Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-19 / 42. szám, kedd
Hogy játszva tanulhassanak FOLYIK A BRATISLAVAI MAGYAR ÓVODÁSOK BEIRATÄSA A bratislavai Augusztus 29. utca 6. szám alatti óvodában javában folyt a foglalkozás, amikor fölkerestük az óvoda igazgatónőjét, Helenu Simonovát, s a magyar tanítási nyelvű osztály tanítónőit: Görcs Máriát és Gyurcsó Évát, Mindenekelőtt a beiratásról beszélgettünk velük, de a magyar tannyelvű osztály mindennapjairól, örömeiről és gondjairól is szót ejtettünk. — Van elég gyerekük? —> teszem fel az első kérdést. — Inkább azt kérdezze, van-e ©lég helyünk. Mert gyerekünk, örömünkre, van elég! A ma gyár nemzetiségűekkel. együtt összesen 130 — adja meg a választ Simonová igazgatónő. — Három osztályt szlovák, «gyet magyar nemzetiségű gye rekek látogatnak. (Megjegyezzük, hogy magyar tannyelvű osztály Pozsonypüs- pökin (Podunajské Biskupice) és Vereknyén (Vrakufia) is működik. A vereknyei osztályra felhívjuk a szülők figyelmét, ugyanis ott fordított a helyzet: kevés a gyerek.) — Gondolom, a magyar osztály sem küzd létszámhiánnyal. — Nem. Teljes létszámmal működik. — És a beiratások? — Folynak. Nálunk a beira* tás voltaképpen már ősszel elkezdődött és nyár elejéig tar tani fog. — Hányán mennek idén őszszel a magyar osztályból iskolába? — Tizenketten. Ami azt je lenti, hogy 12—13 új gyereket veihetünk majd fel a helyükre. — És eddig hány felvételi kérelem érkezett? — Hét-nyolc. De hozzá kell tegyem, hogy a kérvények nagyobb része nem az I. város- kerületből érkezett, ahol az óvodánk van. Mi viszont csak az I. kerületben (tehát a belvárosban) lakó gyerekeket ve hetjük fel. A Simonová igazgatónővel és a magyar osztály óvónőivel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy kielégítő az osztály felszereltsége, van elég korszerű játék, szemléltető tanszer a nagyobbak számára, rádió, magnó, televízió stb. Simonová igazgatónő gondoskodásának köszönhető, bogy a gyerekek csaknem minden évben a „természetiskolában" tölthetnek egy hónapot. Ez nemcsak egészségi szempontból fontos, hanem az óvodások önállóságra való nevelését, személyiségük sokoldalú kibontakozását is segíti. Az óvodákra érvényes tanmenetnek megfelelően február elsejétől a magyar tannyelvű osztályban is megkezdték (napi két foglalkozás keretében) a „nagycsoportosok“ iskolára való intenzív felkészítését. És az 5—6 éveseknél a szlovák nyelvi „tízpercesek" ts rendszeresen folynak. A csengő-bongó gyermekverseket, a kedves csivitelést, a vidáman röpdöső gyermekdalokat hallgatva, s a gondtalan, elmélyült óvodás tevés-vevést nézve az lehetne a benyomásunk, hogy a magyar tannyelvű osztályban minden - a legnagyobb rendben van. Ám ha kissé magasabbra nézünk, a játékos gyermekidül egén a felhőt is megpillanthatjuk. E felhő sajnálatos tényekből állt össze. Ezekről is beszélnünk kell. Nem hallgathatunk el egy lényeges problémát, azt, hogy míg a három szlovák osztályban megoldott a kis-, közép- és nagycsoportos megosztás, addig ez a magyar osztályban — a szülők többéves sürgetése ellenére — máig sincs megoldva. Simonová Igazgatónő helyhiányra hivatkozott. A mulasztási nézetünk szerint — magyarázni lehet, de a magyarázatot meggyőző válasznak elfogadni — nem. a ügyben fölkerestük a 2 közvetlen fölöttes szervet, a bratislavai 1. vá- roskerületi nemzeti bizottság iskolaügy osztályát, /öze/ Pav- looič osztályvezető megértést tanúsított a probléma iránt. A részletek tisztázása végett azonban Gizela Beňooá óvodai szakfelügyelőhöz irányított, akitől elöljáróban általános tájékoztatást kértem a városkerület óvodáinak helyzetéről. Eszerint Bratislava I. városkerületében 29 óvoda vari, ebből egy különleges, kettő pedig bennlakásos. A 29 óvoda 76 osztályát 1979. október 17-én 2366 gyerek látogatta. ötven magyar nemzetiségű gyerek jár szlovák tannyelvű óvodába. A 76 osztály három kivételével tagolt (kis-, közép- és nagycsoportra). Az egyetlen magyar tannyelvű osztályba, mely egytantermessé- gével a tagolatlanok között van (megállapításom szerint) 40 gyerek jár. Igaz, nem csupán az I. városkerületből. {Simonová igazgatónő nem marasztalható el a 30-at — a „megengedettet“ — meghaladó létszámért, a szülők könyörögték ki nála, hogy felvegye mindany- nyiuk gyerekét. Még többen is ostromolták...) — Ha a korcsoportos tagolás két osztály kivételével a városkerület valamennyi osztályában megoldott — mondom Be- üová szakfelügyelőnek —, akkor az egyetlen magyar tanítási nyelvű osztályban sem tehető az ügy ad acta. Annál is inkább, mert a jelen feltételek igencsak megnehezítik a „nagy- csoportosok" iskolai felkészítését. — Sajnos — hangzik a válasz —, nem tudjuk a kérdést megoldani Nincs rá helyünk. Még egyszer megismétlem a szakfelügyelőnőnek, hugy ha 73 osztályban meg lehetett oldani a kérdést, akkor némi jóindulattal és nagyobb aktivitással a szóban forgó osztály tagolása is megoldható. Tudomásom szerint Simonová igazgatónőnek 2 irodahelyisége van. Az egyik a földszinten, a másik az emeleten, éppen a magyar osztály körletében. Ez utóbbi helyiség többnyire lezárva áll. Ha az igazgatónő szabaddá tenné a helyiséget, s az óvoda egy harmadik tanerőt is fölvenne a magyar osztályba, ideiglenesen máris megoldódna a két csoportra osztás. Beiíová szakfelügyelő azt hozza fel érvként, hogy a „nagycsoport“ nem üti meg a 15-ös számot, ugyanis az „előírás“ szerint csak 15-ös létszámmal alakítható külön osztály. Ellenérvem: a szóban forgó szobában sem férne el 15-nél több gyerek. A „szabályokat“, érzékeny hozzáállással, rugalmasabban is lehet alkalmazni... Lévén szó specifikus, vagyis nemzetiségi tanintézményről, a rendelkezés, mely szerint a belvárosi magyar tannyelvű osztályba csak I. városkerületi gyerekek vehetők fel, semmiképpen sem tekinthető tabunak, részint azért, mert sem a III. sem a IV. városkerületben nem működik magyar tanítási nyelvű óvoda. Ligetfalun (Petržal- kán volt, de néhány éve megszűnt), másrészt mert a belvárosi magyar óvodának kb. 10 —12 évvel korábban egészvárosi hatásköre volt. A különböző lakótelepeken viszonylag sok magyar nemzetiségű állampolgár él, akinek nagy hányada alighanem szívesen készíttetné fel iskolába menő gyerekét magyar tannyelvű óvodában, ha volna ilyen az illető lakótelepen. (Megjegyezzük, hogy a nagy kiterjedésű IV. városkerületből nem szolgálhatunk olvasóinknak semmilyen adatokkal, mivel Vojtech Grežďo, az iskolaügyi osztály megbízott vezetője — furcsamód — nem volt hajlandó lapunknak tájékoztatást adni. Csupán annyit közölt, ha lesz érdeklődés, f. é. szeptemberétől nyitnának a városkerületben magyar tannyelvű osztályt is.) A Szlovák Szocialista Köztársaság Iskolaügyi statisztikai évkönyve szerint Bratislavában az alább adott években így alakult az óvodások száma: Tanév összlétszám magyar nemzetiségűek szlovák t. ny. óvodában magyar t. ny. óvodában 1971/72 8 081 135 (1.670/0) 30 (egy oszt.-ban) 1976/77 13 383 292 72 (három oszt.-ban) 1977/78 15 035 369 (2,45%) 82 (három oszt.-ban) laiigyi szervek, elsősorban a városkerületi nemzeti bizottságok iskolaügyi osztályai — a Fővárosi Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztályának és az SZSZK Oktatási Minisztériuma kompetens szerveinek ellenőrzésével és irányításával — megvalósítják a CSKP KB Elnöksége 1976. június 4-i határozatának ide vonatkozó kitételeit. A cikkünkben felvetett problémák mielőbbi megoldása az új oktatási-nevelési programra való zökkenőmentes áttérésnek is egyik alapfeltétele. A beiratás a meglevő problémák ellenére is folyik. Beňo- vá szakfelügyelő kérésére tájékoztatásképpen közöljük: kérvénynyomtatvány minden óvodában és városkerületi iskolaügyi osztályon kapható, benyújtáskor a szülők a kért nevelési nyelvet is tüntessék fel rajta. Á szóban forgó óvoda-osztályban kiváló felkészültségű óvónők tanítanak, mindent megté- ve azért, hogy a kicsinyek játszva tanulhassák meg felfedezni a világot, és később azt is, amire az első osztályban szükségük lesz. KÖVESDf JÁNOS ÚJ FILMEK BUDAPESTI MESÉK (magyar) Új minőségű alkotás ez a magyar film; megközelítésben, hangvételben, stílusában és formájában nem örökíti tovább egyetlen ismert filmirányzat vívmányait sem, hanem önálló, az új mondanivalónak megfelelő, új formát találó, merőben új film. Szabó István alkotása, a Budapesti mesék a legnagyobb társadalmi és történelemfilozófiai kérdésekre választ kereső mű. Története realisztikus, ugyanakkor mégis a valóság fölött lebeg; szürrealista és jel képes is. Imponáló, nagyszabású vállalkozás a film. A rendező folytatja az előző műveiben (Apa. Álmodozások kora, Tűzoltó utca 25) megkezdett gondolatsort; szinte mindegyik motívuma fellelhető korábbi filmjeiben. Elég, ha csak a villamoskocsira vagy a tragédiák sorát megélő, aggódó anyafigurára vagy megérkezzenek a célba. A cél, melyet erőt adó bizakodással emlegetnek valamennyien, ez az egyetlen remény. Epizódok sorából épül fel a film. Nem összefüggő történetet mesél el, csupán a villamos útját követi nyomon. A fősze: replők az emberek: a Doktor, aki felfedezi, hogy ' a villamos hajlékot nyújthat a vándorok; nak, s aki óvja őket, mégis megölik azok, akiken segíteni akart; az Ablakos, aki sajáf testével pótolja ki a sín hiányzó részét; a vak lány, aki megr érzi a színeket; az Énekes, aki cselekvő embert formál, aki tudja, mit kell tenni; a Fényes, aki arra vágyik, hogy végre megvalósíthassa önmagát és sorolhatnánk tovább mindazokat, akik napról napra új akadályokat leküzdve tolják tovább a villamost. Ehhez — a rendező szerint — pedig legalább ■íiite a villamost sínekre kell állítani az elszánt, konokul jóra törő fiúalakra gondolunk. Ebben a filmben a sárga villamoskocsi a Duna iszapos partján hever. A villamost később néhány ember megtalálja. A környező erdőkből, barlangmélyedésekből jönnek az emberek, tekintetükben az üldözött, az otthontalan, a reménytelen, a sehová nem tartozás rémületével, tétova és bizonytalan futásával. (A híradófiim kockáiból, amelyek a felrobbantott Margit-híd vízbe omlott íveit mutatják, egyértelműen kiderül: a történet közvetlenül a háború befejezése után kezdődik.) A villamost sínekre emelik s ezernyi akadályon átjutva megpróbálják továbbtolni. Nyomasztó emlékeiktől gyölröt- ten, kifosztva, kiéhezve kell harcolniuk azért, hogy tűzvészen és folyóvízen, megszakadó síneken és marcangoló, egymás közti belső küzdelmeken át kora erő kell, ha nem nagyobb, mint az első nekirugaszkodáshoz. A Budapesti mesékben a villamos az újrakezdés, az élni akarás jelképe. S a rendező kísérletet tesz arra, hogy ebbe a jelképbe sűrítse a magyar társadalom történetének a felszabadulást követő harminc esztendejét. Egy villamos van sugallja a film — azon kell utaznia mindenkinek, s azzal kell elérni a városba, azaz a célba: a szocializmusba. A költői ihletettségű, széles képzet- társításra lehetőséget nyújtó epizódok hitelessé teszik az alkotást. Sára Sándor, a film operatőre egyenrangú alkotótársa a rendezőnek. Bálint András, Huszárik Zoltán, Maja Komo- rnwska, Madaras József, Békés Rita, Bánsági Ildikó, František Pieczka, Mészáros Ági mellett a szereplők egész serege érdemel dicséretet. Partizánfilm, de alkotója, hordán Zafranovics újítani tudott, eltért a szokványos partizánfilmek sémáitól. Filmjének cselekménye Dubrovnikban. a fasiszta megszállás, a szerveződő ellenállás éveiben játszódik. A fiatal rendező a horvát történelem érzékeny pontjára tapintott. A németek, majd olaszok által megszállt városban ugyanis a megszállók egy csepp H elyszíni vizsgálódásaink s az iskolaügyi szervek illetékeseivel folytatott megbeszéléseink során, valamint a szülők panaszaiból nyilvánvaló lett, hogy elég pótolni való van a bratislavai magyar nemzetiségű óvodások elhelyezését, iskolára való felkészítését illetően. Többek között a városkerületi iskolaügyi osztályok hiányosan (vagy egyáltalán nem) tájékoztatják a magyar nemzetiségű szülőket arról, hogy lehetőség lenne körzetük területén is magyar tannyelvű óvodába iratni gyereküket. Holott erre több lehetőség is kínálkozik (pl. hivatalos falragaszok, újsághirdetés, a szlovák tannnyelvíi óvodák pedagógusainak eligazító információi stb.). Az is hiba, (s bizonyos nem kívánatos félreértésekre ad alkalmat), hogy az óvodai jelentkezőlapokon nincs rovat a kért tanítási nyelv és a szülők nemzetiségének feltüntetése számára. (Az I. városkerület ez utóbbi kiigazításán már dolgozik.) Miután alaposan utánajártunk á fentebb vázolt ügynek és sokirányúan tájékozódtunk a tények felől, a probléma kielégítő megoldásához a következőket tartjuk szükségesnek: 1. Létrehozni egy egészvárosi hatáskörű magyar tanítási nyelvű hármas (kis-, közép-, és nagycsoportok) tagolságú óvodát (e célnak szervezési meggondolásból leginkább a Duna utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium épülete felelne meg, persze, hu az visszakapná a pedagógiai továbbképző intézet és egy 2-tantermes szlovák t. ny. óvoda által három éve elfoglalt termeit). 2. Minden városkerületben vagy nagyobb lakótelepen (pl. Dúbravka, Petržalka, Krasňany stb.), ahol igény mutatkozik rá, nyitni egy-egy magyar tannyelvű osztályt. A mulasztások, melyeket tapasztaltunk. nem egyeztethetők össze szocialista oktatási-nevelési politikánkkal. Bátorkodunk remélni, hogy az illetékes iskoFILMVILÁG □ A Szovjetszkaja Kultúra cikket közöl abból az alkalomtól, hogy nyolcvan évvel ezelőtt született Jevgenyij Cservjakov, a kiváló szovjet filmszínész és rendező. Legemlékezetesebb szerepe: ő játszotta Puskint A költő és a cár című filmben. Amikor 1941- ben a német fasizmus rátört a Szovjetunióra, a negyvenkét éves művész önkéntesnek jelentkezett. Bátorságának, leleményességé nek híre támadt. Jevgenyij Cservjakov nem tagadhatta meg magában a színészt: többször öltözött át német egyenruhába: átment az ellenséges vonalakon, így hajtott végre fontos partizáncselekményeket. A Leningrad körüli harcokban, 1942 februárjában hall hősi halált. □ Amikor néhány hónappal ezelőtt az Egyesült Államokban bemutatták a Manhattan című Woody Allen-filmet, a Time nevű magazin „a komikus igazi lángelméjének“ nevezte a világhírű filmkomikust és rendezőt. — Tudtam, hogy a film tetszeni fog — mondta Woody Allen —, de nem hittem volna, hogy ekkora sikere lesz... De azért így definiálni engem, hogy ... „a komikus lángelméje" ,,, az mégiscsak túlzás. vért sem ontottak. A szörnyű mészárlásokat a ha zai f asiszták követték el, dubrovnikiak gyilkoltak dubrovni kiakat. A rendező a horvát „meleg napok“ történetét három fiatal sorsán keresztül meséli el. A festőien szép város idilli környezetében ismerkedünk meg a vonzó külsejű fiatalokkal. Az alkotó szinte tobzódik az ár- nyns ligetek, reneszánsz boltívek, tündöklő napfény, vakító tenger, holdvilágos utcácskák, selyemruhás lánykák szépségében. Aztán ugyanezek a helyszínek az imént látott embereknek nyújtanak hátteret szervezett kegyetlenségeikhez. A megszállás megváltoztatja város s embereinek életét. Az egyik fiatal a fasiszta párt tisztség- viselője lesz, a másikat zsidó származása miatt kegyetlenül üldözik és meghurcolják, a harmadik bekapcsolódik az illegális kommunista ifjúsági szervezet munkájába. hordán Zafranovics rendező kíméletlen a múlttal szemben. Vallja: leszámolni a múlttal csak akkor lehet, ha előbb szembenézünk vele. Alkotása n? 1978. évi nu?aí jugoszláv nem zeti filmfesztiválon nagvdiin* nyert. —ym— 1980 II. 19 MEGSZÁLLÁS 26 KÉPBEN (jugoszláv)
