Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-27 / 49. szám, szerda
Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozataiét EREDMÉNYEK TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK A FORMATERVEZÉS ÉS A MINŐSÉG A pártkongresszusi határozatok teljesítését értékelve az iparban dolgozók meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a minőségnek. A termékek egy- egy seregszemléjén — a nemzetközi vásárokon, a kiállításokon stb. — egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a gyártmányok alakja, a formák megtervezettsége mind szerve sebben beilleszkedik a minőség tényezői közé. Nyilvánvaló tehát hogy napjainkban már nem tekinthetjük az ipari formatervezést mellékes tevékenységnek. Az iparilag fejlett országokban ennek megfelelően fogalmazzák meg a formatervezők feladatait, és az Ipari Formatervezési Ínlé- zet bratislavai részlege is a szükségleteknek megfelelően tevékenykedik. Nem egyszer tapasztaljuk még, hogy az ipari termékek minőségének értékelése közben csak a műszaki mutatókat veszik figyelembe. Ez főleg azzal függ össze, hogy a technikai paraméterek egyszerűen, számokkal, grafikonokkal stb ki« fejezhetők A gép szépsége, a funkciónak és az emberi léptéknek az összehangoltsága, egy termelési objektum belsejének a légköre viszont nem fejezhető ki egzakt módon. Talán ezzel függ össze, hogy a formatervezési kutatások üteme sokáig nem volt összhangban az igényekkel, hogy a termékek formája és alakja nem telel meg a felhasználás üj feltételeinek. Az ipari formatervezés fő feladatát mi a termékek és a munkafolyamatok felhasználása, illetve végzése elemzésében, az így nyert eredmények összegezésében majd a konkrét gyártmányok tervezése során történő hasznosításában látjuk. A formatervező tehát a eél szerűség, a funkció, a technológiai alkalmazás és terméket meghatározó többi tényező szintézisére törekedjék. Mi elsősorban ennek a fő követelménynek az érvényesítésével kívánjuk teljesíteni az országépítő program keretében ránk háruló feladatokat. Ha a termékek minőségéről esik szó a mi munkahelyeinken, akkor a műszaki megbízhatóságon kívül az olyan tényezőkre is gondolunk, mint a kezelhetőség, a korszerűség és az esztétikai érték. A tárgyakat és a termékeket mi egy bizonyos környezetben teljesítendő funkcióban „látjuk“, ék tervezés közben a műszaki, gazdasági és emberi tényezőket egyaránt fi gyelembe vesszük. A formatervezőnek ezért tárgyilagosan fel kell mérnie, hogy milyen lesz a termék élettartama, hogy az miként viselkedik a felhasználás során Sőt ma már azt sem hanyagolhatja el a formatervező, hogy a gyártmányt (épít* ményt) kiselejtezése után miként lehet megsemmisíteni, illetve hogy alapanyagát miként lehet ú|ra felhasználni. A termék kultűráltságát tormája, könnyű kezelhetősége és megmunkáltsága adja meg. Ezeknek a követelményeknek az érvényesítése nem luxus, hanem gazdasági szükségszerűség. A piaci érvényesülést sőt még a termékekkel kapcsolatba kerülők magatartását is, erőteljesen befolyásolja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a formatervezésben csak ott érhető el kiemelkedő siker, ahol e tevékenységet szilárdan beillesztik a gyártmányfejlesztés stratégiájának rendszerébe. A gyártmányfejlesztéssel kapcsolatos csapatmunkában már szilárd helyei kapott az ipart formatervező is. Ismereteit egyaránt hasznosítják ar/ új térň jobb kényéiért 1980 II. 27. Az élelmiszeripar egyik kulcs- fontosságú ága a malom- és sütőipar. Ez nem véletlen, hiszen a lakosság kalóriaszükség-' leiének majdnem a 40 százalékát ez az ágazat állítja elő. Az illatos és foszlós bélű kenyér, a friss és ropogós péksütemény napflnta látott kedves vendég az asztalon. Nincs nagyobb bosszúság, ha valamilyen okból éppen nincsen, vagy a minősége rossz. A savanyú kenyértől savanyú lesz az embei arca és sokszor az egész napja. Termékeinket a fogyasztók naponta ellenőrzik, s ezt az ágazat minden dolgozója tudatosítja. Arról, hogy az asztalunkon minden nap és a megkívánt időben ott legyen a pékáru, több mint 12 ezer dolgozó gondoskodik. Egyrészt azért, mert ők is fogyasztók, másrészt pedig azért, mert ezt kívánja a becsület. A szocialista munkaversenybe az alkalmazottak 93,7 százaléka kapcsolódik be, több mint 470 szocialista munkabrigád működik. Nagyon hasznos tevékenységet fejt ki a 27 komplex rációnálizációs brigád tagsága is. A termelésen túl az ágazatban a gyors szállítás is az elsőrendű feladatok egyike. Naponta több mint 15 ezer elárusítóhelyet kell ellátniuk áruval. Sok múlik a szállítókon, de sok az elárusítókon is. Bár elégedetlenek vagyunk a sütőipari és cukrásztermékek választékával, de el kell mondanunk, hogy jelenleg Szlovákiában 71 sütőipari terméket és 232 fajta cukrászterméket tartunk nyilván. Naponta például több mjnt 17 fajta kenyeret gyártunk. A választék-bővítés napjaink egyik fontos feladata. A 6. ötéves tervidőszak négy éve alatt 52 terméket innovál- tunk 1980-ban is új termékek gyártását vezetjük be. A termékek bővítésével párhuzamosan nagy figyelmet szentelünk a termékek minőségének. Bár tudatában vagyunk a fogyatékosságoknak, az eredményekről is szólni kell. Termékeink egyre jobb minősítést kapnak, s szeretnék elérni, hogy a lehető legtöbb kerüljön belőlük az első osztályba Ez nem csupán a malom ép pekipari dolgozóktól függ. A minőség javításához nagyban hozzájárulhatnak a gabonatermesztők, ugyanis jó kenyér csak jó lisztből süthető. A jó liszt előállításához pedig jő minőségű kenyérgabona kell. Sajnos azonban, a búza keményítő-tartalma évről évre csökken. 1976-ban még 29 százalék volt, de 1978 ban már csak 23 százalék. Nem lehetetlent kívánunk a gabonatermesztőktől, hiszen a közellátásnak évente mindössze 650 ezer tonna búzára és 100 ezer tonna rozsra van szüksége. E probléma megoldása egyre sürgetőbb, mert a jobb minőségű gabona termesztésével csökkenthető ez irányú importunk is. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a minőség javítása mellett figyelembe vegyük a fogyasztók további igényének kielégítését is. Az utóbbi időben tapasztaltuk, hogy a fogyasztók a kisebb súlyú kenyeret igénylik. Az 1 kilogrammos kenyerek közkedveltek lettek, és úgy látszik, hogy ez lépés a kenyérpocsékolás megszüntetése felé is. A kisebb súlyú kenyerek gyártása ezért előtérbe kerül. Az idén gyártott kenyér 25—30 százaléka lesz már kilogrammos. Annak ellenére, hogy ez munka- és energiaigényesebb, fontosnak tartjuk, a kenyérpazarlás csökkentésének szempontjából. Nagyon fájó gond a pék- és cukrászsütemények csomagolása. Sajnos, még a tervezett mennyiségű csomagolóanyagot sem kapjuk meg. Ez a helyzet a csomagolótechnika beszerzése terén is. Az 1978. és 1980. évekre tervezett 57 csomagoló automatából csupán nyolcat kapunk. Pedig a higiénikus csomagolás az ő érdekük isi SLADOVNIK JÓZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt tudományos dolgozója mék koncepciójának kidolgozásában a közvetlen gyártmány- fejlesztésben (amikor a minta, illetve a modell elkészítésére is sor kerül), a gyártás-előkészítés, a szériagyártás és a piacon való bemutatás, illetve for- galomba-hozatal során. Mi formatervezők számos fórumon vitatkozunk arról, miként lehetne maximálisan ob- jektivizálni az ipari forma értékelését. Főleg a kritériumok meghatározása körül folyik a vita. Kétségtelen, hogy itt főleg ezek a fő feladatok. ■ a tényleges igények és az eredmények felmérése, illetve összegezése, a legfejlettebb országokban érvényesülő irányzatok megismerése, ■ használati-funkcionális követelmények szerinti értékelés f használhatóság, tartósság, kezelhetőség), ■ ergonómiai, higiéniai, antri- pometriai, fiziológiai és pszichológiai vizsgálatok végrehajtása a gyártandó tárgy várható kezelőivel kapcsolatban, ■ esztétikai értékelés (szín, anyag, megmunkálás), ■ a gy ár tha lóság, a célszerű anyagfelhasználás és a termelési-műszaki feltételek vizsgálata. A Szovjetunióban számos gépgyárban már a formatervezettséget is besorolták a minőségi mutatók közé. Hazánkban a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium 32/1975-ös számú irányelve rögzíti az ipari formatervezés fő szempontjait. 1 Egyre több szó esik mostanában az ipari formatervezésről. A legfejlettebb szocialista országokhoz — a Szovjetunióhoz és az NDK-hoz — képest nálunk e téren némi lemaradás tapasztalható. A formatervezési munkahelyeken dolgozók ezért a jövőben minél szervesebb együttműködést kívánnak kialakítani az egyes vállalatok gyártmánytervezőivel. E törekvéssel is gyártmányaink világpiaci versenyképességét kívántuk növelni, és a belső piac áruellátását szeretnénk tökéletesíteni. LADISLAV AIMTÜNÍK mérnök, az Ipari Formatervezési Inífezei bratislavai részlegének igazgatója A Sered'i Sütőipari Vállalat 1. számú üzemének dolgozói hazánk felszabadítása 35. évfordulója tiszteletére kötelezték magúkat, hogy terven felül több mint 50 tonnu szárazsüteményt gyártanak. Az egy főre eső munkatermelékenységet több mint ezer koronával fokozzák, 2000 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Felvételünkön Vít Danié mérnök, kereskedelmi igazgatóhelyettes és Ata Gašparová ellenőr, a gépsor mellett (V. Paikoviő felvétele — ČSTK) AZ IRÁNYÍTÁS MINDEN FOKOZATÁN NÖVELNI KELL A MUNKA HATÉKONYSÁGÁT A minőség javítása a textil- és ruhaiparban is napirenden szereplő feladat, éppen ezért az ágazat vezető gazdasági dolgozói rendszeresen foglalkoznak ezzel a problémakörrel. Az utóbbi években a CSKP XV. kongresszusa és a CSKP KB üléseinek határozatai alapján számos intézkedést foganatosítottunk a Slovakotex termelési-gazdasági egységben is, s ezeknek köszönhetően a minőség számottevő javulásáról adhatunk számot. A minőség javítását célzó intézkedések közül a legfontosabb lépésnek tekintjük, hogy 1978-ban bevezettük a komplex te r mékmin őség-sza bályozási rendszert, amely a komplex minőségszabályozási kísérlet szerves része. Vállalatainkban felmértük és elemeztük az akkor alkalmazott minőségszabályozási rendszer színvonalát, s a kapott eredmények alapján kidolgoztuk az átfogó minőségszabályozási rendszerek tervezeteit. Ezek pedig a vállalati szervező és irányító munkában döntő tontosságú hatással bírnak. Az 1977—1979-es években Segítünk a fiatal elemik Tíztagú szocialista munkabrigádunk már négy éve működik. Valamennyien esztergályosok vagyunk. Több típusú alkatrészt készítünk, amelyeket egyrészt a toronydaruk, másrészt pedig a szénszállító szalagok gyártásához használnak fel. Többségünk tapasztalt, szakmailag felkészült dolgozó. A kezünk alól kikerült munkadarabok minősége ellen ritkán merül fel kifogás. Ezt a színvonalat természetesen tartani akarjuk, s ilyen színvonalú munkára ösztönözzük kollektívánk fiatal tagjait is. Ezek a fiatalok mindössze két éve végezték el a szaktanintézetet, s egy évvel ezelőtt vettük fel őket a- brigádunkba. E négy fiatal dolgozónak az idősebbek sok figyelmet szentelnek, türelemmel segítik őket a gyakorlatban felmerülő problémák megoldásában. A segítséget azonban nem csupán akkor nyújtjuk a kezdő esztergályosoknak, miután azok brigádtagokká váltak, hanem azt megelőzően Is. Václav Kor- tán például jelenleg egy frissen végzett szakmunkástanulóval törődik, jómagam pedig kettővel. Ennek a figyelemnek köszönhetően lényegesen jobb eredményeket érnek el, s habár még nem végeznek kifogástalan munkát, egyre kevesebb selejt kerül ki kezük alól. Amint bebizonyosodik, hogy képesek már lényegében önállóan is hiba nélküli munkadarabokat készíteni, önálló esztergályosként dolgozni, azonnal bevesszük őket a brigádunkba. Ezt az alapelvet azért tartjuk be, hogy kollektívánk minden esetben megbízható, ütőképes része legyen a részlegnek, illetve a vállalatnak. Kollektívánk ugyan nem nagy, mégis két műszakban dolgozunk. A fiatalabb brigádtagokat az első és a második műszakba is beosztjuk. A megismétlődő munkadarabok készítésekor már nem igényelnek különösebb segítségei, ha pedig bonyolultabb alkatrész elkészítéséről van szó, akkor még az eszlergályozás megkezdése előtt részletesen megbeszéljük a teendőket. Nem sajnáljuk sem az időt, sem a fáradságot, amit a fiatal szakmunkások nevelésére, oktatására fordítunk. Ez olyan befektetés részünkről, amely hamarosan megtérül. Ennek bizonyítéka, hogy a feladataink teljesítéséért a közelmúltban megkaptuk a SZISZ Központi Bizottságától, a Szakszervezetek Központi Tanácsától, s a Szövetségi Kohó- és Nehézgépipari Minisztériumtól a Példás ifjúsági kollektíva címet. Ez a megtiszteltetés továbbra is példás munkára kötelez bennünket, s arra, hogy a jövőben is mindent tegyünk meg a feladatok túlteljesítéséért. Éppen ezért brigádunkat a jövőben tovább bővítjük, s a fiatal munkatársainkat is állandóan segítjük. JÄN KAPUSTA, a Breznói Hídgyár ifjúsági szocialista munkabrigádii^nak vezetője elért eredmények az intézkedések hatékonyságát bizonyítják. A minőség javulása abszolút értékben kifejezve 17,6 millió koronát hozott a tröszt pénztárába. Tavaly az Állami Minőségvizsgáló Intézet 26 termékei sorolt az első osztályú termékek kategóriájába, ami az előző évekhez viszonyítva jelentős növekedésnek számít. Eredményeink alakulása azonban nagy mértékben függ egyrészt a kapott alapanyagok minőségétől, másrészt pedig a darabáru átvételekor alkalmazott statisztikai módszertől. Az átvevő szervezet a szúrópróba során kapott eredményt vonatkoztatja az egész árutételre, s ez nem mindig vezet objektív ítélethez. A minőség javításában jelentős haladás érhető el úgy is, ha az illetékes vezető gazdasági dolgozókat anyagilag teszik érdekeltté a jobb szervezésben, és a hatékonyabb intézkedésekben. A premizálási rendszer kidolgozásában külön figyelmet szentelünk azoknak a dolgozóknak, akik tevékenységükkel nagy mértékben hatnak a minőség színvonalának alakulására. A szigorított pre- rn’zálási rendszert az idén már teljes egészében alkalmazzuk, s így a rossz minőséget okozókra szigorú bírságot szabunk ki. A felsoroltakon kívül a minőség javításában sokat várunk a dolgozók kezdeményezésétől, szocialista versenyétől is. Mindenekelőtt a szocialista munkabrigádok tehetnek e téren sokat, hiszen a munkaversenynek ebbe a formájába dolgozóink 55 százaléka kapcsolódik be. Minőségellenőrző őrsök alakulnak, s ezek feladatkörébe többek között a technológiai és a munkafegyelem megtartásának ellenőrzése tartozik. 1980-ban ugyancsak jelentős és nehéz feladatok várnak termelési-gazdasági egységünk valamennyi vállalatára. Ha a fennálló problémákat és fogyatékosságokat sikeresen le akarjuk küzdeni, akkor az irányítás minden fokozatán jelentősen növelnünk kell a munka hatékonyságát. Ezt a célt szolgálják az 1980 ra kidolgozott intézkedések is. Ezek az intézkedések többek között a komplex minőségszabályozási rendszer eszközeinek következetesebb alkalmazását is szorgalmazzák. Nagy figyelmet szentelünk annak, hogy dolgozóink alaposan elsajátíthassák az új technológiai eljárásokat, illetve az új termékek készítésének fogásait. Sok gondot fordítunk az újonnan felvett dolgozók betanítására is. Ez ugyancsak a minőség javításának egyik forrása. VIKTOR KONÁRIK, a SIOVAKOTEX vezérigazgatóságinak gazdasági igazgatója, Trenčín-íáBaSSBSyV
