Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-30 / 25. szám, szerda
vSSIaÉEEI KÖSZÖNET az Önzetlen segítségért Andrej Gromiko befejezte szíriaí látogatását TITO jugoszláv államfő egészségi állapota, miután ja- nuai‘ 20 án amputálták bal lábát, egyre javul. Titót továbbra is a ljubljanai klinikán ápolják s— jelentette a Tanjug. fOSEF SIMON szövetségi miniszterelnök-helyettes vezetésével csehszlovák küldöttség utazott Moszkvába, ahol részt vesz «I KGST-tagországok atomenergetikai együttműködése kormányközi bizottságának ülésén A PALESZTIN FELSZABADI TASI SZERVEZET irodát nyit Athénban. Erről Faruk Khad- duini, a PFSZ k ül ügyek kel fog lalkozó vezetője és Jorjosz Kallisz görög külügyminiszter állapodott meg Athénban. PANAMÁBAN a Dolgozók Országos Tanácsának (Conatol a felhívására 48 órás általános sztrájkot tartanak, tiltakozásul az árak szüntelen növekedése, valamint a tömeges elbocsátások ellen. VELENCE közelében terroristák egy csoportja egy száguldó autóból lelőtte a Montedison olasz vegyiüzam igazgató helyettesét. A merényletet később a Vörös brigádok terrorista szervezet vállalta magára. A Küül.AJ barrelenkénti árát tegnaptól kezdve az Egyesült jAfrtb Emírségek, Katar, Kuvait üs Irak két dollárral emelte. (ČSTK) ■— Andrej Gromiko, az S7.KP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere a Szíriái Arab Köztársaságban tett hivatalos, látogatása befejeztével tegnap elutazott Damaszkuszból. Andrej Groniikótól a repülőtéren Abdái Kadir Kaddura, a Baath- párt regionális vezetőségének tagja, a szíriai kormány alel- nöke és más hivatalos személyiségek vettek búcsút. Andrej Gromiko Damaszkusz- ban hétfőn találkozott Jusszef Fejszállal, a Szíriai KP KB fő titkár-helyettesével és a KB Politikai Bizottságának további tagjaival. A szívélyes elvtársi találkozót a kölcsönös megértés jellemezte. A találkozó során mindkét fél rámutatott az SZKP és a Szíriai KP közti szó ros kapcsolatokra és azok magas színvonalára. Andrej Gromiko,hétfőn ugyancsak Damaszkuszban találkozott Jasszer Araíattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével. Andrej Gromiko kifejezte a Szovjetunió változatlan ^zolidaritását Palesztina arab népével, és ismételten megerősítette, hogy a Szovjetunió továbbra is harcolni fog a palesztin nép törvényes jogainak biztosításáért az önrendelkezésre és a saját független állam alapítására való jogot is beleértve. Jasszer Arafat kifejezte őszinte háláját a Szovjetunió iránt a palesztin és más arab népek igazságos harcának nyújtott önzetlen segítségért. Andrej Gromiko szíriai látogatásáról közös közleményt ad tak ki. Carter új költségvetési tervezete Egynegyede fegyverekre Ezentúl évente öt százalékkal nőnek a hadikiadások (CSTK) — Carter amerikai elnök a Kongresszus elé terjesztette jövő évi költségvetési tervezetét, amely fegyverkezésre rekord magasságú összeget — 142,7 milliárd dollárt irányoz elő. Ez az összeg 15 mil- liárddal nagyobb, mint az elmúlt évben, és az egész költségvetésnek csaknem egynegyedét teszi ki. VIETNAM KÉSZ A TÁRGYALÁSOK FOLYTATÁSÁRA A kínai fél „más elfoglaltságra" hivatkozik (ČSTK) — Belátható időn belül nem kerül sor a kínai és a vietnami diplomaták további ta lálkozójára, akik Pekingben a két ország kapcsolatainak a normalizálásáról tárgyaltak. Mint' azt a vietnami küldöttség Pekingben bejelentette, a kínai fél közölte, hogy „Han Nien-lung, a kínai küldöttség vezetője tül elfoglalt ahhoz, hogy a közeljövőben előkészíthetné a következő találkozót.“ A vietnami küldöttség megállapította, hogy a legutóbbi találkozó óta már több mint egy hónap telt el. Ennek ellenére a kínai fél, amely a tárgyalások második fordulója követke* ző, immár tizenegyedik találkozóján elnökölne, nem javasolt semmilyen időpontot. Ezzel szemben Vietnam kezdeményezően öt lehetséges dátumot javasolt. A kínai fél a két ország közti megállapodással ellentétben szüntelenül ürUgyet keres a tárgyalások elhalasztására, ami további bizonyítéka annak, hogy Peking nem tanúsít jósz*tndé- kot a fennálló problémák megoldására. A Vietnami Szocialista Köztársaság missziója nyilatkozatában megerősíti, hogy továbbra is tiszteletben tartja a következő találkozó megtartására vonatkozó megállapodást, s kész tárgyalni a béke és a stabilitás helyreállításáról a határterületeken, a vietnami és a kínai nép barátságának felújításáról, a két ország közti kapcsolatok normalizálásáról. Carter ezt a horrbilis katonai költségvetést az iráni terrorizmussal és az afganisztáni eseményekkel indokolta, azonban köztudott, hogy a költség- vetésnek a következő öt évben történő növeléséről már jóval az amerikai—iráni válság és az afganisztáni események előtt döntöttek. A New York Times c. lap nemrég megállapította, hogy Carter az első elnök a második világháború után, aki három egymást követő évben emelte a katonai költségvetést. Az Egyesült Államok katonai költségvetése tehát ezek után évente öt százalékkal fog nőni (az inflációt leszámítva). Az 1981—85 közötti években egy billió dollárt emészt fel. Fölényesen győzött Rcamszadr Az új iráni államfő gazdasági intézkedéseket ígér Washington együttműködést kínál fel Iránnak Ideiglenesen visszahívták Teheránból a kanadai diplomatákat (ČSTK) — Az Iráni Iszlám Köztársaság első elnöke Ahol Hasszan Bauiszadr, az eddigi gazdasági és pénzügyminiszter lett. A pénteki elnökválasztás hivatalos végeredményei szerint Baniszadrra 10 millió 709 ezer 303 polgár, vagyis a választók 75,7 százaléka szavazott. Az új iráni államfő azonnali intézkedéseket ígért az infláció és a munkanélküliség ellen. „Ezen a héten mozgalmat indítunk a nn:gas árak ellen Igyekszünk felszámolni a magas árak nem gazdasági tényezőit a bazár kereskedőinek együttműködésével“ — mondot ta. A teheráni túszügyről szólva megállapította, hogy a fő fele lősség az Egyesült Államokat terheli. Ha majd Amerika úgy dönt, hogy eláll terjeszkedő és inás országok szuverenitását sértő politikájától, akkor megváltozik a helyzet és elérhető vé válik a megoldás. Az Egyer sült Államoktól megfelelő biztosítékokat várunk, hogy a jövőben nem avatkozik be bel ügyeinkbe — fűzte hozzá. Az Egyesült Államok kész együttműködni Irán képviselői vei abból a célból, hogy megoldódjon az iráni—amerikai válság, jelenlette ki Cyrus Van ee amerikai külügyminiszter azt követően, hogy Iránban hivatalosan közölték az elnökválasztás eredményeit. Ilodding Carter, a külügyminisztérium szóvivője ezzel egyidőben hang súlyozta, hogy még mindig számolnak az Irán elleni egyoldalú gazdasági szankciók érvényesítésével. Arról is tájékoz tatott, hogy az Egyesült Államoknak nem áll szándékában Teheránba küldeni képviselőjét. A doktrína „első vizsgája" Ománon keresztül érkezik majd az utánpótlás az amerikai hadiflotta számára (ČSTK) — Az ománi Maszkat nemzetközi repülőteréhez közel levő katonai támaszponton a közeljövőben amerikai katonai szállító repülőgépek fognak le- szállni, s rakományukat helikopterek és kisebb repülőgépek továbbítják az Indiai- óceánban horgonyzó amerikai hadihajókra. A New York Times című lap ezt az Akciót Carter amerikai elnöknek az Indiai-óceán térségében érvényesülő új katonai doktrínája „első nagy vizsgájaként“ jellemzi. Az amerikai stratégák mindenekelőtt Ománt tartják fontosnak, inert szomszédos a llor- muzi tengerszorossal, amelyen minden 21. percben egy tartályhajó halad át. Kanada közölte, hogy ideigle* n esen hazarendeli teheráni nagykövetsége személyzetét* Kanadai hivatalos helyek ezt a lépést a misszió normális te« vékenységének rossz feltételeid vei okolták meg. Az UPI hír* ügynökség közölte, hogy a ka* nadai diplomaták mindaddig nem térnek vissza Teheránba, míg nem engedik szabadon az amerikai túszokat. M arckép ■ csarnok Abol Hasban Bamszadr Az első iram einök 1933-ban született egy szigorúan muzul-* mán családban. Az ötvenes években kapcsolódott be a po-i litikai életbe, amikor csatlakom zott az akkori kormányfő, Mo-* hammed Moszadi Nemzeti Frontjának balszárnyához. 1953.- augusztusában, amikor az ame-i rikai hírszerző szolgálat által kezdeményezett katonai pucs-* csal megdöntötték Moszadikot, Baniszadr illegalitásba vonult, 19ö3 után, amikor megkezdő-* dött a sahel lenes mozgalom, Párizsba utazott, ahol Khorneí-* ni ajatollah egyik fő tanács-* adója lett. A sah megdöntése után, 1979 februárjában Kho- meiniveí együtt tért vissza Iránba. Az Iszlám Forradalmi Tanács tagja, amely gyakor-* latilag a legmagasabb állami szerv. Rövid ideig külügymi-- niszter volt, 1979 novemberétől pedig a gazdasági és pénzügyi tárcát vezeti. ganisztáni és az iráni események előtt szentesítette. A NATO-országok katonai költség- vetésének évi 3 százalékos emeléséről szóló határozatot 1978 májusában hozták a NATO washingtoni tanácsülésén; ugyanitt elvi döntés született arról, hogy egy sor nyugat-európai ország területén új középhatótávolságú amerikai nukleáris rakétafegyvereket telepítenek. A nyugat-európai országok lakosait arról próbálták meggyőzni, hogy az amerikai Pershing—2 rakéták és a cirkáló szárnyas rakéták telepítése országaik területén nem rejt magában komoly veszélyt, mivel aláírták a SALT—II. szerződést, amely életbe is fog lépni. De mihelyt a NATO-ban megszületett a közép-hatótávolságú fegyverekre vonatkozó döntés, úgy határoztak, hogy a szerződés szenátusi vitáját bizonytalan időre elhalasztják. A csalás egyértelmű még azoknak a nyugat-európai politikai személyiségeknek a számára is, akik hittek abban, hogy a közép- hatótávolságú rakétákkal foglalkozó tárgyalások összeegyeztethetők a fegyverkezési hajsza Nyugat-Európában kibontakozó újabb fordulójával. Az elnöki üzenetben ügyetlen kísérletet tesznek, hogy meggyőzzék a világközvéleményt arról, hogy az Egyesült Álla-i mokban ma nem gondolnak másra, mint Irán biztonságára, népének jólétére, hogy Washington indítéka nem az uralmának közel- és közép-keleti megerősítését szolgáló imperialista, önző terv, hanem a „lehetséges szovjet agresszió“ megakadályozásának szándéka. A pekingi cinkosok Nyilvánvalóan eleve kudarc vár azokra a kísérletekre, amelyek célja, hogy árnyékot vessenek a Szovjetunió Iránnal szemben folytatott egyértelmű politikájára. A Szovjetunió mindig az Iránnal való jószomszédi kapcsolatokért állt ki eddig és áll ki ezután is. A Szovjetunió azt akarja, hogy az Iránnal közös határa — függetlenül a nemzetközi légkör feszültségének változásaitól — mindig a béke és az együttműködés határa legyen. És nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok beszélt és beszél mind a mai napig a diktátumok nyelvén Iránnal. Az Afganisztánra és a Szovjetuniónak az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos politikájára szórt rágalmak tekintetében az Egyesült Államok kormánya megdönt minden eddigi rekordot — írja a moszkvai Pravda és megállapítja, az afgán nép maga dönti el, hogy mi felel meg neki jobban: a feudális rend körülményei között élni — amely körülményeket Washington, Peking és pakisztáni vezető körök segítsér gével szeretnék meghosszabbítani azok, akiket a forradalom eltávolított —, vagy leszámolni az elnyomással és saját kezébe venni ábrsa alakítását. Az Egyesült Államok kormányzatának nyíltan militarista és hegemonisztikus platformját széles körben elítélik az egész világ józanul gondol^ kodó politikusai, és ilyenek egyebek között az Egyesült Államokban is szép számmal akadnak. Hiszen annak az irányvonalnak a célja az, hogy. keresztülhúzza az enyhülés körülményei között megvalósult békés együttműködés eredmé-" nyeit. Azokat az eredményeket, amelyeket a népek és a békeszerető államok az agresszív és reakciós erőkkel szemben folytatott hosszú és nehéz küzdelem során vívtak ki; a hidegháború éveihez, sőt valójában a „szakadék szélén táncolás" politikájához való visszatérés az igazi cél. Nem véletlen, hogy csak a NATO legharciasabb körei és a fékevesztett nacionalizmustól elvakult pekingi vezetők támogatták az amerikai elnök elavult nézeteit. Carter- nek és tanácsadóinak a „kínai kártya“ kijátszására vonatkozó kalandor terveiben a jelenlegi kínai vezetők jó lehetőséget látnak a maguk számára, hogy eljátszhassák szégyenteljes szerepüket a szovjetellenesség szításában, a feszültség élezésében — írja a moszkvai Pravda. Az üzenet gyakorlatilag nem foglalkozik a legszerelés témájával és csak érinti a SALT—II. kérdését. Szavakban beismeri ugyan, hogy a szerződés megfelel a kölcsönös érdekeknek, kifejezetten az Egyesült Államok biztonsága érdekeinek is. Ám egyúttal az Egyesült Államok kormánya a körvonalazott feladatok között a SALT—II ratifikálását az utolsó helyre helyezi, alárendeli az előtérbe helyezett militarista programoknak. A Szovjetunió nyilvánvalóan - a SALT—II. ratifikálása mellett van. Mindig hű adott szavához, s úgy véli, hogy a másik félnek is elkötelezettnek kell lennie az általa aiáfrc okmányokhoz. Az üzenetben nincs semmiféle konkrét javaslat a leszerelési kérdésekről. Ez ismételten azt tanúsítja, hogy az Egyesült Államok kormányának nem volt, és nincs is szándékában kellőképpen foglalkozni korunknak ezzel az időszerű feladatával, a kölcsönösen elfogadható megoldások kutatásá val. Carter Január 23-1 kongresz- szusi beszédében beismerte, hogy a legutóbbi három és fél évtizedhez hasonlóan — az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolata most is rendkívül fontos tényező; ettől függ, hogy békében élhetünk-e földünkön, vagy globális konfliktusba keveredünk. Ezzel az állítással feltétlenül egyet kell értenünk. Mindazonáltal az elnök minden további eszmefuttatása — mind a beszédében, mind az üzenetében — azt tanúsítja, hogy a szovjet—amerikai jószomszédi kapcsolatokat konfrontációval és az együttműködés leépítésével szándékszik helyettesíteni. Az üzenet szerzői egészen odáig mennek, hogy — állításuk szerint — a Szovjetunióval nem lehet úgy tárgyalni, mint korábban. Ezzel mindent fejtetőre állítottak, ugyanis Washington viselkedik úgy, mint komolytalan és megbízhatatlan partner, aki önkényesen szegi meg az elért megállapodásokat, megegyezéseket és az államközi kapcsolatok általánosan elismert szabályait. Amennyiben a Fehér Ház megkísérelné, hogy befolyást gyakoroljon a Szovjetunióra, a Szovjetunió külpolitikájára, akkor ez reménytelen dolog. Kudarcot vallottak az ilyen kísérletek a múltban, és kudarcot vallanak most is. Reménytelen > imperialista próbálkozás Az amerikai imperializmus minden kísérlete, hogy fékezze a történelem menetét, elejét vegye az egyes országokban, vagy világtérségekben megérett változásoknak, tartósítja a nép-: ellenes rendszereket, ráerősza-* kolja akaratát a szabadságsze« rető népekre — éppúgy kti-i darcra van ítélve, akárcsak Carter elődeinek valamennyi kísérlete, hogy a világ vezetésére törekedjenek. A világ közvéleménye a jelenlegi amerikai kormányzat militarista külpoli-: tikai irányvonalát úgy fogadta, mint közvetlen kihívást az eny-i hülés politikájával, a népek alapvető érdekeivel szemben — írja a Pravda és hozzáteszi: Mint Leonyid Brezsnyev, a Pravda tudósítójának kérdései-: re adott válaszában megjegyezte: „a nemzetközi helyzetnek az amerikai imperializmus által szándékosan létrehozott élező-: dése azt juttatja kifejezésre, hogy nincs ínyére a szocializmus pozícióinak megszilárdulása, a nemzeti felszabadító moz-: galom fellendülése, az enyhülésért és a békéért küzdő erők megerősödése. Tudjuk, hogy á népek akarata minden akadály ellenére utat tör a világban annak a pozitív irányzatnak, amelyet az enyhülés szó foglal Össze tömören, ennek a politikának a gyökerei mélyre nyúlnak, ezt a politikát is nagy erők támogatják és minden esélye megvan arra, hogy vezető tendencia maradion az állam-( közi kapcsolatokban“. (TASZSZ)]
