Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)

1980-02-27 / 49. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozataiét EREDMÉNYEK TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK A FORMATERVEZÉS ÉS A MINŐSÉG A pártkongresszusi határoza­tok teljesítését értékelve az iparban dolgozók meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a minőségnek. A termékek egy- egy seregszemléjén — a nem­zetközi vásárokon, a kiállításo­kon stb. — egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a gyárt­mányok alakja, a formák megtervezettsége mind szerve sebben beilleszkedik a minőség tényezői közé. Nyilvánvaló tehát hogy nap­jainkban már nem tekinthetjük az ipari formatervezést mellé­kes tevékenységnek. Az ipari­lag fejlett országokban ennek megfelelően fogalmazzák meg a formatervezők feladatait, és az Ipari Formatervezési Ínlé- zet bratislavai részlege is a szükségleteknek megfelelően tevékenykedik. Nem egyszer tapasztaljuk még, hogy az ipari termékek minőségének értékelése közben csak a műszaki mutatókat ve­szik figyelembe. Ez főleg azzal függ össze, hogy a technikai paraméterek egyszerűen, szá­mokkal, grafikonokkal stb ki« fejezhetők A gép szépsége, a funkciónak és az emberi lépték­nek az összehangoltsága, egy termelési objektum belsejének a légköre viszont nem fejezhe­tő ki egzakt módon. Talán ezzel függ össze, hogy a formatervezési kutatások üte­me sokáig nem volt összhang­ban az igényekkel, hogy a termé­kek formája és alakja nem te­lel meg a felhasználás üj fel­tételeinek. Az ipari formatervezés fő fel­adatát mi a termékek és a mun­kafolyamatok felhasználása, il­letve végzése elemzésében, az így nyert eredmények összege­zésében majd a konkrét gyárt­mányok tervezése során törté­nő hasznosításában látjuk. A formatervező tehát a eél szerűség, a funkció, a techno­lógiai alkalmazás és terméket meghatározó többi tényező szin­tézisére törekedjék. Mi elsősor­ban ennek a fő követelménynek az érvényesítésével kívánjuk teljesíteni az országépítő prog­ram keretében ránk háruló fel­adatokat. Ha a termékek minőségéről esik szó a mi munkahelyeinken, akkor a műszaki megbízhatósá­gon kívül az olyan tényezőkre is gondolunk, mint a kezelhe­tőség, a korszerűség és az esz­tétikai érték. A tárgyakat és a termékeket mi egy bizonyos környezetben teljesítendő funk­cióban „látjuk“, ék tervezés köz­ben a műszaki, gazdasági és emberi tényezőket egyaránt fi gyelembe vesszük. A formater­vezőnek ezért tárgyilagosan fel kell mérnie, hogy milyen lesz a termék élettartama, hogy az miként viselkedik a felhaszná­lás során Sőt ma már azt sem hanyagolhatja el a formaterve­ző, hogy a gyártmányt (épít* ményt) kiselejtezése után mi­ként lehet megsemmisíteni, il­letve hogy alapanyagát miként lehet ú|ra felhasználni. A termék kultűráltságát tor­mája, könnyű kezelhetősége és megmunkáltsága adja meg. Ezeknek a követelményeknek az érvényesítése nem luxus, ha­nem gazdasági szükségszerű­ség. A piaci érvényesülést sőt még a termékekkel kapcsolat­ba kerülők magatartását is, erő­teljesen befolyásolja. A gyakor­lati tapasztalatok azt mutatják, hogy a formatervezésben csak ott érhető el kiemelkedő siker, ahol e tevékenységet szilárdan beillesztik a gyártmányfejlesz­tés stratégiájának rendszerébe. A gyártmányfejlesztéssel kap­csolatos csapatmunkában már szilárd helyei kapott az ipart formatervező is. Ismereteit egyaránt hasznosítják ar/ új tér­ň jobb kényéiért 1980 II. 27. Az élelmiszeripar egyik kulcs- fontosságú ága a malom- és sütőipar. Ez nem véletlen, hi­szen a lakosság kalóriaszükség-' leiének majdnem a 40 százalé­kát ez az ágazat állítja elő. Az illatos és foszlós bélű kenyér, a friss és ropogós péksütemény napflnta látott kedves vendég az asztalon. Nincs nagyobb bosszúság, ha valamilyen okból éppen nincsen, vagy a minősé­ge rossz. A savanyú kenyértől savanyú lesz az embei arca és sokszor az egész napja. Termé­keinket a fogyasztók naponta ellenőrzik, s ezt az ágazat min­den dolgozója tudatosítja. Arról, hogy az asztalunkon minden nap és a megkívánt idő­ben ott legyen a pékáru, több mint 12 ezer dolgozó gondos­kodik. Egyrészt azért, mert ők is fogyasztók, másrészt pedig azért, mert ezt kívánja a be­csület. A szocialista munkaver­senybe az alkalmazottak 93,7 százaléka kapcsolódik be, több mint 470 szocialista munkabri­gád működik. Nagyon hasznos tevékenységet fejt ki a 27 komplex rációnálizációs brigád tagsága is. A termelésen túl az ágazat­ban a gyors szállítás is az el­sőrendű feladatok egyike. Na­ponta több mint 15 ezer eláru­sítóhelyet kell ellátniuk áruval. Sok múlik a szállítókon, de sok az elárusítókon is. Bár elégedetlenek vagyunk a sütőipari és cukrásztermékek választékával, de el kell mon­danunk, hogy jelenleg Szlová­kiában 71 sütőipari terméket és 232 fajta cukrászterméket tar­tunk nyilván. Naponta például több mjnt 17 fajta kenyeret gyártunk. A választék-bővítés napjaink egyik fontos feladata. A 6. ötéves tervidőszak négy éve alatt 52 terméket innovál- tunk 1980-ban is új termékek gyártását vezetjük be. A termékek bővítésével párhu­zamosan nagy figyelmet szen­telünk a termékek minőségé­nek. Bár tudatában vagyunk a fogyatékosságoknak, az ered­ményekről is szólni kell. Ter­mékeink egyre jobb minősítést kapnak, s szeretnék elérni, hogy a lehető legtöbb kerüljön belőlük az első osztályba Ez nem csupán a malom ép pekipari dolgozóktól függ. A minőség javításához nagyban hozzájárulhatnak a gabonater­mesztők, ugyanis jó kenyér csak jó lisztből süthető. A jó liszt előállításához pedig jő minőségű kenyérgabona kell. Sajnos azonban, a búza kemé­nyítő-tartalma évről évre csök­ken. 1976-ban még 29 százalék volt, de 1978 ban már csak 23 százalék. Nem lehetetlent kí­vánunk a gabonatermesztőktől, hiszen a közellátásnak évente mindössze 650 ezer tonna bú­zára és 100 ezer tonna rozsra van szüksége. E probléma meg­oldása egyre sürgetőbb, mert a jobb minőségű gabona termesz­tésével csökkenthető ez irányú importunk is. Fontos feladat­nak tartjuk, hogy a minőség javítása mellett figyelembe vegyük a fogyasztók további igényének kielégítését is. Az utóbbi időben tapasztaltuk, hogy a fogyasztók a kisebb súlyú ke­nyeret igénylik. Az 1 kilogram­mos kenyerek közkedveltek let­tek, és úgy látszik, hogy ez lé­pés a kenyérpocsékolás meg­szüntetése felé is. A kisebb sú­lyú kenyerek gyártása ezért előtérbe kerül. Az idén gyár­tott kenyér 25—30 százaléka lesz már kilogrammos. Annak ellenére, hogy ez munka- és energiaigényesebb, fontosnak tartjuk, a kenyérpazarlás csök­kentésének szempontjából. Nagyon fájó gond a pék- és cukrászsütemények csomagolá­sa. Sajnos, még a tervezett mennyiségű csomagolóanyagot sem kapjuk meg. Ez a helyzet a csomagolótechnika beszerzése terén is. Az 1978. és 1980. évek­re tervezett 57 csomagoló auto­matából csupán nyolcat ka­punk. Pedig a higiénikus cso­magolás az ő érdekük isi SLADOVNIK JÓZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt tudományos dolgozója mék koncepciójának kidolgo­zásában a közvetlen gyártmány- fejlesztésben (amikor a minta, illetve a modell elkészítésére is sor kerül), a gyártás-előké­szítés, a szériagyártás és a pia­con való bemutatás, illetve for- galomba-hozatal során. Mi formatervezők számos fó­rumon vitatkozunk arról, mi­ként lehetne maximálisan ob- jektivizálni az ipari forma ér­tékelését. Főleg a kritériumok meghatározása körül folyik a vita. Kétségtelen, hogy itt fő­leg ezek a fő feladatok. ■ a tényleges igények és az eredmények felmérése, illet­ve összegezése, a legfejlet­tebb országokban érvénye­sülő irányzatok megismeré­se, ■ használati-funkcionális kö­vetelmények szerinti értéke­lés f használhatóság, tartós­ság, kezelhetőség), ■ ergonómiai, higiéniai, antri- pometriai, fiziológiai és pszichológiai vizsgálatok végrehajtása a gyártandó tárgy várható kezelőivel kapcsolatban, ■ esztétikai értékelés (szín, anyag, megmunkálás), ■ a gy ár tha lóság, a célszerű anyagfelhasználás és a ter­melési-műszaki feltételek vizsgálata. A Szovjetunióban számos gép­gyárban már a formatervezett­séget is besorolták a minőségi mutatók közé. Hazánkban a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium 32/1975-ös számú irányelve rögzíti az ipari for­matervezés fő szempontjait. 1 Egyre több szó esik mosta­nában az ipari formatervezés­ről. A legfejlettebb szocialista országokhoz — a Szovjetunió­hoz és az NDK-hoz — képest nálunk e téren némi lemaradás tapasztalható. A formatervezési munkahelyeken dolgozók ezért a jövőben minél szervesebb együttműködést kívánnak ki­alakítani az egyes vállalatok gyártmánytervezőivel. E törek­véssel is gyártmányaink világ­piaci versenyképességét kíván­tuk növelni, és a belső piac áru­ellátását szeretnénk tökéletesí­teni. LADISLAV AIMTÜNÍK mérnök, az Ipari Formatervezési Inífe­zei bratislavai részlegének igazgatója A Sered'i Sütőipari Vállalat 1. számú üzemének dolgozói hazánk felszabadítása 35. évfordulója tiszteletére kötelezték magúkat, hogy terven felül több mint 50 tonnu szárazsüteményt gyártanak. Az egy főre eső munkatermelékenységet több mint ezer koronával fokozzák, 2000 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Felvéte­lünkön Vít Danié mérnök, kereskedelmi igazgatóhelyettes és Ata Gašparová ellenőr, a gépsor mellett (V. Paikoviő felvétele — ČSTK) AZ IRÁNYÍTÁS MINDEN FOKOZATÁN NÖVELNI KELL A MUNKA HATÉKONYSÁGÁT A minőség javítása a textil- és ruhaiparban is napirenden szereplő feladat, éppen ezért az ágazat vezető gazdasági dolgozói rendszeresen foglal­koznak ezzel a problémakör­rel. Az utóbbi években a CSKP XV. kongresszusa és a CSKP KB üléseinek határozatai alap­ján számos intézkedést fogana­tosítottunk a Slovakotex ter­melési-gazdasági egységben is, s ezeknek köszönhetően a mi­nőség számottevő javulásáról adhatunk számot. A minőség javítását célzó in­tézkedések közül a legfonto­sabb lépésnek tekintjük, hogy 1978-ban bevezettük a komp­lex te r mékmin őség-sza bályozási rendszert, amely a komplex minőségszabályozási kísérlet szerves része. Vállalatainkban felmértük és elemeztük az ak­kor alkalmazott minőségszabá­lyozási rendszer színvonalát, s a kapott eredmények alapján kidolgoztuk az átfogó minőség­szabályozási rendszerek terve­zeteit. Ezek pedig a vállalati szervező és irányító munkában döntő tontosságú hatással bír­nak. Az 1977—1979-es években Segítünk a fiatal elemik Tíztagú szocialista munka­brigádunk már négy éve mű­ködik. Valamennyien esztergá­lyosok vagyunk. Több típusú alkatrészt készítünk, amelyeket egyrészt a toronydaruk, más­részt pedig a szénszállító sza­lagok gyártásához használnak fel. Többségünk tapasztalt, szak­mailag felkészült dolgozó. A kezünk alól kikerült munka­darabok minősége ellen ritkán merül fel kifogás. Ezt a szín­vonalat természetesen tartani akarjuk, s ilyen színvonalú munkára ösztönözzük kollektí­vánk fiatal tagjait is. Ezek a fiatalok mindössze két éve vé­gezték el a szaktanintézetet, s egy évvel ezelőtt vettük fel őket a- brigádunkba. E négy fiatal dolgozónak az időseb­bek sok figyelmet szentelnek, türelemmel segítik őket a gya­korlatban felmerülő problémák megoldásában. A segítséget azonban nem csupán akkor nyújtjuk a kezdő esztergályosoknak, miután azok brigádtagokká váltak, hanem azt megelőzően Is. Václav Kor- tán például jelenleg egy fris­sen végzett szakmunkástanuló­val törődik, jómagam pedig kettővel. Ennek a figyelemnek köszönhetően lényegesen jobb eredményeket érnek el, s ha­bár még nem végeznek kifo­gástalan munkát, egyre keve­sebb selejt kerül ki kezük alól. Amint bebizonyosodik, hogy képesek már lényegében ön­állóan is hiba nélküli munka­darabokat készíteni, önálló esz­tergályosként dolgozni, azon­nal bevesszük őket a brigá­dunkba. Ezt az alapelvet azért tartjuk be, hogy kollektívánk minden esetben megbízható, ütőképes része legyen a rész­legnek, illetve a vállalatnak. Kollektívánk ugyan nem nagy, mégis két műszakban dolgozunk. A fiatalabb brigád­tagokat az első és a második műszakba is beosztjuk. A meg­ismétlődő munkadarabok készí­tésekor már nem igényelnek különösebb segítségei, ha pedig bonyolultabb alkatrész elkészí­téséről van szó, akkor még az eszlergályozás megkezdése előtt részletesen megbeszéljük a teendőket. Nem sajnáljuk sem az időt, sem a fáradságot, amit a fia­tal szakmunkások nevelésére, oktatására fordítunk. Ez olyan befektetés részünkről, amely hamarosan megtérül. Ennek bizonyítéka, hogy a feladataink teljesítéséért a közelmúltban megkaptuk a SZISZ Központi Bizottságától, a Szakszerveze­tek Központi Tanácsától, s a Szövetségi Kohó- és Nehézgép­ipari Minisztériumtól a Példás ifjúsági kollektíva címet. Ez a megtiszteltetés továbbra is pél­dás munkára kötelez bennün­ket, s arra, hogy a jövőben is mindent tegyünk meg a fel­adatok túlteljesítéséért. Éppen ezért brigádunkat a jövőben tovább bővítjük, s a fiatal munkatársainkat is állandóan segítjük. JÄN KAPUSTA, a Breznói Hídgyár ifjúsági szocialista munkabrigádii^nak vezetője elért eredmények az intézke­dések hatékonyságát bizonyít­ják. A minőség javulása abszo­lút értékben kifejezve 17,6 mil­lió koronát hozott a tröszt pénztárába. Tavaly az Állami Minőségvizsgáló Intézet 26 termékei sorolt az első osztá­lyú termékek kategóriájába, ami az előző évekhez viszonyít­va jelentős növekedésnek szá­mít. Eredményeink alakulása azonban nagy mértékben függ egyrészt a kapott alapanyagok minőségétől, másrészt pedig a darabáru átvételekor alkalma­zott statisztikai módszertől. Az átvevő szervezet a szúrópróba során kapott eredményt vonat­koztatja az egész árutételre, s ez nem mindig vezet objektív ítélethez. A minőség javításában jelen­tős haladás érhető el úgy is, ha az illetékes vezető gazda­sági dolgozókat anyagilag te­szik érdekeltté a jobb szerve­zésben, és a hatékonyabb in­tézkedésekben. A premizálási rendszer kidolgozásában külön figyelmet szentelünk azoknak a dolgozóknak, akik tevékeny­ségükkel nagy mértékben hat­nak a minőség színvonalának alakulására. A szigorított pre- rn’zálási rendszert az idén már teljes egészében alkalmaz­zuk, s így a rossz minőséget okozókra szigorú bírságot sza­bunk ki. A felsoroltakon kívül a mi­nőség javításában sokat várunk a dolgozók kezdeményezésétől, szocialista versenyétől is. Min­denekelőtt a szocialista mun­kabrigádok tehetnek e téren sokat, hiszen a munkaverseny­nek ebbe a formájába dolgo­zóink 55 százaléka kapcsolódik be. Minőségellenőrző őrsök alakulnak, s ezek feladatköré­be többek között a technoló­giai és a munkafegyelem meg­tartásának ellenőrzése tartozik. 1980-ban ugyancsak jelentős és nehéz feladatok várnak ter­melési-gazdasági egységünk va­lamennyi vállalatára. Ha a fennálló problémákat és fogya­tékosságokat sikeresen le akarjuk küzdeni, akkor az irá­nyítás minden fokozatán jelen­tősen növelnünk kell a munka hatékonyságát. Ezt a célt szol­gálják az 1980 ra kidolgozott intézkedések is. Ezek az in­tézkedések többek között a komplex minőségszabályozási rendszer eszközeinek követke­zetesebb alkalmazását is szor­galmazzák. Nagy figyelmet szentelünk annak, hogy dolgo­zóink alaposan elsajátíthassák az új technológiai eljárásokat, illetve az új termékek készíté­sének fogásait. Sok gondot fordítunk az újonnan felvett dolgozók betanítására is. Ez ugyancsak a minőség javításá­nak egyik forrása. VIKTOR KONÁRIK, a SIOVAKOTEX vezérigazgatóságinak gazdasági igazgatója, Trenčín-íáBaSSBSyV

Next

/
Thumbnails
Contents