Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-12 / 10. szám, szombat

KONKRÉT KÖLTSÉG VETÉSPOLITIKAI TAKARÉKOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK

FŐ FELADAT; A GAZDASÁGOSSÁG JAVÍTÁSA

A CSSZSZK kormánya az 1980 as állami költségvetési javaslat megvitatásakor számos intézkedést foganatosított a termelési és a termelésen kívüli szféra tevékenységének erőteljesebb mértékű gazdaságosabbá tételére. Az intézkedések nemcsak WfíO-ra szólnak, hanem egy globális rendszer alkotóelemét jelentik. Mind 1980-ban, mind az egész 7. ötéves tervidőszakban nagy gondot fordítunk tehát u most kitűzött feladatok végrehajtására.

Nem a véletlen műve, hogy a termelésen kívüli szférában éppen 1980-ban hangsúlyozzuk oly erőteljesen a gazdaságosság elmélyítésének szükségességét. Az igényesebbé vált belső és külső feltételek sürge tőén igénylik az anyagi erő források hatékonyabb hasznosítását. A költségvetési politika

1980-ban megfelelően reagál ezekre a tényekre.Különös jelentőségük van a gazdaságosság javítását célzó intézkedéseknek, amelyek révén kb. 2,5 milliárd korona takarítható meg. Milyen intézkedésekről van itt sző?

A szolgálati utak kérdése

A központi irányítású gazdasági szervezetek, a költségvetési és a dotált szervezetek (a nemzeti bizottsági szervezeteket tehát nem számítva) 1980- ban nem kevesebb mint 8,2 milliárd koronát költöttek kiszállásokra. A kiszállásokra fordított összeg limitálása terén szerzett tapasztalatokból arra következtethetünk, hogy

1980-ban — az 1979-es tervhez képest — több mint 1 milliárd koronával csökkenthetők a szolgálati utakkal kapcsolatos kiadások (a nemzeti bizottsági szervezeteket is beleszámítva). Mivel a költségek felső határa megszabásának köszönhetően máj.* az előző években objekti- vizálódott ez a tétel, feltételezhető, hogy 1980-ban a kiszállási költségek lineárisan csökkennek. Magyarán szólva: minden ágazat és knb azonos arányú csökkentést ér el. E követelmény azonban nem érvényesíthető az irányításban, ahol differenciáltan kell ezeket a feladatokat teljesíteni.

Gondosan fel kell minden esetben mérni a szolgálati utak célszerűségét és szükségességét, de a különböző értekezletek, aktívák, szakmai tanácskozások, opponentúrák stb. számát is csökkenteni kell, miközben az olcsóbb közlekedési eszközök és szállodák igénybe vé telével számoljunk.

Mivel az ellenőrzések során kiderült, hogy a külföldi szolgálati utakat esetenként nem elég hatékonyan használják ki, a kormány a következő döntéseket hozta:

— az 1979-ben engedélyezett összeghez képest a devizaterv nem kereskedelmi tétele és a devizaérdekeltségi eszközök rovására megvalósítandó külföldi szolgálati utak kiadásait (limitjét) 10 százalékkal kell csökkenteni;

— a devizaterv rovására megvalósított kereskedelmi jellegű szolgálati utak limitje az 1979-es szinten marad.

A kiszállási költségek csökkentésére hozott intézkedések, amennyiben ezeket helyesen valósítják meg, nem befolyásolhatják negatívan az egyes szervek és szervezetek tevékenységét. Minden esetben szükség van a gyakori szolgálati utak célszerűségének, a kiszállók számának mérlegelésére. Üj ügyintézési módszerekre van szükség, és felül kell vizsgálni, vajon egy adott kérdést a szervezetek minden szintjén, tehát az előadótól a vezérigazgatóig szükséges-e megvitatni.

A propagációs költségek mérséklése

Az utóbbi időben a gazdasági szervezeteknél jelentősen megnövekedett ez a tétel. Az állami gazdasági szervezetek 1976-ban 1,3 milliárdot, 1978- ban pedig már 1,7 milliárd koronát adtak ki ilyen célra. Két év alatt 32,9 százalékot tett ki a növekedés.

A CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága felméréseket végzett a fogyasztási cikkek minőségi vizsgálatának végrehajtásával és a propagációra szánt eszközök felhasználásával kapcsolatban. Kiderült, hogy helyenként nemcsak a propagációra szánt

anyagi eszközök felhasználásában észlelhetők szabálytalanságok, hanem az úgynevezett laikus minőségvizsgálatban Is, amelynek keretében árcsökkentéssel, illetve ingyen bocsátják rendelkezésre .— és nemcsak szocialista szervezeteknek, hanem egyéneknek is — az árut.

A kormány 301/1979-es határozata e tények figyelembe vételével megfelelően szabályozza a termékek használati tulajdonságai vizsgálatának módját és feltételeit. Ez a gazdaságosság szavatolását szolgálja, és hozzájárul a hazai és külföldi propagáció ésszerűsítéséhez.

A kormány úgy döntött, hogy a propagációra szánt összegek kötelező limitjét ágazatonként határozzák meg. Az összeget a központi szervek bontják le, mégpedig differenciáltan az egyes szervezetek számára. A limitet a gazdasági, a költség- vetési és a dotált szervezetekben egyaránt bevezetik.

Az 1980-as propagációs limit mghatározásakor az 1978-ban elért összkiadásokból indulunk ki Az összeget differenciáltan, a propagáció egy-egy adott szférában betöltött szerepének megfelelően határozzák meg. E alapelvvel összhangban a propagációra fordítható összeg felső határál így határozták meg;

— a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztériumnál az 1978- ban elért tényleges költségek 90 százalékában;

— a CSSZK, illetve az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumánál az 1978 as költségek 80 százalékában;

— az általános gépiparba«, a közszükségleti és élelmiszeriparban az 1978 as költségek 50 százalékában;

— a többi központi szervnél és a nemzeti bizottsági szférában az 1978-as költségek 40 százalékában;

— a költségvetési szervezeteknél az 1978-as költségek 50 százalékában.

így 1980-ban a propagációra fordított költségek csökkentésével 714 millió koronát takarítunk meg. A megtakarítás módjai az említetteken kívül:

— a szervezeteknek és dolgozóknak nyújtott indokolatlan előnyök leiszámolása; pl. ingyenes menetjegyek és repülőjegyek, kirándulási, illetve üdülési utalványok megszüntetése (a szakszervezeti beutalók kivételével), a térítésmentes horgászjegyek, műalkotások, sza- badjegyek ajándékozásának beszüntetése, amennyiben ezekkel bizonyos szervek, szervezetek és egyének indokolatlan előnyökre tesznek szert;

— a szervezetek nem ajándékoznak más szervezeteknek vállalati emblémával díszített tárgyakat, amennyiben ezeknek semmi közük a másik szervezet tevékenységéhez; belföldi- gazdasági kapcsolatokban a gyártmánypropagációt csak szakmai nyomtatványok szolgálhatják;

— a sajtóban és a tv-ben indokolatlanul nem hirdetnek a vállalatok, és propagációs mun^ kát nem végeznek olyan vállalatok és szervezetek, amelyekben arra a termeléssel, az értékesítéssel és a szolgáltatásokkal kapcsolatban nincs szükség. A belső-piacon a propagáció a fogyasztók széles körét befolyásolja.

Ogy tűnhet, hogy a propagációs kiadások csökkentése viszonylag túlzott. A valóságban az intézkedések csak a pazarlást sújtják. Ez pedig — főleg az utóbbi évek tapasztalatait véve alapul — teljesen indokolt.

A kiadások felső határát dif-' ferenciáltan kell a vállalatokra lebontani, mindenütt figyelembe véve a termékek és a szolgáltatások népszerűsítésének fontosságát, Illetve indokolt el- hanyagolhatóságát. Különös gondot, kell fordítani a lakosság pozitív befolyásolására, illetve a termékek megfelelő színvonalú külföldi népszerűsítésére.

Egyéb személyi kiadások

1978-ban az egyéb személyi kiadásokra fordított összeg 4,2 milliárd korona volt. Ez a béreszközök 2,1 százaléka. A tétel kb, 15 százalékát a honoráriumtörvény értelmében fizették ki, 25 százalékát pedig munkaviszonyon kívüli jutalmazásként vették fel.

Ebben a gazdálkodási szférában számos szabálytalanság előfordult, és a gazdaságosság sem voll megfelelő, Helyenként nagyobb összeget fizettek ki a törvényesnél, túlértékelték a munka terjedelmét, nem vették figyelembe a különleges pótlékok kifizetését engedélyező, illetve tiltó rendelkezéseket stb. Az ilyen szabálytalanságok sokszor az indokolatlan jövedelemszerzést is lehetővé tettek.

A gazdaságosság fejlesztése érdekében ezért az 1980-as terv szervezési biztosítása érdekében a következőkre van szükség:

— 1980-ra meg kell határozni az egyéb személyes kiadások összegét, mégpedig az 1979-es valóság szintjén;

— az 1980-as terv végrehajtása során a gazdasági, költségvetési és dotált szervezetek felhasználható bér- és egyéb személyi kiadásainak összegét a munkaviszonyon, kívüli szerződéses munkákra 1979-ben kifizetett összeg 20 százalékával és a honoráriumtörvény értelmében 1979-ben kifizetett ösz- szeg 10 százalékával kell csökkenteni (a könyvkiadó és lapkiadó szervezetek kivételével).

Vendéglátás és ajándékok

A vendéglátásra és ajándékokra felhasználható összeget

1979-hez képest és differenciáltan kb. 30 százalékkal csökkentjük.

Javaslatot dolgoztak ki, amelynek értelmében át kell értékelni a vállalati repülőgépek engedélyezésének és üzemeltetésének (a polgári közlekedési vállalatok kivételével) és a repülőgép-üzemeltetési engedélyek kiadásának rendszerét. Ugyanis egyre több repülőgépet használnak a vállalatok, de a beszerzési, illetve az üzemeltetési költségek sok esetben nincsenek arányban az általuk elért gazdasági haszonnal.

A nemzeti bizottságok kezelésében levő lakásállomány igazgatásával, javításával és karbantartásával kapcsolatos tevékenységet gazdaságosabbá kell tenni, hogy 1980-ban így 423 milliós megtakarítást érhessünk el. A lakásgazdálkodási vállalatok tervezett veszteségének felső határát az 1979-es költségvetés 90 százalékának szintjén kell megszabni. Ez az intézkedés is figyelembe veszi azt a körülményt, hogy a lakás- gazdálkodásban még jelentős hatékonysági tartalékok vannak. Nyilvánvaló, hogy a takarékosság nem befolyásolhatja kedvezőtlenül a lakásvagyon javításának és karbantartásának ü színvonalát.

Létszámcsökkentés

Az 1980-as állami költségve tés tervezetének megvitatása során a kormány jelentős intézkedéseket hozott az igazga tási és műszaki-gazdasági dolgozók létszámának 2—10 százalékkal való csökkentésére. Az igazgatási és irányítási tevékenység gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele a cél.

A létszámcsökkentési intézkedések által érintett, sziszte- matizáció alá eső minisztériumokban és egyéb központi szervekben differenciáltan, a létszám eddigi alakulásának megfelelően és a jelenlegi feltételekkel, illetve feladatokkal összhangban hajtják végre az Intézkedéseket. A sziszte- matizáció alá nem eső központi szervekben a létszámcsökkentés a központban lesz a legnagyobb mértékű. Tehát ott, ahol lényegében csak igazgatási és irányítási apparátus van. Lényegesen kisebb mértékben érinti ez az intézkedés azokat a szerveket, amelyekben fő képp műszaki-üzemviteli dolgozók tevékenykednek, A létszámcsökkentési feladatok végrehajtását a minisztereknek és a többi központi szerv vezetőinek aktív intézkedésekkel kell biztosítaniuk az adminisztratí- vában. Komplex és állandó jellegű programról van szó.

A létszámcsökkentést az egész irányítási szférában 1980 végéig kell végrehajtani. A gazdasági szervezetekben és a kutatási-fejlesztési bázisban (az alkotó tudósok, kutatók és fejlesztők kivételével) 3 százalékkal, a közgazdasági kutatási szervezetekben, illetve a cél- szervezetekben pedig 10 százalékkal kell csökkenteni a műszaki-gazdasági dolgozók létszámát.

Prémium- és jutalomcsökkentés

Hogy minden területen megalkuvás nélkül a gazdaságosság fejlesztésére törekszünk, azt a szövetségi kormány további intézkedései is bizonyítják. A következő feladatokról van sző:

— 1980 folyamán a szolgálati személygépkocsik számát (a technológiai rendeltetésűek kivételével) az 1975. 12. 31-i

szintre kell csökkenteni. A gépkocsik hatékony kihasználását a Szövetségi Közlekedési Minisztérium alapelveiből kiindulva kell megvalósítani, hogy így a szolgálati személygépkocsik összetétele optimálissá váljék, kihasználásuk pedig gazdaságos legyen. Ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy a gépkocsivezetők nélküli járművek (az alkalmazottak által vezetett kocsik) ne kerüljenek az igazgatók, illetve az Igazgató- helyettesek gondozásába. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a szervezetekre, amelyeknél nem alkalmaznak hivatásos gépkocsivezetőt;

— amennyiben valamilyen szervezet az előre kijelölt határidőre nem helyezi üzembe a7. importált gépeket, illetve berendezéseket, a beszerzési áF 10 százalékig terjedő összegű pönálét kell kiróni. A bírság összegét a szervezet az állami költségvetésbe köteles átutal ni. A végrehajtási egységes utasításokat a pénzügyminisz térium adja ki.

— a vezetők és a többi dolgozó prémiumainak és jutalmainak összegét a bírságok és a pönálék teljes összegének 5 százalékával kell Csökkenteni. A csökkentés nem haladhatja meg a jutalmak és prémiumok 30 százalékát. E téren is azt akarjuk elérni, hogy a fogyatékosságok miatt kiszabott bírságok — amelyeket a szervezet fizet meg — anyagilag is érintsék a vezetőket. A központi szervek ugyanakkor intézkedéseket hoztak, hogy a pénzügyi erőforrások és eszközök újrafelosztása révén a vállalatokon belül ne váljék lehetővé a bírságok okozta pénzhiány pótlása.

A pénzügyi és költségvetési politikában hozott Intézkedések hatékonysága attól függ, hogy a termelési és a nem termelő szférában, az irányításban és az igazgatásban, a vezetők körében mennyire válik közüggyé a gazdaságosság. Az anyagi és pénzeszközök felhasználásának gazdaságosabbá tételéről, a CSSZSZK kormánya 312/1979-es határozatának végrehajtásáról van szó. A sikerhez a szak- szervezeti szervek és alapszervezetek is nagy mértékben hozzájárulhatnak. Durva hibát követnék el, ha csak adminisztratív formákkal igyekeznénk a feladatokat végrehajtani, ha a racionális tárgyi tartalom valahol elsikkadna. Szélesebb összefüggésekben kell látni a feladatokat, és az egész népgazdaság szükségleteit kell figyelembe venni. Ez 1980-ban és az egész 7. ötéves tervidőszakban állandó feladat marad. Nemcsak gazdasági feladatról van szó, hanem nem mindennapi fontosságú politikai feladatról is.

A pénzügyi szervek is ezekhez a követelményekhez igazodnak majd az egész 1980-as esztendőben, és ezt figyelembe véve végezzük a teljesítés ellenőrzéséi. A szükségleteket minden ellenőrző szerv tartsa szem előtt. A vállalatok és a szervezetek csak a gazdaságosság differenciált, a konkrét körülményeknek és feladatoknak megfelelő fejlesztésével és színvonalas ellenőrzésével érik el, hogy a gazdaságosság nemcsak a vezetők szá.mára válik belső szükségletté, hanem minden egyes dolgozó számára is. A gazdasági fejlődésnek — ahogy azt a CSKP KB 14. ülése is hangsúlyozta — az egész újratermelési folyamat hatékonyságának növelésével együtt ez a legszükségesebb előfeltétele.

BELO BOSÁK mérnök,

a Szövetségi Pénzügyminisztérium állami költségvetési főosztályának igazgatója fa Hospodárske noviny alapján)

A CKD Kompresszorgyár prágai üzeme elsősorban turboJcompresszorokat gyárt. Az 1965 ös évhez viszonyítva a termelés háromszorosára növekedett. A gyártmányok túlnyomó részét a Szovjetunióba szállítják, a vegyipar és az energiaipar részére. Felvételünkön Jirí Martinék esztergályos egy tengelykompresszor megmunkálásása közben (ČSTK — }, Tachezy felvétele)