Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-23 / 46. szám, szombat
Sokoldalú gondoskodás A ROKKANTAK SZÖVETSÉGÉNEK TEVÉKENYSÉGE # ELŐKÉSZÜLETEK A ROKKANTAK NEMZETKÖZI ÉVÉRE Az ENSZ statisztikája szerint 400 millióra lehető a miágon azoknak a száma — tehát minden tizedik ember — akinek tartósan megrendült egészségi állapotuk miatt a társadalom segítségére lenne szükségük. Negyven millió világtalont és mintegy 70 millió hallássérültet tartanak nyilván. A közlekedési balesetek következtében évente mintegy 10 millióval (hazánkban kb. 1000] gyarapodik a rokkantak száma. Mi a helyzet a tőkés országokban? Köztudott, hogy nem mindenütt viseltetnek megértéssel a rokkantak iránt, nem minden állam tartja kötelességének az arra rászorulók támogatását. A legtöbb tőkés országban a társadalom kivetettjei ezek az emberek, akik többnyire könyör- adományokból tengetik életüket. Például a Spanyolországban élő, kb. 30 000 világtalan közül alig ezernek van lehetősége arra, hogy legalább részben eltartsa magát. Egyetlen megélhetési forrásuk — a sorsjegyek árusítása — nem biztosíthatja számukra a mindennapi betévö falatot. Hasonló a vakok helyzete Görögor szágban, ahol a törvény nem biztosítja érvényesülési lehetőségeiket, azt, hogy munkával megkeressék a legszükségesebbet. Nem csoda tehát, hogy a kb. 15 000 görög világtalan közül mindössze 5 ezernek van foglalkozása és hogy a többi koldulásra kényszerül. Ezekkel a tényekkel ellentétben a szocialista országokban az egészségről való komplex gondoskodással, a kielégítő élet- és munkafeltételek megteremtésével kapcsolatos követelményeket — amelyek kivétel nélkül mindenkire, tehát a rokkantakra is vonatkoznak — már az Alkotmánytörvény kimondja. Ennek köszönhető, hogy nálunk mindenkinek joga van a rendszeres, mindennapi munkára és természetesnek tartjuk, hogy dolgozunk. A legtöbben munkájukban látják az élet értelmét és sokan még a szabad idejük nagy részét is munkával töltik. Létfenntartás — érvényesülési lehetőség Hazánkban a rokkantak egészségügyi és szociális ellátásának célja nemcsak létfenntartásuk, hanem érvényesülési lehetőségük biztosítása is. Ez ugyanis a feltétele annak, hogy azok is visszanyerjék életkedvüket és önbizalmukat, akik egészségi állapotuk miatt teljes mértékben nem kapcsolódhatnak be a normális munkafolyamatokba. Társadalmunk a Rokkanlak Szövetsége segítségével igyekszik lehetővé tenni, hogy a testi vagy szellemi fogyatékosok. balesetek áldozatai családjuk körében élhessenek, az orvosok, pszichológusok és a többi szakember segítségévei pedig azt is, hogy gyógykezelésüket kővetően visszatérjenek munkahelyükre,' vagy másutt érvényesíthessék képességeiket. Gyógykezelésüket a nemzeti bizottságok, a nemzeti bizottságoknak ezt a tevékenységét pedig a CSSZK és az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma ellenőrzi. Martin Bokornak, a Rokkantak Szövetsége Országos Bizottsága elnökének szavai szerint a szervezet ma több mint 177 ezer tagot tart nyilván, akik a társadalmi munkából is kiveszik részüket. 1978-ban és a múlt év első hat hónapjában például 21 millió kg vas-, papír- és egyéb értékes hulladékanyagot, valamint 185 ezer kg gyógynövényt gyűjtöttek össze Visszanyerik önbizalmukat A rokkantak a népgazdaság számos ágazatában pl. a készruhaiparban, a fém-, üveg-, kerámia-, porcelán- és nyomdaiparban. sőt a szolgáltatásokban is megállják helyüket. Szociálpolitikánk következetes érvényesítésének eredményeképpen egyre több munkalehetőség nyílik számukra és javul szakmai felkészítésük is. Természetes ugyanis, hogy a rokkantak munkafeltételei eltérnek a többi, egészséges dolgozó munkafeltételeitől. Egészségi állapotuknak, képességeiknek és érdeklődési körüknek megfelelő környezetben, többnyire a számukra készült munkaeszközökkel dolgoznak, mindenekelőtt a rokkantak szövetkezeteiben, amelyeknek vezetői is rokkantak s ezért még nagyobb megértéssel viseltetnek irántuk. Prágában a legnagyobb až Obzor szövetkezet. A 06 sz. üzem kb. 300 dolgozójának a 60 százaléka rokkant. Egyesek baleset, vagy foglalkozási betegség áldozatai, mások testi hibával születtek. Állapotuknak megfelelő beosztásukat az ottani orvos határozza meg, hogy az elfogadott elv szerint — munkájuk túlságosan ne vegye igénybe őket. Mivel foglalkoznak itt a rokkantak? A Tesla vállalat áram- fogyasztóit szerelik, a kbelyi PÁL részére nyomásmérő készülékeket, a vysočanyi Ipari Automatizálási tízem részére feszültségmérőket és sok más készüléket állítanak elő. Akinek rosszabbodik az álla pota, az más beosztást kap. Csökkentik a normáját és gyakrabban kell megpihennie. Akinek nehezére esik a bejárás, vagy a mozgás, annak — ha nem akar otthon dolgozni a munkahelyre való és hazaszállításáról az üzem gondoskodik. A szocialista munkabrigád címért ma már 9 munkacsoport ver senyez. Az tizem évente több mint 130 millió korona értékű árut juttat a piacra és különféle szolgáltatásainak értéke meghaladja a 155 millió koronát. Arról, hogy kedvvel dolgoznak, hogy tevékenységükben örömüket lelik, a jó minőségű termékek alapján lépten nyomon meggyőződhet ünk. Szolidaritás Az elmondottakból is kitűnik, hogy a rokkantak nem lealázó könyöradományokból, alá mizsnáből tengetik életüket. Nem keli a fogukhoz verni a garast. Hazánkban ugyanis nem csak papíron van joga mindenkinek — tehát a rokkantaknak is — a munkára. — Szövetségünk hasznos te vékenységének értékelésére jó alkalom lesz majd 1981, a rokkantak nemzetközi éve is — mondotta Martin Bokor — amelynek legfőbb célja, hogy szolidaritásunk jeléül felhívjuk a világ figyelmét a tőkés- és a nem szocialista országokban élő rokkantak nehéz sorsára, szomorú életkörülményeikre. A helyzetük javulására, problémáik megoldására kidolgozott távlati programot, amely remélhetőleg nem marad papíron, az ENSZ közgyűlés elé terjesztik. Megvalósítását minden ország erkölcsi kötelességének kell hogy tartsa. KAROOS MÁRTA A TÁMADÁS ÉS A VÉDEKEZÉS ARÁNYOSSÁGA Válasz egy levélírónk véleményére A tárgyalóteremből című rovatunknak, amellyel rendszeresen jelentkezünk lapunk hétfői számának nyolcadik oldalán, általában nagy az olvasottsága és a visszhangja is, aminek különösképpen örülünk. Az utóbbi időben kiváltképp nagy érdeklődést váltott ki — ezt a beérkezett levelek alapján állapítottuk meg —, a tavaly november 19-i számunkban, „Jogos önvédelem“ címmel megjelent írás. Egy ilyen hozzászólásból kiindulva ismételten visszatérünk a kérdéses esethez. Miről is van tulajdonképpen szó? A kerületi bíróság Kassán (Košice) halált okozó súlyos testi sértésért négyévi szabadságvesztésre ítélt egy 29 éves, ötgyermekes családanyát. Az ííélet jogerőre emelkedett, miután jóváhagyta az SZSZK Legfelsőbb Bírósága. Az elítéltet — nevének közlésétől most eltekintünk, hiszen célunk bizonyos tanulságok általánosítása — férje fejszével támadta meg. A nő menekülés közben elesett, férje rá térdelt és „most véged van“ felkiáltással fejszéjével lecsapni készült. A nőnek sikerült a csapást elhárítania s a gyilkos szerszámot kicsavarni férje kezéből. Ezután ő maga sújtott le — kétszer. Szakértői vélemény szerint, az első csapás nem volt halálos, az áldozat csak elalélt tőle. A második csapás azonban, amelyet a nő már félig, vagy teljesen álló helyzetben mért a védekezésre immár kép telen férjére — halált okozott. Kovács Béla kassai olvasónk az esettel kapcsolatban a töb bi között ezt írta hozzánk intézett levelében: „A megállapítás szerint az első csapás nem, de a második halálos volt, s ezért lett a szerencsétlen asszonyból gyilkos, ezért ítélték el. Hát lehet ilyen helyzetben épeszűnek lenni? Ki kezdie ezt a csúnya mérkőzést? Az élet ösztön, a halálfélelem, az öt gyermekért való aggódás, az évek során felgyülemlett szenvedés egy ilyen bestiális ember mellett, teljesen kikapcsolta az asszony józan ítélőképességét és ösztönösen cselekedett. Hát lehet egy támadó gyilkossal szemben úgy védekezni, hogy az első csapás az önvédelem, a második már gyilkosságnak számít? Az önvédelmi jog igen fontos emberi jog. De alkalmazását a számoktól tenni függővé, teljes képtelenség, értelmetlenség. Hiszen a megtámadott úgy védekezik, ahogy tud .. .* S levelének zárórészében ezt írja: „Ha engem éjjel megtámadnak és én önvédelemből két szúrással vagy lövéssel leterítem támadómat, akkor én is az asz- szony sorsára jutok? Azt hiszem jobban meg kellene vizsgálni ezt az önvédelemmel foglalkozó paragrafust.“ Érzelmileg megértjük levélírónk erkölcsi töltetű ellenvetéseit. Igazságérzetét sérti, hogy az egyik oldalon egy ötgyermekes családanya áll, aki nem provokálta ki a nyilván gyilkos szándékú támadást, a másik oldalon pedig egy brutális, részeges férfi, aki ellen természetesen védekezni diktált az áletösztön és a törvény mégis elmarasztalta a védekezőt. Ez így igaz, és nyilvánvaló, hogy minden becsületes ember érzemileg a megtámadottat pártolja. A bíróság nem is ítélte volna el, ha a férfi életében veszélyeztette volna a nőt a második fejszecsapást megelőző pillanatban is. Tegyük fel, hogy kezében tőrrel, vagy akárcsak azzal, hogy eszméletét nem veszítette el, s feltételezhetően — erősebb lévén — felülkerekedhetett volna. Csakhogy a tények mást mondanak. Azt, hogy a férfi ekkor már önkívületi állopatban volt, a nőt veszély nem fenyegette, s a második csapást nyilván a felin- dultság állapotában mérte fekvő férjére. S ekkor a törvény már nem helyezkedhet olyasféle álláspontra, hogy úgy kellett neki, joggal lakolt életével gyalázatos támadásáért. A büntetőtörvénykönyv ugyanis magába foglalja a „jogos védelem“ [ez a pontos kifejezés, nem az általunk korábban használt „jogos önvédelem“) fogalmát. Ez egyrészt leszögezi, hogy eszerint nem büntethető az, aki a cselekményt jogos védelemben követte el. Csakhogy ennek van előfeltétele is. Nevezetesen az, hogy betartsák az arányosságot. Más szóval követelmény, hogy az a sérelem, amelyet az elhárító cselekmény okoz, ne legyen aránytalanul nagyobb, mint amit az elhárítani kívánt jogtalan támadást. előidézett volna. A Csehszlovák Büntetőtörvénykönyv 13. paragrafusa megállapítja: „Nincs szó elkerülhetetlen védelemről, ha az nyilvánvalóan nem volt arányos a támadás jellegével és veszélyességével.“ Esetünkben a második csapás objektíve elkerülhető volt, a ISMÉT ELFOGADUNK TIPPEKET AZ EURÓPAI KUPAVERSENYEK EREDMÉNYEIRE VONATKOZÓAN. Az 1980. március 5-én sorra kerülő mérkőzések tippszelvényeit február 25-e és március 4-e között fogadjuk el. ÜF-21 APRÓHIRDETÉS VEGYES ár Kitekkel. Petróczl Vince, Sokat-» ce 161, komárnól járás. 0-194-■ Három szobás modern állami lu későmet Nővé Zárak y ban elcserél ném egy hasonló - másfél szobás lakáséi t Bratislavában. |ellge: Csa ládi okok. 0-197 MEGEMLÉKEZÉS ADÁSVÉTEL ' ■ Kiadó piros kardvirág-hagyma gumó, Osuar Ára nagyság szerint 3,—, 2,—, 1,— korona darabon ként, ennél apróbb 0.60 korona kilogrammonként. Cím: Horváth Jozef, Slovenská 36, 940 0t t*ové Zámky. 0 192 ■ Eladó régebhl családi ház 20 védelemhez nem volt szüksé ges, hiszen a férfi a nőt életében már nem veszélyeztethette, következtetésként ez a második csapás az adott helyzetben már aránytalan volt. S az ilyen s az ehhez hasonló védekezést, amely tulajdonképpen már nem is védekezés, a törvény nem nézheti el. Az olyan esetek ugyanis, hogy például valaki valakit arculcsap és a sértett fél erre ezt halállal torolja meg — semmiképp sem igenelhető- ek. Nincs helye tehát a kérdéses paragrafus felülvizsgálásának, külünben ugyanis vadnyugati állapotok uralkodnának. Ez lényegében válasz levélírónk utolsó kérdésére is. Ha tehát valaki megtámadja és bizonyíthatóan közvetlen életveszélynek van kitéve, akkor, ha valamilyen formában „leteríti“ támadóját, az esetre vonatko zik a jogos védelem meghatározása, más szóval ezzel nem követ el bűncselekményt, de ha valaki, mondjuk, ököllel támad neki, életét nem fenyegeti, akkor a támadó megölése büntetendő cselekmény. Persze a felindultság, az ijedtség állapotában s ennek hatására a támadás elhárításának akár mértéktelen módja is enyhítő körülmény, amelynek figyelembevételével a büntetést enyhíteni lehet. • Ezt tette az adott esetben is a bíróság amely a vádlottat bűncselekményéért a törvény- könyvben megszabott alsó határon aluli büntetéssel sújtotta. S ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a megtámadott fél „lakolt“, hiszen jobbik esetben két év múlva elhagyhatja a börtönt, a támadó viszont a sírt aligha ... GÁLY IVÄN ■ Bánatos, fájó szívvel, könnyes szemmel emlékezünk a Jó férjre, édesapára és nagyapára. Mészáros Jánosra ( Mostová I, akit a hirtelen halál 1979. február 23-án, 63 éves korában búcsúszó nélkül Örökre kiragadott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek reá szeretettel ezen a szomorú, első évfor* dulón. űrökké gyászoló felesége, lányai, fia, vejet, menye, tíz unokája, testvérei és a rokonság 0-123 köszönetnyilvánítás ■ Fájó szívvel mondunk köszönet tét minden kedves rokonnak, a szomszédoknak, az Oszorl (Kvetos- lavov) Állami Gazdaság vezetőségének, a volt munkatársaknak, a hnb mellett működő polgárt ügyek testületének, a jó barátoknak és az egész falu lakosságának, akik elkísérték utolsó útjára 1980. február 19-én a sárosfai (Blatná na Ostrove) temetőbe a drága. Jó férjet, édesapát, apóst, nagyapát, idős Huszár Mihályt, akit a kegyetlen halál búcsúszó nélkül ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a részvétet, a virágokat, amivel enyhíteni próbálták soha nem múló fájdalmunkat. Örök gyászban szenvedő felesége, két fia, menyei és unokát 0-200 ■ Köszönetünket fejezzük ki az összes rokonnak, Ismerősnek, a falu lakosságának, s ‘mindazoknak. akik 1980. január 23-án elkísérték utolsó útjára a nagyabonyi (Veiké Blahovoj temetőbe életének 74 évében elhunyt szerető édesanyát, anyóst, nagymamát, dédnagymamát, özv. Piithe Mőríczné Ráoz Margitot. Külön köszönetünket fejezzük ki a hnb elnökének búcsúszavaiért, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Kulacs vendéglő, a kórház alkalmazottainak. mindazoknak, akik virágaikkal, részvétükkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-193 H Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1980 február 13-án elkísérték utolsó útjára a csúzl (Dubník) temetőbe szerető bátyámat, S m t d a Józsefet, és vtrágadomáinyaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Smida János és családla Ú-209 19H0 II. 23.
