Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-14 / 11. szám, hétfő

I A zvoleni Bučina nemzeti vállalat Közép-Európa legna­gyobb faipari kombinátjai közé tartozik. A múlt évben csaknem négy millió korona értékű áruval szállított töb­bet a tervezettnél. A vállalat termékei külföldön is ismer­lek, mindenekelőtt mozaik parkettát, tűlevelű fűrészárut és egyéb fontos faiipari ter­mékeket exportál. A külföldi megrendelések döntő részét a Német Szövetségi Köztár­saságból és Ausztriából kap­ják. A felvételen Emil Salva ellenőrzi a fűrészgép mun­káiét (Felv.: P Sinu>nčík— ČSTK) Itt a Sl TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ VÁLTOZÁS A MŰSZAKI ÉLETBEN iü 1980. I. 14. Még mielőtt valaki a sze­münkre vetné, hogy hadilábon állunk a nyelvtannal — hiszen p „si“ elé ugyebár az a néve­lő dukál — leszögezzük, hogy az új nemzetközi mértékegy­ség-rendszerről van szó, amely, -1<M0 január 1-vel lépett érvény­be. Az „SI“, amelyet egyébként „esz-i“-nek ejtünk, e rendszer francia nevének — Systéme In­ternational d Unités — a rövi­dítése és jó néhány változást eredményez majd. Ezek azon ban lényegesen nem befolyá­solják mindennapi magánéle­tünket. Akkor mégis, miért e felhajtás, van egyáltalán vala­mi értelme?! — kérdezhetné valaki. A válasz egyszerű és egyértelmű: Van. Sok! Ismét lebecsültünk valamit — Te vagy az első műszaki ember, akt láthatóan készül az Sl re — mondtam néhány hó: napja egyik barátomnak, aki­nek íróasztalán az üveg alatt díszelgett egy kártyanaptár, fo­nákjára fordítva, amelyen az ú i mértékegység-rendszer né­hány alapegysége volt látható.- Ez azért túlzás, de az biz­tos, hogy nem vesszük olyan komolyan, mint ahogy azt kel­lene, de úgy látszik, ez már nálunk hagyomány:... — fe­lelte kesernyésen, s nem tud­tam vele ellenkezni. Pedig az új nem is annyira fij. Még 1960-ban jóváhagyta a 11. Nemzetközi Általános Sűly- és Mértékügyi Értekezlet. Sőt, a KGST-tagországok Szabvány- ügyi Állandó Bizottsága öt év­vel ezelőtt ajánlotta a tagor­szágoknak az Sí bevezetését. Még emlékszem, hogy egy­kori nagytudású fizikatanárom közvetlenül az említett értekez­let után foglalkozott vele az egyik fizikaórán a gimnázium­ban — pedig akkor még a GS és az MKSA dívott — ennek el­lenére a műszaki főiskolákon még nagyon hosszú ideig lehe­tett diplomát kapni az Sí sej­tése nélkül is (sőt a tanárok a levelező tagozatokon még az elmúlt évben sem vették túlsá­gosan komolyan!) így aztán nem csoda, ha az utóbbi két évben jó néhány megrendelésről csúsztak le vál­lalataink a nyugati piacon, hi­szen a közös piaci tagországok már korábban -r- 1978. január 1-től — áttértek az Sl-re. Ha pedig a takarékosságot vesz- sziik figyelembe, már az utóbbi egynéhány évben a műszaki életben jelentős megtakarítá­sokat érhettük volna el az új mértékegység-rendszer beveze­tésével. Például a chvaleticei hőerőmű — amelynek negyedik blokkja 1978 decemberében kezdte meg a termelést — még a régi mértékegység-rendszer egységei szérinti műszerekkel van felszerelve, holott a/szak­emberek még idejében kérték az Sí-szerinti műszerellátást. Kilowattos autók A fizikában a villamos áram­mal kapcsolatos egységek, (így a villamos áram teljesítményé­nek egysége a watt, (kilowatt, megawatt) túlságosan is egy­bekapcsolták az egységet tu­datunkban a villamossággal, pedig más teljesítmények kife- %zésére Is alkalmas, az Sí be­vezetésével pedig kötelező. így ífttán a motorok (és nemcsak a villanymotoroki) teljesítmé­nye ezután wattban, (vagy több­szörösében — kilowattban — adandók meg, tehát ezentúl nőm lóerőben (LE vagy régie­sen HP) számoljuk személygép­kocsink motorjának teljesítmé­nyét, hanem kilowattban, az átszámolás a jelen esetben nem okozhat különösebb gondot. Nagyjából ugyanis 10 lóerő 7 ezer watt (pontosan 1 LE = 735,499W J, ami pedig 7 ki­lowatt. Legalábbis addig, amíg teljesen átállunk az új mérték- egységre, utána úgyis mindenki játszva kiszámítja pontosan — ha még szüksége lesz rá. Már­pedig a régit sem szabad elfe­lejteni, hiszen a temérdek szak­irodalom, amely ezidáig íródott, továbbra is elméleti ismere­teink alapjául szolgál majd a későbbiekben is, és a benne va­ló jártasságot megköveteli tő­lünk az ismeretek szüntelen bő vítésének igénye. A nyomást eddig is sokféle egységben mérték. Volt atmosz­féra, technikai atmoszféra, hi­ganymilliméter (vagy torr),víz- oszlopmilliméter ... Ezentúl a nyomás egysége a pascal (1 pascal 1 = 1 newton/l négyzet­méter), ez persze nagyon ktcsi egység, ezért használjuk majd a százezerszeresét, a bar-t, ez nagyjából annyi mint a légköri nyomás, tehát gyakorlati célok­ra alkalmas. Nem kell attól tartani, hogy bevásárláskor a háziasszony­nak ezentúl newtonban kell a cukrot, lisztet, húst kérnie, hi­szen 1 kilogramm súlyerejét, ezentúl nam pond-ban, hanem newtonban fejezzük ki, és 1 kg = 9,81.N/N, azaz newton), tehát a tízóraira vásárolt 20 dekagramm parízer megközelí­tően 2 N súlyerövel hat a be­vásárlótáskára ... Ami marad Az idő az a mennyiség, ame­lyet a leggyakrabban „mér“ az ember, így nagyon nehéz lett volna, ha az ŠI ezt a tényt nem veszi figyelembe, és az idő mérésében is áttér a decimális rendszerre. Akkor tényleg min­dent újra kellett volna tanul­nunk, kezdve az órától (ha ugyan így hívtuk volna). Marad tehát az óra, a perc is, a má­sodperc pedig az egyik alap­egység. Ezekből hat van a má­sodpercen (S) kívül: méter, kilogramm, amper, kelvin (a hőmérséklet) mól (anyagmeny- nyiség) és kandella (fényerős­ség, cd); kiegészítő egységek a radián (síkszög és a steridián (térszög), és ezekből a szár­maztatott egységek, amelyek az előbbiek'' szorzásával, osztásá­val, hatványozásával hozhatók létre. Legegyszerűbb például a terület egysége — négyzetmé­ter; az erő és az út szorzata a joule (dzsúl ]) azaz (newtonx méter) a munka egysége, a tel­jesítmény egysége a watt a munka és az idő egységének a hányadosa (Jule) másodperc, ebből köevtkezik, hogy 1 Joule = 1 Ws . . . Anélkül, hogy bárkit el akar­nák szomorítani e fizikai ösz- szefüggésekkel, el kell monda­ni, hogy a mindennapi életben továbbra is lesz liter, lesz ton­na, sőt Celsiuc-fok is, annak el­lenére, hogy a hőmérséklet alapegysége Síben a Kelvin (T). A két egység közötti ösz- szeíüggés nagyon- egyszerű. Ha meg akarjuk kapni egy bizo­nyos tárgy hőmérsékletét Kel­vinben, ha ismerjük hőfokát Celsius-fokban, elég ha hozzá­adunk 273,15 Kelvint, ugyanis abszolút értékben az 1 Celcius- iok egyenlő 1 Kelvinnel (fok nélkül). Aki azonban fogyókúrázik, ezentúl nem kalóriában kapja meg az ételek, élelmiszerek tápértékét, hanem joule-ban; akárcsak a hőerőművek, ame­lyek már nem gigakalóriában megadva termelik a hőt, hanem esetleg terajoule-ban (TJ). (Az élsportolók eddigi kaló- rjapénzét vajon hogyan nevezik ezután?!) Prefixumok Aki figyelmesen olvasta a fenti sorokat, az találkozhatott milli-, kilo-, mega-, giga-, sőt tera- előtagokkal. Ezek jelentő sége ezután megnő, hiszen jó- néhány korábbi egység helyett lesz új, s azokat ki lehet fe­jezni az utóbbiak bizonyos nagyságrendű szorzatával. A mai harmincéveseknek, de a fiatalabbaknak sem ismeret­len az Angstrőm nevű hossz­mértékegység, ami nem más, mint a méter tízmiiliárd része. A kilogramm kilo előtagja meg a gramm ezerszeresét jelenti. A megawatt a watt többszöröse, azaz kereken egymilliószor any- nyi, vagyos 10°W; a gigakalória — bár már nem használható — 109Gcal, a terajoule, vagyis a TJ = 10l2J; az imént említett Angstrőm pedig 0,1 manomé- ternek felel meg, mivel hogy a nano- a prefixum pedig 10—8 törtszámmal egyenlő ... Látszólag talán nehéznek tű­nik, de valóban csak látszólag, egy kevés gyakorlás és ami ma még nehezen megy, rövidesen biztosan Si kerül. MÉSZÁROS JÁNOS Az elmúlt években Csehszlo váikia es Magyarország gazdasá gi és kereskedelmi kapcsolatai sokoldalúan fejlődtek. Az or szagaink közti árucsere-forga lom növekedése, egymás árui­nak szélesebb körű meg isme ré sň, azok felhasználási lehető ségeinek felkutatása, s a mind inkább szélesedő kooperáció ugyancsak hozzájárult a két szomszédos szocialista ország közti együttműködés elmélyí téséhez. Milyen eredmények jel leim zik ke re skedelmt k a pc so la ta trnka t 1979 ben, s milyenek ezen á téren az elképzelések 1980-ra** Ezekről a kérdésekről tájékoz tatta a napokban a csehszlo vak sajtó képviselőit dr. Hege­dűs }án us kereskedelmi taná csos, a prágai magyar ikerevslke de Imi kirendeltség vezetője. — Az 1979. évi kereskedelmi megállapodást lényegében ma radéktaianul teljesítettük, s az eredeti elképzelésektől való el­térések csak az objektív prob lémákra korlátozódtak. De min­den probléma esetében kölcsö­nösen arra törekedtünk, hogy enyhítsünk egymás gondjain. Utalok például arra, hogy a magyarországi rossz termés mi alt meghiúsult búzaszállításnnik helyett igyekeztünk liasonló ér­tékű árukat felajánlani. Ugyan­akkor elismeréssel megállapít­hatom, hogy az illetékes cseh szlovák szervek megértét ték helyzetünket, s rendkívül konst ruktív módon vizsgálták meg a lehetőségeket, s a kiesést he­lyettesítő szállításainkat elfő gadták. 1979 ben a növekvő kiilgazda sági gondok ellenére, együttmű ködésiink új elemekkel bővült — állapította meg Dr. Hegedűs János. A magyar exportban el sősorban RÁBA futóművek, csuklós autóbuszok, számítás- technikai gyártmányok, tévé-fő szerelvények, vezetékes és ve­zeték nélküli híradástechnikai berendezések szállítását növel­tük. Ugyanakkor a mi számunkra is nagy jelentősége volt a cseh­szlovák szén és koksz, egyes fontos gépipari termékek (pl. szerszámgépek, útépítőgépek) valamint közúti járművek szál­lításának. a szemétégetőmű és könnyű motorvonat csehszlovák exportjának. Folytatódott orszá­gaink együttműködése a közle­kedési hálózat korszerűsítése terén: a csehszlovák szakembe­rek a budapesti villamos és tro­libusz felsővezeték építésével, a magyar szakemberek tömbsines pályarendszerének további kié­pítésével enyhítettek Prága köz­lekedési gondjain. Igen kedvező tény, hogy a járműipari együtt­működés keretében kölcsönösen kielégítettük egymás szükség­leteit a közúti járművezetők, mezőgazdasági gépek, valamint építő- és útépítő gépek árucso­portjában. összegezve megállapítható, hogy az év közben felmerült problémák ellenére sikerrel tel­jesítettük az 1979-re kitűzött céljainkat. — Mi jellemzi a decemberben aláírt 1980. évi árucsere-forgal­mi jegyzőkönyvet? , — Az 1980-as megállapodá­sunk'aláírását megelőző tárgya­lásainkat a konstruktív, kapcso­lataink hasznosságát és értel­mét szem előtt tartó hozzáállás jellemezte. Mindkét fél tudatá­ELŐTÉRBEN A KAPCSOLATOK MINŐSÉGI FEJLESZTÉSE ban volt annak, hogy hasznos árut vesz egymástól és érd«» mes lehetőségeinket kihasznál­ni. Ismételten megállapíthatjukt hogy korrekt üzleti és szállító• partnerei vagyunk egymásnak Idei megállapodásunkat sikeres« nek tartom. Kereskedelmi kap­csolatainkban 1980-ban az el« södleges cél nem a forgalom volumenbeli növelése, ha/nem a reális igények és lehetőségek számbavételével olyan szint és áruszerkezet kialakítása, ami ebben az évben is biztosítja az előirányzatok maradéktalan tel­jesítését. Ebből a szempontból külön örvendetes, hogy az elő­irányzatokban az 1979. éot szintet 4 százalékkal, a hosszúr* lejáratú megállapodásban kitű“ zott tervszámokat pedig 8 szd* zalékkal sikerült túlszárnyalni«■ Idei megállapodásunk tükrö­zi, hogy a fejlődési dinamika nem az egymásnak szállított anyagok bővülő mennyiségétől — ami adottságainktól függően korlátozott vagy csökkenő lehet — hanem a rohamosan fejlő­dő gép- és közszükségleti ipa» runk termekei cseréjének növe­kedésétől függ. A gépipari tér- mékek jelentős részarányt kép* viselnek a kölcsönös szállító* sokban: az árucsere 58 százat lékát teszik ki. A közszükségle­ti cikkek forgalma oldalanként mintegy 120 millió rubelt tesz ki, amely jelentős mértékben járul hozzá a két ország lakos­sága fogyasztási igényeinek ma/- gasabb szintű kielégítéséhez. — Milyen konkrét tételeket tartalmaz az idei árucsere-for« galmi megállapodás? — 1980-ban folytatódik a ma­gyar építőipari kapacitások ex­portja Csehszlovákiába. Aláírás előtt áll például a prágai 1300 ágyas diákszálló építésével kap­csolatos szerződés. Ezt a diák* szállót a magyar fél kulcsrar készen 19 hónap alatt építi feL Hasonló épület áll már BraUsla* vában, amelynek harmadik ré­szét most fejezik be építőink. Ugyancsak ebben az évben feje­ződik be Brnóban a ZETOR muiv kásszálló építése is. A megállapodás értelmében Csehszlovákia többek közt 18 millió rubel értékben az idén könnyű motorvonatot, 14 millió rubel értékben tízezer darab Skoda személygépkocsit, majd több mint 40 millió rubel érték­ben kokszolható szenet és kok­szot szállít Magyarországnak. Az 1980. évi forgalmi elő­irányzatok — figyelembe véve az 1976—1978-as évek tapasz­talatait és az 1979. évi jegyző­könyv eddigi teljesítését — arra utalnak, hogy a hosszúlejáratú árucsere-forgalmi megállapodás céljait ebben a tervciklusban is teljesítjük, illetve túlteljesítjük. — Összegezésként szeretném leszögezni — mondotta dr. He­gedűs János — hogy kapcsola* taink minőségi fejlesztéséhez szükséges a lehetőségek és igé­nyek találkozásának szüntelen keresése, az új együttműködési formák feltárása, népgazdasá­gaink erdeményes továbbfejlesz­tése is megköveteli, hogy a fennálló hagyományos formák mellett az együttműködés na­gyobb hatékonyságát elősegítő újabb megoldások és együttmű­ködési formák élénkítsék keres­kedelmi és gazdasági kapcsola­tainkat. SOMOGYI MÁTYÁS Bővülő gazdasági együttműködés a Szovjetunióval Rendkívüli dinamikusan nő Jugoszláviának a Szovjetunió­val lebonyolított árucsere-for­galma: az 1966—1970 közötti 2,4 milliá'rd dollárról, a követ­kező öt évben 5,9 mílliárdra emelkedett. A mostani ötéves időszakban a forgalom előrelát­hatóan eléri a 14 milliárd dol­lárt, az újabb ötéves megálla­podás várható előirányzata pe-1 dig 16 milliárd dollár. Csupán 1976—80 között a szovjet vállalatok 120 jelentős jugoszláv beruházásban működ­nek közre — nagyrészt egy 1,3 milliárd dolláros hitelmegálla­podás keretében —, amelyek közül ötvenet már üzembe Is helyeztek. A többi között szov­jet berendezésekkel épül 14 ví­zi és hőerőmű, összesen 330 MW teljesítménnyel (közülük nyolc már működikl, s ugyan­csak szovjet kohászatiberende- zés-szállítások járultak hozzá a jugoszláv acéltermelés eddigi évi két millió tonnát kitevő nö­vekedéséhez. A beruházási program keretében — amely­nek kivitelezésénél csaknem 500 szovjet szakember is köz­reműködik —, a többi között évi 5,5 millió tonnával bővül a jugoszláv kőolajfinomítók fel­dolgozó kapacitása, s máris számottevően nőtt a timföld­alumínium termelés. A Szovjetunióba irányuló Ju-* goszláv exportban is első he* lyen állnak a gépek és beren* dezések, így például ebben az ötéves tervidőszakban 30 hajóť gyártottak, illetve építened szovjet megrendelésre. Mindkét részről tervbe vették a mán meglévő, számos iparágat érin-» tő hosszú távú kooperációk bő-! vítését is. Timföldért — alumínium A magyar—szovjet timföld- alumínium-egyezmény kereté­ben a Mineralimpex ős a Me- talimpex külkereskedelmi vál­lalatok aláírták jövő évi ex­port-, illetve importmegállapo­dásaikat a szovjet Raznoimport külkereskedelmi egyesüléssel. Eszerint Magyarország 330 ereť tonna timföldet szállít 1980-ban a Szovjetunióba, s onnan 160 ezer tonna alumíniumot kap. Szerződést kötöttek különböző fémek, így réz, magnézium, ólom, horgany stb., jövő évi importjának egy részéről ts<

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents