Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-23 / 46. szám, szombat
A BÉKE ŐRHELYÉN F orrongó századunk első felében kétszer lobbant lángra kontinensünkön a világháború tüze, de immár há-i rom és fél évtizede béke van Európában. S bár a világ több térségében ez idő alatt is fel- dörögtek a fegyverek, a hábo- ítis kalandorok újra és újra visszavonulásra kényszerültek. E tények magyarázata a több mint bet évtizeddel ezelőtt Oroszországban végbement világtörténelmi fordulatban gyökerezik. Amikor a Lenin vezet* te kommunista párt irányításán val az orosz munkások és parasztok győzelemre vitték a szocialista forradalmat és hozzákezdtek a leghaladóbb társadalom felépítéséhez, megfogadták a nagy Lenin intelmét: „ ... az uralkodó osztálynak, a porletariátusnak, ha valóban uralkodni akar és uralkodni fog, ezt katonai szervezetével is be keil bizonyítania.“ Lenin figyelmeztető szavaira a forradalmár munkások, parasztok, katonák megszervezték a Vörös Hadsereg alakulatait, megkezdték a védelmi harcot az ellenforradalmi bandák és az imperialista hatalmak intervenciós csapatai ellen. 1918. február 23-án, a még születőben levő fiatal Vörös Hadsereg kivívta első győzelmét a német burzsoá hadsereg erői felett. Az első, győzelemmel végződött erőpróbát követően a hadsereg együtt fejlődött a Szovjetunió népgazdaságával. A polgárháború után az első ötéves tervek időszakában a szovjet hadsereg korszerű fegyvereket és más harci technikát kapott, kinevelődtek parancsnoki és politikai káderei. 1940-ben az ország hadiipara körülbelül 2 millió egyéni lőfegyvei't, mintegy 40 ezer aknavetőt és több mint 15 ezer tüzérségi löveget adott a hadseregnek. A Nagy Honvédő Háború kezdetekor 19 akadémián, 210 tisztiiskolán és 68 továbbképző tanfolyamon több mint 300 ezer növendék és hallgató sajátította el a katonai vezetés tudományát. 1941-ben az újabb és minden korábbinál nagyobb, súlyosabb erőpróba évei következtek. A hitleri fasizmus, miután csaknem egész Európa gazdasági erőforrásait és felfegyvérezhe- tő embertartalékát megkaparintotta, orvul megtámadta a •Szovjetuniót. A szovjet hadsereg gigászi küzdelmek, súlyos áldozatok árán fokozatosan felmorzsolta az ellenség hadigépezetét. A zóta béke van Európában. Ez a béke a fasizmus felett aratott győzelem gyümölcse. Az 1945-ös győzelem eredményeként felszabadult országokban a népek egész sora lépett a szocializmus építésének útjára. A szocializmus világrendszerré vált. A második világháború utána Szovjetunió és a többi szocialista országot az imperialisták újabb háborús fenyegetőzései, készülődései saját védelmi képességük erősítésére, a Varsói Szerződés védelmi szervezetének létrehozására késztették. Ezen belül a fő terhet kezdettől fogva a szovjet nép vállalta magára. Vitathatatlan, hogy a szocialista gazdaság szüntelen erősödése és a lenini külpolitika következetes érvényesítése mellett a Szovjetunió katonai ereje a világbéke megőrzésének fő tényezője. Jól tudjuk, s az elmúlt hetek eseményeinek fényében ez még egyértelműbbé vált: szó sincs arról, hogy az impeiralisták lemondtak volna eredeti szándékukról, a szocializmus megsemmisítéséről. A szovjet hadsereg ereje, felké-' szültsége, helytállása, azonban ismételten meggondolásra készteti őket. A születése óta eltelt hatvankét év alatt a szovjet hadsereg együtt fejlődött a Szovjetunió társadalmi és gazdasági erejének szüntelen gyarapodásával. Különösen vonatkozik ez a második világháború óta eltelt időszakra. 1939-hez viszonyítva a szovjet gépesített lövészhad- osztályoknál a harckocsik száma tizenhatszorosára növekedett. A páncélozott szállító harcjármüvek mennyisége harminchétszerese, az automatizált fegyvereké tizenháromszorosa, a rádióbeszélgetéseké ötszöröse a Nagy Honvédő Háború előttinek. Ráadásul a mai haditechnikai eszközök színvonala, hatékonysága sokszorosan túlhaladja a korábbiakét. 1939- ben a szovjet hadsereg egy gé* pesített lövészhadosztálynak tüzérsége által egy tűzcsapásra kilőtt lövedékek összsúlya 1,7 tonna volt, ma viszont 53 tonna. Ehhez járul még az új' haderőnem, a hadászati rakétacsapatok félelmetes, elrettentő ereje. A szovjet hadsereg védelmi képességének szilárdításában napjainkban fs meghatározó szerepe van az embernek: parancsnokoknak, mérnököknek és más katonai szakembereknek, a katonák millióinak. A felkészítés színvonalára jellemző, hogy amíg 1929-beri a parancsnokoknak csak 4,5 százaléka rendelkezett felsőfokú képesítéssel, 1953-ban ez 10 százalék körül alakult, jelenleg már körülbelül 43 százalék. A csapatoknál az 1945-ös helyzethez képest 3,5-szeresére növekedett a mérnökök és a technikusok létszáma. A szovjet atom tengeralattjáró flottánál kivétel nélkül minden tiszt felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A sorkatonák általános műveltsége és technikai ismeretszintje is igen sokat gyarapodott. A bevonulok 46 százaléka rendelkezik közép- vagy felsőfokú képesítéssel. EZ mintegy négyszerese az 1939-es színvonalnak. N apjainkban, amikor á washingtoni stratégák a hidegháború szellemétől átitatott kinyilatkoztatásokat tesznek és külpolitikájukban ismét a durva erőszak kultu szát helyezik előtérbe, ismételten megnövekedett a Szovjetunió védelmi képességének szerepe a világbéke megőrzésében. Az Egyesült Államok elnökének a kongresszushoz intézett legutóbbi üzenete szemléletesen tükrözi azt a washingtoni szándékot, hogy megbontsák a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kialakult erőegyensúlyt és katonai erőfölényre tegyenek szert. Ezt a törekést szolgálja, hogy az Egyesült Államok katonai kiadásai a következő költségvetési évben újabb 20 milliárd dollárral növekszenek, és a nyolcvanas évek közepére az e célra fordított kiadás eléri az évi 200 milliárd dollárt. Washington urai tehát a hideg- háborús légkör újraszításával, fenyegető nyilatkozataikkal egyidőben meggyorsítják a fegyveres erők és a iugyverzet valamennyi kategóriájának széles körű fejlesztését. A nemzetközi légkört mérgező tényezők ellenére az SZKP és a szovjet kormány a már megszokott körültekintéssel, bölcsességgel alakítja katona- politikáját. A szovjet kormány higgadtságát megőrizve, a kialakult helyzet dramatizálása nélkül teszi meg a szükséges védelmi intézkedéseket és teljesíti a szövetségesei iránti, szerződésekben rögzített internacionalista kötelezettségeit is. Néphadseregünk katonáit a Varsói Szerződés jegyében szoros fegyverbaráti kapcsolatok fűzik a testvérhadseregek, mindenekelőtt a szovjet hadsereg katonáihoz. Jól tudjuk, hogy békénk, biztonságunk megőrzésének a politikai és gazdasági kapcsolataink szüntelen erősítésén kívül a katonai együttműködés a legfőbb feltétele. F ebruár 23-án, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta napján e gondolatok jegyében köszöntjük a hatvankét éves szovjet hadser reget, a világbéke legfőbb ol- talmazóját, s katonáinak újabb sikereket kívánunk történelmi küldetésük további teljesítésében. BERTALAN ISTVÁN W 1980 II. 23. FINIM ÜAT0NA1A Alighogy befejeződött a második világháború, máris munkára jelentkezett. Nyitrán (Nitra) a ropülőgépmotorokat gyártó Mráz cégnél talált foglalkozást. Először természetesen a félig megrongálódott üzem romjait kellett éltakarítani, hogy majd az újonnan felépített csarnokokban teljes gőzzel megkezdhessék a termelést. — Ez idő tájt — emlékezik vissza Ján Hrom- nik elvtárs — több mint négyszázan dolgoztunk a gyárban. S bár a céget menet közben nemzeti piv'rtnokság alá helyezték, mi sem változott a vezetésben. A régi tulajdonos a helyén maradt. S nern nézte jó szemmel, ha a munkások szervezkedtek. Annák meg pláne nem örült, hogy a szervezkedést vezető agilis Hromník a legöntudatosabb munkások megnyerésével a kommunista párt üzemi szervezetét is életre hívta. A fiatal párttagoknak és az üzemi szakszervezetet alkotó munkásoknak vajmi kevés tapasztalatuk volt a gyári munka vezetésében és szervezetében. Azt gondolták, ha lelkiismeretesen elvégzik dolgukat, egyúttal munkáskötelezettségeiket is híven teljesítették. Arról azonban, iiogy most már végleg övék a gyár, teljesen megfeledkeztek. — Csak akkor kaptunk észhez — szőtte tovább a beszélgetés fonalát —, amikor a tulajdonos szemmel láthatóan szabotálta a termelést és el akurta bocsájtani a legjobb munkásokat, elkezdte herdálni a közösség vagyonát. Hromník elvtárs a párt intő szavára többed magával ismét akcióba lépett, tizenhat tagú népi milicísta csoportot szervezett, amelynek tagjai őt állították az iizemi egység élére. Ezután mozgalmas napok váltották egymást. Rohamosun közeledett február huszonötödiké. Az egység kommunista parancsnoka közben lőfegyverek beszerzéséről is gondoskodott, s ezeknek nagy hasznát vették, amikor a gyárban meg kellett védeniük a munkáshatalmat. Az egység derék tagjai ebben a prágai munkásoknak szintén nagy segítséget nyújtottak. — A Februári Győzelem kivívása — folytatta Hromník elvtárs — megacélozta bennünk az éberséget, hogy mindig készenlétben legyünk az osztályellenség ellen folytatott harcban. Idők múltával ugyan a nyítrai Magasépítő Vállalathoz szegődtem, de hatvannyolcban itt is ugyanazt kellett átélnem, mint előző munkahelyemen negyvennyolc februárjában. Azokban az években is vívmányaink, a munkáshatalom forgott kockán. Ján Hromník parancsnoksága alatt az egység tovább szilárdult, az őszinte, elvtársias fegyverbarátság tgjainak építő, társadalmi munkájában is jól ötvöződött. Ez idén is több mint ezer óra társadalmi munka elvégzését vállalták. —- Azt hallottam — mondom az egység parancsnokának —, hogy a folyó év derekán eléri a nyugdíjkorhatárt. Részt vesz-e az egységgel a kötelezettségvállalás teljesítésében? — A kommunista igazi öröme — válaszolta egyértelműen — a párt és a nép érdekében végzett alkotómunka. Ha egészségem engedi, továbbra is szívesen vállalom a megterhelést. A népi milícia üzemi egységének legutóbbi tanácskozásán értékelték a feladatok teljesítését. Jó alkalom volt ez arra, hogy mindenki megvizsgálja, mennyire sajátította el az egység védelmi feladatainak ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Az évtizedek so rán számtalanszor kitüntetett egységparancsnok is megnyugvással állapíthatta meg, hogy nyug-_ állományba vonulása után sem csökken a kol-‘ lektíva összeforrottsága, harci ereje. A távozás előtt álló Hromník elvtársnak az egység minden egyes tagja nagy elismeréssel szorította meg a kezét, s a február derék katonája közben arra gondolt: nemcsak a kiképzések, a gyakorlatok, a szolgálatban eltöltött éjszakák, de a vállalat jó hírnevéért folyó társadalmi munkák emléke is szorosan kaonsolja őt ehhez a közösséghez. SZOMBATI! AMBRUS BasSetírt tenÉ-t si ísííté „Az emberek anyagi és kulturális igényeinek kielégítése nagymértékben befolyásolja hozzáállásukat a párt politikájához, döntő impulzust jelent munkakezdeményezésük és aktivitásuk fejlesztésében“ — szögezi le a CSKP KB 7. ülésének dokumentuma. Az ülés óta eltelt néhány év, de a sorok ma is érvényések. A dolgozók igényei kielégítésének egyik területét képezik a szolgáltatások, amelyeket alaposabb elemzésnek alávetve, sajnos, megállapíthatjuk, hogy az eredmények ellenére sok még a hiányosság, a panasz, az elégedetlenség. Miért van ez így, miben rejlenek az okok? Erre kerestünk választ hazánk egyik legkeletibbre fekvő járásában? Kevesebb hibával Lesz-e sok. panasz az idén a javítások színvonalára? — kérdeztem Michal Popovič mérnököt a Michalovcei Járási Ipari Vállalat igazgatóját. — Nehéz ezt megmondani, reméljük, hogy nem. Az elmúlt évben már sokkal kevesebb volt a reklamáció, mint azelőtt, azért még így is akadt. Ennek sok objektív, de sajnos, szubjektív oka is van. Az előbbi, hogy helyiséggondokkal küzdünk és sok alkatrész tartósan, esetleg átmenetileg hiánycikk. Az év eleji nehéz energetikai helyzet üzemünkre is kihatott, a szállítóinktól nem kaptuk meg idejében a nyersanyagot, egyes alkatrészeket. Második negyedévi termelésünket érzékenyen érintette a faanyag, néhány tévé- és rádióalkatrész hiánya. A szubjektív okok pedig magukban az emberekben keresendők, néhány dolgozónk hozzáállásában. Az említetteken kívül mi okozza a legnagyobb gondot? — Talán a háznál végzett lévé- és hütőszekrényjavítások, a központi fűtés szerelése, a háztartások gázellátása. El kell mondanom, hogy a gondokat főleg a szállítás okozza, néha viszont a rossz munkaszervezés is. A vállalat igazgatója beszélgetésünk során szubjektív okokat is emlegetett. Az emberek, a dolgozók hozzáállása sokat változtathat a tényeken. A tagsági igazolványok cseréjét megelőző beszélgetések kitűnő alkalmat adtak valamennyi vállalatban, hogy az ott működő pártszervezetek felülvizsgálják a helyzetet, s e téren jobb irányba billentsék a mérleget. Mit tettek a Járási Ipari Vállalat kommunistái? —• A tagsággal folytatott beszélgetések arra irányultak — válaszolt Popoviő mérnök —, hogy a 2. félévben behozzuk a lemaradást, s év végéig teljesítsük tervünket. Elmondhatom, hogy e fontos esemény nagyban hozzájárult a kommunisták s példájuk révén a többi dolgozó munkakezdeményezésének javításához. 88 tagot számláló pártalapszervezetünkben 237 feladatot szabtunk ki a kommunistákra, ezekből 97 pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítására irányult. Jelenleg minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy irányító és szervező munkánkban minden meglevő tartalékot feltárjunk, hogy ezzel is eleget tegyünk pártunk központi bizottsága 14. ülése határozatainak. — Egyik legfájóbb pontunk — fűzte még hozzá az igazgató — az autójavítás volt eddig. Reméljük, ez most véglegesen megoldódik a strážskéi új autószerviz megnyitásával. Lesz-e elég vágott virág? Járásszerte sokszor hetekig járhatjuk a virágboltokat, lejárhatjuk a lábunkat, de friss, vágott virágot csak a kiskertekben találunk. A virágüzletekben se híre, se hamva. — A válasszal sokkal mesz- szebbről kell kezdenem — mondja kicsit keserű mosollyal Eugen Folaško, a Járási Szolgáltató Üzem igazgatóhelyettese. Mert a virágtermesztés a mosoda és a tisztítók sok fejfájást okoztak már nekünk. Ml köze a virágoknak a mosodához? x — Már tizenöt éve harcolunk egy új üvegház építéséért, s ebben a pavilonban lett volna elhelyezve a mosoda és a tisztító is. Az 1,25 hektáron elterülő üvegháznál nagyszerűen lehetne hasznosítani a vajáni Hőerőműből elfolyó, egyébként kárba vesző meleg vizet. Sajnos, a gázfűtés miatt egy időre leállt minden, nem kaptunk rá engedélyt. Végre, az elmúlt év vége felé sikerült ezt fej „kiverekednünk“. 53 óta egy fából készült provizorikus pavilonban van elhelyezve a mosoda és a tisztító, s mit mondjak, jó, hogy a fejünkre nem esik... — A virágokhoz visszatérve, beismerem, hogy bizony hiányzanak, Azért néha találhat, de az a kevés, amit a környékről összevásárolunk, távolról sem fedi a keresletet. — Az idei tervünk 37 millió 900 ezer korona forgalmat irányoz elő 80 üzemrészlegünkben. Ebből a legtetemesebbett a mosodák és tisztítók bonyolítják le, aztán következnek a virágüzletek és más apróbb szolgáltatások. A város fejlesztésével párhuzamosan igyekszünk kiépíteni a szolgáltatások hálózatát, új lakótelepeinken számos gyűjtőhelyet nyitottunk. — Munkánk javításához nagyban hozzájárultak a beszélgetések — veszi át a szót Martin Babjak műszaki igazgató- helyettes, az üzemi pártalap- szervezet elnöke. — Valameny- nyi munkahelyen látjuk és érezzük, milyen hatással volt a tagkönyvcsere a kommunistákra. Nagyon nyíltan, elvtár- sian beszélgettünk gondjainkról, bajainkról, konkrétan meg: szabva, ki mit tesz kiküszöböl lésük érdekében. Javul az ellátás Múlt évi eredményeink kedvezőek — nyilatkozta Emil Michaiuvčík mérnök, a RAJ járási vállalatának igazgatója. Bár a 3. negyedév végén a rossz időjárás miatt gondokat okozott nekünk, hogy kevés turista kereste fel a Zempléni Šírava környékét, viszont az év végére valamennyi mutatóban sikerűit teljesítenünk a tervet. Az óvárosban járva szemembe tűnt, hogy a régi borozót, az éttermet, a minigrillt, s az egyik vendéglőt is lebontják. Ez a nagyszabású aszanáció nem okoz-e féröhelyi gondokat egy ilyen kisvárosban? — A férőhelyek kérdését új építkezésekkel oldottuk meg. A Déli lakótelepen éttermet, ka- véházat, büfét nyitottunk, probléma talán csak azzal lesz, hogy odaszoktassuk az embereket. — A Zempléni Šírava kiépítése rohamos ütemben folyik, autocampinget és új szállodát adtunk át a múlt évben, ez idén tovább bövul a szolgáltatások hálózata. Legnagyobb gondot e térségben a szezon- munkások biztosítása jelenti számunkra, 13 állandó alkalmazottunk van, s nyáron ez a szám 290-re ugrik. Milyen a járás élelmiszer- és zöldségellátása? — Nem mondhatnám, hogy mindenben zavartalan. Cukorkákból például alig van néhány fajta az üzletekben, a déli gyümölcs sem túl gyakori, akadozik a frissítők és az ásványvíz szállítása. Zöldségellátásunk a környező mezőgazdasági üzemek jóvoltából nem mondható rossznak, itt talán a tervezés körül kell javítanunk. A városban felépített új pékség nagyot lendített a péktermékek minőségén, sajtokból és hústermékekből is javult az ellátás. Sajnos, a baj sokszor ott van, hogy egyes üzletvezetők nem ismerik a fogyasztók igényeit. — Nagyon sok kritikát kapunk, és joggal, hogy a járás falvaiban a délutáni órákban sehol nem kap a vendég meleg ételt. Pedig sok turista utazik át erre, s nem közömbös, hogy milyen benyomásokkal távozik., A szolgáltatások terén, mini látjuk, még mindig sok a javítanivaló. Ez érthető is, érzékeny terület, amelyet egyenest a fogyasztó véleményez, értékel. Ezért is fontos, hogy a michalovcei járásban és másutt is tovább javítsuk e munka színvonalát. Jó példával ebben a törekvésben is a kommunistáknak kell az élen járniuk. URBÁN KT.ARA