű áruval adnak töb bet. mint tavalv Habár az áru kivitel mérsékelten csökken, ezen a szakaszon is sokat kell tenniük, meri á kapitalista ál­lamokba szállított termékék mennyisége növekedik és a vá sárló cégek nagyon igényesek a minőségre A kidolgozott tervek szerinta feldolgozó üzemek tehát idén lényegesen több zöldségből és gyümölcsből készített terméket, alkoholmentes frissítőt, bébi­ételeket. szörpféléket, készéte­leket és más terméket gyárta­nak. A lehetőségekhez mérten igyekeznek megkezdeni- az új termékek gyártását, és törőd­nek a gyártmányfejlesztéssel is. Az új termékek közül meg említhetjük a különböző gyü- inölesporokat, amelyekből kitű- nő üdítő italok készíthetők. Új­donságnak számit az Ősziba­rack lé Szőlőléből több válto­zatban állítanak elő üdítő Ita­lokat Ogvszintén kísérletkép­pen gyártják az alacsony szesz tartalmú italokat. A nagy tervek teljesüléséhez a termelési-gazdasági egység üzemeinek elegendő és jó minő­ségű nyersanyagra van sziiksé* ge. A nyersanyag-ellátás javí­tásából nagy részt vállalt a Stu­pava! Zöldség- és Gyümölcslét mesztő AUami Gazdaság, amely­nek tizenkét gazdaságában idén 3000 tonna zöldséget és 4700 tonna gyümölcsöt termelnek. Az új évben ez a gazdaság 9ÜÜ0 hektáron gazdálkodik és meg­van rá minden lehetőség, hogy a jövőben még több zöldséget és gyümölcsöt termeljen. Ter­mészetesen a nyersanyag-ellá­tás javításához lényegesen hoz zájárulnak más állami gazdasá­gok. szövetkezetek és nem utol­sósorban a Kertbarátok Szövet sége alapszervezeteinek tagjai is. Ha az üzemek, illetve az alapszervezeték munkáját sike­rül összehangolni, akkor idén egyenletesebb lehet a feldolgo­zó üzemek nyersanyagellátása. Jobb lehetőségek nyílnak u tér mékek választékának bővítésé­re' is Az elkövetkezendő időszak­ban előtérbe helyezik Bratislava zöldség- és gyümölcsellátását. A tervek szerint az új termé­kek felének árusítását elsősor­ban a Prior élelmiszerüzleté­ben, a Zöldségáruházban és az új piacon, a Jednota védnöksé­ge alatt álló zöldség üzletekben árusítják. Ezekbe az elárusító üzletekbe a Slovlik stupavai üzeme egész évben savanyított káposztái szállít. • A távlati tervektől és elkép­zelésekről Michal Van Čo mér­nök, a termelési-gazdasági egy­ség vezérigazgatója fejtette ki nézetét. Szerinte elsőrendű fel­adat a szállítói-megrendelői kapcsolatok rendezése, az össz­hang megteremtése a feldolgo­zó üzemek és a termelő üzemek között, Évek óta nehézségek mutatkoznak ezen a sza* aszón. Gyakran előfordul, hogy egyes zöldség vagy gyümölcsfélékből túltermelés van, ugyanakkor a fogyasztók által keresett termé­kek előállításához nem tudják beszerezni a megfelelő zöldsé­get vagy gyümölcsöt. Tavaly például - főleg a kelet-szlo­vákiai kerületben — kevés volt a káposzta, ugyanakkor egész Szlovákiában túl sok paradicso­mot termeltek. Ennek következ­tében a káposzta hiánycikknek számít, paradicsompüréből vi­szont annyit készítettek, hogy nem tudják értékesíteni. Megfe­lelő minőségű szilvából is ki­csi volt a kínálat, többek kö­zött ezért nem tudtak elegendő aszalt szilvát készíteni a feldol­gozó üzemek. A hiány pótlására a Szovjetunióból, Jugoszláviából hoztak be aszalt szilvát, de ez­zel a mennyiséggel nem sike­rült kielégíteni az igényeket. A vezérigazgatóságon elhangzot­tak olyan javaslatok Is, hogy az idén egyrészt jobban meg kelle­ne szervezni a szilva felvásárlá­sát, másrészt kis szárítóüzeme­ket kellene üzembe helyezni. Ilyen módon átmenetileg meg­oldódna ez a probléma. Sok nehézséggel, problémával küzdenek a termelési-gazdasági egységek vezetői és dolgozói. Már az év elején tudják, hogy nem iesz elég csomagolóanyag. Ezen a szakaszon is nagyobb együttműködésre lenne szükség. Több esetben a drága berende­zéseket azért nem üzemeltethe­tik, nem használhatják ki telje­sítőképességüket, mert nincs megfelelő csomagolóanyag. Ä gazdasági egység mintegy ti­zenkétmillió koronát fordít a berendezések korszerűsítésére, az üzemek és üzemrészlegek bővítésére. Sajnos, olyan kapa- citások is korszerűsítésre szo­rulnak, amelyeket nemrég he­lyeztek üzembe.* Ezek közé tar­tozik a Slovlik érsekújvári (Nő­vé Zámky) üzemének paradi­csom-feldolgozó berendezése is. Pár éve szerelték be az egyes vonalakat de már nem felelnek meg a követelményeknek és gyakran meghibásodnak. Főleg az érsekújvári és a komáromi (Komárno) járás termelői pa­naszkodnak, hogy a kiváló mi­nőségű paradicsomot nem tud­ják értékesíteni. A LIKO termelési-gazdasági egység az elmúlt évek tapaszta­latai alapján az idén Igyekszik olyan módon megszervezni a termelést, hogy a fogyasztók igényeit a lehető legnagyobb mértékben kielégíthesse. Elis­merést érdemel azért a törek­vésért, hogy feldolgozó üzeme­ikben több készételt .gyártanak, amelyeket zöldséggel körítenek. Úgyszintén hasznos törekvés, hogy az üdítőitalok nagy részét zöldségből vagy gyümölcsből készítik. Helyeselhető az az irányzat is, hogy a termékek nagy részét illetve jóval többet mint a múltban, hazai nyersa­nyagok felhasználásával állít­ják elő. A tervek S2épek, megvalósítá­suk azonban nem lesz könnyű. Annál is inkább, mert egyes nyersanyagok beszerzésére vo­natkozóan még mindig nem kö­tötték meg a termelőkkel, illet­ve a szállító üzemekkel a szer­ződéseket. Ezért jó lenne, ha az illetékes párt- és gazdasági szervek többet segítenének a termelési-gazdasági egységek­nek a szerződések megkötésé-- ben. BALLA JÓZSEF A Cakovicei Ipari Automatizálási Vállalatban már 15 éve foglal­koznak számítógépek gyártásával, Az üzem ős a Matematikai Gépek Kutató intézete szakemberei együttműködnek a bonyolult műszerek készítésében. Felvételünkön fosef VaSek mérnök behan­gol fa az ADT 4 500 típusú, elektronikus vezérlésű központ prog­ramját (j. Vrabec felvétele — CSTK) Kiét pazarolják? Az Állami Energetikai Fel­ügyelőség kerületi kirendeltsé­ge nemrég Kelet-Szlovákia nyolc járásának földművesszövetkeze- teiben és állami gazdaságaiban vizsgálta meg, hogyan takaré­koskodnak az energiával. Az el­lenőrzés során tapasztalt fo­gyatékosságokat rögzítő jegy­zőkönyv tanulmányozása köz­ben sok érthetetlen dologgal ta­lálkoztam. Többek között nem értettem és most sem tudom, vajon a Nižná Myšľa-i Efsz Krásna natí Hornádom-i részle­gének dolgozói miért nem jöt­tek rá íz ellenőrzés előtt vi­szonylag egyszerű, de mégis nagy károkai okozó hibákra? Nem akadt ott. szakember, aki korábban is észrevette volna, hogy a kazánházban senki sem vezet üzemelési naplót, sok az elillanó meleg, rossz a gáz­mérő óra és használhatatlan ál­lapotban vannak a kazán más műszerei? A Studeneci Efsz (Spišská Nová Ves-i járás) dol­gozói közül senkinek sem ju­tott estébe, hogy évente több mint kétszáz ezer koronával lehetnének gazdagabbak, ha ki­cserélnék a transzformátort és a nem gazdaságos égőket? A Michafuny-i Állami Gazdaság — tőketerebesi (Trebišov) járás — is 150 ezer koronával — le­hetne gazdagabb évente, ha ide­jében elvégzik a tervbe vett, ide vonatkozó feladatokat. Nehéz megérteni, hogy senki sem vette észre, hogy a Sady pri Košiciach Efsz ben a vízme­legítő bojlerek és más fogyasz­tók — az irodákban is — nem a meghatározott időben voltak bekapcsolva, ami 14 ezer koro­na pénzbírságot „eredménye­zett“? Vajon megengedhető-e, hogy ne legyen pontos kimutatás a szárítók üzemanvagfogyasztásá- ról, s hogy az üzemek valaki hanyagsága miatt ne kérjenek és ennek következtében ne kap­janak kedvezményt az új épü­letekhez tartozó fogyasztókra? Lassan halad a sok áramot fogyasztó villanvhegeszíő készü­lékek gazdaságosabbakra való kicserélése és a kis teljesítmé­nyű bojlerek helyébe is csak elvétve szerelnek megfelelőbbe­ket. Gondolom, azt is egyesek nemtörődömsége szülte, hogy a Kassa vidéki járás (Košice vi­diek i mezőgazdasági üzemei el­lentétben azokkal a központi határozatokkal, amelyek 2,5 százalékos energiatakarékossá­got írnak elő, a közelmúltban 12,5 százalékkal több energiát fogyasztottak a megengedett­nél! Még szerencse, hogy vannak munkahelyek, mint például a Michalovcei és Valalikyi Álla­mi Gazdaság, vagy a Nagvka- posi |Vefké Kapušany) Efsz és mások, amelyek nem veszik fél­vállról a takarékoskodást és a gazdaságosságra törekednek A pazarlók követhetnék az utóbb említettek példáját. Vagy talán arra gondolnak: ők nem a közöst fogyasztják?! GAZDAG JÓZSEF KIS NYELVŐR Szókincsszegénység? „X. kiadó új kiadásban adja ki Y. nagy sikerű regényét" — olvasom egyik lapunk kulturális hírei között. Egy heti lapból származik a következő idézet: „Az egyik lányom most járja a hatodikat, a másik gimnáziumba jár. Rendes ruhában járnak, moziba, színházba járunk a családdal." Egy rádióhallgató nemrégiben olyan újságcikket juttatott el hozzám — nem is hosszút, mindössze egyhasábosat —, amelyben nyolc előrelépés olvasható. Egyszer sem fejlődés, haladás, korszerűsödés, javulás, növekedés vagy más ha­sonló, hanem mindig csak előrelépés. Máskor meg — ki tudja hányadmagammal? — azért kapom fel fejemet újság olvasás, rádióhallgatás vagy tévézés közben, mert szinte záporoz, zuhog rám a sok tulajdonképpen, látványos, fel számol, indul... Nem külön-külön bukkannak fel —- ha így volna, nem is lenne velük semmi bajom —, hanem több­nyire csapatostul járnak. Ilyen rosszul állunk, ennyire szegények volnánk? Hogy érdemben válaszolhassunk, vessünk még egy pillantást az említett példákraI (Nem bármiféle szóismétlésre gondolok itt. Szakmái szövegekben, művészi alkotásokban nagyon is nagy szerojie van az ismétlésnek. Egy terminus technicust a szakembernek általában nincs módja rokonértelmű meg­felelővel felcserélni, Irodalmi, költői, szónoki alkotásokban pedig azért, mert ott az ismétlés mint szóalakzat maga is fontos művészi kifejezőeszköz.) Térjünk vissza tehát példáinkhoz! A kiadás szót ismétel gető mondatot bízvást alakíthatnánk így: „X. kiadó újra megjelenteti Y. nagy sikerű regényét“. A /tír-túltengésben szenvedő szövegrészletet a következőképpen fésülhetnénk meg: „Az egyik lányom most végzi a harmadikat, a másik gimnazista. Rendes ruhát viselnek, s moziba, színházra is telik a családnak.“ (Én itt gyökerestül kiirtottam a iár igéi a szövegből. Korántsem azért, mintha nem maradhatott vol na benne egyszer-kétszer, hanem csupán a lehetőségek jel­zése végett.) Az előrelépés-ekben bővelkedő újságcikket nem javítom, hiszen szinonimákat már írásom elején is soroltam. A tulajdonképpen semmivel sem több, nem is jobb, mint a lényegében, voltaképpen, igazában, alapjában véve, s ráadásul az esetek nagy részében funkció nélküli, fölösleges töltelékszó. A látványos eredmények inkább bá mulatósak, ragyogóak, a látványos bukások ellenben cstifo sak, elképeszt óek, meghökkentöek. Az sem kötelező, sőt na­gyon is stílustalan, hogy mindig mindent felszámoljunk Bátran mondhatjuk ehelyett azt, hogy a lázadást leverték, elfojtották, a katonai támaszpontokat megsemmisítették, a színvonalbeli különbségeket eltüntették, a szerződést feľ bontották. Végül korántsem szükségszerű, hogy már szinte az indulók ütemére kopog, ismétlődik ritmusosan a tö megtájékoztató eszközök (sajtó, rádió, tévé) nyelvében az indul. Az adás. a tanév vagy a tanfolyam már szinte soha­sem kezdődik, mindig csak indul. De indul a kiállítás is, ahelyett, hogy nyílna, megnyílna; ezenkívül szóváltás indul (holott: támad, kerekedik), szélvihar indul (noha valójá­ban kitör, keletkezik), a Duna a Fekete erdőből indul (hol­ou onnan ered) stb. Az ember már-már haragra indul (azaz­hogy: gerjedj e sok indul hallatán. Most már talán válaszolhatunk a címben föltett kérdés­re. Szókincsszegénység? Nem. Nyelvi restség, tunyaság, ki fejezésbeli igénytelenség. GRfiTSV LÁSZLÓ Fogalmazási botlások és megtántorodások Irodalmi élményeinkből jól ismertek az olyan jelzős szer kezetek mini „fájó öröm“, „kegyetlen kegyelem“ vagy Ady képzeletét megmozgató. „özvegy Legények“ szimbólumszer­kezete. A szépirodalomban fontos stilisztikai célt szolgálnak az ilyen bizarr, képtelenségnek látszó kapcsolások; élénkí­tő hatásuk a látszólagos képtelenség feszültségkellő erejé­ben vari. Ám ami a maga helyén nem mindennapi művészi teljesít­ménynek, az más stílusrétegben elemi fogalmazási hibának, képtelen szókapcsolatnak minősül, s ilyeneket sajnos egyre nagyobb számban találunk a csehszlovákiai magyar sajtó termékekben. A szavak szerkezetbe állításának megvannak a korlátal, elsősorban a jelentés, a hangulat, a szöveg stb. szab határt a kapcsolásnak. Ha összekapcsolunk két olyan szót. melyek­nek jelentése ezt nem teszi lehetővé, a mondanivaló zava­ros lesz. Gazdag gyűjteményemnek ez a mondata jó példa rá: „A kommunista mozgalom azonban kezdettől fogva rá­mutatott a német fasizmusnak tett Az alany-állftmányi viszony képtelensége <iz egész mon­datra kihat. Érthető ugyan, de másképp hangzana így: „A kommunisták ... rámutattak ..vagy: A kommunista mozgalom vezetői rámutattak ...“ A tárgyas szerkezetben is előfordult hasonló hiba: „Ez megkövetelt, hogy az eddiginél jobban kielégítsük a la­kosság különféle érdekeit ..." A téves kapcsolás okozója lehet a jelentésben közelség. Az igényt elégítik ki, az érdé két képviselik. Valószínű, hogy az azonos jelentéskörbe tartozás zavarta meg a fogalmazót itt is: „A dolgozók... részt vesznek a társadalmi ügyek igazgatásában.. " A társadalmat igazgat­ják ugyan, az ügyeket azonban intézik a dolgozók. Üjságjainkban néha napvilágot látnak egészen különös képtelenségek is. melyeket nemcsak menteni, hanem oku­kat megmagyarázni is nehéz. Példa rá ez: „Hogy hozzá le­hessen fogni ehhez a szerfelett szükséges lépéshez. ..." „Hogy meg lehessen tenni ezeket a lépéseket . . “ vagy egy­szerűen csak: .Hogy hozzá lehessen fogni ehhez .. “ Képtelen kapcsolatot eredményezhet az is, ha egy átvitt értelmű állandósult kapcsolatot megváltoztatunk: „... a mai stratégiai helyzetben nem volna egyéb mint veszélyes balanszírozás az atomkatasztrófa szélén.“ Egy szó betoldá­sával már elfogadhatóbbá tehető: veszélyes egyensú lyozás az atomkatasztrófa szakadékának szélén “ MORVAY GABOR 1980 II. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents