Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-11 / 9. szám, péntek
Jogvédelem — az elégedettség és az aktivitás záloga Az Alkotmány szerint mindenkinek alapvető joga, hogy bírálat, bejelentés, vagy panasz íormájában rámutasson a szemé lyét, vagy másokat ért sérelemre, esetleg intézkedést javasoljon orvoslására. A népképviseleti-, illetve az állami és a gaz dasági szervek kötelessége viszont, hogy a dolgozók jogainak és érdekeinek védelmében az ügyet határidőn belül nyugtázzák, kivizsgálják, majd igazságosan elintézzék a hozzájuk intézett panaszokat. Ez a gya korlat az irányító és ellenőrző szervek tájékoztatását is lehetővé teszi, azt, hogy betekintést nyerjenek a problémákba és megállapítsák, az illetékes szervezetek hogyan foganatosították az intézkedéseket, megtartották-e a jogszabályokat és előírásokat. A lakosság bírálatával tehát kétségtelenül hozzájárul a* irányítás színvonalasabbá tételéhez, a tartalékok feltárásához és ezzel a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. Ugyanakkor a következetes ügyintézés, a dolgozók jogvédelme elégedettségük, tehát aktivitásuk fokozásának a feltétele is. NEM KERÜLNEK A PAPÍRKOSÁRBA Más lapra tartozik azonban, indokolt-e a bírálat és az ellenőrző szervek intézkedései minden esetben megfeJeinek-e a követelményeknek? — Ezzel a problémával horderejére való tekintettel — a XV. pártkongresszus is beha^ tóan foglalkozott. A párt központi bizottságának határozatai alapján a legnagyobb figyelmet szenteljük az ellenőrző szervek tevékenységének, munkájuk színvonalasabbá tételének — mondotta Vlastimil Svoboda miniszter, a CSSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke, majd a nemzeti bizottságok, a minisztériumok, valamint a többi központi szerv és szervezet tevékenységének tapasztalatairól beszélt. A tavaly október végéig a CSSZK-ban beérkezett több mint 77 ezer panasz, bejelentés és javaslat 53,3 százaléka volt indokolt. A szlovákiai szervek 1978-ban mintegy 93 ezer panaszt intéztek el, amelyeknek 48,2 százaléka volt indokolt. A legtöbben a kereskedelmi dolgozók helytelen viselkedését és a szolgáltatások színvonalát kifogásolták. Sokan a közlekedésben, az egészségügyben es a közétkeztetésben dolgozókat bírálták. A panasztevők • több mint a fele a lakosság jogainak és indokolt érdekeinek a meg- sétrését az árpolitika elveinek a megszegésében, az árak meg nem tartásában, a lakásgazdálkodás terén pedig a beadványok gyakran megkésett, illetve igazságtalan, vagy helytelen elintézésében látja. INDOKOLATLAN PANASZOK IS AKADNAK A panasztevők egy része egyes gazdasági vezetők visszaéléseire, a szocialista tulajdon megkárosítására, az ésszerűtlen gazdálkodásra és a pazarlásra, valamint a környezetvédelem fogyatékosságaira hívta fel a figyelmet. — Kétségtelen, hogy ezeknek a komoly gazdasági károkkal járó fogyatékosságoknak a feltárása és helyrehozása, csakúgy, hogy a további hibák megelőzése, nem tűr halasztást — mondotta a miniszter. — Ugyanakkor azonban a gazdasági dolgozókat és tisztségviselőket érő indokolatlan támadások, felelősségteljes munkájuk ócsárlása sem megy ritkaságszámba. Akadnak ugyanis bosszúállók, akik vélt egyéni sérelmüket alaptalan feljelentésekkel igyekeznek megtorolni, vagy egyéni érdekeiket a társadalom érdekei fölé helyezik. Másoknak viszont nincs elég bátorságuk ahhoz, hogy panaszukat aláírják. Tény azonban, hogy ezek a beadványok sem kerülnek a papírkosárba. A névtelen panaszokat >-—• többnyire ezek is jó szolgálatot tesznek, bár sok köztük az indokolatlan — az ellenőrző szervek ugyanolyan lelkiismeretesen kivizsgálják, mint az aláírtakat. — Megnyugtató — és a színvonalasabb ügyintézést bizonyítja —, hogy az ismételt panaszok száma az utóbbi időben lényegesen csökkent. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy bizonyos, a szervek és szervezetek részéről mutatkozó fogyatékosságokat még nem sikerült kiküszöbölni — utalt a miniszter a lakásépítéssel, az utak, iskolák stb, építésével kapcsolatos gyakori problémákra. ILLETÉKES A KÖZVETLEN FELSŐBB SZERV Sokan beadványaikat helytelenül mindjárt a legfelsőbb szervhež. pl. a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, vagy valamelyik Eltűntek a rossz utak 464 kilométer utat és 198 hidat gondoznak Egy-egy járás épülése, fejlődése sok szempontból felmérhető. Rozsnyó (Rožňava) é« környéke immár három és fél évtizedes szocialista történetében például a járási útikarbantartó vállalat dolgozói is büszkék lehetnek az általuk elvégzett munkára. Mert milyen volt a rozsnyói járás úthálózata a un ásod ük világháború után? Nos, enyhén szólva — elhanyagolt. Poros, gödrös. Ezelk az utaik sem teherbírásukkal, sem szélességükkel nem feleltek meg a fejlődésnek induló gépik öcsi forgalomnak. Még a főútvonalaik sem feleltek meg a követelményeiknek, hát még a mellékutak! Nagy részűik közönséges mezei út volt, melyen csaik száraz időben lehetett közlekedni. 1949-ben a járás 453,6 kilométernyi úthálózatának mindössze a 0,01 százaléka vagyis 4,6 kilométeres szakasz volt portala- nítva. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a háború alatt rengeteg híd megrongálódott, hasznavehetetlenné vált, akkor mindnyájan világosan láthatjuk, hogy a vállalatnak a párt- és az állami szervek együttműködésével nagy gondot kellett fordítania a közlekedés biztonságosabbá tételére, azaz a korszerű utak építésére. ■A völlnlat harmincéves fennállása alatt eredményesen oldotta meg feladatait, A járás területén 42,2 km hosszúságban kiváló minőségű új utakat építettek. A főútvonalakat 276,7 km-en újították fel és korszerűsítették. A harmadosztályú utak felületi átalakítását 333,4 km- es szakaszon végezték el. Az úthálózat építésének és karbantartásának költségei csak az utóbbi évtizedben elérték a 579,6 millió koronát. A községi utaik fejlesztésére 1972 óta pedig közel 50 millió koronát fordítottak. A rozsnyói járásban az úthálózat hossza jelenleg 464,9 kilométer, melynek a 97,5 százaléka már portalanított. A járás állami utain összesei 198 híd van. Ide írhatjuk azt is, hogy az előbb említett úthálózatot még kiegészítik a községeikben található helyi utak, melyek hosszúsága eléri a 262,8 krn-t. Ezeknek az utaknak jelenleg a 73,8 százaléka portalanított. A rozsnyói útkarbantartó vál lalat dolgozói az utóbbi fél évtized alatt kiváló munkájukkal két alkalommal is elnyerték a kerületi nemzeti bizottság és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vörös vándorzászlaját. Amint mondják, a jövőben is jó hírnevükhöz méltóan fognak dolgozni. —szákközponti intézményhez, pí, a Köztársasági Elnöki Irodához, esetleg a CSKP KB-hez intézik. Idő- és munkamegtakarítás szempontjából helyesen jár el az, aki üz előírásokat megtartva, panaszával a bírált intézmény közvetlen felsőbb szervéhez fordul. A Népi Ellenőrzési Bizottságnak csak a jogkörébe tartozó ügyeket, pl. a minisztériumok tevékenységét bíráló panaszokat kellene intéznie, tehát azokat, amelyekkel a központi szervek és‘ a kerületi nemzeti bizottságok ellenőrző szervei; már foglalkoztak, illetve amelyek az ő ellenőrzési tevékenységükben megnyilvánuló fogyatékosságokra mutatnak rá. TÁRJUK FEL A HIBÁK OKAIT Ha az ellenőrző szervek meggyőződnek a panasztevő igazáról, akkor elengedhetetlen követelmény a következmények levonása, a bírált egyének, illetve szervezetek elmarasztalása. Ez ugyanis a fogyatékosságok kiküszöbölésének, illetve megismétlődésük megakadályozásának a feltétele, bár előfordul, hogy a vétkesek egyszeri megbüntetése nem jár eredménnyel. Példa erre az üzletek nyitvatartási idejének, vagy a higiéniai előírásoknak gyakori megszegése, a pult alatti árusítás. Az elmarasztalásnak ez a módja azonban csak részben tekinthető a javuláshoz vezető útnak. A legfontosabb ugyanis a hibák és fogyatékosságok okának a leleplezése és megszüntetése, hogy csökkenjen a panaszok száma. Ezért az ellenőrző szervek legfőbb feladata, hogy az ügyintézéssel kapcsolatos észrevételeket felhasználva, megköveteljék a hibák haladéktalan orvoslását és következetesen ellenőrizzék a helyzet javítására irányuló intézkedések foganatosítását. KARDOS MÁRTA Kommentáljuk A MUNKAVÉDELEM TÁRSADALMI ÜGY Nem kaptuk még meg az évi összesített adatokat, de a tavalyi három negyedév statisztikája alapján is leszögezhetjük: az üzemi balesetek száma enyhén csökkent az elűző év hasonló időszakához viszonyítva, a sérülések azonban súlyosabbak voltak. Kilenc hónap alatt csaknem 1,2 millió munkanapot mulasztottak üzemi baleset miatt, ami azt jelenti, hogy a munkaképtelenség átlagos időtartama 27,0B napra növekedett. Naponta 4328 dolgozó hiányzik tehát munkahelyéről a kisebb-nagvobb sérülések miatt. Az ennek következtében keletkezett közvetlen anyagi kár, a gyógyításra, táppénzre fordított óriási összeg tulajdonképpen pótolhatatlan — fölösleges veszteséget jelent. Az emberek szenvedéséről, a családi tragédiákról nem is beszélve. Különösen nyugtalanító, hogy több volt a halálos üzemi baleset — 219-en vesztették életüket, ami tizenhárommal több mint az előző évben: A balesetek okait elemezve a szakemberek rámutatnak, hogy legtöbb áldozata a járműveknek van (mintegy 50 százalék), de növekedett a villanyáram és az iparban használt mérgező anyaguk okozta halálesetek száma is. Mi okozza a legtöbb balesetet az egyes munkahelyeken? Első helyen kell említenünk a szervezetlenséget, ezt követi a gépek, a szerszámok felületes karbantartása, a védőberendezések hiánya, a munkahelyen uralkodó rendetlenség. Mindezért a munkahelyek vezetői felelősek és bár tudatosítjuk, hogy anyagi lehetőségeinknek határai vannak, nem szabad szem elől tévesztenünk: számos műszaki és szervezési intézkedés, a szabályok megtartása nem pénz, pontosabban mondva, nem csak pénz kérdése. Úgy mint életünk minden területén a balesetek megelőzésében is döntő szerepe van az ember hozzáállásának. Hiszen a balesetek 25 százalékát bizonyíthatóan maguk a sérültek okozzák — figyelmetlenségükkel, fegyelmezetlenségükkel. Különösen sok sérülés keletkezik a munkavédelmi szabályok, a technológiai fegyelem megsértése miatt, vagy azért, mert nem használják a védőeszközöket, védő- berendezéseket. Ha egy-egy ilyen szabálysértést elnéznek, hamarosan újabbak követik. Miért éppen nekem történne bajom — vélekednek egyesek — és saját maguk, valamint munkatársaik egészségét, életét kockáztatva újabb mulasztásokat követnek el. A munkavédelmi felügyelőség a szabálysértésekért 133 szervezetre csaknem 3 millió korona bírságot vetett ki. A személyes felelősségre vonás már ritkább, és a bírságok összege is lényegesen alacsonyabb. Hatvanegy gazdasági vezető összesen 54 000 korona büntetést fizetett kötelességei elmulasztásáért. Pedig a személyes felelősségre vonás a veszélyforrások alapos felderítésével együtt alapvető feltétele a balesetek számottevő csökkentésének. A hatékonyság növelésének és a minőség javításának követelménye a munkavédelem területére is vonatkozik. Az eddiginél nagyobb figyelmet kel! fordítani a dolgozók munkakörülményeire, egészségük védelmére. Minden munkahelyen még jobban előtérbe kerül a felelősségérzet, ,a fegyelem, a lelkiismeretes munka igénye. A hibákból okulni kell, a sajnálatos balesetekből le kell vonni a tanulságot — az üzemi balesetek zömét meg lehet és meg is kell előzni. CSIZMAR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ A fáidtdkncvk megelőzhetek Az orvosi rendelőket egyre több gerincfájdalmakra panaszkodó beteg keresi fel. Mi ennek az oka? A civilizáció olyan változásokat hoz magával, amelyekhez az ember nem tud gyorsan és jól alkalmazkodni. A káros hatásokkal már a gyermekkorban találkozunk. Gyermekeinknek kevés mozgást biztosítunk. Sokan közülük autón járnak iskolába, a friss levegőn való tartózkodás helyett órákat töltenek a televízió előtt, gyakran egészségtelen ülő vagy fekvő helyzetben. A sportnak és az aktív pihenésnek a felnőttek is kevés időt szentelnek. Egyoldalú fizikai munkát végeznek, ami fokozottan igénybe veszi a gerincet (pl. futószalag mellett). Beletörődünk abba, hogy sok gép rosszul tervezett, pedig életünk egyharma- dát gépék mellett töltjük. Rossz szokásokat sajátítunk el, például a szellemi dolgozók hosszú órákat töltenek ülő helyzetben anélkül, hogy ezen változtatnának, vagy rövid tornát iktatnának be. A másik oldalon pedig gyakran nem használjuk ki a gépesítés vívmányait ott, ahol a nehéz fizikai munkán könnyít- hetnénk. Máskor a helyes és célszerű öltözködés kérdését is lebecsüljük. A gerinc betegségeire kedvezőtlenül hat az elhízottság. Ha a kövérség gerincbetegséggel párosul, a beteg látszólag egy elvarázsolt körbe jut. A gerinc- fájdalmak miatt kerüli a mozgást, amiállal még jobban hízik, a súlytöbblet viszont fokozottan terheli a gerincet. A deréktáji fájdalmat egyéb belsőszervi betegség, mint pl. a máj-, a vese-, a petefészekgyulladás, férfiaknál a prosztata is okozhatja. Ezek a fájdalmak azonban nincsenek mozdulathoz kötve, nyugodt helyzetben és mozgásban egyformák. A deréktáji fájdalom áitalános reumatizmust is jelezhet, vagy a hátgerinc veleszületett degenerációs betegségeit. A fájdalmak kisebb- nagyobb sérülések után is jelentkezhetnek. A gerinc betegségei között leggyakrabban a derékbántal- mak, amit lumbagónak nevezünk. A hátgerincnek ez a része viseli az egész testsúly kétharmadát. A betegség hirtelen jelentkezik, ún. deréknyilalással kezdődik. A beteg nem képes kiegyenesedni. Az erős fájdalmak általában hajlott testtartásban enyhülnek. Ha egyúttal valamelyik ideg is ingerelve van, a fájás kiterjed az egész alsó végtagra. Ebben az esetben a beteg testsúlyát az egészséges végtagra helyezi 3t, ami pedig megmerevíti a hátizmot és gátolja a mozgást. Az egész mozgást a központi idegrendszer Irányítja, ezért ezzel a betegséggel főleg a labilis, neurotikus embereknél találkozunk. A hátgerinc három fontos feladatot tölt be: az idegstruktúrák, illetve a gerincvelő védő- burkolatát képezi, a test mozgási tengelye és az egyensúly megtartásánál is közreműködik. A gerincbetegségeknél három stádiumot ismerünk: heveny, elhúzódó és idült betegséget. A heveny betegség fellépésénél fel kell keresni az orvost, aki pontos kivizsgálás alapján megállapítja, milyen károsodásról van szó. Sok esetben egyetlen beavatkozással a fájdalmakat meg lehet szüntetni és a gerinc újból betöltheti funkcióját. Az elhúzódó és idült állapot esetében inkább a megelőzés követelményeinek megtartása a fontos. A helyes testtartás már a gyermekkorban el kell sajátítani. A gyermeknek születésétől fogva kemény fekvőhelyen kell aludnia, ami a kóros eiferdülé- sektől védi a gerincet. Továbbá edzeni kell, célszerűen öltöztetni, tornásztatni, előbb paszszívan, majd aktívan. Elegendő mozgást, friss levegőn való tartózkodást kell biztosítani. A gerinc helyes fejlődéséhez az iskolai kötelező torna nem elegendő! A gyermeket meg kell tanítani a helyes táplálkozásra, hogy elkerüljük az elhízottság tüneteit. Ha az elmondottakat mindenki megtartaná, bizonyára kevesebb beteg panaszkodna a hátgerincére. A kemény fekvőhely a felnőtteknél is fontos szerepet tölt be. Úgyszintén nem hagyható figyelmen kívül a helyes magasságú dolgozőasz.- tal és a megfelelő szék kiválasztása. A munka alatt többször is helyzetet kell változtatnunk, elég pár lépést tenni, illetve az izmokat megmozgatni. A sportolást idősebb korban se adjuk fel, igyekezzünk megtartani főleg a has- és hátizom rugalmasságát. Az erős izmok természetes fűzőt képeznek a gerinc köré, segítik a teherhordásban. Anyagból készített fűzőt csakis idős emberek használjanak. Azt sem tartjuk helyesnek, hogy azok, akik munkájukat egész héten át ülő helyzetben végzik, a hétvégén mindent be akarnak pótolni és nehéz fizikai munkát végeznek. A sportok közül legjobb az úszás. A mozgás és a víz hatására az izmok meglazulnak és csaknem az összes izomcsoport igénybe van véve. A labdajátékokat nem ajánljuk, mivel egy- egy gyors mozdulat vagy ugrás ártalmas lehet, jó hatással van még a turisztika és a sízés is. A helyes táplálkozásra idősebb korban is figyelni kell. Alapja a sok fehérje, vitamin és ásványisó fogyasztása, hús, sajt, gyümölcs és zöldség formájában. A csontok mész-sziikségle- tét a tejtermékek biztosítják. A deréktáji fájdalmak ismétlődése ellen leghatásosabb a gyógytorna, aminek az alapja a helyes testtartás és mozgás rögzítése, és ahogy azt már említettük, az erős „izomfűző“ ki- fejlesztése. Ha az ismertetett alapkövetelményeket megtartjuk, a gerincbetegségek előfor dulásának gyakorisága csökkenni fog. Dr. ELENA FRANCLOVA ÚJSZ 1980. I. 11.
