Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-11 / 9. szám, péntek

Gazdagítják ismereteiket Küzdelem a múltban és a jelenben Emlékek o pórtrminkdról @ Az emberhez méltó eíetért SZÍNVONALASABBÁ TESZIK A PARTIUNKAT # FELHASZNÁLJÁK AZ ELÖZÖ ÉVEK TAPASZTALATAIT Az érsekújvári {.Nové Zámky) Elektrosvit vállalatban egyre színvonalasabb pártmunka fo­lyik. Amint Fehérvár// Géza az üzemi pártbizottság elnöke Is elmondotta, megalakították a politikai nevelés kabinetjét, hogy ilyen módon kedvezőbb feltételeket teremtsenek a párt­tagok és tagjelöltek továbbkép­zésére. Itt tanulnak a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egyete­mének azon hallgatói, akik a vállalatban dolgoznak. Ilyen megoldást azért választottak, mert a hétszáz párttag közül minden évben harmincan-negy- venen jelentkeznek ebbe a ma­gasabb fokú pártoktatási ala­kulatba. Az üzemi pártbizottság tag­jaival folytatott beszélgetésből megállapítottam, hogy a vál­lalat egyes üzemeiben mindent megtesznek a tagok nevelésé­nek érdekében. Jól felkészítik őket, hogy munkahelyükön sze­mélyes példamutatással a pár- tonkívülieket is mozgósítsák a tervek teljesítésére. Egyre job­ban tudatosítják, hogy a párt­tagok és tagjelöltek csakis úgy tudnak hatékonyabb pártmun­kát végezni, hogyha megfelelő politikai és szaktudásuk van. Érdemben tudnak hozzászólni az előforduló problémákhoz, és javaslatokat tenni azok megoldására. AZ IDŐSZERŰ GAZDASÁGI KÉRDÉSEK A nyolc alapszervezet és a pártcsoportok gyűlésein rend­szeresen foglalkoznak az idő­szerű gazdasági kérdésekkel, így volt ez tavaly is a januári energiahiányt követő időszak­ban, amikor a termelésben je­lentős volt a lemaradás. A pártgyűléseken alapos vita folyt arról, hogy milyen módon lehetne növelni a termelést, pó­tolni a lemaradást. Ezekről a A PÄRTCSOPORTOK KEZDEMÉNYEZÉSE I® TELJESÍTIK A TERVET Ilyen jólétről akkoriban mi csak álmodozni mertünk. Ab ban az időben a kommunista a nagyobb darab kenyérért, a tár­sadalmi igazságtalanságok el­len, a munkához való jogért harcolt saját szabadságát, sok szór az életét Is kockáztatva Gyakoriak voltak a csendőrlá- togatások, házkutatások, kihall­gatások a csendőrlaktanyák ban. Sokan voltunk elnyomot­tak és elégedetlenek abban az időben, de nem is mindenkinek volt bátorsága síkraszállni az elnyomás ellen. Ránk, kommu­nistákra várt az a feladat, hogy felvilágosítsuk dolgozó társain kát az osztályharc jelentőségé ről, a kommunista párt igazsá­gos harcáról. — Hogy is volt az a krump­lisgödör története? — Ez már a harmincas evek­ben történt Hitler hatalomra jutása után, amikor Németor­szág már készülődött egy újabb háborúra. A burzsoá köztársa Ságban tilos volt például a há­borúellenes röplapokat terjesz­teni. Én akkor már Zselízen laktam. A röplapokat Hlavács Józseftől, a lévai járás szak­szervezeti titkárától kellett vol­na átvennem. Igen ám, de ami­kor elhozta a röplapokat, nálam éppen házkutatást tartottak a csendőrük. Jeleztem neki, hogy veszély van, bújjon meg a krumplisgödörben. Egy egész napot ott töltött, végül a csend­őrök üres kézzel mentek vissza. Mi még aznap éjszaka széthord- tűk a röpcédulákat. A környező majorokba én vittem el szemé­lyesen a röplapokat. Ez vala­hogy kitudódott, aminek a vé­ge az lett, hogy elbocsátottak a munkámból. Aztán később Major István kommunista sze­nátor közbenjárására nagy ne­hezen visszavettek. Mondták is nekem akkor a félénk kishi- tűek: Józsi, ne avatkozz te nz urak dolgába, mert még job­ban is megjárhatod. De hát bennünket kommunistákat nem olyan fából faragtak, hogy meg­ijedjünk a saját árnyékunktól. Sztrájkokat persze később is szerveztünk, volt úgy is bizony, hogy nem sikerült, mert akad­tak árulók is. így árulták el az egyik sztrájkunkat, s mire ész­be kaptunk, a csendőrök már körülvettek bennünket, így az­tán véres összetűzésre került sor a csendőrök és a sztrájko­ló munkások között. Többen megsebesültek. Józsi bácsit osztálytestvérei szerették, tisztelték, mindig megbíztak benne, mint elvhű, bátor kommunistában. A mun­kában is mindig elöl járt. A felszabadulás után azonnal megkezdte Her da Mihállyal, Mérész Sándorral, Horváth Fe­renccel és más elvtársakkal Nyiron (Nirovce) a kommunis­ta párt megszervezését. Ott volt az egységes földművesszö­vetkezet megalakításánál is. — Az sem volt ám könnyű, — mondotta — de csináltuk, mert tudtuk, hogy a parasztság jobb és könnyebb életét csak a nagyüzemi gazdálkodási fo” ma segítheti. Emlékszem, 1953- ban nagyon esős ősz voít, ké­sett a betakarítás. Én azt a fel­adatot kaptam a járástól, hogy szülőfalumban, Ipolyszaká Ha­son szervezzem meg a sikeres őszi betakarítást. Kimernem hát Szakállasra, beszéltem az em­berekkel, megmagyaráztam ne­kik, hogy a sajátunkat ment­jük, jöjjön mindenki, aki csak teheti. Akkor még lóval szán­tottunk, én is megfogtam az ekeszarvát, mert két csoportra osztottam az embereket, az egyik csoport a betakarítást vé­gezte, a másik pedig a szántást és a vetést. Sikerült is időben mindent elvégezni. Arra a kérdésemre, hogy miért lett kommunista, így vá­laszolt: — Engem kommunistává az emberhez méltó életmód útjá­nak a keresése tett, és a hit abban, hogy harcunk egyszer győzelemmel végződik, és ne­künk lett igazunk. A mi fel­adatunk a múltban a régi elleni harc volt, a ti feladatotok pe­dig, fiataloké harcolni a még szebb és teljesebb holnapért. Ez sem könnyű, de távolról sem olyan nehéz, mint a miénk volt a csendőrszuronvok á'-nvéká- ban. GULIS JÓZSEF ' növelése. Erről Beke József elv­társ így vélekedett: — A színvonal emelése és a hatékonyság növelése megkí­vánja, hogy a pártoktatást egy- behangoljuk a párt politiikájá- nak céljaival. Társadalmi éle­tünk mindennapi körülményei szükségessé teszik, hogy a párttagok állandóan növeljék tudásukat. Szükségszerűvé te­szi a pártoktatás hatékonysá­gának növelését az a tény is, rogy az utóbbi időben egyre fo­kozódik az ideológiai harc és eiz megnyilvánul az élet minden területén. A párttagokat fel kell készítenünk e harcra. Mindezt oly módon kívánjuk elérni, hogy a párt politikai célkitűzé­seit alátámasztjuk a marxista— leninista elmélet tanulmányo­zásával, a CSKP kongresszusain elfogadott dokumentumok isme­retével, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, valamint a nem­zetközi munkás- és kommunista mozgalom tapasztalataival. — A kommunisták eszmei ok­tatásának alapját a marxista— leninista filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos kommunizmus tanulmányozása képezi. Ezzel kívánjuk elérni, hogy járási pártszervezetünk tagjai — főleg a felsőbb fokú alakulatokban — elsajátítsák a dialektikus gondolkodást, elmé­lyítsék ismereteiket a társadal­mi fejlődés törvényszerűségeiről megszilárdítsák osztályöntuda­tukat és internacionalista ér­zésüket. Az előző évek tapasz­talataiból kiindulva így szeret­nénk megteremteni a feltéte­leket a pártoktatáson szerzett ismeretek alkotó megvalósításá­hoz a gyakorlatban. A pártokta­tással arra serkentjük a hall­gatókat, hogy munkahelyeiken és a társadalmi élet valameny- nyi területén igyekezzenek ér­vényt szerezni a bíráló igényes­ségnek, a kommunista helytál­lásnak, kellő elméleti tudással felvértezve. Az új pártoktatási év célkitű­zései igényesek a komáromi járásban is. A pártalapszerve- zetek vezetőségei, az előadók, a propagandisták és a járási párt- szervek egyaránt arra töreksze­nek, hogy az igényes feladato­kat teljesítsék. KOLOZST ERNŐ hazai nyersanyaggal kellett pó­tolni a hiányt. Erről értesítet­tük a megrendelőket is, akik tekintettel a nehéz nyersanyaga ellátási helyzetre, ígéretet tet­tek, hogy átveszik termékein* két. AZ AGITÄCIÖS MUNKA A pártalapszervezetek és a pártcsoportok minden munka­helyen agitációs munkával hív­ták fel a dolgozók figyelmét, hogy rendszeresen ellenőrizzék termékeik minőségét. Az önel­lenőrzés meghozta a várt ered­ményt, amelyről a részlegveze­tő így beszélt: — Munkánk legjobb fokmérő­je, hogy az 1978-as évhez vi­szonyítva huszonnégy százalék­kal kevesebb reklamáció volt a megrendelők részéről. Pártbizottsági tagokkal, ve­zető gazdasági do-lgozókkal, pártcsoportvezetökkel beszél­gettünk arról a nagy munká­ról, amely az év eleje óta a terv rendszeres teljesítéséért folyt. A pártalapszervezet elnöke a hatékony pártmunkának tulaj­donítja, hogy a tavalyi januári lemaradást már júniusban pó­tolták. Pedig nem kis tétről volt szó, mert csak ezen a rész­legen nyolcmillió korona érté­kű termékkel gyártottak keve­sebbet. Ocskay István, a pártbizott­ság tagja arról tájékoztatott, hogy a nyolc pártcsoportot rendszeresen irányítja. A havi taggyűlések előtt és után min­dig összehívja a pártcsoportve­zetőket és megbeszéli velük a legfontosabb teendőket. Ilyen Egy decemberi napon keres­tem fel a zselízi (Želiezovce) otthonában a 74 éves Köpöncei Józsefet. Tudtam, hogy az év kezdetén és az év végén a Kö- pöncei családban mindig van ok az ünneplésre. Józsi bácsi ugyanis novemberben született, a január pedig a párttagságával függ össze. — Én voltaképpen már su­hant! koromban részt vettem a munkásmozgalomban — mon­dotta. Szakszervezeti bizalmi voltam. Persze a pártba csak 18 éves koromban léphettem be, ez 1924 januárjában történt. — Milyen pártmunkával bíz­tak meg akkor egy fiatal kom­munistát? — Én azt a feladatot kaptam, hogy a föld és az erdőmunká­sok szakszervezetében tevékeny­kedjem. Segítettem a röplapok terjesztésében, a sztrájkok meg­szervezésében, Személyesen be­szélgettem a magamfajta sze­gény, zsellér emberekkel, s meggyőztem őket harcunk igaz­ságáról, a sztrájkok szükséges­ségéről. Akkor a sztrájk volt a legnagyobb fegyver a munká­sok kezében. — Tudtommal több sztrájk­ban is részt vett, melyik él leginkább az emlékezetében? — A sztrájkokról nagyon so­kat lehetne beszélni. De talán a legemlékezetesebb az 1928-as aratási sztrájk, pontosabban az egyezkedés a földbirtokok bér­lőivel. Ezen a tárgyaláson, mint szakszervezeti bizalmi én kép­viseltem az Ipolyvisk melletti újmajori birtok zsellérjeit. Olyan szerződést sikerült elfo­gadtatnunk a munkaadókkal, amely magában foglalta a mun­kaidő csökkentését és a bérek emelését. Eltűnődik. S az asztalon ievő kitüntetéseit nézi, amelyekből tucatnyi gyűlt össze a három évtized folyamán. Kettőt a párt központi bizottságától kapott Gustáv Husák elvtárs aláírásá­val. Ezekre a legbüszkébb, bár ahogyan mondta: — Mindegyik kedves szá* momra, mert munkám és kom­munista emberségem, helytállá­som elismerését látom bennük. A szívem örül, hogy ma min­denki boldogan, gondtalanul él, nincsenek korgó gyomrú, ron­gyos, munkanélküli emberek. rendszeres munkával sikerült elérni, hogy a pártcsoportgyíí- léseken megvitatják a taggyű­lésre készülő beszámolót és ha­tározati javaslatot. A tagok már ekkor javaslatokat tesznek ki­egészítésükre, így formálódik bennük mondanivalójuk, ame­lyet a taggyűlésen elmondanak. A legutóbbi taggyűléseken pél­dául többen bírálták, hogy a munkacsarnokokban indokolat­lanul sok villany energia fogy. Ugyanis az összes lámpákat egy kapcsolóval gyújtják meg. A javaslatok után határozat született, hogy a munkacsarno­kokban több kapcsolót kell be­építeni, hogy csak azok a lám­pák világítsanak, amelyekre szükség van. KORSZERŰ MUNKACSARNOK ÉPÜL Gulis János bírálta, hogy az egyes munkahelyeken nem elég­gé korszerűek a berendezések és a munkaeszközök. Az üzem vezetősége már foglalkozott is ezzel a problémával, és megte­szik a szükséges intézkedése­ket. Többek között egy új kor­szerű munkacsarnok is épül. A vállalat — amint Viliam Herverth nyilatkozatából is ki­tűnt — sok nehézség árán is teljesíti a tervet. Azonban az új évben még nagyobb szükség lesz a hatékonyabb pártmunká­ra, a dolgozók munkakezdemé­nyezésére, mert úgy látszik, nem lesz egyenletes a terme­léshez szükséges nyersanyagel­látás. Rosszabbak lesznek a nyersanyagbehozatali lehetősé­gek és a libafíi Plastimat sem szállít elég üveget a lámpák gyártásához. Ezért az üzemi pártbizottság a gazdasági veze­téssel együtt máris intézkedé­seket tesz annak .érdekében, hogy lehetőleg mindegyik üzemrészleg zavartalanul dol­gozhasson. BALLA JÓZSEF törekvésekről tájékoztattak a második számú üzemrészlegen. Tóth János, a pártalapszerve­zet elnöke, visszagondolva az első félévi időszakra, megje­gyezte, hogy nagyon sok prob­lémájuk volt Folyamatosan biz­tosítani kellett a terv teljesí­tését és pótolni a lemaradást. Ennek érdekében született meg a pártcsoportok és a szocialis­ta munkabrigádok gyűlésein a javaslat, hogy három százalék­kal kell növelni a napi teljesít­ményt. A dolgozók a termelési értekezleteken egyetértettek a javaslattal és megkezdődött a mindennapi igényes munka. Jobban kihasználták a munka­időt, és részt vettek a munka­szüneti napokon szervezett mű­szakokon is. — Nem volt könnyű biztosí­tani mindig a megfelelő lét­számot a szombati és olykor a vasárnapi műszakokra — mond­ta a pártelnök. A kommunisták példamutatása azonban jó ha­tással volt az emberekre, és szinte mindenki kivette részét a nagy küzdelemből. — Nehéz félévünk volt — bi­zonyítja Peter Herverth, az üzemrészleg vezetője. — Kez­detben azt hittük, könnyebben megbirkózunk a feladatokkal. Azonban újabb nehézségek fé­kezték a termelést. A kooperá­ciós partnerektől a világítótes­tek gyártásához nem kaptunk elég műanyagburkoló anyagot. Ezért egyes munkahelyeken át kellett dolgozni a termelési programot. Mivel a külföldi nyersanyagbehozatal egyre na­gyobb nehézségekbe ütközött, Az SZLKP Komáromi (Komár­no) Járási Bizottsága fokozott figyelmet fordít a pártoktatás színvonalának állandó emelésé­re. A járási pártbizottság a Po­litikai Nevelés Háza révén már az elmúlt évek során is jelentős eredményeket ért el e téren, ami a következetes és céltuda­tos felkészülésnek köszönhető. Mit várnak az új pártoktatási évben, erről beszélgettem az el­múlt napokban tieke József elv társsal, a járási pártbizottság Politikai Nevelési Házának igazgatójával. — Járási párt­szerveink az el­múlt évben rendszeresen foglalkoztak a pártoktatás ha­tékonyságának kérdésével — mondta. — A legfőbb felada­taink közé tar­tozott a párt­munka lenini stílusáról aren­dezett járási konferencia, va­lamint a CSKP KB 12. ülése, a párt tagkönyv- cseréjével kap- Beke József csolatos határo­zatainak megvalósítása járási pártszervezetünk tevékenységé­ben. A tagkönyvcsere eddigi ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy eredményes munkát végeztünk. Ugyancsak behatóan foglalkoz­tunk a CSKP KB 12, ülésének azon záradékával is, amelyek a párt gazdasági politikájával és annak megvalósításával foglal­koztak. Ez utóbbi téma élénk érdeklődést váltott ki a hallga­tók körében. Az észrevételek­kel, javaslatokkal sokat foglal­koztunk. Járási pártbizottságunk az el­múlt pártoktatási év értékelé­sekor megállapította, hogy an­nak tartalmi szintje és fő tö­rekvései megfelelnek a XV. pártkongresszus által meghatá­rozott irányvonalnak és köve­telményeknek. A CSKP KB titkársága hatá­rozatainak értelmében a járási pártbizottság fokozott figyelmet fordít a propagandisták és elő­adók módszertani felkészítésé­re is. Megköveteli tőlük, hogy a pártoktatás különböző alaku­lataiban mindig a leghatéko­nyabb módszereket alkalmazzák és kerüljék a formaságot, a sab­lonosságot. Erre azért van szük­ség, mert némely szervezetben szokássá váll a kitűzött prog ram megváltoztatása — főleg a gyakorlatok, szemináriumok és eszmecserék rovására. Az ilyen jelenségek ugyan az alapszer­vezeteknek csak elenyésző ré­szében fordulnak elő, ennek el lenére harcolni kell ellenük. Minden kommunistának tudato­sítania kell. hogy a párt ideo (Id. Paál Gyula felvétele) lógiai munkájában nincs helye a felületességnek. A pártoik- tatással a járási pártbizottság azt a célt kívánja elérni, hogy a hallgatók a pártoktatás vala­mennyi fokán, minden alakulat­ban elmélyítsék marxista—leni­nista ismereteiket és képesek legyenek, hasznosítani a gya­korlati pártmunkában. Beke József elvtárs hangsú­lyozta, hogy az 1979—1980-as pártoktatási évben a Politikai Nevelés Háza nagy súlyt fektet arra, hogy előadóik módszerei főleg a gyakorlatok, szeminá­riumok és a viták számának növelésére, tartalmuk színvona­lának emelésére irányuljanak. Az ilyen módszer alkalmazásá­val a hallgatók aprólékosan megvitatják az összes kérdést, a felmerülő problémákat, ame>- lyek végül is a párt politikájá­nak egységes értelmezéséhez vezetnek. Az új pártoktatási évben is fontos a színvonal emelése és a pártoktatás hatékonyságának

Next

/
Thumbnails
Contents