Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-11 / 9. szám, péntek

Gazdagítják ismereteiket

Küzdelem a múltban és a jelenben

Emlékek o pórtrminkdról @ Az emberhez méltó eíetért

SZÍNVONALASABBÁ TESZIK A PARTIUNKAT # FELHASZNÁLJÁK AZ ELÖZÖ ÉVEK TAPASZTALATAIT

Az érsekújvári {.Nové Zámky) Elektrosvit vállalatban egyre színvonalasabb pártmunka folyik. Amint Fehérvár// Géza az üzemi pártbizottság elnöke Is elmondotta, megalakították a politikai nevelés kabinetjét, hogy ilyen módon kedvezőbb feltételeket teremtsenek a párttagok és tagjelöltek továbbképzésére. Itt tanulnak a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének azon hallgatói, akik a vállalatban dolgoznak. Ilyen megoldást azért választottak, mert a hétszáz párttag közül minden évben harmincan-negy- venen jelentkeznek ebbe a magasabb fokú pártoktatási alakulatba.

Az üzemi pártbizottság tagjaival folytatott beszélgetésből megállapítottam, hogy a vállalat egyes üzemeiben mindent megtesznek a tagok nevelésének érdekében. Jól felkészítik őket, hogy munkahelyükön személyes példamutatással a pár- tonkívülieket is mozgósítsák a tervek teljesítésére. Egyre jobban tudatosítják, hogy a párttagok és tagjelöltek csakis úgy tudnak hatékonyabb pártmunkát végezni, hogyha megfelelő politikai és szaktudásuk van. Érdemben tudnak hozzászólni az előforduló problémákhoz, és javaslatokat tenni azok megoldására.

AZ IDŐSZERŰ GAZDASÁGI KÉRDÉSEK

A nyolc alapszervezet és a pártcsoportok gyűlésein rendszeresen foglalkoznak az időszerű gazdasági kérdésekkel, így volt ez tavaly is a januári energiahiányt követő időszakban, amikor a termelésben jelentős volt a lemaradás. A pártgyűléseken alapos vita folyt arról, hogy milyen módon lehetne növelni a termelést, pótolni a lemaradást. Ezekről a

A PÄRTCSOPORTOK KEZDEMÉNYEZÉSE I® TELJESÍTIK A TERVET

Ilyen jólétről akkoriban mi csak álmodozni mertünk. Ab ban az időben a kommunista a nagyobb darab kenyérért, a társadalmi igazságtalanságok ellen, a munkához való jogért harcolt saját szabadságát, sok szór az életét Is kockáztatva Gyakoriak voltak a csendőrlá- togatások, házkutatások, kihallgatások a csendőrlaktanyák ban. Sokan voltunk elnyomottak és elégedetlenek abban az időben, de nem is mindenkinek volt bátorsága síkraszállni az elnyomás ellen. Ránk, kommunistákra várt az a feladat, hogy felvilágosítsuk dolgozó társain kát az osztályharc jelentőségé ről, a kommunista párt igazságos harcáról.

— Hogy is volt az a krumplisgödör története?

— Ez már a harmincas evekben történt Hitler hatalomra jutása után, amikor Németország már készülődött egy újabb háborúra. A burzsoá köztársa Ságban tilos volt például a háborúellenes röplapokat terjeszteni. Én akkor már Zselízen laktam. A röplapokat Hlavács Józseftől, a lévai járás szakszervezeti titkárától kellett volna átvennem. Igen ám, de amikor elhozta a röplapokat, nálam éppen házkutatást tartottak a csendőrük. Jeleztem neki, hogy veszély van, bújjon meg a krumplisgödörben. Egy egész napot ott töltött, végül a csendőrök üres kézzel mentek vissza. Mi még aznap éjszaka széthord- tűk a röpcédulákat. A környező majorokba én vittem el személyesen a röplapokat. Ez valahogy kitudódott, aminek a vége az lett, hogy elbocsátottak a munkámból. Aztán később Major István kommunista szenátor közbenjárására nagy nehezen visszavettek. Mondták is nekem akkor a félénk kishi- tűek: Józsi, ne avatkozz te nz urak dolgába, mert még jobban is megjárhatod. De hát bennünket kommunistákat nem olyan fából faragtak, hogy megijedjünk a saját árnyékunktól. Sztrájkokat persze később is szerveztünk, volt úgy is bizony, hogy nem sikerült, mert akadtak árulók is. így árulták el az egyik sztrájkunkat, s mire észbe kaptunk, a csendőrök már körülvettek bennünket, így aztán véres összetűzésre került sor a csendőrök és a sztrájkoló munkások között. Többen megsebesültek.

Józsi bácsit osztálytestvérei szerették, tisztelték, mindig megbíztak benne, mint elvhű, bátor kommunistában. A munkában is mindig elöl járt. A felszabadulás után azonnal megkezdte Her da Mihállyal, Mérész Sándorral, Horváth Ferenccel és más elvtársakkal Nyiron (Nirovce) a kommunista párt megszervezését. Ott volt az egységes földművesszövetkezet megalakításánál is.

— Az sem volt ám könnyű, — mondotta — de csináltuk, mert tudtuk, hogy a parasztság jobb és könnyebb életét csak a nagyüzemi gazdálkodási fo” ma segítheti. Emlékszem, 1953- ban nagyon esős ősz voít, késett a betakarítás. Én azt a feladatot kaptam a járástól, hogy szülőfalumban, Ipolyszaká Hason szervezzem meg a sikeres őszi betakarítást. Kimernem hát Szakállasra, beszéltem az emberekkel, megmagyaráztam nekik, hogy a sajátunkat mentjük, jöjjön mindenki, aki csak teheti. Akkor még lóval szántottunk, én is megfogtam az ekeszarvát, mert két csoportra osztottam az embereket, az egyik csoport a betakarítást végezte, a másik pedig a szántást és a vetést. Sikerült is időben mindent elvégezni.

Arra a kérdésemre, hogy miért lett kommunista, így válaszolt:

— Engem kommunistává az emberhez méltó életmód útjának a keresése tett, és a hit abban, hogy harcunk egyszer győzelemmel végződik, és nekünk lett igazunk. A mi feladatunk a múltban a régi elleni harc volt, a ti feladatotok pedig, fiataloké harcolni a még szebb és teljesebb holnapért. Ez sem könnyű, de távolról sem olyan nehéz, mint a miénk volt a csendőrszuronvok á'-nvéká- ban. GULIS JÓZSEF '

növelése. Erről Beke József elvtárs így vélekedett:

— A színvonal emelése és a hatékonyság növelése megkívánja, hogy a pártoktatást egy- behangoljuk a párt politiikájá- nak céljaival. Társadalmi életünk mindennapi körülményei szükségessé teszik, hogy a párttagok állandóan növeljék tudásukat. Szükségszerűvé teszi a pártoktatás hatékonyságának növelését az a tény is, rogy az utóbbi időben egyre fokozódik az ideológiai harc és eiz megnyilvánul az élet minden területén. A párttagokat fel kell készítenünk e harcra. Mindezt oly módon kívánjuk elérni, hogy a párt politikai célkitűzéseit alátámasztjuk a marxista— leninista elmélet tanulmányozásával, a CSKP kongresszusain elfogadott dokumentumok ismeretével, a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom tapasztalataival.

— A kommunisták eszmei oktatásának alapját a marxista— leninista filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos kommunizmus tanulmányozása képezi. Ezzel kívánjuk elérni, hogy járási pártszervezetünk tagjai — főleg a felsőbb fokú alakulatokban — elsajátítsák a dialektikus gondolkodást, elmélyítsék ismereteiket a társadalmi fejlődés törvényszerűségeiről megszilárdítsák osztályöntudatukat és internacionalista érzésüket. Az előző évek tapasztalataiból kiindulva így szeretnénk megteremteni a feltételeket a pártoktatáson szerzett ismeretek alkotó megvalósításához a gyakorlatban. A pártoktatással arra serkentjük a hallgatókat, hogy munkahelyeiken és a társadalmi élet valameny- nyi területén igyekezzenek érvényt szerezni a bíráló igényességnek, a kommunista helytállásnak, kellő elméleti tudással felvértezve.

Az új pártoktatási év célkitűzései igényesek a komáromi járásban is. A pártalapszerve- zetek vezetőségei, az előadók, a propagandisták és a járási párt- szervek egyaránt arra törekszenek, hogy az igényes feladatokat teljesítsék.

KOLOZST ERNŐ

hazai nyersanyaggal kellett pótolni a hiányt. Erről értesítettük a megrendelőket is, akik tekintettel a nehéz nyersanyaga ellátási helyzetre, ígéretet tettek, hogy átveszik termékein* két.

AZ AGITÄCIÖS MUNKA

A pártalapszervezetek és a pártcsoportok minden munkahelyen agitációs munkával hívták fel a dolgozók figyelmét, hogy rendszeresen ellenőrizzék termékeik minőségét. Az önellenőrzés meghozta a várt eredményt, amelyről a részlegvezető így beszélt:

— Munkánk legjobb fokmérője, hogy az 1978-as évhez viszonyítva huszonnégy százalékkal kevesebb reklamáció volt a megrendelők részéről.

Pártbizottsági tagokkal, vezető gazdasági do-lgozókkal, pártcsoportvezetökkel beszélgettünk arról a nagy munkáról, amely az év eleje óta a terv rendszeres teljesítéséért folyt. A pártalapszervezet elnöke a hatékony pártmunkának tulajdonítja, hogy a tavalyi januári lemaradást már júniusban pótolták. Pedig nem kis tétről volt szó, mert csak ezen a részlegen nyolcmillió korona értékű termékkel gyártottak kevesebbet.

Ocskay István, a pártbizottság tagja arról tájékoztatott, hogy a nyolc pártcsoportot rendszeresen irányítja. A havi taggyűlések előtt és után mindig összehívja a pártcsoportvezetőket és megbeszéli velük a legfontosabb teendőket. Ilyen

Egy decemberi napon kerestem fel a zselízi (Želiezovce) otthonában a 74 éves Köpöncei Józsefet. Tudtam, hogy az év kezdetén és az év végén a Kö- pöncei családban mindig van ok az ünneplésre. Józsi bácsi ugyanis novemberben született, a január pedig a párttagságával függ össze.

— Én voltaképpen már suhant! koromban részt vettem a munkásmozgalomban — mondotta. Szakszervezeti bizalmi voltam. Persze a pártba csak 18 éves koromban léphettem be, ez 1924 januárjában történt.

— Milyen pártmunkával bíztak meg akkor egy fiatal kommunistát?

— Én azt a feladatot kaptam, hogy a föld és az erdőmunkások szakszervezetében tevékenykedjem. Segítettem a röplapok terjesztésében, a sztrájkok megszervezésében, Személyesen beszélgettem a magamfajta szegény, zsellér emberekkel, s meggyőztem őket harcunk igazságáról, a sztrájkok szükségességéről. Akkor a sztrájk volt a legnagyobb fegyver a munkások kezében.

— Tudtommal több sztrájkban is részt vett, melyik él leginkább az emlékezetében?

— A sztrájkokról nagyon sokat lehetne beszélni. De talán a legemlékezetesebb az 1928-as aratási sztrájk, pontosabban az egyezkedés a földbirtokok bérlőivel. Ezen a tárgyaláson, mint szakszervezeti bizalmi én képviseltem az Ipolyvisk melletti újmajori birtok zsellérjeit. Olyan szerződést sikerült elfogadtatnunk a munkaadókkal, amely magában foglalta a munkaidő csökkentését és a bérek emelését.

Eltűnődik. S az asztalon ievő kitüntetéseit nézi, amelyekből tucatnyi gyűlt össze a három évtized folyamán. Kettőt a párt központi bizottságától kapott Gustáv Husák elvtárs aláírásával. Ezekre a legbüszkébb, bár ahogyan mondta:

— Mindegyik kedves szá* momra, mert munkám és kommunista emberségem, helytállásom elismerését látom bennük. A szívem örül, hogy ma mindenki boldogan, gondtalanul él, nincsenek korgó gyomrú, rongyos, munkanélküli emberek.

rendszeres munkával sikerült elérni, hogy a pártcsoportgyíí- léseken megvitatják a taggyűlésre készülő beszámolót és határozati javaslatot. A tagok már ekkor javaslatokat tesznek kiegészítésükre, így formálódik bennük mondanivalójuk, amelyet a taggyűlésen elmondanak. A legutóbbi taggyűléseken például többen bírálták, hogy a munkacsarnokokban indokolatlanul sok villany energia fogy. Ugyanis az összes lámpákat egy kapcsolóval gyújtják meg. A javaslatok után határozat született, hogy a munkacsarnokokban több kapcsolót kell beépíteni, hogy csak azok a lámpák világítsanak, amelyekre szükség van.

KORSZERŰ MUNKACSARNOK ÉPÜL

Gulis János bírálta, hogy az egyes munkahelyeken nem eléggé korszerűek a berendezések és a munkaeszközök. Az üzem vezetősége már foglalkozott is ezzel a problémával, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Többek között egy új korszerű munkacsarnok is épül.

A vállalat — amint Viliam Herverth nyilatkozatából is kitűnt — sok nehézség árán is teljesíti a tervet. Azonban az új évben még nagyobb szükség lesz a hatékonyabb pártmunkára, a dolgozók munkakezdeményezésére, mert úgy látszik, nem lesz egyenletes a termeléshez szükséges nyersanyagellátás. Rosszabbak lesznek a nyersanyagbehozatali lehetőségek és a libafíi Plastimat sem szállít elég üveget a lámpák gyártásához. Ezért az üzemi pártbizottság a gazdasági vezetéssel együtt máris intézkedéseket tesz annak .érdekében, hogy lehetőleg mindegyik üzemrészleg zavartalanul dolgozhasson.

BALLA JÓZSEF

törekvésekről tájékoztattak a második számú üzemrészlegen.

Tóth János, a pártalapszervezet elnöke, visszagondolva az első félévi időszakra, megjegyezte, hogy nagyon sok problémájuk volt Folyamatosan biztosítani kellett a terv teljesítését és pótolni a lemaradást. Ennek érdekében született meg a pártcsoportok és a szocialista munkabrigádok gyűlésein a javaslat, hogy három százalékkal kell növelni a napi teljesítményt. A dolgozók a termelési értekezleteken egyetértettek a javaslattal és megkezdődött a mindennapi igényes munka. Jobban kihasználták a munkaidőt, és részt vettek a munkaszüneti napokon szervezett műszakokon is.

— Nem volt könnyű biztosítani mindig a megfelelő létszámot a szombati és olykor a vasárnapi műszakokra — mondta a pártelnök. A kommunisták példamutatása azonban jó hatással volt az emberekre, és szinte mindenki kivette részét a nagy küzdelemből.

— Nehéz félévünk volt — bizonyítja Peter Herverth, az üzemrészleg vezetője. — Kezdetben azt hittük, könnyebben megbirkózunk a feladatokkal. Azonban újabb nehézségek fékezték a termelést. A kooperációs partnerektől a világítótestek gyártásához nem kaptunk elég műanyagburkoló anyagot. Ezért egyes munkahelyeken át kellett dolgozni a termelési programot. Mivel a külföldi nyersanyagbehozatal egyre nagyobb nehézségekbe ütközött,

Az SZLKP Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága fokozott figyelmet fordít a pártoktatás színvonalának állandó emelésére. A járási pártbizottság a Politikai Nevelés Háza révén már az elmúlt évek során is jelentős eredményeket ért el e téren, ami a következetes és céltudatos felkészülésnek köszönhető. Mit várnak az új pártoktatási évben, erről beszélgettem az elmúlt napokban tieke József elv társsal, a járási pártbizottság Politikai Nevelési Házának igazgatójával.

— Járási pártszerveink az elmúlt évben rendszeresen foglalkoztak a pártoktatás hatékonyságának kérdésével — mondta. — A legfőbb feladataink közé tartozott a pártmunka lenini stílusáról arendezett járási konferencia, valamint a CSKP KB 12. ülése, a párt tagkönyv- cseréjével kap- Beke József csolatos határozatainak megvalósítása járási pártszervezetünk tevékenységében. A tagkönyvcsere eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy eredményes munkát végeztünk. Ugyancsak behatóan foglalkoztunk a CSKP KB 12, ülésének azon záradékával is, amelyek a párt gazdasági politikájával és annak megvalósításával foglalkoztak. Ez utóbbi téma élénk érdeklődést váltott ki a hallgatók körében. Az észrevételekkel, javaslatokkal sokat foglalkoztunk.

Járási pártbizottságunk az elmúlt pártoktatási év értékelésekor megállapította, hogy annak tartalmi szintje és fő törekvései megfelelnek a XV. pártkongresszus által meghatározott irányvonalnak és követelményeknek.

A CSKP KB titkársága határozatainak értelmében a járási pártbizottság fokozott figyelmet fordít a propagandisták és előadók módszertani felkészítésére is. Megköveteli tőlük, hogy

a pártoktatás különböző alakulataiban mindig a leghatékonyabb módszereket alkalmazzák és kerüljék a formaságot, a sablonosságot. Erre azért van szükség, mert némely szervezetben szokássá váll a kitűzött prog ram megváltoztatása — főleg a gyakorlatok, szemináriumok és eszmecserék rovására. Az ilyen jelenségek ugyan az alapszervezeteknek csak elenyésző részében fordulnak elő, ennek el lenére harcolni kell ellenük. Minden kommunistának tudatosítania kell. hogy a párt ideo

(Id. Paál Gyula felvétele)

lógiai munkájában nincs helye a felületességnek. A pártoik- tatással a járási pártbizottság azt a célt kívánja elérni, hogy a hallgatók a pártoktatás valamennyi fokán, minden alakulatban elmélyítsék marxista—leninista ismereteiket és képesek legyenek, hasznosítani a gyakorlati pártmunkában.

Beke József elvtárs hangsúlyozta, hogy az 1979—1980-as pártoktatási évben a Politikai Nevelés Háza nagy súlyt fektet arra, hogy előadóik módszerei főleg a gyakorlatok, szemináriumok és a viták számának növelésére, tartalmuk színvonalának emelésére irányuljanak. Az ilyen módszer alkalmazásával a hallgatók aprólékosan megvitatják az összes kérdést, a felmerülő problémákat, ame>- lyek végül is a párt politikájának egységes értelmezéséhez vezetnek.

Az új pártoktatási évben is fontos a színvonal emelése és a pártoktatás hatékonyságának