Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-28 / 50. szám, csütörtök

RHODESIA MEGKEZDŐDÖTT A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK MÁSODIK FORDULÓJA A brit tókorrnényzó ellentmondó nyilatkozatai (ČSTK) — Rendkívüli bizton­sági intézkedések mellett teg­nap Rhodesiában megkezdődött a parlamenti választások máso­dik fordulója, amelynek kereté­ben a fekete borii lakosság 80 parlamenti képviselőjét válasz­totta meg. A választásokon mintegy há­rommillió afrikai vesz részt A 357 választőhelyiség, amelyek­nek csaknem a fele mozgó, há­rom napon át a városokban 19, a vidéken pedig 16 óráig lesz nyitva. Hogy biztosítva legye­nek a „szabad és igazságos vá lasztások“ — mint ahogy azt a Zimbabwe jövőjéről szóló londo­ni megállapodás meghatározza —, 571 brit rendőr és több száz brit hivatalnok ügyel a rendre. Az ebbőt a szempontból a leg­fontosabb erő azonban a Brit Nemzetközösség államainak 82 tagú felügyelő csoportja, amely a választások előtt ellenőrizte a tűzszünet megtartását. A cso­port több tagja bírálta a brit hatóságokat, amelyek a londo m megállapodások ellenére ar­ra törekedtek, hogy háttérbe szorítsák a Zimbabwei Hazafias Frontot, melynek mindkét szár­nya esélyes a győzelemre. A ha­zafias front elleni fegyveres provokációkon kívül a brit gyarmati igazgatás a zimbab­wei hazafiak ellen különböző naeg tor la intézkedéseket is fo­ganatosított. A legutóbbi ezek közül az volt, hogy lehetetlen­né tették 180 000 hazafi haza­térését a szomszédos Zambiá­ból és Mozambikból. Ezt azzal indokolták, hogy a visszafele- pülőkkel foglalkozó hivatalno­kokat a választásokkal kapcso­latban „más feladatokkal bíz­ták meg“. Lord Soames. a rhodesiai brit főkormányzó keddi rádió- és tévébeszédében kijelentette, hogy „a választásokat megelő­ző megfélemlítés és erőszak ellenére, a zimbabwei nép meg­választja saját kormányát, amely világszerte elismert lesz.“ Ez a nyilatkozat teljesen ellentmond annak a bejelentés­nek, hogy a választási eredmé­nyekre való tekintet nélkül Lord Soames maga dönt az új kormány összetételéről azután, hogy a számára megfelelő po­litikusokkal folytat konzultá­ciókat. A nagyarányú biztonsá­gi intézkedések, amelyek tulaj­donképpen a rhodesiai „bizton­sági szervek'“ erejét kívánják demonstrálni, azt tanúsítják, hogy semmiképp sem lehet szó igazságos választásokról. A rhodesiai választások első fordulójában, két héttel ez­előtt, az új parlament húsz fe­hér bőrű tagját választották meg, s ahogy az várható volt, Ian Smith pártja aratott győzel­met. A mostani, második for­dulóban lényegében három po­litikai csoportosulás vesz részt, ezek. a Zimbabwei Hazafias Front Joshua Nknmo, illetve Ro­bert Mugabe vezette két szár­nya és a Muzorewa püspök ál­tal képviselt, a fajüldözőkkel tulajdonképpen együttműködő afrikaiak. BEFEJEZŐDTEK A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK (ČSTK] — Jegyzőkönyv alá­írásával kedden Budapesten be­fejeződött a magyar—csehszlo­vák gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizott­ság 16. ülésszaka. A baráti hangulatú tanácskozás eredmé­nyeit összegező okmányt Mar­ijai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Rudolf Rota- liček, a csehszlovák kormány elnökhelyettese, a bizottság társelnökei írták alá. A bizottság áttekintette a két ország kormányfőinek 1979. au­gusztusi találkozóján meghatá­rozott feladatok végrehajtását. Határozatokat hozott a munka meggyorsítására. Nagy hang­súlyt kapott, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a terme­lési, együttműködési kapcsola­tok fejlesztésére, a részegysé­gek, alkatrészek gyártása sza­kosításának és kooperációjának jelentős bővítésére, úgy, hogy ez már 1980-ban eredményt hozzon. A bizottság arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy az 1980-ig érvényes legfonto­sabb termelési, együttműködési megállapodásokat és szerződé­seket az 1980 utáni időszakra is kiterjesztik, illetve bővítik, Célul tűzte ki annak további vizsgálatát is, hogy milyen le­hetőségek kínálkoznak a két ország közötti új, jelentős ter­melési, együttműködési kapcso­latok kialakítására. A bizottság megállapította, hogy a két ország külkereske­delmi forgalma tavaly tíz száza­lékkal nőtt, s elérte az egymil- liárd rubelt. Az 1980. évi áru­forgalmi jegyzőkönyv előirány­zatai további négyszázalékos növekedéssel számolnak. Az ülésszakon nagy figyelmet szenteltek a harmadik piaco­kon történő együttműködés fej­lesztésének is. A két ország külkereskedelmi minisztériumá­nak képviselői az ülésszak al­kalmával megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Ma­gyarország és Csehszlovákia külkereskedelmi szervezetei együttműködnek komplett be­rendezések harmadik piacokon való elhelyezésében. Spanyolországon az elmúlt napokban sztrájk és tüntetéshullául söpört végig. Több százezer spanyol munkás az egyre növekvő munkanélküliség, az áremelkedések ellen tiltakozott, és béreme­lést s a munkakörülmények javítását követelte. A madridi tünleté sen — amelyről képünk készüli — részt vettek a munkást) izottsá gokban tömörülő munkások is (Telefoto: ČSTK) A SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK ROMLÁSA EGYIK FÉLNEK SEM FELEL MEG Leonyid Brezsnyev amerikai üzletembert fogadott (ČSTK) —- Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tegnap a moszkvai Kremlben saját kéré­sére fogadta Armand Hammert, az Occidental Petroleum igaz­gató tanácsának elnökét, az amerikai üzleti körök ismert képviselőjét. / Leonyid Brezsnyev nagyra ér­tékelte Armand Hammernek a kölcsönösen előnyős szovjet- amerikai gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok terén kifejtett tevékenységét s hangsúlyozta, hogy e kapcsolatok jelenlegi romlása, valamint a nemzetkö­zi helyzet rosszabbodása az Egyesült Államok béke- és eny­SURÍNAME hülésellenes külpolitikájának a következménye. Az, hogy az Egyesült Álla­mok korlátozza gazdasági é* kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval, természetesen nem vált ki olyan hatást, mint ahogy azt az amerikai kor­mányzat szeretné, ellenkezőleg: az amerikai üzletembereket fosztja meg az előnyös szerző­dések megkötésétől, mondotta Leonyid Brezsnyev. Armand Hammer ezután ki|e lentette, hogy a két ország kö zötti kapcsolatok megromlása nem felel meg egyik félnek sem. Reményét fejezte ki, hogy e kapcsolatokban ismét a jó­zan ész és a konstruktív ma­gatartás kerekedik felül. A NEMZETI KATONAI TANÁCS NYILATKOZATA A katonák urai ju helyzetnek (ČSTKI — A hétfői állam­csíny után Suriname-ban hata­lomra került nemzeti katonai tanács, melynek tagja a leg­frissebb hírek szerint nyolc ala­csonyabb rangú tiszt, bejelen­tette, hogy több tucat magas beosztású parancsnokot és kor­mányhivatalnokot vettek őrizet­be. A tanács képviselője közöl­te, hogy az államcsíny során összesen hét ember vesztette életét. A nemzeti katonai tanács kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatában bejelentette, hogy tiszteletben fogja tartani az ország alkotmányát, s hogy továbbra is engedélyezni fogja a külföldi társaságok tevékeny­ségét. A dokumentum arra is kitért, hogy a tanács az ország adminisztratív ügyeinek intézé­Az enyhülés és a bizalom légköre Leonyid Zamjatyin cikke a Lityeraturnaja Gazetában 19150 II. 28. A Lityeraturnaja Gazeta leg­újabb számában „Állítsuk hely­re az enyhülés és a bizalom légkörét“ című terjedelmes cik­kében Leonyid Zamjatyin fel­veti a kérdést: csak nem gon­dolja Washington komolyan, hogy a fegyverkezési hajsza az az eszköz, amellyel meg lehet oldani a nemzetközi politika jelenlegi problémáit? Úgy tű­nik, hogy az Egyesült Államok elnöke jelenleg pontosan ebből a veszélyes álláspontból indul ki. Igazuk van a nyugat-euró­paiaknak — írja a szerző —, amikor nincs szándékukban veszélyeztetni az enyhülést. A hetvenes évek elején a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok megállapodott, milyen alapokra épüljön, illetve épül­het a kölcsönösen előnyös együttműködés. A felek akkor elismerték, hogy a békés egy­más mellett élés egyaránt szük­séges és kölcsönösen előnyös. — Ne legyen kétséges senki számára sem — folytatódik a cikk —, hogy a Szovjetunió kész, sőt eltökélt arra, hogy az Egyesült Államokkal való kapcsolatait az előbb említett elvek és megállapodások alap­ján építse, elérje a köztük fel­merülő problémák politikai rendezését. Minden olyan kí­sérlet, hogy a Szovjetuniót ag­resszív elképzelésekkel vádol­ják, hogy egyátalán a szovjet katonai fenyegetést emleges­sék — azoknak a műve, akik szeretnék egymásnak ugrasz­tani a két országot — írja Zamjatyin. A szerző hitet tesz amellett, hogy a Szovjetunió — minden titkolózás nélkül — a társadal­mi és nemzeti felszabadulásért harcoló népek mellett áll. Az idejüket múlt rendszerek azon­ban nem a Szovjetunió közbe­lépése folytán omlanak össze és jön létre a függetlenség egy-egy adott országban. Az olyan változások, mint amilye­neknek például Iránban, vagy Afganisztánban lehettünk tanúi, csakis nemzeti alapon érlelőd­tek meg. A cikkíró ezután arra tér ki, hogy a Szovjetuniót nem in­gatják meg a Carter-féle kor­mányzat által lehetetlenné tett kereskedelmi kapcsolatok. Köz­tudott ugyanis, hogy a szovjet gazdaság hatvan esztendeje az önellátás elvére épül. Végül a szerző rámutat: az Egyesült Államok bizonyos kö­reiben elhatalmasodott harcias­kodás komoly aggodalmat kelt. Az enyhülés szüntelenül csapá­sokat kap, így hát ezt a folya­matot meg kell védelmezni mind gazdasági, mind pedig politikai vonatkozásban. Meg kell állítani az eseményeknek a békére nézve veszedelmes alakulását, a nemzetközi kap­csolatukban vissza kell térni a tárgyalásokra, gátat kell emel­ni a fegyverkezés elé. A né­peknek sokkal drágább az el­múlt évtizedben kialakult bé­kés helyzet annál, hogy Carter népszerííség-hajhászása miatt kockáztassák az enyhülést. (TASZSZ) sével egy polgári szervet bíz meg. A tanács ugyanakkor úgy döntött, hogy a március 27 éré kiírt általános választásokat nem tartják meg. Lauren Nee de, a tanács egyik tagja beje lentette, hogy az új kormány megalakításával Edy Brumot, az ellenzéki Nemzeti Republi kánus Párt vezetőjét bízták meg. A suriname-i hírügynökség, a SNA szerint az országban nyu galom van, és mindenki visz- szatérhet munkájához. Más kül­földi hírügynökségek jelentései is ezt erősítik meg, amikor ki­hangsúlyozzák, hogy a hata­lomra jutott katonák urai a helyzetnek. Henck Arron volt suriname-i miniszterelnök sorsáról nincse­nek megbízható értesülések, állítólag az ország déli részén fekvő Paranam városában bújt meg. A volt miniszterelnök a hírek szerint valószínűleg meg­kísérli, hogy a Holland-Antil- lákra vagy Francia Guyanába szökik. Az elmúlt napokban egyébként a szomszédos fran­cia gyarmatra mintegy kétszá­zan szöktek át. A Bangladesi KP új programja (ČSTK) — A bangladesi nem­zeti demokratikus forradalom következetes megvalósítására vonatkozó programot fogadott el kedden Daccában a Bangla­desi Kommunista Párt III. kongresszusa. A program megállapítja: a politikai függetlenség kivívása óta nem sikerült alapvető vál­tozásokat végrehajtani a nép és az ország életében. Épp ezért a kongresszus a követ­kező célokat tűzte ki: teljesen fel kell számolni a vidéken még meglevő feudális maradvá­nyokat, alapvető földreformot kell végrehajtani, korszerűsíte­ni kell a mezőgazdaságot, meg kell szüntetni az imperia­lizmustól való függőséget, és teljes mértékben független nemzetgazdaságot kell létre­hozni, véget kell vetni a neo- kolonialista kizsákmányolásnak, ki kell építeni a gazdaság ál­lami szektorát, meg kell aka­dályozni a nagytőke térhódítá­sát, gondoskodni kell az ipa­rosításról, az alapvető demok­ratikus jogok megvalósulásáról, és végezetül fontos reformokat kell végrehajtani az elavult államapparátusban. SORBAN SZPIROSZ KIPRIANU ciprusi elnök kedden háromnapos láto­gatásra Párizsba érkezett. Va- léry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnökkel minde­nekelőtt a ciprusi probléma megoldásának a lehetőségeiről tárgyal. Ez a kérdés a témája a két külügyminiszter, Nikosz Roland isz és Jean Francois- Poncet megbeszéléseinek is. Kipriauu pénteken Londonba utazik. AZ ENSZ New York i székhe­lyén a világszervezet tagálla­mainak képviselői tegnap foly­tatták a vitát a nemzetközi tengerjogi megállapodás szöve­ge felett. A tengerjogi konfe­rencia április 4-én fejeződik be. A JAPÁN közlekedési minisz­térium döntése értelmében fel-' emelik a japán szigetek közöt­ti szállítási és viteldíjakat. Ez érzékenyen érinti a japánok millióit, akik naponta utaznak munka után a szigetekről a szárazföldre. Fejlődő országok és a Közös Piac tárgyalásai (ČSTK) — A tanzániai Arus- hában folytatódik 57 afrikai,’ Karib-tengeri és Csendes-óceá­ni ország képviselőinek hétfőn kezdődött ötnapos tárgyalása az Európa Gazdasági Közösség képviselőivel. A tárgyalások fő célja a március elsején hatály­ba lépő második loméi megálla­podás részleteinek megvitatása, A második loméi megállapo­dás rögzíti a fejlődő országok részvételének feltételeit a Kö­zös Piacban, és feltételezi a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatás emelését. A legtöbb fejlődő ország kedve­zőtlen helyzetben van, mivel nyersanyagokat szállítanak a fejlett nyugati államoknak. IZRAEL ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK POLITIKÁJÁNAK ELÍTÉLÉSE TÁRGYALÁSOK A PALESZTIN AUTONÓMIÁRÓL (ČSTK) — Scheweningen hol­land tengerparti nyaralóhelyen rendkívüli biztonsági intézkedé­sek mellett megkezdődtek az ún. palesztin autonómiáról fo­lyó titkos megbeszélések A tár­gyalásokon Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök, Josef Burg izraeli belügyminiszter és (ČSTK) — Az ENSZ Bizton­sági Tanácsa szerdára virradó éjszaka ismét tanácskozott az Izreal által megszállt arab te­rületeken uralkodó helyzetről. A BT 15 tagján kívül a vitában további országok — Algéria, Kuba, Egyiptom, Izrael, Jordá­nia, Marokkó, Pakisztán, Szíria, Vietnam, Jugoszlávia és Afga­nisztán — képviselői is részt vesznek. Sol Linowitz, Carter elnök kö­zel-keleti különmegbízottja vesz részt. A holland kormány szüksé­gesnek tartotta bejelenteni, hogy — bár helyet adott az ún. palesztin autonómiáról folyó tárgyalásoknak — nem feltét­lenül ért egyet annak céljaival. Philipps Husson francia kül­dött megállapította, hogy Iz­rael azáltal, hogy településeket létesít a megszállt területeken, megsérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi megállapodáso­kat. A Biztonsági Tanácsnak haté­kony intézkedéseket kellene foganatosítania a már 13. éve tartó izraeli megszállás meg­szüntetése céljából — jelentet­te ki a vitában Mihail Harla­mov szovjet küldött. Elítélte továbbá a Camp David i egyip­tomi—izraeli különmegállapo- dásokat, s megállapította, li«s:y azok csak a palesztinok és más arab népek elleni agresszió ál­cázását célozzák. Bírálta az Egyesült Államokat, mert nem­csak fegyvereket szállít Izrael­nek, hanem még gátolja is a BT Izrael ellen megszavazott szankcióinak érvényesítését.

Next

/
Thumbnails
Contents