Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-08 / 6. szám, kedd

My 1980. 1. 8. Vége a jégkorong-szünetnek (ČSTK) — A csehszlovák élvonalbeli jégkorongozás szamit­ra csak a ligaküzdelmek terén volt hosszabb szünet. A külön­böző válogatott csapatok huszonöt nap leforgása alatt élénk tevékenységet feltettek ki. Olimpiai torna előtt ilyen nagymé­retű erőfelmérést még nem végeztek a csehszlovák jégko­rongsportban. A SZÁMSZERŰ EREDMÉNYEK Az A-válogatott nyolc orszá­gok közötti mérkőzésen szere­pelt, 41:20-as gólarányt ért el, mindössze egy vereséget szen­vedett, méghozzá a világbajnok szovjet együttestől, annak ott­honában egyetlen gólkülönbség­gel. A svédország elleni 6:1, a kanadai vegyescsapat felett aratott 10:1 önmagáért beszél­ne, ha az utóbbi együttes nem volna csupán árnyéka az előző nagy játékerejü kanadai csapa­toknak. A statisztikához tarto­zik még a finnek elleni vissza­vágón elért 3:2 és a mannheimi 4:4-es döntetlen a nyugatné­met csapattal szemben. A kö­zelmúlt arra mutatott rá, hogy ugyanazzal az ellenféllel küzd­ve a második mérkőzésen min-i dig szerényebb eredményt érlek el válogatottjaink. Ilyesmire az olimpiai tornán nem kerülhet sor, mivel a csoportokon belül körmérkőzés lesz. KI UTAZZON LAKE PLAC1DBA? A csehszlovák jégkorongozás közvéleménye arra kíváncsi, kikre bízzák az országos szí­nek képviseletét az olimpiai tornán? A B-csapat már felmé­rést végzett a színhelyen, s re­mélhetőleg a tapasztalatokat kamatoztatják. Az idény elején sok gond volt a kapusokkal. Végül Krá­lik és Šindel lett a válogatott kapujának őrzője. Králik szolid teljesítményt nyújtott, sőt Mannheimben az NSZK elleni találkozón jóval átlagon felülit. Az Izvesztyija tornán Šindel a finnek elleni mérkőzésen gyen­ge napot fogott ki, de a szov­jet csapat elleni találkozón nagyszerűen helytállt. Lényege­sen nagyobb a gond a hátvéd- kettősökkel. Meg kell várni, ezen a téren milyen tapaszta­latokat hoz Horský és Nevese­lý, a két edző a tengerentúlról. Négy hórmasíogat szerepelt, a legjobb benyomást a Martinec — Novák — Ebermann össze­tételű keltette. Minden mérkő­zésen jól játszott, jobbára ez a sor döntött a győzelem felől. A legtöbb gólt ütötte, szám sze­rint tizenötöt, közben Martinec hat góljával a legeredménye­sebb csatárunknak bizonyult* Főleg az eredményesség terén vártak többet a Šťastný fivérek csatársorától. Bár a védekező feladatukat is jobban megold­hatták volna. A Frycer — Svo- zil — Pouzar hármasfogat, e játékosok testi felépítésére va­ló tekintettel, távlati alakzat, míg a Lukáč — Nový — Černík csatársorban nem bizonyult gólerősnek az I. liga legered­ményesebbje, V. Lukáč. Hlinka hosszabb sérülése és térdműté* te után csak az NSZK-ban lé­pett jégre, s a közeljövőben dől el, lehet-e játékára számw l«ni az olimpián. NÉGY CSATÁRSORRAL Az idény eddigi folyamán a leggyakrabban feltett kérdés az volt, lehet-e négy csatárso­ros játékot szorgalmaznunk. A kérdést az olimpia szemszögé­ből kissé feleslegesen tették lel, mert négy csatársor nem fér bele a 20 tagú keretbe. En­nek ellenére az előkészületi mérkőzéseken az ellenfelek is, a csehszlovák csapat is minél több játékosnak igyekeztek le-* hetőséget adni. A négy csatár-; soros megoldás nem mindig ve­zetett eredményre, s olykor a találkozó kedvezőbb alakulása céljából egy hármasfogatot pH hentetni kellett. A jégkorong további fejlődése megkívánja négy csatársor bevetését, ezért a megkezdeti útról nem szabad letérni. f k) — Píron ten ben alig huszonöt óra leforgása alall két női lesikló versenyt rendeztek. Vasárnap — mint erről már be­számoltunk — Annemarie Moser végzett az első helyen idei legnagyobb vetélytársa, Marie-Theres Nadig előtt. Tegnap Ná­dig visszavágott és az idei Világ Kupa sorozatban harmadik lesikló versenyét 'nyerte. A nyugatnémet síközpontban a vasárnapi versenyt követő éj­szakán 50 cm új hó hullott, ami sok gondot okozott a rende­zőknek, de dicséretükre váljék, 8.00 és 12,00 óra között sikerült a pályát rend behozni, s így fél­órás csúszással ugyan, de vé­gül is zökkenőmentesen lehetett a Világ Kupa olimpiai esztende­jének ötödik női lesiklóverse- nyét lebonyolítani. Ezúttal is először az utolsó csoport hat versenyzőjét indí­tották, hogy a pályát a legjob­baknak „előkészítsék“. Az egyes rajtszámmal azután a nyugatné­met Mittermaier vágott a táv­nak, 1:22,72 perces ideje azon­ban csak rövid életű volt, mert a harmadikként induló honfi­társnője, Bischofsberger azt fe-> lülmúlva, az ötödik legjobb eredményt érte el. Ez azonban csak később vált nyilvánvalóvá. Amikor az ötö­dik versenyző, a svájci De Agos­tini száguldott végig a pályán, Ismét havazni kezdett és a ren­dezők négyórás munkája rövid idő alatt részben kárba ve­szett. Pröllnek még aránylag Jó nyitány a Király Kupéban (CSTK) — Csehszlováikia fér­fi teniszcsapata, a Király Kupa védője jól kezdett az új soro­zatban. Chrudimban Nagy-Bri­tannia együttesét 3:0 arányban legyőzte. Az első egyest Složil Jarret ellen 6:4, 6:2 arányban megnyerte, a második egyes­ben Lendl szerepelt, aki Drys- dalet 7:5, 6:4 arányban kész­tette megadásra. A párosban Složil és Lendl szerepelt, és Drysdale, Jarret kettőst 7:5, 6:2 arányban legyőzték. Petr Hufika, a csehszlovák együttes szakvezetője elégedett volt védencei teljesítményével, a csapat eleget tudott tenni esélyes voltának. Ugyancsak az A-csoportban játszották a Svédország—NSZK találkozót, amely a vendégek 2:1 arányú győzelmét hozta. Eredmények: tíimonsson — Ge­hr mg 3:6, 6:4, 2:6, Johansson — Pinner 5:7, 6:3, 6:4, Eriksson, Hjertqvist — Meiler, Maurer 5:7, 6:7. A B-csopor1han Ausztria — Magyarország 0:3. Eredményeik: Reininger — Machán 6:4, 3:6, 5:7, Kary — Taróezy 4:6, 6:4, 6:7, Pils, Kary — Taróezy, Sző­ke 6:7, 5:7. Franciaország — Szovjetunió 1:2. Eredmények: Laconte — Zverev 7:6, 4:6, 6:4. Tulasne — Boriszov 1:6, 3:6, Loconte, Pia- centile — Boriszov, Halkulja 4:6, 2:6. A rimaszombati Daxner utcai alapiskola 48 diákja készül a spar­takiád bemutatókra. Felvételünkön a fiatalok piros labdával vég­zett bemutatójukat gyakorolják (ÜSTK-felv.) Pollack és Schneider győzött Austinben (ČSTK) — Az austini nem­zetközi verseny második napján az NDK két úszónője, Pollack és Schneider végzett az első helyen. Eredmények: 200 m gyors: Woodhead (amerikai) 1:59:39, 2. Schimidt (NDK beli) 2:01,24, 1500 m: 1. Linehan 16:20,92, 2. Ford (ame­rikaiak) 16:21,80, 3. Komiszarova (szovjet) 16:34,86, 100 m mell­úszás: 1. Caullkins (amerikai) 1:10,65, 2. Kacsusite (szovj't) 1:10,88, 200 m pillangó: 1. Prl- iack (NDK beli) 2:11,56, 2. Joko- jama (amerikai) 2:11,74, 100 m hát: 1. Jezetk (amerikai) 1:03,1*) 2. Reinisch (NDK-beli) 1:03,7., 400 m vegyes: 1. Schneider (NDK-beli) 4:42,96, 2. Caul kins 4:43,00. A csúcsformára még várni kell Oberstdorf, Garmisch-Partenkirchen, Innsbruck, Bischofsho­len már evtizedek óta minden síugróidény első négy jelentős állomása. Valamennyi sáncon külön-külön, majd pedig össze­vonva is értékelik az eredmé nyékét. A négysáncversenyen nyújtott teljesítmények hűen visszatükrözik a céltudatos edzé­sek. az elvégzett munka hasznosságát, s egyúttal következtet­ni lehet arra, ki miként szerepel majd a soron következő ver­senyeken, világbajnokságon, olimpián. megfelelő feltételek iiitoltak, de az utána következő Mosert a nagy pelyhekben és sűrűn hul­ló hó erősen zavarta. Ugyanez vonatkozik Šoltýsovára is, aki 1:23,08 perces idejével csak a 9. helyet tudta megszerezni. Közvetlenül Šoltýsová után következett Nadig, és a sváj­ciak lesikló kiválósága meg tu­dott birkózni a nem legmegfe­lelőbb feltételekkel és ha csak 19 századmásodpercnyi előny­nyel is, de megszerezte a győ­zelmet. Ezúttal első ízben sike­rült Cony Pröllnek megelőznie nővérét Mosert, s lehet, hogy ennek mindketten Őszintén örültek. A pfronteni női lesiklás vég­eredményé: 1. Nadig (svájci) 1:21,22, 2. Proli (osztrák) 1:21,41, 3. De Agostini (svájci) 1:21,60, 4. Moser (osztrák) 1:21,77, 5. Bischofsberger (nyu­gatnémet) 1:21,99, 6. Wenzel (liechtensteini) 1:22,66. A Világ Kupa állása: Moser és Nadig 150, Wenzel 139, Šol­týsová 67, Pelen 61, Nelson 57 pont. Az idei négynapos világszín­vonalú eseménysorozatnak je­lentőségét még fokozta a közel­gő “CTimpia, melyre a szokott­nál szorgalmasabb körültekin­tőbb felkészülés tapasztalható világszerte. Ami viszont telje­sen érthető, hiszen a négyéven­ként megrendezésre kerülő öt­karikás eseményen mindenki ki alkar tenni magáért. A négy- sámeverseny előtt a szakembe­rek hangsúlyozták: a négy sán­con elért eredményeikből már lehet valós képet alikotni a leg- jobhaik formájáról, fel lehet imérni az erőviszonyokat, s a merészebbek jóslásodba is bo­csátkozhatnak. Amikor Oberstdorfban Danne- herg második remekbeszabott ugrásával megelőzte két oszt­rák vetélytársát és megszerezte a győzelmet, a szakemberek — látva az NDK-beli síugró remek formáját, ragyogó technikáját, kitűnő ikíizdőszellemét — szin­te előre elkönyvelték végső si­kerét. De ezúttal is bebizonyo­sodott, hogy a síugrók is em- rnerek, nem lehet eredményei­ket koimpliterekkel betervezni, a külső körülményeiktől, a vetély- társaik teljesítményétől függet­lenné tenni. Az NDK síugrókivá­lósága végül a hetedik helyen végzett és az összetett verseny­ben honfitársai közül négyen is megelőzték. Ettől függetlenül az olimpián az éremre esélye­sek között kell nyilvántartani. A négysáncversenyen bekö­vetkezett a várt NDK—Ausztria párharc, bár nem olyan mérték­ben amint azt az osztrákok re­mélték. Az első hét helyezett között ugyanis Neuper az első, Groyer az ötödik helyet szerez­te meg, míg a többi helyen az NDK síugrói végeztek. A két sí­ugró nagyhatalom versenyzői­nek párharcába a lengyel Fijas, a norvég Sätre és a szovjet Vla- szwv tudott beleszólni. Kívülük figyelemre méltó teljesítményt nyújtott a svájci Sumi, a finn Puikkonen a japán jagi és még néhányan. Ez kiviláglik a Világ Kupa pontversenyének állásá­ból is. Amint az várható volt isimét feltűnt néhány fiatal ugró, akikkel az olimpián feltétlenül számolni kell. Persze többségük nem első ízben szerepelt nagy­szabású nemzetközi viadalon. Jónéhányán már az elmúlt évek összecsapásain is megmutatták oroszlánkörmüket, mégis várat­lanul hatott például a két oszt­rák versenyző Neuper és Groyer kitűnő helytállása az első öt Világ Kupa viadalon. A legna­gyobb meglepetéssel azonban a kanadai Collins szolgált, an­nak ellenére, hogy teljesítmé­nye eléggé rapszódikus volt. Vi­szont tizenötévesen még nem lehet a csúcsformát állandósí­tani és sorozatban teljesíteni a nagy ugrásokat. Persze ahhoz, hogy valaki si­kert érjen el mindkét forduló­ban hasonlóan jól kell szere­pelnie. Érdekes, hogy a négy­sáncversenyen még olyan nagy­tudású síugrók mint Danne- berg, Puikkonen, Kokkonen, Sätre, Škoda nem tudták min­den alkalommal hozni legjobb formájúikat. Ennek csupán egyetlen magyarázata lehet: ki­vétel nélkül az olimpiára idő­zítenek, ott. akarnak értékes eredményt elérni, így amennyi­ben a közbe eső versenyeken nem is jön iki a lépés, nem es­nek kétségbe. Mindig- a legfon­tosabb a legnagyobb célt szem előtt tartva készülnek és verse­nyeznek. Végül néhány szót a csehszlo­vák síugrók kudarcéról. A négysáncverseny történetében ilyen gyengén csehszlovák ver­senyző még nem szerepelt. No­vák megsérült, Tánczos és Brzu- i-hanski egyszerűen nem talált magára és egyetlen sáncon sem kerültek a második fordulóban rajtoló ötven versenyző közé. Skodának csak felvillanásai voltak. Két ugrása között több mint tíz méteres különbséggel a legjobbak közöt sok keresni­valója nem lehetett. Samek igyekezett, de ez kevésnek bi­zonyult. A legmeglepőbb, hogy a válogatott két edzője Raška és Hubaő sem talál magyaráza­tot a rendkívül gyenge teljesít­ményére. (kollár) SPORTHÍRADÚ • A harrachovi kösépsáncon megrendezett síugróverseny eredményei — első nap: 1. B. Novák 237,0 (82,5—85), Z Fe­lix 233,9 (83—86), második nap: 1. Felix 232,3 (82,5—83), 2. Ji- rástko 228,4 (84,5—84,5). • Oslóban a 15 km-es sífutó­versenyt a norvég Braa nyerte 48:28,00 perccel, 2. Mieto (finn) 48:31, 3. Aunli (norvég) 48:32. Az 5 km-es női futószá­mot a finn Riihiuvori nyerte 21:06 perces idővel. Csak ennyit tudnak a nyárasdi lányok ? jrp eményekkel indultak a nyárasdi (Topoľní- Jt\ ky) kézilabdázónők az I. ligában. A szak­emberek is azt várták, hogy lendületes, gyors játékukkal új színt visznek az eléggé unalmas bajnokságba. A KEK-ben mutatott teljesítményük is erre engedett következtetni. Aztán nem így alakultak a dolgok. A csapat tíz forduló után két győzelemmel és két döntetlennel a táblázat utolsó előtti helyén áll. Nem is annyira eredmé­nyességével ftöbb mérkőzésen egykét góllal kapott ki), mint inkább játékával okozott némi csalódást. Németh Pál edző nem tagadja: derűlátó volt a bajnokság előtt. Aztán a kezdőcsapat három tagja kismama lett, s ezzel meglazult az évek óta kialakult szerkezet; a helyettesek csak ne­hezen illeszkedtek a kollektívába, a csapat vesz­tett egységes, szinte mindent elsöprő ütőereié­ből. A múltban éppen az „egy mindenkiért, min­denki egyért" elv jellemezte a kollektívát és segítette át a nehéz perceken. Nem mintha most széthúzás lenne a csapatban, mintha nem akar­na mindenki küzdeni, hajtani, győzni. Nem. De mintha a kelleténél több lenne az idegeskedés, a kapkodás a pályán. Az edző szerint a játékosok közül szinte sen­ki sem közelítette meg képességének maximu­mát az- őszi idény folyamán. És a lányok több­nyire nem azt játszották a mérkőzéseken, amit az edzéseken megbeszéltek, javítani kellene a taktikai fegyelmet, levetkezni a kishitűséget, job­ban bízni önmmaguk és a csapat erejében. Mert hogy a csapatnak van erkölcsi tartása, arról a Trenčín elleni mérkőzés is tanúskodik. Harminc­négy percig kapus- és védelmi hibák, kihagyott gólhelyzetek, eladott labdák után állandóan vesz­tésre álltak. Ez azonban nem törte le őket és az említett percben a vezetést is megszerezték (10:9). De... a megzavarodott ellenfelet nem űzték, nem hajtották, hanem — lassították a já­tékot. Még a védekezésnél megszerzett labdával, amikor az ellenfél képtelen volt rendezni sorait, sem iparkodtak előre. S ez végzetes hibának bizonyult. Mert később a felálló védelemmel nem tudtak mit kezdeni. Egyszóval kedvező mérkö- zésalakulásnál, amikor növelhették volna elő­nyüket a kapkodó ellenfél ellen, hiányzott játé­kukból a helyzetfelismerés, a taktikai érzék: a mit, mikor és hogyan felismerése. Hiába kiabált a nézőtérről az edző (nem ülhetett a kispadon, büntetése van), nem volt foganatja. Feltűnt, hogy a válogatott Polacsekné milyen keveset vállalt magára, alig kezdeményezett, kevésszer vétette magát észre. Pedig a csapat szekerét elsősorban a válogatottaknak kell húzni. Ez íratlan szabály. Nincsenek könnyű helyzetben a nyárasdi lá­nyok. Annak ellenére, hogy az I. liga nem túl­ságosan színvonalas bajnokság, sok mindennel meg kell küzdeni, sok mindent kell tudni bizo­nyos szinten. Mondjuk, „férfiasabban“ védekez­ni, változatosabban lőni kapura, nem megijedni az ellenféltől és a Iflnálkozó lehetőségtől, na­gyobb taktikai fegyelemmel játszani. Nem olyan ördöngős dolgok ezek. Lassan visszatérnek a kismamák (Faragó, Há- jasné, Vargáné) és ismét együtt lesz a régi gár­da. Nincs ok a csüggedésre. A csapatban — a felvillanásokból ítélve — sokkal több van, mint amit eddig produkált az I. ligában. Egyszer fel­színre kell, hogy kerüljenek a tartalékok és ak­kor ismét beszélni fognak a nyárasdi lányokról. Mert nem lehet igaz, hogy csak annyit tudnak, mint amennyit a táblázatról leolvashatunk ... (T. V,) Az I. kézilabda-liga állása: 1. Partizánske 10 8 1 1 179:161 17 2. Göftwaldov 10 8 0 2 200:147 16 3. Inter 10 6 1 3 173:157 13 4. Trenčín 10 5 1 4 182:172 11 5. Štart 10 4 1 5 169:163 9 6. Prešov 10 4 1 5 178:182 9 7. Olomouc 10 4 1 5 140:161 9 8. Hlohovec 10 3 í 6 149:184 7, 9. TopoTníky 10 2 2 6 167:180 0 10. ZMDŽ 10 1 1 8 140:170 3 .wrrf;'­Ismét NADIG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents