Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-28 / 23. szám, hétfő

A dunai vízlépcső építése és az erdőgazdaság A CSEHSZLOVÁK ÉS A MAGYAR ERDÉSŽETI KUTATÓK KÖZÖSEN OLDJAK MEG A FELMERÜLT PROBLÉMÁKAT A Gabčíkovo—Nagymarosi Víz lépcsőrendszer a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közös beruházásaként, a Duna komp­lex hasznosítása keretében valósul meg. Tekintettel arra. íioigy a vízlépcsőrendszer által érintett területen a Duna or szághatárt képez, mind a cseh szlovák, mind pedig a magyar oldalon számolni ikell az öko ió^iai viszonyok megváltoztatá savai. Ezek a változások mind­két tél területén elsősorban az terjesztettek elő. Pozitívan ér­tékelték, hogy a munkacsoport csehszlovák tagjai a pozsony- püspö'ki (Podunajské Biskupi­ce) erdőben hét kísérleti par­cellát létesítették, melyeken fatermési vizsgálatok céljából az első felvételezést már el is végezték. Az említett erdőte­rületen ugyanis az egyik Du­na-holtág lezárása következté­ben a talajvízszint jelentősen csökkent s lényegében olyan ökológiai viszonyok alakultak ki, illetve vannak kialakulóban, 1980 I. 28. A Vsiliz patak vize még békésen csordogál a nagy Duna med­rébe .., erdőiket érintilk. Ennek követ­keztében szükségessé vált, hogy a vízlépcsőrendszernek ■az erdőikre történő várható ki­hatásaival, valamint az ebből adódó feladatok megoldásával a két ország illetékesei szoros tigyiittműiködés keretében fog­lalkozzanak. A oél megvalósí­tása érdekében a Magyar- Csehszlovák Erdőgazdasági Ál­landó Munkabizottság még 1978 ban létrehozott egy hatta­gú munkacsoportot, melynek tagjait egyenlő arányban a (két fél illetékes minisztériumainak, vízügyi hatóságainak és (kuta­tói n téze te i nők munkatársai ké­pezik. A munikacsoport tagjai első találkozásuk alkalmából, me­lyet mindkét fél területén hely­színi szemlével kapcsoltak egybe, még 1978 végén meg- ismeitkedtek az egymást köl­csönösen érintő problémákkal, valamint e problémák megol­dására irányuló elképzeléseik­kel. A csehszlovák fél számára nagyon értékeseik voltak azok az adatok, melyek a magyar területen, javarészt a Sziget­közben elterülő erdőkre vonat < (koznak. A vízlépcsőrendszer megépítése következtében az érintett erdők területe ugyanis 1374 hektárral csökken. Ugyan­akkor nem hanyagolható el az a tény, hogy az említett 1374 hektárt kitevő erdők évi átlag- növedéke igen nagy, mintegy 30 ezer köbméter, ami hektá­ronként 24—25 köbméteres át* lagnövedéket jelent. Mivel er­re a fatömegre a Magyar Nép- köztársaságnak feltétlenül szüksége van, ennek pótlásáról az erdőgazdaságnak gondos­kodnia kell. A magyar fél megítélése sze­rint a vízlépcsőrendszer üzem­be helyezése után az érintett erdőterületeken egyrészt az el- árasztási viszonyok megváltozás sával, másrészt pedig a talaja vízszint jelentős süllyedésével kell számolni. A talajvízszint- nek a jelenlegihez viszonyított mintegy 3 méteres süllyedése 3700 hektárnyi erdőterületet érint, ami kedvezőtlenül hat majd a fatermesztésre. Hason­ló megállapításra jutott a cseh­szlovák fél is, azzal a különb­séggel, hogy Szlovákiában a talajvízszint csökkenése még nagyobb erdőterületet, mintegy 4320 hektárt érint. A munikacsoport tagjainak a helyszíni szemlével egybekö­tött második ülésére az elmúlt év végén Bratislavában került sor. Ebből az alkalomból a munkacsoport tagjai megtár­gyalták és értélkelték munka­tervük elmúlt évi teljesítését, s ugyanakkor az időközben fel­merült problémák megoldása érdekében további javaslatokat rnény esetén alkalmazása a mély talajvízszintű területek erdősítésénél nálunk is lehetővé ' válik. Ugyanakkor Magyarországon széles körben alkalmazásra talált az a cserjevágó henger, amelyet a zvoleni Erdőgazda­sági Kutatóintézet kísérletezett ki, és az együttműködés kere­tében a magyar félnek hasz­nálatra kölcsönzött. Ennek al­kalmazása ugyanis több szem­pontból rendkívül előnyös. Elő­ször is kevés munkaráfordítás­sal, tehát rendkívül gazdasá­gosan lehetővé teszi az ártéri erdőkben a gyomnövények és a cserjefélék eltávolítását, s így az erdők talajának tisz­tántartását, ami jelenleg az árvízlevonulás meggyorsítása érdekében nagy jelentőséggel bír. Alkalmazásával lehetővé válik a gyomirtó vegyszerek használatának kiküszöbölése, ami viszont a környezetvéde­lem, elsősorban a talajvízszeny- nyeződés megakadályozása szempontjából igen fontos. Fel- használásának jelentősége a vízlépcsőrendszer üzem behelye­zése után az új, megváltozott ökológiai körülmények között még csak fokozódni fog, ami­kor is a gyomnövények és a cserjék eltávolítása a talaj víz­háztartásé na k m eg ja v í tá sa szem pontjából elkerülhetetlen- nő válik. ... de egyes helyeken már erőteljesen változik a csallóközi táj megszokott, régi arculata (Gyökeres György felvételei) amilyenekre a vízlépcsőrend­szer üzembehelyezése után szá­mítani lehet. Ugyanakkor a magyar part­ner saját erdőterületén a még meg nem változott, tehát ked­vező termőhelyi viszonyok kö­zött párhuzamos kísérleti par­cellákat létesített, amelyeken fatermési vizsgálatok céljából elvégezte az első felvételezést. A két fél kísérleti parcelláin elért eredmények kiértékelése s összehasonlítása lehetővé te­szi annak előrejelzését, hogy milyen faterméssel lehet szá­molni az új viszonyok között. Ezzel egyidejűleg szükséges­nek mutatkozott olyan erdő- művelési technológiák kidolgo­zása, amelyek alkalmazásával a kedvezőtlenebb talajviszonyok mellett is lehetővé válik a vi­szonylag legmagasabb és leg­jobb minőségű fatömeg ter­mesztése. Ezzel kapcsolatban rendkívüli jelentősége van an­nak a speciális talajfúró gép­nek, melyet a magyar part­ner fejlesztett ki. Ennek alkal­mazásával ugyanis megoldha­tó az egészen 4 méter mélysé­gig lesüllyedt talajvízbe történő ültetés, ami bizonyos fafajok, főként a nemes nyárak eseté­ben az eredményes fatermesz­tés első és legfontosabb előfel­tétele. Ehhez azonban olyan ültetési anyag, úgynevezett csúcsrügyes karődugvány szük­séges, melyet ültetéskor egé­szen a talajvízig lehet süllyesz­teni. A magyar fél az ültetési anyag termesztésének a tech­nológiáját is kikísérletezte és rendelkezésünkre bocsátotta. A különleges talajfúrót magyar területen még I960 tavaszán kipróbálják, s kedvező ered­Amint az az elmondottakból is nyilvánvaló, együttműködé­sünk a magyar féllel az emlí­tett témában rendkívül fontos és mindkét fél számára előnyös. Eddigi eredményeink feljogosí­tanak arra a reményre, hogy szoros együttműködésünk ke­retében sikerül megoldani azo­kat a bonyolult feladatokat, amelyek a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatosan erdőgazdasági és környezetvédelmi szempont­ból egyaránt jelentősek. KOHÄN ISTVÄN Hagy jelentőség* feHvós Hetven mázsa kukoricát termelnek hektáronként Az i/zbég SZSZK legjobb kukoricatermesztői két évvel ez­előtt felhívást intéztek a nyugat-szlovákiai kerület földművé- seihez. Versenyfeltételnek szab ták meg, hogy kukoricából azokon a területeken, amelyeket nem lehet öntözni hetven, az öntözhető területeken pedig száz mázsa hektárhozamot kell elérni. A kukoricatermesztés nagy mesterei készségesen átadták termelési tapasztalataikat és a kerület földműveseit hasznos tanácsokkal látták el. A felhívásra válaszoló mező- gazdasági üzemek az első évben még nem nagy eredménye­ket értek el, de a múlt évben már bizonyították, hogy kuko­ricából a mi éghajlati és talajviszonyaink közölt is hasonló bö termést lehet elérni, mint az üzbég mezőgazdasági üze­mekben. A felhívás nyomán kibonta­kozó verseny eredményeit ér tékelték a napokban a kerület legjobb kukoricatermesztői. Megállapították, hogy az átla­gos hektárhozam Szlovákiában -ötvenhárom mázsa volt, és a mezőgazdasági üzemek a ku koricatermelés tervét 102 szá zalékra teljesítették. Ugyanak­kor azonban számos mezőgaz­dasági üzemben hatvan sőt het­ven mázsa kukoricát is termel­tek hektáronként. A versenyző üzemeknek köszönhető, hogy a termőterület huszonkél szá­zalékán a mezőgazdasági üze­mek több mint hatvan mázsa kukoricát takarítottak be hek­táronként. Az élenjárók még enné! is többet. Közülük meg­említhetjük az ostrovi (Trnavai járás) Haladás Efsz t ahol a kukorica átlagos hektárhozama nyolcvan mázsa volt, az öntözött területen pedig száztizenkilenc mázsa. Ez a szövetkezet tehát minden mutatóban teljesítette az üzbég kukoricatermesztők felhívását. Amint a szövetkezet képviselője elmondotta, nem volt könnyű ilyen nagy hoza­mokat elérni. A Trnavai Kuko­ricanemesítő Kutató Intézet szakembereivel együtt dolgoz­ták ki a legmegfelelőbb ter­melési programot. Meghatároz ták, hogy az adott éghajlati viszonyok között milyen kuko ricafajtákat termeljenek, mi­lyen, és mennyi tápanyagot szórjanak a földbe, milyen vegyszereket használjanak és hogyan végezzék a növényápo lási, valamint a betakarítási munkákat. Pontosan megálla pították az egyes kukoricafaj­ták vízszükségletét, a talajvi­szonyoktól is függően. A szö­vetkezet képviselője felhívta az értekezleten részt vevő vezető dolgozók figyelmét, hogy a jö vőben szorosabban' 'működje­nek együtt a kutatóintézetek szakembereivel. A jelenlegi idő szakban már csakis közös erő­feszítéssel érvényesíthetik a tudomány és technika vívmá­nyait a termelésben. Hangsú­lyozta, hogy a régi elavult módszerekkel ma már nem le­het növelni a termelést. Ezt hangsúlyozta Fekete József elvtárs is, az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) gazda­ságának igazgatója. Gazdasá­gukban ezerötszáz hektáros te­rületen hetven mázsás hektár­hozamot értek el kukoricából. Idén is vállalták, hogy leg­alább ennyit takarítanak be hektáronként. Beszámolója sze­rint a talajt jól előkészítették a kukorica alá, elegendő táp­anyagot juttattak a földbe. A gépek is készen állnak az indulásra. Fekete Józsefnek az volt a véleménye, hogy a hek­tárhozamok még tovább fokoz­hatok, ha nagyobb termőké­pességű kukoricafajtákat tér-* melnek. A Cíferi Efsz képvise­lője azt fejtegette, hogy a ku­korica termesztésihez meg kell teremteni minden feltételt. Vé­leménye szerint szövetkezetük ben jórészt azért sikerült kuko< ricábói hetvenkét mázsás bek- tárhozamot elérni, mert a Slo- vosivo-tól jó minőségű vetőma« got vásárolhattak. Cseh Károly, a Lakszakállasi (SokolceJ Efsz elnöke is nagy jelentőséget tu­lajdonított a megfelelő fajta kiválasztásának. Javasolta, hogy ezekből minél többet hoz­zanak be külföldről. Ugyanis szövetkezetükben a nagy ter­mőképességű kukoricafajták hektárhozama nyolcvan mázsa volt. pedig körzetükben a múlt évben nem volt kedvező az időjárás a kukoricatermesztés­re. A nyugat-szlovákiai kerület legjobb kukoricatermelőinek értekezletén nagyon sok hasz­nos javaslat hangzott el. Szóltak arról is, hogy egyes körzetekben meg keltene valósi« tani a „garantált“ kukoricater­melést. Több üzem összefogá­sával meghatározni a kukorica' átlagos liektárhozamát és eh* hez megteremteni a lehető leg­jobb feltételeket. Ezen a téren máris jó példát mutat a vág- üellyei (Saía) körzet. A mezőgazdasági üzemek aZ értekezleten újra elfogadták az üzbég kukoricatermesztők fel­hívását. Vállalták, hogy az ön- tözetlen területen hetven, az öntözhető területen pedig száz mázsás hektár hozamot érnek el kukoricából. Kezdeményezé­sükkel hozzájárulnak, hogy Szlovákiában a kukorica átla­gos hektárhozama legalább öt­venhat mázsa legyen. Célul tűzték, hogy a szemestakar- mány-alapot hétszázezer tonna kukoricával bővítik. Az értekezlet résztvevőinek felhívása népgazdasági szem­ponttól nagy jelentőségű. Több' kukorica termelésével lényege­sen enyhíthetjük takarmányo­zási gondjainkat. Más mező- gazdasági üzemeket arra ösz­tönöznek, hogy használják fel a tudomány és a technika leg­újabb vívmányait, és ahol le­het, öntözzék a kukoricát, mert amint a példák is bizonyítják ha elegendő vizet juttatnak rá, akkor száz mázsát is terem hektáronként. Felhívják a fi­gyelmet arra is, hogy még sok a lehetőség a kukorica termé­sének növelésére. Tehát sok ezer tonna szemes takarmányt nyerhetünk, ha minél több me­zőgazdasági üzem fogadja el és teszi magáévá, illetve való­sítja meg a gyakorlatban az íizbég kukoricatermesztők fel­hívását. BALLA JÓZSEF A jugoszláv autógyártás fejlődése Jugoszlávia négy nagy autó­gyára 1979-ben 300 000 személy- gépkocsit készített, 45 ezerrel többet, mint 1978-ban. A felfe­lé ívelő számok — a számítá­sok szerint — a jövőben is jel­lemzőek lesznek erre az ipar­ágra, amelynek termelése 1985- re eléri az évi félmilliót. A jugoszláv autógyárak mindegyike neves külföldi cé­geikkel működik együtt. így a CRVENA ZASTAVA — 1954 óta — az olasz FIAT-céggel, a novo-mestoi 1MV gyár a fran­cia RENAULT-val, a koperi CI- MOS a CITROEN-nel, a szara­jevói TAS pedig a nyugatné­met VOLKSWAGEN-nal. Rövidesen újabb autógyárak kezdik meg a gyártást: a vaj­dasági Kikindán az amerikai GENERAL MOTORS-szal, a koso- voi Pristinán a francia PEU- GEOT-val kooperációban készül­nek majd a személygépkocsik. (BUDAPRESS — TANJUG) A lengyel gazdasági vezetés hosszú évek óta aktív jövede­lem-politikát folytat. Ennek az a célja, hogy a termelékenység növelésével segítse a népgaz­daság fejlődését. A végzett munkával arányos bérezést azonban nem sikerült még mindenütt bevezetni. Egyes vélemények szerint Lengyelországban az ösztönző bérezés néha a keresetek sér­tő szóródásához vezet, és ez ütközik a társadalom igazság-: érzetével. Ezzel szemben a fel* mérések azt bizonyítják, hogy a lengyel gazdaság szocialista szektorában ritkán fordul elő indokolatlanul nagy eltérés á fizetések között. A foglalkozta­tottak közel 80 százalékánál a legalacsonyabb és a legmaga« sabb bérek aránya 1:4, ami megfelel a Lengyelországhoz hasonlóan fejlett országokban tapasztalt értéknek. A jövedelempolitika igazi kérdése az, — mondják a len­gyel közgazdászok, — hogy] milyen módszerekkel lehetne megteremteni az egyre emelke­dő bérekkel arányos teljesít* mény-javulást. Ma még gyakran fizetnek ki fiktív munkáért pénzt, ami igen káros jelenség. A probléma megoldásához adminisztratív intézkedések he« lyett automatikusan érvényesük lő, közvetett gazdasági szabás lyozásra lenne szükség. (BUDAPRESS — INTERPRESSj) Mindenki szeretne jobban keresni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents