Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-06 / 31. szám, szerda

Az plmiílt évbpn a szocialista Etiópia a népgazdaság minden sza­kaszán figyelemreméltó sikereket ért el. A fő figyelem most a mezőgazdasági és ipari feladatok teljesítésére összpontosul A cél az, hogy megerősödjön az ország gazdasági potenciálja és megteremtsék az anyagi bázist a szocialista társadalom felépítésé hez. Felvételünkön az egyik állami cukornádfeldolgozó kombinát dolgozói láthatók (ČSTK*felvétel) KÍNA ISIÉT ELUTASÍTOTTA VIETNAM JAVASLATÁT A Szocialista Internacionále konferenciája NAPIRENDEN AZ ENYHÜLÉS ELMÉLYÍTÉSE ÉS A BÉKÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Indiai KP felhívása (CSTK) — Az Indiai Kommu­nista Párt országos tanácsa Del­hiben felhívást tett közzé, pmelyben felszólítja az összes indiai hazafit, hogy egyesüljön HZ ország önállóságának és füg­getlenségének védelmében az Egyesült Államok, Kína és Pa­kisztán agresszív katonai szö­vetsége elleni harcban. Az IKP felszólítja a kormányt, hogy szilárdítsa meg a Szovjetunió­hoz fűződő hagyományos ba­rátságát és együttműködését, to vábbá tegyen lépéseket a béke megőrzéséért, a feszültség to yőbbi enyhüléséért, a leszere­lésért. A Pentagon telhetetlen (ČSTK j — Az Egyesült Álla­mok Kongresszusa még be sem fejezte az 1981-es pénzügyi év költségvetési tervezetének meg­vitatását, a Pentagon vezetői mér az amúgy is horribilis összeg további emelését követe­lik Mini ismeretes, a jövő év re előirányzott összeg eléri a 158.7 milliárd dollárt. Marold Brown hadügyminisz­ter és David Jnnns tábornok, a vezérkari főnökök testületének elnöke a képviselőház hadikia­dásokkal foglalkozó albizottsá­gában egyidejűleg bejelentette, hogy a Kongresszustól további 15,3 milliárd dollárt kérnek ka­tonai célokra, mihelyt az új költségvetési tervezett október­ben érvénybe lép. (ČSTK) —• A Lengyel Egye­sült Munkáspárt VIII. kongresz- szusa február 11-én kezdődik. Az ország ipari üzemeinek mun­kakollektívái erre fokozott munkával készülnek. Kötele­zettségvállalásaik mindenek­előtt az ez évi termelési felada­tok túlteljesítésére, az energia- és anyagmegtakarításra, vala­Az IL-62 elindult Moszkvába (ČSTK) — A Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetségének és az Aeroflot légi forgalmi társa­ság képviselőinek erélyes be-' avatkozása után tegnapra vir­radóra elindulhatott Moszkvába az az IL-62 típusú szovjet repü­lőgép, amelyet az amerikai ha­tóságok több mint 24 órán át jogtalanul tartottak vissza a New York i repülőtéren. (ČSTK) — Kína elutasította azt a vietnami javaslatot, hogy a hagyományos holdújév idején a két ország közös határán fegyverszünet lépjen életbe. Ezt az álláspontot Han Nien­-lung kínai külügyminiszter-he- lyettes közölte hétfőn abban a levélben, amelyet Dinh Nho Lienmek, a vietnami kormány- küldöttség vezetőjének küldött. Han Nien-lung vezeti azt a kí­nai küldöttséget, cimely a viet­nami vezetőkkel a két ország mint a hatékonyság és a minő­ség növelésére irányulnak. Krakkóban a Lenin Kohó dol­gozói például a termékek mi­nősége és mennyisége szem­pontjából is túlteljesítik az ez évi tervet. Kötelezettségvállalá­saik értéke meghaladja a 365 millió zlotyt. A krakkói kohá­szok ezenkívül 370 000 brigád­órát dolgoznak le az üzem te­rületén, amelyek fölött véd­nökséget vállaltak. A LEMP VIII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett szocialista verseny Jelenia Go­ra vajdaság üzemeiben, Legnic vajdaság rézbányáiban és a lengyel kereskedelmi flotta egy­ségei között is megindult. Fo­kozott munkaaktivitással és kezdeményezéssel köszöntik a párt kongresszusát a fiatalok is. Czestochowa vajdaságban például a fiatalok 81 millió zloty értékben teljesítették kö­telezettségvállalásaikat. kapcsolatainak normalizálásáról tárgyal. Az elmúlt év óta a tár­gyalások második fordulója Pe kíngben folyik. Kína nem fogadja el a fegy­veres akciók leállítására lett ja­vaslatokat, pedig Han Nien-lung a levélben beismerte, hogy nincs nyugalom a határokon. Az év eleje óta több mint 200 incidenst jegyeztek fel. Ez az elutasító álláspont szö­ges ellentétben áll a kínai kor­mány korábbi gyakorlatával, amely „humanitárius“ és „nem­zeti“ megfontolásokból évente egyoldalúan fegyverszünetet hirdetett holdújév idején a fu- tyiení fronton, Tajvannal szem­ben. (ČSTK1 — Zbigniew Brznzín- ski, Carter elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója tegnap Rí­jad ban megkezte a szaúdi veze­tőkkel megbeszéléseinek máso­dik fordulóját. A washingtoni politikus eredetileg alig pár órát kívánt Szaúd-Arábiában időzni, azonban rijadi hivatalos források szerint tekintettel a szaúdi elutasító álláspontra (ČSTK) — Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet politikai osztályának ve­zetője tegnap ismételten élesen bírálta az Egyesült Államok közel-keleti politikáját. A WAFA palesztin hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a wa­(ČSTK) — Becsben tegnap megkezdődött a Szocialista Jn- ternacionálé konferenciája, amelyen négy kontinens 25 szo­ciáldemokrata és szocialista pártjának képviselői vesznek részt. A kétnapos tanácskozás programján három kérdés sze­repel: a jelenlegi nemzetközi helyzet és azok a lépések, ame­lyek h o zz á j áru 1 hat ná nak a Ke let és a Nyugat közötti feszült ség enyhüléséhez; a leszerelés­re vonatkozó jelentés, amelyet Kalevi Sorsa, a Finn Szociálde­mokrata Párt elnöke vezetésé vei dolgozott ki eigy csoport; (ČSTK) — „Az amerikai ve­zérkar tengerészgyaiogostá maszpontnak tekinti Olaszor szágot a Perzsa-öböl térsége elleni támadása esetére“ cím­mel a L‘Uinitá, az Olasz KP lap ja vasárnapi számának első ol­dalán közölt cikkében követel­te az olasz kormánytól, hogy h alad é k ta la n u I v á laszo Íjon: igaz-e a hír. Az olasz kommunista sajtó orgánum David Jones amerikai tábornok „elszólására“ hivat­kozva azt írta, hogy az Egye sült Államok azért ragaszkodik annyira az olaszországi támasz­pontokhoz, mert azok révén 24 órán belül eljuttathatná a tér­ségbe tengerészgyalogosait. A lap szerint Brown amerikai hadügyminiszter a Szovjetunió meghosszabbította látogatását. Szaúd-Arábia ugyanis elutasí­totta az ún. „biztonsági ernyő“ létrehozására vonatkozó ame­rikai tervet, amelynek értelmé­ben az USA bármikor a közel- keleti országba dobhatná át in­tervenciós gyorshadtéstét nagy­hatalmi pozícióinak megőrzése céljából. shíngtoni kormánypolitika cél ja, hogy a Közel-Kelet térsé­gét a saját támaszpontjává vál toztassa, tartósítsa az izraeli megszállást az arab területeken és nem utolsósorban az, hogy Izraelt az arab népek nemzeti felszabadító mozgalmai elleni harcra használja fel. jelentés az energiahelyzetről ■aiinfilyel a Willy Claes belga mi-: niszterelnök-helyettes vezette csoport készített. A tanácskozáson tegnap dél* előtt felszólalt Bruno Kreisky osztrák kancellár, és mindenek* előtt a hidegháború szításának a veszélyére figyelmeztetett. Willy Brandt, a Szocialista Internacionále elnöke már a konferencia megkezdése előtt a bécsi rádiónak adott nyilatkozat iában kijelentette, hogy az eny-t hülési folyamat elmélyítésére és a békés együttműködés fej* lesztésére kell törekedni. állítólagos keleti „terjeszkedé­se“ ürügyén „katonai munka-' megosztást“ javasolt az Egye* sii.lt Államok és európai NATO* szövetségesei között, és ennek' része volna az olasz támaszpont tok esetleges felhasználása is. „Mibe akarják belerántani Olaszországot? Miféle érdeke fűződhetne országunknak egy közép-keleti konfliktushoz?“ — tette fel a kérdést a kormány* nak címezve a 1,‘Unitá. A lap értesülése szerint Brown még decemberben tudtul adta, hogy a Pentagont igen érdeklik azok az olaszországi támaszpontok, amelyeket számításba vehetné* nek az amerikai készenléti had­erő utánpótlásának megszerve* zése céljából. A ĽUnitá sürgeti, hogy az olasz kormány tisztázza az ügyet és adjon választ, való­ban kész volna-e belekeverni az országot egy ilyen konfliktusba. Kínai parlamenti küldöttség Thaiföldön (ČSTK) — Teng Jing-csiaó- nak, a kínai parlament elnök- helyettesének vezetésével ötta­gú küldöttség utazott Thaiföld­re. A két ország közötti diplo­máciai kapcsolatok felvétele, vagyis 1975 óta ez az első kí­nai parlamenti küldöttség, amely Thaiföldre látogat. Peking főleg az utóbbi évben igyekezett minden eszközt ki­használni arra, hogy biztosítsa Thaiföld „barátságát“ a maga számára, ugyanis területén ta­láltak menedékre a Laoszból és Kambodzsából kiűzött reakciós erők. FOKOZOTT MUNKAAKTIVITÁS A LEMP VIII. KONGRESSZUSA ELŐTT BRZEZINSKI NEM TALÁLT MEGÉRTÉSRE RIJADBAN KADDUMI AZ USA KÖZEL KELETI POLITIKÁJÁRÓL Ml KÖZE OLASZORSZÁGNAK A KÖZÉP-KELETI KONFLIKTUSHOZ? halogatták, most pedig a szer­ződés ratifikálása Carter vá­lasztási kampánya kulisszák mögötti politikai sakkhúzásai™ nak tárgyává vált. A Szovjetunióval folytatott kereskedelemben az USA to­vábbra is diszkriminációs intéz­kedéseket eszközöl. Megtagadja tőle csakúgy mint más szocia­lista országoktól is a legna­gyobb kedvezmény elvének megadását, sőt az idei év ele­jén az USA a kereskedelmi há­borúnak a legrosszabb hideghá­borús időszakra emlékeztető módszereihez folyamodott. Ezzel összefüggésben emlé­keztetni kell arra is, milyen szerepet szán az Egyesült Ál­lamok általában a külkereske­delemnek és különösképpen a gabonakereskedelemnek. A C1A politikai kutatási hivatala már 1974-ben tanulmányt adott ki, amely a következő megállapí­tást tartalmazza: „Az USA-nak mint élelmiszeri exportáló országnak csaknem monopólhelyzete olyan hatalmat adhatna nekünk, amilyennel még sohasem rendelkeztünk a második világháború befejezé­se óta.“ Más szavakkal az USA imperialista politikája számára a gabona politikai fegyvert je­lentett. Ezt az irányelvet az USA ha­ladéktalanul érvényesíteni kezd­te. 1974-ben Dél-Vietnam és Kambodzsa veszélyben forgó re­akciós rezsimjei 207 millió dol­lár értékű gabonasegélyben ré­szesültek. Banglades azonban, amelyet abban az időben súlyos aszály sújtott, csupán 41 mil­lió dollár értékű gabonát ka­pott. Az amerikai imperialista po­litika fegyvertárába tartoznak az „emberi jogok védelme“ és a „szovjet katonai fenyegetés“ hamis jelszavai alatt folytatott antiküinmuuista kampányok is. Mindezen kampányok célja megindokolni az USA nagysza­bású fegyverkezését, megkísé­relni a szocialista államok bel­ső helyzetének destabilizálását és csökkenteni a szocialista kö­zösség nagy nemzetközi tekin­télyét. Washington veszélyes politi­kájának kísérő jelensége, sőt azt mondhatjuk előfeltétele a fegyverkezési hajsza fokozásá­nak irányvonala. Ez főként a hetvenes évek második felében fokozódott — a NATO-tanács 1978. évi washingtoni ülése után. Célja az, hogy katonai alapot adjon az erőpolitikának, amelyet Washington egyre job­ban érvényesít stratégiai dok­trínájában. Az USA-nak ez a kalandor stratégiai koncepciója egyre in­kább számol az úgynevezett kí­nai kártyával. Washington stra­tégiai hegeinonista terveiben Pekinget egyre inkább közvet­len szövetségesnek tekintik, a NATO „tizenhatodik tagjának“, az USA imperialista politikája megvalósítása eszközének. Ezért fokozatosan feloldják a Kínába irányuló fegyverszállításokat korlátozó rendelkezéseket, a politikai akciók egybehangolá­sáról áttérnek a katonai terü­leten eszközölt lépések koordi­nálására. Az amerikai imperializmus mindezen stratégiai és taktikai lépéseinek közös a nevezőjük. Mégpedig a törekvés annak a helyzetnek a felújítására, ami­kor az Egyesült Államok rá- kényszerítette akaratát a világ­ra, amikor ,,a világcsendíir“ szerepét tölthette be a haladó és a nemzeti felszabadító moz­galmakkal szemben a világ kü­lönböző részein. Ez az igazi lé­nyege annak is amit „Carter- doktrínának“ neveznek. Az „erőpolitikára“ irányuló törekvések azonban olyannyira irreálisak, hogy még egyes amerikai politikai megfigyelők is arra a következtetésre jut­nak, hogy ezek az igyekezetek megvalósíthatatlanok. Washington arra törekszik, hogy beindítsa egy újabb hideg­háború malmait. Carter, amikor AZ Unió helyzetéről szóló üze­netét készítette elő, állítólag a hidegháború olyan „klassziku­sának“ műveit is tanulmányoz­ta, mint amilyen H. Truman volt. E hírhedt emlékű ameri­kai elnök 1947-ben, tehát rövid­del azt követően, hogy a né­pek fellélegeztek az emberiség történelmének legborzalmasabb háborúja után, olyan doktríná­val állt elő, amely az emberi­séget a hideg-, de a „forró“ háborúnak is a szakadéka szé­lére sodorta. Carter üzenete Az Unió helyzetéről hidegháborús nyilatkozat, az erőpolitika ka­landorjellegének kifejezője, de hozzá kell tenni, hogy ez a po­litika nein reális. Az, amit az amerikai elnök tett, kétségtelenül veszélyes tá­madás az enyhülés ellen, és nem lehet lebecsülni. A szocia­lista országoknak Washington pálfordulásából le kell vonniok a szükséges politikai és gaz­dasági következtetéseket, és érthetően intézkedéseket kell tenniük biztonságuk biztosításá­ra is. Azonban derűlátóak vagyunk. Jól tudjuk, hogy a nemzetközi események menetét nem a po­litikusok nyilatkozatai szabják meg, tartalmazzanak bármilyen kemény szavakat. A világ me­nete és fejlődése objektív tör­vényszerűségekhez igazodik, objektív, tartósan ható ténye­zők irányítják. A világban a helyzet ma más, mint abban az időben volt, amikor Truman Churchillei hi­degháborút bontakoztatott ki. Teljesen megváltoztak az erővi­szonyok a kapitalizmus és a szocializmus között a szocializ­mus javára. Nem a kapitaliz­mus, hanem a szocializmus az, amely döntő mértékben befolyá­solja, hogy mi történik a vi­lágban. Mások a katonai erő­viszonyok is, védelmünket meg­bízhatóan biztosítják a Szovjet­unióhoz fűződő szövetségünk, tagságunk a Varsói Szerződés védelmi szövetségében. Nem nekünk, hanem az im­perializmusnak kell nyugtalan­kodnia. Nem mi, hanem az im­perializmus vesztette el a nagy osztálycsaták egész sorát. Az utóbbi évek folyamán elvesztet­te Laoszt, Kambodzsát, Ango­lát, Etiópiát, Mozambikot, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaságot és Afganisztánt is. Elvesztette az olyan támaszait, mint amilyenek Somoza diktá­tor, az iráni sah és mások vol­tak. Megváltozott a világnak nemcsak a politikai, hanem a gazdasági arculata is, és a ka­pitalista országokon belül, va­lamint az egész tőkés világban az objektív gazdasági folyama­tok ösztönös menete távol van a burzsoá közgazdászok és po­litikusok elképzeléseitől, akik még nemrég „harmonikus“ nyu­gati társadalomról álmodoztak. És hova lettek azok az elkép­zelések, miszerint a tőkés világ fogja uralni a három szorosan együttműködő központot — az USA, Nyugat-Európa és Japán életét? Elmélyülnek közöttük az ellentétek. Egyre kevesebb or­szág hajlandó behódolni az amerikai érdekeknek, és nyo­matékosan követelik érdekeik tiszteletben tartását. És mindenekelőtt a százmil­liók világszerte, akik megismer-' ték a béke szavának édes ízét, ma nem hajlandók passzívan nézni Washington cselekedeteit, amelyekkel új hidegháborút, új konfrontációt készít elő. És itt van a válasz a kérdé­sünkre: nem kétséges, hogy a washingtoni uralkodó körök óhajtják az újabb hidegháborút, az újabb konfrontációt, a konf­liktus szakadékénak szélén való egyensúlyozást. De nem óhajtja ezt az emberiség, amely, támogatja a Szovjetunió és más szocialista országok békepoliti­káját. Számunkra, a szocialista közösség számára az enyhülés és a béke védelme nem kon­junkturális, hanem sarkalatos elvi kérdés. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata, amely a hetvenes években pozitív eredményeket ért el, tovább folytatódik, mert ennek a folya­matnak szilárd alapjai vannak. DUŠAN ROVENSKÍ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents