Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-30 / 25. szám, szerda
Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait VÉLEMÉNYEK KÉSZÜLJÜNK FEL AZ ÖNTÖZÉSRE KIAKNÁZZUK A JÓ TAPASZTALATOKAT nek, üzemi feladataink megismertetésének, a% önköltségek csökkentésének, a munkatermeié? kenység növelésének, a szocialista vagyon védelmének, a munkához fűződő szocialista viszony elmélyítésének, a munkaidő jobb kihasz Hálásának. Tehát minden szakaszon szükségsze röen fokozzuk a gazdaságosságot, a termelésben és a munkakolleklívában rejlő tartalékok mozgósítását. A cél elérése megköveteli, hogy fokozzuk a dolgozók részvételét az irányításban, s tovább fejlesszük a szocialista munkabrigádokat és a komplex racionalizációs brigádokat. Tovább javítjuk a munka minőségét, az új munkaformák alkalmazásával. Olyan tényezők ről van szó, mint például a hibás terméket kizáró munkarendszer, a munkáért vállalt felelősség, a szaratovi módszer stb. Célunk az 1980-as évi lervfeladatok teljesítése, ami egyúttal a 6. ötéves terv utolsó évének teljesítését is jelenti. Ez lesz egyben a legjobb módja hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 35. évfordulója megünneplésének. MAJOR LÄSZF.Ö, a tornaijai ruhagyár közgazdásza A Náméstí nad Orlavou-i Bytex textilipari vállalat hazai viszonylatban jelentős szőnyeggyártó. Termékeit határainkon túl is jól ismerik. Többek között az észak-európai államokba, a Közel-Keletre és japánba exportálják cikkeiket, a felvételen Jaroslav Suchý, valamint Jaroslava Kupoletá, Marie Vybíralová és Zdena Krivánková megbeszélik a teendőket. (Felvétel: ČTK — V. KorCák) KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ BŰTORT GYÁRTANAK Ezekben a napokban emlékeztek meg üzemük megalapításának hatodik évfordulójáról a sabinovi (prešovi járás J Oj Otthon üzem dolgozói. Nem voltak ezek könnyű évek, hiszen a bútorgyár nagyrészt tapasztalatlan és fiatal dolgozói csak „menet közben" sajátították el a korszerű és Igényes gépi berendezések kezelését. A Spišská Nová Ves-i Oj Otthon bútoripari vállalatnak is köszönhető, hogy a sabinovi üzemben ma már szakképzett munkások és műszaki alkalmazottak dolgoznak. 1977-ben és 1978-ban már nemcsak mennyiségileg teljesítették a tervet, hanem a korszerű bútorgyártás? igényes minőségi követeimé nyeinek is megfeleltek Tavaly több mint 110 millió korona értékű bútort gyártottak exportra és a hazai piacra. Az üzem pártszervezete és vezetősége közös intézkedéseket tett a munkaaktivitás fellendítésére. Az üzem tizenegy műhelyében bontakozott ki a szocialista munkabrigádok felajánlási mozgalma. Gyakorlattá vált, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik és kiértékelik a szocialista munkaverseny eredményeit, az állami terv és a felajánlások teljesítését. Ez és a jó munka- szervezés már a tavalyi első félévben örömteli eredménnyel járt: a januári lemaradás ellenére minden tervfeladatot teljesítettek. Ezt az aktív és kezdeményező hozzáállást az üzem egész kollektívája magáévá tette. Kiváló munkát végzett például a karbantartók 22 tagú szocialista munkabrigádja, amely mindent megtett azért, hogy a gépi berendezések mindig zavartalanul működjenek. A gépek felújításával és pótalkatrészek gyártásával 60 ezer koronát takarítottak meg. Kiváló eredményeket ért el a százezresek mozgalmában Imrich Lipovský mérnök, aki 145 ezer koronát takarított meg, Jozej Budzinák, akinek a számlájára 176 ezer korona villanyáram- és fűtőanyag megtakarítása írható, meg Magdaléna Šidlovská, a termelési részleg technikusa, aki 102 ezer koronát takarított meg. Ennek a kezdeményezésnek köszönhető, hogy az 1980 év elején megállapíthatjuk: az üzem a korszerű és népszerű bútorok gyártásának tavalyi állami tervét 100,1 százalékra teljesítette Egyúttal a dolgozók az exporttervet is valóra váltották: a Szovjetunióba 32 millió korona értékű kiváló minőségű bútort vittek ki. Ezekben a küldeményekben elsőoszlályú Irina és Rosija bútor szerepelt. A nem szocialista országokba, főként Nagy-Britanniába, Kanadába, az Egyesült Államokba, Ausztriába és Finnországba 22 millió korona értékű árul szállítottak. A hazai piacra is kiváló minőségű bútort: Irina, No sija, Sabina és Liptov típusút adtak több mint 56 millió koro na értékben. 1980-ban az üzem dolgozóira igényes feladat vár: 117 millió korona értékű bútort kell gyártaniuk. E feladat hiánytalan teljesítése céljából továbbfejlesztik munkaaktivitásukat és széles körű felajánlási mozgalmat bontakoztatnak ki hazánk felszabadulásának 35.. évfordulója tiszteletére. JOZEF TRENČAN, az üzem dolgozó]«) A Trenčín! Ruhagyár tornaijai (Šafárikovo) üzemében a hatodik ötéves tervidőszak elmúlt négy évét sikeresnek, azaz aktív és elkötelezett munka időszakának nevezhetjük. Ha visszatekintünk a múlt évek íejlődésére, megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a tervezett feladatokat nemcsak teljesítettük, hanem túlszárnyaltuk. Az 1979-es gazdasági évben több mint 2 millió 438 ezer koronával teljesítettük túl bruttó áru- termelési tervünket. Nagyon kedvező jelenség az, hogy a termelési többletet az exportképesség fokozásával értük el. Üzemünk még december első felében teljesítette exportíeladatát a Szovjetunióval szemben, ahová termékeinknek több mint 45 százalékát szállítottuk az év folyamán. Úgyszintén a hazai piac szállítási feladatait is sikeresen teljesítettük. így folytathatnánk tovább az örvendetes eredmények sorát, melyek üzemünk dolgozói áldozatkész munkájának sikerét szemléltetik. Az 1980-as állami terv az 1979-es évhez viszonyítva az Ipari termelés 6 százalékos emelkedését szabja meg. A kitűzött célok eléréséhez minden feltétel adott. Nagy figyelmet szentelünk a párt gazdaságpolitikája megértetéséA határt még hó borítja, azonban a mezőgazdasági üzemek az öj termelési tervek készítésekor már az öntözésre is gondolnak. Most határozzák meg, hogy a lehetőségekhez mérten melyik parcellára, mennyi vizet juttatnak majd abban az időszakban, amikor ritkán erednek meg az ég csatornái. Nagyon helyes ez az előrelátás, mert az öntözésre idejében fel kell készülni, esetleg megjavítani a berendezéseket, hogy amikor szükség lesz rájuk, akkor teljes ütemben Juttathassák a vizet a szomjas növényeknek. Amint a múlt évi értékelések Is bizonyítják, öntözéssel — főleg a nyugat-szlovákiai kerületben — rendszeresen fokozni lehet a hektárhozamot. Ha a növény elegendő vizet kap. akkor — ha valamilyen rend kívüli időjárás nem jön közbe — jó termést ad. Szlovákiában a tervek szerint mintegy nyolcszázezer hektár területet kellene öntözni, azonban eddig még csali kétszázezer hektár öntözésre van berendezés. A felmérések azt mutatják, hogy még a meg^ levő berendezéseket sem használják ki a mezőgazdasági üze* mek. Az elmúlt évben az öntözési Idény áprilisban kezdődöt-t, azonban a feltételek a májúid „nyár“ időszakában voltak a legjobbak. A nagy melegben, ahol elég vizet kaptak a növények, gyorsan fejlődtek. Sok vizet jutattak a mezőgazdasági üzemek ebben az időszakiban az évelő takarmányokra, a korai burgonyára, a cukopré' pára és a kukoricára, valamint egyes körzetekben a gabonára |s. Azonban amint a kimutatások is bizonyítják, a növények Vízigényét számos mezőgazdasági üzemben nem elégítették ki, pedig meg voltak a lehetőségek az öntözőberendezések kihasználására Szomjaztak a növények a nyári és az őszi időszakban is, és nem sikerült mindenütt elég vizet juttató a parcellákra vetés előtt, vagy pedig a vetés után, hogy gyorsabban fejlődjön a rozs, a búza. o repce és a lucerna A szakemberek véleménye szerint a növényeket legalább egyszer 16 kiadósan meg kel lene öntözni. Főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol kedvező anyagi- és műszaki feltételei vannak az öntözésnek. Az értékelés szerint az összes vízátemelő állomások üzemképesek voltak, és csak kisebb meghibásodások fordultak elő. Az öntözni akaró mezőgazdasági üzemek számára elegendő villanyenergiát bizto- sítöttak, illetve lehetővé tették, hogy az öntözőberendezések üzemeltetéséhez éjjel-nappal fogyaszthassák az áramot. Ez az engedmény az egész öntözési idényben érvényben volt. Azonban meg kell vizsgálnunk, hogy a mezőgazdasági üzemek hogyan éltek a kedvezmény adta lehetőségekkel? összesen száztizenötezer hektár földet öntöztek meg Erre a - területre többnyire csak egyszeri öntözéssel juttattak vizét. Azonban az. öntözés tervét csak a nyugat-szlovákiai kerület teljesítette. amelyben a Szlovákiában levő öntözőberendezések egyharmada van elhelyezve. Tény, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben is jelentős eltérések voltak az öntözőberendezések kihasználásában az egyes járások között. A legkisebb figyelmet a trenőíni járásban fordítottak öntözésre, annak ellenére, hogy ebben a járásban az előző évekhez viszonyítva jóval kevesebb volt a csapadék. Az öntözőberendezéseket a kelet-szlovákiai kerületben csak ötven százalékra használták ki. A múlt évben nagyon jól felkészítették az öntözőcsoportok tagjait, Kioktatták őket az igényes berendezések kezelésére és javasolták nekik, hogy amikor szükséges, három műszakban is dolgozzanak. Ennek ellenére a mezőgazdasági üzemek többsége későn kezdte az öntözést, és már csak akkor futtatott mesterséges úton vizet a növényekre, amikor azok fonnyadni kezdtek. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy a megkésve öntözött növények alacsony hozamot adtak. Arról, hogy a növényeket érdemes öntözni, minden földművest meggyőzhetnek a termés- eredmények. Az ostrovi, šopor- űai,: peredi r f Tešedíkovo) Ef sz- ben, valamint a Slovenské Po- !e-i‘és a gónibaí (Hubice) állami .gazdaságokban az öntözött térüljél eken nagy hozamokat érték el. Az ostrovi szövetkezetben a kukorica hektárhozama tíz tonna volt. Az őszi búza az öntözött területeken tizenöt mázsával nagyobb hektárhozamot adott. Érdemes tehát öntözni, ezért a mezőgazdasági üzemek vezetői helyesen teszik, hogyha a készülő tervekbe részletesen belefoglalják, milyen nagy területre juttatnak mesterséges öíón vizet és esetleg új módszereket keresnek az egyes növények öntözésére. Ezzel is hozzájárulnak a hek-tárhozamok fokozásához. IiBDMIIA ŤAPUŠOVA mérnök, a M«jfÓgazdasági és ÉSeimezés- ögyi Minisztérmm agronómusa Az atomerőmű-program keretében 1980 I. 30. A munkacsarnok acélszerkezetének szerelése nagy szakértelmet igényel (A szerző felvétele) Az egész KGST viszonylatában is jelentős csehszlovákiai atomerőmű-program megvalósításához a bratislavai Priemstav lévai (Levice) üzeme is hozzájárul. Megbízták, építse fel a kondenzációs berendezéseket gyártó zselízi (Želiezovce) üzemet. A járásban — Tlmaőe után, ahol atometőművi szeparátorokat gyártanak — ez lesz a raö- sodik olyan üzem, amelyiknek köze lesz az atomprogram megvalósításához. (elentős beruházásról van szó, hiszen csak az építkezésekre 180 millió koro nát fordít társadalmunk Az üzembe helyezés tervezett időpontja: 1981. Az építők megfelelő ütemben dolgoznak. íg.y megvannak az ütemterv betartásának és a gyár határidőre való üzembe helyezésének az előfeltételei Számos helyen TOO százalékon felül is teljesítik a tervet, ami jelentős mértékben František Hupka építés- vezető érdeme |ó munkál végeitek a betonozok is, akik az alapok ásásánál és a betonozásnál rendszeresen túlteljesítették a tervet. A 12 tagú bronzérmes szocialista munkabrigád Jozef Káin vezetésével dolgozik ' Július Salay munkacsoportja, illetve Ladislav Baran egy- egy ács-munkacsoportot vezet. Az ősi szakma képviselői a XX' század e jellegzetes, a legkorszerűbb műszaki megoldásokat igénylő építkezésén is megállják a helyüket. A zselízí munkahelyen a Priemstav acélszerkezet-szerelői egy vállalati rekordot is felállítottak: egy darabban helyére illesztettek egy .töSb mint 40 tonnás konstrukciót. Ilyen akcióra e vállalátna 1" régebben még soha sem volt szükség. A főcsarnok, amelyben a szerkezetet elhelyezték, 42*5 m magas, 36 m széles és 205 m hosszú. A tartóoszlopok alapjainak megépítéséhez 12 000 köbméter betont használtak fel. A szerkezet szerelésénél TDK 600-as magyar gyártmányú darut alkalmaztak. DUŠAN ŠURAN, a Priemet«« vállalat dolgozója TAPASZTALATOK EREDMÉNYEK
