Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-27 / 49. szám, szerda

A TERV ÉS A CÉL VILÁGOS Többre, jobbro törekszenek Érvényesítik o CSKP KB 14. ülésének a határozatát A hosszú javítóműhely előtt traktorok, teherautók, kombáj­nok várnak a javításra. Nem messze a műhelytől egy Skoda 180-as traktor pöfög magában. A műhely irodájából egy 55 év körüli férfi lép ki. s erélyes hangon kérdezi: — Ki járatja már megint fe­leslegesen a traktorját? Majd szól az egyik javítónak, hogy állítsa le a motort. Aztán felém jön és bemutatkozik. Ilyen rendhagyó módon is­merkedjem meg Karasz János­sal, a Fegyvernek) (Zbrojníky) Efsz műhelyvezetőjével. — Nem győzi az ember fi­gyelmeztetni őket — mondja dohogva —, hogy egy percig se járjon feleslegesen a mo­tor, mert kár a drága üzem­anyagért. Egyébként ügyes, jó traktorosok, minden munkát idejében és pontosan elvégez­nek, sőt, ilyenkor télen a ja­vításba is besegítenek. Ez jó! is jön, mert kevés a javító, még legalább hat kellene. Aztán elmondta még, hogy a javítók szocialista munkabri- gádban dolgoznak. Tavaly de­cemberben már javasolták őket a bronzjelvény odaítélésére. A brigád vezetője a 45 éves Ja- rábek Ferenc. Tőle kerdeztem, milyen munkát végez most a javítók brigádja. — Most egy teherautót és három traktort javítunk. Saj­nos, a javítás lassan halad, nincs alkatrészünk. Tegnap jött haza a zvoleni Agrosztavtól a beszerzőnk üres kézzel, a szük­séges alkatrészeket ott sem kapta meg. Ez a teherautó már napok óta itt áll, nem tudunk vele mit kezdeni, pedig egy nap alatt rendbe tehetnénk, ha lenne acéltengely, merthogy az hiányzik belőle. A traktorokba pedig csapágygyűrűk kellenek, sajnos, abból sincs egy se. Sze­rencsére van saját eszterga- padunk, azon készítjük el a hiányzó alkatrészeket, csak hát ez elég sok időt vesz igénybe, így a javítás elhúzódik. Ez pe­dig hátrányos a szövetkezet-1 nek, de hátrányos nekünk, ja­vítóknak Is, mert fizetéskor vé­konyabb a boríték. Ezt nem panaszképpen mondom, de hát ez az igazság, minek szépítsük a dolgot. — Nem múlik el pártgyűlés, hogy e problémáról ne beszél­nénk — emeli rám tekintetét Molnár Dezső, a brigád legfia­talabb kommunistája. — Igaz itt gép még nem maradt javí- tatlanul, erről a brigád gon­doskodik. Felajánlást tettünk tavaly is az alkatrészek készí­tésére, s el is készítettünk több mint hatvanezer korona érté­kűt. Az idei vállalásunk alkat­részek készítésére tízezer koro­nával több. — Ettől függetlenül a gépek javítása mégis halad — veszi át újra a szót a brigádvezető. — A tavaszi munkákat akár A kelet-szlovákiai vállalatok, üzemek közül a kassai (Košice] Nehézgépipari Gyár azok egyi­ke, ahol a vállalati pártbizott­ságnak sikerült a kommunisták és a példájukat követő többi dolgozó cselekvőképességének fokozásával számottevő gazda­sági eredményeket elérni. A gyár dolgozóinak 19 százalékos szervezettsége a pártban a he­lyesen végzett pártmunkára uta I. A közel nyoJcszáz tagot — ebből csaknem száz tagjelöltet — tömörítő tizenegy pártszer­vezet munkáját irányító válla­lati pártbizottság elnökével, Pavol Suňoq elvtárssal a tag­jelöltekről való gondoskodás náluk alkalmazott formáiról, eredményeiről beszélgettünk: G Hogyan értékeli a vállala­ti pártbizottság a tagjelöltek­ről történő gondoskodást gyá­rukban? — Ez a mi gyárunkban a rendszeres, céltudatosan vég­zett politikai munka elsőrendű feladatai között szerepel — vá­laszolta Simog elvtárs. — Fon­tosságánál fogva a vállalati párt- bizottság évente kétszer, az il­letékes pártbizottságok sokkal többször, a pártcsoportok pedig már holnap elkezdhetnénk, minden szükséges munkagép üzemképes. A jövő héten kezd­jük a kombájnok javítását. Szóval, rajtunk nem múlik, a brigád minden tagja tudja a kötelességét. Tehát, ha a javítóműhelyben akad Is gond bőven az alkatré­szek hiánya miatt, ez nem akadályozhatja a meghibáso­dott gépek folyamatos javítá­sát. A szocialista munkabrigád egyébként vállalta azt is, hogy minden munkagépet idejében kijavít. Ján Krajčík, a szövet­kezet üzemi pártszervezetének elnöke nem véletlenül fogalma­zott így: — Nehéz négy esztendő áll mögöttünk. A hatodik ötéves terv igényes célokat tűzött elénk is. A többért, a jobbért itt mindig keményen meg kel­lett dolgozni, kiváltképpen a növénytermesztésben, hiszen a határ nagyobb része dombos, lejtős. Itt hamarabb törnek és gyorsabban kopnak a gépek. Azért el kell azt is mondanunk, hogy a fennálló nehézségek elle­nére szövetkezetünk a járás jó szövetkezetei közé tartozik. A tavalyi rendkívüli nehéz eszten­dőt sem zártuk ráfizetéssel. Gond, probléma természetesen a jövőben is lesz, a tavalyi ki­esést pótolnunk kell. Ezért az idei pénzbevételi tervünket más­tél millió koronával megemel­tük, Erre az évre alaposan fel­készültünk, s reméljük, hogy teljesíteni tudjuk a hatodik öt­éves tervben vállalt kötelezett­ségeinket. — Ez a kijelentés jogos de­rűlátásra utal. — Igen, mert van is valós alapja a derűlátásunknak. Min­dig bizton számíthatunk nem­csak a kommunisták, hanem a párton kívüli szövetkezeti ta­gok akaraterejére és alkotó kedvére. S hogy a tettekre ösz­tönző jó példákat és töretlen tenniakarást hogyan kamatoz­tatjuk majd a jövőben, ez nagy­részt rajtunk, vezetőkön múlik. Nálunk ez így fogalmazódik meg az emberekben: ti vezetők végezzétek el pontosan és jól a feladataitokat, mi is elvégez­zük a munkánkat, s akkor rend lesz. Az csak természetes, hogy a politikai munka (középpontjá­ban továbbra is a szövetkezeti gazdaság tervének a sikeres teljesítése áll. Ezt fogalmazták meg a CSKP KB 14. ülésén ho­zott határozatok alapján kidol­gozott tervükben is, amit ép­pen tegnap vitattak meg és fo­gadtak el a pártszervezet kom­munistái. — Kevesebbet kell beszélni és többet dolgozni — mondta felszólalásában az egyik fiatal párttagunk. S igaza van. A ter­vünk és célunk világos. Most már valóban a cselekvésben kell következeteseknek és egy­ségeseknek lennünk. Közben szinte minden megbeszélésükön foglalkoznak a tagjelöltek ne­velésének eredményeivel. Vi­szont — túlzás nélkül állítom — a fiatalok nevelésével, po­litikai felkészültségük fokozá­sával szinte naponta foglalko­zunk. Hogyan? Nagyon egysze­rű a válasz. A tagjelölt és a neveléséért felelősséget vállaló ajánló — politikailag fejlett, szakmailag képzett, tapasztalt, idősebb elvtársak a kezesek —■ a munkahelyeken többnyire együtt dolgoznak és hol másutt, mint éppen ott nyilvánul meg az ifjú kommunisták fejlettsé­gének foka. Ha mondjuk, egyik nap valamelyik nem teljesíti feladatát, az másnap biztosan megmutatkozik. És elég a kezes részéről egy figyelmeztető szó, egy helyes útbaigazítás, vagy példamutatás. Az eredmény nem marad el. A tagjelölt és kezes közötti kapcsolat kölcsö­nösen kötelez. A kezes szavát adta a pártnak, hogy a gondjai­ra bízott fiatal emberből jó kommunistát nevel. Ezt a tag­jelölt is tudja, érzi és követi tapasztaltabb társa útmutatá­sait. • A gyár szakmunkásképző középiskolájában nevelik, ok­persze arról sem szabad meg­feledkeznünk, hogy a gazdaság minden területén biztosítsuk to­vábbra is a párt vezető és ellen­őrző szerepét, s nem utolsósor­ban azt a gyakorlattá vált kritikai és önkritikái hangot, amely eddig is nagy szerepet játszott a hiányosságok feltá­rásában. Hiszen, mint már mondottam, feladataink az idén a tavalyinál sokkal igényeseb­bek nemcsak a növénytermesz­tésben, vagy a gépesítésben, hanem az állattenyésztésben is. Az utóbbi szövetkezetünk egyik erőssége, kivált, mióta van egy képzett fiatal zootechnikusunk, akit a jó munkája elismerése­ként egy éve véltünk fel a párttagjelöltek sorába. S ez a fiatal zootechnikus Csonto Károly mérnök. Fellé­pése magabiztos, szavaiból erő és meggyőződés sugárzik, ami­kor ezeket mondja: — Én azt tartom, minden jó program megvalósításához munkájukat és szakmájukat szerető emberek kellenek. Te­hát legelőször is ezeket az embereket kerestem meg, és rájuk támaszkodom. A főisko­lán volt egy nagy köztisz­teletnek örvendő idősebb ta­nárunk, aki azt mondotta: „Fia­im, ne felejtsék el, ha gazda­ságosan akarunk termelni az állattenyésztésben — már pe­dig mi úgy akarunk —-, akkor nemcsak a munkájukat becsü­letesen elvégző állatgondozók­ra van szükség, hanem előre tekintő, merész terveket ková­csoló szakemberekre is“. — Tehát a jó eredmény nem magától és nem egyik napról a másikra születik meg. — Ez valóban így igaz. Bar tárgyilagosan megjegyzem, hogy mi még az állattenyész­tésben nem dicsekedhetünk igazán kimagasló eredmények­kel, de már azon az úton já­runk, amelyen felsorakozha­tunk a legjobbakhoz. Tavaly például már sikerült tejből 150 ezer literrel többet eladnunk a tervezettnél, s elértük a 3200 literes átlagos tejhozamot. Az idén célul tűztük ki a 3440 li­teres hozamot. Megjegyzem, egy liter tej előállításához csak 28 dekagramm abraktakar­mányt használtunk fel. Az idén ezt 27 dekagramra csökkentjük. Hadd említsem meg még azt is, hogy szeretőnk a húseladás tervét is néhány százalékkal túlteljesíteni. Bízom abban, hogy ez sikerül, hiszen koráb­bi elképzeléseink sem voltak könnyen megvalósíthatók. Csak néhány, de úgy gondo­lom, a szövetkezet jövőjét is meghatározó dolgot érintettünk beszélgetésünk során. Akikkel beszéltem, ügy látták, hogy a Fegyvernek! Efsz-ben az előre- haladás feltétele, a körülmé­nyeket és a lehetőségeket fi­gyelembe véve, biztosított. ELEMÉR tátják a vállalat ifjú munkás­kádereit. Milyenek a nevelés­ben szerzett tapasztalataik? Évente átlagosan huszonöt fiatalt veszünk fel tagjelöltnek. Büszkék vagyunk arra, hogy tavaly hat végzős növendékün­ket — tagjelölteket — felvet­ték a műszaki főiskolára. Em­lítést érdemel még egy, nálunk jól bevált módszer. A szakmun­kástanulók közül felvett tagje­löltek felett azok az elvtársak, mesterek vállalnak kezességet, akik a szakmai gyakorlat során megismerik őket. Ez azért hasznos, mert a végzős növen­dékek, az iskolapadból a mun­kahelyre kerülve, nem ismeret­len emberekkel, hanem régi barátokkal, tapasztalt „szakik­kal“ dolgoznak együtt. így az átlagosnál korábban beépülnek a kollektívákba és hamarabb képesek érvényesíteni a terme­lő munkában mindazt, amit az iskolában elsajátítottak. Na­gyon örülünk ezeknek az ered­ményeknek. Az igazság kedvé­ért azt is el kell mondanom, hogy ebbeni munkánk nem mentes bizonyos fogyatékossá­goktól sem. Nem mindig sike­rülnek azonnal elképzeléseink, de végül is célt érünk. ★ A BÁTORKESZI (Vojnicej Efsz partalapszervezete februá­ri taggyűlésén a CSKF KB 14. ülésének útmutatásai alapján tanácskozott a múlt év eredmé­nyeiről, a fejlődést gátló fo­gyatékosságokról, valamint az idei népgazdasági feladatok teljesítésének kérdéseiről. Az alapszervezeti pártbizottság beszámolója, ha név szerint nem is, ám a termelési ágaza­tok szerint áttekinthetően ér­tékelte a pártmunkát, külön a kommunisták tevékenységét. Örvendetes lényként említette meg például, hogy az állatte­nyésztési ágazat a párttagok helytállásának, hatékony politi­kai tömegmunkájának köszön­hetően a várakozáson felül tel­jesítette a tervfeladatokat. Ezzel szemben a növénytermesztés lassúbb ütemben fejlődött, eredményességét kedvezőtlenül befolyásolták a mostoha időjá­rási viszonyok. így aztán a vi- tafelszólalásokban, a taggyűlés határozatában magától értetődő követelményként fogalmazódott meg az ágazat kommunistái számára a termelés mennyiségi növelése mellett a gazdálkodás minőségének — a hatékonyság­nak, a gazdaságosságnak a nö­velése. ★ JELENTŐS, a j>árt szerve­zeti életét javító, vezető szere­pének és befolyásának fokozá­sát segítő intézkedés mellett foglaltak állást a bényi (Büia) Efsz kommunistái a falusi párt- alapszervezet februári taggyű­lésén. Ennek eredményeként létrejött az efsz önálló párt- alapszervezete, mely az új párt­bizottság megválasztásával ígé­retesen kezdte működését. A fa­lusi pártalapszervezet taglét­száma ugyan 16-ra csökkent, de a regisztrált párttagok segítsé­gével ezután is biztosíthatja a község fejlesztését. ★ A VÁGSELLYEI (Sala nad Váhom) DUSLO Vegyipari kom­$ Végezetül arra szeretnénk választ kérni, milyen ered ményt értek el eddig a vállala­ti pártbizottság összetételének javításában? — Néhány adattal alátámaszt­hatom ezen a téren elért ered­ményeinket. Míg 1971-ben vál­lalatunk kommunistáinak 34 százaléka volt munkás, a töb­bi műszaki-gazdasági dolgozó, üt évvel később — 382 tagje­lölt felvétele után — a helyzet fordítottá vált. A tagság 64 százalékát már munkások al­kotják. Az átlagéletkor koráb­ban 43, jelenleg 37,3 év. Nem hallgathatom el azt sem, hogy a tagjelöltekről való gondosko­dás már kiválogatásukkal kez­dődik, nevelésükkel és megbí­zatásuk teljesítésének értékelé­sével folytatódik. Minden tag­jelölt konkrét feladatot kap, mindegyiküknek van „személyi számlája“, amely világosan tük­rözi, hogyan teljesíti a tagje­lölt a rábízott pártfeladatokat. Ennek eredményeképpen, a tagjelölt! határidő letelte után, tiszta képet kapunk mindenki­ről. Tapasztalataink alapján azt mondhatom, hogy fiatal munkatársaink, ifjú kommunis­táink számára a politikai és szakmai útbaigazítás leghatá­sosabb eszköze a példamutatás. A jövőben is ezt tartjuk szem előtt. KULIK GELLERT binát 18 párlalapszervezetének februári taggyűlésén az idei év re szóló gazdaságpolitikai fel adatokkal kapcsolatosan a vál lalat 950 kommunistája, tagje­löltje mondta el véleményét. Egységes nézetet vallottak ah ban, hogy az éves terv sikeres teljesítéséhez ezekben a napok­ban kell megteremteni a szűk séges feltételeket. Ezért az egyes gyárrészlegek berendezé­seinek főjavítására külön meg- bízatásokat, pártfeladatokat je­löltek meg az ott dolgozó kom­munisták számára, akiknek a kötelességük, hogy a tőj.jvítás egész ideje alatt biztosítsak a kivitelezési munkák ütemét a vállalat más termelő részleget« pedig ügyeljenek a gépek kar­bantartásának rendszeres, pon­tos elvégzésére. * JÓLLEHET a szállító meg rendelői kapcsolatok lazaságára az elmúlt években sok jogos panasz hangzott el a Zlaté Mo- ravce-i CALEX Hűtőszekrénye gyár dolgozói körében, népgaz* dasági feladataikat sikeresei* teljesítették. „Az eredmény an­nak köszönhető — tájékoztatott Milan Sivecký elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke —, hogy a kommunisták példája nyomán a pártonkívüli dolgozók is )ól végezték munkájukat. Ez idén sokkal igényesebb feladatokkal kell megbirkóznunk, amit csak súlyosbít, hogy nem számítha­tunk a munkáslétszám lényeges növekedésével. Ezért a tudomá­nyos-műszaki fejlesztésben ke­ressük a helyes kiutat, a ter­mékfelújítás megoldásának kér­dését.“ Elmondhatjuk, hogy a februári párttaggyűlések nagy lendületet adtak mind a párt­munkának, mind a megnöveke­dett feladatokat biztosító üze­mi kezdeményezésnek * KÖZTUDOMÁSÚ, hogy ft Felső-Nyitra vidékét átfogó prievidzai járásban sok a rét és a legelő. Az itt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek éppen ezért az állattenyésztés fejlesz­tését tűzték ki fő feladatul. Hogy ebben a termelési ágazat­ban milyen szerepet töltenek be a kommunisták, arra Ján Pánis elvtárssal, a járási párt­bizottság dolgozójával keres­tünk választ. A Zemianske Kos- tolany-i Állami Gazdaságban például az állattenyésztésben dolgozók 22 százaléka párttag, s ez az eredményekben is meg­mutatkozik: tehenenként 3750 literes lejhozamot, a vágómar­hák hizlalásában naponta 1 kg-os súlygyarapodást, tojóknál pedig 270 tojást értek el a múlt esztendőben. A Nedozery —Brezany-i Efsz-ben 65 kom­munista kellőképpen érvényesíti a párt vezető szerepét, ebből 27-en az állattenyésztésben vál­laltak munkát. Hasonló a hely­zet a Dolné Vestenice-i szövet­kezetben is. Mindkét közös gaz­daság a követelmények szint­jén felül teljesíti népgazdasági feladatait. Ennek ellenére a járási átlagot véve alapul még mindig alacsony az állatte­nyésztésben dolgozó párttagok számaránya. Éppen ezért a pártalapszervezetek ■ februári taggyűlésein az ágazat további fejlesztésével párhuzamosan arról is beszéltek, hogyan bő víthessék ezen a szakaszon a kommunista fejők, etetők és a takarmány előkészítők léts?*5 mát. tth) SZAKMUNKÁSTANULÓKBÓL KOMMUNISTÁK A tagjelöltek nevelése $ A párttagság 64 százaléka munkás Metszik a szőlői a Šenkvicei Efsz száz hektáros szőlőjében [ Š. Petráš felvétele — ČSTK) PÁRTÉLET — PÁRTMUNKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents