Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-30 / 25. szám, szerda
ELŐREHALADÁSUNK forrása GONDOLATOK A LENINI MUNKASTÍLUSRÓL Miért -lordítunk napjainkban oly nagy figyelmet a lenini munkastílus és munkamódszer kérdéseinek? Elsősorban azt kell fudatosítanunk, hogy társadalmunk kulcsfontosságú területe a gazdaság. A társadalmi termelés hatékonyságát és a munka jó minőségét nemcsak belső, hanem külső feltételek Is megkövetelik. A külső tényezők közé sorolhatjuk a kapitalista piacokon az elmúlt években kialakult kedvezőtlen helyzetet. Nem lenne azonban helyes, ha a gazdaságunkban mutatkozó problémákat csak a külső tényezők számlájára írnánk. A belső gazdasági helyzet is megköveteli, hogy törekedjünk a társadalmi termelés hatékonyságára, és a munka minőségének növelésére. A fejlett szocialista társadalom építésének egyik követelményéről van szó, ami a szocializmus előnyeinek és“ a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak összekapcsolásával érhető el. Társadalmunkban egyre nőnek a követelmények a minőséget, az irányító munka rendszerét és módját illetően. Nyíltan be kell vallanunk, hogy a mennyiséget tekintve nem termelünk keveset. Például a 15 millió lakosra 13 millió tonna acélt gyártunk. A probléma abban rejlik, hogy számos nyersanyagot az 50-es, 60-as évek módszereivel, tehát elavult módszerekkel értékesítünk. Felmerül a kérdés: képesek vagyunk-e áttérni az új munkarendszerre és munkamódszerekre? Ellenkező esetben az említett külső és belső nyomás negatívan befolyásolhatja az életszínvonalat. Tény, hogy a hetedik ötéves terv feladatait minőségileg új feltételek között nem teljesíthetjük az elavult módszerekkel és a régi munkastílussal. Az Igényesség, az eddigi munkastílus és munkamódszer bírálata tehát nem szubjektív kívánalom, hanem szocialista társadalmunk további fejlődésének objektív szükségességéből adódik. A kiindulópont az emberi kapcsolatok minőségi változása mftidenekelőtt az irányításban, a lenini munkastílus tökéletesítése a társadalmi élet minden területén. A lenini munkastílus a munka hatékonyságának és minőségének szempontjából valóban jelentős forrás és tarta lék. A lenini munkastílus tartalma A lenini munkastílus olyan munkamódszerek, munkaeszközök és munkaformák rendszere, amelyekkel a párt és állami szervek biztosítják a kitűzött feladatok teljesítését. Legfontosabb összetevője a tudományos és komplex hozzáállás, a kommunista tárgyszerűség, a kollektív vezetés és a tömegekkel végzett munka. A múltban társadalmunkban nem mindig tartották tiszteletben az irányításban a lenini munkastílust. A válság éveiben például a revizionisták olyan munkastílust akartak bevezetni, amely ellentétben állt az irányítás lenini elveivel — a tudományossággal, a demokratikus centralizmussal, a politika és a gazdaság egységével, a káderek helyes kiválasztásával, nevelésével és elhelyezésével, valamint az ellenőrzéssel. A belső és külső feltételek konkrét elemzésén alapuló lenini munkastílus alkotó és forradalmi érvényesítésének szép példája a CSKP 1969 áprilisi plenáris ülése utáni politikája. Most, a közel 11 éves fejlődést értékelve látjuk az 1969-ben kitűzött program helyességét. Ez a program célul tűzte ki a népgazdaság tartalékainak feltárását, a tömegek mozgósítását. Hangsúlyozni kell, hogy a lenini munkastílus állandóan fejlődik és tökéletesedik. A pártós állami szervek munkája minden szakaszban új tartalommal gnzdagszik. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusán ezért is fordítottak nagy figyelmet a lenini munkastílusnak. A tökéletesítés módjai A munka hatékonyságának és minőségének növelése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír az egyes szervek és szervezetek üléseinek előkészítése és az elfogadott határozatok, intézkedések megvalósítása, a kollektív vezetés, a személyes felelősség a feladatok teljesítéséért, az önállóság és a szigorú fegyelem betartása. A kollektív vezetés lenini elve nem jelent határtalan demokratizmust, nem csökkenti a személyes felelősséget, a vezető tisztségéből adódó jogkört. Ez az elv nem tűri a bürokráciát, az alibizmust és a felelősség áthárítását. Az említett elv érvényesítése szempontjából fontos, hogy az ülések előkészítése során olyan légkör alakuljon ki, amely kedvező feltételeket teremt a kollektív értelem érvényesüléséhez. Nagyon fontos az is, hogy világos legyen, ki miért felelős. Sokszor előfordul, hogy megszületik a kollektív döntés, de a teljesítésért egy-két emberen kívül nem érez felelősséget senki. Az ilyen helyzet ellentétben áll a kollektív vezetés elvével, és fékezi a problémák politikai rendezését. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy egyetlen egy szerv vagy szervezet sem kerülheti el az esetleges helytelen döntések kockázatát. Tévedni lehet, de nem alapvető kérdésekben. Milyen platformon állt az, aki 1968-ban kommunistának vallotta magát és megkérdőjelezte a szocialista társadalom építését? El kell érni, hogy a kockázat lehetősége ilyen és ehhez hasonló kulcsfontosságú kérdésekben a minimumra csökkenjen. Ezt viszont csak a határozatok alapos előkészítésével és a problémák megoldásához való tudományos hozzáállással lehet elérni. A lenini munkastílusnak ártanak az olyan egyének, akik igyekeznek minden kockázatot kerülni. Aki ugyanis nem tud kockázatot vállalni, az vezetőként nem érvényesülhet. Aki a társadalmi érdekek hordozója, szükségszerűen a csoportos vagy egyéni érdekek ellenállásába ütközik. A társadalmi érdekek érvényesítése során tehát konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. Nem térhetünk ki az ilyen konfliktusok elől, mert azok előrehaladásunkat szolgálják. A szubjektivizmus A lenini munkastílus — különösen a kollektív vezetés — elválaszthatatlan a kollektivizmustól. Elég adat áll rendelkezésünkre, amelyek bizonyítják, hogy például Novotný idején valóban súlyos társadalmi károkat okozott a szubjektivizmus. A harmadik ötéves tervidőszak elején meghirdették az „ötéves terv négy év alatt“ jelszót anélkül, hogy meglettek volna hozzá a kellő feltételek. Pedig már három hónap elteltével világos volt, hogy a harmadik ötéves terv nem reális. Az embereket törvényszerűen demobilizálják az eleve megoldhatatlan feladatok. Az élet bebizonyította, hogy az 1969 áprilisában megkezdett út helyes volt. A kitűzött feladatok mozgósító erejűek voltak, de ugyanakkor reálisak és megoldhatók. Törvényszerű, hogy az embereket ezek a feladatok munkaaktivitásra ösztönözték. A szubjektivizmushoz szorosan kapcsolódnak az alaptalan híresztelések a fogyasztói árak emeléséről, a pénzbeváltásról, a szocialista vívmányok felszámolásáról. E rémhírek szülőatyja a kívánalmat valóságként próbálja feltüntetni. Kínos helyzet akkor áll elő, amikor az ilyen híreszteléseknek egyetemi végzettségű emberek és tisztségviselők is felülnek. A jogkör meghatározósg A lenini munkastílus másik fontos jellemvonása az önállóság, Már Lenin is nagyon keményen fellépett a tehetetlenség és a felelősség átruházása ellen. Nagyon fontos tehát a jogkör meghatározása a pártszervek és állami szervek között. A párt- és állami szervek munkájának önállósága szempontjából a legfontosabb szerep a vezető dolgozóké. A tudást tekintve a vezető dolgozónak túl kell szárnyalnia a reá bízott kollektívát. Tudnia kell tudását a gyakorlatban alkalmazni. E szempontból rendkívül jelentős követelmény a marxizmus— leninizmus elsajátítása, mert az iránytű szerepét játssza a problémák megoldásában. Nagyon lényeges a vezető erkölcsi magatartása is. Azok az emberek, akik megsértik a szocialista erkölcs normáit, csak nagyon nehezen tudnak maguknak tekintélyt szerezni. Nem lebecsülendő a vezetőnek az a tulajdonsága, hogy tud az emberekkel bánni, meg tudja őket nyerni az ügynek. Kívánatos, hogy a vezető elvhű legyen. Olyan emberekre kell támaszkodnia, akik nem félnek az igazságtól. A lenini munkastílus megköveteli, hogy a vezető saját magával szemben is igényes legyen csakúgy, mint a rábízott kollektívával szemben. A fegyelem megsértését nem szabad elnézni. Néhányan az igényességet és a durvaságot összetévesztik. Pedig ez a két fogalom ellentétes egymással. A vezetőnek tudnia kell a tömegekkel dolgozni. Fontos, hogy az emberek bízzanak benne. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a tettek és a szavak fedik egymást. Ez tehát a lenini munkastílus néhány elve. Ez a munkastílus alkotási mód, s mint olyan a gazdasági fejlődés és előrehaladásunk forrása. DANIEL ŠKĎO, az SZLKP KB előadója A PÁRTÉLET HÍREI ★ A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta az 1980-ra vonatkozó munkatervét. Ennek értelmében a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága — a CSKP KB-nek és szerveinek szükségleteivel összhangban — ebben az évben elsősorban arra fordítja fő figyelmét, hogy a párt szervei és szervezetei hogyan érvényesítik a párt alapszabályzatát és hogyan teljesítik a CSKP XV. kongresszusának és a központi bizottság üléseinek a határozatait. A CSKP KERB egyben célul tűzte ki azt is, hogy munkájával elősegíti a párt akcióképességének a fokozását és akclóegységének a további megszilárdulását. ★ Az SZLKP Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottságának legutóbbi ülése értékelte, hogy a járás ipari üzemei milyen eredményeket értek el a hatodik ötéves tervidőszak elmúlt négy éve alatt. Megállapította, hogy -az előirányzott tervet nemcsak teljesítették, hanem 84 millió korona értékű áruval túl is lépték. Az említett időszakban a járás üzemei közül többek között a jelsavai és a lubeníki magnezit üzemek, a gömörhor- kai (Gemerská Hôrka) Cellulóz- és Papírgyár, a slavošov- cei Papírgyár és a gombaszögi mészgyár érte el a legszebb eredményt. ★ Az SZLKP Žiar nad Hro- nom-i járási Bizottsága arra törekszik, hogy a járás területén egyre tökéletesebbé váljék és minden vonalon érvényesüljön a párt vezető szerepe. Ennek érdekében rendszeresen ellenőrzi, hogy a párt- alapszervezetek miként teljesítik a saját és a felsőbb pártszervek határozatait, és a vállalt feladatok mennyiben reálisak és konkrétak. A ‘pártalap- szervezetekkel tartott közvetlen kapcsolat és rendszeres ellenőrzés eredményes: jó munkára, a határozatok következetes teljesítésére ösztönzi a pártalapszervezeteket. (—la | Csehszlovák és szovjet szakemberek immár hagyományos együttműködésének köszönhetően figyelemre méltó eredmé nyékét érünk el az alumíniumgyártásban használt emelők tervezésében és gyártásában. Az Uherský Brod-i gépgyár dolgozói szovjet megrendelők részére készítik a felvételünkön látható emelőt, melynek összeszerelését Zdenék Tuxo, a vállalat dolgozója végzi (A CSTK felvétele) Jól átgondolják A LEGJOBB MUNKÁSOK A TAGJELÖLTEK SORÁBAN A nyugat-csehországi kerület pártszervezeteinek nagy többsége fiatal munkások soraiból kikerülő tagjelöltekkel erősíti sorait. Ez a törekvés azért nem mindenütt annyira sikeres, mint amilyen kívánatos lenne. Ennek okai különbözők, leggyakrabban és legszívesebben objektíveket emlegetnek, a saját hibáikról már kevesebbet szólnak. Azok, közé, akik jól csinálják, tartozik a plzeňi vasúti javítóműhely hat pártalapszervezete. Mit-tesznek ők? — A tagsági alap javításától szóló terv alapján évente csaknem húsz tagjelöltet veszünk fel. Az elmúlt két évben harminchat kommunistával gyarapodtunk, ezek többsége munkás. Az idén további huszonegy felvételét tervezzük — nyilatkozott Gustav Levy, az üzemi pártbizottság elnöke. Egy év alatt húsznál több munkásfiatal tagjelöltté való felvétele igényes célkitűzés, s a pártszervezet eddigi eredményei alapján reális is. — A siker alapja a tervszerűség és a rendszeresség, amely az emberek munkaképességeinek, erkölcsi tulajdonságainak ismeretén alapszik — mondta Vratislav Blumentrit, az egyik fontos munkaszakaszon dolgozó 1. számú pártalapszervezet elnöke. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tagjelöltek kiválasztásakor a szakszervezet, a SZISZ és a vezető dolgozók is véleményt mondanak. A SZISZ és a szakszervezet évente legkevesebb öt dolgozót javasolt, s eddig valamennyi kommunista nagyon jól megállta- helyét. Példaként említhetjük Zdenék Tureknek, a SZISZ üzemi bizottsága elnökének a nevét. — Már maga a tagjelöltté választás nagy megtiszteltetés számunkra — hangoztatta az elnök. — Csak rajtunk múlik, hogy rá is szolgáljunk, mert a tapasztalt kommunistáktól rengeteg segítséget kapunk. Tanácsot adnak, s amennyiben valahol hibáztunk, figyelmeztetnek rá. A tagjeiölti idő kezdetén kisebb feladatokat osztanak ránk, az idő haladtával egyre igényesebbek a megbízatások is. Ez az eljárás hozzájárul ahhoz, hogy a tagjelöltek megértsék, mit jelent kommunistának lenni. Az emberekről szerzett isme retek egyik alapforrása a vezető gazdasági dolgozók, a társadalmi szervezetek tevékenységének, s a szocialista munkabrigádok munkájának értékelése, valamint a lakóhelyi párt- szervezet véleménye. Végül is a kollektív vélemény dönt arról, megkapja-e a jelölt a felvételi lapot. Sokat elárul az emberekről az Is, hogy mennyire aktívak a SZISZ és a szakszervezet politikai oktatása keretében reii-r. dezett előadásokon, esetleg a pártoktatás egyes alakulataiban. — Az alapfokú oktatás keretében arra törekszünk — magyarázta Alois Klenovec, a pártbizottság ideológiai bizottságának elnöke —, hogy az elméletet a lehető legszorosabban egybekapcsoljuk a gyakorlattal. Ezért néhány időszerű témával egészítettük ki a kötelező előadássorozatot, ezek főképp a gazdasági feladatok teljesítésével függenek össze. Természetesen, ebben az üzemben sem megy minden simán, akad még javítanivaló. A pártbizottság kommunistái tudatában vannak, hogy még na- gyobb körültekintést, gondosságot kell megkövetelniük az egyes mesterektől a tagjelöltek kiválasztásakor, többet kell törődniük azzal, hogy valamennyi kezes és védnök maradéktalanul eleget tegyen kötelességeinek. Megtörténhet, pérsze, hogy a megoldás nem az ő kezükben van. — Az ember nemcsak a munkahelyén kommunista, hanem a lakhelyén is. Az utcai pártszer* vezetek gyakran fordulnak hozzánk segítségért feladataik teljesítéséhez, jegyezte meg Gus* láv Levy. — Sajnos, a tapasztalat az, hogy sok tagunk és tag' jelöltünk igyekezete a megbízatás után kihasználatlan marad. Suda elvtársat tagjelölt! feladatai keretében azzal bíztuk meg, hogy lakóhelyén végezzen közéleti tevékenységet. A párt- szervezetben viszont értésére adták, hogy az agitációs központ munkájában számítanak rá. S így aztán eltelt egy félév, anélkül, hogy valami történt volna. Sajnos, figyelmeztetésünk után sem változott a helyzet. Az említett élvtárs az egyik legügyesebb szakszervezeti bi- zalmink, s vele együtt még sok olyan kommunista van más tisztségekben, akiknek hasonló tapasztalataik voltak. — Sok nehézséget okoz nekünk — panaszolta a pártelnök —, hogy egyes utcai alap- szervezetek későn küldik meg a tagjainkról és tagjelöltjeinkről kért értékeléseket. Néha még az is megtörténik, hogy ilyen választ kapunk: ,,Mi nem ismerjük az illetőt." Még olyan esetben is. amikor biztosak vagyunk benne, hogy az elvtárs képviselőként, vagy nemzeti bizottsági tagként hasznos munkát végez. Ennek viszont nem lenne szabad megtörténnie. A plzeniek tapasztalatai azt mutatják, hogy jól átgondolt szervező és irányító munkával jó eredmények érhetők el a tagsági alap minőségi javításé ban. ZDENEK VUTRUBA 1980. I. 30.
