Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-06 / 31. szám, szerda
A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT Vili KONGRESSZUSA ELŐTT ENERGIAGAZDÁLKODÁS KÉT ÉVTIZED FORDULÓJÁN Egy gramm fa elégetésével nem egészen két ezred kilo wattóra elektromos energia nyerhető, ami egy 100 wattos égő 60 másodperei« való „üzemeltetésére“ elegendő. Ugyanilyen mennyiségű szénből már kétszerannyi áram Állítható elő. Viszont lényegesen nagyobb az uránium energia tartalma. Egyetlen grammnyiból 20 000 kWó energiát nyer hetünk, ami egy közepés, 60 000 lakosú város teljes meg világításához elegendő 60 pereire. zA deutérium (nehéz hidrogén) még ennél is hatékonyabb tü zelőanyag, mert elméletileg 150 000 kWó elektromos áram termelhető egyetlen grammnyiból. Ez az árammennviség egy órára biztosítja bármely félmilliós város világítását. Ezeket a számításokat Katowicében ^ működő lengyel tudósok tették közzé. Munkacso portjuk a szén maximális hasznosításának kérdéseivel foglalkozik. Közismert dolog, hogy kőszénből — noha még jelentős tartalékok vannak — egyre kevesebb áll az ember rendelkezésére, hiszen e fontos nyersanyag hosszú ideig a leginkább igénybe veti energiahordozók közé tartozott. Újból felmerült a kérdés, miként lehetne a lengyel kő és barnaszenet minél nagyobb mértékben gáz-, illetve benzingyártás' ra felhasználni. A lengyel szakemberek az ország energiakérdésének megoldására törekedve elsősorban a szénre gondolnak. Főleg a kőszénre, bár az utóbbi években már a barnaszénbaszno- sítással is mind többet foglalkoznak. Ezt az utóbbi hetekben is tapasztalhattuk, amikor az egész ország figyelme a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszu ának előkészítésére összpontosul. A párt legfelsőbb fóruma 19,80. február 11 -én kezdi meg ülését. Nem a véletlen műve, hogy a kongresszus előkészítésével kapcsolatban éppen a lengyel energiagazdálkodás kérdéseiről írunk. Az ország lakossága és népgazdasága mind több energiát igényel. Lengyelország lakosainak száma: 35 400 000, ami azt Jelenti, hogv Európa hetedik legnépesebb országáról vön szó. Geológiai szempomból Lem- gyelország még nincs teljesen feltérképezve. A legkiválóbb szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy az állam területén lényegében a Men- gyelejev periódusos rendszer valamennyi eleme megtalálható. Egyes ásványi anyagokból különösen sok van északi szomszédunk területén. Említést érdemel, hogy csehszlovák biológusok, mérnökök, technikusok, csehszlovák gépek és műszerek is hatékonyan hozzájárultak a lengyel kén-, réz- és szén készletek feltárásához. Lengyelország Európa legnagyobb kén- és rézkitermelöje, a kőszénjövesztésben pedig a második helyen van. A legóvatosabb becslések szerint Felső-Sziléziában és az Alsó-Sziléziai medencében körülbelül 8ü milliárd tonnára tehető a föld alatt rejtőző szenvagyon. Ezekben a térségekben űj bányákat epítettek, amelyek közül néhány, például a Jan Bánya teljesen automatizált. A Rvbník-tó környékén is számos új bányát építenek. Lengyelország barnaszénből is jelentős készletekkel rendelkezik. Eddig 33 milliárd tonnányit tártak fel e fontos energiahordozóból. Alsó-Szilériában, A most épülő Bogdanka Bányában ez év végén kezdik meg a szén jovesztését nyugaton a Wielkopolsko-i síkságon és keleten — Lublin körül — is találtak szenet. Az ország keleti részében befejezés előtt áll egy korszerű bánya, a Bogdanka építése. Itt az év utolsó hónapjaiban kezdik meg a kitermelést. Tőzegből is jelentős mennyiséget tartanak számon, ezt az energiahordozót azonban egyelőre még nem használják az erőművek, mert keveset termelnek ki belőle. A kongresszus előkészítése során, miközben számba vették az energetikai ipar eredményeit és igényeit, illetve kidolgozták a nyolcvanas évekre szóló terveket, számos érdekes tényt állapíthattuk meg a szakemberek. Kiderült, hogy a későbbiek soráén kitermelendő kőszén is kiváló minőségű és nagy kaló- riatartalmú. A lengyel szén minőség szempontjából világviszonylatban is a legkiválóbbak kbzé tartozik, így számos ország szívesen importál belőle. Lengyel barátaink nagy meny- nyiségű szenet exportálnak Nyugat Európába. A közelmúltban Ausztria képviselőivel írtak alá fontos szerződéseket, amelyek értelmében Lengyelország nagy mennyiségű szenet, illetve villanyárammá feldolgozott energiái fog szállítani. Tervszerűen folyik további új bányák építése és a szénjövesztés fokozása. Mindehhez Ausztria által nyújtott hiteleket is felhasználnak. A szenet vagy villamosított vasútvonalon, vagy pedig speciális szénszállító rendszer segítségével szállítják. E rendszer Katowicéi kötné össze Linz-cel. Nincs kizárva azonban az sem, bogy vízi úton történik majd a szállítás, hiszen a távlati terA glíioicei kikötő Lengyelország egyik legnagyobb folyami kikötője. Itt kerül hajóra a sziléziai szén, amelyet a tengeren túli országokba szállítanak (Felvételek: a szerző archívumából) vek értelmében a Visztulát és az Oderát, valamint az Oderát, a Moravát és a Dunát csatornarendszerrel összeköti k. A Katowice környéki lengyel és az ostravai szénmedencében működő csehszlovák bányászok szorosan együttműködnek. Rendszeressé tették a tapasztalatcserét, kölcsönösen tájékoztatják egymást a legújabb bányatechnika alkalmazásában elért eredményekről, kölcsönösen vasúti teherkocsikkal segítik ki egymást a szénszállítás folyamatossá tétele érdekében és számos bányabiztonsági problémát' is megoldottak közös erőfeszítéssel. Nem egyszer előfordult már, hogy csehszlovák és lengyel bányászok közösen küzdötték le a bányatü- zet, a vízbetörést, és közösen mentettek emberéleteket. Lengyelország szénbányáinak évenkénti termelése 200 millió tonna körül mozog. A hetvenes években Belchatowban fontos tüzelőanyag-energetikai kombinátot építettek, a sziléziai szén elszállítására villamosították a vasútvonalat, hogy könnyebbé váljék a Balti-tengeri kikötők elérése. Gdanskban külön kikötőt építettek a szén tengeren túlra való szállításának meg- - könnyítésére. Ogy tervezik, hogy a jövőben a Visztula folyót is felhasználják a szállítás meggyorsítására és gazdaságosabbá tételére. A szén szállítása e terv végrehajtása után Varsó érintésével történik. A folyó vizének energiáját is hasznosítani kívánják; több vízerőmű építésével is számolnak. A sziléziai szénből az Odera folyón is jelentős mennyiséget szállítanak el, és nincs kizárva, hogy éppen az előbbi példa nyomán vált intenzívebbé Csehországban is a Labe hajózhatóvá tétele, lengyel segítséggel. A Chvaleticei Hőerőműbe való szénszállítást vízi úton lehet megvalósítani. A lengyelek a chvaleticei kikötő építésében is jelentős segítséget nyújtottak, így a létesítmény a Csehszlovák—Lengyel Barátság Kikötője lett. Lengyelország jelenleg 127 milliárd kWó elektromos energiát gyárt évente. Összehasonlításként: 1971-ben 65 milliárd kWó energiát állított elő. A kéntermelés 1971 és 1980 között 2 700 000 tonnáról 5 500 000 tonnára növekedett, a réztermelés pedig 70 000 tonnáról 400 000 tonára nőtt. Az energetikai gépgyártás fejlesztésére 10 év alatt 500 milliárd zlotyt fordítottak. A kőszénkitermelés fejlesztésére és az energetikai rendszer gyarapítására 40 milliárd zlotyival fordítottak többet az eredetileg tervezettnél. A nyolcvanas években is sok milliárdot költenek beruházásokra. Jelentősen növelik majd a szénbányák, az erőművek, a közlekedési rendszer, elsősorban a folyami és tengeri kikötők teljesítőképességét. A lengyel népgazdasági tervek értelmében a legközelebbi 5 év alatt 27—30 millió tonnával növelik a kőszénkitermelést, tehát a produkció 1985- ben eléri a 235 millió tonnát. A kitermelt szén mennyisége kedvezőtlen eredmények esetén is eléri a 232 millió tonnát (kőszén J. A barnaszén-bányászat jelentősége is tovább növekszik, és a kitermelt mennyiség 80—90 millió tonnát tesz majd ki 1985- ben. Belchetowban — ahol hőerőművet is építenek — 4000 megawattal gyarapítják az ország energetikai kapacitását. A tervek értelmében 1990-ben már .140 millió tonna lesz az ország barnaszén-kitermelése. E fontos energiahordozót majd főleg a hőerőművek, és az üzemi erőművek hasznosítják. Közben a vízerőművek rendszerét is erőteljesen fejlesztik. A legközelebbi 5 év alatt 28 százalékkal növelik a villanyáram- termelést. A Balti tenger partján megkezdik az első lengyel atomerőmű építését. Vladimír Rymaroviö- Altmanskij Kommentáljuk SERKENTŐ SZÁMVETÉSEK A múlt hét végén több szövetkezet tagsága tartutia meg zárszámadú közgyűlését. Legfelsőbb fórumán alaposan mérlegelte a múlt évi termelési eredményeit, és a jó tapasztalatok figyelembe vételével a lehetőségekhez mérten hozta meg az egyes ágazatok fejlesztésére szóló határozatokat. Olyan feladatokat tűzött ki, amelyek megvalósíthatok, de jóval nagyobb erőfeszítést igényelnek mint az előző években. Ugyanis idén nemcsak a termelés általános növeléséről van szó, hanem ezen belül a növénytermesztésben ti zennyolc százalékkal, az állattenyésztésben viszont csak fél százalékkal kell többet termelni mint tavaly. Meg kell teremteni az összhangot a termesztés és a dinamikusan fejlődő állattenyésztés között, amely egyre több szemes takarmányt és tömegtakarmányt igényel. A mezőgazdasági tér inelést a népgazdaság szükségleteinek megfelelően kell fejleszteni. A már lezajlott zárszámadó közgyűlések határozatai sze rint az efsz-ek nagyobb területen termelnek az idén évelő takarmánynövényeket, de emellett a lehető legtöbb szemes takarmány termelésére is jobb lehetőségeket teremtenek. A vállalásuk főleg a hektárhozamok növekedésére irányulnak. Válaszolva a nyugat-szlovákiai kerület élenjáró kuku- ricatermesztőinek felhívására a tagság, vagy egyes munkacsoportok elhatározzák, hogy hektáronként legalább hatvan mázsa kukoricát termelnek. Terjed a hatvanasuk mozgalma a búzatermesztnk között is. Ugyancsak több termelésre serkentő vállalást tettek az olyan szövetkezetek zár- számadó közgyűlésein is, amelyek sok réttel és legelővel rendelkeznek. A növénytermesztési ágazat versenyző kollektívái bejelentették, hogy a rétekről legalább hatvan mázsa szénát gyűjtenek be. A közgyűlések — amint a vállalások is bizonyítják — alkotó légkörben a CSKP KB 13. és 14. ülése, valamint az SZLKP KB ülése határozataiból eredő feladatok megvalósítása jegyében zajlanak le. Egyre jobban kibontakozik a dolgozók munkakezdeményezése. Ez mutatkozott meg a hidaskiirti (Mostová) Vörös Csillag Efsz zárszámadó közgyűlésén is, ahol a tagság egymillió háromszázezer korona értékű kötelezettséget vállalt a termelés növelésére. Ezek » kötelezettségvállalások egyrészt a munka minőségének javítására és a termelés mennyiségére irányulnak. Nagy je' lontöségüek az ilyen jellegű kötelezettségvállalások. A múlt évben ugyanis egyes efsz-ekben kevesebbet termeltek a tervezettnél, mégis teljesítették a pénzbevétel tervét, a mellék! ermelésböl vagy a termékek jobb áron való eladásából származó bevételből. Az nem is lenne baj, hogy az efsz más forrásokból is jövedelemhez jut, ha a mezőgazdasági termelés szintje is elég magas lenne, és a tervet mennyiségben is teljesítenék. Nehéz év után végzik a számvetést az efsz tagjai. A kora tavaszi fagy és hőhullámok kedvezőtlenül hatottak a növények fejlődésére. Később az aszály miatt keletkeztek komolyabb karok. Azt mondhatjuk, tehát, hogy az időjárás általában kedvezőtlen volt, azonban a szövetkezetek többségében még sem okozott komolyabb visszaesést a termelésben. Amint Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, nemrég megjelent cikkében hangsúlyozta, azokban az efsz-ekben ahol felhasználták a termelésben a tudomány és technika vívmányait, az összes lehetőségeket, a kedvezőtlen időjárással könnyebben birkóztak meg a mezőgazdasági dolgozók. Egész sor efsz-ben világszínvonalnak is megfelelő hektárhozamokat értek el a kukurica és a búza termesztésében. Az állattenyésztésben is megmutatkoznak az olyan eltérések, amelyek az emberek munkájától függnek. Az efsz-ek többsége idén is jól zárja a mérleget, mert sokkal több tiszta haszon mutatkozik, mint a múlt évben, de akadnak szép számmal olyan efsz-ek is, amelyek bizony adósai maradtak a társadalom nak és nem sikerült teljesíteni a terveiket. Ezeknek az efsz-eknek a tagjai a hibákon okulva olyan kötelezettségvállalásokat tesznek, amelyek névre szólóak, és vezetőt, beosztottal egyaránt felelősségteljesebb munkára serkentenek. HALLA JÓZSEF CÉL: Jt SIKERSOROZAT FOLYTATÁSA A Kassa-vidékl (Košice-Vi- diekj járási nemzeti bizottság egyik üzeme, a bútorgyár tavaly nagy nehézségekkel küzdött. A CSKP Központi Bizottsága 7. és 11. ülésének határozatai alapján fokozódtak az igények a szolgáltatősok bővítésével, minőségük javításával szemben. A komplex hatékonyság és minőségirányítási rendszer bevezetése az eddiginél nagyobb figyelmet igényel a termelés szervezésével és irányításával kapcsolatban. Meg kell teremteni az összhangot a termékek és a szolgáltatások minőségi szintje, a megrendelők igénye és a termelés gazdaságossága között. Ha ezzel kapcsolatban figyelembe vesszük, hogy ennek a vállalatnak csökkent a termelési területe, egyre inkább kidomborodnak a szállítói-megrendelői kapcsolatokban rejlő hibák. Hiányoztak a döntő fontosságú alapanyagok is, ezért a 48ö alkalmazott vegyes érzésekkel látott hozzá a feladatok teljesítéséhez. Mindezek ellenére keresték a sikerekhez vezető utakat. A párt- és a szakszervezet naponta tanácskozott a vállalat vezetőségével. Intézkedéseket tettek, ellenőrizték a feladatok teljesítését. Igyekezetükben a vállalat minden dolgozója támogatta őket. S tíz nappal ez év befejezése előtt sikerült a tervet határidő előtt teljesíteniük. A teljesítmények, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások, a lakosságtól való bevétel, a szocialista országokba irányuló ex* port és nyereség teljesítésén kívül egyéb sikereket is elérteit, A vállalat műszaki dolgozói és újítói többek között feladatul kapták a tölgyfa maximális hasznosítását. Igyekezetüket siker koronázta, mert egy kutatóintézet segítségével olyan bútort sikerült gyártaniuk tölgyfából, mely a fogyasztási cikkeket bemutató brnói kiállításon a helyi gazdálkodási ipar legjobb termékeként aranyérmet nyert. A sikeres * bemutatók uta« megkezdték a MODENA szobabútor gyártását, amely egy pre- sovi kiállításon nyert díjat. Az idei év feladatairól Auto» Jacko igazgató a következőket mondotta: — Pártunk Központi Bizottsága 14. ülése határozatának értelmében a múlt évhez viszonyítva 2,2 százalékkal növeljük a termelést, és az eddiginél jobban figyelembe vesszük a lakosság igényeit. Csökkentjük az önköltséget, az anyagok és nyersanyagok gazdaságos felhasználására törekszünk. A bruttó termelés legalőbb egy- tizedét a termékfelújítási program keretében gyártott bútorok fogják képezni, s a múlt évhez viszonyítva a megrendelésre gyártott bútor mennyiségét húsz százalékkal növeljük. Reméljük, hogy a hatodik ötéves terv utolsó évében is sikeresen teljesítjük feladatainkat 1VÄN SÁNDOR 198U, I). 6.
